Az évek során minden olvasni szerető embernek kialakult a saját ízése, kedvenceket avatott, rajongani kezdett bizonyos szerzőkért, vagy épp ellentkezőleg: leírta a szerzőt és bojkottálta írásait. Valamennyien így vagyunk ezzel, épp ezért nagyobb büntetés nincs is egy rajongó számára, mint amikor a kiadó bejelenti, hogy kaszálta a sorozatot, vagy több könyvet nem ad ki egy szerzőtől. Vagy azért nem jelenik meg több könyve a sorozatnak/szerzőnek, mert egyszerűen eltűnik a kiadó a könyvpiacról – mint ahogy nem egyszer előfordult már –, más kiadó pedig nem lát fantáziát a folytatásban, átvételben. Ők tudják miért, de nem szabad elfelejteni, hogy a könyvkiadás nem valami magasztos emberbaráti cselekedet, hanem biznisz, tehát minden mögött a piszkos anyagiak állnak. És igen, a könyvek drágák, de akkor talán nem kellene az élfestéses variánst követelni, ami még drágább.
Nem tegnap kezdtem olvasni, blogot írni sem, tehát az elmúlt évek során nekem bizony terjedelmes listám lett azokból a művekből, szerzőkből, akiket nem hinném, hogy a közeljövőben (vagy akár a távoliban) magyarul is elolvashatok. Persze elolvashatom angolul (ha épp angol nyelven íródtak), de mit tesz az aki nem ismeri a nyelvet?
Ez egy abszolút szubjektív bejegyzés, mivel csupán azokat a könyveket-szerzőket-sorozatokat említem meg, melyek hiánya/elkaszálása nekem fáj – meg gondolom másnak is.
.jpg)
Az egyik lebizarabb dolog amivel találkoztam, az Stephanie Laurens Cynster sorozatával történt. Értem én, hogy az egy monumentális sorozat rengeteg résszel, és egyre kevesebben rajonganak a történelmi romantikusokért, de a kálvária 2008-ban kezdődött, amikor az azóta megszűnt Victoria Kiadó kiadta a sorozat tizedik (A tökéletes szerető) és tizenharmadik (A szerelem ára) részét. Klassz dolog mindjárt a tizedik résszel kezdeni, de ez még nem minden, mert 2015-ben jött a Gabo Kiadó, és megörvendeztetett minket a 16. (Breckenridge vikomt, a megmentő),17. (Eliza Cynster elrablása) és 18. (Glencrae gróf zsákmánya) résszel (bár adtak egy minisorozat nevet: Cynster nővérek). És ez még mindig nem minden, mert 2016-tól kezdődően a Vinton Kiadó (akkoriban Harlequin néven futott) elhozta az olvasóknak a 20. (Mary megszelídítése), 21. (Karácsony a Cynster-kastélyban), 22. (Lucilla szerencséje) és 23. (Marcus titka) részt Cynster-történetek alcím alatt.
Hasonlóan jártunk Tiffany Reisz Erdendő bűnösök sorozatával is. Az első három részt (A szirén, Az angyal, A herceg) az Egmont-Hungary adta ki 2013-tól kezdődően, majd két rész erejéig (Az úrnő, A szent) az Athenaeum Kiadó folytatta 2015-ben. Hogy miért maradt abba a sorozat magyar nyelvű kiadása, arról hosszan beszéltek ilyen-olyan körökben, és egészen vad dolgokat is lehetett hallani. És végül a Libri tette hozzá a 8,4-es részt (A kastély - ami nem is annyira tartozik a sorozathoz) 2019-ben.
Búcsút mondtunk Mary Balogh Túlélők klubja sorozatának, melyet három rész (Lánykérés, Az egyezség, Az útitárs) után zárt le a General Press Kiadó, a következő négy részt már nem adták ki. Ahogyan Veronica Henry könyveit sem fogjuk többé magyarul olvasni, sem Madeline Hunter, Eloisa James, Karen Hawkins, Donna MacMeans, Kristan Higgins írásait.
A Gabo Kiadó ismertette meg velem Jennifer Worth Hívják a bábát sorozatának azonos című első részét. Szenzációs könyv, igaz történet alapján, melyből nagysikerű sorozatfilm is készült (akit érdekel a BBC First most is sugározza). Nos, azzal az egy résszel maradtunk, mert a következő kettő soha nem jelent meg magyarul.
2020-ban beleszerettem Suzy K. Quinn Egy rossz anya napjója című könyvébe, melyet a Könyvmolyképző Kiadó adott ki. A folytatások sosem jöttek, pedig igazán szórakoztató és vicces, s a Molyon levő értékelések százalékos aránya bizonyíték arra, hogy mennyire szubjektív dolog is az olvasás, nekem tetszett, másoknak nem igazán. Nem baj, az ott egy-két csillagot adók olvassanak helyette Collen Hoovert és dagonyázzanak mások nyomorában. Valamivel jobb fogadtatást kapott a szerző Majd lesz időd magadra, amikor a gyerek alszik című könyve, ami ugyanabban az évben az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg. És azóta semmi a szerzőtől, sehol.
Ugyanígy kaszálta el a Kossuth Kiadó Jennifer Ashley Mackenzie-McBride sorozatát nyolc rész után. Az eredeti sorozatnak 17 része van, bár ebben több kiegészítő történet is beleszámoltatik. És soha nem olvashattuk el Lisa Kleypas Hathaway sorozatának utolsó két kötetét sem, bár anno egy kiadó ígéretet tett az egész sorozat újboli kiadására. Továbbá búcsút kell mondanunk Jill Mansell könyveinek és M.C. Beaton De klassz’ szálló sorozatának is, mivel a magyar kiadójáról már csak múlt időben beszélhetünk. S magyon hiányzik Susan M. Boyer Lizt Talbot sorozatának folytatása is, a Délvidéki pezsgés után egyetlen részt sem hozott a Könyvmolyképző. Hogy J.R. Ward Fekete Tőr Testvériség sorozatáról már ne is beszéljünk, mert csak ígéretek, ígéretek, hogy ekkor meg akkor jön a következő rész a Pioneer Booksnál
Röviden, ezeknek a könyveknek-szerzőknek (és nem csak, mert akár holnapig is lehetne folytatni a listázást) a meg nem jelenése szomorít el. Nektek mi hiányzik?