A következő címkéjű bejegyzések mutatása: romantikus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: romantikus. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. február 26., hétfő

Jan Moran – A csokoládémester



   Egy kis édes kényeztetés, gyönyörű olasz táj, egy végzetes félreértés és természetesen, egy kis romantika: ezt ígéri olvasóinak Jan Moran regénye. A csokoládémester a Next21 Kiadó gondozásában jelent meg, a Blogturné Klub három bloggerével pedig nyomába eredhettek a csokoládémester titkának! A turné végén meg is nyerhetitek a könyv egy példányát a Kiadó felajánlásában!




   Az olaszországi Amalfiban játszódó regény csokoládéról, szerelemről és titkokról
   San Francisco, 1953: Celina Savoia vigasztalhatatlan. A férje rejtélyes körülmények között elhunyt. Kisfiukat Olaszországba viszi, Amalfi verőfényes tengerpartjára, hogy megismertesse férje rokonságával. Celinának már a szülei is csokoládéval dolgoztak. A családtagok szeretetétől övezve új életet kezdene ebben a varázslatos, romantikus környezetben, amikor megsejti, hogy férje sötét titkot őrzött, amely a második világháború végnapjaihoz kapcsolódik – és ez tönkreteheti a jó viszonyt, amely az olaszországi rokonokkal létrejött.
   Kísértést érez, hogy új szerelmet találjon, de a férje alakját övező rejtély lefoglalja. Rabul ejti a dilemma, hogy felderítse-e az igazságot, vagy inkább örüljön, hogy ennyire megszerette új családját. Elhunyt férjének testvérével, Lauróval egészen Peru kakaótermő vidékéig kell menniük, hogy feltárhassa a titkot, amely mindannyiukat veszélybe sodorhatja.



Next21 Kiadó, 2023
Eredeti cím: The Chocolatier, 2019






  
 “A csokoládé maga a szeretet; minden bonbonba a teljes szívét beleadta.”

   Mielőtt úgy döntenél, hogy elolvasod ezt a könyvet, nézz körbe, s ha meggyőződtél, hogy senki nem lát, akkor vedd elő azt a csokit, amit a többiek elől eldugtál. Vagy ha nincs dugicsokid, akkor szerezz be egy igazán finomat, mert valamikor az olvasás során eszedbe jut, hogy milyen jó is lenne most egy kis csokoládé. Endorfinokat szabadít fel és állítólag jót tesz a szívnek is (nem emlékszem hol olvastam ezt, de attól még igaz lehet)
   Ha jól tudom, ez Jan Moran első magyar nyelven megjelent könyve, és becsülettel bevallom, hogy amikor rábólintottam a blogturnéra, akkor a történet címe vonzott, mert kedvelem a finom csokit. És mert valamiért Joanne Harris Csokoládé című könyve jutott eszembe, bár semmi köze nincs ehhez a történethez a csokoládén és a gyermekét egyedül nevelő hősnőn kívül.

   A cselekmény 1953-ba viszi vissza olvasóját, amikor a második világháború sebei még nagyon is elevenek, annak ellenére, hogy a világ lassan, de kezd a normalitás útjára lépni. A San Franciscóban élő Celina Savoia csokoládémester egy picike boltban, és élete széthullik, mikor Tony, olasz származású férje titokzatos körülmények között meghal. Kisfián kívül egyetlen hozzátartozója sincs, ezért dönt úgy, hogy megkeresi férje olaszországi családját, akikről igazándiból szinte semmit nem tud, mert férje nem volt hajlandó beszélni rokonairól, akikkel sok évvel korábban megszakított minden kapcsolatot, és ennek okáról sem.

   A kapcsolatfelvétel nem olyan egyszerű, mint ahogy Celina elképzelte, s mikor megérkezik a meghívás, a hősnő fiával, Marcoval Amalfiba utazik, megismerni férje családját, az érkezéskor pedig Lauro, sógora várja. Házasságuk ideje alatt Celina azt sem tudta, hogy Tonynak (vagy Ninonak, ahogy a család nevezi) testvére van.
   A meleg fogadtatás hatására Celina úgy dönt, hogy hosszabb ideig maradnak Amalfiban, fia remekül érzi magát új családja körében, a nő pedig folytathatja hivatását. Csakhogy a meleg fogadtatás nem mindenki részéről őszinte, hisz maga a sógor gyanakvásával és kétkedésével kell szembenéznie, s hogy telik az idő, egyre jobban meg van győződve, hogy férje fura viselkedése titkokat takart, és nem csak férje, hanem annak családja is elhallgat előle bizonyos dolgokat. És természetesen jön egy új vonzalom/szerelem, ami az én ízlésemnek túl gyorsan történt meg férje elvesztése után. Az ellenfelekből szerelmesek séma pedig lassan már többszörösen is lerágott csont lesz.


   “– Egy családban, drágám, a ki nem mondott szavak gyakran fontosabbak, mint a kimondottak.”

   Nos, ezek a ki nem mondott dolgok tették lassúvá a történetet. Mert ez bizony lassan csordolgált, és minden felpörgetésre tett kísérlet kárba ment.

   Szó se róla, Moran szépen ír, gyönyű tájleírásokkal örvendeztet meg, bemutatja a századközépi vidéki életet, a mentalitást. És összehoz egy lassan kibontakozó szerelmi történetet, melynek során a hősnőnek el kell döntenie mit akar: az igazságot arról a férfiről, aki a férje volt, bármi legyen is az, vagy a jövőt.
   Kicsit furának tartottam, hogy az igazság keresése közepette a hősök csak úgy símán változtatták földrajzi helyüket a kontinensek között. Ez olyan 21. századivá tette a történetet, és nem gondolom, hogy ez a múlt század ötvenes éveire jellemző lett volna, a kivitelezéséről már ne is beszéljünk.
   Minden hiányosságától függetlenül ez egy szerethető történet volt egy erős nőről. Én pedig kedvelem az erős nőkről szóló történeteket, és szívesen olvasnám a szerző már írásait is.





   A regényhez tartozó nyereményjátékban mi más is játszhatná a főszerepet, ha nem a csokoládé és a könyv kapcsolata? Minden állomáson találtok egy-egy idézetet egy olyan könyvből, melyben központi szerepet játszik a csokoládé. A feladatotok, hogy az adott könyv szerzőjének a nevét írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.
   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.



“– Ha valakit szeretsz, az nem arról szól, hogy csak akkor törődsz vele, amikor kedved tartja – kiabálom utána. – Hanem arról is, hogy megbocsátasz, amikor elbénázott valamit.”


a Rafflecopter giveaway








02.26. Betonka szerint a világ…

02.29. KönyvParfé

2023. december 11., hétfő

Debbie Macomber – A karácsony ígérete



   Mi történik, ha két barát hivatást cserél egy kis időre? Talán semmi, ámbár az egyikük a helyi plébánia lelkésze, míg a másik egy kocsma tulajdonosa. Míg igyekeznek Szentestéig helytállni, mindkettejükre rátalál a szerelem.
   Kövessétek Debbie Macomber karácsonyi romantikus történetének blogturnéját, ugyanis a turné végén egy szerencsés olvasónk a General Press kiadónak hála A karácsony ígéretével lesz gazdagabb.




   Peter Armstrong és Hank Colfax gyerekkoruk óta a legjobb barátok, ám az életük nem is különbözhetne jobban. Peter a helyi plébánia lelkésze, aki számára a gyülekezete a legfontosabb, és a karácsony közeledtével minden idejét lefoglalják az ünnepi előkészületek. Egy kocsma tulajdonosaként Hank egészen másfajta közönséget szolgál ki: magányos törzsvendégek és a helyi motorosbanda látogatja az ivóját.
   Amikor Peter kijelenti, hogy hozzá képest Hanknek könnyű dolga van, a barátok elhatározzák, hogy szentestéig hivatást cserélnek. Meglepetésükre kiderül, hogy egy kocsmáros és egy lelkipásztor kötelezettségei nem is térnek el annyira egymástól, mint gondolták. Ahogy kezdik új színben látni a másikat – és mindketten rátalálnak a szerelemre is –, úgy változik meg az életük mindörökre.





Genaral Press, 2023
Eredeti cím: The Christmas Spirit, 2022





   “Pete az első karácsony eseményeinek a felidézésével folytatta a szentbeszédet.
   – Csak nem azt akarod mondani, hogy Mária és József százhúsz kilométert gyalogolt Názáretből Betlehembe? – kérdezte Cicus.
   – Nem magas sarkú cipőben! – vágta rá Cukorfalat.”


   Valamikor régen, amikor a szórakoztató irodalom nagyrészt a Harlequin-féle romantikus regényecskék magyar nyelvű megjelenésére korlátozódott, olvastam Debbie Macomber könyveit. Nem mondom, hogy az összesett, mert a stílusa nekem valahogy nem igazán jött be. Túl habos-babos, túl nyálas, még akkor is, ha a szereplőknek komoly gondjaik vannak. Olyan Hallmark-féle módon, csöpögősen romantikus.
   Macomber sok éve van a pályán és meglehetősen termékeny is, s minden bizonnyal komoly rajongótáborral rendelkezik, hiszen ha nem így lenne, akkor nem jelennének meg könyvei. S bizony magyar nyelven is megjelennek, mert minden évben magyar nyelven is több írása kerül a boltok polcaira, ebből pedig egy biztosan karácsonyi témájú.

   Annak ellenére, hogy nem rajongok a karácsonyért legalábbis azért a csilivili kommersz valamiért, amivé mostanában lealacsonyítottuk, az idén nagy mennyiségű, a témához kapcsolódó könyvet olvastam, és Debbie Macomber A karácsony ígérete című könyve egyike ezeknek.
   A kíváncsiság vitt rá, hogy elolvassam ezt a könyvet. Egyrészt azt akartam tudni, hogy az idő múlásával változott-e a stílusa (nem!), másrészt bejött a téma: egy lelkész és egy kocsmáros munkát cserél egy időre.
   A történet bevezetése a cukiság határait feszegeti: egy nagymama mesél kisunokáinak egy történetet, még a hetvenes évekből. Tehát senki ne várjon semmilyen modern megoldásra, viszont a szerző nagyon jól hozza ezt a kornak megfelelő hangulatot.

   A történet főhősei Peter Armstrong és Hank Colfax, gyerekkori barátok, annak ellenére, hogy különbözőek már nem is lehetnének. Peter a helyi gyülekezet lelkésze, mindig a csendesebb, a szorgalmasabb volt. Hank viszont csibész volt világ életében és a történet idején a saját kocsmáját vezeti. Senki nem érti ezt a fura barátságot, van aki nem is nézi jó szemmel – például Peter húga –, viszont ők éveken keresztül kitartottak egymás mellett. Mindketten szinglik, mindketten jóképűek, és azért meglátnak egy-egy csinosabb lányt is. S történik, hogy ez a két csodálatos emberpéldány egy közös ebéd alkalmával eldönti, hogy egy időre munkát cserélnek, mert mindketten úgy gondolják, hogy a másik élete sokkal könnyebb. Tehát Hank, a kocsmáros, bekerül a lelkészi hivatalba annak ügyeit intézni, Peter, a lelkész, pedig sört csapol egy olyan kocsmában, ahol eredeti figurák tanyáznak – például egy motorosbanda.
   Nem fogom elmesélni, hogy mivel kell a két hősnek szembenéznie a kialakult helyzetben, mindneki felfedezi majd az olvasás során, viszont azt elmondom, hogy ez egy rendkívül hasznos „utazás” volt mindkét szereplő számára, melynek végén mindketten megtalálták a szerelmet is – elvégre ez egy romantikus történet.
   Továbbra is állítom, hogy az alapötlet brilliáns, és nagyon sok vicces helyzet okozója. Macomber stílusa viszont továbbra sem a szívem csücske, de ez senkit ne tartson vissza, mert abszolút szubjektív, hogy kinek mi tetszik.





   Debbie Macomber minden romantikus lelkű szerencséjére egy igen termékeny író, így nem volt nehéz pár magyarul is megjelent könyvének a borítójából kilopni pár részletet! Keressétek meg, melyik könyvének a borítójából származik a blogokon a részlet, és írjátok be a CÍMŰKET a megfelelő helyre.
   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.






a Rafflecopter giveaway




[Blogturné Klub]

12/08 - Hagyjatok! Olvasok!

12/11 - Betonka szerint a világ… 

12/14 - Szembetűnő


2023. december 7., csütörtök

Ashley Poston – Halott romantika



   Megjelent a Magnólia Kiadó újdonsága, a Halott romantika! Ha kíváncsiak vagytok, hogy mit gondolnak bloggereink erről a szellemesen romantikus regényről, esetleg játszanátok a kiadó által felajánlott nyereménypéldányért, tartsatok velünk!




   Florence ​Day a könyvszakma egyik legnépszerűbb romantikus szerzőjének a szellemírója, és komoly problémával küzd: egy szörnyű szakítást követően nem tud hinni többé a szerelemben. Számára a romantika halott.
   Amikor új – és nem mellesleg túlságosan jóképű – szerkesztője nem hajlandó további hosszabbítást adni neki az új kézirat leadási határidejére, Florence felkészül rá, hogy búcsút intsen a karrierjének. Ráadásul nem sokkal később olyan telefonhívást kap, amire nem lehet felkészülni: haza kell térnie a szülővárosába eltemetni váratlanul elhunyt, imádott apját. Abba a közösségbe, ami soha nem értette meg őt, és ahol az évek során semmi nem változott.
   Nem csak ezzel kell azonban szembenéznie. Az apja végakarata meglehetősen furcsa a temetésre kért ezer szál vadvirággal, Elvis fellépésével és a madarakkal. De a ravatalozóház ajtajában még furcsább dolog várja: egy szellem, aki pont olyan dühítően jóképű, mint korábban, és legalább annyira értetlenül áll a helyzet előtt, mint Florence. A romantika határozottan halott… de úgy tűnik, hogy az új szerkesztője is, és befejezetlen ügyük miatt a lány kénytelen átértékelni mindazt, amit valaha a szerelmes történetekről gondolt.
   Ashley Poston első felnőtteknek írt regénye meghitt történet hazatalálásról, családról és szerelemről a Szívek szállodája stílusában.



Magnólia Kiadó, 2023
Eredeti cím: The Dead Romantics, 2022




   Ezt a könyvet a fülszövege alapján választottam, csupán azért, mert anno nagy hatással volt rám Alessandra Torre A szellemíró című könyve (aki még nem olvasta, az tegye meg, mert egyike a legjobb könyveknek, amiket valaha is olvastam). A szerző teljesen ismeretlen volt számomra, viszont úgy gondoltam rossz nem lehet egy olyan történet, amiben nyilvánvalóan könyvekről van szó. Egyetlen pillanatig sem bántam meg.
   Ez egy minden szempontból szellemes történet – később majd kiderül miért mondtam ezt –, és az benne a jó, hogy hangulat vagy érzelmi beállítottság függvényében mindenki úgy értelmezi a történéseket és a cselekményt, ahogy úri kedve diktálja. Ugyanis ez a történet jelenthet valami véresen komolyat, szülő és a szerelembe vetett hit elvesztését, kilátástalanságot, kóborló egzisztenciát. De ugyanakkor felfogható a humoros oldaláról is, annak ellenére, hogy komoly dolgok történnek benne.
   A történet hősnője Florence Day, a romantikától megcsömörlött fiatal nő, aki maga is próbálkozott az írással kisebb-nagyobb sikerrel, pillanatnyilag egy nagyon híres romantikus szerző szellemírója. A kiégés határán áll, mert magánélete romokban hever – értsd: pasiügy, méghozzá csúnya –, neki pedig nyakán a határidő. És púpnak a hátára még régi szerkesztőjét is lecserélték egy jóképű fiatal férfire, aki nem az engedékenységéről híres.

   A hősnő sok évvel ezelőtt elhagyta kisvárosi otthonát, ahol családja egy temetkezési vállalkozást működtet – morbid, ugye? Nem jószántából tette, ugyanis van egy különleges képessége, amelyet apjától örökölt: látja az elhunytak szellemét. S mivel ez kamasz korában egy rendőrségi ügy kapcsán kiderült, az életét pokollá változtatták kortársai. Florence soha nem tért haza, most pedig muszáj lesz neki, hiszen szeretett édesapja hirtelen elhalálozott.
   A hazatérés több szempontból is fájdalmas. Először is ott a haláleset, ami az egész családot megrázta, továbbá szembe kell néznie azokkal a most már felnőtt emberekkel, akik kamasz korában pokollá tették életét különleges képessége miatt. A családban előkerülnek a régi és felhalmozódott sérelmek, s ne feldkezzünk meg a könyvről sem, amit be kellene fejeznie, de képtelen egyetlen sort ís leírni, hiszen a romantikába és a happy endbe vetett hitét magával vitte az a férfi, aki csúnyán kihasználta.

   Furának találtam, hogy hazatérésekor Florence nem a családi otthonba lakik, hanem inkább barátnője panzióját részesíti előnybe, ennek is megvolt az oka. S azon is csodálkoztam, hogy számtalan szellem jelenik meg neki a történet során, de édesapja soha, pedig erre vár a legjobban. A meglepetés akkor éri, amikor apja szellemére számítva újdonsült szerkesztője áll az ajtóban – szellem formájában –, ez pedig egy különleges kapcsolat kezdetét jelenti, hiszen Ben maga sem tudja, hogy mi történt vele.
   Nem titok, hogy én rengeteg romantikust, chick litet olvasok, s azt gondoltam, hogy már nem lehet meglepni, ez viszont nagyot durrant. Poston egy szokatlan környezetbe helyezte a romantikát, szenzációs karaktereket teremtett: a kicsit szétszórt hősnőt, a tökéletes pasit (nem nyálasan tökéletes és a pénisze méretéről sem esik szó!), egy flúgos családot, pletykás kisvárost. Egyetlen hiányérzetem van: a szemét pöcs expasi nem kapta meg a büntetését. Lenne néhány ötletem arra, hogy mi történhetett volna vele, és mindegyik nyolc napon túl gyógyuló.
   Azt hiszem soha, egyetlen párosnak sem szurkoltam ennyire, hogy a végére összejöjjön nekik az elképzelhetetlennek tűnő happy end. Izgalmas volt, pörgős, tele eredeti megoldásokkal, meglepetésekkel, érzelmekkel és fekete humorral. Olvassátok!







   A Halott romantika egy szellemes-romantikus regény, éppen ezért mostani játékunk során is ilyen könyveket keresünk. Minden állomáson találtok egy hasonló zsánerű, hiányos könyvcímet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni és beírni a Rafflecopter megfelelő dobozába a könyv teljes címét.
   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.



A    sz_ll_m_d_z_

 


a Rafflecopter giveaway






11. 27. Fanni’s Library   11. 29. Szembetűnő   12. 01. KönyvParfé   12. 03. Csak olvass!   12. 05. Pandalány olvas   12. 07. Betonka szerint a világ…   12. 09. Olvasónapló   12. 11. Zakkant olvas   12. 13. Hagyjatok! Olvasok!

2023. december 3., vasárnap

Katharina Herzog – Téli csillogás




   Kisvárosi könyvesboltok 1


   Kisvárosi könyvesboltok sorozatának első könyvével mutatkozik be a magyar olvasóknak Katharina Herzog. Ha szeretnél egy példányt a General Press Kiadó gondozásában megjelent könyvből, akkor kövesd blogturnénkat, és kis szerencsével tiéd lehet a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv.




   Vicky, ​a fiatal műkereskedő véletlenül egy különös levélre bukkan, amelyet egy nyolcéves kisfiú, Finlay írt az elhunyt édesanyjának. A levélhez egy fényképet is mellékelt, amelyen az Alice Csodaországban ritka kiadását tartja a kezében. Vicky a bogaras könyvmolyoktól hemzsegő, festői skót faluba, Swinton-on-Sea-be utazik, hogy utánajárjon a különleges kötetnek, de egyből egy félreértés áldozata lesz. Graham, a kisfiú édesapja, aki antikváriumot üzemeltet a faluban, rögtön összetéveszti az új könyvesbolti eladóval. Amíg a fiatal nő hirtelen egy különös történet kellős közepén találja magát, benne egy jóképű özvegy könyvkereskedővel, Finleyvel, és egy rendkívül értékes könyvvel, addig neki is akad rejtegetnivalója: mindennek véget vethet, ha fény derül arra, milyen céllal érkezett a faluba. 
   Az olvasás öröme és a szerelem összefonódik Katharina Herzog bestsellerszerző elbűvölő Kisvárosi könyvesboltok-sorozatában. Tökéletes olvasmány a téli bekuckózáshoz, amely garantáltan felolvasztja a szíveket.



General Press, 2023
Eredeti cím: Winterglitzern





   A könyvpiacot oly mértékben elárasztották az amerikai és (ritkábban) angol szerzők írásai, hogy az ember lánya néha megfeledkezik arról, hogy mások is írnak, nem csak ők. Akik még nem olvastak német szerzőtől romantikust, chick litet vagy bármilyen más zsánert, azoknak szeretettel ajánlom Monika Peetz, Kathryn Taylor vagy akár Rita Falk könyveit. És természetesen Katharina Herzog könyvét is azoknak, akik szeretnének egy keserédes, igazi bekuckózós történetet olvasni.
   Egy olvasni szerető ember számára mindig ellenállhatatlan vonzerőt jelent egy olyan sorozatcím, amiben a könyv szó valamilyen formában jelen van. Tehát nem tudtam ellenállni a Kisvárosi könyvesboltok sorozatcímnek és a fülszövegben beígért skóciai településnek, mert Herzog minden eszközt bevet, hogy vonzóvá és letehetetlenné tegye a történetet.
   Először is megteremti a könyvmolyok számára ideális helyet: egy olyan kistelepülést, amelynek számos működő könyvesboltja van – sajnos Swinton-on-Sea fikció és a valóságban nem létezik, különben erősen gondolkoznék azon, hogy jó lenne ott eltölteni egy kis időt (mondjuk, úgy 20-30 évet). Hozzáad egy félárva kisfiút és a gyászában még mindig elmerült édesapját, több színes és szerethető karaktert, például egy nagyapát, aki nem a tapintatáról híres, és magát a hősnőt, aki valahogy kilóg ebből a közegből, hiszen ő a jövevény, akinek jól meghatározott feladata van. S hogy ki a történet igazi főhőse? Stílszerűen egy könyv: Lewis Caroll Alice Csodaországban című művének egy nagyon ritka és értékes kiadása, hiszen ez a katalizátor, amely az egész folyamatot elindítja.

   Swinton-on-Sea-ben Graham, a félárva kisfiú palackba zárt levéllel üzen a mennyekben lakó édesanyjának, melyet egy lufira kötözve indít útjára. S mellékel hozzá egy fotót is, melyen ő maga látható, kezében a kérdéses Lewis Caroll kötettel. A palack kalandos úton kerül Németországba, hiszen egy gépkocsivezető találja meg és viszi magával, élettársa pedig annak az épületnek a portása, ahol Vicky, a történet hősnője lakik. És nem csak ő, hanem édesapja is.
   Vickyről tudni kell, hogy nyomot hagyott benne szülei korai válása, és velük való kapcsolata bonyolult. Apja műkereskedő, jól menő aukciósházuk van, s maga Vicky is a szakmában dolgozik, áhítva apja elismerését, és ennek jeleként az előléptetést. Ugyanis egyáltalán nem természetes, hogy ő fogja megkapni az új fiókegység vezetését és a későbbiekben a családi céget. S míg Vicky és a portás a gyermek üzenetén mélázik, addig apja azonnal kiszúrja a fotón szereplő könyvet, és feladatul tűzi ki lányának ennek megszerzését. Ennek jutalma pedig a nagyon vágyott előléptetés lenne.

   Vicky sem simlis, sem csörtető típus, s fogalma sincs hogyan fogja megszerezni a könyvet, mely nem csak értékes, hanem családi emlék is, ezért két kézzel kap az esélyen, amikor Finlay, a könyvkerskedő és egyben Graham édesapja, összetéveszti a munkaközvetítő által küldött kisegítővel.
   Kicsit valótlan volt az a szinte azonnali szerelembesés a főszereplők között, de ez nem volt annyira zavaró. Vicky jó érezte magát a faluban és a könyvesboltban, barátokat szerzett és sajnos egyre jobban belebonyolódott a hazugságba, ami váratlanul és lufiként pukkant szét, Vicky pedig mindent elveszít, amit érkezése óta szerzett: a szerelmet, a bizalmat, a barátságokat, a megbecsülést.

   A történet karácsony előtt játszódik, a szerző végigvezetett a karácsonyi készülődés folyamatán egy nagyon erős közösségi szellemmel rendelkező településen. Igen, egy kicsit azért nyálas volt, a csilivili dolgok mindig nyálasak egy picit, de attól még az életünkhöz tartoznak.
   Hogy mi lesz a történet vége nem nehéz kitalálni, de pontoztam azt, hogy az odavezető út nem volt nyílegyenes, és a szerző meg tudott lepni néhány eredeti megoldással is. Mert azért ez a palacpostás dolog erősen hajazott Nicholas Sparks Üzenet a palackban című könyvére.
   Kicsit meseszerű, de nagyon szerethető történet, ami pont jó lesz arra, hogy a téli estéken az ember lánya bekuckózzon vele.









   Játékünk a karácsony ünnepéhez kapcsolódik. A turné minden állomásán egy-egy olyan könyv fülszövegéből találtok részletet, melynek címében szerepel a karácsony szó. A ti feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a szerző nevét és a könyv címét.
   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz




   Titokban reménykedik volt férje, James Lacey felbukkanásában is. Várakozása közben különös levelet kap egy eldugott falu gazdag birtokosnőjétől, aki arra gyanakszik, hogy a családjából valaki meg akarja ölni. Agatha boldogan hagyja ott unalmas eseteit, és egykori kollégájával, Roy-jal elautózik az ódon udvarház tulajdonosához.


a Rafflecopter giveaway







12.03 Betonka szerint a világ…

12.05 Hagyjatok! Olvasok!

12.07 Könyv és más

12.09 Utószó


2023. november 13., hétfő

Hannah Grace – Jégtörő



   Maple Hills 1


   A Maxim Kiadó jelentette meg Hannah Grace: Icebreaker - Jégtörő című regényét, mely a jégtáncos Anastasia és a hokis Nathan perzselő szerelmének történetét meséli el. Ez a sztori lángra lobbantotta a TikTok könyvszerető közönségét is, itt az alkalom, hogy te is megszerezd a saját példányodat! Kövesd a blogturné állomásait, ha szerencsés vagy a játékban, akár meg is nyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában.




   Anastasia Allen egész életében azért dolgozott, hogy bekerülhessen az USA olimpiai csapatába.
   Ötéves kora óta versenyszerűen műkorcsolyázik, teljes egyetemi ösztöndíjjal büszkélkedhet, hála helyének a Maple Hills egyetem korcsolyacsapatában, és olyan az időbeosztása, hogy attól még a világ legelhivatottabb embere is elbőgné magát – Stassie a győzelemre hajt.
   Nathan Hawkins még sosem találkozott olyan problémával, amit ne tudott volna megoldani. A Maple Hills Titans csapatkapitányaként tisztában van vele, az ő felelőssége, hogy hokicsapatát a jégen tartsa. Amikor egy bosszantó félreértés miatt a két csapat kénytelen ugyanazon a pályán megosztozni, Anastasia partnere pedig ezt követően lesérül, Nate azon kapja magát, hogy a hokiütőjét cicanadrágra, félelmetes edzőjét pedig egy még félelmetesebbre cseréli.
   Stassie és Nathan a szó több értelmében is egymásba gabalyodik, de semmi gáz, mert Anastasiának egyébként egyáltalán nem jönnek be a hokisok… ugye?



Maxim, 2023
Eredeti cím: Icebreaker, 2022




   Egy vallomással kezdeném: valahogy elsiklottam az információ felett, mi szerint ez egy főiskolai románc lesz. Határozottan nem kedvelem az ilyen könyveket, kinőttem belőlük. Gondoltam semmi gond, majd a sport kompenzálja, hiszen milyen jó kis történeteket lehet olvasni a hokiskról (például Rachel Gibson Hokisok sorozata személyes kedvencem), s itt bizony egy egész hokicsapat korcsolyázik be a történetbe, hiszen a férfi főszereplő az egyetemi hokicsapat kapitánya, akinek már kinéz egy komoly szerződés.
   Azt is be kell vallanom, hogy eddig egyetlen olyan könyvet sem olvastam, amiben műkorcsolyázó szerepelt volna, a történetünk hősnője pedig az. Szeretek korcsolyázni (bár az első tíz percben velem törlik fel a jeget), a hokit – mint sport –  nem kedvelem, kiváncsi voltam mit lehet kihozni egy olyan történetből, amiben két olyan ember a főszereplő, akikben a jegen kívül semmi közös nincs.
   A fülszöveg meglehetősen sokat elárul arról, hogy mire is lehet számítani a cselekmény során, s túl sok plusz nem jött ezen felül, csupán jelentéktelen dolgok eltúlzása és sok felesleges drámázás, ami néhol vontatottá tette. Valahogy hiányzott belőle az a valami, ami berobbantja a történetet, ami miatt érdemes izgulni.

   Anastasia – a történetben többnyire Stassie beceneven fut – az a fajta sportoló, aki tudja mit akar. Látja a célt és mindent megtesz, hogy elérje: kemény munka, áldozatok, olyan mindent a sikerért típus. A cél pedig nem kisebb, mint az olimpiai csapat tagjának lenni, ezt pedig kevesen mondhatják el magukról. S mivel ő is emberből van, meg fiatal, vannak bizonyos szükségletei is. Csakhogy Anastasiának nincsenek kapcsolatai, neki dugópajtásai vannak. S szóba sem jöhetnek a hokisok, hiszen ő kifejezetten rühelli azokat a melákokat. Anastasia szerethető is, meg nem is. Mondjuk nem ő a legélesebb kés a fiókban, de ahogy több infórmációhoz jutottam a történet során, némiképp megértettem, hogy miért is olyan ő, amilyen, mi áll a megfelelési kényszere hátterében.

   Nate, a férfi főhős viszont többnyire szimpatkus volt, valószínüleg azért, mert kevésbé volt zűrös, bár néha voltak bunkó beköpései. De hát ilyenek a fiúk, nem? Viszont nem értettem, hogy mi a búbánatos francnak kell minden férfi főhősnek akkora farkat adni, ami már az anatómiai abszúrditás határait feszegeti? És miért kell ezt többször is kihangsúlyozni? Elsőből is megértettük. S még az is eszembe jutott, hogy mi lenne, ha a következő ilyen csodahímnek azt vágná oda potenciális partnere, hogy Öcsi, vidd a Boa constrictorod máshová, mert én ragaszkodom a belső szerveim épségéhez?
   A történetben számos mellékszereplő van, s pillanatnyilag úgy érzem, néhányan feleslegesek, mert mindegyikük dolgaival foglalkozott valamilyen szinten a szerző, ami kicsit zavarossá tette az egészet. Lehet, hogy ezek majd a további részekben fontosak lesznek (egy még biztosan lesz, és magyar nyelven is megjelenik 2024 elején), nekem most kicsit túltoltak voltak. A showt viszont a hokicsapat tagjai vitték el humorukkal. Kellett ez a kis szín a sok valós vagy képzelt probléma mellé.

   Az erotika kedvelői minden bizonnyal örülni fognak ennek a történetnek, mert lepedőszaggatás bőven van benne, s ha nem szaggatják, akkor beszélnek róla, bár ami azt illeti olvastam már jobban megírt erotikus jeleneteket is.
   Ez a könyv nem egy habkönnyű, sportolókról szóló romkom, hanem sokkal több, hiszen szó esik benne önbizalomromboló, bántalmazó kapcsolatról, ellenőrzésmániás szülőkről, mentális zavarokról, barátságokról és a híres-hírhedt egyetemi életről.
   Első könyvnek nem rossz, de lehetett volna jobb is. Személyes ízlés kérdése, hogy ki mennyire fogja majd szeretni ezt a történetet. 

 




   Minden állomáson felteszünk egy kérdést, amit könnyedén megválaszolhattok, ha előtte elolvassátok a regény beleolvasóját. A regény felnőtt olvasóknak szól! 
   Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.



Nathan milyen szakot tanul az egyetemen?


a Rafflecopter giveaway







Blogturné Klub

11.13 Betonka szerint a világ… 



2023. november 7., kedd

Lucy Score – Amit sosem fedünk fel



Knockemout 2



   A Morgan fivérek közül mindig is Nasht tartották a jó fiúnak: ő a megbízható rendőrfőnök, mindenkire kedvesen mosolyog, és ott segít, ahol tud. Azonban Nash épp egy lövöldözésben szerzett sérüléséből lábadozik, és az eset óta pánikrohamok és rémálmok kínozzák. Nem önmaga többé, de képtelen segítséget kérni a szeretteitől.
   Kerüli az embereket, és ez épp kapóra jön új, dögös szomszédjának, Linának, aki szintén nem vágyik mély beszélgetésekre vagy tartós emberi kapcsolatokra, csupán feltűnés nélkül szeretné elvégezni a munkát, ami miatt a városba érkezett. Csakhogy találkozásuk első pillanatától kezdve mindketten tudják, hogy nagyon nehezen tudnak majd szimplán jó szomszédok maradni. Vajon Lina képes lesz ellenállni Knockemout bájának és Nash sármjának? És képesek lesznek megőrizni legféltettebb titkaikat egymás előtt – a titkokat, amelyek mindent tönkretehetnek?
   Lucy Score második Knockemout-regénye legalább annyira humoros, izgalmas és szexi, mint az Amin sosem leszünk túl.



Alexandra, 2023
Eredeti cím: Things We Hide from the Light, 2023





   Folytatódik Lucy Score Knockemout sorozata Nash és Lina történetével. Nem írtam semmit az első részről, bár nem volt rossz, de annyira jó sem, hogy erőt vegyek krónikus lustaságomon és olvasás helyett bejegyzést írjak róla.
   Kicsit aggódtam mielőtt belefogtam ennek a résznek az olvasásásba, mert az előző annyira nem hagyott nyomot bennem, hogy elgondolkodtam az újraolvasáson, de szerencsére néhány dolog visszajött az olvasás során. Hogy ismerni kell-e az előző rész történéseit ahhoz, hogy ez élvezhető legyen? Nem igazán, de nem is árt, mert a szereplők nagy része ugyanaz, csak a főhősök személye változott, bár velük is találkozhattam már a korábbi részben.
   S ha már a főhősöket említettem, akkor ismerkedjünk is meg velük. Először is itt van Nash Morgan, a helyi rendőrfőnök, a korábbi részből megismert Knox Morgan testvére. Ragaszkodnak egymáshoz, de kapcsolatuk nem felhőtlen, s néha verekedésbe torkollik. Mert ugye, az igazi férfiak így rendezik el dolgaikat. S ha épp nem verik egymást, akkor szeretetük trágár beszédben nyilvánul meg, mert ettől igazi macsó egy férfi. Egyébként az egész történetre jellemző volt a trágár nyelvezet, nem irigyeltem a fordítóját.

  Nash rendőrfőnök épp poszttraumatikus stressz szindrómában szenved egy korábbi lövöldözés miatt, amire sajnálatos módon nem emlékszik. S hogy a dolgai bonyolódjanak, nem elég neki a minden lében kanál idős szomszédasszonya, púpnak a hátára beköltözik a ház üres lakásába Lina, Knox régi barátnője, akinek egészen izgalmas foglalkozása van: lopott tárgyakat kutat fel egy biztosítónak. Ezt természetesen nem köti senki orrára, hanem ködösít, mellébeszél. S mint a történet során kiderült, Lina és Nash esetében nem csak az instant vonzalom a közös, hanem ugyanazt a fazont akarják kézre keríteni, egymástól független okok miatt.

   Nos, a történet akár jó is lehetett volna, mert volt benne kellő mennyiségű izgalom, csavar, sőt humor is. De, mert kell elnnie egy de-nek is. Szóval számomra jobb lett volna a pornográfiát is megszégyenítő szexjelenetek nélkül, legalább is felét símán kihúztam volna, s még akkor is maradt volna elég, hogy a zsáner rajongói kielégítve érezzék magukat. S lassan unom már azokat a férfi karaktereket, akik csak attól érzik magukat kellően férfiasnak, ha megmondhatják egy nőnek, hogy mit csináljon, mintha az illető hölgy gyengeelméjű lenne. Lina nem az, hanem egy nagyon is erős nő, akit nem kényeztetett el az élet, de azért még nem sírja tele a könyvet lelki mizériáival, bár szívleállásának történetét azért néhányszor elmeséli a történet során, s ez az ismétlés azért idegesítő volt. Mint ahogy idegesítő volt a „nem szabadott volna” kifejezés is (sok volt belőle a szövegben). Annyira, hogy megkerestem egy nyelvész professzor ismerőst (ugye milyen jó, ha az ember lánya jó viszonyt ápol volt osztálytársai szüleivel?), hogy megérdeklődjem helyes-e ez így. Szerinte a köznyelvben elfogadott, de irodalmi nyelvezetben a „nem lett volna szabad” kifejezést javasolta. Nos, az vitatható, hogy Lucy Score jelen írása mennyire irodalom. Zavar az is, hogy a fordító következetesen a „barber” szót használta a jó régi magyar borbély helyett – de legalább következetes volt, s valahogy azzal a vagus ideggel sem vagyok kibékült, mert vagy lefordítjuk az egészet magyarra és lesz belőle bolygóideg, vagy hagyjuk szépen az egészet latinul, mert milyen puccosan hangzik, hogy nervus vagus.
   
   Én igazán szeretem a hosszú könyveket – ez 640 oldal –, abban az esetben, ha nem tömik meg lepedőszaggatással. Reménykedtem, hogy ez a túlzott és explicít erotikára való törekvés is el fog múlni, mint annyi minden más, de úgy néz ki, ez nem akar.
   Igazándiból nem volt rossz maga a történet, mert minden klisét megragadott, hogy működöképessé tegye: mentett cuki kiskutya, motorosbandák, nehéz gyermekkor, s így tovább. Ha kicsit visszafogta volna a trágárságot, meg a mellveregető macsóságot a férfi szereplői esetében s akár jó is lehetett volna. Pillanatnyilag úgy érzem, hogy nem vagyok érdekelt a következő részben, de ki tudja?


2023. augusztus 15., kedd

Melinda Metz – Cirmos a forró bádogtetőn




   MacGyver 3


    MacGyver, a találékony és nem mellesleg kleptomániás cica mindenbe beleüti az orrát, amibe nem kellene. Épp újabb kalamajkába keveredik bele, amikor négy árva kiscicába botlik. Macre marad, hogy a kicsik gondját viselje, legalábbis addig, amíg egy kétlábú gazdit nem talál nekik. Csakhogy ez nem lesz könnyű. Mac gazdái, Jamie és David szobafogságra ítélték a cicát, valaki ugyanis megint minden mozdítható dolgot ellop a környéken. Bár néhány bezárt ajtó még sosem tartotta vissza MacGyvert – akinek immár nem csupán a kiscicák ügyét kell megoldania, hanem a valódi tolvajt is meg kell találnia.



   General Press, 2023
   Eredeti cím: Mac on a Hot Tin Roof, 2019




   Emlékeztek MacGyverre, a kleptomániás macsekra, aki már két történetben is összelopkodott mindent, ami számára érdekes, vagy céljainak hasznos volt? Nos, MacGyver ismét lecsap Melinda Metz róla szóló sorozatának hatmadik és egyben utolsó részében.
   Bár egy sorozat harmadik része és a „főhős” (MacGyver, a macska), valamint a helyszín (a Meseudvar) mindháromban ugyanaz, nem feltétlenül kell ismerni az előző két rész történéseit, hogy élvezhető legyen a történet... de nem árt.
   Ejtenék néhány szót a címről is: Cirmos a forró bádogtetőn, ami nagyon hasonlít Tennessee Williams 1955-ben bemutatott (és többszörösen díjazott) színdarabjának címére: Macska a forró bádogtetőn. Sajnos nem volt alkalmam sem látni, sem olvasni a színdarabot, ezért nem tudom megmondani mi lehetne a könyv és a színmű közötti kapcsolat – valószínűleg semmi, csak jól hangzott így a cím, de ha tévednék, szóljatok.

   Új lakó érkezik a Meseudvarba. Serena a színészi karrierjét szeretné beindítani, ezért költözik Los Angelesbe az előző könyvekből már ismert Meseudvar fura házainak egyikébe: a Világítótoronyba. A ház tulajdonosai egy házaspár, akik lányuk emlékére alapítottak egy egy éves ösztöndíjat, mely lehetőséget ad a művészet bármely ágazatában fejlődésre vágyóknak. Egy ilyen ösztöndíj kedvezményezettje Serena is, aki esetleges színészi munkája mellett eddig inkább a mesterség oktatásával foglalkozott. És az ő fészerébe költözteti be Mac a bokor aljában talált négy, anyátlan kismacskát, pártfogása alá veszi őket és a történet során minden csibészségre megtanítja. Mondjuk ez kissé idealizált, hiszen akinek valaha is volt kandúrja, az pontosan tudja, hogy azok magasról tesznek a kismacskákra (jobb esetben). S bár a picúrok megszólalásig (vagy talán nyávogásig?) hasonlítanak Macre, az apaság kérdése abszolút kizárt, hiszen ő egy volt „férfi”.

   A történetben feltűnnek az előző részek szereplői is, hiszen ők a Meseudvar közösségének tagjai, de új szereplők is megjelennek Serenán kívül is, például a rendszeresen járőröző rendőrpáros: Erik és Kait. És ez azért fontos, mert a Meseudvarban ismét lopások sorozata indul el, amivel termszetesen – és most az egyszer igazságtalanul, mert Mac lopásai soha nem öncélúak – MacGyvert vádolják. Nem mintha Mac felhagyott volna a lopkodással. S azért is fontos Erik megjelenése a történetben, mert Serena mellett ő lesz a szerelmi szál másik szereplője, egy olyan szerelmi történeté, ami eleve bukásra van ítélve, hiszen néhány évvel korábban Eriknek már volt egy kellemetlen tapasztalata egy, a Világítótoronyban lakó, színészi babérokra áhítozó lánnyal.

   A történet nem kizárólag Serena és Erik kapcsolatának alakulásáról szól, hiszen tele van millió apró történéssel, ami a Meseudvar lakóihoz kapcsolódik. És természetesen ott van Mac is, akinek fel kell dolgoznia, hogy gazdája, Jamie, némiképp megváltozott, és aki felsértődik, mert igazságtalanul vádolják az értékes tárgyak elemelésével, s különösen azért haragszik meg, mert bezárják. Mindez sok(k)nak bizonyul neki, és a szökést választja, feladatául tűzve ki, hogy a kiscicáknak rendes, gondoskodó gazdikat találjon.
   Kicsit idealizált és néhol a valóság határait nagyon feszegető történet, de ez nem jelenti azt, hogy rossz volt. Engem szórakoztatott, annak ellenére, hogy borítékolható volt a végkifejlet. Bár utálom ezt a kifejezést használni, de ez cuki volt, hiszen mi más lehetne négy tündéri kismacskával, MacGyverrel a kleptomániással, és Diogee-vel, a nyálas Tökfej (MacGyver csak így emlegeti) kutyával? Bár a sztár MacGyver, ez nem csak cuki kismacskákról szól, hanem emberi sorsokról, szerelemről, közösségről.
   Nekem tetszett, s mivel ennek a sorozatnak vége, szívesen olvasnék valami mást is a szerzőtől. De ízlések és pofonok...





A sorozat korábbi részei