A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jegyzet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jegyzet. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 2., csütörtök

Könyvből film a Passionflixen



   Mostanában sajnos nem kényeztetnek el a kiadók nekem tetsző könyvekkel, ezért nem is igazán írok az olvasmányaimről, mert a sokadik „xar volt, mert” típúsú írás már unalmas, s az erre áldozandó időt inkább egy régi, bevált könyv újraolvasásával töltöm, vagy filmet nézek, egészen pontosan filmadaptációkat. Mert hozzáférésem van a Passionflixhez, ami arról ismert, hogy romantikus-erotikus zsánerű könyveket visz filmre. 
   Bevallom, hogy kizárólag a Fekete Tőr Testvériség filmadaptációja vitt rá, hogy feliratkozzam – a sorozat kedvelőinek jó hír, már filmezik a második könyvet (Síron túli szerető). S ha már úgyis ott vagyok, akkor tetszetős olvasnivaló hiányában megnéztem néhány olyan filmet, amit általam is olvasott és kedvelt könyvek nyomán készítettek. Ezek a könyvek magyar nyelven is megjelentek, tehát ez inkább egy kis emlékeztető, hogy ilyen könyvek is vannak, hátha valaki még nem olvasta valamelyiket, vagy éppen most kapna kedvet az újraolvasáshoz – én kaptam. Mármint kedvet az újraolvasáshoz.

   Nos, a Passionflixről tudni kell, hogy ugyanolyan, mint a Hallmark, csak itt befigyel némi explicít erotika, ledobják a textilt, hogy teljes natúr szépségében csodáljunk meg például egy sok edzőtermi munkával formált gluteus maximust (hogy ne mondjam azt, hogy segget), és néha-néha benyögnek/lihegnek, ha a helyzet úgy kívánja. Senki ne várjon A-listás szereposztásra, Oscar-díjas felhozatalra sem. Viszont nem írják át a könyvet, ahogy egy kedvelt történelmi romantikus sorozatnál láttuk, és a lényeg minden filmben benne van. S többnyire a színészek sem rosszak, néhányuknak mintha bárlete lenne a produkciós irodához, mert több filmben is feltűntek.
   Persze, azért a könyv jobb, de a filmek sem voltak rosszak, esti agymosásnak tökéletesen megfeleltek




Kylie Scott – Lick – Taktus (Stage Dive 1)

Könyvmolyképző, 2015-2021
Film címe: Lick


   Az ébredést Las Vegasban nem éppen így képzelte
   Evelyn Thomas úgy tervezte, hogy hatalmas bulival ünnepeli a 21. születésnapját Las Vegasban. Őrült nagy bulival. De a legvadabb álmaiban sem jutott volna eszébe, hogy másnap reggel a fürdőszoba padlóján ébred, élete legdurvább másnaposságával, mellette egy kimondhatatlanul vonzó, félmeztelen, tetovált férfi, és az ujján gyűrű, amelyben akkora gyémánt van, hogy King Kong is elismerően csettintene. Bár emlékezne rá, hogyan jutott el ide!


   Több részes sorozat első könyve, további részeket nem szándékoznak filmre vinni, úgy néz ki nem volt nagy siker, pedig rendesen hozta azt, amit a szerző a könyvében leírt.

A könyvértékelést itt olvastatod el: Taktus 




Alice Clayton: Faldöngető

Ulpius-ház, 2013
Film címe: Wallbanger

   Caroline Reynolds magáénak tudhat egy fantasztikus, új lakást San Franciscóban, egy irigylésre méltó háztartási robotgépet… O-t viszont nélkülözni kénytelen (és itt most nem Oprah-ról van szó, kedves olvasók). Tervezői karrierje felfelé ível, irodája a kikötőre néz, egy bombasztikus cukkini kenyér receptje is az övé… de O-nak se híre, se hamva. Ott van neki Clive (a világ legaranyosabb cicája), a jó barátok, egy hatalmas ágy, csak O nem.
   Azóta, hogy beköltözött új lakásába, az O nélküliség állapotát szexuálisan túlfűtött szomszédja tetőzi be, aki éjnek évadján olyan hangos faldöngetésben részesíti, amilyet még sosem hallott. Minden nyögés, náspángolás és… ez csak nem egy nyávogás volt? …hangsúlyozza a tényt, hogy nem csupán nem hagyják aludni, de még mindig meg van fosztva…, igen, helyes a tipp: O-tól is.
   Majd belép a képbe Simon Parker (tényleg, Simon, kérlek, lépj be). Amikor a faldöngetés odáig fajul, hogy jóformán szó szerint kilöki a gazdáját az ágyból, Caroline, arcán kielégületlenséggel, rózsaszín bébidoll pizsamájában végre szemtől szembe kerül már sokszor hallott, de sosem látott szomszédjával. A késő éjjeli ütközet, nos, vegyes érzelmekkel zárul. Hmm! Ilyen vékonyka falak mellett, a feszültség bizony hatalmas…
   Incselkedés, gúnyos megjegyzések, forró fürdőben lubickoló cicalányok a gyönyörű San Franciscó-i ég alatt – és ráadásként a legszexisebb almás pite, amely valaha készült. Mindez ott rejtőzik ebben az érzéki, szellemes, romantikus mesében.


   A könyv egy sorozat rásze, melynek folytatásai sosem jelentek meg magyar nyelven. Kiadóját (vagy utódjait) tekintve nem is kell ezen csodálkozni.
   Ami a filmet illeti, könnyed és szórakoztató volt, a macskának pedig Oscar-díjat kellene adni az alakításért. Egyszerűen zseniális volt, és ellopta a showt.




Alessandra Torre: Hollywoodi mocsok

Könyvmolyképző, 2018
Film címe: Hollywood dirt

   Cole Masten. Hollywood Tökéletes Férjéből Hollywood Legszexibb Agglegénye lett, miután szupersztár felesége elhagyta. Most minden partiban benne van, és mindenkit megfektet, akit tud. Los Angeles, vigyázz: új rosszfiú van a városban!
   Summer Jenkins. Ez én vagyok. Kisvárosi lány, aki a Georgia állambeli Quincyben ragadt. A csirkés kajáim mennyeiek, a pókerasztalnál ki tudok forgatni egy felnőtt férfit a vagyonából, és az érettségi évében közfelkiáltással választottak meg a Legbarátságosabbnak.
   Más világban éltünk. Nem is lett volna szabad találkoznunk. Csakhogy Cole Masten elolvasott egy könyvet az én kis városomról. Hat hónappal később pedig leszállt a magángépével a poros kis repterünkön, és magával hozta Hollywoodot.
   Azonnal tudtam, hogy ez bajt jelent. A városnak ‒ és nekem is.
   Néha az ellentéteknek nagyon nem kellene vonzania egymást.


   Szerettem a könyvet és szerettem a filmet is, különösen azt a jól elnyújtott déli akcentust.
A könyvről írott bejegyzésem elolvashatod itt: Hollywoodi mocsok 




Sylvia Day: Átverve/Átölelve

Harlequin Magyarország, 2014
Film címe: Afterburn/Aftershock

   Soha ne keverd az üzletet az élvezettel! Soha ne vigyél politikát a hálószobába! Mindkét hibát elkövettem, mikor Jackson Rutledge szeretője lettem. Nem mondhatom, hogy nem figyelmeztettek…
   Két évvel később újra felbukkant. Megakadályozott egy üzletet, amelynek megkötéséért keményen dolgoztam. Csakhogy Lei Yeung, New York egyik legbriliánsabb üzletasszonya oldalán megtanultam egyet s mást, amióta Jax kisétált az életemből. Már nem ugyanaz a lány voltam, akit egykor ismert, ő viszont mit sem változott. Az első találkozásunkkal ellentétben ezúttal pontosan tudtam, kivel van dolgom… és hogy milyen függőséget okozhat az érintése.
   Jax számára csupán játék volt a csillogás, a szex és a kiváltságok, de időközben én is megtanultam a játékszabályokat. A könyörtelen üzleti világban a mindent felülíró, legfontosabb tanács: tartsd magadhoz közel az ellenséged, de még közelebb a volt szeretőd…


   Nem vagyok a szerző rajongója, a film sem volt egy nagy szám, mert egyszerűen hidegen hagyott a témája




Tara Sivec: Csábítások és csemegék (Csokoládéimádók 1)

Könyvmolyképző, 2014, 2020
Film címe: Seduction and Snacks

   Claire, a húszas éveiben járó, egyedülálló anyuka szeretne annyi pénzt összeszedni, hogy elindíthassa a saját vállalkozását, hogy a mocskos szájú, de (amikor alszik) imádnivaló kisfiának jobb életet biztosíthasson. Ezért kelletlenül beáll a legjobb barátnőjéhez, hogy segítsen szexuális játékszereket eladni.
   Egyszer csak felbukkan a városban Carter, Claire hajdani egyéjszakás kalandja, aki örökre megváltoztatta az életét. És bár egyedülálló csokoládéillatán kívül semmire nem emlékeszik Claire-ből, a lány gondoskodik róla, hogy ezúttal mély nyomot hagyjon a fiúban.
   Carter leplezetlen döbbenettel veszi tudomásul, hogy van egy négyéves kisfia, Claire pedig attól pánikol, hogy álmai férfija rögtön menekülőre fogja majd, látva a terhességről árulkodó jeleket a bőrén és a nullához közelítő hálószobai tapasztalatát. Ám semmi ilyen nem történik. Ketten együtt mindent megtesznek, hogy eljöjjön számukra az „örökkön örökké”.
   Az élet olyan, amilyenné teszed. Ha a tiéd vodkából, csokiból és vibrátorokból áll… hát legyen!


   Háromrészes sorozat első könyve – mindhárom megjelent magyar nyelven is. Nos, a könyv az nagyon röhögős. Határozottam emlékszem rá, hogy jobbik felem megkért, hogy vagy abbahagyom az olvasást, vagy elhagyom a közös hálót, mert rengett az ágy. A film már nem annyira röhögős, de nem rossz. További részek nem kerülnek megfilmesítésre




Amy Davis: Várj velem (Várj velem 1)

Könyvmolyképző, 2022
Film címe: Wait with Me

   Miért kérd kölcsön az összes ismerősöd autóját, hogy szervizbe vihesd?
   A romantikusregény-író, Kate Smith írói válsága miatt egy sort sem képes írni. Ráadásul a nemzetközi sikert aratott erotikus Panzió-sorozata jogdíjának utolsó részleteit éli fel, így szinte bármire kész lenne azért, hogy újra megszállja az ihlet. Még arra is, hogy nap mint nap besurranjon egy autószerelő műhely ügyfélvárótermébe, ahol a szavak szabadon és perzselő forrósággal ömlenek, akárcsak az ingyen kávé.
   Sikerül észrevétlennek maradnia egészen addig, míg a keménykötésű és jóképű autószerelőnek, Miles Hudsonnak fel nem tűnik a furcsa kis vörös lány, aki a személyzeti bejáraton át lopakodik ki és be.
   A lány viszont túl izgalmasnak tűnik ahhoz, hogy csak úgy leleplezze. És Kate-nek is kapóra jön, hogy első kézből szerezhet információkat az új könyvötletéhez.


   A könyv vicces és szórakoztató, sajnos a sorozat további részei nem jelentek meg magyar nyelven. A film sem volt rossz.



   Mit nem néztem meg? 
   Például Sylvain Reynard: Pokoli erény sorozatából készült sorozatot. Nem szerettem a könyvet sem, akkor minek? 
   Ugyanez áll Emma Chase: Egy ágyban a herceggel (Royally Screwed) című könyvéből készült filmadaptációra. 
   Georgia Cates: A fájdalom szépsége (Beauty from Pain) nemrég lett elérhető, időhiány miatt még várat magára. És valószínűleg újra fogom olvasni a könyvet is, mert a megjelenésekor kedveltem, de ez nem jelenti azt, hogy most is fogom.
   Remélek kedvet kaptatok bár egy-két könyv olvasásához, akkor is, ha nem friss megjelenések, de ízlések és pofonok.

2026. január 12., hétfő

10. születésnap



   Amikor tíz évvel ezelőtt módfelett lelkesen megírtam az első blogbejegyzésemet, eszembe sem jutott, hogy ez a foglalatosság kitart tíz éven át. Igaz, azóta a lelkesedésem mértéke sokkal kisebb, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a tavalyi év során csupán 22 blogbejegyzést írtam. Ez nem jelenti azt, hogy kevesebbet olvastam volna, sőt! A tavalyi év során – a Moly statisztikája szerint – 171 könyet olvastam el, de be kell vallanom, hogy ez a szám azokat a könyveket is tartalmazza, ahol az eltúlzott mennyiségű pornográf leírások miatt sűrűn lapoztam. S azt is el kell mondanom, hogy olyan könyvek is voltak közöttük, melyek nem 2025-ben jelentek meg, hanem már rég a polcomon álltak, de sosem volt időm, vagy akár hangulatom elolvasni őket. Mert akárhonnan nézzük, egy könyvhöz hangulat is kell.
   Hogy miért írtam ilyen keveset a blogba? Egyrészt azért mert nem volt kedvem hozzá, s ez szorosan kapcsolódik a második okhoz is: a szórakoztató irodalom felhozatala nem igazán felelt meg az ízlésemnek, és ez egyszerűen elvette a kedvem attól, hogy sorban írjam a sablonosságot és nemtetszést sugalló bejegyzéseket.

   Fontos lépés volt a blog létezésében, hogy tavaly év elején kiléptem a Blogturné Klubból, tehát már nem veszek rész blogturnékban. Nem én vagyok az első és minden bizonnyal az utolsó sem, aki ezt megteszi. Ez nem egy hirtelen döntés volt, hanem egy jó ideje már érlelődött, s tavaly jött el az a bizonyos utolsó csepp, ami után azt mondtam, ideje továbblépni, s megmaradni annak a régimódi bloggernek, aki nem villog minden lehetséges internetes fórumon, csak azért mert most éppen ez a trendi. Nekem ehhez sem gusztusom, sem időm. De beszéljünk könyvekről, például azokról, amiket az elmúlt év során olvastam.
   Mint már jeleztem, az elmúlt évben is meglehetősen sokat olvastam, s sajnálatos módon, az én ízlésemnek nagyon gyenge volt a felhozatal. Nem tudom miért... illetve tudom, de nem akarom sokadszorra is elmondani, hogy a szexről nem olvasni kell, hanem csinálni. Persze, mindenki azt olvas, amit akar, meg amihez gusztusa van, de mi van akkor, ha már a sokadik könyv is ugyanolyan, ha már a fülszöveg elolvasása után tudod mi lesz a minimális cselekmény – ha egyáltalán van benne –, a többit pedig a szexuális aktus részletes leírása tölti ki? Minden bizonnyal másoknak is feltűnt már, hogy ezekben a könyvekben a főhős mindig magas, izmos, mintha minimum testépítő lenne és méretileg jól felszerelt. S honnan tudom ezt? Onnan, hogy minden esetben részletes leírást kapok a farkáról, péniszéről, bájdorongjáról (nevezze ki minek akarja), beleértve az anatómiai görbületét is. Igen, szeretek szórakoztató irodalmat olvasni, különösen egy nehéz nap után, prűd sem vagyok, de nekem nem ez jelenti a szórakoztatást.
   Az elmúlt év olvasmányait három kategóriába sorolnám: említésre méltó (sajnos kevés), sablonos-felejtős, és kritikán aluli, mert sajnos ilyen is volt. Ami pedig igazán megdöbbentett az, hogy megjelent az első AI-vel fordított könyv is. Legalább is az első olyan, amiről hivatalosan is elismerték, hogy mesterséges intelligencia fordította. Mert amúgy mostanában mindenki fordít, olyanok is akiknek éríntőlegesen sincs közük az eredeti nyelvhez.
   Mivel 171 könyvet túl hosszú lenne felsoroni, kategorizálni csupán az említésre méltókat ajánlanám figyelmetekbe, de – mint mondani szoktam – ezek a saját kedvenceim, mert ízlések és pofonok.



Kirsty Greenwood: Holtomiglan-holtodiglan
General Press, 2025

   Mágikus realizmussal tarkított romantikus, egészen eredeti ötlet és sajátos humor.


Melody Edwards: Jane és Edward
General Press, 2025

   Charlotte Brontë Jane Eyre című regényének modern és meglehetősen jól sikerült feldolgozása.



Alexandra Potter: Egy negyvenes balfék vallomásai
General Press, 2025

      Szórakoztató és gondolatébresztő.


Evie Dunmore: Megnyerni a herceget
Kossuth, 2025

  A 19. század végi kezdődő nőmozgalmak és női emanicipáció a fő téma, történelmi romantikusba csomagolva.



Shelley Noble: A Tiffany-lányok
Könyvmolyképző, 2024

   Ki ne hallott volna a híres Tiffany cégről? A valós tényekre alapozott századfordulós történet a feminizmusról szól... meg némi romatikáról is.


Rita Falk: Sülthal-fiaskó
Magistra, 2025

   Franz Eberhofer, a német antirendőr történetének egy újabb epizódja, a sorozatra jellemző tömény fekete humorral dúsítva



Rufi Thorpe: Margo bajban van
Libri, 2025

   Látszólag egy kis tingli-tangli történet, de annyi minden van a felszín alatt.


Cecelia Ahern: Ítéletidő
Athenaeum, 2025

   Egyszerűen zseniális volt. Bár nem a könnyű műfajhoz tartozik, beszippantja az embert, és nem ereszti egészen a végéig, amikor is ott a nagy durranás.



Elle Cosimano: Finlay Donovan megássa a sírját
Agave, 2025

   Aki még nem ismeri Finlay Donovant, az sürgősen pótolja ezt a hiányosságot, mert ezek a történetek állandóan pörögnek, néha az abszúrditás határait feszgetve.


Lily Hayward: Macska a karácsonyfa alatt
General Press, 2025

   A tavalyi szezonban olvasott 19 karácsonyi témájú könyv közül ez volt az egyetlen, ami kitört a csilivili kategóriából, csak sajnos felépítésében kísértetiesen hasonlított a szerző tavalyi karácsonyi történetéhez. De azért jó volt.


   Nos, saccperkábé ennyi könyvet kedveltem a tavalyi év során – bár az is lehet, hogy egy-kettő fölött elsiklottam. Mivel most még nagyon az év elején járunk, s a kiadók az éves leltárral vannak elfoglalva, nem a könyvkiadással, pillanatnyilag régi könyveket olvasok. Olyanokat, amiket 10-15 évvel ezelőtt már olvastam. S azon gondolkodom, hogy annak idején mi a franc tetszett bennük?
   Milyen teveim vannak az idei évre? Őszintén? Semmilyenek. Az biztos, hogy olvasni fogok, s blogbejegyzést is írok, ha valamiért úgy érzem majd, hogy az illető olvasmányélményt meg kell osztanom másokkal is.
   Köszönöm, hogy tíz éven át velem tartottatok, s olvassatok jót és sokat.



2025. december 18., csütörtök

Karácsonyi könyvek dömpingje, 2025



   Mint minden évben, 2025 is bővelkedett karácsonyi témájú olvasnivalóban, s a megjelenések már októberben megkezdődtek. Nem igazán tudnám számszerűsíteni, hogy pontosan mennyi is az annyi, de az biztos, hogy én tizenkilencet olvastam el. Természetesen ennél több van, legalább kettővel, mert Karen Swan idei karácsonyi történetét még nem volt szerencsém olvasni – bár reménykedem benne, hogy hamarosan megjelenik elektronikus formátumban is, s akkor természetesen elolvasom, mert nagy rajongója vagyok a szerzőnek. A másik pedig Debbie Macomber könyve, melynek megjelenése ritkán marad ki a karácsonyi szezonban. Én évek óta nem olvasok semmit Debbie Macombertől. Próbáltam többször is, de valahogy nem passzolunk össze.
   Nos, a tizenkilenc karácsonyi témájú könyv olyan volt, amilyen. Személyes véleményem, hogy mintha nem igazán dobták volna fel a hangulatomat. Volt közöttük jobb is, rosszabb is, nyálasan giccses, vagy akár olyan is, ami annyira elrugaszkodott volt a valóságtól, hogy be sem fejeztem.
   Természetesen nem fogom most mint a tizenkilenc könyvet kivesézni, mert kinek van arra ideje, de azért megemlítenék néhányat azok közül, amik megmozgattak bennem valamit – és ezt nem kizárólag a jó dolgokra kell érteni.




Trilina Pucci: Tangled in Tinsel – Összgabalyodva
Kossuth Kiadó


   Úgy néz ki, hogy a legújabb sláger ami az erotikus könyveket illeti, az a fordított hárem felállás. Értsd: egy nő, több férfi, és mindez egyszerre. Ezt a pornográfia „gang bang” címkével jelzi. S azért mondom, hogy pornográfia, mert ez a könyv az volt. Történet szó szerint nulla, zéró, nada, csupán egy nő és négy férfi dug 352 oldalon keresztül, s ezt mindeki émelyítően nagyon élvezi. Mármint ők, akik részt vettek benne, mert én, az olvasó nem.
   Az, hogy végigolvastam volna túlzás lenne mondani, inkább végiglapoztam: dugnak... dugnak.... még mindig... már megint... ismét... s láss csodát! A nő még lábra tud állni.





Devney Perry: The Holiday Brothers – A Holiday fivérek
Kossuth Kiadó


   A kötet tulajdonképpen nem egy, hanem három történetet, kisregényt tartalmaz. Minő véletlen! Mindegyik történetecske egy-egy Holiday testvérről szól.
   Igazándiból én kedvelem Devney Perry írásait, mert nem szokott túlzásokba esni, nem feszegeti a valóság határát és szereplői normális, közönséges emberek, mint bármelyikünk ismerősei, szomszédai. S ez most is rendben van, csak valami azért mégsincs, mert ezek a szösszenetek nagyon mellé mentek. De nem vagyunk egyformák, lehet hogy másoknak pont ez a bugyuta, szirupos maszlag fog bejönni.
   Nem mondanám, hogy bűnrossz volt, mert azért két pozitívumot is említeni tudok. Az egyik egy hétvéves leányzó, aki egymaga elvitte a show-t, s teljesen biztosan a testén valahol ott van az ördög jele. Viccen kívül. Én pedig imádom az ilyen vásott kölyköket – különösen, ha a máshoz tartoznak. A másik pozitívum az, hogy ezek csak kisregények. Most képzeljétek mit szenvedtünk volna, ha mindhárom Holiday-tesó megkapja a maga 300+ oldalas könyvét.




Lauren Asher: My December Darling – Szerelmes karácsony
Könyvmolyképző Kiadó


   Nem tudom ki olvassa a Vinton Kiadó havi rendszerességel megjelenő füzetes regényeit, sok évvel ezelőtt én olvastam. Azért tudom, hogy ez a történet sem írásmódjában, sem terjedelmében nem igazán emelkedik az ott megjelenő orvosos sorozat történetei fölé. Csak ha ott jelenne meg, akkor pfújjolás fogadná, mert olyant olvasni snassz.
   Amúgy kedves kis történet, s azonosulni is tudtam a két főszereplővel, hiszen én is meglehetősen sok pénz költök LEGOra. Csak én nem magamnak veszem. Túl sok nyálas karácsonyi dolog sincs benne, s viccesnek ígérkezett, amikor az ex a hősnő húgát készült feleségül venni, mert az olyan kínos tud lenni. Nem volt az, mert kapcsolatuk sem igazán volt. De egynek elment a multikulturális karácsonyával.




Catherine Walsh: Snowed In – Behavazva (Fitzpatrick Christmas 2)
Könyvmolyképző Kiadó


   Kicsit parázva fogtam neki ennek a történetnek, mert az első rész (Holiday Romance – Karácsonyi románc) nem jött be, és néhány fejezet után feladtam az olvasást. Ez viszont sokkal izgalmasabb volt, mert két régi iskolatárs szövetkezett össze, hogy a család leszálljon róluk, amiért nem élnek párkapcsolatban. S ez az ami engem mindig felbosszant. Értem én, hogy az ember társas lény, de miért kell csak a konvenciók miatt bevállalni egy párkapcsolatot? A családnak nincs más dolga, csak szekálni egy egyedülálló családtagot?
   Volt benne bonyodalom bőven, félreértések, nárcisztikus ex, akit az oltárnál hagytak faképnél, bonyolult családi kapcsolatok és természetesen happy end... szóval unalmas az végképp nem volt.




Lucy Mitchell: Karácsonyi kutyulás
Eredeti cím: The Chirstmas Dog Sitters
Pioneer Books


   Minden családban van egy balek. Az akire mindent rásóznak, minden leosztanak neki, mert ő ráér, egyéb dolga sincs. A történet hősnője egy ilyen balek. S adj hozzá egy rakoncátlan kutyát, egy csalafinta nagyapát, akinek mintha kapuzárási pánikja lenne. Kedves, kiszámítható történet, amit a szórakoztatásra lett kitalálva, s ezt a szerepet be is tölti.
   De! És itt jön az, ami közfelháborodást – hogy ne mondjam tömeghisztériát – váltott ki ilyen-olyan fórumokon: ezt a könyvet AI fordította. Szóval reszkessetek fordítók, mert ha egyszer megtörtént, többször is előfordul majd, míg ígénytelen, pénzorientált cégek végleg lecserélnek titeket, mert azt az éhbért is sajnálják, amivel a szemeteket kiszúrják.
   Hogy milyen a fordítás, fogalmam sincs, mivel nem ismerem az eredeti angol szöveget.



Lili Hayward: Macska a karácsonyfa alatt
Eredeti cím: The Cat of Yule Cottage
General Press


   Ez nem az a tipikus blőd karácsonyi történet. Tavaly már olvastam a szerzőtől és kedveltem azt, ahogy a mágikus realizmust keverte a jelen és múlt történéseivel. Ezt a modellt követi most is, bár ebben az esetben annyira feszegeti a mágikus realizmus határait, hogy már-már fantasy-nek is lehetne nevezni.
   Ehhez a könyvhöz hangulat kell, mert bár van egy romantikus szála is, itt azért véresen komoly dolgokról is szó van. Aki olvasta a szerző tavaly megjelent könyvét (Macska a fagyöngy alatt) az könnyen felfedezi a két könyv közötti hasonlóságokat. Mert az alap ugyanaz: családok közötti sok generációs viszály, tulajdonjogi gubancok, barátságtalan helyi közösség, ami nem igazán fogadja be a kívülállókat, két idősík, s a felsorolást még lehetne folytatni. Ó, és természetesen ott az állandó fekete macska is.
   Fura, de szerethető könyv – nekem bejött.



Rachel Rowlands: Karácsony a cicakávézóban
Eredeti cím: Snowed In at the Cat Cafe
Pioneer Books


   Szeretem a macskákat, sőt már jártam macskákkal teli kávézóban is, gondoltam ez egy jó kis limonádé lesz, mert minden adott hozzá. Hát nem. Engem ez a könyv több szempontból is idegesített, olyannyira, hogy egy idő után feladtam, tehát befejezetlen maradt, s nem is látok reményt arra, hogy valaha is újra a kezembe vegyem. Annyira idegesített a férfi főhős állandó rinyálása és szabályos depressziója, hogy képtelen voltam folytatni. Igen, az ember megrendül, ha valakit elveszít. De ha ekkora traumát okozott neki a macskája elvesztése, akkor mi történt volna ha egy családtagját veszíti el?
  Ez a személyes dráma számomra erősen túltolt volt, feladtam.



   Igazándiból mindegyik olvasott karácsonyi könyvről tudnék ezt-azt mondani, de akkor soha nem lenne vége ennek a bejegyzésnek. Viszont tudok ajánlani néhányat, melyek közül lehet, hogy majd egy-kettő elnyeri tetszéseteket: Phillipa Ashley: Karácsonyi vakáció, Rebecca Raisin: Karácsony Párizsban, Beth O’Leary: Karácsony reggelén, Sarah Morgan: Karácsonyi könyvklub, Emma Heatherington: Jövő karácsonykor. De az a lényeg, hogy olvassatok. Lehetőleg valami olyant, ami tetszik és feldobja a napotokat, estéteket.
   S ha addig nem találkoznánk, akkor boldog karácsonyt!




2025. március 2., vasárnap

Mit olvastam mostanában? - 2025 január-február



   Az olvasás sokunk számára nem hobbi, hanem életforma. És nem feltétlenül azért űzzük, hogy minden könyvről részletesen beszámoljunk azoknak, akik követik a blogjainkat. Azt hiszem már elmondtam, legalább egyszer, hogy nem azért születik kevesebb bejegyzés, mert kevesebbet olvasok, hanem mert egyszerűen sajnálom a bejegyzés megírására szükséges időt elvenni az olvasástól.
   Pár szót ejtenék néhány olyan könyvről, amit mostanában olvastam – természetesen azokon kívül, melyekről már írtam egy-egy külön posztot a blogban –, hátha valaki kedvet kap hozzájuk (vagy nem).




Devney Perry – Jasper Vale (Eden család 4)

Eredeti cím: Jasper Vale, 2023
Kossuth, 2025


   Modern családregény, amely nem hagyott különösebb nyomot. Igen, élvezhető, mondanivalója is van, de nem az a fajta, ami alapjaiban megrengeti az ember világát.
   A főszereplők szerethetőek, és mindkettőjüknek megvan a maga baja. Jasper Vale – ez a férfi főhős (és a könyv) neve rengeteg sebet, frusztrációt hordoz magával. Meg egy enyhén szólva zavart exet. Eloise Eden – a hat Eden leszármazott közül a negyedik, akinek a történetét bemutatja a történet – a célt látja maga előtt, mindent alárendel neki. Egészen addig, míg Vegas közbe nem szól és megváltoztatja a játékszabályokat. Két olyan embernek az alakuló kapcsolata, akik nagyon más családi háttérrel rendelkeznek: Jasper családja a külsőségeknek él, Eloise-é pedig már giccsesen tökéletes.
   Mindenképpen érdemes elolvasni, és még hátra van további két rész. Reménykedjünk, hogy magyarul is olvashatjuk.




Lorraine Heath – A vikomt megkísértése (Sakkfigurák: a csábítás mesterei 3)

Eredeti cím: In Want of a Viscount, 2024
Vinton, 2025


   Kellemes olvasmány azok számára, akik szeretik Heath írásait és a történelmi romantikusokat. Viszont vannak zavaró dolgok. Például az, hogy az előző kötetekben lefordították magyarra a sakkfigurák megnevezését, most viszont nem. Ami érthető is, hiszen ezeket az elnevezéseket az előző két rész fodítója nem kezelte helyesen. Egyébként is zavaró volt a szereplők ilyen-olyan neveken vagy címeken való emlegetése, ami azt eredményezte, hogy néha azt sem tudtam kiről van szó. A történet a megszokott: erős női karakter, erős férfi főszereplő, akiket a közös érdek és egymás iránti érdeklődés összehoz. És egy oltárian bunkó anya, akinek csak a rang számít. Semmi extra.
   Erős közepes, és örülök, hogy ezzel záródik is a sorozat, mert nem hiszem, hogy lenne türelmem még egy ilyenhez.




Emily Hart – A becstelen (A korona lovagjai 1)

Book Dreams, 2020


   Igazság szerint ezzel az olvasással tartoztam a szerzőnek, s nem kevés ideje. Történelmi romantikus, ami mostanában egyre ritkábban jelenik meg magyar nyelven, és egy öt részes (pillanatnyilag) sorozat indítókötete. Nem mondanám, hogy zseniális volt, de nem is volt rossz. Nagyrészt betartotta a zsánerre jellemző szabályokat, tisztában volt a kor és az ábrázolt társadalmi réteg szabályaival, tehát a szerző rendesen elvégezte a házi feladatát. Megvolt az egyensúly a romantikus szál és a cselekmény „izgalmasabb” része között, bár a téma nem eredeti, több hasonló könyvet is olvastam már, ahol a nemes úr a korona szolgálatában kémkedik valamilyen háború alkalmával.
   A szerző teljesen mellőzi az erotikát, ami nem feltétlenül rossz. Viszont túl sok szereplője volt, és ez néha megkavart. Minden bizonnyal ezek a mellékszereplők majd visszaköszönnek egy-egy következő rész főhőseiként. 
   Azt mondanám erről a könyvről, hogy ígéretes. S ezt alátámasztja több ismerősöm véleménye is. Ők már az egész sorozatot olvasták, és szerintük egyre jobb lesz – a borítóik mindenképpen.



Louise Bay – Dr. Nagyképű (Csábító dokrorok 2)

Eredeti cím: Dr. Perfect, 2023
Álomgyár, 2025


   Soha nem értettem meg, hogy a kiadó munkatársai miért éreznek kényszeres vágyat arra, hogy megváltoztassák egy könyv címét. A történet főhőse minden volt, csak nagyképű nem, tehát az aki eldöntötte, hogy ennek a könyvnek magyarul Dr. Nagyképű cím alatt kell futnia, halvány segédfolgalma sem volt arról, hogy miről szól, mert nem hogy nem olvasta, de bele sem nézett. 
   A történet egyébként középszerű, egy olyan párosról, melynek tagjai nem azzal foglalkoznak, amire tulajdonképpen vágynának. A férfi orvos – orvosdinasztia tagja, mi más lehetne? –, de író szeretne lenni, a nő pedig minden állást elvállal, hogy összegyűjtse a pénzt a híres szakácsiskolára. 
   Közhelyes megoldások gyűjteménye, erősen meggondolom, hogy a sorozat következő részét kézbe veszem-e, vagy sem, mert ez egyre gyengébb.




Kate Moore – Felix, a közös cica (Felix 1)

Eredeti cím: Felix, the Railway Cat, 2017
Művelt Nép, 2024


   Az egyetlen dolog, ami rávett, hogy kézbevegyem ezt a könyvet – tekintve kiadóját – az a kisállatok iránti szeretetem volt. Szeretem a macskákat, gondoltam egy vicces kis történet lesz egy klassz macsekről. Voltak már ilyen könyvek, s az ember reménykedik.
   Nos, az egyetlen vicc benne az volt, amikor kiderült, hogy Felix inkább Felicia lenne, mert tulajdonképpen nőstény. Mindez azután, hogy hosszan megszakértették az alsó fertályát. A történet bugyuta, nem tudom hogyan hangzik eredetiben a szöveg, de magyarul mintha gyengeelméjűeknek szólna (max. az óvoda kiscsoportjának). Nagy csalódás volt.




Serena Terry – Mammy Banter – Egy nemmenő anya titkos élete

Eredeti cím: The Secret Life of an Uncool Mum, 2022
Könyvmolyképző, 2024


   Számos olyan könyvet olvastam már, melyeknek központi témája az anyaság. Voltak jobbak, rosszabbak, viccesek, nyálasak. Ez határozottan a jók közé tartozik, vicces is, és tele van öniróniával egy olyan anya részéről, aki hirtelen ráébred, hogy az élete semmi másból nem áll, csak munka-anyaság-család. És ezekben sincs mindig a topon. Továbbá hiányzik neki az énidő, az a valaki, aki azelőtt volt, mielőtt a feleség és anya szerepét magára osztotta.
   Igazság szerint azért is kedveltem, mert nem ír ódát az anyasághoz, hanem abszolút reális képet mutat arról, hogy milyen egy többgyermekes anya élete, akinek több szerepben is helyt kell állnia, de közben elveszíti azt, ami a legfontosabb lenne: önmagát, mert alárendeli magát mások ígényeinek és a társadalom elvárásainak. S amit abszolút pontoztam a történetben az, hogy a főszereplője (aki maga meséli el saját útkeresését, és akinek a férjét receptre kellene felírni minden nőnek, annyira szuper) nem vár kitüntetést azért, mert gyermeket nevel.
   Senki világát nem rengeti meg, de szórakoztat és elgondolkoztat.



2025. január 28., kedd

Talán sosem fogjuk olvasni



   Az évek során minden olvasni szerető embernek kialakult a saját ízése, kedvenceket avatott, rajongani kezdett bizonyos szerzőkért, vagy épp ellentkezőleg: leírta a szerzőt és bojkottálta írásait. Valamennyien így vagyunk ezzel, épp ezért nagyobb büntetés nincs is egy rajongó számára, mint amikor a kiadó bejelenti, hogy kaszálta a sorozatot, vagy több könyvet nem ad ki egy szerzőtől. Vagy azért nem jelenik meg több könyve a sorozatnak/szerzőnek, mert egyszerűen eltűnik a kiadó a könyvpiacról – mint ahogy nem egyszer előfordult már –, más kiadó pedig nem lát fantáziát a folytatásban, átvételben. Ők tudják miért, de nem szabad elfelejteni, hogy a könyvkiadás nem valami magasztos emberbaráti cselekedet, hanem biznisz, tehát minden mögött a piszkos anyagiak állnak. És igen, a könyvek drágák, de akkor talán nem kellene az élfestéses variánst követelni, ami még drágább.
   Nem tegnap kezdtem olvasni, blogot írni sem, tehát az elmúlt évek során nekem bizony terjedelmes listám lett azokból a művekből, szerzőkből, akiket nem hinném, hogy a közeljövőben (vagy akár a távoliban) magyarul is elolvashatok. Persze elolvashatom angolul (ha épp angol nyelven íródtak), de mit tesz az aki nem ismeri a nyelvet?
   Ez egy abszolút szubjektív bejegyzés, mivel csupán azokat a könyveket-szerzőket-sorozatokat említem meg, melyek hiánya/elkaszálása nekem fáj – meg gondolom másnak is.

   Az egyik lebizarabb dolog amivel találkoztam, az Stephanie Laurens Cynster sorozatával történt. Értem én, hogy az egy monumentális sorozat rengeteg résszel, és egyre kevesebben rajonganak a történelmi romantikusokért, de a kálvária 2008-ban kezdődött, amikor az azóta megszűnt Victoria Kiadó kiadta a sorozat tizedik (A tökéletes szerető) és tizenharmadik (A szerelem ára) részét. Klassz dolog mindjárt a tizedik résszel kezdeni, de ez még nem minden, mert 2015-ben jött a Gabo Kiadó, és megörvendeztetett minket a 16. (Breckenridge vikomt, a megmentő),17. (Eliza Cynster elrablása) és 18. (Glencrae gróf zsákmánya) résszel (bár adtak egy minisorozat nevet: Cynster nővérek). És ez még mindig nem minden, mert 2016-tól kezdődően a Vinton Kiadó (akkoriban Harlequin néven futott) elhozta az olvasóknak a 20. (Mary megszelídítése), 21. (Karácsony a Cynster-kastélyban), 22. (Lucilla szerencséje) és 23. (Marcus titka) részt Cynster-történetek alcím alatt.

   Hasonlóan jártunk Tiffany Reisz Erdendő bűnösök sorozatával is. Az első három részt (A szirén, Az angyal, A herceg) az Egmont-Hungary adta ki 2013-tól kezdődően, majd két rész erejéig (Az úrnő, A szent) az Athenaeum Kiadó folytatta 2015-ben. Hogy miért maradt abba a sorozat magyar nyelvű kiadása, arról hosszan beszéltek ilyen-olyan körökben, és egészen vad dolgokat is lehetett hallani. És végül a Libri tette hozzá a 8,4-es részt (A kastély - ami nem is annyira tartozik a sorozathoz) 2019-ben.
   Búcsút mondtunk Mary Balogh Túlélők klubja sorozatának, melyet három rész (Lánykérés, Az egyezség, Az útitárs) után zárt le a General Press Kiadó, a következő négy részt már nem adták ki. Ahogyan Veronica Henry könyveit sem fogjuk többé magyarul olvasni, sem Madeline Hunter, Eloisa James, Karen Hawkins, Donna MacMeans, Kristan Higgins írásait.

   A Gabo Kiadó ismertette meg velem Jennifer Worth Hívják a bábát sorozatának azonos című első részét. Szenzációs könyv, igaz történet alapján, melyből nagysikerű sorozatfilm is készült (akit érdekel a BBC First most is sugározza). Nos, azzal az egy résszel maradtunk, mert a következő kettő soha nem jelent meg magyarul.
   2020-ban beleszerettem Suzy K. Quinn Egy rossz anya napjója című könyvébe, melyet a Könyvmolyképző Kiadó adott ki. A folytatások sosem jöttek, pedig igazán szórakoztató és vicces, s a Molyon levő értékelések százalékos aránya bizonyíték arra, hogy mennyire szubjektív dolog is az olvasás, nekem tetszett, másoknak nem igazán. Nem baj, az ott egy-két csillagot adók olvassanak helyette Collen Hoovert és dagonyázzanak mások nyomorában. Valamivel jobb fogadtatást kapott a szerző Majd lesz időd magadra, amikor a gyerek alszik című könyve, ami ugyanabban az évben az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg. És azóta semmi a szerzőtől, sehol.

   Ugyanígy kaszálta el a Kossuth Kiadó Jennifer Ashley Mackenzie-McBride sorozatát nyolc rész után. Az eredeti sorozatnak 17 része van, bár ebben több kiegészítő történet is beleszámoltatik. És soha nem olvashattuk el Lisa Kleypas Hathaway sorozatának utolsó két kötetét sem, bár anno egy kiadó ígéretet tett az egész sorozat újboli kiadására. Továbbá búcsút kell mondanunk Jill Mansell könyveinek és M.C. Beaton De klassz’ szálló sorozatának is, mivel a magyar kiadójáról már csak múlt időben beszélhetünk. S nagyon hiányzik Susan M. Boyer Lizt Talbot sorozatának folytatása is, a Délvidéki pezsgés után egyetlen részt sem hozott a Könyvmolyképző. Hogy J.R. Ward Fekete Tőr Testvériség sorozatáról már ne is beszéljünk, mert csak ígéretek, ígéretek, hogy ekkor meg akkor jön a következő rész a Pioneer Booksnál
   Röviden, ezeknek a könyveknek-szerzőknek (és nem csak, mert akár holnapig is lehetne folytatni a listázást) a meg nem jelenése szomorít el. Nektek mi hiányzik?



2025. január 18., szombat

Születésnapi visszatekintő




   Kilenc évvel ezelőtt, egy őrült pillanatban útjára indítottam a blogot. Eleinte nagyon lelkes voltam, mindenről írtam, ami eszembe jutott, aztán rájöttem, hogy ez túl sok időt vesz el az olvasástól (és minden mástól), és visszafogtam magam. Ami azt illeti az utóbbi időben még kevesebbet írok – többnyire blogturnés bejegyzéseket, vagy kiadóktól kapott könyvek recenzióit. Nem mintha nem akarnék, mert az akarat az megvan, különösen egy-egy olyan könyv esetében, amiről ténylegesen lenne mondanivalóm. Csak mindig azzal bíztatom magam, hogy befejezem az épp aktuális olvasmány fejezetét és akkor majd... Két könyvvel később jut eszembe újra, s akkor már valahogy aktualitását vesztette, mert teljesen más jár az eszembe.
   Legyen ez egy kis visszatekintés arra, hogy milyen volt a 2024-es évem, úgy általában.
   Magánéleti szempontból volt jó és rossz is. Jó volt, hogy elutazhattam olyan helyekre, ahol még nem jártam, és épp idejében. Lásd például Georgia – nincs az a pénz amiért én most odamennék, viszont szeptemberben nagyon szuper volt. S azon gondolkodom, hogy az idén nyáron talán meg kellene nézni Grönlandot is, mielőtt a világ első számú bohóca komoly lépéseket nem tesz a bekebelezésére. S az is a jó kategóriába tartozik, hogy néhány dolgot kipipálhattam a bakancslistámon, például a kutyaszánnal való száguldozást. Nem én voltam a hajtó, én csak meresztettem a hátsómat a szánon, de még így is felejthetetlen élmény volt.

   A rossz az volt, hogy ősszel másodszorra is elkaptam a covidot. És én nem voltam olyan szerencsés, mint azok, akik csak legyintenek egyet, hogy áh, a második már fáklyásmenet. Nem volt az. Más volt mint az első, de hasonlóan xar, s legnagyobb fájdalmam az volt, hogy olvasni sem tudtam néhány napig.
   A blog szempontjából, mint már jeleztem, nem sok vizet zavartam, de azért született néhány bejegyzés. S az a fura számomra, hogy az elmúlt évre szóló olvasottsági statisztikában nem ezek a bejegyzések vezetik a listát, hanem évekkel korábbiak, amik pornográf tartalommal dúsított, hanyagolható cselekményű könyvekről szólnak. Persze, az olvasás egy szubjektív folyamat, és ízlés kérdése kinek mi tetszik, de én valahogy azokat a könyveket kedvelem, ahol cselekmény is van, hihetőek, és az erotika nem foglalja el a terjedelem háromnegyedét, mert nem szeretem mások szexuális életét kukkolni, ahogy az eltúlzott lelki nyavalyáikra sem igazán vagyok vevő.
   Nos, ami az olvasást illeti, mennyiségileg sok volt. A Moly szerint 157 könyvet olvastam (nem mind friss megjelenés) – finomvegyes zsánerekben –, de ezekhez még hozzájönnek azok a korábbi olvasmányok, amiket újraolvastam. Nem tudom ki hogy van vele, nekem vannak olyan periódusaim, amikor nem kötnek le a friss megjelenések, és inkább előveszek egy jól bevált és szórakoztató régit. Mert ezért olvasunk, nem? A szórakoztatásért.
   Jöjjön egy kis ízelítő abból, amit a tavalyi év folyamán olvastam. Volt ami biztosan újraolvasós, és olyan is, amit be sem fejeztem.



A legjobb könyv (több is lesz, mert nem tudok dönteni)


Heather Webber: A platántól délre



Újraolvasós lesz


Lynn Messina: Arcátlan kíváncsiság és Gyalázatos megtévesztés

Susan M. Boyer: Délvidéki pezsgés



Kellemes meglepetés

Hannah Nicole Maehrer: A Gonosz asszisztense

Sara Goodman Confino: Bajos nőszemély





Szórakoztatott


Elle Cosimano: Finlay Donovan mindent kockára tesz

Laurie Gilmore: A Pumpkin Spice Kávézó




Legrosszabb könyv

Sierra Simone: American Queen – Amerikai királynő

Lauren Blakely: Double Pucket – Álbarátnő akcióban

Vicki James: Rossz esküvői randi



Kedvenc sorozat

Beatrice Hyde-Clare kisasszony esetei

Finlay Donovan



   S ha már sorozatokról esett szó, akkor megemlíteném a filmeket is, mert azért azt is szoktam nézni. Nagyon várom a Passionflix Fekete Tőr Testvériség filmjét, bár a szereplők nem igazán így éltek a képzeletemben. Ééés most becsszóra megígérem, hogy teljesen elengedem a Bridgertont. Nagyon szerettem a könyvsorozatot, a film viszont egyre távolabb kerül tőle – bár azért az első három szezont megnéztem. S ha igaz, amit a negyedik szezonról rebesgetnek itt-ott, akkor nagyon sok Bridgerton-könyv rajongó fog hátat fordítani az egésznek.
   Mit kívánok magamnak az új évre? Sok jó könyvet, és több türelmet a bejegyzések megírásához. És egészséget, mert bármi mást meg lehet venni. Ezt kívánom nektek is.
   Köszönöm, hogy velem voltatok ennyi éven keresztül.