A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. december 4., vasárnap

Adventi blogturné 2022... és booktag



   „Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája.”



   Te vajon hiszel a karácsony csodájában? Hiszel a zöld fenyő varázsában?
   Mi, a Blogturné Klub tagjai, több mint kétezer turnéval a hátunk mögött minden kétséget kizáróan hiszünk benne! S hogy bebizonyítsuk Neked is, hogy létezik, egy rendhagyó, karácsonyváró turnézásra invitálunk!
   December elsejétől egészen szentestéig minden nap valami új meglepetéssel kényeztetünk. Lesznek könyvajánlóink, zenelistáink, ínycsiklandó receptjeink, de újra elkalandozunk kedvenc karaktereink világába is, ahonnan meg sem állunk a legjobb adventi programokig.
   Természetesen képzeletbeli puttonyunk sem maradt üres! Ha egy kicsit közelebb merészkedsz és vetsz bele egy gyors pillantást, láthatod, mennyi kincs lapul még benne: sok-sok könyv, ami csak és kizárólag arra vár, hogy szebbé tegye olvasóink karácsonyát.
   Tárd hát ki szívedet, kedves olvasó, és engedd, hogy a boldogság melege átjárjon.





   A karácsonyról beszélni, írni mindig cikis a számomra. Én egyszerűen viszketegséget kapok attól a csöpögős, csilivili rongyrázástól, ami egyre jobban elterjedt mindenhol, és sajnálatos módon, mintha minden évben egyre korábban kezdődne. A „karácsony csodája” bennünk van, nem a külsőségekben, és nem egyetlen napig kellene tartania, hanem az év 365 napján. Ezért kedvelem azokat a könyveket, melyekben a karácsony mellékszereplő, és mellőzi a vele kapcsolatos felhajtást, mondhatni a cselekmény véletlenül éppen karácsony környékén történik és annyi.
   Akik inkább a Hallmark-féle karácsonyi feelinget kedvelik, azoknak ajánlom Debbie Macomber könyveit. Címeket nem írok, a szerző nagyon termékeny és minden évben magyar nyelven is megjelenik legalább két könyve, ami az ünnephez kapcsolódik. Én már egy ideje nem olvasom az írásait, de feltételezhetően a stílusa nem változott, és hozza a karácsony csillogását a megszokott módon.

   Bár erősen megoszlanak a vélemények, én kedvelem Veronica Henry írásait, s a General Pressnél tavaly megjelent Karácsony vidéken című könyve egészen hiteles képet mutat arról, hogy milyen is tulajdonképpen a családi karácsony a csillogás mögött.
   Kedvenc szerzőim listáját bővíti Karen Swan is, akinek tavaly két karácsonyhoz kapcsolódó könyve is megjelent a XXI Század Kiadó gondozásában: Karácsony a Tiffanynál és a Karácsonyi parti. Ez utóbbi a kedvencem a kettő közül.
   A naplóregények kedvelőinek ajánlom Suzy K. Quinn Egy rossz anya naplója című könyvét. Bár nem friss megjelenés, és nem kizárólag karácsony környékén játszódik, engem nagyon szórakoztatott és sajnálom, hogy kiadója nem folytatta a magyar nyelvű részek megjelentetését – legalább is eddig.


   A friss megjelenések közül kettő lett kedvenc: Rachel Burton Könyvesbolti karácsony című könyve – erről a napokban lesz egy külön blogbejegyzés, és Heléne Holström Karácsonyi kovász. Akik nem olvasnak skandináv krimiket, azoknak újdonságnak számíthat a helyszín. És maga a téma is, mert ez egy „szinte” gasztroregény, és a főzőműsorok szemfényvesztését mutatja be, a mögöttük meghúzódó machinációkat, két szerelmi történettel is megspékelve. S erről az jut eszembe, hogy méltatlanul kevés skandináv irodalmat olvasunk, hiszen a krimiken kívül alig jelenik meg valami más is magyar nyelven.
   S ha még mindig nem lenne elég a karácsonyi témájú könyvekből, akkor jöjjön két Trisha Ashley könyv: Csak magadra számíthatsz és Karácsonyi szerelem. Két évvel ezelőtt jelentek meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, engem mindkettő szórakoztatott, mert a szereplők kicsit különcek voltak. Kár, hogy azóta sem jelent meg semmi a szerzőtől magyar nyelven.
   Nos, ezek lennének azok a kedvencek, amelyek valamilyen formában az ünnephez kapcsolódnak, de hogy kinek mi tetszik, az személyes ízlés kérdése. Tudnék könyvet ajánlani kutyásoknak, macska imádóknak, orvosi témát kedvelőknek, s a lehetőségek tárháza végelen. A lényeg az, hogy olvassunk. Lehetőleg sokat.




   Ünnepi turnénkhoz hasonlóan mostani játékunk is rendhagyó formát ölt. Minden állomáson találsz egy kérdést, ami irányulhat az ünnepre és annak fontos “kellékeire”, kapcsolódhat az adott poszthoz, de olyan is előfordulhat, hogy a te véleményedre, élményeidre, kedvenceidre leszünk kíváncsiak.
   A turné végén, a Blogturné Klub bloggereinek felajánlásáből hat ajándékkötet kerül kisorsolásra azok között, akik minden állomást teljesítenek.

   Figyelem! Bloggereink csak Magyarország területére postáznak. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



Írj egy karácsonyi könyvet, amit szeretnél elolvasni!


a Rafflecopter giveaway




Karácsonyi Booktag:

   1) Mikulás - Melyik a szívednek legkedvesebb karácsonyi történet? 
   Nem igazán vannak kedvenc karácsonyi történeteim, de ha választani kellene, akkor talán Karen Swan a Karácsonyi parti című könyve lenne a befutó. Ha pedig egy igazi, szívmelengető történetet kellene választani akkor Sven Nordqvist Pettson karácsonyára szavaznék. Csodálatos mesekönyv és én imádom Finduszt.

   2) Grincs - A kedvenc morally grey karaktered.
   Nem tudnék csak egy karaktert megnevezni, mert az igazán érdekes emberek/karakterek igazándiból mind beletartoznak ebbe a kategóriába. A való életben nincs olyan, hogy csak jó, vagy csak rossz. A könyvek lapjain természetesen vannak csak pozitív tulajdonságokat felsorakoztató szereplők, de ők olyan unalmasak.

   3) Hógolyócsata - Ki az a három karakter, akit szívesen beválogatnál a csapatodba egy ádáz hógolyócsata esetén?
   Nos, Lassitert, a bukott angyalt mindenképpen - trükkös fickó, jól jön az ilyen. Jamie Frasert az Outlanderből, s harmadiknak... valamelyik amerikai focit játszó karakter (vannak elegen), mert ők jól tudnak dobni, s ez nem elhanyagolandó

   4) Fagyöngy - A kedvenc könyves párosod.
   Juliette Duffy és Alex Dalton, Suzy Quinn Egy rossz anya naplója című könyvéből. Szurkoltam nekik, hogy végre jöjjenek össze, mert a történet szereplői közül senki más nem tette meg. Kár, hogy nem folytatódik a sorozat magyar nyelvű kiadása, mert én szétröhögtem magam olvasás közben.

   5) Szaloncukor - Milyen süteménnyel kínálnád meg a hozzád látogató kedvenc karaktered?
   Nem vagyok egy konyhatündér, csak egyszerú dolgokat tudok készíteni (a cukrásznak is meg kell élnie valamiből, nem?), tehát határozottan  cranachan kerülne az asztalra. Nem kell hozzá csak egy kis zabpehely, némi barna cukor, bogyós gyümölcsök és tejszín (ínyenceknek mascarpone is) – bár azt a tejszínt, amit én habbá tudok verni még nem találták fel. (összes tuti tipp próbálva!)

   6) Levél - Melyik 3 könyvet kérnéd idén a Mikulástól/Jézuskától ajándékba?
   Csak három??? Biztos nem írtuk el azt a számot? Nem spéci címek jutnak eszembe, hanem inkább a szerzők. Tehát bármit Karen Swantól - ő újabban nagy kedvenc, bármit Tasmina Perrytől és/vagy Alessandra Torretól - és még vagy másfél oldalon keresztül tudnám folytatni a felsorolást.

   7) Mézeskalácsház - Melyik könyves világban élnél szívesen, és pontosan hol laknál?
   Nehéz kérdés, mert bármit választanék, mindegyiknek van buktatója. Szívesen kipróbálnám az Outlanden-korszakot Skóciában, de túl véres, a férfiak is nagyrészt szoknyában járnak, én meg szeretek farmert viselni. Szeretem a rokokó idején játszódó történelmi regényeket is, de próbáltál te krinolinban vécére menni? Maradok akkor a jelenben és Veronica Henry Honeycote sorozatában képzelem el magam, a vidéki Angliában. Hoppácska! Ez sem jó, mert sörgyár, mindenki sört vedel, én pedig allergiás vagyok rá.





12/01 Kelly és Lupi olvas     12/02 Booktastic Boglinc     
12/03 Dreamworld     12/04 Betonka szerint a világ…     
12/05 Veronika's Reader Feeder     12/06 Csak olvass!     
12/07 Olvasónapló     12/08 Fanni’s Library     
12/11 Utószó     12/12 Readinspo
12/13 Csak olvass!     12/14 Könyvvilág     
12/17 Könyvvilág     12/18 Csak olvass!     
12/19 Kelly & Lupi olvas     12/20 Függővég     
12/21 Hagyjatok! Olvasok!     12/22 Szaffi polca     
12/23 Dreamworld      12/24 Közös karácsonyi meglepetés

2021. december 13., hétfő

Adventi blogturné 2021 – Ashley Carrigan: Karácsonyi recept



   „Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája.”

   Mi, a Blogturné Klub tagjai hiszünk ebben a csodában, és abban is, ha felidézzük a régmúlt idők karácsonyait, rájövünk, hogy a kis apróságok adják a legbensőségesebb boldogságot. Hisz nem az ajándék mérete a fontos, hanem az, akitől kapjuk.
   A karácsony a szeretet ünnepe. A legtisztább emberi érzelemé.
   Nem kell hozzá pénz, elég egy érintés, hang, mosoly, vagy néhány egyszerű, kedves szó. A szavaknak pedig ereje van! Ezért most egy rendhagyó, karácsonyváró turnézásra invitálunk Benneteket!
   Korábbi turnéink során megtapasztalhattátok: a csoda bizony létezik. Életre keltek a könyvek, megelevenedtek szereplőik, hangot kaptak szerzőik, az elképzelhetetlennek vélt találkozások és kívánságok pedig beteljesedtek! Láthattátok, kedvenceitek miként várják és töltik az ünnepeket, s milyen üzeneteket küldenek egymásnak. Idén viszont úgy gondoltuk, hogy egy best of válogatással lepünk meg benneteket: visszahozzuk a számotokra legkedvesebb tartalmakat.
   December elsejétől egészen szentestéig minden nap valami új meglepetéssel kényeztetünk benneteket. Lesznek könyvajánlóink, zenelistáink, ínycsiklandó receptjeink, de újra elkalandozunk kedvenc karaktereink világába is, ahonnan meg sem állunk az őket életre keltő szerzők kedves üzeneteiig, amik érkezhetnek írott- vagy akár képi formában is. S ha mindez nem lenne még elegendő, akkor megsúgjuk: egy igazán exkluzív meglepetés is lapul a puttonyunkban. Ráadásul instagram oldalunkra is érdemes lesz felnézni.
Apropó puttony! Ha egy kicsit közelebb merészkedtek, és vettek bele egy gyors pillantást,    láthatjátok, mennyi kincs lapul még benne: sok-sok könyv, ami csak és kizárólag arra vár, hogy szebbé tegye a karácsonyotokat.
   Tárd hát ki szívedet, kedves olvasó, és engedd, hogy a boldogság melege átjárjon.




   Karácsony. A születés, a szeretet, a család ünnepe. De a nagy fényes ünnep nem mindenki lelkében van jelen varázsütésre a naptári dátum beköszöntével. Különösen azoknak nem, akik egyedül töltik, legyen az saját elhatározásból, vagy körülményeik miatt. Amikor leülsz a karácsonyi vacsorához szeretteid körében, egy pillanatra gondolj azokra, akiknek mindez nem adatik meg.
   A mai állomáson Ashley Carrigan az ünnephez kapcsolódó történetét olvashatjátok, melyet csak és kizárólag a Blogturné Klub Adventi blogturnéjára írt. Köszönjük!



Karácsonyi recept: Végy két üveg bourbont...




   A kínai boltos alig várta, hogy kifizessem a vásárolt árut és menjek már a dolgomra. Karácsonyeste nyolckor csak a hozzám hasonló futóbolondok és a magányos farkasok voltak olyan elvetemültek, hogy még utolsóként beszédültek az üzletbe. Odakint zuhogott a porhó és minden érző szívű ember otthon a családja és a szerettei körében ünnepelte a szentestét.
   Fogtam a szatyromat és kiléptem az utcára, a boltos pedig sietve rázárta mögöttem az üzlet ajtaját. A csípős hideg azonnal befurakodott a kabátom alá és megdermesztette a combomat. Óvatos léptekkel tipegtem a síkos járdán a kocsim felé. Szinte nem is volt forgalom, se autók, se járókelők nem hömpölyögtek az utcán, mindenütt csak a szakadó hó és a puha csend. Ebben a városban ritkán tapasztalni ilyent. A szatyorban élesen csörömpöltek az üvegek és zörögtek a chipszes zacskók. Komoly felszereléssel készültem a karácsonyi vacsorára. Nem terveztem háromfogásos menüt, se ünnepi lakomát, csak tévénézéssel egybekötött alkoholos bódultságot, némi rágcsálnivalót, míg álomba zuhanok.
   Mielőtt odaértem volna a kocsimhoz, észrevettem az alakot a járda szélén. Jó magas férfi volt, bokáig érő fekete bőrkabátban. Egyik bakancsos lábát térdből kicsit behajlítva a magas betonszegélyen támasztotta és dohányzott. A cigarettafüst a kifújt párával együtt az arca körül táncolt eltakarva a vonásait. Fényes fekete hosszú haja a gallérjára omlott és elázott a hótól. Az egész testbeszéde azt ígérte, hogy meg fog szólítani, mintha rám várna. Kénytelen voltam elhaladni előtte, mivel közvetlenül a kocsim hátuljánál ácsorgott. Úgy tettem, mintha rá sem hederítenék. Ahogy odaértem, fellépett a járdára és utolsót szippantva elhajította a cigarettát. Ahogy kiegyenesedett még magasabbnak láttam.
   

– Jó estét! – szólított meg.
   Rá sem néztem úgy haladtam tovább.
   – Miért fosztod meg magad az ünnep szépségétől, a melegétől? – kérdezte, ahogy utánam fordult.
   Meglepetésemben ránéztem. Egy térítő. Remek!
   – Parancsol?
   Az üzletek kirakataiban villogó karácsonyi világítások fénybe vonták az alakját és ettől egyszeriben fura érzésem lett, mintha egy mesebeli királyt látnék magam előtt.
   – Az a két üveg bourbon lesz a társaságod ma este? Nem szomorú ez egy kicsit?
   Honnan a fenéből tudja, hogy mi van a szatyorban? – gondoltam ingerülten.
   – Hagyjon békén! Nem térek meg és nem érdekel a vallásos maszlag.
   Elfordultam és kinyitottam a kocsiajtót, beraktam a szatyrot az ülésre. Naná, hogy az üvegek újból árulkodóan összekoccantak. A pasas amolyan ugye megmondtam pillantással lesett a szemöldöke alól. Megkerültem az autó elejét és beülni készültem. Mire felnéztem, már ott állt mellettem. Jóvágású arcát élesen megvilágította a lámpaoszlop fénye.
   – Szeretnék komolyan beszélgetni veled – mondta.
   – Menjen innen! Ne zaklasson! Figyelmeztetem, fegyver van nálam!
   – Tudom. Egy Glock tizenhetes és egy kés. Nem lesz rájuk szükséged, nem akarlak bántani. – Hogy nyomatékot adjon a szavainak, megadóan feltartotta a nyitott tenyerét.
   Lendületesen beültem a volán mögé és becsaptam az ajtót, majd sietősen beindítottam a kocsit. A férfi tett egy lépést hátra, nehogy a lábára guruljak nagy igyekezetemben, ahogy elindultam. A visszapillantó tükörből láttam, ahogy ott áll a zuhogó hóban és utánam néz.

   Alig vártam, hogy hazaérjek a jó meleg lakásomba és bezárkózhassak. Az előtérben levettem a kabátot, csizmát és kirázogattam a megolvadt havat a hajamból. A nappaliban puha fények világítottak a kicsi feldíszített karácsonyfa fényfüzérei jóvoltából. Belebújtam a meleg papucsomba és a szatyrot a konyhába vittem, ott a pultra állítottam a két üveget. Jól van fiúk! Mindjárt kezdünk.
   Mozgást érzékeltem a szemem sarkából, és amikor odanéztem kis híján sikoltottam. A fekete hajú férfi ott állt az ajtófélfának támaszkodva, kezei a kabátja zsebében és gunyoros arccal nézett rám.
   – Hogyan jött be?!
   Történetesen emlékeztem, hogy bezártam az ajtót, a lakásom pedig a tizenkettediken volt, így nem mászhatott be az ablakon. Ám minél tovább bámultam őt, annál gyanúsabb kezdett lenni, hogy talán eltájoltam magamat. Volt benne valami különös, valami nem átlagos.
   – Hívom a zsarukat – figyelmeztettem és a táskámhoz vágtattam, kikaptam a mobiltelefonomat, hogy demonstráljam, komolyan is gondolom a fenyegetést.
   – Csak tessék! – intett kedélyesen, ahogy bárminemű izgatottság nélkül utánam fordult. – Nem inkább az Oroszlán Szövetséget?
   Félbe maradt a mozdulatom a kijelző felett és hideg futott végig a hátamon. A jó élet! Ha azt is tudja, kiknek dolgozom, akkor nyilván sok minden mást is. Ez több volt, mint kellemetlen.
   – Mit képzel magáról? Takaródjon a lakásomból!
   – Sajnos ennek a felszólításnak nem tehetek eleget addig, amíg nem beszéltünk. Ezért vagyok itt – mondta fesztelenül és ez a higgadtság kissé megtépázta az idegeimet.
   Kihúzta a kezét a zsebéből és felém nyújtotta.
   – Lavish vagyok.
   Figyelmen kívül hagytam a gesztust. Betört ide és udvariaskodik? Most komolyan!?
   Várt néhány pillanatig, aztán feladta és leengedte a kezét.
   – Dr. Tamara Lazarof vagy. Ugyanannak a cégnek az alkalmazottai vagyunk. Nem ártok neked. Nem önszántamból jöttem, mert olyan utánozhatatlanul kedves természetű vagy. A rólad szóló hírek nem tűnnek túlzónak. Hozzád küldtek és addig nem megyek el, amíg el nem végzem a megbízatást.
   Magamtól is tudtam, hogy a Szövetségnek nem ártalmatlan emberek dolgoztak. Ha ők valakit foglalkoztattak, arra mérget lehetett venni, hogy az illető rendelkezett némi extrával, vagy inkább sokkal és általában veszélyes is. Esetleg paranormális képességekkel bír, vagy vérszomjas fenevad, vagy mágikus hatalma van, vagy olyan fajhoz tartozik, akiket jobb jó messziről elkerülni, ha épségben akarunk maradni. Tisztában voltam a szabályokkal, elvégre hosszú évek óta én is ezek szerint éltem és nekik dolgoztam.
   Leráztam magamról a meglepetés okozta dermedtséget.
   – Mit akarnak tőlem? Hibáztam és téged küldtek, hogy megbüntess? – váltottam közvetlenebb hangnemre.
   Nemet intett a fejével. Most vettem csak észre, milyen tiszta szürke az írisze.
– Nem mindenki gonosz a Szövetségben, vannak ott jók is, különben hogyan működhetne az egyensúly?
   Ezen elgondolkoztam, hogy talán igaza van.

   – Mi vagy te?
   – Azt hittem, rájöttél magadtól is.
   – A szörnyek közé tartozol?
   Valójában nem számítottam rá, hogy felfedi magát, elvégre nem volt szokás kiadni magunkat. A férfi azonban megfogta a hosszú kabátjának az elejét, széthúzta és leeresztette a padlóra. Nem viselt alatta mást a felsőtestén csak a feszes bőrét. Fekete farmernadrágja a hosszú combjára simult. Magas izmos testfelépítése vonzotta a tekintetemet, pedig nem akartam szájtátva bámulni. A jobb mellizmán és a karján furcsa vékony vonalakból álló tetovált rajzolat borította. Ha létezett volna az Oroszlán Szövetségnek éves szexi pasis naptárja, akkor ő lehetett volna Mr. December. Vibrált körülötte az energia és ezt még én is éreztem, noha nem rendelkeztem semmilyen extra képességgel. Egyszerűen csak körülölelte az alakját és szinte hullámzott a levegő, ahol állt. Aztán mozgás támadt mögötte és valami sötét örvény emelkedett fel. Elnyílt a szám, amikor felismertem mit látok, mit mutat meg nekem. A háta mögött, a vállai felett két nagy fekete szárny nyílt ki. Halk suhogó hanggal kísérve kieresztette és szétterpesztette őket, hogy csaknem betöltötte a konyha és a nappali közötti teret. A szárnytollai fényesek és kékesen feketék voltak, mint a hosszú haja. Álomszép volt, egészen lenyűgöző látvány. Egy angyal állt velem szemben.
   – Le fogsz verni valamit – figyelmeztettem Mr. Decembert, mert hirtelen ez a profán dolog jutott eszembe. Meg az is, hogy a tenyeremet szívesen rányomnám a hasára, hogy érezzem igaziak-e azok az izmok.
   Csodáltam őt a teljes szépségében. Elmosolyodott, amitől az arca megváltozott és én félre kaptam a fejemet. Észrevette a zavaromat, de volt olyan tapintatos, hogy nem tette szóvá. Lassan összehúzta a szárnyait és a háta mögé szorította.
   – Egy ilyen ragyogó és intelligens nő miért van egyedül karácsonyeste? – körbenézett a szolid kis fenyőfára és az egyéb ilyenkor szokásos díszítések hiányára. – Nem viszed túlzásba az ünnepi dekorációt sem.
   – Nem vagyok az a minta háziasszony típus. Nem sütök három napon keresztül, hogy aztán kajakómában és plusz öt kilóval kerekebben töltsem a karácsonyt – feleltem őszintén.
   – Nem erre céloztam. Neked a szívedben sincs ünnep.
   Nem értettem, neki ehhez mi köze. Vágyakozva néztem a pulton álló italos üvegekre, mert egy ilyen beszélgetésre nem vágytam józanul. Ő észrevette.
   – Igyál csak! És engem is megkínálhatnál – mondta.

   Miért is ne? gondoltam szórakozottan. Két poharat vettem elő a konyhaszekrényből és kitöltöttem a bourbont. Az egyiket neki nyújtottam.
   – Nem ülhetnénk le? – nézett a nappali felé.
   Abszurdnak éreztem a helyzetet, hogy egy tök ismeretlen férfi, egy angyal bematerializálódik az otthonomba és hellyel kínál egy kis ital és lelki fröccs mellett. A nappali irányába intettem, hogy ha szeretne, csak tessék. Leült a kanapéra, méghozzá olyan gyakorlottan, hogy a szárnya meg sem gyűrődött. A vele szemközti fotelbe telepedtem le.
   – A karácsonyi felhajtáson kívül van valami más is, ami ennyire aggaszt velem kapcsolatban?
   Belekortyolt az italba, ízlelte egy pillanatig, aztán lenyelte.
   – Rideg vagy, távol tartasz mindenkit magadtól, van, aki egyenesen sötét lelkűnek tart. Úgy viselkedsz, mintha megközelíthetetlen volnál. Nem mutatsz semmiféle érdeklődést a társaid iránt, nem érint meg a fájdalmuk, de az örömük sem. A mai emberek minden negatív szokását hozod. Antiszociális vagy, az internetbe temetkezel, elszigetelődsz és irritálnak a különleges erejű egyedek, de nem azért, mert tartasz tőlük. Azt hiszem, kevés dolog van, amitől te félsz.
   Én is beleittam a poharamba, aztán leraktam a dohányzóasztalra.
   – Legalább már tudom, hogy nem hízelegni jöttél.
   – Észhez akarlak téríteni, hogy jobb legyél a mostani énednél, mert értékes ember vagy. A keserűség mardossa a lelkedet. Amúgy ez általános kortünet. Ti emberek mintha elfelejtettétek volna, hogyan kell élvezni az életet, csak hajszoltok valami elérhetetlen célt, ami talán nem is létezik.
   Felkaptam az italomat és három nagy korttyal behörpöltem az egészet.
   – Szerintem, én ezt nem hallgatom tovább – felálltam és kisiettem a konyhába az üvegért, majd azzal együtt tértem vissza. Beleborítottam egy jó adagot a bourbonből a poharamba.
   – Ó, ugyan már! Nem vagy te ilyen érzékeny. – Lavish előrenyújtotta a sajátját, így neki is töltöttem.
   Jól látta, hogy nincs ínyemre, amiket a képembe vágott.
   – Ülj vissza, kérlek!
   – Ha sértegetni jöttél, már indulhatsz is kifelé!
   Úgy csaptam le az üveget az asztalra, hogy nagyot koppant a felületén és éreztessem vele a nemtetszésemet.
   – Azt hiszem, megfejtettelek. Nem azokat a lényeket gyűlölöd ott a Szövetségben, akiket kezelsz és gyógyítasz, hanem a tényt, hogy a birtokukban van valami, amivel te nem rendelkezel. Naponta ott vagy közöttük és azt gondolod magadról, hogy kevesebb vagy. A dac azért van benned, mert irigyled a különleges képességeket a többiektől. Nem akarod észrevenni, hogy a te extra képességed, a kiváló adottságod a gyógyításban érvényesül. Szemrebbenés nélkül ellátsz veszélyes és kiszámíthatatlan lényeket, mert nem azt nézed kicsodák, hanem meg akarod gyógyítani őket. Szuper orvos vagy, elismernek. A betegeid nyugodtan rád bízhatják magukat, mert jó kezekbe kerülnek – sorolta komoly tekintettel.

   – Te aztán nem kertelsz. Egyszerre adsz és elveszel – dünnyögtem és éreztem, ahogy az alkohol szétárad a gyomromban és kellemesen átmelegít.
   – Én nem elveszek, Tamara. Én csak adok.
   Elnevettem magam, de nem túl kedvesen.
   – Csak hogy a makacs tényeknél maradjunk, ha jól tudom, ti angyalok nem a lelkeket mentitek a Szövetségben, hanem büntettek. Veszélyesek és kegyetlenek vagytok, némi szadista beütéssel.
   – Szadista?! – ismételte kissé komikusan felfelé ívelő hangon.
   – Szóval ez itt, amit csinálsz eléggé képmutatás szagú.
   Most ő nevetett. Piszok jól állt neki a vidámság.
   – Mindig ilyen csípős a nyelved?
   Megvontam a vállamat.
   – Igen.
   Lavish forgatni kezdte a poharát, hogy az italt lötykölje benne és úgy nézett rám, ahogy egy férfi néz a nőre.
   – De azért téged is zavarba lehet hozni, nem igaz?
   Úgy húzta ki magát ültében, hogy érvényesüljön a dögös mellkasa és a hasa. Úgy döntöttem, nem dőlök be neki és simán ellenállok a vonzerejének. Ah, kinek hazudok?
   – Nem vennéd fel a kabátodat? – kérdeztem.
   – Miért?
   – Mert ez így nem fair.
   Farkasszemet nézett velem, miközben röviden válaszolt.
   – Nem.
   Szórakozni akart velem, hogy ő vezesse ezt a társalgást és ura legyen a szituációnak. Az angyalok jellemző erős erotikus kisugárzását vetette be ellenem, hogy hasson rám. Mintha nem láttam volna ilyent vérfarkastól, vámpírtól, tündétől és ki tudja még kiktől, akik el akartak bűvölni? Az Oroszlán Szövetség gyűjtőhelye az ilyen extrém figuráknak és egy szőke nő mindig kihívás nekik.
   Kigomboltam a blúzomat és levettem, odahajítottam mellé a kanapéra. Ott ültem vele szemközt fehér csipkemelltartóban, ami nem takart el túl sokat. Pislogás nélkül nézett végig rajtam, a hosszú szőke hajamon, a testemen és szinte beletörődő arckifejezéssel megvonta a szája sarkát.
   – Egyenlő esélyek? – A melltartómat bámulta. – Ez így még nem teljesen igaz.
   – Ne is álmodj róla, öregem!
   – Értettem. Nem jövök zavarba.
   – Majd fogsz – mondtam.
   – Nagyon bírom a karakán nőket. Hogy kerülsz te ebbe a szervezetbe? Miért adtad el magad nekik?
   Újra ittam egy kortyot. Az alkohol azt sugdosta a fülembe, hogy végül is, miért ne mondhatnám el neki?
   – Kezdő orvos voltam. Egy éjszakai ügyeletemen elláttam egyet közülük, akinek súlyosak voltak a sérülései, az állapota siralmas. Esélytelennek látszott, én mégis megmentettem. Utána megkerestek és állást ajánlottak mondván, ilyenekre van szükségük, mint én. Nem tudtam ellenállni a kihívásnak, az ambícióm vezérelt. Annyira érdekeltek a különleges fajok, hogy beleegyeztem és egyúttal eladtam a lelkemet az ördögnek.
   Az angyal szelíden elmosolyodott.
   – Látod? Kollégák vagyunk.
   – Nem! Te pusztítasz, rombolsz, én gyógyítok, életet mentek. Az érme két oldala vagyunk.

   – Úgy tűnik, az acélos akaraterőd és a hidegvéred tesz téged alkalmassá, hogy a szörnyek között járhass. – Lavish megtámasztotta a könyökeit a térdein és kissé előrébb dőlt. – Halandó ember vagy, ezáltal az időd véges. Nem töltheted az életedet morcos sértettségben. Ne tekints magadra úgy, mintha kevesebb lennél másnál! Húzd ki a fejedet a csinos seggedből és légy nyitott az örömökre! Éld meg a pillanatot! Lásd meg az apró szépségeket! Markolj bele az élvezetekbe és vedd el, amit magadnak akarsz! Ha mellettem lennél, én megmutatnám neked, hogyan csináld. Erős vagy, tiszteletreméltó a hivatástudatod és az elkötelezettséged – felhajtotta a maradék italát, aztán felállt. – Igazad van. Nem vagyok őrangyal, se védelmező lovag, de ránk is érvényesek bizonyos szabályok. Olykor jót is kell tennünk, hogy megtartsuk az egyensúlyt és ne boruljon a lelkünk sötétségbe. Ezen a karácsonyon te vagy az én jócselekedetem.
   Én is felálltam.
   – Várjunk csak! Ez az egész nem is rólam szól, hanem rólad. Jót kell tenned, hogy megtartsd a lelked tisztaságát?
   – És egyúttal a tiédet is – zárta le a gondolatomat.
   Hiába magasodott előttem teljes szépségében, a tekintetében mélybe rántó örvény kavargott. Egy pillanatra nem a pompás külsőt láttam, hanem a szemében égő fájdalmat, bánatot és a reményt. Miféle sérüléseket hordozhat a lelkében egy angyal?
   Igaza volt, nem szabad elsüllyedni a keserűségben, az önsajnálatban, ki kell evickélni a szakadékból és előrenézni. Saját erőből kell talpra állni, nem másokat hibáztatni a hiányosságaink miatt, mert senki sem fog kirángatni a mélységből, csak mi magunk, ha kell tíz körömmel kikapaszkodni, hogy aztán megerősödve mehessünk tovább, előrenézve, bizakodva.
   Lavish hosszú léptekkel a kabátjához ment és belebújt. Így nem is látszottak a szárnyai. Hirtelen felfogtam, hogy indulni készül és furcsa mód nem akartam, hogy elmenjen és magamra hagyjon.
   A bourbontól felbátorodva elé álltam.
   – Miért épp téged küldtek hozzám?
   – Nem kérdeztem meg. Valaki jót akar neked, valaki, aki veszi a fáradtságot és belát a páncélod mögé és érzi, hogy több van benned. Talán próbára tettek, hogy elbírok-e a konokságoddal, vagy elbukom a megbízatást – felelte és megint lenézett a mellkasomra. – De az is lehet, hogy a próbatétel célpontja te vagy, hogy van-e még számodra esély.
   – Te mit gondolsz?
   – Szükséged van időre, hogy átgondold a dolgokat és kiszabadulj a megkérgesedett szokásaid alól. Nem hinném, hogy menthetetlen vagy. Most pedig ki kell törölnöm a memóriádat, hogy ne emlékezz rám.
   – Miért?
   – Mert talán legközelebb más minőségemben találkozunk.
   – Ugye ne kérdezzem meg, hogy te miért vállalsz be szenteste ilyesmit?
   Hamiskásan felvonta a szemöldökét és a mellemre lesett.
   – Nem is tudom. Bűntudatom lett volna, ha nem jövök el és hagylak továbbra is Jégkirálynőt játszani.
   – Azt hiszed, megváltoztatsz? Imádok Jégkirálynő lenni.
   – Tényleg? Miközben tüzek égnek benned?
   Odament a karácsonyfához és megérintette az egyik ágat, majd visszafordult felém.
   – Ha más körülmények között találkoztunk volna, talán össze is barátkozunk, vagy valami egyéb – mondta derűsen.
   A ’valami egyéb’ meglehetősen kétértelműen csengett a szájából a kandúr mosollyal kísérve.
   Ahogy ott állt a szobában, egyszeriben nagyon odaillőnek találtam. Ő volt az én karácsonyi angyalom, csak egy picit nagyra nőtt és távolról sem tűnt éterinek.
   – Lavish, mi ketten maximum úgy találkozhatunk, ha a műtőben a szikém alá kerülsz.
   – Ki tudja? – A mosolya sejtelmes volt. Nem fáradt azzal, hogy elrejtse az érdeklődését a tekintetéből, ami a lenge öltözetemnek szólt.
   Közelebb lépett.

   – Hagyok itt neked egy apróságot. Majd csak akkor nézd meg, ha elmentem. Nem fogsz emlékezni rám. Ha egyszer mégis találkozunk, nem ismersz majd fel. Ez a szabály.
   – Hülye szabály!
   Felemelte a kezét és a meleg tenyerét a homlokomhoz érintette.
   – Boldog karácsonyt, Tamara!
   Enyhe nyomást éreztem, mire lehunytam a szememet. Ólmos fáradtság kúszott a tagjaimba és egy picit megszédültem. A fenyőfa illatát éreztem az orromban. Kinyitottam a szememet és sóhajtottam. Az üvegre és az üres pohárra néztem az asztalon. Jó ég! Ennyit megittam? Nem csoda, ha kába vagyok. Fogtam az üveget meg a poharat és kivittem a konyhába. A mosogatóban volt már egy másik pohár is. Szóval, már előtte is legurítottam egy adagot? Jó lesz figyelnem magamra. Ekkor vettem észre, hogy a blúzom két felső gombja nyitva van. Nem is csoda ennyi benyakalt bourbontől. A karácsonyi menüm receptje máris bevált.
   Visszavánszorogtam a nappaliba az alig egyméteres karácsonyfához. Tetszett, hogy az apró aranyszínű fényfüzérek melegséggel ragyogtak a szobában. Észrevettem, ahogy az egyik ágon megcsillant valami. Odanyúltam, hogy jobban megnézzem, mi az. Egy apró, talán két centiméteres hegyikristályból csiszolt angyalfigura lógott a tüskék között. A fa világításánál szivárványszínben csillant. Nem emlékeztem erre a díszre, hogy nekem van ilyenem a gyűjteményemben. Az ujjaim közé fogtam és arra gondoltam, milyen jó, hogy karácsony van. Békét éreztem a szívemben és hosszú idő óta először nem zúgott hangos tornádó a fejemben, ami folyton csak űzött előre, mintha keresnék valamit, amit sosem találok meg.
   Kilestem az ablakon a víztömeg felett átívelő vörösbarna nagy hídra és mellbevágott a havas esti város látványa. Mintha most látnám először úgy tényleg igazán, annak ellenére, hogy már ezerszer álltam itt. Úgy éreztem, az élet szép. Lehet, hogy néha nehéz és tele van rázós kanyarokkal, de alapvetően szép és ki akarom élvezni az örömeit. Elvigyorodtam, hogy éppen engem érint meg a szeretet ünnepének hangulata, átjárja a páncélozott szívemet, beférkőzik oda és felmelegít, akárcsak az ujjaim a kicsi kristályangyalt.





   Ünnepi turnénkhoz hasonlóan mostani játékunk is rendhagyó formát ölt. Minden állomáson találsz egy kérdést, ami az adott poszthoz kapcsolódóan irányulhat az adott könyvre, szerzőre, szereplőre, de olyan is előfordulhat, hogy a te véleményedre, élményeidre, kedvenceidre leszünk kíváncsiak.
   A turné végén, a Blogturné Klub bloggereinek felajánlásáből hét ajándékcsomag kerül kisorsolásra azok között, akik minden állomást teljesítenek (vagy legalább megpróbálják). A csomagok tartalma minden esetben meglepetés lesz, de a könnyebb választás miatt mindegyiket ellátjuk egy fantázianévvel.
   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



Kiket segít át Negin a másik oldalra?

 

a Rafflecopter giveaway





12/01 Könyvvilág  12/02 Utószó  12/03 Dreamworld  12/04 Readinspo  12/05 Könyvvilág  12/06 Olvasónapló  12/07 Readinspo  12/08 Booktastic Boglinc  12/09 Veronika's Reader Feeder  12/10 Csak olvass!  12/11 Fanni’s Library  12/12 Csak olvass!  12/13 Betonka szerint a világ...  12/14 Könyv és más  12/15 Veronika's Reader Feeder  12/16 Booktastic Boglinc  12/17 Hagyjatok! Olvasok!  12/18 Kelly & Lupi olvas  12/19 Utószó  12/20 Szaffi polca  12/21 Utószó  12/22 Spirit Bliss Sárga könyves út  12/23 Dreamworld  12/24 Közös

2020. december 21., hétfő

Blogturné Klub karácsony 2020 - kedvenc karácsonyi könyveim



   „Akadnak történetek, karácsonyi mesék, amelyeket úgy őrzünk, mint a dobozba rejtett füzéreket és színes üvegdíszeket, hogy azután minden évben elővegyük és megcsodáljuk őket.”
   Te vajon hiszel a karácsony csodájában? Hiszel a zöld fenyő varázsában? 
   Mi, a Blogturné Klub tagjai minden kétséget kizáróan hiszünk benne! S hogy bebizonyítsuk Nektek is, hogy létezik, egy rendhagyó, karácsonyváró turnézásra invitálunk Benneteket! 
   Természetesen a karácsony nem múlhat el ajándékozás nélkül, így ha válaszoltok néhány egyszerű kérdésre, a Blogturné Klub angyalkái a ti karácsonyfáitok alá is becsempészhetnek egy-egy meglepetést. 




   A nagy többséggel ellentétben én nem vagyok a karácsony nagy rajongója. Legalábbis annak a fajtának nem, ami az utóbbi időben egyre jobban elterjedt szerte a világon. Igazándiból vallásos sem vagyok, tehát a karácsony számomra inkább hagyomány, melynek a lehető legdiszkrétebben igyekszem eleget tenni, csilivili túlzások és nagy zabálások nélkül. Nevezhetsz Grincsnek is, de én kimondottan rühellem, amikor már két hónappal korábban a boltok megtelnek karácsonyi díszekkel, mindenhonnan az unalomig hallgatott karácsonyi dalok szólnak, és mindenki úgy vásárol, mintha a világvége jönne. Bár a szaloncukrot azért szeretem. Sőt! Két pofára zabálom. 
   Természetesen mindenki úgy ünnepel, ahogy akar, és ahogy a zsebe megengedi, bár ez a karácsony minden bizonnyal különbözni fog az eddigiektől. Legalábbis kellene, s nem kell senkinek elmagyaráznom miért. S ha már nincsenek családi-baráti összeröffenések, eszméletlen bulik, karácsonyi sítúrák vagy egzotikus szigeteken való édes semmittevés, akkor ajánlanék öt olyan könyvet, melyek az ünnephez kapcsolódnak, és nálam nem futnak a nyálas kategóriában. 




Trisha Ashley – Karácsonyi szerelem 


   Közeleg a karácsony 
   A karácsony mindig is szomorú időszak volt a fiatal özvegy, Holly Brown számára. Ezért amikor felkérik, hogy vigyázzon egy mindentől távol eső házra a lancashire-i lápvidéken, nem képes visszautasítani az ajánlatot, mivel ez tökéletes ürügy arra, hogy megfeledkezhessen az ünnepről. A ház tulajdonosa, Jude Martland szintén távol akarja tartani magát a családi karácsonytól, mivel a legutóbbi alkalommal az öccse megszökött a menyasszonyával. Ám amikor arra kényszerül, hogy váratlanul hazatérjen, azt látja, hogy minden a feje tetejére állt, és úgy tűnik, Holly van az események középpontjában. Amikor pedig a hófúvás elzárja az utakat, senki nem szökhet el. A kénytelen összezártságban Holly és Jude sokkal többet kapnak az ünneptől, mint amire számítottak – és ezt a karácsonyt soha nem fogják elfelejteni! 


   Könyvmolyképző, 2018 
   Eredeti cím: Twelve Days of Christmas, 2010 
   Bővebben róla ITT




Trisha Ashley – Csak magadra számíthatsz? 


   Előbb ​a házasság. Aztán a válás. Utána minden nő csak önmagára számíthat… 
   Szórakoztató történet válásról és újrarandizásról a The Sunday Times bestseller szerző, Trisha Ashley tollából. Tökéletes olvasmány Katie Fforde és Sophie Kinsella rajongóinak; a vidéki táj és a romantikus, vidám cselekmény csodás kikapcsolódássá teszik bármely évszak vakációjára. Miután Charlie-val a férje, Matt közli, hogy válni akar, a nőnek mindent elölről kell kezdenie. Így, közel a negyvenhez és hirtelen pénztelen szingliként, kénytelen visszatérni szülőhelyére, a yorkshire-i lápvidékre. Elsőre igazi kihívásnak tűnik egy fedél alatt élni az apjával és különc testvéreivel, de Charlie hamarosan inkább üdítőnek találja új életét. Szingliként már nem kell festetnie a haját, nem kell tökéletes feleségnek lennie és visszatérhet első szerelméhez: a festéshez. De épp amikor úgy érzi, ismét gyökeret vert, találkozik a jóképű, mogorva színésszel, Mace Northszal, aki a szomszédba költözött, és a férfi több szempontból is összekuszálja Charlie életét… 
   Dobd fel a napod Charlie magával ragadó történetével! 


   Könyvmolyképző, 2018 
   Eredeti cím: Every Woman for Herself, 2014
   Bővebben róla ITT 




Jenny Colgan – Karácsony a Piciny Csodák Pékségében 
(Piciny Csodák Péksége 3) 


   Karácsony van a Cornwall partja melletti Mount Polbearne nevű faluban – a család, a barátok és az ünneplés ideje. 
   Polly Waterford szeret a vállalkozásában, a Piciny Csodák Pékségében dolgozni, és az ünnepi időszak mindig arra ihleti, hogy valami különlegeset süssön a falubelieknek. Ennél jobban csak azt szereti, ha főnyeremény barátjával, Huckle-lal összebújhat. Ez a karácsony minden eddiginél jobbnak ígérkezik, de a dolgok nem mindig alakulnak terv szerint… 
   Amikor Polly legjobb barátnője, Kerensa előáll egy titokkal, amely fenyegeti azt az életet, amelyet Polly és Huckle együtt építettek fel, a jövő kezd bizonytalanná válni. Aztán felbukkan Polly múltjának egy szereplője, és ez még tovább bonyolítja a dolgokat. Polly általában vigaszra talál a munkájában, de most úgy érzi, hogy ez nem lesz elég. 
   Vajon sikerül-e elrendeznie mindent, és lehet-e még mindenkinek boldog karácsonya? 


   Libri, 2019 
   Eredeti cím: Christmas at the Little Beach Street Bakery, 2016
   Bővebben róla ITT 




Karen Swan – Karácsonyi parti 


   Parti ​egy elegáns vidéki kastélyban, ahol a visszafogott felszín alatt burjánzanak a titkok és a románcok… 
   Declan Lorne, az utolsó ír lovag váratlanul jobblétre szenderül. Az ősi cím vele együtt száll a sírba, birtokán pedig, amely az ország vad, délnyugati partvidékén található, három lánya osztozik. Az idősebb lányok, Ottie és Pip várakozásaiknak megfelelően kapják meg örökségüket, azonban mindenki meglepetésére – és csalódására – a legkisebb lány, a család fekete báránya, Willow örökli magát a kastélyt. 
   Miért Willow kapta a kastélyt? A három lánytestvér annak idején közel állt egymáshoz, de most elkeseredett küzdelem kezdődik. Három évvel korábban, nem tudni, miért, Willow hátat fordított a szülői háznak, Dublinba szökött, és megfogadta, hogy soha nem tér vissza. Így aztán, amikor ripsz-ropsz bejelenti, hogy eladja a kastélyt, Pip és Ottie bosszút fogad: Pip egy lapra tesz fel mindent, hogy biztosítsa a jövőjét, Ottie pedig olyan döntést hoz, amely mindhármuk vesztét jelenti.
   A fényűző karácsonyi partit Connor Shaye, leendő tulajdonos rendezi: neki házavató, a három testvérnek búcsúbuli. 
   A titkaikra azonban sorra fény derül: Ottie, Willow és Pip számára egyetlen kérdés marad – képesek lesznek arra, hogy a jövőjüket egyengessék? Ehhez ugyanis egyszer s mindenkorra el kell engedniük a múltat. 


   XXI Század, 2020 
   Erdeti cím: The Christmas Party, 2019 




Lisa Kleypas – Rafe karácsonya 
(Wallflowers 6) 


   A ​londoni társaság estélyein petrezselymet áruló négy ifjú hölgy valaha egyetlen közös cél érdekében szövetkezett. Hogy rátaláljanak az igaz szerelemre. Most valamennyien boldog feleségek, ám ismét összejönnek, hogy a világ egyik legmegátalkodottabb csirkefogóját rávezessék, talán épp a fagyöngy alatt vár rá a boldogság… 
   London a karácsonyra készül. Rafe Bowman megérkezik Amerikából, hogy megismerje a szülei által kiválasztott jövendőbelijét, Natalie Blandfordot, Lord és Lady Blandford roppant illemtudó és gyönyörű leányát. Ördögi jóképűsége és lenyűgöző fizikuma kétségtelenül biztosítaná számára a hölgy kezét, ha szörnyű amerikai modora és még szörnyűbb hírneve nem riasztaná el. Rafe rájön, hogy mielőtt udvarolni kezdene, el kell sajátítania a londoni társaság szabályait. De amikor a négy, valahai férjvadász is beleüti az orrát a házasságszervezésbe, senki sem tudhatja, mi lesz a vége. Ráadásul a kiszemelt hölgy kegyeit elnyerni nehezebb feladatnak bizonyul, mint Rafe Bowman várta, különösen, hogy eddig ahhoz szokott, hogy mindent megkap, amit akar. A karácsony azonban a legváratlanabb módon hat az emberekre, romantikust varázsolva a cinikusból, és a legfélénkebb szívben is felszítva a szenvedélyt. 


   Gabo, 2017 
   Eredeti cím: A Wallflower Christmas, 2008 
   Bővebben róla ITT







   Az ünnepi időszak elengedhetetlen részét képezik a karácsonyi filmek, így mostani játékunk során is ezeké lesz a főszerep. Minden állomáson olvashattok egy idézetet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, melyik filmből származik, majd a helyes megoldást beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. De vigyázat, a Grincs megtréfált minket, és az egyik állomáson egy egészen máshonnan származó idézetet is elrejtett! Találjátok meg, melyik az, és extra pontért írjátok be az erre kijelölt sorba. 
   A játék végén megnyerhetitek a bloggereink által felajánlott nyeremények egyikét.
   (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A bloggereink pedig csak magyarországi címre postáznak.) 



“A karácsony csak egy hatalmas üzleti fogás, amit a kapitalista társadalom termel ki.”



a Rafflecopter giveaway





12/20 Csak olvass! 
12/21 Utószó 
12/21 Betonka szerint a világ…
12/22 Csak olvass! 
12/23 Dreamworld

 

2018. október 13., szombat

Debbie Macomber – Szerelem karácsonyra

   
   Ha október, akkor új karácsonyi történet Debbie Macomber tollából, a General Press Kiadó jóvoltából. Idén sem marad el a karácsonyi romantika, és ebből a hangulatból immár három éve a Blogturné Klub sem maradhat ki! Ismerkedjetek meg Macomber legújabb karácsonyi történetével egy három állomásos blogturné keretében, s ha részt vesztek a nyereményjátékon, a karácsonyfa alá tehetitek a szerző legfrissebb könyvét!




Merry Knight igen elfoglalt. Gondoskodik a családjáról, sütit süt, dekorál az ünnepekre, és mindeközben reméli, hogy nem kerül az állandóan feszült és a szabályokhoz mindenáron ragaszkodó főnöke útjába a munkahelyén. Saját magára sincs ideje, egy kapcsolat pedig már végképp nem fér bele az életébe. Az anyja és az öccse azonban megelégeli ezt a helyzetet, és a tudtán kívül - születésnapi ajándékként - regisztrálják egy társkereső oldalra, a fotója nélkül. A lány eleinte ellenérzésekkel fogadja ezt a beavatkozást, aztán vonakodva mégis úgy dönt, tesz egy próbát.
Merry kicsivel később már egy elbűvölő idegennel csetel, és nemsokára a beszélgetéseik jelentik számára a nap fénypontját. Ám amikor szemtől szembe találkoznak, kiderül, hogy a férfi egyáltalán nem az, akire számított - és akire vágyik. Merrynek azonban rá kell jönnie, hogy a szív néha azt is látja, amire a szem nem képes.
Debbie Macomber legújabb karácsonyi történetében a nem várt szerelem csak egy kattintásra van.


Kiadó: General Press Kiadó
Eredeti cím: Merry and Bright, 2017.
Megrendelhető          Beleolvasó



Debbie Macomber rajongótábora már megszokhatta, hogy minden éveben egy-egy karácsonyi történettel lepi meg őket az ünnep környékén. A General Press kiadó jóvoltából a szerző magyar rajongói is olvashatják a 2017-ben angol nyelven megjelent történetet.
Nem vagyok a csilivili karácsonyi ünnep rajongója és őszintén megvallva a szerzőjé sem, de időnként elcsábulok és kísértésbe visz egy-egy ilyen történet.
A Szerelem karácsonyra hősnője a huszonéves Merry Knigh. Merry és nem a megszokott Mary. Szükséges ezt kihangsúlyozni, mert ennek fontos szerepe lesz majd a történetben. Ugyanis Merry Knight kisasszony egy pénzügyi elemző (vagy valami hasonló) cégnél áll ideiglenes alkalmazásban, a személyzeti osztály pedig nagyelkűen Marynek keresztelte. S mivel a lány szerződése karácsony előtt, a munka elvégzésével lejár, nem is vették a fáradtságot hogy a névtáblán kijavítsák tévedésüket.
Merryről tudni kell, hogy a romantikus hősnő mintapéldánya: szép, keményen dolgozik, problémás családjának ígényeit a sajátjai elé helyezi és jövő terveiben olyan hivatás szerepel, mellyel a speciális ígényű embereken szeretne segíteni. S ha már speciális ígényegkről esik szó, hadd mondjam el miért is olyan problémás a Knight család. Első sorban azért, mert Merry anyja sclerosis multiplexben szenved, mely korlátozza mozgásképességét, és ehhez még hozzájárul egy 18 éves fiútestvér is, aki Down-szindómával született. Ő a “speciális”, ahogy a történet során többször is emlegetik a politikai korrektség nevében, mintha sértő lenne nevén nevezni a betegséget melyben szenved.
A család úgy gondolja, hogy Merrynek társra van szüksége, ezért előszületésnapi ajándékként regisztrálják a Mix & Mingle internetes társkereső oldalra. Komolyan, melyik században élünk, hogy a szülő meg a tesó tökéletes egyetértésben regisztráljon valakit egy társkereső oldalra, csak mert ők ezt úgy gondolják? Az sem igazán normális, hogy a későbbiekben maguk is használják a lány profilját, hogy a kiválasztottal fecsegjenek. Mert Merry igenis talál magának egy férfit, aki hozzá hasonlóan a családi kutya fotóját osztotta meg a nagyvilággal. Mert ugye kutya is van a történetben, hogy teljes legyen az idillikus család portréja. És mondanom sem kell, hogy Merry/Mary imádja a karácsonyt!
Meglehetősen hosszan élvezhetjük a hősnő és választottja online kommunikációját, míg végül elkerülhetetlen lesz a személyes találkozás. Csakhogy a megbeszélt helyen Merryt pont az a férfi várja, akivel a legkevésbé sem szeretett volna találkozni: mogorva főnöke, aki az ünnep gondolatától is hidegrázást kap, és akihez képes Grinch maga a jóságos Mikulás is lehetne. És akivel Merrynek már több nézeleltérése is volt
A többi kiszámítható, semmilyen meglepetéssel nem szolgál a történet, ami élvezhetőbb lett volna, ha nem merül el ennyire a tömény romantikába, mely néhol már a giccs határait súrolta. És talán hihetőbb is lett volna, teszem azt a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben – természetesen az online társkereső nélkül.
A szereplők sem okoztak meglepetést, legalábbis kellemeset nem. Merry/Mary az én ízlésemnek túlságosan is tökéletes volt a maga önfeláldozásával, Jayson Bright-tal pedig megtörténik az, amiben én személy szerint nem hiszek: megérinti a  karácsony és a szeretet-szerelem szelleme és ettől ő gyorsan más, jobb emberré válik. A főhősök névválasztása sem véletlen, bár a magyar olvasóknak nem jelentenek sokat, ha nem ismerik az angol nyelvet, de a Merry Christmas (vidám karácsonyt) kifejezéssel biztosan mindenki találkozott, a férfi főhős családneve (Bright) pedig fényest, sziporkázót jelent, ami, ugye, a karácsony sajátja.
Karácsonyi történet, tehát első sorban azoknak ajánlom, akik kedvelik az ilyesmit, mert segít az ünnepre hangolódni, és természetesen a szerző és a tömény romantika rajongóinak is, mert ebben bőven van romantika, ünnepi szellem, érzelmek és boldog végkifejlet. De, ugye, ízlések és pofonok…




Ahogy Debbie Macomber, úgy a General Press Kiadó is évről évre gondoskodik arról, hogy ne maradjunk újabb romantikus karácsonyi történet nélkül. Az elmúlt években a Blogturné Klub turnéinak keretében a szerző több könyvével is megismerkedhettek, ezek közül (is) válogattunk mostani játékunkhoz. Minden állomáson találtok egy-egy fülszöveg-részletet Macomber valamely könyvéből. A feladat, hogy az adott könyv címét a Rafflecopter megfelelő sorába írjátok. Könyvvadászatra fel!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.




"Ashley ​Davison, a mindig vidám egyetemista lány eredetileg úgy tervezte, nem utazik haza karácsonyra, egy váratlan kényszerszabadság miatt azonban lehetősége adódik arra, hogy egyedülálló édesanyjával töltse az ünnepeket Seattle-ben. Dashiell Sutherland, az egykori katona is ugyanoda tart egy állásinterjú miatt. Csak a repülőtéren szembesülnek azzal, hogy a karácsony előtti utolsó járatra elfogytak a jegyek, és már az autókölcsönzőnél is csak egyetlen kocsi maradt szabadon." 






10.13. - Betonka szerint a világ…
    10.17. - Szembetűnő