Lassan itt a hónap vége, ami azt jelenti, hogy belekukkantottam a jövő havi megjelenésekbe, és kiválasztottam azokat a címeket, melyeket szándékomban áll elolvasni a szórakoztató irodalom felhozatalából. Igazándiból ez nem egyetlen kiadóra korlátozódó válogatás lett volna, csupán a véletlen hozta úgy, hogy egy bizonyos kiadó (Kossuth) termékei vannak többségben. Így jött ki a lépés.
Nem állítom, hogy a blog várható megjelenések listálja teljes lenne, meg nagyon pontos sem, mert könnyen elképzelhető, hogy bizonyos címek hiányoznak róla (mert megjelenésük elkerülte a figyelmem), vagy a megjelenés átcsúszhat a következő hónapra – mert ugye ott az a nagy, össznépi könyves összeröffenés, amire a kiadók tartalékolnak és meglepetésekkel rukkolnak elő.
Lényeg a lényeg, én a következő könyveket tervezem a következő hónapban elolvasni – és az összes többit is, amelyek megtetszenek valamiért.
Magnólia
Joni Lark megvalósította az álmát: ő az egyik legkeresettebb dalszerző Los Angelesben. Jelenleg azonban alkotói válsággal küzd, a lelkét felemésztő borzalmas űrt semmi nem képes kitölteni.
Amikor visszatér szülővárosába, az észak-karolinai Vienna Shoresba, abban reménykedik, hogy a homok, a tenger és a családja által üzemeltetett zenés klub, a Revelry koncertjei meghozzák számára az ihletet. Ám otthon már semmi sem olyan, mint régen. Legjobb barátnője kerüli, édesanyja emlékei halványulnak, és a Revelryt a bezárás fenyegeti.
Hogyan is tudna egy új dal megírására összpontosítani, amikor körülötte minden szétesik, és semmit sem tehet ellene?
De aztán hirtelen valami egészen különös dolog történik. Új dallam bukkan fel a fejében a semmiből, egy szöveg nélküli töredék, és ezzel egy időben beszélni kezd hozzá egy ellenállhatatlanul csábító hang, amely egy cinikus, súlyos terheket cipelő férfihoz tartozik.
Biztosan csak a túlhajszolt képzelete játszik vele.
Csakhogy a hang tulajdonosa, a nagyon is valóságos és bosszantóan jóképű zenész egyszer csak megjelenik Vienna Shoresban. Látszatra mogorva és idegesítő, semmi köze ahhoz a kedves, megértő és humoros valakihez, akit Joni a fejében hall. Ráadásul terve is van: befejezik a dalt, ami mindkettőjüket kísérti, megszabadulnak a köztük lévő különös telepatikus kapcsolattól, és remélik, hogy közben nem teszik kockára a szívüket.
Mert a dallam, ami nem ereszti őket, talán nem véletlenül talált rájuk.
(Playing for Keeps 4)
Kossuth
Egyéjszakás kalandnak kellett volna lennie. De mi van, ha nem tudják maguk mögött hagyni?
Jaxon Riley három dologban kiváló: balhé kirobbantásában a jégen, nők felszedésében a meccsek után, és otthon a világ legjobb cicaapucijának lenni. A kapcsolatok sajnálatos módon nem fértek fel a listára…
Lennon Hayesnek épp a nászútján kéne lennie, ehelyett magányos szingliként nyaral egy mogorva, tetovált férfi szomszédságában, aki még a partnerét is elüldözte a szállodából. Egymásba botlanak a bárban, ami civakodásba és koktélozásba torkollik, aztán a lány azon kapja magát, hogy az ellenség ágyában kötött ki, úgyhogy még napkelte előtt lelép.
Lennon terve, miszerint egy új városban kezd új életet, remekül alakul, egészen addig, amíg el nem kezdi az új munkáját: ő a Vancouver Vipers új fotósa. Hogy ki a védő, aki mogorva tekintettel méregeti a terem másik feléből? Az egyéjszakás kaland, akivel nem kellett volna többé találkoznia. Még szerencse, hogy egyikük sem keres komoly kapcsolatot…
Jaxonnak nem szokása szerelembe esni, ám ha mégis megtörténik, nem hajlandó egyedül csinálni. Azt akarja, hogy ha ő zuhan, zuhanjon vele Lennon is.
(Mr. Téves szám 3)
Kossuth
„Ha csak ez az egy éjszaka jut nekem, akkor jobb, ha kihasználom.”
A popsztár Olivia bármit megtenne, hogy kiszabaduljon anyja befolyása alól, és ha csak egy pillanatra is, de elszökjön a káoszból, amivé az élete vált. Ezért igent mond egy egyéjszakás kalandra a szexi jéghokijátékossal, aki egyetlen pillantásával képes megbabonázni.
Lehet, hogy a szupersztár kapus, Walker ’Disney’ Davis minden lány álomhercege, de a szépfiús külső mögött egy olyan férfi rejtőzik, aki mindent megtesz azért, hogy megkapja, amit akar – még ha ez azt is jelenti, hogy át kell lépnie bizonyos határokat…
Walker megszállottsága miatt Oliviának hanyatt-homlok menekülnie kellene, hiszen a srác mindenhol a nyomában van, és folyton azt mondogatja, hogy ő „az igazi”. Ennek ellenére minden találkozásukkal egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
Olivia Walker iránti vonzalma nem helyes – veszélyesen, bűnösen jó.
(Treasure State Wildcats 1)
Kossuth
Amerikaifutball-sztár.
Egyedülálló apa.
És egyszer, nagyon régen, az enyém volt…
Az elmúlt közel tíz évet azzal töltöttem, hogy elfelejtsem Ford Ellist. Ha távol maradt volna Montanától, talán örökre sikerült volna kitörölnöm lenyűgöző kék szemének és férfias mosolyának az emlékét. Könnyű volt elkerülni őt, amikor az egyetlen hely, ahol láthattam az arcát, az ESPN sportcsatorna volt – és ezt a problémát a távirányítóval könnyen megoldhattam. Csakhogy a főnököm épp most vette fel Fordot a Treasure State Wildcats új vezetőedzőjének. Nem elég, hogy kénytelen leszek nézni őt a pálya széléről ebben a szezonban, de most, hogy együtt dolgozunk, elkerülni is lehetetlen lesz.
Talán mégsem felejtettem el Fordot. Talán még mindig arról álmodozom, mi lehetett volna köztünk. És talán ő sem felejtett el engem.
Azonban ezek a „talánok” nem változtatnak azon a tényen, hogy soha nem voltunk egymásnak rendeltetve. Talán egyszer az enyém volt. De mától kezdve Ford Ellist csakis így fogom hívni: az edző
Animus
Az újságíró Alice Scott örök optimista, aki mindig meglátja a dolgok pozitív oldalát, és könnyen barátkozik. A Little Crescent-sziget napfényes turistaparadicsomába azonban nem ismerkedni érkezik, hanem élete legnagyobb sztoriját keresi Margaret Ives személyében. A nyolcvanas éveiben járó hölgy egy médiabirodalom tragikus sorsú örökösnője, egykori bulvárhercegnő, és a 20. század egyik legbotrányosabb hírű családjának utolsó tagja.
Alice azt hiszi, nincs más dolga, mint megnyerni magának a nyilvánosságtól évtizedek óta távol élő asszonyt, és megírni az élettörténetét. Az első találkozáskor azonban kellemetlen meglepetés éri: nem ő az egyetlen érdeklődő. Riválisa nem más, mint Hayden Anderson, a Pulitzer-díjas memoáríró, aki nemcsak bosszantóan zárkózott és megközelíthetetlen, de még feltűnően jóképű is.
Alice-nek és Haydennek versengenie kell Margaret bizalmáért és fordulatos életének újabb és újabb részleteiért, miközben a hangulatos kisvárosban akaratlanul is folyton egymásba botlanak. Titoktartási szerződésük miatt nem oszthatják meg egymással az információkat, egy idő után azonban világossá válik mindkettőjük számára, hogy valamilyen rejtélyes titok lappang Margaret elbeszélésének mozaikdarabkái mögött. Ahogy az is, hogy a közös történetük happy endje sem garantált…
Kossuth
Abi Mariano részmunkaidős állásban dolgozik egy takarítócégnél, így hát soha nem gondolta volna, hogy a lakása lakhatatlanná válik az elszaporodó csótányok miatt. Most mégis átmeneti időre ki kell költöznie az otthonából. Anyagi gondokkal küzdő diákként nem engedheti meg, hogy szállodában lakjon, ezért úgy dönt, erre a rövid időre beköltözik az egyik lakásba, ahol egyébként ő szokott takarítani.
Úgy tűnik, minden sínen van, egészen másnap reggelig, amikor Declan Powell lakásának konyhájában két mosolygó idegennel találja szemben magát, akik azt állítják, már sokat hallottak Abiről…
Declan Powell mindig is a karrierjét helyezte előtérbe, ez kellett ahhoz, hogy a Hathaway Holdings ügyvezető alelnöki pozíciójáig küzdje fel magát. Mivel egy különösen családcentrikus cégnél dolgozik, a karrierje érdekében még egy álbarátnőt is kitalált magának, akit történetesen Abbynek nevezett el. Ráveszi Abit, tegyen úgy, mintha járnának.
Mi baj lehet belőle? Ez pusztán üzlet, semmi más, nem igaz?
Az Álmomban már láttalak és a Micsoda nő! találkozása Lynn Painter üdítően szórakoztató romantikus regényében
(Silver Pines Ranch 3)
Next21
A vadszívű lányt csak ő tudja kézben tartani.
Ginger és Cole eltöltenek egy vad hétvégét Las Vegasban, és miután túl sokat ittak, egy neonokkal kivilágított kápolnában találják magukat. Miután hazaérnek, megállapodnak: egy darabig titokban tartják a házasságot.
Egyre több időt kényszerülnek egymás társaságában tölteni. Szikrák lobbannak, a véletlen házasság kezd veszélyesen valódinak érződni.
Apránként megfeledkeznek arról, hogy eredetileg csak színlelték a dolgot, és lassanként Cole is megérti, hogy a Felelsz vagy mersz?-ben mindig a mersz a helyes válasz.
(Chestnut Springs 5)
Kossuth
Szerinte a lányt senki nem ítéli el a családneve miatt.
Ezért felajánlja neki a sajátját.
Beau Eaton a kisvárosi herceg fehér lovon. Jóképű, hős exkatona, aki már csak fájdalmas múltjával harcol. Bailey Jansen a helyi bár kirekesztett pultosa, félénk lány, aki rossz helyre született. Beau harmincöt éves, ízig-vérig férfi, Bailey huszonkettő, és… szűz.
Aztán eljegyzik egymást. Pontosabban úgy tesznek, mintha jegyesek lennének.
Fogadásnak indul, amit Beau mindenáron meg akar nyerni, de igazából mindketten csak nyerhetnek vele. Csak viselnie kell a jegygyűrűt, követnie kell Beau-t, és úgy kell tennie, mint aki fülig szerelmes a „vőlegényébe”. Eddig elég könnyű, nem igaz?
Azonban ami zárt ajtók mögött történik kettejük között, felborítja a gondosan kitervelt menetrendet – az már nem csupán színjáték.
Beau korábban azt mondta Bailey-nek, hogy soha nem lesz szerelmes. A lány pedig határozottan azt szeretné, ha a férfi meggondolná magát…
(A mafia végzete 0,5)
Álomgyár
Szörnyetegnek születtem.
Mint a Vitiello család minden férfi tagjának, a kegyetlenség nekem is méregként csörgedezik az ereimben. Egy született fenevad vagyok, akit apám pengéje, ökle és kemény szavai még kegyetlenebbé tettek.
Arra neveltek, hogy capo legyek. Irgalom nélkül irányítsak, és habozás nélkül pusztítsak. Arra neveltek, hogy másokat összetörjek.
Amikor Ariát feleségül adják hozzám, mindenki lélegzet-visszafojtva lesi, milyen gyorsan semmisítem meg, ahogy apám is ízekre szedte a nőit. Várják, hogyan zúzom össze az ártatlanságát és a kedvességét a könyörtelenségemmel.
Könnyen megtörhetném. Természetes lenne. Hiszen eddig boldogan voltam a szörnyeteg, akitől mindenki félt.
Majd megjelent Ő…
(Oak Sisters 1)
Könyvmolyképző
Megható, szenvedélyes munkahelyi románc egy tudományos múzeum falai közt.
Millie-t soha nem érdekelték az elvárások. Gyerekkori rajongása a bogarak és a természettudomány iránt a rovartan területére kalauzolta őt, és kurátorként naponta inspirálja a múzeumba látogatókat. Nagy álma, hogy a Rovartani Tár osztályvezetőjévé váljon, ezért amikor a pozíció megüresedik, elhatározza, hogy semmi sem térítheti el a céljától. Főleg nem Finn, a mindig mogorva kolléga, akinek rosszalló tekintete, mélykék szeme és megszámlálhatatlan csillagászati mintás nyakkendője van… Nem mintha Millie ezekre odafigyelne.
Finn nem szándékosan mogorva mindenkivel, csupán nehezen tartja egyensúlyban az élete különböző területeit: egyedül neveli unokahúgait, igyekszik, hogy legalább néha ne égesse oda a vacsorájukat, gyászolja elveszített nővérét, és közben a múzeumban is helyt kell állnia. Nem engedheti el magát, és végképp nincs szüksége több bonyodalomra – különösen a ragyogó mosolyú, rendíthetetlenül optimista Millie-re, akivel szó szerint folyton összeütközik.
A férfi túl bogaras. A nő vakítóan ragyog, akár egy csillag. Nem áll szándékukban közelebbről megismerni egymást, de mivel Finn tagja a pozícióra interjúztató bizottságnak, ez elkerülhetetlen. Millie hamarosan rájön, hogy a karrierjét kockáztatni egy dolog; a szívét kockáztatni viszont már egészen más.












































