Jill Mansell - Te és én, mindörökre

Lily Harper élete örökre megváltozik a 25. születésnapján. A lány első tennivalója aznap reggel, hogy felbontsa az imádott, elhunyt édesanyjától kapott levelet. Évek óta mindig várja őt egy előre megírt szülinapi levél, de ez most az utolsó. A boríték egy különleges ajándékot rejt: azt a karkötőt, amelyet Lily édesanyja még az első szerelmétől kapott. Vajon ki a férfi? És miért fontos, hogy Lily megörökölje ezt a látszólag egyszerű ékszert?

A nap egy másik bombameglepetéssel folytatódik. Lily megismerkedik Eddie Tesslerrel, az elképesztően sármos és híres színésszel. Vigyázat, a hapsi életben még szexibb, mint a filmvásznon! És a nap még nem ér véget…

Lettero, 2017

Eredeti mű: Jill Mansell – You and Me, Always, 2016

Már többször is elmondtam, hogy elfogult vagyok Jill Mansell iránt és őt tartom a könnyű műfaj, az a bizonyos nőcis chic lit királynőjének. Most viszont nagyon meginogtam, mert ez a történet mintha nem az igazi lett volna.

Persze nem kell leírni, el lehet olvasni, szórakoztat meg miegymás, de mintha hiányozna belőle valami, ami azt a pluszt adja, és amitől azt mondom, hogy azta, ez már valami!

Mint ahogy a szerzőtől már megszoktuk, a cselekmény nem egy személyről, párról szól, hanem egy kis közösségről, ez esetben vidéki  közösségről, hiszen nem csak Lily Harper történetét kapjuk, hanem nevelőanyjáét, megboldogult édesanyja szerelméét, biológiai apjáét, barátaiét, szerelméét… és egy vörös szőnyeges sztárét is… vagy kettőét.

Így leírva jó nagy kavarodásnak tűnhet, de mikor olvasod szépen a helyére kerül minden és mindenki, csak ez olyan sok-szereplős könyv… és természetesen terjedelmében is sok, hiszen valamennyiüknek rendbe kell tenni a sorsát és ki kell bogozni a szálakat.

Ugye itt van nekünk Lily Harper, aki a történet középpotjában áll és minden mellékszál hozzá fut be… olyan mint a minden út Rómába vezet szólás, csak itt minden Lilyhez kapcsolódik, mert valamilyen formában a történet minden szereplőjéhez köze van vagy lesz. S ott van neki Dan, a gyerekkori barát, akibe évek óta titokban és reménytelenül szerelmes, és aki természetesen nagy nőcsábász és úgy fut az elköteleződéstől, mint ördög a kereszttől.

Természetesen Lilynek van egy legjobb barátnője is – mert miért is ne lenne –, a fodrász Patsy, aki ugye tiszta véletlenül a Dan nővére, és akin az egész település szórakozik, hiszen kényszeres randizó lett belőle, miután férje néhány évi házasság után felismerte és elfogadta homoszexuális beállítottságát és pillanatnyilag a helyi kocsmát vezeti, boldog párkapcsolatban élve új partnerével, aki – mit tesz a véletlen ördöge! – épp volt felesége munkatársa.

Már kezd zavaros lenni, ugye? De ez még semmi, mert adj hozzá egy bújkáló filmsztárt, akibe Lily belehabarodik. Egyébként ezt a filsztáros motívumot már egy másik könyvében is megírta – most hirtelenjében nem jut eszembe a könyv címe, de határozottan tudom, hogy ez így már megtörtént, csak abban a bújkáló fél egy híres színésznő volt és a főszereplő hölgyemény pasija bukott rá. Nos, itt lesz egy vörösszőnyeges epizód, meg egy kicsit dilis, de szerfelett szerethető filmszínésznő is.

S ha már vörös szőnyeg és híres pasi, akkor miért is ne kerülne elő Lily biológiai apja is, aki eddig a pillanatig nem igazán akart tudomást venni lányáról, de most lelkesen árulja jó pénzért a történetét és további anyagi juttatások reményében próbál közeledni lányához. Bizony nem ő az egyetlen negatív szereplő ebben a történetben.

És ugye ott van az a bizonyos utolsó levél, amit Lily anyja ír és ebben élete nagy szerelméről mesél – aki természetesen nem Lily apja. Ezt az eltávozott szülő gyermekének hátrahagyott levelei-csontot is annyian lerágták már… Épp most olvasom Penelope Ward – Legdrágább mostohabátyám című könyvét, abban a főszereplő leányzó apukája egészen harminc éves koráig hagyott neki leveleket – s ez csak egy példa volt a sok közül. Lehet, ez a múltban írt levél-küldözgetés másnak nagyon aranyosnak tűnik, nekem nem az. Egyébként a könyv címe is innen, a levelekből származik, Lily édesanyja minden levelét így fejezi be: te és én, mindörökre.

Nagyon kiszámítható történet, semmilyen meglepetés, csavar nincs benne. Alapból lehet tudni ki kicsodával jön össze a végére, annak ellenére, hogy szinte valamennyien hajszolják a kapcsolatokat és a tepernek a párkeresésért. De nem szabad indulásból leírni, olyan szórakoztató kis valami, nem kell rajta sokat filózni, egy-két este kiolvasható és van benne néhány igazán vicces jelenet is. S természetesen az ízlések, meg a pofonok – én többet vártam a könyvtől, az biztos.

U.i.: Emlékszel még Stahl Judit Kulinária Kiadójára? Lettero-nak hívják mostanság....

Hóvégi klasszikus - Colleen McCullough - Tövismadarak

Egy ideje már gondolkodom azon, hogy legyen-e ez a könyv hóvégi klasszikus, vagy sem? Ugye ez nem olyan rég íródott, 1977 ott van a sarkon túl, de ha még nem is klasszikus, akkor minden bizonnyal az lesz. Mindenképpen egyike a kedvenc könyveimnek és lelkesen ajánlgatom olvasásra mindenkinek, aki nyitott a klasszikus vonalat követő romantikára.

Igen, tudom, minisorozat is volt belőle, a filmipar nagy neveit felsorakoztató szereposztással. Ott nyálazott fél világ a tévé előtt – teljesen hiába, mert a Ralph de Bricassart-ot játszó Richard Chamberlain jóképű, de hölgyek, velünk egy csapatban játszik.

Tudom, hogy nagyon sokan látták ezt a minisorozatot, különösen a 30+-asok, nem is olyan régen ismét műsorra tűzte az egyik kereskedelmi adó. Remek sorozat, nagyszerű vizuális élmény és meglehetősen hűen követi a könyvben leírtakat, de a könyv még mindig jobb és több, tehát olvasni kell(ene). A bejegyzésben szereplő fotók egyébként a filmből származnak.

Olvasni kell első sorban azért, mert a történet nagy része Ausztráliában játszódik, ide jönnek Új-Zélandról Cleary-ék, tehát egy olyan helyet ismerhetünk meg, amit közülünk, büszke európai lakosok közül csak keveseknek adatott meg saját szemmel látni. Olvasni kell azért is, mert egy csodálatos családregény, melyben nyomon követhető a Cleary-nők három generációja, s rajtuk keresztül egy formája a női emancipációnak is, hiszen Fee (Fiona) Cleary sorsába beletörődő, lánya Meggie már lázad a kitaposott út ellen és a harmadik generációs Justine pedig egyenesen prototípusa a kor modern fiatal nőinek. Feenek és Meggie-nek közös vonása, hogy mindketten olyan férfit szeretnek, aki nem lehet az övék, azzal a különbséggel, hogy Maggie nem adja fel, lázad és mindent megtesz a szerelemért, hiszen tudja, hogy az nem viszonzatlan, bármennyire is tiltott.

Ez a könyv – többek között –, egy makacs, lehetetlen szerelem története egy fiatal lány és egy katolikus pap között. Tehát nem Tiffany Reisz találta fel a spanyolviaszt, azaz egy fiatal lány és egy katolikus pap közötti szerelmet, Meggie és Ralph de Bricassard történetét jóval azelőtt megírták, mielőtt neki eszébe jutott volna Nora és Søren. Természetesen a két történet még nyomokban sem hasonlít egymáshoz, nem is szabad közös elemeket keresni ezen az egy azonos motívumon kívül.

Annyi minden van ebben a könyvben ezen a tiltott szerelmen túl. Büszkeség, önzés, háború, személyes ambíciók, emberi sorsok, és tanúi lehetünk egy nemzet születésének, valamint bekukkanthatunk Vatikánba is, mert végső soron a pap is emberből van és ugyanolyan bűnei vannak mint mindenki másnak és ugyanolyan ambíciók és hatalomvágy hajtja előre, mint mindenki mást.

Ez egy többször-olvasós regény, én már legalább háromszor meg is tettem. Sokan Margaret Mitchell Elfújta a széljéhez hasonlítják, bár semmi közös nincs a két történetben azon kívül, hogy Scarlet O’Hara és Maggie Cleary hasonlóan makacs és egy tiltott szerelemért küzd. Az egyszer biztos, hogy Margaret Mitchell óta ez a legszebb szerelmi történet, amit valaha is olvastam és romantikus műfajban azóta sem sikerült senkinek valami ehhez mérhetőt produkálnia. De ez csak az én szubjektív, olvasói véleményem, mert ízlések és pofonok… de kár lenne kihagyni ezt a könyvet.

“A mondabeli tövismadár csak egyetlen egyszer énekel életében, de akkor szebben, mint a föld bármely más teremtménye. Ahogy elhagyja fészkét, egy tövises fát keres, és nem nyugszik, amíg rá nem talál. Akkor az ádáz ágak között rázendít dalára, és felnyársalja magát a leghosszabb, leghegyesebb tövisre. Haldokolva fölébe emelkedik önmaga szenvedésének, hogy túltrillázza még a pacsirtát, a csalogányt is. Egyetlen csodálatos dal, az élete árán. De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben.”

(Colleen McColough – Tövismadarak)

A Clearyek története Új-Zélandon kezdődik és Ausztráliában folytatódik, ahonnan csak a második világháború szörnyű eseményei sodornak el egy-egy családtagot a jó öreg Európába. A Cleary család a gyönyörű ausztrál tájakon küzd a boldogulásért az anya vezetésével. Fee erős egyénisége szilárd erkölcsi alapon áll, mindent megtesz családjáért, élete a kötelességteljesítés mintaképe. Gyermekeit mégsem tudja megóvni a keserves csalódásoktól, és a ragyogó napsütötte táj is kiszámíthatatlanul szeszélyes – hirtelen támadt kegyetlen bozóttűz ragadja el egyik fiát…. A két női főszereplő: Fee és Meggie – anya és leánya – élete a sors különös játéka folytán hasonlóvá válik egymáshoz, mindketten olyan férfit szeretnek, akitől a társadalom elválasztja őket, s a szerelmükből született gyermekek feje fölött a tragédia sötét árnya lebeg….

Eredeti mű. Colleen McCulough – The Thorn Birds, 1977

Magyar nyelven először 1984-ben jelent meg az Universe Kiadónál, további öt megjelenését az Európa Kiadó követte el, a legutolsót 2012-ben

Santa Montefiore - Szerelem és háború dalai

Deverill krónikák 1

Sodró lendületű történet szerelemről és családról

Előre megtervezték az életüket. De a szerelem és a háború megváltoztat mindent.
A hullámzó ír dombok közt megbújó Deverill kastély három nőnek ad otthont: a tűzvörös hajú Kitty Deverillnek, legjobb barátnőjének, Bridie Doyle-nak, aki a kastély szakácsának lánya, valamint harsány rokonának, Celia Deverillnek. 

Amikor kitör a háború, mindhármuk élete örökre megváltozik.
Árulás szakítja szét őket, világuk hamuvá válik, s a barátságuknak alighanem vége, hiszen a földgolyó különböző tájaira sodródnak. Egyvalami azonban közös bennük: a heves és megingathatatlan vágyakozás a Deverill kastély, és a hozzá fűződő felejthetetlen emlékek iránt.

Művelt Nép, 2017

Eredeti mű: Santa Montefiore – Songs of Love and War (UK), The Girl in the Castle (USA)

Második könyvem a szerzőtől A ház a tengernél után és még többet akarok olvasni tőle. Reményeim szerint ez be is fog következni, hiszen a Háború és szerelem dalai egy trilógia első része, bár ezt a magyar nyelvű kiadás sehol sem jelzi… sem a kiadó… de még a Moly sem. De attól még az, ékes angon nyelven Deverill Chronicles név alatt fut a sorozat. Hajrá, szurkoljunk, jöjjenek a folytatásai is. És ugyebár két különböző címmel is megjelent, Amerikának nem volt jó az európaiaknál használatos... 

Deverill kastély, Írország, a 20. század eleje… Az az Írország, ami még teljes egészében a Brit Birodalom része, dúl a háború a franciákkal és szerveződik az ír függetlenségi mozgalom, amit manapság mindenki IRA néven ismer, de legalábbis hallott róla. Az angol nemesség, ami már évszázadok óta ott lakik, sosem lehet ír, de angol sem már. Valahol ott vannak a kettő között, mint a senki földjén, az angol-írek. Mint például Deverillék, akiknek története még a 17. századra nyúlik vissza, amikoris elhangzik az ominózus átok, ami a család férfijait sújtja.

“Maggie O’Leary vagyok. Lord Deverill, ön gonoszat tett velem és leszármazottaimmal, mert elvette a földünket, és megtörte a szellemünket. Örök nyughatatlanságra ítélem önt és örököseit a kárhozott lelkek birodalmában, amíg csak jóvá nem teszi a rosszat, amit ellenünk elkövetett.

Maggie O’Leary, 1662”

(Santa Montefiore - Szerelem és háború dalai, Művelt Nép, 2017) 

Vicc vagy sem, Maggie O'Leary átka megfogan és ez ad egy csöppnyi misztériumot a történetnek, ugyanis valamennyi elholt Lord Deverill ott kísért a kastélyban. És hogy még több misztérium legyen benne, néhányan a Deverill nők közül – a kiválsztottak – látják is őket és kommunikálnak is velük. Ennek elenére ez nem egy fantasy regény, bár akár az is lehetne.

A történet fikció, a szereplők is, viszont a háború és az írek függetlenségi törekvései nem. És az sem, hogy abban a korban nagyon sok ír nemzetiségű brit lakos választotta az Újvilágot és a kivándorlást. Ahogyan tette azt Bridie Doyle is, a történet egy pontján, tehát kicsit átugrunk a húszas évek Amerikájába is.

Kitty és Celia Deverill, valamint Bridie Doyle történetét ismerhetjük meg ebben az első könyvben. Gyermekkorukat, barátságukat, családjaikat, szerelmeiket. Egyformán kapunk ízelítőt az arisztokrácia és a köznép életéből egy olyan korban, amikor tombol a háború, nagy a szegénység és a holnapi nap sem biztos senki számára. És egy adott pillanatban úgy néz ki, hogy megtörik majd az átok…

Erről a könyvről nem lehet csak szuperlatívuszokban beszélni. Gyönyörű volt, minden szempontból. Olvastatta magát, csodálatos a nyelvezete, izgalmas volt a történet és szereplői szerethetőek, bár van negatív hős is bőven a történetben. Kár lenne kihagyni, de hát az ízlések és pofonok, ki-ki majd eldönti, hogy tetszett-e vagy sem.

A sorozat további részei, egyelőre csak angol nyelven:

2. Daughters of Castle Deverill

3 The Last Secret of the Deverills

Jodi Ellen Malpas - Egy éjszaka leplezetlenül

Egy éjszaka 3

Livy ​még soha nem találkozott ilyen ellenállhatatlan szenvedéllyel. A káprázatos Miller Hart elbűvöli, elcsábítja, vétkesen kényezteti. Ismeri a legtitkosabb gondolatait. Sajnos azonban a New Yorki kaland hamar véget ér, a pár a fenyegető veszélyek ellenére kénytelen sürgősen visszatérni Londonba, és Livy egyre mélyebbre merül a férfi piszkos világában. 

A szerelmes Miller akár a saját élete veszélyeztetése árán is mindent megtesz, hogy Olivia biztonságban legyen. De nem az ő sötét múltja az egyetlen, ami tönkreteheti a közös jövőjüket. Livy családi „örökségéről" is fellebben a fátyol, a múlt és a jelen között nyugtalanító párhuzamokra derül fény. A mindent felemésztő szerelmi mámor, és egy halálos rögeszme csapdájában őrlődik, mely mind a kettejüket megölheti… 

Vajon életben van-e Livy anyja, vagy csak a kimerültség és a stressz miatt képzelődött a repülőtéren? Ki Livy apja? Milyen sötét titkokat rejteget még a két fiatal múltja és jelene? Vajon együtt élhet-e Livy és Miller nyugalomban, békében, biztonságban, örök szenvedélyben? Ilyen és ezekre hasonló kérdésekre ad választ a trilógia fordulatos, izgalmas, erotikus harmadik, egyben befejező része.

 Művelt Nép, 2017

Eredeti mű: Jodi Ellen Malpas – Unveiled

Ez a könyv annak az Egy éjszaka trilógiának befejező kötete, melynek valamennyi részét még a tavalyra ígérte a kiadó. Tudom, hogy a könyvkiadásban soha semmi nem biztos, egyes kiadók esetében ez érvényesebb. Tudod, mint Orvell híres mondásában: mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek. Vannak kiadók akik becsülik annyira magukat, hogy betartsák ígéreteiket, s vannak olyanok, melyek ígéreteinek akkor hiszek, mikor a kezemben a könyv.

Van egy jó hírem, meg egy rossz. A jóval kezdem, az rövidebb, hamarabb túl leszünk rajta: ez tényleg egy trilógia. Történet vége, pont.

A rossz hír az, hogy szerkezetileg, és nemcsak, egy az egyben lemásolta az Ez a férfi trilógiát. Megtehette, ő írta azt is, saját magát tán csak nem fogja perbe plágiumért. S megmondom azt is, hogy miért gondolom ezt, bár minden bizonnyal mindenki rájött erre, még akkor is, ha elveszett a történet hozzávetőleg 80-85%-át betöltő, pornográfia határait feszegető erotikában. Ez egy erotikus könyv, mindenki tudja, tehát ezen nem kell csodálkozni. De mielőtt ebbe belemennék, még van egy rossz hírem: nagy része dögunalmas.

Akárcsak az első részben, 500+ oldalon húzza-nyúzza a történetet és csak a háromnegyedén túl pörögnek fel az események, amikoris minden a helyére kerül valamilyen formában és minden felmerülő kérdésedre választ kapsz… Nos, majdnem, mert én még mindig nem értem, hogy miért kellett a nagymamát olyan félelmetes fényben feltüntetni, mintha mellékállásban ő lett volna az alvilág ura. Tehát továbbra is homály fedi, hogy a sötét oldal meglehetősen agresszív és rettegett férfiai miért tartottak egy mélynövésű, tortasütögető, idős hölgytől.

Akkor elmondanám miért is gondolom azt, hogy ugyanazt kaptuk mint az Ez a férfi trilógiában, csak egy kicsit másképp. Ugye mindkettő három részből áll, ezt mondani sem kell, mindenki tudja. Mindkettő férfi főszereplője olyan dögös és kívánatos, hogy ilyent még nem hordott hátán a föld és a környezetükben levő nők kivétel nélkül őket óhajtják-sóhajtják fiziológiai szükségleteik kielégítésére, bár a két férfi külső megjelenés szempontjából kicsit sem hasonlít egymáshoz. Néhányan a nők közül a zaklatásban materializálódó rögeszmés ragaszkodásig is elmennek mindkét főhős esetében.  Mindkét főhősnek, rövid, jól megjegyezhető neve van: Jesse Ward és Miller Hart, és mindketten szexuális szolgáltatásokkal szerezték kicsit sem kevés vagyonukat: Jesse Ward zárt körű szexklubot működtet, Miller Hart pénzért nyújt szexuális szolgáltatásokat azoknak a tehetős nőknek, akik megengedhetik maguknak, hogy megfizessék kicsit sem olcsó szolgálatait, és természetesen mindketten lelki sebeket hurcolnak magukkal, mert miért is ne. Mindkét trilógia főhősnője egy-egy alig huszonéves leányzó, aki nem az intelligencia koeficienséről híres, és aki a történet egy pontján terhes lesz, bár nem volt tervbe véve. Mindkét történetben a boldog befejezés előtt csúnya és nagyon csúnya dolgok történnek, a végszó mindkét esetben egy, a férfi főhős szemszögéből megírt fejezet, mert ugye a történet többi részét a leányzók mesélik el. És a Converse… a szivárvány minden színében.

Nagyon szerettem az Ez a férfi trilógiát, mert más volt, mint a megjelenése idejében csúcson pörgő Kriszcsön Grey és számszerint ötven árnyalata, ezt a sorozatot viszont már kevésbé szeretem, és csupán azért olvastam el a harmadik részt, mert kiváncsi voltam, hogy a szerző milyen módon zárja le a történetet.

Idegesített, hogy Miller állandóan édes kislánynak becézi a nála alig pár évvel fiatalabb Oliviát – bár a mentális különbség kettejük között fényévekben mérhető. Az is zavart, hogy Olivia állandóan úgy csimpaszkodott Millerbe/-re, mint csimpánzkölyök az anyjába, és bakker!, még egy vibrátornak is lemerülnek az elemei, de Miller Hart mindig “akcióra” kész volt, hosszan és naponta többször is.

Az erotikus írások rajongói minden bizonnyal kedvelni fogják ezt a történetet, hiszen kapnak erotikát bőven. Tudom, hogy már máskor is elmondtam, de az egész trilógia történéseit meg lehetett volna írni egyetlen 500+ oldalas kötetben, kevesebb mellébeszéléssel, kevesebb fölösleges lelkizéssel és még mindig bőven maradt volna hely az erotikának is. De hát ízlések és pofonok…

 A sorozat előző részei a Művelt Nép Kiadó gondozásában:

1. Egy éjszaka ígérete, 2016

One Night Promissed

2 Egy éjszaka megtagadva, 2016

One Night Denied

Sarah Morgan - Álmaimban Manhattanben

New Yorkból szeretettel 1

Nagyszerű barátok, menő lakás, fantasztikus állás! A rendezvényszervező Paige Walker csodálatosnak találja New Yorkban az életet. Imádja a kihívásokat, és szívvel-lélekkel végzi a munkáját. Gyerekkorában folyton betegeskedett, és most bizonyítani akar, méghozzá nem is akárhol, hanem az üzleti élet központjában, Manhattanben. De bármilyen jól érti is a dolgát, a világ meghódítására tett első kísérlete zátonyra fut, amikor előléptetés helyett kirúgják a munkahelyéről. Paige azonban felveszi a kesztyűt, és saját céget alapít. Ám egy önálló vállalkozás beindítása semmi ahhoz képest, hogy mindenáron titkolnia kell, mit érez még ma is élete első szerelme, a bátyja legjobb barátja, Jake Romano iránt. Amikor a férfi felajánlja segítségét Paige újdonsült cégének, felizzik a régi tűz, sok-sok álmatlan éjszakát okozva mindkettejüknek. Vajon sikerül a lánynak meggyőznie a mindenkivel szemben bizalmatlan Jake-et arról, hogy a boldogságért igenis érdemes kockára tennie a szívét?

Harlequin, 2017

Eredeti mű: Sarah Morgan – Sleepless in Manhattan, Harlequin, Toronto, 2016

A már ismert O'Neil testvérek sorozat után újabb Sarah Morgan sorozat megjelentetésébe fogott bele a Harlequin Kiadó és kis szerencsével valamikor a jövőben valamennyi részét olvasni fogjuk. Ez egy hosszabb sorozat lesz, angol nyelven néhány rész már megjelent és idén folyatódik további részekkel, s a vége hol van/lesz, ki tudja?

Ez a sorozat első könyve, természetesen van egy 0.5-ös novella is, amivel én nem találkoztam magyar nyelven, de ez nem jelenti azt, hogy a kiadó nem jelentette meg valamelyik romantikus füzetben. Ezt igazándiból azok tudnák megmondani, akik rendszeresen olvassák ezeket a kiadványokat. Tehát én nem tudnám megmondani, hogy miről szól az a rész, és van-e valamilyen kapcsolata ezzel a történettel.

Végy három vidéki lányt, természetesen kebelbarátnőket és helyezd el őket álmaik városában, New Yorkba. Ők pedig: a gyermekkorát többnyire kórházi ágyon töltő Paige, aki sok éve szerelmes bátyja barátjába – szervezőzseni, a naiv és jóhiszemű Evie, aki mindenhol romantikát és szerelmet lát – örökké kísérletező gasztro-hercegnő, a harmadik pedig a tüskés, visszahúzódó, bizalmatlan Frankie – kertek-virágok mágusa. Ez mondjuk három rész lenne a sorozatból, hogy a továbbiak kikről szólnak majd és lesz e valamilyen összefüggés a lányok történeteivel, fogalmam nincs.

Ez az rész Paige története, többnyire, mert azért eléggé képben leszünk a hölgy-hármas minden tagjával, de azért a hangsúly most Paige-en van és az ő olthatatlan szerelmén Jake Romano iránt. S kezdődik a történet mindjárt azzal, hogy az előléptetésre váró Paige nem felfele halad a karrier szamárlétráján, hanem menesztik munkahelyéről, egy rendezvényszervező cégtől, s nem csak őt, hanem barátnőit is, hiszen nemcsak barátnők, egy házban is laknak és ugyanannál a cégnél dolgoztak. Mint a mesében…

Ez a pont az ami változást hoz az életükbe és hosszas vajúdás és siránkozás után útnak indítják saját rendezvényszervező vállalkozásukat, hiszen ehhez értenek a legjobban.

Miközben az induló vállalkozáson rágódnak, Paige közelebb kerül szerelméhez, az utcán hagyott gyermekből lett informatikai guru és természetesen többszörös milliomos Jake Romanohoz, akitől nemcsak a saját vállalkozás ötlete származik, hanem meghatározó lendületet ad a hetekig sikertelen cégnek azzal, hogy megbízza őket egy nagyszabású fogadás megszervesésével. Ez pedig akkora nagy és átütő siker, hogy másnaptól a lányok határidőnaplója megtelik, a vállalkozásuk maximális járaton pörög. Mint a mesében…

Természetesen minden szempontból happy end a vége, felfut a vállalkozás, Paige és a szoknyavadász Jake Romano egymásratalál és boldogan élnek míg meg nem halnak.

Nagyon habos-babos romantikus történet, ami a fellelhető összes divatos klissét felvonultatja: az elhagyott, szegény gyerekből lett milliomost, a szoknyavadász rosszfiút, aki természetesen motorozik, a gondoskodó nagytestvért, három lelki jóbarátnőt, csak úgy felfutó vállalkozást… szóval ott van egy az egyben a nagy amerikai álom. És természetesen hódol a fejezetek előtti vásári bölcsességek divatnak is, minden egyes fejezet egy-egy ilyen aranyköpéssel kezdődik, amit a három lány egyikének tulajodít. Néhányuk minden bizonnyal mosolyt csal majd az arcodra, hát íme néhány kedvcsinálónak:

"Ha az élet becsap egy ajtót az orrod előtt, még mindig betörheted az ablakot.

Nincs ingyen ebéd – hacsak nem a legjobb barátnőd a szakács.

Ha minden próbálkozásod ellenére sem érsz fel a csillagokig, keress magasabb sarkú cipőt!

Ha hibázol, feltétlenül ismerd be a tévedésed! A békát lenyelni sosem kellemes, de legalább nem hízol tőle.

Az önbizalom olyan, mint a smink. Emeli a megjelenésed fényét, és senkinek nem kell tudnia, mi van alatta.

A férfiak olyanok, mint a rúzs. Ki kell próbálnod egypárat, mire megtalálod a megfelelőt.

Az élet túl rövid ahhoz, hogy a férfiaktól várjuk az első lépést.

A szerelem olyan, mint a csokoládéevés. Jó ötletnek tűnik eleinte, de később mindig megbánod.

Ha azt akarod, hogy az álmod valóra váljon, előbb ébredj fel!

Ha azt hiszed, a szerelem a válasz, valószínűleg nem a jó kérdést tetted fel.

Mielőtt minden rosszra fordulna, gyakran az az érzésed, hogy sosem mentek még ennyire jól a dolgok.

Sosem tudhatod, mikor jön a derűre ború, úgyhogy mindig legyen nálad esernyő!

Ne tárolj csontvázakat a szekrényedben, mert bármikor jöhet valaki, hogy kölcsönvegye az egyik ruhád!”

(Sarah Morgan – Álmaimban Manhattanben, Harlequin, 2017)

Számomra ez túlságosan is kiszámítható volt és annak ellenére, hogy szeretem a romantikus történeteket, ez nem jött be. Túl sok volt benne a rózsaszín köd és a klisé, de minden bizonnyal lesznek olyanok, akiknek pontosan erre van most szükségük, mert a történet lényegében nem rossz. Meg hát ízlések és pofonok...

A sorozat további, egyelőre csak angol nyelvű részei:

0.5 Midnight at Tiffany's (novella)

2. Sunset in Central Park

3. Miracle on 5th Avenue

3.5 A newYork Christmas Fairy Tale (novella, nincs borító)

4. New York Actually (megjelenik: 2017 május)

5. Holiday in the Hamptons (megjelenik: 2017 június)

6. Moonlight over Manhattan (nincs borító, megjelenik 2017 október)