Elizabeth Hoyt – A bosszú csókja

   Greycourt 1

   Nemrégiben a General Press Kiadó újabb Elizabeth Hoyt regény fordításával örvendeztette meg a történelmi románc rajongóit. Ezúttal egy új sorozat, a Greycourt széria bevezető darabja került a könyvesboltok polcaira.

   Egy öntörvényű, független nő

   Freya de Moray a Bölcs Nők titkos társaságának tagja. Egy botrányba keveredett nemesi család leszármazottjaként évek óta álnéven, társalkodónőként dolgozik a londoni arisztokráciának. A megbocsátás azonban nem tartozik az erényei közé. Így amikor Harlowe hercege, az a férfi, aki tönkretette a bátyja életét, felbukkan a vidéki mulatságon, azt teszi, amit minden Bölcs Nő tenne a helyében: bosszút forral.

   Egy férfi, aki a múltja rabja

   Christopher Renshaw-t, Harlowe hercegét zsarolják. Azért, hogy a titkait megőrizze, a férfi beleegyezik, hogy részt vegyen egy olyan házi mulatságon, ahol egyszer s mindenkorra le szeretne számolni a múltja árnyaival. Amikor azonban a vidéki társaság tagjai között felismeri Freyát, rájön, hogy a bajai még csak most tetőznek. Freya ugyanis mindent tud azokról a bűneiről, amelyeket a legszívesebben elfelejtene. A nő igazi veszedelem számára, de érzéki csábításának mégsem tud ellenállni. De vajon mit tesz akkor, amikor kiderül, hogy a nő élete is veszélyben van?

Kiadó: General Press

Eredeti cím: Not the Duke’s Darling, 2018

Megrendelhető 

   Első találkozásom Elizabeth Hoyt nevével és írásaival szinte tíz évvel ezelőtt történt, hogy egészen pontos legyek, 2014-ben, nem sokkal azelőtt, hogy megjelent volna a Maiden Lane sorozatának harmadik kötete. Akkor fedeztem fel magamnak a szerzőt és írásait, és szívrepesve vártam egy-egy újabb Maiden Lane rész megjelenésére. Azóta valamennyi magyar nyelven megjelent könyvét-sorozatát olvastam – nem is egyszer, de a kedvenc csak a Maiden Lane maradt, amit nehéz lesz túlszárnyalni.

   Tavaly, ugye, tizenkét rész után elköszöntünk a Maiden Lane sorozattól, s tűkön ülve vártam a hírt, lesz-e új Hoyt sorozat a General Pressnél, vagy sem? És lett, tehát egyetlen pillanatig sem merült fel, hogy én ezt a könyvet ne akarnám, de azonnal.

   Mit tudok elmondani a szerző Greycourt sorozatáról úgy általában? Sokat nem. Angol nyelven két része jelent meg, az idénre várják a harmadikat, de semmi további információval nem rendelkezem arról, hogy az ténylegesen jönni is fog, vagy még hány könyvet tervez Hoyt a sorozathoz.

   Az első rész olvasása után be kell vallanom, hogy pillanatnyilag nem vagyok lenyűgőzve. Rendben, elfogult vagyok, és mindent a Maiden Lane sorozathoz viszonyítok, mert az az abszolút kedvenc, de a Greycourt pillanatnyilag nem vette át a vezető pozíciót szívem csücskében. Szó se róla, ígéretes, izgalmas, és sok kérdés vár válaszra, tehát megvárom hová fog ez fejlődni, milyen megoldásokat választ a szerző.

   Igazándíból az a bajom ezzel a történettel, hogy túl sok történik benne. Egy rakás dolog zúdult egyszerre a nyakamba, és csak kapkodtam a fejem, hogy akkor most kiről van éppen szó, miért történik ez, és egyáltalán kellett ez?

   Először is van egy évekkel korábban történt rejtélyes gyilkosság, amely három magas rangú család életét forgatja fel gyökerestől, és emberi sorsokat változtat meg, életeket tesz tönkre. Az egyik ilyen család sarja a hősnő: Freya de Moray, a másiké a főhős: Christopher Renshaw, Harlowe hercege. A gyilkosság áldozata természetesen a harmadik családból származik, mert miért ne?

   Akkor itt van ez a Bölcs Nők titkos társasága, amit legjobban úgy tudnék jellemezni, mint a feminizmus előfutárát, titkos bázisuk is van, saját szabályaik, és természetesen vezetőjük is van, bár ez a történet szempontjából nem releváns. Ennek a társaságnak a tagja Freya, aki a családját érintő botrány után álnéven társalkodónő (Miss Stewart), és amikor épp nem a munkáját végzi, akkor a rászoruló nőkön segít. Néha felmerült bennem, hogy az igazi munkája tulajdonképpen a nők megsegítése, és a másik csak az álca. S miért kell ennek a társaságnak titkosnak lennie? Természetesen az olyan begyepesedett férfiak miatt, akik tulajdonukként kezelik a nőket, sőt, üldözik a társaság tagjait, mintha boszorkányok lennének – ezek szerint a társaság mégsem olyan titkos. S nemcsak, hogy nem titkos, hanem nem igazán inspirált titulusokat is viselnek a tagjai. Freya például Macha, ami a kém megfelelője, de nem tehetek róla, nekem erről a szóról folyton a tea jut eszembe (csak egy betű a különbség), s vigyorgok, mint a tejbetök.

   Ha ez eddig nem lenne elég, akkor a herceget is zsarolják, s ha még ez sem meríti ki a történéshalmozás fogalmát, akkor van egy titokzatos körülmények között elhunyt nemesasszony is, akinek férje pont a boszorkánytörvény elfogadását tolja keményen, és akinek halálát Freya mindenképpen ki szeretné vizsgálni, ezt pedig további bonyodalmakat hoz a történetbe. S mint kiderült, nem Freya volt az egyetlen, akinek gyanús volt a hirtelen haláleset.

   Fokozzam még? A Bölcs Nők székhelye természetesen Skóciában van, mert az ad hozzá egy adag misztikusságot. Adjunk hozzá egy kis cukiságot is? Miért ne? Jöjjön Tess, a hercegi kutya, ugyanis a derék eb több mint egy háziállat, és igazán fontos szerephez jut a történet során.

   Ez egy szerelmi történet – többek között –, ami arról szól, hogyan lesznek az ellenségekből szerelmesek, békülnek ki a régi barátok, s mivel Hoyt írta, az érzéki mérce is eléggé magasan áll – bár ez inkább a történet második felében történik meg. S akárcsak korábbi könyveiben, Hoyt most is erős karaktereket sorakoztat fel, és ezt nem kizárólag a főhősökre értem, hiszen van mellékszereplő is bőven. 

   Azt szeretjük, ha egy történet pörög, a cselekmény nem ül el, hogy untasson, Hát ez a történet biztosan nem unalmas, mert állandó jelleggel történik valami, talán túl sok dolog is. A sorozat ígéretes, tehát én még kivárok a végleges véleményalkotással. És van egy jelöltem a gyilkos személyére is.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

A sötétség hercege (Maiden Lane 6)     Egy ágyban a szörnyeteggel (Maiden Lane 7)

Szívembe zárva (Maiden Lane 8)     Édes csábító (Maiden Lane 9)

A bűn hercege (Maiden Lane 10)     A gyönyör hercege (Maiden Lane 11)

A vágy hercege (Maiden Lane 12)

   Mostani blogturnénk minden állomásán Elizabeth Hoyt idehaza megjelent műveivel kapcsolatos kérdéseket találtok. A helyes válaszokat a rafflecopter megfelelő dobozába beírva várjuk.

   Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Melyik évben jelent meg az első magyar nyelvű Elizabeth Hoyt regény?

a Rafflecopter giveaway

04.07. – Angelika blogja
04.09. – Betonka szerint a világ
04.11. – Olvasónapló
04.13. – Könyvvilág
04.15. – Dreamworld
04.17. – Kelly & Lupi olvas

Kristi Ann Hunter – Hibátlan külső

   A Hawthorne-ház 2

   Tartsatok velünk A Hawthorne-házba, ahol megismerkedhettek a vénlánysághoz közelítő Lady ​Miranda Hawthorne-nal és az első báli szezonját kezdő Lady Georgina Hawthorne-nal. Kristi Ann Hunter történelmi romantikusai arra csábították bloggereinket, hogy egy hosszú turnéra vigyék a sorozat első és második részét. Ne felejtsetek el játszani se, ugyanis a turné végén egy nyertest sorsolunk, aki eldöntheti, hogy az Előkelő ​álarcosbál vagy a Hibátlan ​külső című részt szeretné megnyerni!

   Vajon az első londoni bálján magára vonhatja egy herceg figyelmét?

   Lady Georgina Hawthorne fáradhatatlanul dolgozott rajta, hogy első báli szezonjában biztosítsa magának az Összehasonlíthatatlan szerepét. Elég lesz ez a hódításhoz?

   Colin McCrae bővelkedik pénzben és üzleti kapcsolatokban, a vérvonala azonban távolról sem kifogástalan, így mindenhová meghívást kap, de a társaság sehol sem fogadja be.

   Amikor először találkozik a divatos lady Georginával, idegesíti, hogy vonzódik a nőhöz, akit csupán a külsőségek és a rang érdekel.

   Colin azonban nem tudja, hogy Georgina kétségbeesett társaságbeli próbálkozásainak hajtóereje egy szégyenteljes titok.

   A Colin McCrae-vel való kapcsolat nem szerepel Georgina tervei között, ám amikor útjaik újra és újra keresztezik egymást, mindkettejüknek el kell döntenie, az álmaik megvalósulása ér-e annyit, amennyi áldozatot hoznának érte.

   Hagyd, hogy magával ragadjon!

Könyvmolyképző, 2022

Eredeti cím: An Elegant Facade, 2016

Megrendelhető    Beleolvasó 

   Huh! Nehéz lesz erről a történetről írnom, mivel nagyon ellentétes érzéseket váltott ki. Egyrészt kedveltem az első könyvet és főhőseit, másrészt jelen történet hősnőjét már az első könyvben sem szerettem. Ez egy nagyon kedvelhető és szórakoztató történet, aminek számomra csak egyetlen hibája volt: a hősnője.

   Ugye, ez egy sorozat második része, de az első könyv ismerete nélkül is olvasható és érthető, mert a két cselekmény nagy részben fedi egymást, és időben nagyrészt egyszerre történik, az első történet hősnője (Miranda) és Georgina (a kiállhatatlan) testvérek. Tehát ez a magyarázata annak, hogy az első könyv szinte fele megtalálható a másodikban is.

   A történet prológusában megismerhetjük a gyermek Georginát, a kislányt, akinek kedvenc szórakozása esténként meglesni hercegi édesanyját, miközben az levelezését intézi. A gyermek Georginát elbűvölik a betűk, a szavak, s talán ezért éreztem hatásvadásznak azt, hogy egy ilyen bevezető után a nagy titok is a betűkhöz, szavakhoz kapcsolódik: Georgina diszlexiás. Igen, ez a nagy titok, amiről komornáján kívül senki nem tud, s Georgina nagyon messzire képes elmenni azért, hogy ez soha ne is derüljön ki.

   Itt zárójelként megjegyezném, hogy a ma felvilágosult emberének a diszlexia nem egy stigma, nem jelent értelmi fogyatékot (a nem felvilágosult, tudatlan emberek még ma is bántó megjegyzéseket tesznek, de ez őket minősíti), viszont ez a történet a 19. században játszódik, amikor egy herceg lányától/testvérétől – és úgy általában az úri körök hajadonjaitól – nem kevesebbet vártak el mint egy torz mérce szerinti tökéletességet.

   Elmondanám azt is, hogy miért nem kedveltem a hősnőt. Kezdeném azzal, hogy azért, mert sznob, s ez a tulajdonsága rosszabb mindenkiénél. Ő egy herceg lánya/testvére, neki kijár egy magas rangú férj, aki majd a tenyerén hordozza és megbocsájtja, hogy nem tud olvasni – ami természetesen csak a házasság után derülhet ki, és akkor is, csak ha nagyon muszáj. Georgina irigy, rosszindulatú, beképzelt, lekezelő, kötekedő, és igazándiból buta liba is, aki azt hiszi, hogy „hibátlan külső”-vel mindent el tud érni. Szívesen mondanám azt, hogy számos kellemetlen tulajdonsága a „szégyenletes” titkát hivatott elmaszkolni, de ez nem lenne igaz. Ugyan Georgina betegesen fél, attól, hogy komornáján kívül más is rájöhet az igazságra, de rendkívül találékony ami a szorult helyzetek elkerülését illeti. S amikor a legnagyobb férjvadászati akcióban van, keresztezi útját egy társadalmi senki: Colin McCrae.

   A skót származású Colin McCrae az, akire ma azt mondanánk, hogy üzletember. Az úri társaság peremén egyensúlyoz, a férfiak között még barátai is vannak, a nők elegánsan keresztülnéznek rajta. Megvan a maga múltból hozott baja: nincs jó viszonyban a családjával, s ez néha lelkiismeretfurdalást okoz neki. Tehát a főhősünk nem egy fess herceg vagy gróf, hanem egy közrend – bár sok hercegnél és grófnál vagyonosabb –, akinek megvannak a maga bajai, s a legnagyobb az, hogy megtetszik neki az orrát magasan hordó Georgina, annak ellenére, hogy sekélyesnek és önzőnek tartja. S nemcsak megtetszik neki, hanem a titkára is rájön. Nem az a tipikus főhős, aki hatalmas, látványos gesztusokra ragadtatja el magát, hanem inkább filozofikus alkat, egy csendes megfigyelő, aki gyakran forgatja a Bibliát is

   Senki számára nem meglepetés az, hogy a történet végére a két főhős egy pár lesz. Ez borítékolható egy romantikus történet esetében. S az sem meglepő, hogy Georgina látványos változáson megy keresztül – sokan ezt előszeretettel nevezik jellemfejlődésnek, amiben én Georgina esetében nem igazán hiszek. Igen, elismerem, voltak pozitív megnyilvánulásai, de ez még nem volt elég ahhoz, hogy megkedveljem azt az ostoba libát, aki egy szoba berendezését a saját ruhatárához igazítja a legelőnyösebb kinézet és hatás érdekében.

   Mellékszálként még mindig felbukkannak a francia kémek és a nyomozás megtalálásukra, de ez szinte elhanyagolható. Ez a történet inkább a romantikáé, azaz Georgina és Colin egymásratalálásáról szól.

   Nem kedveltem annyira, mint a sorozat első részét, de kíváncsian várom a folytatást, mert a Hawthore-ház nem itt végződik.

 A szerző nevéhez kapcsolódik: Előkelő álarcosbál

   A Könyvmolyképző kiadó Arany Pöttyös könyvei közt számtalan történelmi romantikus regényre bukkanhatnak a rajongók, így mostani játékunk is ezekhez a könyvekhez kötődik. Minden állomáson szerepel egy női név, és a ti feladatotok kitalálni, hogy mely regényben szerepel a hölgyemény! A könyvek címét a rafflecopter megfelelő rubrikájába várjuk beírni.

   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.

Lady Felicity Faircloth

a Rafflecopter giveaway

[Blogturné Klub]

03.21 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Előkelő ​álarcosbál)

03.25 - Kelly és Lupi olvas (Előkelő ​álarcosbál)

03.28 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Előkelő ​álarcosbál)

04.02 - Hagyjatok! Olvasok! (Előkelő ​álarcosbál)

04.05 - Betonka szerint a világ… (Hibátlan ​külső)

04.08 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Hibátlan ​külső)

04.11 - Kelly és Lupi olvas (Hibátlan ​külső)

04.14 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Hibátlan ​külső)

04.17 - Hagyjatok! Olvasok! (Hibátlan ​külső)

Monika Peetz – Nyári nővérek

   A ​Keddi nők szerzőjének új regénye. Szerelem és rivalizálás, bűntudat és vezeklés – nyers közvetlenséggel, lakonikus humorral és megkapó könnyedséggel. A sikeres jelmeztervező, Doro; az érzékeny családanya, Yella; a légiesen modern, de gyökértelen Amelie; a racionális kémikus, Helen – négy testvér, akik cseppet sem hasonlítanak egymásra. És akik az anyjuk hívására, minden ellenérzésük dacára egyként útra kelnek a holland faluba, Bergenbe. A csodás partra, ahol gyermekkoruk nyarait töltötték – és ahova sohasem akartak visszatérni. Itt veszítették el az apjukat. Mi viszi rá mégis az anyjukat, hogy ide szervezzen családi találkozót? Mi az a hír, amit képtelen máshol megosztani? És miért a nagy titkolózás? De nem csak az anyának van titkolnivalója – ahogy sorban bomlanak ki az újabb és újabb rejtélyek, már az is megkérdőjeleződik, kik voltak ők, és most kicsodák.

   Monika Peetz a Keddi nők után új sorozatba kezd: a Nyári nővérek első regényében együttérzőn mutatja be Yella zűrzavaros világát. A sorozat későbbi kötetei tovább mesélik a nővérek történetét. „Mit kell tenned, ha eltévedsz? Ezer különböző válasz is adódik. Az egyik, hogy menj vissza az utolsó ismert helyre.”

   Monika Peetz író, dramaturg, forgatókönyvíró. Keddi nők című regénye 2010-ben jelent meg Németországban, és még abban az évben több mint egymillió példány kelt el belőle. Azóta 26 nyelvre lefordították és meg is filmesítették. Magyarul a Keddi nők, a Léböjt Hotel és A keddi nők és a sok zöldség című kötetei jelentek meg.

Park, 2023

Eredeti cím: Sommerschwestern, 2022

Megrendelhető 

   Olvastad a Keddi nők című könyvet? Ha nem, akkor ideje megtenned, hiszen az Monika Peetz első magyar nyelven megjelent könyve, s mivel német szerzőről beszélünk, a szereplők megformálása, a cselekmény, a problémák, a helyszínek sokkal közelebb állnak hozzánk, mint egy divatos tengerentúli szerző esetében. És ez ugyanígy érvényes a Park Kiadó gondozásában megjelent új könyvére is.

   Több okból is örülök annak, hogy a Keddi nők sorozat 2017-ben megjelent utolsó része után most végre újabb Monika Peetz könyv került a boltokba magyar nyelven. Először is azért, mert kedvelem a szerző könnyed stílusát. És még azért is, mert a Nyári nővérek cselekménye – ami mellesleg egy sorozat indítókötete – Hollandiába viszi el az olvasóját, én pedig szeretem Hollandiát, és évente legalább egy hosszú hétvégére leugrunk meglátogatni ott élő barátainkat. Persze nem pont Bergenbe, ahol a cselekmény nagy része játszódik, de épp eléggé ismerem az országot ahhoz, hogy tudjam, a szerző nagyszerűen ragadta meg azt az életérzést, ami a hollandokat jellemzi (ha lenne nekik is egy Meik Wikingjük, ennek az életformának saját neve lenne, könyvet írnának róla és néhányan ebből gazdagodnának meg – lásd a hygge nevű maszlagot). S kimondottan boldoggá tesz, hogy a könyv nem TikTok szenzáció – újabban ezzel reklámoznak mindent, mintha az a közösségi patform valamilyen minőségi és/vagy ízlés barométer lenne.

  De térjünk vissza az aktuális Peetz könyvhöz, a Nyári nővérekhez, melytől – bevallom – kicsit többet vártam. Ó, kéretik nem félreérteni, terjedelmileg vártam tőle többet, mert nekem roppant rövidnek tűnt, bár lehet azért is, mert én szívesen tovább olvastam volna hogyan alakul a nővérek élete, egymáshoz és anyjukhoz való viszonya.

   Ez a történet egy család fél életének besűrítése néhány napba. Ez így nagyon zavarosan hangozhat, de attól még igaz, hiszen a négy nővér anyjuk hívására (inkább utasítására) utazik Bergenbe a megadott időpontba. Oda, ahol gyermekkoruk minden nyarát tötötték, ahol apjukat balesetben elvesztették és ahol húsz éve nem járt egyikük sem. Ez pedig kitűnő alkalom a visszaemlékezésre is. 

   Senki nem tudja miért kell pont oda és pont akkor utazniuk, de anyjuk meglehetősen erős egyénisége nem hagy választást egyikük számára sem. S bár valamennyien felnőttek, saját életük van, azért a régi szokásokat nehéz levetkőzni, s vannak dolgok, amik nem változtak. Most is ugyanúgy jelen van a versengés, a ködösítés, a vezéregyéniség.

   Négy nagyon különböző nőt ismerhettem meg, és mindegyik kiveszi részét a történésekből, bár ez a könyv egy picikét inkább a második lányról, Yelláról szól. Őt viselte meg legjobban apjuk halála, hiszen ugyanaz az érzékeny művészlélek, mint apja volt. Az egész család rajta köszörüli a nyelvét, mert annak ellenére, hogy évek óta együtt élnek és két nem is kicsi gyermekük van, partnere soha meg nem kérte a kezét. A másik örök téma, az Yella partnerének könyve, ugyanis a férfi évekkel korábban írt egy zseniális bestsellert, és azóta is mindenkit azzal etet, hogy a folytatásokon dolgozik, csakhogy ezt már senki nem hiszi el. Sem neki, sem Yellának, aki mindig kiáll mellette, bár Yella maga sem hisz már a folytatás létezésében.

  Yella mellett ott van Doro, a legidősebb, a domináns egyéniség, aki sikeres jelmeztervező, de a világnak mutatott magabiztosság mögött Doro a legbizonytalanabb ember, aki állandóan megfelelési kényszerrel viaskodik. S ott vannak még Yella húgai, az ikrek: Amelie és Helen, akik különbözőbbek már nem is lehetnének. Az egyik racionális, tudományos karriere van, a másik a pillanatnak él és nem tudja mit akar az élettől.

   Ez egy családregény, illetve annak indítókötete és én nagyon kíváncsi vagyok hová fog ez fejlődni, hiszen tele van titkokkal, elhallgatott igazságokkal, ferdítésekkel, hazugságokkal. Igen, pontosan olyan, mint egy család a való életben, s ez a jó. Peetz úgy ír a család és az egyén drámájáról, hogy egyszer sem éreztem azt, hogy eltúlozza, vagy sajátos humorával paródiává degradálja azt.

   Még egy dolgot mondanék csak: aki a lepedőszaggató erotikáért olvasná, az csalódni fog, mert ebben az nincs. És nem is hiányzik belőle, de attól még egy jó könyv, amit érdemes elolvasni. Viszont amit hiányolok – s gondolom nem leszek vele egyedül – az néhány lábjegyzet, ami elmagyarázná azokat a holland szavakat-kifejezéseket, melyek hemzsegnek a szövegben. Nagy részüket ismerem, de nem mindenki jár olyan gyakran Hollandiába, hogy ismerje a jelentésüket.

   Kedveltem, ajánlom

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

Keddi nők

Lébőjt Hotel

Keddi nők és a sok zöldség