Ashley Carrigan – Az oroszlán árnyékában - extra

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Ashley Carrigan legújabb regényét a Zafír pöttyös könyvek sorában. Az oroszlán árnyékában a Negin sorozat első része, mely San Francisco sötétebbik oldalára viszi az olvasókat, ahol egy titkos csapat oldja meg a félelmetes paranormális eseményeket, szellemeket fognak be, démonokat üldöznek saját határaikat feszegetve. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában. 

Ami neked horror, az neki egy szokásos hétköznap este.

Negin Belford egy titkos csapat tagja.Nyughatatlan szellemeket segíti át a másik oldalra, de közben fogalma sincs, honnan ered a képessége.

Kicsoda ő? Mi ez a bámulatos hatalom, ami a vérében lobog, és egyre csak növekszik?

Ezek a kérdések hevesen érdeklik a csapatot irányító szervezetet is, és minden eszközt bevetnek, hogy a végére járjanak.

Egyik társuk halála után új tag kerül a csapatba, akinek fő feladata, hogy megvédje Negint a rosszindulatú szellemektől. A lány egyetlen porcikája sem kívánja George társaságát, bármilyen szuper katona is, és bármilyen igéző a szeme, lehengerlő a mosolya.

De ahogy egyre több időt kell együtt tölteniük, már egyikük sem tagadhatja a köztük pattogó szikrákat.

Vajon ki tette a csapatba a férfit, és milyen titkokat rejteget?

Ahogy Negin képességei változni kezdenek, a helyzet bonyolódik, és a lány elveszít minden biztos fogódzót. Választania kell, hogy elfogadja a sors által kijelölt utat, vagy harcol ellene.

Borzongás, szenvedély és egzotikus sumér mitológia egy lebilincselő történetben.

Engedd át magad a sötétség ölelésének!

Könyvmolyképző, 2019

Megrendelhető         Beleolvasó

   Találkozásom Ashley Carrigannel, mint szerzővel, évekkel ezelőtt történt, pontosabban 2014-ben, amikor magánkiadásban megjelent egyik romantikus regénye, a Két lépésre a mennyországtól. Egy ismerős ajánlására olvastam a történetet, és akkoriban még fogalmam sem volt arról, hogy a borítón szereplő név magyar író(nő)t takar. Mivel nagyon megkedveltem a történetet – amit azóta már kétszer is újraolvastam –, kutakodni kezdtem további írások után, és ekkor tudtam meg, hogy a hölgy tulajdonképpen korábban is publikált már, csak a hozzá oly közel álló zsánerben (ami viszont tőlem meglehetősen távol áll), s később is számos fantasy-könyve jelent meg. Közben megszületett a blog, s nem tudtam ellenállni, hogy ne írjak arról a könyvről (a már említett Két lépésre a mennyországtól), mely bárhonnan nézzük, bestsellernek számít, hiszen azóta is piaca van, sőt időnként ismét feltűnik toplistákban. Ekkor kötöttünk virtuális ismeretséget a szerzővel, ami azóta is tart.
   Már eltelt néhány év a nagy áttöréstől, melyben sok magánkiadásban güriző szerző reménykedik, Ashley Carrigan a Könyvmolyképző Kiadó szerzője lett, rivaldafénybe került. Most pedig három romantikus történet után Az oroszlán árnyékában című könyvével visszatért kedvenc zsáneréhez, a fantasy-hez.
   Készült már vele számtalan interjú (magam is kettőért vagyok bűnös), beszélgetés, ezért most nem az írót veszem górcső alá, hanem az embert az írói álnév mögött, és megosztanék néhány olyan dolgot, amit elképzelhetően nem tud a nagyérdemű Ashley Carriganről, bár ezért nagy valószínűség szerint meg fog rugdosni. S nagyon tisztelem azért, mert a siker ellenére az maradt, aki előtte is volt, nem szállt el magától, s továbbra is benne van a szakma iránti alázat, melynek hiányában nem könyveket produkálunk, hanem pszeudocelebeket.
   Lássunk akkor néhány apróságot az írói álnév mögött levő emberről:

– bár mindig éjszakába-hajnalba nyúlóan ír, soha nem iszik kávét

– mai napig papírra ír ceruzával, síma fénymásolópapírra és sohasem kockásra vagy vonalasra, mert amúgy sem tartaná be a sorokat. A kézirat begépelésével lerongyol egy billentyűzetet, ami évi két új billentyűzet-megújítást jelent.

– évekkel ezelőtt, egy borongós-esős reggelen, egy farakás alól halászott ki egy öklömnyi, nyivákoló cirmost. Jack azóta 7 kilóra gyarapodott, és a világ legfélősebb kandúrja, aki némi figyelemért cserébe képes rátelepedni és hangosan hortyogva jókat durmolni a kéziraton, vagy a billentyűzeten sétálni.

– a jóképű pasi prototípusa néhány évente frissül, jelenleg Kivanc Tatlitug, török színész a kedvenc – néhány könyvének főhőse határozottan hasonlít is rá. Ha a könyveiből valami csoda folytán filmadaptáció készülne, szívesen castingolná személyesen az urat.

– a valóságban neki gondot okozó emberek egy következő könyv szereplőiként jelennek meg, és kivétel nékül kinyírja őket válogatott módszerekkel, mert a bosszú mindig édes.

– minden könyvében elrejt egy valóságos mozzanatot a saját életéből, egy tragédiát, egy ellenfelet, egy élethelyzetet, egy szerelmet, egy érzést, egy párbeszédet, balesetet, helyszínt. A beleszőtt apróságok valóban megtörténtek, de mindig titok marad a közönség előtt, hogy mik ezek.

– szereti a sajtos tésztát, rántott húst, az Unicumot, a Milka csokit, Dobostortát...

– 18 könyve jelent meg, ebből az utóbbi négy a Könyvmolyképző Kiadónál, további néhány kézirat még kiadásra vár, és minden évben jön hozzá kettő darab új. Több műfajban kipróbálta magát: romantikus, fantasy, misztikus. Számtalan félig vagy egészen megírt korai kézirat landolt a kukában egy érzelmi felindulásból elkövetett selejtezés okán. Az előolvasói szigorúan eltiltották az ilyen tettektől.

   – Lazításként és írás közben is zenét hallgat, vagy sorozatokat néz, hogy meglegyen a háttérzaj. Zenét sokfélét, széles a skála, Disturbedtől, Marilyn Mansontól kezdve a melankolikus filmzenékig. Kedvenc sorozatok: Penny Dreadful, A híd (az eredeti skandináv), Hannibal.

   – kedvenc írói: Anne Rice, G. G. Marquez, Jane Austen, Rejtő Jenő. Az olvasni nem szerető kiskamaszból igazi könyvmoly lett és időközben elhivatott író.

   – kislánykorában nem királylány és nem Charlie angyala akart lenni, hanem Jedi.

   – női katakterei kivétel nélkül erősek, határozottak és enyhén nonkonformisták. Ennek egyszerű oka van: ő maga ki nem állhatja a picsogó, szempillarebegtető libákat és a magamutogató szelfikirálynőket. Azt vallja, hogy egy nő nem áldozat, nem alárendelt, nem a gyengébb nem, hanem egyenrangú fél.

   – nem szeret erotikus jeleneteket írni, s ha mégis megteszi, akkor írás közben többször is felpattan és kirobog a teraszra bűnös szenvedélyének hódolni. Értsd: cigizni. A Nutella is besegít ilyenkor. Saját bevallása szerint sokkal könnyebb véres akciójelenetet írni, mint erotikust.

   – korábban érdeklődött a rajz, különösen a grafika iránt, de műveit nem szánta a nyilvánosságnak. Az írás miatt ma már nincs ideje rá, ami nagy kár, mert szerencsém volt látni néhány igen jól sikerült rajzát.

   – nem szeret szerepelni, hiányzik belőle az exhibicionizmus, szerzői blogján és közösségi profiljain is kizárólag az írással kapcsolatos híreket és újdonságokat osztja meg. Azt is ritkán teszi.

   – amit ki nem állhat: politika, futball, mulatós zene, hazugság, álnokság, ostobaság, pofátlanság, szelfikirálynők, smúzolás.

   Mit mond legújabb könyvéről?

   Az oroszlán árnyékában című könyv visszatérés a misztikus műfajba, vissza a gyökerekhez. Az első kötetben megismerhetjük Negint, a paranormális képességekkel megáldott fiatal nőt, aki a nyughatatlan szellemeket segíti át a másvilágra. A titokzatos háttérszervezet álatal irányított kis csapat tagjaként rázós kalandokban vesz részt. Vagány csaj, nem ijed meg az árnyékától. Úgy megy szellemvadászatra, ahogy más az irodába gályázni. Negin szabadszájú, antiszociális, bátor és szenvedélyes nő. Élvezi az akciókat, elemében van a bevetéseken, és nem szívbajos akkor sem, ha egy démon fejét kell lenyisszantani.

   Amikor halottnak hitt apja felbukkan és kimenti a szorult helyzetéből, egy csapásra változik meg minden az életében. Megkapja a válaszokat kamasz korától fogva gyötrő kérdéseire, hogy ki is ő és miért rendelkezik extra képességekkel. Csakhogy apuci megjelenése olyan titkokat is felfed, amik súlyos következményekkel járnak sorsát illetően és további kérdéseket vetnek fel. Miért vált olyan érdekessé személye a titkos szervezet számára? Hová küldi át a szellemeket? Mi van a másik oldalon? Miért vonzza annyira az Alvilág? Mi ez a húzó erő, ami egyre csak vonzza a sötétség felé, és aminek képtelen ellenállni? Vajon a vérében pulzáló hatalom mire képes még? Kit kell szolgálnia és mi a célja az apjának vele? Mire akarja felhasználni őt? Hogyan lehetséges egyensúlyozni a fény és a sötétség között, hogy egyiknek se legyen rabja?

  Egyik kedvenc idézete:

   "Az a valami, aki lehívta őt az emeletről, odakint volt, és várt rá. És akkor meglátta az ablak túloldalán. Egy fényfolt jelent meg, hosszúkás alakzattá állt össze és fokozatosan emberformát vett fel. Negin meztelen talpa a padlóhoz dermedt. Képtelen volt megmozdulni. A teraszon, közvetlenül az ablaktábla előtt, egy férfialak körvonalai vibráltak. Az entitás moccanni látszott, és ahogy fordult, egyre élesebben öltötte fel az alakját. Annyi energiát sűrített egybe, hogy az eső nem esett át rajta. Egyszerűen legördültek róla a vízcseppek, ahogy egy valós, fizikai testtel rendelkező emberről.

   Negin szíve sebesen lüktetett a bordái ketrecében. Levegőt sem tudott venni a szörnyű felismeréstől, hogy ő nagyon is jól ismeri ezt a szellemet. Forrósággal jött a rettegés, és elborította a bensőjét, felkúszott a torkára és a fejbőrére. Az entitás lassan felemelte a kezét és az ablakra helyezte. Látni lehetett, ahogy az ujjbegyei és a tenyere az üvegre préselődik. Negin rémülten nyikkantott, ahogy Lucas szellemarcába meredt.

   A férfi valaha zöld szeme most tompán bámult rá, a tekintete mégsem volt üres. Erő volt benne, és ez rémisztőbb volt ebben a pillanatban, mint a puszta megjelenése. A lány a fejében hallotta Lucas hangját. Őt szólította."

A szerző blogja: https://ashleycarrigan.blogspot.hu/

FB oldal: https://www.facebook.com/Ashley-Carrigan-szerz%C5%91i-oldal-125227547538241/

Ashley Carrigan könyveinek címeit keressük a játék során. Minden állomáson 1-1 mixet találtok, a betűket helyes sorrendbe állítva kell beírnotok a a rafflecopter doboz megfelelő sorába. 

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

őzkIég

a Rafflecopter giveaway

02.09 Kelly és Lupi olvas

02.11 Sorok között

02.13 Könyvvilág

02.15 Hagyjatok! Olvasok! extra 

02.17 Betonka szerint a világ...

02.19 Hagyjatok! Olvasok!

02.21 Sorok között extra

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

Két lépésre a mennyországtól

Mondjuk a magunkét ... Ashley Carrigannal

Árnyjátékos

Mondjuk a magunkét ... Ashley Carrigannal - már megint

Ikrek hava

Suttogó völgy

Mike Menders – Macsóbőrben

Te mit tennél, ha más bőrében ébrednél?

Milyen érzés lehet más bőrében ébredni? Mit tennél, ha új külsővel kellene élned? Felrúgnál mindent, vagy beilleszkednél? Tudod, ki vagy te, és ki akarsz lenni?

Magánkiadás, 2019

Néhány nap múlva, pontosabban szeptember 17-én jelenik meg Mike Menders, alias Halasi Miklós erotikus kisregénye… nagyon erotikus kisregénye. Ez, ugyebár, teljesen új részéről, hiszen, akik olvassák írásait, azok a sukitore-hoz szoktak, a párban írt erotikus szösszenetekhez, a szexpercesekhez, vagy terjedelmesebb regényekhez. A Macsóbőrben rövid (de velős!), terjedelmét tekintve még egy Harlequin-füzetben megjelenő történetnél is rövidebb – bocsánat, már nem így hívják őket, hiszen azóta már kétszer is nevet változtattak. Szóval a Macsóbőrben nem egy terjengős valami, hanem egy óra alatt, egy este alatt el lehet olvasni, annak függvényében, hogy ki milyen gyorsan falja a betűket.

A szerző virtuális tér-beli ismerősöm, néha beszélgetünk, előfordult, hogy vitáztunk is, amikor a bennem levő hisztis díva összetalálkozott a benne levő hisztis íróval, de ettől függetlenül elvagyunk.

S akkor itt van ez az újabb erotikus írás, mely egy abszolút reális témát dolgoz fel, hiszen legalább egyszer mindenki fejében megfordult a gondolat, hogy mi lenne, ha csodaszép teste lenne, ha messzi sugározna belőle a szexualitás, ha döggazdag lenne, ha korlátlan hatalma lenne, s ezt a listát a végtelenig lehetne folytatni. Ez teljesen normális, mindenkinek vannak álmai, vágyai, bár ezt egyesek egészen a pszichózisig viszik.

Indulásból szeretném tisztázni, hogy amit itt elmondok/leírok, az a saját, egyszerű olvasói véleményem, senki ne magyarázzon bele többet, vagy mást.

A történet főhőse az átlag férfi, nem túl sikeres, nem is igazán mutatós, és akkor egy ivászattal töltött este után egy másik testben és egy másik életben ébred fel. A téma nem új, számtalan film játszadozott már el vele, könyvben is előfordult. Nos, ez az átlag ember – neve Péter, ahogy a történet végén kiderül – megéli legféltettebb fantáziáját, amikoris mindene megvan: pénz, hatalom, társadalmi pozíció, ellenálhattalan test, karizma és természetesen bombázó kinézetű készséges nők.

S ezzel elérkeztem az egyik olyan dologhoz, amit nem értek. A kortárs magyar írók nagy többsége többnyire angolszász hangzású név alatt publikál, mert így talán nem utasítják el indulásból írásaikat. Nincs mit szépíteni, az olvasók nagy része ellenérzéssel viseltetik a pályájuk elején levő magyar írókkal szemben – bizonyos esetekben jogosan –, tehát símán elfogadom, ha valaki jól csengő nevet választ magának. De akkor miért kell magyar helyszínt és magyar szereplőket (Péter, István, Ferenc, Ildikó és Veronika) használni a történetben? 

Ugyanilyen ellenérzésem van azzal kapcsolatban is, hogy a fejezeteknek címűk van és nem egyszerűen számozottak, azért, mert ez a megoldás forma a számba rágja, hogy mire számíthatok a következő néhány oldalban.

A történet E/1-ben íródott és maga a főhős Péter/Ferenc meséli el. S mivel ezt egy férfi írta, elképzelhető, hogy korrekt az, ahogyan egy átlagférfi álmait, vágyait ábrázolta, bár volt itt néhány olyan megoldás, amivel már itt-ott találkoztam, még a futurisztikus vendéglővel is, bár nem ennyire fantasy-világba illően. És igen, el tudom fogadni azt is, hogy az átlagos Péter így reagál akkor, amikor egy olyan világban ébred, ami csak az álmaiban létezik: kicsit sután, kicsit bizalmatlanul, óvatosan, de kihasználja az adott lehetőségeket. Én is ezt tenném.

Ezt a történetet annak kell elfogadni ami: egy humoros-erotikus fantázia… és ízlések meg pofonok.

Kapcsolódó bejegyzések:

Házinyuszi (Hangulatkeringő 1)

Krisztin

Mondjuk a magunkét… Halasi Miklóssal

Mike Menders – Házinyuszi

Hangulatkeringő 1

Milyen egy jó játékos? Bevállalós, merész, kalandvágyó, és cseppet sem szégyellős. Misty, a cég üdvöskéje pont nekem való. Kellően szemtelen, hogy bármikor elkapjam egy menetre. Vagy többre. Munkaidőben vagy azon kívül, és még a swingertől sem fél. Egy valódi házinyuszi. 

A kapcsolatunk titkos, senki sem tud rólunk a cégnél. Pedig nekünk több kell: korlátok nélküli, féktelen szenvedély! 

Hank vagyok. Ez az én történetem.

Magánkiadás, 2019

Mindig nehéz olyan szerző könyvéről írni, akit valamilyen formában ismerek, és aki lelkesen rámbízza könyvét, hogy majd, alkalomadtán írjak róla a blogra egy ajánlót, recenziót, akármit – inkább akármit, mert én kizárólag a saját véleményem írom le az illető történetről és sosem értékelést, kritikát, recenziót.

Mike Mendersszel (alias Halasi Miklós – ezért vajon meglincsel???) még jóval azelőtt összefutottunk virtuális térben, hogy a blogírás kósza ötletként megfordult volna a fejemben. Tudtam róla, hogy erotikus történeteket ír, elvégre ő a Sukitore, a párosan írt erotikus történetek szülőatyja, aztán később nyomtatásban is megjelentek írásai, társszerzőkkel, vagy nélkülük. Néhányat olvastam is belőlük.

S akkor most itt van a Házinyuszi, a Hangulatkeringő nevű trilógia nyitókötete, amit kizárólag ő jegyez, s mely természetesen egy erotikus történet. Ezt jobb tisztázni indulásból: ez NEM pattanásos kamaszoknak szóló történet, hanem kizárólag felnőtt olvasóknak, különösen azoknak, akik nyitottak az erotikus zsánerre. Mert ebben a történetben bőven van erotika, nyíltan és érthetően fogalmazva, úgy, hogy senki félre ne értse azt, ami épp történik. Mindez vulgaritás nélkül, szépen megírva, s egyetlen pillanatig sem fordult meg a fejemben, hogy ez túl sok lenne. Indulásból tudtam, hogy ez egy erotikus történet lesz, akkor elképzelhetően nem kevés forró jelenet és lepedőszaggatás lesz benne.

Miért Házinyuszi? Azért, mert egy munkahelyen kibontakozó… nem is tudom minek nevezzem, mert románc végképp nem. Talán egy bizarr kapcsolat egy férfi és egy nő között, akik ugyanott dolgoznak. S ugye ott az aranyszabály: Házinyúlra nem lövünk! Hát itt megtörténik a házinyúl lövése, bár erősen vitatható, hogy ki cserkészett be kit, és az is, hogy tulajdonképpen ki irányít ebben a kapcsolatban.

A történet központjában Hank áll. Átlagos fickó, kire munkatársai kicsit sajnálkozó lenézéssel tekintentenek, és aki tele van szexuális vágyakkal és frusztrációkkal, melyeknek tárgya a viszonylag új kolleganő, Misty.

Nos, hát a Misty. Tudom, hogy személynév előtt nem használunk névelőt, de Misty egy ilyen névelős fajta. És nem a szerethető kategóriából. De a szerelem – vagy nevezzük  inkább nemi vágynak – öl, s butít, Hank számára csak Misty létezik, mondhatni már rögészméje van, olyan mintha az ördög szállta volna meg. Egyébként a történet későbbi részeiben Misty Démonka néven is szerepel, nem véletlenül. Bár ami azt illeti, részemről akár Ribanckának is hívhatták volna, mert viselkedésében teljesen megfelelt volna annak, amit a megnevezés takar. Ez már a megjelenésén is látszik, hiszen valaki lehet szexi anélkül is, hogy zsebkendőnyi szoknyákban riszálja magát a munkahelyén, ami elméletileg egy olyan hely, ahová komoly ügyfelek járnak üzletet kötni. A szexi és a kurvás közötti különbséget zongorázni lehetne, és Misty határozottan kurvás.

A sikamlós és néha veszélyes játék, amit Hank és Misty játszik munkahelyen és azon kívül határokat feszeget. Bár volt ott egy jelenet ami engem erősen Sharon Stone-ra emlékeztetett az Elemi ösztönben (aki nem látta a filmet, pótolja, az már egy klasszikus!). Ha őszinte akarok lenni, sajnáltam Hanket. Szegény balek teljesen a nő befolyása alá került, aki elmarta a potenciális vetélytársat, egy olyan nőt, akivel Hank esetleg többre vitte volna, mint egy szexuális rögeszme, miközben ő, Misty, mocskos játékot űzött vele, mármint Hankkel.

A történet E/1-ben íródott és Hank szemszögéből mutatja be a történéseket. Végre egy olyan történet, ami a férfi szemszögéből mesél és férfi írta, nem egy olyan nő, aki azt hiszi, tudja mi van egy férfi fejében, hogyan reagálna bizonyos helyzetekben, miközben tulajdonképpen azokat a szavakat adja története hőse szájába, ami ő, a nő, hasonló esetben hallani szeretne.

Ez ez másféle történet volt. Átlagemberekről. Nincs gyerekkori sérelmeit nyalogató döggazdag fazon, sem zseniálisnak beállított ostoba szegény lány, aki majd a történet végére révbe jut s boldogan élnek míg meg nem halnak. A történetnek tulajdonképpen vége sincs, mert ugye ez egy trilógia nyitókötete. 
Volt történet, volt erotika (BDSM és swingerklub is), voltak benne fordulatok és eredeti megoldások (néhány közhely is, de kicsire nem adunk!).

Erotikus írások (felnőtt) kedvelőinek ajánlom!

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

Sukitore –Szabadon

Mondjuk a magunkét… Halasi Miklóssal

Lilith M. Abbey, Mike Menders – Krisztin

Borsa Brown - A férj prostija

Nőnek maradni mindenáron!

Pamela házassága a szakadék széléhez ért. Három gyerekkel, és egy jóképű, sikeres férjjel az oldalán, úgy érzi, ő nem sokat ér. A mindennapjai szürkeségében azonban elhatározza, hogy megszívleli édesanyja egykori tanácsát: „Egy nő legyen tökéletes háziasszony, szerető anya, és otthon az ágyban egy céda.”

Női praktikákat bevetve, és minden szégyenérzetét levetkőzve próbálja visszacsábítani a férjét, akit talán nem is veszített el.

Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Ezúttal humoros formában, de mégis kegyetlenül őszintén és valósághűen mutatja be a női lélek bonyolultságát.

Egy krízisbe jutó házasság újraélesztése, rengeteg erotikával, érzelemmel, nevettető és elgondolkodtató helyzetekkel. Egy olyan történet, ami bárki életében valóssá válhat. Mert a cél: nőnek maradni mindenáron!

Álomgyár, 2018

Ez a történet valamikor régen már közkézen fogott, más borítóval és Egy férj prostija címmel. Érdekes, hogy most sehol semmilyen nyomát nem lehet találni a virtuális térben, de teljesen biztosan vannak olyan olvasók, akiknél az a variáns is ott lapul. Magyar nevű szereplőkkel (Áronnal és Judittal) és lényegesen rövidebben. Nem olvastam el. Ezt sem olvastam volna, ha egy ismerősöm nem áradozik róla, hogy milyen jó és mennyire megfogta, hogy a hősnő mennyit tett a házassága megmentéséért.

Kedvelem a szerző Maffia trilógiáját, még Az Arabot is (csupán a folytatásait tartom feleslegesnek), gondoltam megér egy próbát annak ellenére, hogy a szerző műveivel nem vagyunk azonos hullámhosszon az utóbbi időben.

Ugye itt van ez a bombasztikus alcím, hogy “Nőnek maradni mindenáron!”, amivel csak egyetlen baj volt: a nőt nem találtam a történetben. Volt egy frusztrált feleség, akinek identitászavara volt, és volt az anya, aki mintha kitüntetést várt volna azért hogy gondoskodik gyermekeiről. Ezek szerepek, melyeket egy adott élethelyzetben betöltött, de hol volt a nő?

„egy nő nappal legyen rendes anya, este pedig egy szajha a hálószobában” – ezzel a szöveggel indította hősnőnket bé anyukája a házasságba. Érdekes módon az enyém azt mondta, hogy sose felejtsem el, több vagyok mint egy farok cselédje és egy háztartás rabszolgája, s az ő házasságának tényleg az ásó-kapa-nagyharang vetett véget. No, de nem rólam van szó, hanem Pameláról, a frusztrált háziasszonyról, aki 40+ évesen észreveszi, hogy férjével való kapcsolata már nem a régi, ő pedig ugyanazt akarja visszakapni. Ha valaki 20+ évnyi házasság után azt állítja, hogy a házassága pont ugyanolyan, mint az első napokban, az hazudik és ámítja magát. Időben egy kapcsolat dinamikája változik és ez így van jól, senki ne áltassa magát azzal, hogy pont úgy turbékol mint esküvője napján.

A drága Pamela saját döntése alapján otthon maradt gyermeket nevelni, aztán mikor fia már lassan egyetemre ment volna, még szült egyet, nehogy már ne legyen miről gondoskodni és megszűnjön otthonülői jogosultsága. S mivel nem egy észkombájn és hisz az olyan városi legendákban, hogy szoptatás alatt nem lehet teherbe esni, második gyermekét gyorsan követte a harmadik is.

“Egyesek agyában talán úgy él, hogy az a munka, amivel pénzt keresel. Én háziasszonyként másként látom. A munka az, amivel pénzt keresel, családot tartasz össze, kényelmet biztosítasz, önzetlenül alárendeled magadat másoknak…” – próbáltál kényelem biztosításával villanyszámlát kiegyenlíteni,  vagy családi összetartással a szupermarketben fizetni?

Nos itt van nekünk ez a nem túl okos szupernőnk, aki úgy dönt, hogy házasságát csak az menti meg, ha ő maga közönségessé válik és kurvát játszik. Mert valamiért úgy gondolja, hogy ez föltétlenül kell a férfiaknak. Vitatható, hogy ezen férfiak ezt pont a feleségüktől várják el, vagy mástól. 

Egy kapcsolat természetes része a szexualitás, de nem minden a szexualitáson múlik. Ez a történet viszont csupán erről szólt: Pamela bedobja három D-s mellbőségét és átmegy a saját férje prostijába. Nincsen ezzel semmi baj, hiszen ez egy kitalált történet, csakhogy a szerző az utószavában kitér arra, hogy ha csak egyetlen házasság mentődik meg azért, mert olvasták a könyvét, akkor már nem volt hiába az idő amit a megírására áldozott. Nem hinném, hogy valaha is a szerzőhöz fogok fordulni párkapcsolati tanácsadás céljából...
   Továbbra sem találtam meg a nőt a történetben és nem is érdemes keresni őt, mert úgy jön le, hogy aki nem feleség és nem anya, és nem áldoz fel mindent a két szerep oltárán az nem is igazán nő. Ne mondja meg nekem mitől leszek nő, mint ahogy azt se sugallja, hogy dugással minden szétesőben levő házasság megmenthető. Lehet ő nincs tisztában vele, de a nemi kromoszómapáron levő XX vagy XY kombináció határozza meg a nemi hovatartozást és amit a genetika adott, azt nem igazán veheti el tőlem senki, ha én azt nem akarom. Nem a habos-babos ruhák, nem az elavult elvek vallása a nők szerepéről a családban és a társadalomban, nem a társadalom által rám akasztott szerepek határozzák meg hogy nő vagyok-e, és nem is magasztos költői-irodalmi blablák. Az meg főként nem határozza meg a nőiességem, ha alárendelem magam egy férfi ígényeinek, sokgyermekes anya leszek, konyhatündér és álandóan verem a mellem, nehogy bárki is elfelejtse fontosságom. És azon is hosszan lehetne vitatkozni, hogy mi a különbség a szexi és a közönséges között.

“Egy bejárónő lettem, és még csak meg sem fizetnek érte! Közgazdász diplomával!” – tudatos válsztás volt, akkor miért kell siránkozni?

A történet tele van populista szlogenekkel a család fontosságáról, az anyaság nagyszerűségéről, és mindez abban a nyegle stílusban ami az utóbbi időben a szerző sajátja. S mikor nem ezeket a közhelyeket ismételgeti, akkor részletesen leírja, hogyan ajánlkozik fel Pamela a férjének és hogyan élik ki újabb és újabb szexuális fantazmagóriájukat. A fura az, hogy a férj rögtön nem lesz fáradt, nincsen sürgős munkája, szabadnapot tud kivenni egy kis etyepetyére és teljesen mindegy hol, de meglovagolja a helyzetet.

Szeretném ismételten kihangsúlyozni, hogy ez a történet fikció, jól gondolja át mindenki, mielőtt ilyen módszerekkel bepróbálkozik, mert jöhet a férjtől visszakézből egy olyan, hogy “ezt meg kitől tanultad kurvája?”

S már el is képzeltem például Kasszás Erzsit – és itt kéretik magára a szerepre gondolni és nem a színésznőre aki megszemélyesíti –, aki ugye társadalmunk emblematikus figurája, amint napi nyolc-tíz órai munka után, lógó idegekkel, tömegközlekedési eszközön izzadva-gyúródva szalad gyermekeiért óvodába-iskolába, habtestén azzal, amire épp rá tudta reggel tenni a kezét, lábán a kínainál vásárolt műanyag szandálban, mert a havi minimálból csak erre telik neki. Majd egyik kezén a gyerekei lógnak a másikban pedig a dugig tömött cekkerek. És örül, ha vacsorára gulyást tud főzni, mert a szusit amúgy is csak a Google-ből ismeri, vagy éppen a lépcsőház folyósóján lejt kvázi rúdtáncot a korlátba kapaszkodva, mert elcsúszott a vizes lépcsőn. Pirner Almához járni rúdtáncra úgysem telik. Mert a mi világunk túlnyomóan ilyen Kasszás Erzsikből áll, nem Pamelákból, akik Louboutin cipőkre és csupa-csipke-csupa-báj fehérneműkre költenek vagyonokat, vagy segédeszközökért a szexshopba járnak. De egy dolog biztos: Kasszás Erzsinek nem kell még intim betétre is pénzt kérnie férjétől, mert van saját keresete, amiből megveheti. S ez a Kasszás Erzsiket az én értékrendemben magasan a Pamelák fölé helyezi. Ha a hősnőnek jó, ha egy férfi kitartottja - bár a sok otthon töltött év után eszébe jut, hogy valaki szeretne lenni - , lelke rajta, csak akkor legyen követendő példaként ábrázolva.

Nem találtam sem viccesnek, sem szórakoztatónak a történetet, csupán szomorúnak, hogy még mindig vannak nők, akik társadalmi megfelelési kényszerből és társfüggőségtől indíttatva idáig jutnak. És még büszkék is rá. Nem érdekel mekkora a szerző rajongótábora és hányan emelik majd az egekbe szuperlatívuszaikkal ezt a könyvet, nekem ez nem jött be. Egy kicsit sem. Mindaz ami ebben a könyvben történik ellentkezik az elveimmel, az életfelfogásommal, azzal, aki vagyok. S bevallom azt is, hogy felén túl már inkább lapoztam, mint olvastam, mert egyszerűen nem érdekelt, hogy per pillanat éppen hol és milyen szexuális szerepjátékba merültek bele a főhősök.

Mivel az utóbbi időben a szerzőtől olvasott könyvek valahogy nem állnak közel hozzám és azonosulni sem tudok sem a témákkal, sem a szereplőkkel, minden bizonnyal többé nem fogok Borsa Brown könyveket olvasni. De ez senkit ne befolyásoljon, a szerző és a tömény erotika rajongói minden bizonnyal imádni fogják, mert ugye ízlések és pofonok… 

Lilith M. Abbey, Mike Menders – Krisztin

Azon ​a májusi napon változott meg minden, amikor Krisztin hazaérkezett. István, a földbirtokos nagybácsi élete teljesen felfordult a fiatal leány megjelenésével. Egy nyár, ami a szenvedélyről, az erkölcsről, a szerelemről szól, és egy feledhetetlen tél számtalan kalanddal, szenvedéssel, izgalmas fordulatokkal.

Az 1800-as évek végén játszódó regényben, az ifjú és tapasztalatlan Krisztin a nagybácsi segítségével kezdi felfedezni önmagát, a nemiség korábban elhallgatott titkait. A férfi érzései napról-napra mélyülnek, miközben a leány érett nővé válik. Vajon az ész, az erkölcs, vagy az érzelmek győznek ebben a tiltott kapcsolatban? Hogyan végződhet egy beteljesületlen szerelem? Elkerülhetetlen a tragédia, mely hőseinkre vár?

Krisztin lebilincselő története érzelmi és morális kérdések elé állítja az olvasót. A fiatal leány kalandjait nem klasszikus stílusban, hanem a két főszereplő váltott szemszögéből ismerhetjük meg.

A történetet – a nyílt erotikus részletek miatt – kizárólag 18 éven felülieknek ajánljuk!

Magánkiadás, 2018

Megrendelhető

Frissen megjelent könyv, bár egy ideje részleteivel, reklámjával ilyen-olyan fórumokon találkozni lehetett. Ellenálltam, nem olvastam egyetlen részletet sem. Én nem szeretek félkész irományokba beleolvasni.

Tisztázzuk indulásból, a könyvet nem a szerzők nyomták le a torkomon és rendelték meg a hozsannázást. Saját döntésem volt és semmi köze nem volt hozzá, hogy a szerzők egyikével már többször is “összefutottam” virtuális térben. Kizárólag a fülszöveg volt az, ami felkeltette annyira a kiváncsiságom, hogy elkérjem olvasásra.

Két szerző, két főhős, két szemszög. Ilyen, vagy ehhez hasonló felállást nem nehéz találni, mert van belőlük bőven. A Krisztin abban különbözik többi, hasonszőrű társától, hogy bár ez is E/1-ben íródott, a női szemszögöt egy nő írta, a férfit pedig… na ki gondolta volna! Egy férfi! S ezzel elérkeztünk az én legnagyobb fájdalmamhoz, a váltott szemszöghöz.

Nincs semmi gond vele, van aki kifejezetten szereti az ilyesmit, mert állítólag így belelát a másik szereplő gondolataiba, lelkivilágába, blabla és satöbbi. Itt pedig adott lenne a korrekt megfogalmazás is, hiszen a nő női szemszöget ír, a férfi pedig férfit, csakhogy ezek a szemszögváltások nem egészítik ki egymást, hanem ismételnek. Meglehetősen sokat, és a plusz információ, amit egy-egy szemszög részéről kaptam az nagyon elenyésző.

A történet központjában természetesen Krisztin áll, aki soha nem látott rokonaihoz érkezik látogatóba anyjával, hogy majd valamikor ősszel főiskolai tanumányokat folytasson egy magyar egyetemi városban. A helyszín az pontosan nincs meghatározva. Az 1800-as évek végén vagyunk, valahol Magyarországon. Nem tudom, ezért kérdezem: volt a 19. század végi Magyarországon főiskola néven futó oktatási intézmény (nem egyetem!!) és oda női hallgatókat is felvettek? Mert a történetből majd az is kiderül, hogy bizony még Krisztin anyja is ugyanannak az intézménynek koptatta padjait.

De térjünk vissza Krisztinre és az ő bimbózó szexualitására. Hősnőnk a történet idején 19 éves, és úgy éreztem, ez inkább egy kompromisszumos megoldás, legyen nagykorú, ne lehessen a pedofília címkét ráakasztani (bár ez a megfogalmazás így akkor is helytelen lenne), legalább ettől szabaduljon meg, ha már úgyis a nagybácsija vezeti be a szexuális örömök világába, ami, ugye, már majdnem vérfertőzés. Én símán el tudtam volna fogadni a hősnőt néhány évvel fiatalabbnak is.

Ez nyilvánvalóan egy erotikus történet, tehát akként kell tekinteni rá, de dícséretes módon történet is társul hozzá és nem is akármilyen. Ami igazán meglepett, az a történet időbeni elhelyezése volt. Valamiért mindig úgy gondoltam a Krisztinre, hogy egy kortárs történet lesz.

Kicsit mindig furcsállom, amikor angolszász nevet használó szerzőről kiderül, hogy az általa írt történet minden szempontból magyar témájú. Értsd szereplői, helyszínei, úgy á-tól z-ig mindene. Ez történik Krisztinben is – bár nyilvánvalóan tudtam, hogy az írói nevek egy magyar szerzőpárost takarnak –, legalábbis az első részben. Ugyanis a cselekmény két részből áll, és a két rész között bizony nagy a különbség.

A első rész romantikusabb, a finom erotikára hangolt, hiszen István, a nagybácsi, egy szerfelett kiváncsi, de teljesen tapasztalatlan fiatal lányt vezet be a szexualis örömök világába. Itt nemcsak erotikáról van szó, hanem érzelmek is társulnak hozzá. S történetük mellett ott van a nyomulós udvarló, aki feleségül szeretné venni Krisztint, meg Krisztin anyja által küldött nevelőnő-társalkodónő-gardedám, aki maga is szemet vet a földbirtokosra és nem rest szexualítását bevetni az ügy érdekében. István pedig csak egy gyarló férfi…

A második rész erőszakosabb, kalandosabb, s míg az első részben a szerzőpáros a finom erotikát részesítette előnybe, addig most a lánykereskedelem, erőszak, bordélyok és szexuális perverziók világába nyerünk betekintést Krisztin után nyomozva a nagybácsival és egy olyan kompániával, ami mintha Rejtő légiós történeteinek lapjairól ugrott volna ki. Csupán Toppauer Hümér hiányzott, hogy időnként felolvasson egy-egy saját költeményt. Ez a rész már nem kizárólag Magyarországon játszódik, hanem nyugatabbra is eljutunk a szereplőkkel együtt.

A történet nem tökéletes, de apró valós vagy vélt hibái ellenére, emészthető, szórakoztató, élvezhető. Nagyon szépen van megírva, trivialitás nélkül, nem mélyülünk el anatómiai görbületekbe és DDD méretekben. Nobel díjat biztosan nem kapnak érte, de műfajában azért jobb jónéhány angyonreklámozott és neves kiadók által piacra dobott műnél… de hát ízlések és pofonok….

   Mivel az egyik szerző nevéhez köthető a Sukitore, mint műfaj, és ez a könyv is kötődik a műfajhoz, a feladat a következő: a rafflecopter megfelelő dobozába azt kell beírni, hogy tulajdonképpen mit is jelent ez a szó. A szerencsés nyertes tulajonosa lehet a Krisztin egy dedikált példányának.

   Figyelem! A szerző csak magyarországi címre postáz!

Még egyszer a feladat:

Mi a SUKITORE szó jelentése?

a Rafflecopter giveaway