Karina Halle – Egy lépéssel közelebb

McGregor testvérek történetei 2

A lány azt hiszi, a fickó csak egy öntelt szépfiú. 

A fickó úgy gondolja, a lány maga a megtestesült prüdéria. 

De most olyan ajánlatot készül tenni neki, amire biztosan nem fog nemet mondani.
Nicola Price-nak mindene megvolt: remek karrier, tökéletes barát, elképesztő cipőgyűjtemény és egy szuper lakás San Francisco legjobb környékén. De amikor váratlanul teherbe esik, és az a mocsok fiúja otthagyja őt a slamasztikában egyedül, Nicola tökéletes élete egyszeriben felfordul, és úgy is marad. 

Néhány évvel később Nicola már egy ötéves kislány büszke, egyedülálló anyukájaként és egy hatalmas hazugságban él. Alig tudja fenntartani rossz környékbeli lakását, és minden hapsi menekülőre fogja, amint meghallja, hogy egyedül neveli a gyerekét. Küszködik és fél – és sehol sincs az életében, amiről korábban azt hitte, hogy 31 éves korában tartani fog. 

A mentőangyala egy magas, jóképű és gazdag skót férfi személyében jelenik meg: ő Bram McGregor, Nicola jó barátjának, Lindennek a bátyja. Bram tud egyet s mást a büszkeségről, és amikor Nicola körülményei tragikussá válnak, felajánl a nőnek egy apartmant a saját házában. 

Tökéletes egyezségnek tűnik a dolog egészen addig, amíg Nicola nem bánja, hogy Bram közelében éljen, aki a nagylelkűsége ellenére minden adandó alkalommal szembeszáll a nő elképzeléseivel. 

De az életben semmi sincs ingyen, és ahogy Nicola beteszi a lábát Bram házába, rájön, hogy a titokzatos szépfiú többe kerül majd neki, mint gondolta volna. 

Akár a szívét is elveszítheti.

Ezekkel a McGregor testvérekkel csak a baj van. 

Ha tetszett a történet keresd a McGregor testvérek további részeit.

Álomgyár, 2019

Eredeti cím: The Offer, 2015

Karina Halle neve már ismerős a magyar olvasótábor számára, hiszen ez nem az első magyar nyelven is megjelent könyve, és a második sem.

Bevallom nem olvastam minden könyvét – valamennyit ugyanaz a kiadó dobta piacra –, csupán az elsőt, amivel bemutatkozott a magyar közönségnek is (nem kedveltem és bugyuta történetnek tartom) és a McGregor testvérek történetei sorozat első részét – ez már valamivel közelebb állt az élvezhetőséghez, ennek eredménye az, hogy a sorozat második kötetével is bepróbálkoztam.

Őszintén szólva, nem emlékeztem, hogy egyetlen általam olvasott Karina Halle könyvben is ennyit dugtak volna. Ha kivágnám a csatakosan erotikus jeleneteket a könyvből, akkor alíg maradna egy Harlequin-füzetnyi terjedelem és annak tartalmát néhány bővített mondtatban el is lehet mesélni.

Természetesen lesznek olyanok – nem is kevesen –, akiket majd kielégít a számos, minden részletében leírt szexuális aktus, meg mellékesen a történet – mert dícséretes módon az is van –, csakhogy kár a történetért, mert sokkal többet lehetett volna kihozni belőle, ha nem hódol a szexuálisan frusztrált tömegek elvárásainak. Ja, bocs, szórakoztató, mi több: erotikus irodalmat dob piacra, a felkölt gondolatok nem adját el a könyvet, a csatakos szex viszont igen.

Kéretik nem félreérteni: semmi bajom az erotikus irodalommal, a csatakos szex-leírásokkal sem, addig a pillanatig, ameddig nem ez áll a történet központjában, hanem csupán hab a tortán, a plusz, ami érdekesebbé teszi a dolgokat. Ebben a történetben viszont az erotika elnyomta a történetet.

Közhelyesen kezdődik: az előző részből megismert hősök esküvői fogadásán a vőlegény bátyja megkörnyékezi a menyasszony legjobb barátnőjét, aki nemet mond és ennyi.

A történet hősnője ugye egyedülálló anya, akiről eredetileg azt hittem, hogy a terhesség hírére hagyta el gyermeke apja, aztán a későbbiekben kiderült, hogy a fickó azért a gyermek születése után szívódott fel – bár azért ez sem biztos, mert nem igazán következetesek ebben az ügyben. Meg a karrier-dologban sem, hiszen Nicolának sosem volt eget rengető karriere és aktuális állásából is épp lapátra teszik. Egy eléggé lepukkant környéken él ötéves lányával, akiről záros határidőn belül kiderül, hogy diabéteszes.

Ekkor jön a felmentő sereg a főhős személyében, ugyanis Bram McGregor nem csak a lakhatási gondjait oldja meg, hanem új álláshoz is segíti abban a bárban, ahol korábban barátnője dolgozott (lásd a sorozat első része). A többit kitalálni nem nagy művészet: sok szex, némi feszültségkeltés, némi kavarás és időhúzás, valamint boldog végkifejlet.

Viszont néhány dolog határozottan idegesített. Például az, hogy a hősnő hosszas monológokat tart sivár szexuális életéről, ami tulajdonképpen nem is hiányzik neki, de gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy tüzelő szuka, ha Bram McGregor a közelben van.

Az is idegesített, hogy mindenki oltári szemétnek tartotta a főhőst, csak azért mert valamikor régen elkövetett néhány hibát. Meg az is, hogy mindenki a hősnőt óvta tőle. A Jóisten szerelmére! Mindketten felnőtt emberek, semmi szükség arra, hogy a baráti kör és a rokonság beleszóljon abba, ami kettejük között van, vagy lesz. És kiverete a biztosítékot az állandó skótozás. No, s mi van akkor ha a fickó skót származású? Miért kell ezen minden fejezetben ájuldozni?

A sorozatnak további két része is van, s mivel a McGregor testvérek csupán ketten vannak, a továbbiakban az unokatestvérek kerülnek sorra – egyikükkel már ebben a történetben is lehet találkozni. Információim szerint, még az idén boltba kerül mindkét kötet. Hogy el fogom-e olvasni? Nem hinném… de természetesen ízlések és pofonok

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

Nem lennék nélküled (McGregor testvérek történetei 1)

Túl közel hozzád

Meghan March – Tiéd vagyok

Mr. Mount bűnös élete 3

Ami az enyém, azt meg is tartom, még Keira Kilgore-t is. 

Nem elég, hogy tartozik nekem. Nem elég, hogy enyém a teste. 

Többre vágyom. 

Megpróbálhat ellenállni, de én sosem adom fel. 

Semmi sem szakíthat szét minket. 

Sem ő. Sem az ellenségeim. Senki. 

Az adóssága egyetlen módon rendezhető, ha megkapom a szívét.

A tiéd vagyok a harmadik és egyben az utolsó része a Mr. Mount bűnös élete című trilógiának.

Meghan March erős, érzéki nőkről ír és mocskos szájú alfa-hímekről, akiket térdre kényszerítenek. Erotikus regényei Amerikában hatalmas sikert aratnak, és már a hazai olvasók szívét és a sikerlistákat is meghódította.

Álomgyár, 2019

Eredet cím: Sinful Empire, 2017

Nem mondom, hogy nem vártam ezt a könyvet, hiszen a sorozat első része meglehetősen izgalmas volt – vagy csak jókor talált meg. Nem is számítottam rá, hiszen hónapokkal későbbre volt jelezve megjelenése, tehát ez is meglepetésként ért. Mondjuk a kellemesebbik fajtából, mert inkább a csúszás a jellemző a könyvkiadásra. S természetesen reménykedtem abban is, hogy a remek indítás és a (nagyon) langyos folytatás után ez a rész ismét pörögni fog, lebilincsel és majd áradozni fogok, hogy milyen nagyszerű is volt.

Nem fogok.

Indulásból el kell mondanom, hogy ez nyilvánvalóan egy trilógia befejező része, és nem abból a fajtából való, melynek részeit önálló történetként is el lehet olvasni. Ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és minden rész ott veszi fel a cselekmény fonalát, ahol az előző abbahagyta. Ahhoz, hogy ennek a résznek a cselekménye érthető legyen, ismerni kell az előző részek történéseit, a szereplőket, és azt is, hogy ki kicsoda és milyen szerepe van a történetben.

A második rész pedig ott marad abba, amikor Mount és Keira a sikeres (és dögunalmas) whiskey-fesztiválról hazatérve autóbalesetet szenved, melynek okozója tulajdonképpen egy orvlövész, bérelt gyilkos, akármi. Amikor az előző részről írtam, már jeleztem, hogy minden bizonnyal valaki más mozgatja a szálakat hátulról, olyan valaki, akire nem gondolok… és lássuk be a főhős sem, bár ő a helyi alvilág ura – királya, ahogy emlegetik –, és New Orleans a zsebében van.

Innen folytatódik a történet, váltott szemszögből (Keira és Mount – a két főhős), akárcsak az előző részek.

Pozitívum, hogy ebben a részben minden tisztázódik és minden kiderül. Ami viszont határozottan nem tetszett, az a módja volt, ahogy a dolgok napvilágot látnak. Legyünk őszinték, Mount egy gengszter, ha a történetben elszórt információmorzsákat összegzem, akkor símán negyven fölött van, nem egy érzelgős kamasz. S most mégis azzá degradálódott. Ez feltételezhetően annak az eredménye, hogy a szerző nő, és mint olyan fogalma sincs mi jár egy férfi fejében. Meg, ugye, a történet fikció, és milyen jól fel lehet dobni némi érzelmes romantikával, hiszen, ahogy a fülszöveg is írja: “Meghan March erős, érzéki nőkről ír és mocskos szájú alfa-hímekről, akiket térdre kényszerítenek”. Lachlan Mountot pedig ténylegesen térdre kényszerítette a fenenagy szerelem.

Már az előző részben is ízelítőt kaptam Mount múltjából, akkor nem igazán értettem, hogy az a nyúlfarknyi időbeni visszatérés mire volt jó. Most többször történik ez meg, hogy teljes legyen a kép, kicsoda is a titokzatos és kegyetlen Lachlan Mount, milyen érzelmi csomagot cipel és hogyan lett az aki.

A visszaemlékezések és néhol ismétlések mellett meg kell említenem a hősnő hirtelen pálfordulását. Keira, ugye gyanútlanul belesétál egy csapdába, ami előkészíti a sorozat cselekményét. Berzenkedik a kialakult helyzet ellen, nem is nagyon szívleli Mountot, sőt azon jár az esze, hogyan szabadulhatna minél hamarabb. S akkor most csak úgy rájön, hogy ő tulajdonképpen szerelmes fogvatartójába (Stockholm szindróma?) és pikpak változtat attitűdjén, parancsolgatni kezd és az átlagnál hisztisebb lesz.

Voltak meglepő dolgok is, olyasmik, amikre igazán nem számítottam. Az egyik ilyen Magnóliához kapcsolódik. Akik olvasták az előző részeket, azok már tudják, hogy ő a város leghíresebb mádámja és egyben Keira legjobb barátnője. Ez a barátság gyermekkoruktól tart és semi nem tudta lerombolni. Ő kész csalódás volt, mert milyen barát az ilyen? – nem fogom leírni, hogy mit tett és mit kavart, de nálam az a megbocsájthatatlan kategóriába tartozik.

A másik meglepetés annak a személye, aki hátulról mozgatta a szálakat és a balesetért felelős, meg a további kellemetlenségekért is, mert természetesen nem maradnak abba a fura történések. Ez sem volt egy  brilliáns megoldás, mert az illető személye az utolsó pillanatig nem is létezett a történetben, bár sejteni lehetett, hogy Mount múltjához van köze. Motivációja sem volt túl eredeti és meghökkentő.

Megmosolyogtatott a néma, csak morgásokra képes V. Ugye Mount embereinek nincs nevük a történetben, csupán egy-egy kezdőbetű jelzi, hogy most  éppen kiről van szó. V Mount bizalmasa, testőre, és az a férfi, akit első pillanattól Keira mellé rendel. Most kiderül, hogy V a morgásnál és SMS írásnál azért többre is képes, ha kommunikációról van szó.

Vér folyt sok, erotika mintha jóval kevesebb lett volna az első részhez képest és inkább a visszaemlékezéseken, a leszámolásokon lett volna a hangsúly, ami természetesen a boldog végkifejlethez vezetett.

A sorozat ígéretesen indult, de ellaposodott, túlbonyolódott. Nem kellett ehhez a történethez három kötet, egyetlen terjedelmesebben akár élvezhető is lett volna. Nálam egyszer olvasós marad és a szerző felejtős. Öt könyv után már semmi újat nem tud felmutatni, eddig olvasott történetei egy síkon mozognak: túlzott érzelem és túlzott erotika némi agresszívitással megfűszerezve, csupán a tálalás változik. Tucatjával vannak ilyen típusú erotikus-romantikus történetek. De természetesen ízlések és pofonok…

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

Téged akarlak (Mr. Mount bűnös élete 1)

Rád vágyom (Mr.Mount bűnös élete 2)

Vágy és hatalom (Vágy 1)

Vigyél magaddal

Mike Menders – Házinyuszi

Hangulatkeringő 1

Milyen egy jó játékos? Bevállalós, merész, kalandvágyó, és cseppet sem szégyellős. Misty, a cég üdvöskéje pont nekem való. Kellően szemtelen, hogy bármikor elkapjam egy menetre. Vagy többre. Munkaidőben vagy azon kívül, és még a swingertől sem fél. Egy valódi házinyuszi. 

A kapcsolatunk titkos, senki sem tud rólunk a cégnél. Pedig nekünk több kell: korlátok nélküli, féktelen szenvedély! 

Hank vagyok. Ez az én történetem.

Magánkiadás, 2019

Mindig nehéz olyan szerző könyvéről írni, akit valamilyen formában ismerek, és aki lelkesen rámbízza könyvét, hogy majd, alkalomadtán írjak róla a blogra egy ajánlót, recenziót, akármit – inkább akármit, mert én kizárólag a saját véleményem írom le az illető történetről és sosem értékelést, kritikát, recenziót.

Mike Mendersszel (alias Halasi Miklós – ezért vajon meglincsel???) még jóval azelőtt összefutottunk virtuális térben, hogy a blogírás kósza ötletként megfordult volna a fejemben. Tudtam róla, hogy erotikus történeteket ír, elvégre ő a Sukitore, a párosan írt erotikus történetek szülőatyja, aztán később nyomtatásban is megjelentek írásai, társszerzőkkel, vagy nélkülük. Néhányat olvastam is belőlük.

S akkor most itt van a Házinyuszi, a Hangulatkeringő nevű trilógia nyitókötete, amit kizárólag ő jegyez, s mely természetesen egy erotikus történet. Ezt jobb tisztázni indulásból: ez NEM pattanásos kamaszoknak szóló történet, hanem kizárólag felnőtt olvasóknak, különösen azoknak, akik nyitottak az erotikus zsánerre. Mert ebben a történetben bőven van erotika, nyíltan és érthetően fogalmazva, úgy, hogy senki félre ne értse azt, ami épp történik. Mindez vulgaritás nélkül, szépen megírva, s egyetlen pillanatig sem fordult meg a fejemben, hogy ez túl sok lenne. Indulásból tudtam, hogy ez egy erotikus történet lesz, akkor elképzelhetően nem kevés forró jelenet és lepedőszaggatás lesz benne.

Miért Házinyuszi? Azért, mert egy munkahelyen kibontakozó… nem is tudom minek nevezzem, mert románc végképp nem. Talán egy bizarr kapcsolat egy férfi és egy nő között, akik ugyanott dolgoznak. S ugye ott az aranyszabály: Házinyúlra nem lövünk! Hát itt megtörténik a házinyúl lövése, bár erősen vitatható, hogy ki cserkészett be kit, és az is, hogy tulajdonképpen ki irányít ebben a kapcsolatban.

A történet központjában Hank áll. Átlagos fickó, kire munkatársai kicsit sajnálkozó lenézéssel tekintentenek, és aki tele van szexuális vágyakkal és frusztrációkkal, melyeknek tárgya a viszonylag új kolleganő, Misty.

Nos, hát a Misty. Tudom, hogy személynév előtt nem használunk névelőt, de Misty egy ilyen névelős fajta. És nem a szerethető kategóriából. De a szerelem – vagy nevezzük  inkább nemi vágynak – öl, s butít, Hank számára csak Misty létezik, mondhatni már rögészméje van, olyan mintha az ördög szállta volna meg. Egyébként a történet későbbi részeiben Misty Démonka néven is szerepel, nem véletlenül. Bár ami azt illeti, részemről akár Ribanckának is hívhatták volna, mert viselkedésében teljesen megfelelt volna annak, amit a megnevezés takar. Ez már a megjelenésén is látszik, hiszen valaki lehet szexi anélkül is, hogy zsebkendőnyi szoknyákban riszálja magát a munkahelyén, ami elméletileg egy olyan hely, ahová komoly ügyfelek járnak üzletet kötni. A szexi és a kurvás közötti különbséget zongorázni lehetne, és Misty határozottan kurvás.

A sikamlós és néha veszélyes játék, amit Hank és Misty játszik munkahelyen és azon kívül határokat feszeget. Bár volt ott egy jelenet ami engem erősen Sharon Stone-ra emlékeztetett az Elemi ösztönben (aki nem látta a filmet, pótolja, az már egy klasszikus!). Ha őszinte akarok lenni, sajnáltam Hanket. Szegény balek teljesen a nő befolyása alá került, aki elmarta a potenciális vetélytársat, egy olyan nőt, akivel Hank esetleg többre vitte volna, mint egy szexuális rögeszme, miközben ő, Misty, mocskos játékot űzött vele, mármint Hankkel.

A történet E/1-ben íródott és Hank szemszögéből mutatja be a történéseket. Végre egy olyan történet, ami a férfi szemszögéből mesél és férfi írta, nem egy olyan nő, aki azt hiszi, tudja mi van egy férfi fejében, hogyan reagálna bizonyos helyzetekben, miközben tulajdonképpen azokat a szavakat adja története hőse szájába, ami ő, a nő, hasonló esetben hallani szeretne.

Ez ez másféle történet volt. Átlagemberekről. Nincs gyerekkori sérelmeit nyalogató döggazdag fazon, sem zseniálisnak beállított ostoba szegény lány, aki majd a történet végére révbe jut s boldogan élnek míg meg nem halnak. A történetnek tulajdonképpen vége sincs, mert ugye ez egy trilógia nyitókötete. 
Volt történet, volt erotika (BDSM és swingerklub is), voltak benne fordulatok és eredeti megoldások (néhány közhely is, de kicsire nem adunk!).

Erotikus írások (felnőtt) kedvelőinek ajánlom!

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

Sukitore –Szabadon

Mondjuk a magunkét… Halasi Miklóssal

Lilith M. Abbey, Mike Menders – Krisztin

Lisa Kleypas – A kék szemű ördög

Travis testvérek 2

ISMERJÉK MEG A KÉK SZEMŰ ÖRDÖGÖT – Hardy Catesnek hívják. Szegénysorból származik, és a saját erejéből lett milliomos. Sok ellenséget szerzett a houstoni olajipar csúcsáig vezető durva, rögös úton. Forró a vére, és csak a bosszú jár az eszében.

ISMERJÉK MEG AZ ÖRÖKÖSNŐT – Ő Haven Travis. A család vagyonának ellenére sem hajlandó arra az ösvényre lépni, amelyet neki választottak. De amikor olyan férfihoz megy feleségül, akit a családja elutasít, az élete új és veszélyes irányt vesz. Két évvel később hazatér, elszántan arra, hogy megóvja a szívét. Hardy Cates, a család ellensége, az utolsó ember, akire szüksége van, hogy betegye hozzá a lábát és lángra gyújtsa a szívét.

NÉZZÉK, AHOGY REPKEDNEK A SZIKRÁK… Lisa Kleypas érzékiségtől áthatott regénye tele van olyan férfiakkal, akiket boldogan imádunk. Lebilincselő meseszövésével fogva tart, miközben a két ember sorsa lassan kibontakozik előttünk.

Gabo, 2019

Eredeti cím: Blue-eyed Devil, 2008

A sorozat első részét, A pártfogót, nem kedveltem, s most nagyon finoman fogalmaztam. Annyira azért nem volt rossz – legalábbis az én ízlésem szerint –, hogy ne adjak még egy esélyt a sorozatnak.

Nem mondom, hogy hogy ez a második könyv lenyűgőzött, de teljesen más irányt vett a történet. Sajnos továbbra is E/1-ben íródott, amit soha nem fogok kedvelni, de legalább nem kellett végigszenvedni a hősök kamaszkorát és tömény lelki mizériáit, hiszen a történet onnan folytatja, ahol az előző rész abbahagyta, azaz Liberty és Gage esküvőjén, csakhogy most nem ők a történet főszereplői, hanem Haven Travis, a Travis-klán egyetlen lánygyermeke és Hardy Cates, akit már az előző részben megismertünk, mint notórius bajkeverőt. Nos ebben a részben Hardy Cates, aki a címbeli kék szemű ördög, átáll a jófiúk táborába, mert a negatív hős szerepét másra osztották, konkrétan Nickre, akiért a Travis-lány oda s vissza van, és minden szülői figyelmeztetés ellenére megszökik vele, meg sem állva egészen az oltárig. Ez pedig azt eredményezi, hogy Travis-papa elzárja a pénzcsapot.

Tehát van egy hősnőnk, a dúsgazdag Travis família egyetlen, elkényeztetett lánygyermeke, aki igazándiból, csak ahhoz ért, hogy hogyan legyen úrinő, hiszen Texasban nem is igazán várnak el mást a hozzá hasonló hölgyeményektől. Bár, ami azt illeti, munkája van, s becsülettel el is végzi azt. Makacs, önfejű, és természetesen azt hiszi, mindent jobban tud másoknál, ezért dacolva apja intésével megszökik Nickkel és összeházasodnak. Csakhogy rövid időn belül kiderül, hogy Nick egy szociopata és az érzései nem Havennek szólnak, hanem a remélt anyagi javaknak. S mikor a csapot elzárják, a sármőrből egy agresszív disznó lesz, aki a sárba tiporja a nő önbizalmát és a fizikai bántalmazástól sem retten vissza, természetesen ezt úgy álítva be, mintha Heaven provokált volna ki mindent.

Mikor egy durvább bántalmazás után Heaven úgy dönt, hogy elég volt és szégyenét legyűrve családjához fordul segítségért, a dolgok némileg rendeződni látszanak, csakhogy megjelenik a színen Hardy Cates, aki az előző részhez képest, most a jók táborát erősíti, és akivel bátyja esküvőjén Heavennek volt egy véletlenen múló érzéki fellángolása a családi borospincében. S hogy a dolgok mégse menjenek olyan símán, Haven visszautasítja bátyja cégében a vezetői poziciót, inkább irodavezetőként dolgozik egy olyan nőnek, aki férje viselkedésének női variánsa. A mutatós nő rosszindulatú, irigy, szinte állandóan az orra alá dörgöli származását és gazdag-gyerek mivoltát, és ott árt Havennek, ahol csak tud, csupán azért, mert megteheti.

S mikor már azt hiszi dolgai rendbejötek, családjával is javul a kapcsolata, viszonya Hardy Catesszel jól alakul, akkor ismét feltűnik a színen a szociopata ex, s a dolgok eldurvulnak.

A nyilvánvaló szerelmi történeten kívül, ez a családon belüli erőszakról szól. Arról, hogy egy erős személyiségű férfi mennyire tud manipulálni egy nőt, hogyan tudja elérni, hogy teljesen értéktelennek érezze magát, hogy jogosnak érezze a büntetést, a bántalmazást. S arról, hogy a bántalmazott nők, szégyentől, önbizalomhiánytól, vagy ki tudja még mitől indíttatva milyen hosszan tűrik el, hogy egy másik személy átvegye életük felett az irányítást.

Annak ellenére, hogy egy sorozat második része, kis jóindulattal önálló történetként is olvasható. Sőt! Az első része annyira felejtős, hogy aki nem kedveli a YA lelki mizériát, az bele se fogjon, hanem inkább ezzel indítsa a sorozatot. A szereplők amúgy is valamennyien feltűnnek itt is és senki semmiről nem marad le.

Lényegében ez egy három főszereplős történet volt: a jó fiú, rossz fiú meg a szende hősnő, akit viktimizálni kellett többszörösen is. Természetesen a végére ott van a mindenre kiterjedő boldog végkifejlet, boldogan élnek, míg meg nem halnak és a roszfiú elnyeri méltó büntetését, ami úgy van jól, hiszen a végére nagyon elragadtatta magát.

Összehasonlíthatatlanul jobb volt az előző résznél, de ahogy mondani szoktam: ízlések és pofonok…

A sorozat első könyve:

A pártfogó

Laurelin Paige – Szabadíts meg!

Találkozások 1

Laurelin Paige neve nem ismeretlen a zsáner kedvelőinek, hiszen több könyvével, sorozatával is találkozhatott már a magyar olvasóközönség. A Libri Kiadó a Fixed sorozat spin off történetét, a két részes Találkozásokat hozta el a szerző rajongóinak. Ennek első könyve a Szabadíts meg, mellyel a Blogturné Klub három bloggere indul turnéra. Kövesd őket, játsz velük, s amennyiben a szerencse is melléd áll, tiéd lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv.

Gwen Anders sebhelyekkel, kérges szívvel élte túl a nehéz gyerekkort. Elégedetten végzi a munkáját: a menő New York-i klubot, az Eighty-Eighth Floort menedzseli. Az ő története nem azzal ér véget, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak”. Fenébe a tündérmesékkel! Amúgy sem hisz az ilyesmiben.

Amíg meg nem ismerkedik JC-vel.

A gazdag, megnyerő playboy a legszexisebb férfi, akit Gwen valaha látott, de őt nem érdekli az éjszakai kalandor. Ám amikor egy családi tragédia kis híján az összeomlás szélére sodorja, JC az, aki új túlélési trükköt tanít neki, mely elemi ösztönökre és vágyakra épül. JC kötöttségektől mentes leckéi arra kényszerítik Gwent, hogy lemondjon az irányításról. A gondosan felhúzott falak lassan összeomlanak körülötte.

Gwen csodálatos világot fedez fel a börtönén túl. A szabadság megrészegíti – és halálra rémíti. Amikor rájön, hogy érez valamit JC iránt, félti a szívét. Főleg, amikor kiderül, hogy JC-nek is vannak titkai. Olyan titkok, melyen nem eresztik.

Libri, 2019

Eredeti cím: Free Me, 2014

Megrendelhető

Laurelin Paige könyveivel mindig bajban vagyok, mert soha nem tudom, hogy mire számítsak. Persze, az erotikán túl, mert az nála mindig biztos befutó.

A Fixed sorozatát, amivel a magyar piacra berobbant, szerettem is, meg nem is, viszont a First and Last mindkét részét kedveltem, és azért mindkettőt, mert külön-külön semmi értelme nem lett volna. Annyival több van abban a történetben mint a szerzőre jellemző csatakos erotika, de mint minden, ez is ízlés kérdése, meg azé, hogy ki mit akar érteni belőle, mert ugye nem vagyunk egyformák.

S akkor most itt van ez az újabb két részes történet. Egyelőre csak az első része érhető el magyar nyelven, amit természetesen akkor hagyott abba szerzője, amikor már igazán érdekes lett volna a dolog. Remek marketing fogás, nem mondom, de én már annyira vágyom egy olyan könyvre, aminek eleje és vége is van, illetve a befejezésre nem kell hónapokat, esetleg éveket várni. Feltételezem, ezzel nem vagyok egyedül, de ez pusztába kiáltott szó.

A Találkozások a szerző Fixed trilógiájának (rossz beidegződés – azóta a trilógia duplájára nőtte magát!) spin off története. Hogy a Szabdíts meg! miben kapcsolódik hozzá? A történet hősnője, Gwen Anders, annak a Norma Andersnek a húga, aki Hudson Pierce jobbkeze, és aki gyengéd érzelmeket táplált főnöke iránt a Fixed történet egy adott pontján. Ugye azt tudjuk, hogy fölöslegesen. Egyébként a történetben epizódikusan maga Hudson és felesége is meg fog jelenni, Norma is megkapja a maga helyét, mint mellékszereplő.

Tehát itt van Gwen Anders, az Eighty-Eighth Floor klub menedzsere, közel a harminchoz, és sajnálatos módon neki sem volt boldog gyermekkora. Az még sajnálatosabb, hogy ezzel a klisével már sokadszorra kell szembesülni, mintha a világ csupán ilyen típusú emberekből állna.

Ettől függetlenül Gwen elég jól megvan, van munkája, amit még élvez is, van fedél a feje fölött, hiszen nővérével osztozik annak lakásán és esze ágában sincs tartós kapcsolatba bonyolódni senkivel. Itt a tartóson van a hangsúly. Kicsit magányos, kicsit tartózkodó, és szivesebben tölti szabad estéit otthon a tévé előtt, vagy nővére társaságában… szintén otthon.

Gwen és a történet hősének megismerkedése véletlen eredménye. Helyettesített valakit, amikor a rájött, hogy a klub egyik magántermében dekadens buli folyik. S mint utóbb kiderült ez heti rendszerességgel megtörtént. Itt találkozik először Gwen és a titokzatos JC, aki a pikáns bulikat szervezi barátainak és innen indul a titkokkal teli történetük.

Nagy véleményem nincs Gwenről, mint szereplőről. Az esze tiltakozik, hogy belemenjen abba a kizárólag érzéki élvezetekre korlátozott és nagyon jól behatárolt viszonyba, de mégis megteszi és úgy viselkedik a férfi jelenlétében, mint egy tüzelő szuka. Tudom, ez így csúnyán hangzik, de szebben nem tudom szemléltetni azt, ahogyan Gwen reagál a férfi jelenlétében. Ebben a felállásban a férfi irányít, nincsenek teljes nevek, nincsenek személyes infók, nincs kötődés, csak szex és az is a JC feltételei szerint. Csakhogy ez a viszony lassan megváltozik, legalábbis, ami Gwent illeti, hiszen egyre több információmorzsát ad át magáról a férfinak, miközben az nem viszonozza semmivel. Nyilvánvaló, hogy a férfi titkol valamit és ez szerencsére ki is derül a könyv végére, viszont nem volt akkora durranás mint vártam volna.

A politikai korrektség nevében a történetben feltűnik Benjamin, az Anders nővérek öccse. Róla azt kell tudni, hogy homoszexuális és ő az, aki a legrosszabban viselte a bántalmazó apa viselkedését. S mit tesz a fikció ördöge? A bántalmazó apa pont most szabadul a börtönből, hogy ismét megkeserítse gyermekei életét.

Szóval feszültség volt bőven, erotikában sem volt hiány, mint ahogy meglepetésekben sem. A kellemetlen fajtából. Mert a JC-féle Las Vegas epizódnál bizony fintorogtam egyet, hogy ez most meg mire volt jó?

Hogy mi nem volt? Boldog végkifejlet. Biztosan lesz majd, de ki kell várni a sorozat második részét. Hogy ez hogyan fog majd materializálódni, arról fogamam sincs, még megtippelni sem tudom. Egy biztos: ennek a kötetnek a végére JC és Gwen már nem egy pár – hiába a kölcsönös szerelem –, egyelőre az is kétséges, hogy valaha is azok lesznek.

Bár az elején nehezen indultak be a dolgok, utána a cselekmény meglehetősen felpörgött, erotika is bőven volt benne, tehát a zsáner kedvelői minden bizonnyal értékelni fogják ezt az új Laurelin Paige történetet. Meg ízlések és pofonok…

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

Fixed trilógia

Hudson (Fixed 4)

Első érintés (First and Last 1)

Utolsó csók (First and Last 2)

Chandler (Fixed 5)

A történet hősei az Eighty-Eighth Floor klubban ismerkednek meg. Ha klub, akkor italokat is felszolgálnak, s ha italok, akkor lássuk hogyan is állunk a koktélokkal.

A turné minden állomásán egy ismert koktél fotóját és klasszikus receptjének összetevőit találjátok. A ti feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a koktél nevét

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

10 cl Prosecco

5 cl zúzott őszibarack

a Rafflecopter giveaway

03.13 - Betonka szerint a világ…

03.15 - Kristina blogja

03.17 - CBooks

Meghan March – Rád vágyom

Mr. Mount bűnös élete 2

  

Szórakozik velem. A játékszere vagyok. Legalább nem lesz több adósság. 

Gyűlölni akarom, de a testem nem hagyja. Hogy lehetséges, hogy vágyom rá és egyszerre félek is tőle? 

Figyelmeztettek, hogy össze fog zavarni. Szálljak szembe a testi vágyaimmal? 

Nem sejtettem, hogy totális zűrzavar lesz. 

De tudhattam volna. Ha valamiben Mount benne van, akkor ott nincsenek szabályok.
Nem fogok behódolni. Nem lehetek gyenge. Követem az elveimet és kihozom a legtöbbet az együttműködésből, anélkül, hogy a szívem és a lelkem sérülne. 

Csakhogy neki más tervei vannak…

A Rád vágyom a Mr Mount bűnös élete 2. része. Mount és Keira története a Tiéd vagyok című kötetben folytatódik.

Meghan March erős, érzéki nőkről ír és mocskos szájú alfa-hímekről, akiket térdre kényszerítenek. Erotikus regényei Amerikában hatalmas sikert aratnak, és már a hazai olvasók szívét és a sikerlistákat is meghódította.

Álomgyár, 2019

Eredeti cím: Defiant Queen, 2017

Ez nem a népszerű bejegyzés lesz, ugyanis, amennyire kedveltem a sorozat kezdő részét (Téged akarlak), annyira csalódtam a folytatásban. Bejött az, amitől az első rész olvasása után féltem: a szerző nem tartotta a színvonalat, hanem visszatért a rá jellemző, romantikára-erotikára hangsúlyt tevő stílushoz, ami a cselekmény kárára ment. S ezt még meg is fejelte a már közhelyesnek ható nehéz, hányatott gyermekkor klisével.

Az első részben egy erős férfi főszereplőt ismertem meg: kegyetlen, pontosan tudja kit hogyan lehet sarokba szorítani, büntet és megfélemlít, érzéketlen. Ez így mind rendben van, hiszen ő a helyi gengszter, az alvilág királya és New Orleansban még a fű sem nő, ha ő azt úgy akarja. Ebben a második részben Mr. Lachlan Mount puhul szerelemből kifolyólag. Bár ez így sehol nem hangzik el/íródik le, nyílvánvaló, hogy a keményfiúnál közbeszólnak az érzelmek, minek következtében bejön az, amit a fülszöveg ígér: a mocskos szájú alfahímet kvázi térdre kényszerítik. Ami vitatható, hiszen az, hogy Őgengsztersége figyelme kissé lanyhult, az még nem nevezhető térdre kényszerítésnek. S nem kellene elfelejteni, hogy azért Mr. Mount felnőtt férfi – a matematika mai állasa szerint 40+ –, és nem egy könnyen lángra kapó ifjonc. Keira, a hősnő pedig olyan távol áll attól, hogy erős nő legyen, mint Makó Jeruzsálemtől.

Akárcsak az első rész, ez is E/1-ben íródott, váltott szemszögben és mások bármennyire is rajonganak érte, engem továbbra is idegesít, amikor egy nő azt hiszi magáról, hogy ő tudja mit tenne, mondana az illető férfi hős az adott helyzetben. Rendben van, hogy a történet úgy fikció, ahogy van, de akkor is csak azt tudja a szereplő szájába adni, amit ő, a nő hallani szeretne tőle az adott helyzetben, vagy reakcióként elvárna tőle.

Jelen történet onnan folytatja, ahol az első rész abbahagyta: Keira lakásába becsenget a férj. Az a férj, akit ő hónapokkal korábban eltemetett, és akiről kiderült, hogy nemcsak életben van, hanem monumentális csaló, kisstílű bűnöző is, aki úgy gondolja, hogy játszadozhat azzal, ami Lachlan Mounté. Ez egy ígéretes epizód volt, illetve lett volna, ha Mount rövid úton ki nem iktatja hatalmát fitogtató módon.

De még mielőtt a történet jelenével foglalkozhatnánk a szerző egy harminc évvel korábbi epizóddal indít, ami betekintést ad a rettegett Mount kamaszkorába és származásába. Rosszul mondom, nem a származásába, hanem abba, amit erről ő maga is tud: csecsemőként egy templom lépcsőjén találták és következett a nevelőszülők hosszú sora. Pillanatnyilag nem értem, hogy miért kellett ezt elpufogtatni és ebben a formában.

Miért nem kedveltem ezt a történetet? A nyálas romantikáért. A gengszter, akinek csak úgy véletlenül odapottyantottak egy nőt, és aki az ő új játékszere, puhulni kezd, figyelme lankad és mindent kockáztat, amit addig elért, mert hirtelen érzelmei lesznek. Mi több, még egy whiskey-fesztiválra is elviszi Keirát Dublinba, mert ugyebár ez a hölgyemény szíve vágya. Ez a rész kimondottan untatott, bármennyire is magyarázható szükségessége azzal, hogy Keira lényegében egy kis szeszlepárlót vezet odahaza.

Keirát továbbra sem kedveltem. Lehet, hogy szexi, de távolról sem erős nő, inkább olyan sablonos szereplő, amilyennel mostanság minden második könyvben találkozni lehet, aki az erőnek, talpraesettségnek a látszatát nyegleséggel próbálja fenntartani

Ez a rész sajnálatos módon engem nagyon a híres-hírhedt “szürkére” emlékeztetett, ami olyan amilyen, lehet szeretni, vagy sem, de pontosan híréből fakadóan egy fajta etalon lett, amihez a hasonló témájú, felépítésű történeteket hajlamosak vagyuk hasonlítani. S itt van egy újabb három részben húzott-nyúzott történet, melynek főhőse egy zavaros gyermekkort maga mögött hagyó vagyonos és hatalombeteg férfi, némi szexuális devianciával, s mellé partnernek a szexi, de enyhén bugyuta nő, akit viktimizálni kell: ő aztán ezt az egészet nem akarta, ő rendes és becsületes, ő csak a körülmények áldozata. S majd a szerelem mindent megváltoztat, mindent felülír, a rettegett gengszterből példás állampolgárlesz – remélem nem!

Hogy ennek ellenére miért fogom majd a sorozat utolsó könyvét is elolvasni? Azért, mert mindaz, ami ebben a részben a romantikus-erotikus szálon kívül történt, felülírja mindazt, amit az első rész olvasása után feltételeztem a cselekmény további alakulásáról. Most abszolút nyilvánvaló, hogy mindaz. ami történt nem véletlen volt, nem Mount irányít, hanem teljesen biztosan valaki más húzza a szálakat a háttérből. Csupán az a kérdés, hogy kicsoda, és van-e valamilyen köze a harminc évvel korábban történtekhez? Mert ha van, akkor az sok mindent megmagyaráz. Viszont ha nincs, akkor az egész kezdő epizód harminc évvel korábbanról teljesen felesleges volt.

Továbbra is ígéretes történet, sőt kedveltem is azokat a részeket, melyek nem hősök között szövődő romantikus-erotikus kapcsolatról szóltak. De hát ízlések és pofonok…

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

Vágy és hatalom (Vágy 1)

Vigyél magaddal

Téged akarlak (Mr. Mount bűnös élete 1)