2024. május 9., csütörtök

Paige Toon – Csak a szerelem fájhat így




   Amikor Wren rájön, hogy a vőlegénye másba szerelmes, úgy érzi, a meghasadt szíve sosem forr össze többé.
   Wren azt reméli, hogy az apja és a mostohaanyja indianai farmján töltött nyár majd segít neki felejteni. A szentjánosbogarak derengő fényében, a horizontig nyúló kukoricaföldeken Anders, a jóképű telekszomszéd keresztezi az útját, a váratlan találkozással pedig mindkettejük élete ismét a feje tetejére áll.
   Wren ekkor még nem sejti, hogy a férfi fájdalmas titkot rejteget, amely átugorhatatlannak látszó akadályt gördít a boldogságuk elé. Ha továbbáll, darabokra törik a szíve… De az igazság ismeretében mégis hogyan maradhatna?





General Press, 2024
Eredeti cím: Only Love Can Hurt Like This, 2023




   Nem tudom ki hogyan áll hozzá, de én úgy gondolom, hogy az utóbbi időben megjelenő szórakoztató irodalmi alkotások nagy részében vagy mások szexuális életét kukkoljuk, mert tele vannak a pornográfia határát súroló erotikus jelenetekkel, vagy mások lelki mizériáiban dagonyázunk. És boldogok vagyunk, mert de jó, hogy nekünk nem kell ezzel szembenéznünk a magunk világában.
   Mindent elolvastam, ami Paige Toontól magyar nyelven megjelent – és talán vagy kettőt angolul is –, mert kedvelem az írásait. Általában könnyed, vidám hangulatú történeteket tár az olvasói elé, melyek szórakoztatnak, annak ellenére, hogy itt-ott fellelhetőek minimális konfliktusok, bonyodalmak is. Ez volt egészen eddig, mert a Csak a szerelem fájhat így eltér a szokott recepttől, és a világ összes lelki mizériáját felvonultatja.

   Kezdjük a hősnővel, aki alapból rosszul indít: kertész apja elhagyja a családot egy egyetemi professzor asszonyért, Wren (így hívják a hősnőt) angol anyja pedig felpakolja gyermekét és visszatér az Egyesült Királyságba. Így Wren apjával való kapcsolata minimális és kínos, különösen, hogy a mostohaanyja sem igazán fogadja el, és hamarosan egy féltestvérrel kell osztoznia apja figyelmén. De Wren mégis hozzájuk menekül Indianába, mikor vőlegénye másba szeret bele és őt lapátra teszi. Ez a szakítás meglepően kevés drámával jár, én igazándiból több sírást és magábafordulást vártam, de a szerző nem fókuszált erre a vonalra, hanem inkább az amerikai tartózkodást bontotta ki jobban.

   Wren apja s mostohaanyja elhagyták már az egyetemi kampuszt, most egy barackfarmot működtetnek, húga pedig egy csodálatosan türelmes fickó felesége. Erre a farmra érkezik az építész Wren, és fájdalmas volt látni azt a kínlódást, ahogy családtagjaival közeledni próbálnak egymáshoz, ahogy Wren megpróbál családtag lenni, elfoglaltságot találni magának, beilleszkedni.
   Nos, ha szerelemről van szó a címben, akkor ahhoz természetesen egy partner is kell, és nem, ez a partner nem a volt vőlegény lesz, hanem a szomszéd farmon élő svéd származású család két fia közül az egyik lép be a képbe. Igazándiból egy ideig nem is nagyon tudtam eldönteni, hogy a két férfi közül melyik lesz a befutó – Jonas vagy Anders –, hiszen mindketten rendkívül vonzóak, és fura viselkedésük ellenére is mindketten barátságosak Wrennel a maguk módján. Jonas a családi farmon dolgozik, naponta megküzd apjával, aki minden újítást ellenez, és volt szerelme, egy családos nő után vágyakozik. Őszintén, nem értettem mit evett azon a nőn, mert én a kutyámat sem bíztam volna rá. Jonas mérnök egy autóversenyzéssel foglalkozó csapatnál, és nem tud túllépni felesége elveszítésén. Namármost, valakit elveszíteni nagyon tág fogalom, s hagyom, hogy mindenki maga fedezze fel, pontosan mit is jelent ez ebben a történetben, én biztos nem vártam erre a megoldásra. Annyit azért elárulok, hogy Anders lenne a befutó, ha a dolgok egyszerűek lennének.

   Ez egy hatalmas érzelmi töltéssel felruházott történet, olyan volt mintha Colleen Hoovert olvastam volna. Ez lehet bók, vagy nem, annak függvényében, hogy ki hogyan viszonyul Hoover írásaihoz. Én annak drukkoltam, hogy Toon a végkifejlettel is törjön ki a sémából, és ne legyen boldog végkifejlet, legalább is ne a megszokott módon, de ez nem kívánságműsor.
   Ez nem egy olyan vidám történet, mint amilyenre az ember lánya várna a borító alapján, csak annyit mondhatok, hogy aki kedveli CoHo történeteit, annak ez is tetszeni fog.







2024. május 4., szombat

Lynn Messina – Gyalázatos megtévesztés



   Beatrice Hyde-Clare kisasszony esetei 2


Beatrice Hyde Clare kisasszony ismét nyomozni kezd, mikor szó szerint a lábai elé hullik a lehetőség és a holttest. Lynn Messina szórakoztató és izgalmas történetét a Pioneer Books hozta el a magyar olvasóknak, és ha velünk tartotok blogturnénkon, lehetőségetek lesz megnyerni a Kiadó által felajánlott könyv egy példányát.





   Beatrice ​Hyde-Clare kisasszonynak esze ágában sincs nyomozásba fogni, amikor előtte esik össze holtan egy earl a London Daily Gazette ajtajában. Igaz ugyan, hogy már sikeresen megoldott egy gyilkossági ügyet, de egyrészt a nyomozás nem úri kisasszonyhoz méltó foglalatosság, másrészt dolgozzanak meg végre a pénzükért a mihaszna újságírók is. Ráadásul megvan a maga gondja, miután egy ártatlan füllentéséből családja egy egész szerelmi történetet fabrikált. Nem, semmiképpen sem keveredik bele ebbe a nevetséges ügybe.
   Csakhogy a szerencsétlen uraság hátából kiálló tőr nyugtalanítóan ismerősnek tűnik. Bea így nemsokára már a British Museumban kutat, miközben kezdenie kell valamit nyugtalankodó családjával és a kotnyeles Kesgrave herceggel. A bosszantóan arrogáns és jóképű férfi ugyanis illetlen figyelmet tanúsít a gyilkosság iránt – vagy inkább egy félénk vénkisasszony lenne az érdeklődése tárgya?
   A Beatrice Hyde-Clare kisasszony esetei sorozat második része tökéletes elegye a fergeteges humorral vegyített klasszikus kriminek és a régi vágású romantikának.



Pioneer Books, 2024
Eredeti cím: A Scandalous Deception, 2018




   Bevallom, Lynn Messina sorozatának első részét (Arcátlan kiváncsiság) fenntartásokkal fogadtam, ezért nem is jelentkeztem annak idején a blogturnéra. Viszont olvasás után el kellett ismernem, hogy a történet meglehetősen szórakoztató, a hősnő nagyon eredeti a maga hebrencs módján, és mintha vonzaná a bajt. Kesgrave hercege pedig méltó partnere kalandjaiban, annak ellenére, hogy különbözőbbek már nem is lehetnének, hiszen Beatrice egy vénkisasszonynak számító penészvirág, olyan szegény rokon féle, a herceg pedig… nos ő a herceg. Az egyetlen közös pontjuk a kiváncsiság és a fura helyzetekhez való vonzódás. És minő véletlen: a fura helyzetek az ő esetükben egyenlőek a gyilkossággal, ami rögtön nyomozásra készteti mindkettőjüket. Előbb külön-külön, de együtt sokkal könnyebb és izgalasabb.
   Bár ez egy sorozat második része, a történet akkor is élvezhető, ha valaki nem ismeri az előzményeket – bár úgy gondolom, hogy kár lenne kihagyni az első könyvet, amikor mindkét főszereplő színre lép, mert könnyebb megérteni kicsodák és mi viszi őket előre.

   A Gyalázatos megtévesztés időben hat hónappal az előző történet vége után folytatja Beatrice és a herceg nyomozósdiját. A rendkívüli képzelőerővel megáldott Beatrice – és ez az élénk  fantázia viszi őt mindig bajba – épp egy kegyes hazugság szálait próbálja elvarrni, mikor a holttest szó szerint a lába elé hullik. És egy ilyen ziccert nem lehet kihagyni, annak ellenére, hogy befogadó családja szigorúan megtiltotta neki az ilyen jellegű magánakciókat (tulajdonképpen szinte mident megtiltottak neki), s szó szerint a világ szeme elől elzárva tartották, nehogy meggondolatlan viselkedésével foltot ejtsen a család megítéltetésén. 
   Bea semmiben sem élvezi a család támogatását, sőt, ha lehet, akkor még keresztbe is tesznek neki, csodabogárnak tartják, akit inkább szégyellni kell, s ha lehetne soha ki nem engednék szobájából. Igen ez egy 19. században játszódó történet, amikor a nők nem igazán számítottak. Az elithez tartozóak kirakatbabák voltak és fő elfoglaltságuk az volt, hogy szépek legyenek, jól menjenek férjhez és megajándékozzák férjüket a következő örökössel. Beatrice pedig ennél sokkal több: esze van és használja is.

   A nyilvánvaló nyomozáson túl a történet különös hangsúlyt fektet a nők helyzetére abban a korban, amikor a cselekmény játszódik. Nem tudom ezt szebben mondani: egyszerűen hülyéknek tartották őket, s ennek kitűnő szemléltetése az a jelenet, amikor Beatrice a British Museumban szeretne régi dokumentumokat tanulmányozni, és egyszerűen visszautasítják, csupán azért, mert nő. Viszont, amikor a herceg mellécsapódik, akkor azonnal és sűrű hajlongások közepette futnak a keresett dokumentumokkal. Azért mert herceg, és mert férfi. Ennek a diszkriminációnak számtalan példája fellelhető a történetben, s sajnálatos módon Bea befogadó családja sem mentes tőle (a lányt szülei halála után nagybátyja és nagynénje fogadta be), mint ahogyan az egész elit társaság sem. Ez pedig gyakran nevetséges szituációkat eredményez. Egy biztos: nem szerettem volna nő lenni abban a korban, amikor a férfiak nagy hangon harsogták felsőbbrendűségüket, ezzel bizonyítva ostobaságukat.
   Ez egy nagyon szórakoztató – és néhol elgondolkodtató – történet volt, egy könnyed krimi (lehet egyáltalán ilyesmit mondani egy krimiről?), amit nyugodt lélekkel tudok ajánlani a történelmi romantikusok kedvelőinek is. Kedveltem és érdeklődéssel várom a harmadik részt is (Becstelen árulás), melynek megjelenésére már nem is kell olyan sokat várni. És nem, a herceg és Beatrice nem jöttek össze... még.





   Nyomozókat keresünk! A turné minden állomásán egy-egy rövid leírást találtok egy olyan ismert karakterről, akit a könyvek lapjairól vagy filmekből ismerünk. A ti feladatotok az, hogy a karakter nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába

   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz..




Szivarozó, balonkabátos úriember, gyakran emlegeti a feleségét, akit viszont soha nem láttunk. És a filmben Peter Falknak mindig van még egy kérdése


a Rafflecopter giveaway





05.04 - Betonka szerint a világ…

05.06 - Olvasónapló

05.08 - Dreamworld

05.10 - Szembetűnő