A tízéves
Florianát rabul ejti a kis faluja mellett álló pompás toszkánai villa szépsége,
és arról álmodozik, hogy egy napon majd ott lakik. Amikor Dante, a villa
tulajdonosának fia behívja a lánykát, már tudja, hogy a sorsa ide köti, ehhez a
fiúhoz. Ám miközben felnőnek, átlépnek egy láthatatlan vonalat, és veszélybe
sodorják azt, amit a legfontosabbnak tartanak az életben…
Több
évtizeddel később, és több száz kilométernyire onnan, az angliai Devonban, egy
festői, régi kis kastélyszállóra nehéz idők járnak. A tulajdonos, Marina,
felfogad a nyári szezonra egy bentlakó művészt, aki festegetni tanítja a
vendégeket. A festő, akit Marina talál erre a célra, vonzó, okos férfi, és
nemcsak a családi békétlenségeket kezdi elsimítani, hanem sikerül megfordítania
a szálló szerencséjét is. Hamarosan kiderül azonban, hogy a művész nem az,
akinek látszik… A tengerparti ház megindító és varázslatos mese szerelemről,
megbocsátásról, és újra felfedezett múltról.
Művelt Nép,
2016
Eredeti mű:
Santa Montefiore – The House By the Sea
Első könyvem
az írónőtől, de biztos nem az utolsó. Ez egyszerűen döbbenetes volt. Tegnap
fejeztem be az olvasást és azóta is a leesett állam keresem, mert egyike a
legjobbaknak, amit az idén olvastam. Maga a történet nem nagy szám, majd
meglátod, amikor elolvasod, volt már ehhez hasonló nem is egy, de gyönyörű a nyelvezete, a felépítése, pontosan tudja
mikor kell egyik történetet abbahagyni és folytatni a másikat, és azt is, hogy mikor mennyi információt közöljön ahhoz, hogy tűkön ülve várd a következő morzsát.
Két párhúzamos
történetet kapunk felváltva. Az egyik a ’60-as évek végén és a ’70-es évek
elején játszódik Toszkánában, a másik 2009-ben az angliai Devon egy tündéri kis
szegletében. Emberi kapcsolatokról szól és nem föltétlenül csak a főszereplőket kell
érteni ezen, hiszen a két történetben van mellékszereplő bőven.
Kezdődik a kis
Florianával, Toszkánával és egy olyan szerelmi történettel aminek a létezésében
senki nem hitt: Floriana, a szegény kis anyátlan leányzó és Dante, a gazdagék
nyolc évvel idősebb fia között. Mikor megismerkednek Floriana alíg tíz éves és
tulajdonképpen ő hamarabb a villába szeret bele, ahol a Bonfiglio család a
nyarakat tölti. S egy nap, amikor ismét ott leskelődik a kapunál, az unatkozó
Dante meglátja és behívja. Ettől a perctől Floriana és később barátnője is,
Costanza – egy elszegényedett grófi család lánya –, állandó vendégek a
villában. Megismerkednek a család többi tagjával is és ez az összetartozás
évekig tart, annak ellenére, hogy Dante öt évig Amerikában tanul és ez idő alatt
nem tér vissza Toszkánába. Csakhogy nem mindenki nézi jó szemmel sem Costanza
és Floriana barátságát, sem Floriana és Dante szerelmét. Az előbbit az
elszegényedésük miatt megkeseredett grófnő rombolja szét merő d,
irigységből és sznobizmusból, a szerelem pedig… hát azt bonyolult lenne
elmondani min csúsznak el a dolgok anélkül, hogy itt most hosszas mesélésbe
kezdjek és ezzel mindent elrontsak.
Negyven évvel
később, a történet másik felében, Angliában vagyunk és Marina a hercegi kastélyból
átalakított tengerparti szálloda megmentéséért küzd. Mindent megpróbál, hiszen
az a megélhetésük, úgy tekint rá mint sosem volt gyermekére. Ez a nagy
fájdalma: házasságát sosem kísérte gyermekáldás, a férje első házasságából
származó két gyermek (felnőttek a történet idején) pedig nem kedveli őt. Különösen
Clementine gonoszkodik vele még sok évnyi házasság után is, mert felelősnek
hiszi a szülei válásáért.
Ebbe a
szállodába érkezik meg a fiatal és vonzó argentin művész, hogy egész nyáron
festőleckéket adjon a szálloda lakóinak. Érkezése nemcsak a kedélyeket borzolja
fel és a női szíveket dobogtatja meg, hanem hamarosan őt gyanúsítják a környék
sorozatos betöréseinek elkövetésével is. És a festőnek bizony titkolnivalója
van…
Bármennyire is
lassan és nyugisan csordogál a két történet, felváltva hol egyik, hol másik,
nem unalmas és nem igazán tennéd le a kezedből. Megérint, megnevettet, néhol
még könnyeket is csal a szemedbe. Egy idő után meg lehet sejteni a végét, de
nem csarnokelsőre kiszámítható és tartogat meglepetéseket bőven.
Teljes
egészében erotika-mentes történet, nincs benne kőgazdag unatkozó milliomos,
hisztis díva sem. Annyi minden más van ebben a könyvben, szerelem, barátság,
sznobizmus, rosszindulat, és még sok másegyéb is… és annyira gyönyörű, hogy még
az sem zavar, hogy a végén minden a helyére kerül, lesz egy univerzális, nagy
happy end. Minden sorát imádtam, csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla.
Ízlések és
pofonok, ahogy szoktam mondani… de szerintem ezt kár lenne kihagyni.