Betonka szerint a világ...: március 2023

A Keményöklű Gazfickók 2

Újabb csodálatos Sarah MacLean történetnek örülhetnek a szerző rajongói a Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően. Ha kíváncsiak vagytok, hogy bloggereink mit gondolnak A Pimasz és a Fenevad című könyvről, akkor kövessétek blogturnénkat, s talán tiétek lehet a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv.

Három fivér, akiket összeköt egy titkos eskü… És a nők… akik térdre kényszerítik őket.

A Lady terve

Lady Henrietta Sedley azt tervezi, hogy miután betölti huszonkilencedik életévét, átveszi apja üzleti vállalkozását, saját vagyont szerez, és a saját életét fogja élni. Mivel esze ágában sincs férjhez menni, első lépésként az érzéki örömökbe akar belekóstolni, gondolván, úgyis kénytelen lesz róluk lemondani a jövőben. Minden Hattie terve szerint alakul… amíg rá nem talál a hintójában egy összekötözött férfira, akinél jóképűbbet még életében nem látott, és aki keresztülhúzhatja a számításait.

A Gazfickó ajánlata

Amikor Whit – Covent Garden királya, akit mindenki csak Fenevad néven ismer – magához tér egy hintóban Hattie lába előtt, csak ámul különös szabadítója láttán, főleg miután rájön, miféle örömökre vadászik az éjszaka leple alatt… éppen az ő felségterületén. Örömmel ajánlja fel a Ladynek, hogy minden vágyát teljesíti… Ám ennek ára van.

A váratlan szenvedély

Hattie és Whit hamarosan riválisokká válnak – az üzletben éppúgy, mint a magánéletben. A nő nem adja fel a terveit, a férfi nem adja fel a hatalmát. És egyikük sem látja be, hogy ha nem vigyáznak, végül kénytelenek lesznek mindenről lemondani… Arról is, amit a szívük diktál.

Sarah MacLean a Keményöklű Gazfickók-sorozat újabb kötetével jelentkezik.

Dobd fel vele a napod!

Könyvmolyképző, 2023

Eredeti cím: Brazen and the Beast, 2019

Megrendelhető Beleolvasó

Mindig lelkesen és izgatottan várom egy-egy új Sarah MacLean könyv magyar nyelvű megjelenését, mert engem már az évekkel ezelőtt megjelent első könyvével kilóra megvett. A Pimasz és a Fenevad nyilvánvalóan egy sorozat második része, de kis jóindulattal az első könyv ismerete nélkül is olvasható, érthető, élvezhető. Ezt szükségesnek érzem indulásból leszögezni, azok számára, akik még nem csábultak el, és most kacérkodnak először MacLean írásaival.

Azt is elmondanám mindjárt az elején, hogy nem igazán értem a címét sem. Rendben van, a Fenevadot már megismertem a sorozat első könyvében, de ki a Pimasz? És ez nem egy kreatív magyar fordítás, hanem az angol cím is viszonylag így hangzik, attól függetlenül, hogy ki milyen szinonímát használt volna a „pimasz” helyett. Ha a Fenevad a férfi főszereplő – és ezt minden kétséget kizáróan tudom állítani, hiszen ezen a néven fut a londoni alvilágban –, akkor, kizárásos alapon, a Pimasz csakis a női főhős lehet, s máris belép a képbe a fogalomzavar, mert a könyv olvasása után sem tudom mi volt a pimaszság, arcátlanság, impertinencia, ami miatt a szerző ezzel a jelzővel illette a hősnőt.

Beszéljünk egy kicsit erről a hősnőről, hiszen amellett, hogy folytatódik az első könyvben megismert hatalmi harc a féltestvérek között, ez a történet a női sorsot mutatja be 19. század első felében, azt néhány variánst, ami között egy nő válogathat: férhez megy, ha szegény halálra dolgozza magát, vagy ha egyik sem, akkor vénlányként tengeti az életét. Henrietta Sedleynek pedig egyik variáns sem tetszik. Kezdjük azzal, hogy ő nem született Lady. Apja a koronának tett szolgálataiért kapott nemesi rangott, mely nem öröklődik, amúgy hajózással-kereskedelemmel kereste meg vagyonát, s ezt a vállalatot szeretné Hattie irányítani. Bármennyire is talpraesett és ismeri a biznisz minden csínját-bínját, ennek két akadálya van: egy öccs, akit minden haszontalansága ellenére az családfő az utódjának szeretne, és mert Hattie nő, akit az apja férjhez akar adni és pont. S míg apja fényes-előnyös házasságról álmodik, addig Hattie az úri társaság szélén lézeng, hiszen ő csak egy jövevény. Egyetlen barátja van, egy herceg lánya, akit szintén épp csak tolerál az úri társaság, mert az anyja nem nemesi származású.

Tény, hogy Hattie okos, és alkalmas lenne átvenni az üzletet, viszont ahhoz nem elég okos, hogy belássa ez soha nem fog bekövetkezni, hiába találja ki, hogy 29 évesen feláldozza a szüzességét azért, hogy apja felhagyjon kiházasítási terveivel.

A két főhős találkozása több mint vicces, ugyanis Hattie testvére – akinek amúgy annyi esze van, mint egy marék lepkének –, keresztbe tesz a Fenevadnak (becsületes nevén Saviour Whittington, és többnyire Whit-ként vagy Beast-ként emlegetik), és Hattie abban a hintóban találja megkötözve, amivel egy nők számára fenntartott intézménybe igyekezett volna, hogy elveszítse a szüzességét.

Whit és Hattie kapcsolata döcögős és még a kettejük csatározása sem az igazi. Valahogy hiányzik belőle az erő, a sziporkázás. Mondjuk ezen az sem segít, hogy a történet jelentős részében újra megismerkedhettem azokkal a dolgokkal, melyeket az első könyvből már tudtam, csak ebben az esetben a múlt történéseit Whit személyes élményein keresztül ismerhettem meg, ami lényegében alig különbözik a Deviléitől az előző könyvből. Igen, néha megcsillan MacLean humora is, de ez többnyire két makacs ember unalomig vitt csatározása, melybe itt-ott beleavatkozik valaki a tesvérek közül. Éééés sajnos egy lépéssel sem jutottam közelebb ahhoz, hogy megértsem a harmadik testvér, a jelenlegi Marwick herceg viselkedését és obszesszív ragaszkodását egy bizonyos hölgyhöz. Ezzel meg kell várnom a következő részt.

Személyes ízlés kérdése, hogy ki mennyire fogja (vagy sem) kedvelni ezt a történetet, számomra Whit érdekesebb, összetettebb karakter volt Hattie-nél (ez szubjektív), de a boldog végkifejlet nem hiányzik, legalább is, ami Hattie és Beast/Whit párosát illeti. Kimondottan idegesített, hogy a polkorrektség jegyében bevitt a történetbe két leszbikus szereplőt a „futottak még” kategóriába, s az egész annyira felületesen volt kezelve, mintha egy kötelező elemet pipált volna ki a listán. Ezzel a gőzzel akár ki is hagyhatta volna a szexuális preferenciát. A szerplők közötti kémiát sem mondanám perzselőnek és az erotika is langyos, bár van néhány lepedőszaggató jelenet is a történet második felében.

Összeségében könnyen olvasható és szórakoztató történet, de egy fokkal mintha a MacLeantól megszokott pörgősség alatt lenne. Nem egy csilivili, romantikától csöpögő történet, inkább a kevésbé szerencsések életmódjára fókuszál, s jól van ez így.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

A Lepke és a Láng (A Keményöklű Gazfickók 1)

A megérdemelt szerető (A szerencsejáték szabályai 2)

Hozományvadászok kíméljenek (A szerencsejáték szabályai 1)

Tizenegy botrány egy herceg meghódításához

A Pimasz és a Fenevad a Kiadó Arany pöttyös könyvek kategóriájában jelent meg, ezért játékunk is ehhez kapcsolódik. A blogturné minden állomásán egy-egy Arany pöttyös könyv fülszövegéből találtok részletet, a ti feladatotok pedig az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a könyv címét és a szerző nevét.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

“1911: A yorkshire-i lápvidék határán álló elmegyógyintézetben, ahol a férfiakat és nőket magas falakkal és rácsos ablakokkal elválasztva kezelik, van egy bálterem, tágas és gyönyörű. A bentlakók minden héten egyszer, egy örömteli este erejéig összegyűlnek, és táncolnak.”

a Rafflecopter giveaway