Sabrina Jeffries – Az agglegény

   Hercegi kör 2

   Rá lehet-e venni egy megrögzött agglegényt a nősülésre? Természetesen igen, csak a megfelelő nő kell hozzá. Sabrina Jeffries Az agglegény című könyvéből azt is megtudjátok hogyan lehet ezt kivitelezni. Köszönjük General Press Kiadó!

   Tartsatok velünk blogturnénkon, játszatok velünk, és akár a tiétek is lehet a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv.

  

 Lady Gwyn Drake évek óta igyekszik titokban tartani egy fiatalkori botlását, amely napvilágra kerülve tönkretehetné az ő – és a családja – hírnevét.

   Amikor azonban az egykori udvarlója megfenyegeti, hogy nyilvánosságra hozza a közös titkukat, Gwyn bátyja úgy dönt, a birtok vadőrét, Joshuát adja a lány mellé, hogy megvédje őt a zaklatótól. A megrögzött agglegény kötelességtudatból elvállalja a feladatot, pedig igazi kínzással ér fel számára egy ilyen szépség mellett lenni, akinek a bája a legkevésbé sem hagyja hidegen.

   Gwyn a jóképű Joshua társaságában a legszívesebben maga mögött hagyná a múltját és a londoni úri társaságot is, ám flörtölési kísérleteit a hűséges testőre rendre figyelmen kívül hagyja. Idővel pedig már a lady maga sem tudja, mi a nagyobb kockázat: szembeszállni a zsarolójával, vagy felfedni igazi érzéseit a zord kísérője előtt…

General Press, 2022

Eredeti cím: The Bachelor, 2020

Megrendelhető

   Volt egyszer hol nem volt egy hölgy, akivel nagyon kegyesen bánt a sors, mivel gyors egymás utánjában három hercegi férjet is elfogyaszthatott – másnak még egy sem jut. S hogy a kor követelményeinek is eleget tegyen, természetesen mindegyiket megajándékozta legalább egy örökössel, létrehozva ezzel azt a bizonyos hercegi kört, ami a sorozat címét is adja. Nekem az angol sorozatcím jobban tetszik (Duke Dynasty), hiszen a hölgy egy valóságos dinasztiát hozott létre. Erről a hölgyről és többnyire utódairól szól Sabrina Jeffries sorozata, mely pillanatnyilag négy részből és két kiegészítő novellából áll.

   Eljutottunk a sorozat második részéhez, és őszintén bevallom, hogy nekem még mindig nincs fogalmam arról, hogy ki kicsoda és milyen rokoni kapcsolatban áll a többiekkel ebben a történetben, annyira zavarosak számomra a családi viszonyok, tehát meglehetősen sokszor nézegettem a könyv elején a családfát.

   

   Az első könyvben az egyik herceg történetét ismerhettem meg, arra gondoltam, most jön majd a következő a sorban, de téves! Ez a történet a meglehetősen bonyolult család egyetlen lánygyermekéről szól, akivel már az előző könyvben is volt szerencsém találkozni. Meg a botrányról, ami környékezi, ugyanis Lady Gwyn Drake, Thorn hercegének ikertestvére, fiatal és naiv lányként bedölt egy hozományvadász szavainak, s volt szüzesség, nincs szüzesség. A család évekig a kontinensen élt, így a ladyt sosem vezették be a társaságba, s most, közel a harminchoz, úgy érzi, ez a társasági megjelenés olyan, mintha vásárra vinné a bőrét, üldözni fogják a hozományvadászok, a figyelem középpontjában lesz. S púpnak a hátára megjelenik a régi csábító is, aki már több esetben is ártani próbált a családnak, most pedig a régi afférjukkal zsarolja a lányt, és helyzeti előnyét kihasználva egyre több pénzt követel.

   A történethez természetesen tartozik egy férfi főhős is, akivel szintén volt szerencsém még az előző részben is találkozni. Ő Joshua Wolfe – a megrögzött agglegény –, a birtok vadőre, egy volt őrnagy, akit sebesülése miatt helyeztek tartalékba. Az illető úr egy hercegi unoka, szegről végről valamilyen oldalági rokona ennek a bonyolult családnak, és húga révén megerősödtek ezek a rokoni szálak, hiszen az előző könyvben Beatrice Wolfe Greycourt hercege felesége lett, aki anyáról testvér Thorne hercegével. Ugye mondtam, hogy ez egy nagyon bonyolult család, s térkép meg iránytű kell hozzájuk?

   Nos, a hercegi tesó megbízza a vadőrét, hogy a londoni forgatagban vigyázzon a hősnőre, ami mindkét szereplőnek kapóra jön. Lady Gwynnek tetszik a mogorva vadőr, ugyanakkor arra számít, hogy a férfi sebesüléséből kifolyólag nem tudja majd minden lépését ellenőrizni. Joshua Wolfe-nak pedig kapóra jön a londoni utazás, hiszen ez kitűnő alkalom arra, hogy ellátogasson a minisztériumba, és visszakönyörögje magát az aktív szolgálatba – bár fizikai állapotát tekintve erre kevés az esély.

   Szórakoztató volt, izgalmas, fordulatos és meg sem lepődtem, amikor a zsarolóról kiderült, hogy más, súlyosabb dolgokban is nagyon sáros. S akkor még nem beszéltem arról, a már az előző részben is felmerült kis gondról, hogy valaki vagy valakik ártani akarnak mindenkinek, aki a hercegnéhez, mármint a mátriárkához tartozik. Az előző részben már elképzelhetőnek tűnt, hogy a hercegi férjek balesetei nem is voltak balesetek, most pedig Thorne hercege és a vele utazó Nagyasszony, Lady Gwyn és Wolfe, csupán ez utóbbinak köszönhetően úsztak meg egy valószínűleg halálos balesetet. S ez a rejtély még mindig megoldatlan maradt, de semmi gond, mert még mindig van két rész a sorozatból.

   

   Nem tudom ki hogy van vele, de én szeretem Jeffries írásait, tehát ezt a történetet is kedveltem. Volt történet, intrika, némi erotikával megspékelt romantika és egy igazi romantikus hős. Kíváncsian várom hogyan alakul majd a történet a következő részekben. 

   Zárójelben megjegyzem, hogy arra tippelek, hogy bohó ifjúságában az idős hercegné valakinek lenyúlta magas rangú udvarlóját, s az most bosszút áll azzal, hogy mindenkit megpróbál kiiktatni. Vagy esetleg egy visszautasított udvarló állhat a dolgok mögött. Ki mire tippel?

   Ez egy szerethető, élvezhető történet, a szerző és a zsáner kedvelőinek kötelező olvasmány. De ízlések és pofonok...

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

A csábítás iskolája

Téli csábítás 

A szerelmes vikomt

Karácsonyi csoda

Csalfa csábító

Botrányos bajkeverők

Mire vágyik egy herceg?

   Agglegényeket keresünk! Turnénk minden állomásán egy-egy Sabrina Jeffries-karakter nevét találjátok – természetesen valamennyien agglegények! A ti feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok annak a könyvnek a címét, melyben a kérdéses urak szerepelnek.

   Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Lord Jarret Sharpe

a Rafflecopter giveaway

Blogturné Klub

09.30 - Betonka szerint a világ…
10.02 - Kelly és Lupi olvas
10.04 - Dreamworld

Jenny Colgan – Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét

   Piciny Csodák Péksége 4

   Idén nyáron megjelent a Piciny csodák péksége sorozat befejező része a Libri Kiadó gondozásában, így még utoljára lehetőségünk van visszatérni a varázslatos Mount Polbearne-be. Az ismerős szereplők mellett pedig ezúttal új karakterek is feltűnnek, miközben Polly péksége egyre nehezebb helyzetbe kerül, megismerhetjük Marisa és Alekszej szívmelengető történetét is, mindezt a megszokott humor és ínycsiklandozó ételek társaságában.

   Tartsatok velünk ti is és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért!

   Imádott olasz nagypapája halála gyökeresen megváltoztatja Marisa Rossi életét. Az életrevaló fiatal lány nem tudja túltenni magát a veszteségen, a gyász nem ereszti, szorongással telnek napjai. Az embereket kerüli, magányra és békességre vágyik, ezért elköltözik a Cornwall déli részén található apró faluba, Mount Polbernébe, amit a dagály időről időre elzár a szárazföldtől.

   Sajnos azonban – vagy szerencsére? – az áhított egyedüllét nehezen megvalósítható. Marisa szomszédja ugyanis egy zajos orosz zongoratanár, ráadásul a kis falu közössége is nyüzsög és nem hagyja, hogy a lány elszigetelődjön. Amikor pedig a falu kis kávézója, a Piciny Csodák Péksége bajba kerül, az összefogás és szeretet ereje talán a Marisa szívét körülölelő sziklaburkot is képes lesz megrepeszteni.

   Libri, 2022

   Eredeti cím: Sunrise by the Sea, 2021

   Megrendelhető 

   A harmadik rész után azt hittem itt a vége a sorozatnak, hiszen megkapta a már szinte kötelezővé vált karácsonyi sztorit is. Kedveltem a fura kis szigeten játszódó történeteket, Pollyt és párját Huckle-t, még az excentrikus Reubent is, de különösen Neilt, a kis lundát, akit Polly még az első részben ment meg, és azóta is fontos része a történetnek, hiszen humort és színt visz a cselekménybe szokatlan megnyilvánulásaival.

   Nos, annyira beleéltem magam abba, hogy vége a sorozatnak, hogy nem is követtem a szerző megjelenéseit, így meglepetésként ért, hogy a nyáron magyar nyelven egy újabb Piciny Csodák Péksége történet jelent meg magyar nyelven a Libri Kiadó gondozásában. S ezek után nem lennék abban sem biztos, hogy ez lenne az utolsó, hiszen Colgan egy olyan irányba viszi el a cselekményt, amely további folytatásokat is lehetővé tesz: a történet középpontjában új karakterek vannak, és Polly, Huckle és népes családjuk mellékszereplőkként vannak jelen. És igen, Neil továbbra is ott csibészkedik.

   A történet női főhőse Marisa Rossi, egy olasz származású fiatal hölgy, aki a szárazföldön egy település önkormányzatának dolgozik. Soha nem volt egy partiarc, viszont főbérlője nagyon is az, ami néha meglehetősen zavaró tud lenni. Különösen akkor, amikor az amúgy is csendes és magábaforduló Marisa elveszti imádott nagyapját, s a veszteséget, a gyászt odáig viszi, hogy nem jár ki a házból, otthonról dolgozik és szinte senkivel sem érintkezik. S hogy mi köze Marisa Rossinak az alaptörténethez és Mount Polberne-hez? Sok. Ugyanis főbérlője – hogy kizökkentse az apátiából – egyszerűen lapátra teszi és kiköltözteti a szigetre, a Reuben által épített kis házak egyikébe.

   Ez viszonylag rendben is van, csakhogy színre lép a történet férfi főhőse, aki közvetlen szomszédja. Alekszej zongoratanár, a nyugalomra vágyó Marisának pedig naphosszat hallgatnia kell a tanítványok klimpírozását, esténként pedig a szépreményű zeneszerző disszonáns modern alkotásait. Mert Alekszej is szenved a maga módján. Tehetségét és karrierét feláldozta a szerelem oltárán, a kecses balerina, akiért odavolt, hamarosan ráunt, ő pedig Mount Polberne-ben találta magát, egy piciny sziget még kisebb iskolájának zenetanáraként.

   Igen, mindenki tudja, hogy mi lesz ennek a vége, de addig a főhősöknek hosszú útat kell bejárniuk, hiszen nem kedvelik egymást, sőt! Egymás idegeire mennek. Hosszú és lassú folyamat, míg egyáltalán szóba állnak egymással marakodás nélkül, míg megtanulnak megbízni egymásban, s míg sínre teszik életüket. Marisa például Polly pékségében tud kiteljesedni.

   S közben a szigeten is zajlik az élet, s az apró cseprő történéseket hatalmas vihar zavarja meg, amely veszélybe sodorja a hely összes válalkozását, tehát a Piciny Csodák Pékségét is. Itt egy újabb epizód van a közösségi összefogásból és természetesen Reuben nagylelkűségéből.

   Kedves, szerethető történet volt emberi gondokról, veszteséről, szerelemről, csalódásokról, újrakezdésről. Nem szórakoztatott annyira, mint a korábbi részek, hiszen ez inkább egy keserédes történet, de az élet nem mindig habos torta, ugye? De ez nem jelenti azt, hogy nem volt jó. Egyesek számára érzékeny témákat is érint, mint például az azonos neműek házassága, vagy a bevándorlás, és természetesen a pszichés zavarok, mert Marisának komolyan meg kell küzdenie a magáéval, ráadásul egy olyan online terapeutával, aki nem igazán van a segítségére.

   Ajánlom a szerző és a zsáner rajongóinak.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

Piciny Csodák Péksége

Kalamajka a Piciny Csodák Pékségében

Karácsony a Piciny Csodák Pékségében

Amanda esküvője, Találkozunk a Cupcake Kávézóban

   A játék során minden állomás bejegyzésében kiemeltünk olyan szavak betűit, amelyek kapcsolódnak a történetünkhöz. A feladat, hogy összeolvassátok a kiemelt betűkből a megfelelő szót/szavakat és beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

09.17. Betonka szerint a világ…
09.19. Könyvvilág
09.21. KönyvParfé
09.23. Zakkant olvas
09.25. Ambivalentina

Ashley Carrigan – Sebzett vad

   Tönkrement házassága után Mesmira Hampton, az angol írónő, a Közel-Keletről haza költözik sebeit nyalogatni, önmagát megtalálni és írói karrierjét feléleszteni. Volt férje túlságosan is mély sebeket ejtett ahhoz, hogy az új élethez egy esetleges szerelem is szóba jöhessen. A magányos öngyógyulásában azonban megzavarja a jóképű orvos, Jason Wescott, aki nemcsak új főnöke, hanem a főbérlője is egyben. A férfi mindent bevet, hogy Mesmira közelébe férkőzhessen, a nő pedig azért, hogy távol tartsa őt magától.

   Elragadó, szenvedéllyel és érzelmekkel átszőtt játszma kezdődik kettejük között. A férfi feledtetni akarja a volt férj okozta fájdalmakat, de akadnak a környezetükben olyan személyek, akik nem nézik ezt jó szemmel. A múlt pedig túl erős marokkal kapaszkodik Mesmirába, hogy visszaédesgesse a régi boldogságba.

   El lehet-e felejteni egy világrengető szerelmet? Begyógyulhatnak a sebek, hogy egy új szerelem virágozhasson fel a régi romjain?

   A Két lépésre a mennyországtól folytatása.

   NewLine, 2022

   Igazándiból nem is lenne szabad erről a történetről írnom, két okból is. Első sorban azért, mert ezt a történetet minden részletében nagyon jól ismerem még az ötletelés fázisából, másodszor pedig azért, mert évek óta haveri viszonyt ápolok a szerzővel, ezt pedig soha nem tagadtam.

   Nos, sok évvel ezelőtt, egy Ashley Carrigan írói álnevet használó hölgy írt egy történetet, melyet magánkiadásban jelentetett meg, s láss csodát! A Két lépésre a mennyországtól nyolc évvel a megjelenése után is kedvelt és ismert, most pedig itt a Sebzett vad, amely tovább szövi Mesmira történetét. Az első rész akkor jelent meg, amikor még nyoma sem volt egy másik írónő hasonló kontextusban játszódó vége-nincs sorozatának, tehát senkinek még csak eszébe se jusson a koppintás ötlete.

   Annak ellenére, hogy valaminek a folytatása, ez a könyv élvezhető, érthető úgy is, hogy olvasója nem ismeri a történet előzményeit, hiszen a szerző elég magyarázatot fűz a történetbe, többnyire visszaemlékezések formájában, hogy ez megvalósulhasson.

   Nem minden szerelmi történet végződik sírig tartó boldogsággal. Sayidnak, a sejknek és Mesmirának, az angol írónőnek esélye sem volt erre. Ez gyakran előfordul a való világban is, amikor két nagyon különböző kultúrából származó ember egymáshoz köti életét, s mikor elmúlik a rózsaszín köd, és jönnek a szürke hétköznapok, a napi gondok, akkor a helyzet már nem annyira rózsás.

   Ez a történet akkor kezdődik, amikor Mesmira elhagyta férjét, kimondták a válást, ő pedig hazafutott Angliába sebeit nyalogatni és elbújni a világ szeme elöl. Hogy mi történt a házastársak között, azt a hősnő visszaemlékezéseiből lehet megtudni. Egy biztos, ez egy új életről szól, akkor, amikor még a régit nem igazán lehet elengedni, különösen érzelmi szempotból, mert itt azért keveredik a düh, a sértettség és a nyilvánvalóan még létező gyengéd érzelmek. S ebben a zavaros érzelmi állapotban jelenik meg a színen az új férfi, aki bizonyos szempontból hasonlít az exre. Nem külsőleg, hanem mintha Sayid személyiségének egy finomítottabb verziója lenne, s akit Mesmira minden erejével hessegetni próbál, hiszen alapjaiban rendült meg bizalma az ellentkező nemben. S az sem elhanyagolandó, hogy Jason Wescott a főnöke.

   Lehet vitatkozni azon, hogy Sayid, az ex, szemét volt-e akkor, amikor megszegte Mesmirának tett ígéretét, vagy sem. Akárhonnan nézzük, ő egy sejk, neki kötelezettségei vannak, elvárásoknak kell megfelelnie, és egy olyan ember, akinek erős a kötelességtudata, egy ilyen helyzetben hajlamos a szerelmet feláldozni. Nem mentegetni akarom, távol álljon tőlem az ilyesmi. Ha én írom ezt a könyvet, akkor Sayid összeszed valamilyen gyógyíthatatlan egzotikus nyavalyát, és elveszti a bal heréjét – minimum.

   Ritkán szoktam cikizni egy könyv borítójával, mert a tartalom a fontos, nem a csomagolás. Most mégis megteszem. Levenném-e ezt a könyvet a polcról, ha csak a borítóját látom? Nem. Stílusában semmi nem utal arra, hogy ez valaminek a folytatása lenne, nyomokban sem hasonlít az első rész csomagolásához, ami ugye a folytonosságot szugerálná a vizualítás uralta elmémnek.

   Az is vitatható, hogy ki a „sebzett vad” ebben a történetben, mert ez a jelző ugyanúgy érvényes lehet Mesmirára, mint Sayidra, aki bár fizikálisan csak a történet végén jelenik meg, de szinte állandóan ott van Mesmira visszaemlékezéseiben és meghatározza cselekedeteinek nagy részét. Sayid lényegében ugyanannyira ott van ebben a történetben, mint az új pasi.

   Rengeteg érzelem van ebben a történetben, s kitűnő példa arra, hogy nem minden tündérmese végződik happy end-del, de mindig van egy második esély talán máshol, másvalakivel. Mindig tudtam, hogy Sayid és Mesmira történetének nem ott van vége, ahol a Két lépésben a mennyországtól abbahagyta.

Delia Owens – Ahol a folyami rákok énekelnek

   Delia Owens nagy sikerű regénye, az Ahol a folyami rákok énekelnek végre megkapta a filmes adaptációját, amit itthon is játszanak a mozik. Ennek örömére turnézunk ismét a kötettel, ahol négy tagunk meséli el a könyvvel kapcsolatos élményeit.

   Kövesd végig a turnét, és ha szerencséd van, meg is nyerheted a regény egy filmborítós példányát.

„TITKOT ​LEGJOBBAN A KAGYLÓHÉJAK TUDNAK TARTANI.”

   Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és ’60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel.

   Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt…

   Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő „Lápi Lányra” terelődik.

   "Másnap is várt. Délig felforrósodtak az órák, délután felhólyagosodtak, és még napnyugta után is lüktettek. Később a hold reményt hintett a vízre, de az is elhalt. Újabb napkelte, újabb fehéren izzó dél. Újra naplemente. Minden remény közömbössé vált. Kya szeme közönyösen mozdult, és még fülelt ugyan Tate csónakja után, már nem volt benne feszültség.

   A lagúnában egyszerre érződött élet és halál szaga, az ígéret és a bomlás szerves egyvelege. Békák brekegtek. Tompán figyelte, ahogy a szentjánosbogarak cikáznak az éjszakában. Ezeket a rovarokat sosem gyűjtötte befőttesüvegben – az ember sokkal többet megtudhat valamiről, ha nem teszi befőttesüvegbe. Jodietól tudta, hogy a nőstény szentjánosbogár megvillantja a hátsója alatti fényt, hogy jelezze a hímnek, készen áll a párzásra. Minden egyes szentjánosbogár-fajnak saját, villanásokból álló nyelve van.

   Kya hirtelen felült és figyelni kezdett: az egyik nőstény megváltoztatta a kódot. Először a szokásos vonalak és pontok sorát villantotta fel, odavonzotta a saját fajtája egyik hímjét, és párosodtak. Ezután másfajta jelet adott ki, és egy másik faj hímje repült oda hozzá. Az üzenete láttán a második hím úgy gondolta, talált egy hajlandó nőstényt a saját fajából, és lebegni kezdett felette, várva, hogy párosodjanak. De a nőstény szentjánosbogár hirtelen lecsapott, bekapta és felfalta a hím mind a hat lábát és két szárnyát."

   Libri, 2022, 2021

   Eredeti cím: Where the Crawdads Sing, 2018

   Megrendelhető 

   Ugye, ez nem egy frissen megjelent könyv, de nem olvastam eddig Delia Owens bemutatkozó regényét, mert egyszerűen túl sok volt a hype és nyálazás, amit körülötte csaptak. Engem alapból taszít az ilyesmi, mert úgy gondolom, hogy jó bornak nem kell cégér, s különben is nem vagyunk egyformák, ami nekem jó, az nem biztos, hogy másnak is. Ez így van jól, mert ez a természetes.

   Owens története már első pillanatoktól megosztotta az olvasóit – meg lehet kukkantani ilyen-olyan fórumokon, ahol könyvekről folyik az eszmecsere –, voltak akik imádták, és olyanok is, akik a sárba taposták. Egy biztos: ez nem a mostanában nagyon divatos romantikus-erotikus maszlag, ahol minden fejezetre jut egy (vagy több) szexuális aktus, lehetőleg minden részletében leírva, s mellette dagonyázhatunk a főhősök halmozott lelki bajaiban. Sőt! Mégcsak nem is romantikus történet, annak ellenére, hogy azért epizódikusan megjelenik benne a szerelem is. Bármennyire is gyűlölöm leírni ezt a divatos szót: ez egy fejlődésregény, Kya Clark átalakulása abból a kislányból, akit a ’60-as években családja magárahagyott egy minden szempontból barátságtalan vidéken, azé a fiatal nővé, akinek gyilkosság vádjával kell szembenéznie egy bírósági tárgyaláson.

   Amikor először elolvastam a fülszöveget, máris ott volt a kaján vigyor az arcomon: na persze! Ezt a szociális szeparációt már megírták mások is, és elsőnek mindjárt Mowgli jutott eszembe A dzsungel könyvéből, aztán Cecelia Ahern Lantmadár című alkotása. Lehet-e ezt még fokozni? Owens megmutatta, hogy nagyon is lehet.

   Nem fogok a könyvről mesélni, hogy ki mit csinált és miért. Ezt már előttem sokan elmondták és minden bizonnyal még el fogják mondani. Viszont megosztanám azt, amit éreztem az olvasásakor. Dühöt. Rengeteg dühöt azért, ami ezzel a szerencsétlen lánnyal történik. Mert milyen szülő az, aki egy jobb élet reményében elhúz, de hátrahagyja kisgyermekét, hogy boldoguljon, ahogy tud? Miért kell valakit elítélni és kiközösíteni egy olyan dolog miatt, amiről ő nem tehet? Miért kell ennek a lánynak valaki mocskos kis titkának lenni, csak azért mert ő „csak a lápi lány” és nem olyan családból származik, amivel villogni lehet? Miért ennek a szerencsétlen lánynak kell minden balhét elvinnie? Ismétlem: ez a történet a ’60-as években játszódik Észak-Karolinában. De hatvan évvel később mi jobbak vagyunk ennél? Szerintem nem sokkal...

   Természetesen nem kizárólag negatív karakterek veszik körül a történet hősnőjét. Megható látni, hogy azért a közöségnek van néhány olyan tagja, akiből nem halt ki az emberség, aki felismeri, hogy milyen nehéz helyzetbe került Kya, és a maga módján és lehetőségei szerint a segítségére siet. Mert ezek az emberek nem a tehetősebb fajtából származnak, s ez ékes példája annak, hogy a pénz, a vagyon senkiből nem csinál jobb embert.

   Ez nem egy pörgős történet, hanem egy lassan csordogáló valami, aminek jó részét hihetetlen, szinte lírai tájleírások, biológiai megfigyelések teszik ki. Owens könyvét lehet szeretni, vagy lehet gyűlölni, de mindenképpen nyomot hagy az olvasójában.

   Úgy gondolom, hogy ez egy figyelemre méltó könyv, és nagyon remélem, hogy majd a film (amit nem fogok megnézni) nem fogja szétbaltázni a történetet.

   Zárójel: tudom, hogy sokan rajonganak a filmes borítókért, én nem tartozom közéjük. Az első kiadás „csomagolása” nekem toronymagasan jobban tetszik.

   Már a magyar mozikban is hódít az Ahol a folyami rákok énekelnek. A mostani feladatunkban a film főszereplő színészeiről látsz képeket, a te feladatod, hogy beírd a rafflecopter doboz megfelelő sorába az adott színész nevét. A helyes megfejtők között a könyv egy filmborítós példányát sorsoljuk ki.

   Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

 

a Rafflecopter giveaway

09.06. - Sorok Között
09.09. - Betonka szerint a világ...
09.12. - Csak olvass!
09.15. - Könyvvilág