A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2019. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2019. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. február 17., hétfő

Ashley Carrigan – Az oroszlán árnyékában - extra


A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Ashley Carrigan legújabb regényét a Zafír pöttyös könyvek sorában. Az oroszlán árnyékában a Negin sorozat első része, mely San Francisco sötétebbik oldalára viszi az olvasókat, ahol egy titkos csapat oldja meg a félelmetes paranormális eseményeket, szellemeket fognak be, démonokat üldöznek saját határaikat feszegetve. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában. 



Ami neked horror, az neki egy szokásos hétköznap este.
Negin Belford egy titkos csapat tagja.Nyughatatlan szellemeket segíti át a másik oldalra, de közben fogalma sincs, honnan ered a képessége.
Kicsoda ő? Mi ez a bámulatos hatalom, ami a vérében lobog, és egyre csak növekszik?
Ezek a kérdések hevesen érdeklik a csapatot irányító szervezetet is, és minden eszközt bevetnek, hogy a végére járjanak.
Egyik társuk halála után új tag kerül a csapatba, akinek fő feladata, hogy megvédje Negint a rosszindulatú szellemektől. A lány egyetlen porcikája sem kívánja George társaságát, bármilyen szuper katona is, és bármilyen igéző a szeme, lehengerlő a mosolya.
De ahogy egyre több időt kell együtt tölteniük, már egyikük sem tagadhatja a köztük pattogó szikrákat.
Vajon ki tette a csapatba a férfit, és milyen titkokat rejteget?
Ahogy Negin képességei változni kezdenek, a helyzet bonyolódik, és a lány elveszít minden biztos fogódzót. Választania kell, hogy elfogadja a sors által kijelölt utat, vagy harcol ellene.
Borzongás, szenvedély és egzotikus sumér mitológia egy lebilincselő történetben.
Engedd át magad a sötétség ölelésének!


Könyvmolyképző, 2019



   Találkozásom Ashley Carrigannel, mint szerzővel, évekkel ezelőtt történt, pontosabban 2014-ben, amikor magánkiadásban megjelent egyik romantikus regénye, a Két lépésre a mennyországtól. Egy ismerős ajánlására olvastam a történetet, és akkoriban még fogalmam sem volt arról, hogy a borítón szereplő név magyar író(nő)t takar. Mivel nagyon megkedveltem a történetet – amit azóta már kétszer is újraolvastam –, kutakodni kezdtem további írások után, és ekkor tudtam meg, hogy a hölgy tulajdonképpen korábban is publikált már, csak a hozzá oly közel álló zsánerben (ami viszont tőlem meglehetősen távol áll), s később is számos fantasy-könyve jelent meg. Közben megszületett a blog, s nem tudtam ellenállni, hogy ne írjak arról a könyvről (a már említett Két lépésre a mennyországtól), mely bárhonnan nézzük, bestsellernek számít, hiszen azóta is piaca van, sőt időnként ismét feltűnik toplistákban. Ekkor kötöttünk virtuális ismeretséget a szerzővel, ami azóta is tart.
   Már eltelt néhány év a nagy áttöréstől, melyben sok magánkiadásban güriző szerző reménykedik, Ashley Carrigan a Könyvmolyképző Kiadó szerzője lett, rivaldafénybe került. Most pedig három romantikus történet után Az oroszlán árnyékában című könyvével visszatért kedvenc zsáneréhez, a fantasy-hez.
   Készült már vele számtalan interjú (magam is kettőért vagyok bűnös), beszélgetés, ezért most nem az írót veszem górcső alá, hanem az embert az írói álnév mögött, és megosztanék néhány olyan dolgot, amit elképzelhetően nem tud a nagyérdemű Ashley Carriganről, bár ezért nagy valószínűség szerint meg fog rugdosni. S nagyon tisztelem azért, mert a siker ellenére az maradt, aki előtte is volt, nem szállt el magától, s továbbra is benne van a szakma iránti alázat, melynek hiányában nem könyveket produkálunk, hanem pszeudocelebeket.
   Lássunk akkor néhány apróságot az írói álnév mögött levő emberről:



– bár mindig éjszakába-hajnalba nyúlóan ír, soha nem iszik kávét

– mai napig papírra ír ceruzával, síma fénymásolópapírra és sohasem kockásra vagy vonalasra, mert amúgy sem tartaná be a sorokat. A kézirat begépelésével lerongyol egy billentyűzetet, ami évi két új billentyűzet-megújítást jelent.

– évekkel ezelőtt, egy borongós-esős reggelen, egy farakás alól halászott ki egy öklömnyi, nyivákoló cirmost. Jack azóta 7 kilóra gyarapodott, és a világ legfélősebb kandúrja, aki némi figyelemért cserébe képes rátelepedni és hangosan hortyogva jókat durmolni a kéziraton, vagy a billentyűzeten sétálni.

– a jóképű pasi prototípusa néhány évente frissül, jelenleg Kivanc Tatlitug, török színész a kedvenc – néhány könyvének főhőse határozottan hasonlít is rá. Ha a könyveiből valami csoda folytán filmadaptáció készülne, szívesen castingolná személyesen az urat.

– a valóságban neki gondot okozó emberek egy következő könyv szereplőiként jelennek meg, és kivétel nékül kinyírja őket válogatott módszerekkel, mert a bosszú mindig édes.

– minden könyvében elrejt egy valóságos mozzanatot a saját életéből, egy tragédiát, egy ellenfelet, egy élethelyzetet, egy szerelmet, egy érzést, egy párbeszédet, balesetet, helyszínt. A beleszőtt apróságok valóban megtörténtek, de mindig titok marad a közönség előtt, hogy mik ezek.

– szereti a sajtos tésztát, rántott húst, az Unicumot, a Milka csokit, Dobostortát...

– 18 könyve jelent meg, ebből az utóbbi négy a Könyvmolyképző Kiadónál, további néhány kézirat még kiadásra vár, és minden évben jön hozzá kettő darab új. Több műfajban kipróbálta magát: romantikus, fantasy, misztikus. Számtalan félig vagy egészen megírt korai kézirat landolt a kukában egy érzelmi felindulásból elkövetett selejtezés okán. Az előolvasói szigorúan eltiltották az ilyen tettektől.

   – Lazításként és írás közben is zenét hallgat, vagy sorozatokat néz, hogy meglegyen a háttérzaj. Zenét sokfélét, széles a skála, Disturbedtől, Marilyn Mansontól kezdve a melankolikus filmzenékig. Kedvenc sorozatok: Penny Dreadful, A híd (az eredeti skandináv), Hannibal.

   – kedvenc írói: Anne Rice, G. G. Marquez, Jane Austen, Rejtő Jenő. Az olvasni nem szerető kiskamaszból igazi könyvmoly lett és időközben elhivatott író.

   – kislánykorában nem királylány és nem Charlie angyala akart lenni, hanem Jedi.

   – női katakterei kivétel nélkül erősek, határozottak és enyhén nonkonformisták. Ennek egyszerű oka van: ő maga ki nem állhatja a picsogó, szempillarebegtető libákat és a magamutogató szelfikirálynőket. Azt vallja, hogy egy nő nem áldozat, nem alárendelt, nem a gyengébb nem, hanem egyenrangú fél.

   – nem szeret erotikus jeleneteket írni, s ha mégis megteszi, akkor írás közben többször is felpattan és kirobog a teraszra bűnös szenvedélyének hódolni. Értsd: cigizni. A Nutella is besegít ilyenkor. Saját bevallása szerint sokkal könnyebb véres akciójelenetet írni, mint erotikust.

   – korábban érdeklődött a rajz, különösen a grafika iránt, de műveit nem szánta a nyilvánosságnak. Az írás miatt ma már nincs ideje rá, ami nagy kár, mert szerencsém volt látni néhány igen jól sikerült rajzát.

   – nem szeret szerepelni, hiányzik belőle az exhibicionizmus, szerzői blogján és közösségi profiljain is kizárólag az írással kapcsolatos híreket és újdonságokat osztja meg. Azt is ritkán teszi.

   – amit ki nem állhat: politika, futball, mulatós zene, hazugság, álnokság, ostobaság, pofátlanság, szelfikirálynők, smúzolás.


   Mit mond legújabb könyvéről?

   Az oroszlán árnyékában című könyv visszatérés a misztikus műfajba, vissza a gyökerekhez. Az első kötetben megismerhetjük Negint, a paranormális képességekkel megáldott fiatal nőt, aki a nyughatatlan szellemeket segíti át a másvilágra. A titokzatos háttérszervezet álatal irányított kis csapat tagjaként rázós kalandokban vesz részt. Vagány csaj, nem ijed meg az árnyékától. Úgy megy szellemvadászatra, ahogy más az irodába gályázni. Negin szabadszájú, antiszociális, bátor és szenvedélyes nő. Élvezi az akciókat, elemében van a bevetéseken, és nem szívbajos akkor sem, ha egy démon fejét kell lenyisszantani.
   Amikor halottnak hitt apja felbukkan és kimenti a szorult helyzetéből, egy csapásra változik meg minden az életében. Megkapja a válaszokat kamasz korától fogva gyötrő kérdéseire, hogy ki is ő és miért rendelkezik extra képességekkel. Csakhogy apuci megjelenése olyan titkokat is felfed, amik súlyos következményekkel járnak sorsát illetően és további kérdéseket vetnek fel. Miért vált olyan érdekessé személye a titkos szervezet számára? Hová küldi át a szellemeket? Mi van a másik oldalon? Miért vonzza annyira az Alvilág? Mi ez a húzó erő, ami egyre csak vonzza a sötétség felé, és aminek képtelen ellenállni? Vajon a vérében pulzáló hatalom mire képes még? Kit kell szolgálnia és mi a célja az apjának vele? Mire akarja felhasználni őt? Hogyan lehetséges egyensúlyozni a fény és a sötétség között, hogy egyiknek se legyen rabja?

  Egyik kedvenc idézete:

   "Az a valami, aki lehívta őt az emeletről, odakint volt, és várt rá. És akkor meglátta az ablak túloldalán. Egy fényfolt jelent meg, hosszúkás alakzattá állt össze és fokozatosan emberformát vett fel. Negin meztelen talpa a padlóhoz dermedt. Képtelen volt megmozdulni. A teraszon, közvetlenül az ablaktábla előtt, egy férfialak körvonalai vibráltak. Az entitás moccanni látszott, és ahogy fordult, egyre élesebben öltötte fel az alakját. Annyi energiát sűrített egybe, hogy az eső nem esett át rajta. Egyszerűen legördültek róla a vízcseppek, ahogy egy valós, fizikai testtel rendelkező emberről.
   Negin szíve sebesen lüktetett a bordái ketrecében. Levegőt sem tudott venni a szörnyű felismeréstől, hogy ő nagyon is jól ismeri ezt a szellemet. Forrósággal jött a rettegés, és elborította a bensőjét, felkúszott a torkára és a fejbőrére. Az entitás lassan felemelte a kezét és az ablakra helyezte. Látni lehetett, ahogy az ujjbegyei és a tenyere az üvegre préselődik. Negin rémülten nyikkantott, ahogy Lucas szellemarcába meredt.
   A férfi valaha zöld szeme most tompán bámult rá, a tekintete mégsem volt üres. Erő volt benne, és ez rémisztőbb volt ebben a pillanatban, mint a puszta megjelenése. A lány a fejében hallotta Lucas hangját. Őt szólította."


A szerző blogja: https://ashleycarrigan.blogspot.hu/




Ashley Carrigan könyveinek címeit keressük a játék során. Minden állomáson 1-1 mixet találtok, a betűket helyes sorrendbe állítva kell beírnotok a a rafflecopter doboz megfelelő sorába. 
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.


őzkIég




02.17 Betonka szerint a világ...
02.21 Sorok között extra

2020. február 14., péntek

Michele Gazo – Lorenzo Il Magnifico


   A Mediciek hatalma 1


A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelent Michele Gazo regénye, a Lorenzo Il Magnificoi első kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere bemutatja a Lorenzo Medici és családja életét prezentáló, ármánykodással, tiltott szerelemmel és összeesküvésekkel teli regényt, mely alapján TV sorozat is készült Daniel Sharman és Sean Bean főszereplésével.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg Firenze történelmét és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott könyv egy példányát.



   „– ​A te családod kezdte ezt a háborút! – sziszegte és Lorenzo szívének szegezte a pengét.”
   Az Úr 1469. esztendejében viharfellegek gyülekeznek a művészek és kereskedők városa, Firenze felett.
A befolyásos Medici családfő, Cosimo halála után az unokája, Lorenzo viszi tovább szellemi örökét, aki korán belekényszerül a családfő szerepébe. Minden ügyességére és ravaszságára szüksége van ahhoz, hogy megküzdjön a hatalmi játszmákat irányító fondorlatokkal és cselszövésekkel.
   A Mediciek felemelkedése és megerősödése irigység és gyűlölködés céltáblájává teszi a családot, és egyre sűrűsödik az intrikák hálója Lorenzo körül. A fiatal hős környezetében találkozhatunk a kor legfelvilágosultabb gondolkodóival, a halhatatlan Botticellivel és tanúi lehetünk a Tavasz születésének is.
   Lorenzo két különleges nő szerelme között vívódik.
   Fivérével és szövetségeseivel pedig gátlástalan ellenfelekkel, árulással, párbajjal és egy hitvány összeesküvéssel kell megküzdenie.
   Lorenzóra vár a feladat, hogy megmentse a Medici családot, és Firenzét a Reneszánsz legnagyszerűbb városává tegye, amiért aztán a történelem az Il Magnifico névvel ruházza fel.
   A regény alapján forgatták a nagysikerű TV sorozat második évadát, ami világszerte rajongók millióit vonzza a képernyők elé


Könyvmolyképző, 2019
Erdeti cím: I Medici. Lorenzo il Magnifico, 2018




   Mediciek. Egy olyan név, mely nagyon sok ember számára ismerősen cseng, olyanok számára is, akik nem járatosak a művészettöténetben vagy a történelemben, mert ugye szeretünk Firenzébe járni, s a Mediciek neve szorosan összefügg Firenzével és a Toszkán hercegséggel, melynek háromszáz éven keresztül vezetői, hercegei, majd később nagyhercegei voltak.
   Az eredetileg kalmár-, majd később bankárcsalád pénzének és politikai befolyásának köszönhette felemelkedését, és a kitartásnak, amellyel ellenlábasaikat eltávolították az útból. Ugyanakkor jelentős a tudománynak és a művészeteknek nyújtott támogatásuk. A család több híres taggal is büszkélkedik, Lorenzo il Magnifico, jelen történet hősén kívül adott a világnak s a történelemnek két pápát (X, Leo és VII. Kelemen) valamint egy francia királynét Medici Katalin személyében. 
   Nos, Michele Gazo könyvsorozata ennek a híres családnak a történetét mutatja be az olvasónak. Az első könyv Lorenzo il Magnifico néven ismert Medici ifjúságával foglalkozik, és filmsorozat is készült belőle, melyből láttam is néhány részt. Sajnos nem az egész sorozatot, mert embertelenül későn sugározták.
   Azt is el kell mondanom, hogy a Mediciek sorozat pillanatnyilag egyetlen könyvből áll, a folytatások váratnak még magukra, tehát felesleges bombázni a kiadót a "mikor jelenik meg a következő rész" jellegű kérdésekkel.

   "A történet a fantázia műve. A regény cselekménye néhány ponton eltér a valós történelmi eseményektől."

   A cselekmény során megismerhettem az ifjú Lorenzót, a művészetek és a tudományok nagy kedvelőjét és támogatóját, s vele együtt családját is, valamit betekintést kaptam abba is, hogy milyen volt az élet a 15. század Firenzéjében. Az biztos, hogy zavaros és politikai, hatalmi harcokkal telített, hiszen Firenze uralmáért nem egyedül a Medici család harcol, hanem a szintén tehetős és befolyásos, de hagyományos értékeket képviselő Pazzi család is. Ebben a zavaros közegben kell átvennie a nagyon fiatal Lorenzónak a család fejének szerepét köszvényes apjától. Egyébként a köszvény volt a Medici férfiak átka, maga Lorenzo sem érte meg az öregkort a betegség miatt.
   A történet nagy része ezekről a hatalmi harcokról szól, valamint a Mediciek, különösen Lorenzo művészetpártolásáról, ezért megjelennek a történet során olyan, a művészettörténetből ismert alakok, mint Sandro Botticelli, Verrocchio és sokan mások. 
   Természetesen van egy romantikus szál is a történetben, bár azt nem mondanám el, hogy számomra abszolút nyilvánvaló volt, hogy Lorenzo két asszony szerelme kötött vívódott volna. Szerelme egy férjes asszony volt, és ez a szerelem éveken keresztül titkos légyottokon teljesedett be, míg feleségével, Clarice Orsinivel csupán az érdek tartotta össze. Ez az a típúsú házasság volt, amit politikai és hatalmi érdekek hoztak össze és a mélyen vallásos és a kor hagyományos értékeit képviselő Clarice, aki a pápa rokona volt, nem osztozott férje művészetek iránti rajongásában. Mi több tisztában volt azzal is, hogy ki az, akiért férje szíve dobog.
   Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik szeretik a történelmi fikciót, azon belül is az ínyenceknek, mert ez nem egy könnyed, szórakoztató lányregény. Ez egy intrikákkal, hatalmi harcokkal, kegyetlenséggel telített történet, melyet csupán a reneszánsz művészetek képviselői ellensúlyoznak valamennyire.
   Kedveltem, mert remek betekintést nyújtobb a 15. század Firenzéjének életébe, többet megtudtam a Mediciekről, de, ugye, ízlések és pofonok...




Lorenzo nagyapjához, Cosimo de’ Medicihez hasonlóan bőkezű patrónusa volt a művészeteknek, így hát mostani játékunk során pártfogoltjai kerülnek fókuszba. Minden állomáson találtok egy puzzle-t, melyet kirakva híres festményeket, szobrokat, találmányokat rejtő képet kaptok, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni a készítő művész nevét. (Nem az alkotás, hanem az alkotó nevét kell beírni a rafflecopterbe!)
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!








02/10 Dreamworld
02/14 Betonka szerint a világ...
02/16 Deszy könyvajánlója





2020. január 28., kedd

Samantha Young – India Place

   Dublin Street 4


   Hogyan ​borítsunk fátylat a múltra és tanuljunk meg bízni a jövőben…
   Hannah Nichols azóta nem látta Marco D’Alessandrót, hogy a srác öt hosszú évvel ezelőtt összetörte a szívét. A rosszfiú volt Hannah első és egyetlen szerelme… az ágyban is. Mindössze egyetlen szenvedélyes éjszakát töltöttek együtt, aztán Marco eltűnt – Skóciából és Hannah életéből is. A következmények súlya alatt összeroppant Hannah azóta sem tudta kiheverni a dolgot.
   Marco – aki valójában nem is olyan elvetemült – iszonyúan megbánta, hogy faképnél hagyta Hannah-t. Így amikor a sors szeszélye folytán újra összefut a lánnyal, többé már nem akarja elengedni. Örökké a nyomában van, hogy minden lehetséges módon bebizonyítsa, ők ketten nem élhetnek egymás nélkül…
   Ám amikor Marco már kezdi azt hinni, hogy van esély a közös jövőre, Hannah olyan felfedezést tesz, ami a felszínre hoz egy fájdalmas titkot. Egy titkot, ami még azelőtt elszakíthatja őket egymástól, hogy egyáltalán újrakezdhetnék a kapcsolatukat…
   A világszerte kirobbanóan sikeres Dublin Street, London Road és Jamaica Lane sorozat új története.
   Tudd meg, mire lehet esély!

   Könyvmolyképző, 2019
   Eredeti cím: Fall From India Place, 2014



   Valamiért mindig azt hittem, hogy a kiadó Arany pöttyös sorozata olyan felnőtteknek szól, akik kinőttek a vörös-rubin pöttyös könyvekből, és másról is szólnak, mint a fiatalság hisztériájáról és mondvacsinált, eltúlzott lelki nyomoráról. Az India Place a legjobb példa arra, hogy mégsem, hiszen a történet valahol a vörös és rubin pöttyös könyvek tematikájának a határán van. Úgy emlékeztem, hogy kedvelem ezt a sorozatot, bár amennyi könyvet olvasok, s amennyi idő eltelt a korábban megjelent kötet óta (két év), az emlékek símán megtréfálhatnak. Ez most nagyon rossz vicc volt.
   A történet továbbra is Edinburghban játszódik, akárcsak a sorozat korábban megjelent részei (Dublin Street, London Road és Jamaica Lane), és a folytatások (pillanatnyilag még két könyv), valamint a kiegészítő novellák, szám szerint nyolc darab. Ezek a helyek valójában is léteznek Edinburghban, aki arra jár könnyen meg is találja őket.
   Arról is megfeledkezdtem, hogy ennek a sorozatnak mennyi szereplője van, s ezek a szereplők minden részben ismét előfordulnak kisebb-nagyobb jelenetekben. Nem lehet minden sorozatot újraolvasni, mielőtt az ember lánya a következő kötetbe fog bele, különösen, ha a sorozat nem is tartozik az újraolvasósok közé. Ez pedig számomra határozottan nem az. Egyszer el lehet olvasni és annyi. Tehát kellemetlenül érintett, hogy ott van egy hatalmas közösség bonyolult rokonsági-barátsági kapcsolatokkal s én nem nagyon emlékszem, hogy ki kicsoda és milyen szálak fűzik a többiekhez. Szerencsére elég utalás történik az előző részekben történtekre, tehát némileg kapisgálni kezdtem, hogy kicsoda is a történet hősnője, Hannah.
   Sajnálatos módon a történet nem csak az előző részekre tesz utalásokat, hanem részletekben, itt-ott elszórva a cselekmény során egy egész young-adult típusú történetet is kaptam, mert a szerző visszavitt a most huszonkét éves Hannah kamaszkorába, hogy fokozatosan magyarázatot kaphassak arra, hogy mi is történt a hősnő és Marco D'Alessandro között a megismerkedésük pillanatától egészen addig, amíg a férfi öt év szünet után ismét feltűnt Hanna életében. S ez a történet akkor kezdődik, mikor Hannah tizennégy éves. Ez a történet szempontjából nagyon jó, hisz nélküle nem lenne teljes a kép, csak én nem szeretem a young adult meséket, mert rég kinőttem belőlük. Hannah pedig még huszonévesen is úgy viselkedik, mint egy zavart kamasz. Nem igazán vannak céljai, nem tudja mit akar az élettől. Még azt sem mondhatom, hogy egyszerűen csak sodródik az eseményekkel, mert nem teszi. Ő egyszerűen bezárkózik és a sérelmeivel veszi körül magát.
   Nos, tehát van nekünk egy fiatal angoltarnárnőnk, tele frusztrációkkal, az első szerelem feldolgozatlan drámájával, aki öt év szünet után ismét összefut kamaszkori szerelmével, az olasz-afroamerikai Marcoval, aki tulajdonképpen az Egyesült Államokból származik. Ugye mindenki tudja, hogy Marco annyira jóképű és dögös, hogy minden női szívben azonnal kamrafibrilláció lép fel és beindulnak a pavlovi nyálcsorgatós reflexek? S nemcsak mutatós példány, hanem tele van múltban gyökerező problémákkal, mert unalmas lenne, ha nem lenne hányatott gyermekkora. S mivel apja afroameriaki származású, természetesen a szerző érinti a rasszizmus érzékeny témáját is.
   Ez a második esély története, de az újrakezdéshez rögös út vezet és a titkok sem segítenek Hannah-nak és Marconak, hogy problémamentes kapcsolatot építsenek. Titkaik pedig bőven vannak.
   Ami a szereplőket illeti... nos tőlük sem voltam elájulva. Hannah egy bizonytalan, zárkózott liba, aki nyakig merül az önsajnálatba és felfokozza személyes drámáját minden alaklommal, mikor szembe kellene néznie a való életel és tovább kellene lépnie. Határozatlansága nagyon idegesítő volt. Egy pszichiáter talán segített volna rajta, de talán egy hólapát hatékonyabb módszer lett volna. Ugyanazt a hólapátot ráfogtam volna nagypofájú, kavarós barátnőjére is, és a kolleganő sem úszta volna meg. Marco egy fokkal szimpatikusabb volt, de erőszakossága néha túl sok volt nekem. Azt sem értettem meg, miért kellett mindenkinek mindenbe beleszólnia. Első sorban miért nem akarta a család és a barátok megérteni, hogy Hannah azért nem randizik, mert jó neki egyedül? Az is kicsit meredek volt, amikor azzal gyanúsították a lányt, hogy leszbikus, azért nincs férfi az életében. Engem a mások életébe való beavatkozás nagyon kiborít, s tele ilyen epizódokkal az egész történet, bár Hannah esetében szükséges volt ez a beavatkozás, mert a sérüléstől való félelmében képes lett volna az egész életét egyedül leélni.
   Természetesen lesz boldog végkifejlet. A szerző nagyon közhelyes megoldást alkalmazott, előre borítékolható milyent.
   Ez egy minden szempontból zsúfolt történet volt. Túl sok szereplő, túl sok dráma, hiszti, határozatlanság és klisé. Más volt, mint amire vártam, és nem a jó értelemben. Nem tudom, hogy a kiadónak szándékában áll-e folytatni a sorozatot és főleg mikor, én meglennék a következő részek nélkül is. De nem vagyunk egyformák és ízlések, meg pofonok...



A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:


Jamaica Lane (Dublin Street 3)

Mély víz (Mély víz 1)






2020. január 24., péntek

Adam Kay – Ez fájni fog


   Egy fiatal orvos naplója


   A szerző Nagy-Britanniában orvosrezidensként dolgozott 2004 és 2010 között. Képzése alatt mindvégig naplót vezetett; az Ez fájni fog lapjain a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat frontvonalának esetei és napjaink válságának elemzései olvashatók. Egy fiatal orvos számol be életéről, örömeiről, bánatairól, áldozatvállalásokról és a számunkra, magyarok számára is ismerős őrjítő bürokráciáról. Kész szerelmi vallomás ez azokhoz, akiken bármelyik pillanatban az életünk múlhat.

   A morbid humor kedvelői ki ne hagyják!

   Íme a naplóm a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnál töltött időmből, a véres valóság. Hogy milyen volt a frontvonalban, hogyan csapódtak le a dolgok a magánéletemben, hogyan sokalltam be egy szörnyű napon. (Elnézést a spoilerezésért, na de a Titanic vetítésén is tudni tetszettek, mi a vége.)
   „Fájdalmasan mulatságos. A fájdalom és a mulatságosság hogy, hogy nem, valami teljességgel jóvá, nemessé és szerethetővé adódik össze.” Stephen Fry


   Athenaeum, 2019
   Eredeti cím: This is Going to Hurt, 2017



   Nem sokkal megjelenése után olvastam ezt a könyvet, és el kellett telnie egy bizonyos időnek, amíg meg tudom osztani azokat az érzéseket, amiket az olvasása kiváltott. Mert nagyon vegyesek. Szó se róla, nagyon szórakoztató, vicces, mert az egészségügyet nem lehete túlélni egészséges humorérzék és egy adag "leszarom" attitűd nélkül. Sehol a világon, kivéve, ha valamilyen méregdrága magánklínika alkalmazottja az ember lánya-fia. De még ott sem igazán, mert a páciens nagyon hajlamos a pénzéért elvárni a Napot, a Holdat s lehetőleg a fél csillagos eget is. S ha az egészségéről van szó, akkor jogos ez az elvárás, és bizonyos esetekben a pénz sem számít.

   "Nem tudom, min kaptak össze, de kiviharzik egy nő a nőgyógyászati ambulanciáról, és ordít a nővérrel:
   – Tőlem kapja a fizetését! Tőlem kapja a fizetését!
   A nővér visszaordít:
   – Akkor lesz szíves emelni?!"

   Adam Kay orvosból lett angol humorista. Családi hagyományt követve választotta az orvosi hivatást, melyet akkor adott fel, amikor már lényegében túl volt azon a kicsit sem leányálom-szerű perióduson ami a gyakornokságot jellemzi. Mert, ugye, senki nem születik főorvosnak. Nem feltétlenül értettem meg, miért volt a váltás, de inkább egy jó humorista, mint egy olyan orvos, aki csak azért van a pályán, mert annak idején milyen jó ötletnek tűnt beszállni a családi orvosdinasztiába.
   Ez fájni fog naplóregény, hosszabb-rövidebb bejegyzésekkel, mely valós képet próbál mutatni arról, hogy milyen az egészségügy állapota az Egyesült Királyságban (még mindig jobb mint a volt keleti blokk államaiban), milyen utat kell bejárnia valakinek, ha ebben a szférában képzeli el a jövőjét, s kendőzetlenül ír a frusztrációkról, a vége-nincs ügyeletekről, a bizarr esetekről és a kevés pénzről. Csupán azt felejti el elmesélni, hogy a kevés pénz a magas orvosi műhiba-biztosítás miatt olyan kevés, ami ugye egy biztonsági háló az olyanoknak, akik beavatkozás előtt futják át életükben először a procedúrát a tankönyvből, aztán vagy sikerül, vagy nem. 

   "Már volt eset, hogy a páciens felrótta, nem engedtem neki a vajúdás közben a gyertyagyújtást. – Igazán nem nagy dolog – fogalmazott beadványában. Mármint a nyílt láng mindjárt az oxigéntartályok mellett."

   A szöveg hemzseg az orvosi szakkifejezésektől, de ez senkit ne rettentsen el az olvasástól, hiszen minden ilyen kifejezést lábjegyzetben megmagyaráz, s estleg még ragad az olvasóra némi olyan ismeret is, aminek a későbbiekben hasznát veheti - bár jobb lenne, ha ez nem történne meg. Mármint az, hogy szükség legyen ezekre az ismeretekre.
   Jó szórakoztam olvasás közben, szó se róla, viszont kiverte a biztosítékot az, hogy a könyv nagyrészt arról szól, hogy milyen hülye a páciens (azért van benne valami), mi mindent kell kiszedegetni ilyen-olyan testnyílásokból, mennyire nem értékelik az ő erőfeszítéseiket. Ezek a történetek nem fabulációk, minden egészségügyi dolgozónak van a tarsolyában több hasonló is. Viszon nagyon kevés szó esik arról, hogy milyen hülye az orvos és az egészségügyi személyzet (tisztelet a kivételnek), de ők soha semmiért nem hibásak, szakszervezetileg kialkudott teaszünetük pedig szent és sérthetetlen. Mert erről is könyvet lehetne írni, nem is egyet. Talán Adam Kay is meg fogja tenni valamikor, hiszen azóta már ő sem orvos, hanem páciens, és abból a szemszögből is saját bőrén tapasztalhatja az angol egészségügyet.

   "Ma egy húszéves beteghez riasztanak, a vérképe rendellenes veseműködésre vall. A fiú mindkét karján teljes gipsz, olyan, mint a Scooby-Doo – A múmia átkából a gonosz múmia. Nincs bekötve neki infúzió, érintetlen a pohár víz az éjjeliszekrényén – nem vonom kétségbe az akaraterejét, de a fizikával nyilván nem dacolhatott az utóbbi pár napban. A páciensnek sóoldatos infúziót rendelek, a tisztelt kollégákba meg nem ártana egy kis józan észt csepegtetni."

   Bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezt az írást szerzője kizárólag szórakoztatásnak szánta, első sorban ennek felel meg. De túl kell látni a viccesnek tűnő helyzeteken, mert ami mögötte van, az sajnos a valóság. És a mi bőrünkre megy.
   Azóta megjelent magyar nyelven is a szerző újabb könyve Mert szülni karácsonykor kell címmel. Már nem szórakoztatott annyira, mint ez, végig sem olvastam. De ízlések és pofonok...

   "Az éjszakai műszak viszont olyan volt, hogy ahhoz képest Dante pokla kész Disneyland…"




2020. január 20., hétfő

Rachel Wells – Mindenki macskája, Alfie




   Hagyd a pszichológust! Fordulj egy állati profihoz. Ismerd meg Alfie-t, a macska-pszichológust.
   Amióta idős gazdája meghalt, egyedül cselleng a városban. Aztán rábukkan az Edgar utcára, és egy gyors környezetfelmérés után úgy dönt, ez pont megfelel neki. A lakók először hallani sem akarnak a kóbor macskáról. Micsoda buta gőg! Hiszen minden kétlábúnak szüksége van léleksimogatásra. Főleg, ha annyira gubancosak az ügyeik, mint az Edgar utca embereinek.
   Tanulj te is Alfie-tól: lesd el, miként kell megoldani az élet nehéz problémáit szeretettel, humorral, bátorsággal. Felemelő, vicces és intelligens regény a BOB, AZ UTCAMACSKA és AZ EGY KUTYA NÉGY ÉLETE rajongóinak.


   Lettero, 2019
   Eredeti cím: Alfie The Doorstep Cat



   Egy ideje tologatom ezt a könyvet, mert nem szeretek állatokról szóló történeteket olvasni. Ne essünk tévedésbe, nagyon szeretem az állatokat (ha nem bogarak vagy nem hüllők), és pontosan ez az ami visszafog a róluk szóló könyvek olvasásától, mert ezekben a történetekben mindig történik valami rossz velük, nekem meg a szívem szakad meg. Tehát nem olvastam sem a könyvtár macskájáról, sem Bobról, az utcamacskáról szóló történetet, a kutyás sztorikat is kerülöm. Az egyetlen kivétel a magyar macskaceleb, Erzsébet Fenevadova első könyve (Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi!), ami indulásból viccesnek és nagyon szórakoztatónak ígérkezett. Alfie történetének reklámja valami hasonlót ígért, tehát magamévá tettem a könyvet.
   Ismételten elcsodálkoztam, hogy milyen könnyen rányomjuk valamire a pszichológia címkét. Alfie egy macska, szó se róla nagyon szimpatikus és szerethető, de akkor is egy macska és nem pszichológus. Igen, sikeresen használják az állatokat a terápiák során, de nem helyettesítik a szaksegítséget, amikor arra van szükség, bár angol tudósok kimutatták, hogy doromboló macska tíz percig való simogatása hatásosan oldja a stresszt. Tudod, azok az angol tudósok, akikre a bulvárlapok hivatkoznak, mikor a blőd maszlagjukat (hogy ne mondjam orbitális hülyeségnek) le akarják nyomni a torkunkon.
   Szeretem a macskákat. A fajmacskákat, a kóbor macskákat, a szomszéd macskákat, a tarka macskákat, meg a cirmost és a feketéket is, a durcikat meg a tépett fülű verekedőseket is. A felelős állattartás híve vagyok és elítélem azokat, akik úri passzióból állatokat bántalmaznak, de nem pontozom azt, amikor egy állatot (ez esetben egy macskát) olyan tulajdonságokkal ruháznak fel, melyek nem jellemzőek a fajra.
   No, de lássuk Alfie-t, jelen történet hősét, akinek fizikai megjelenéséről semmit nem tudtam meg. Bármilyen színe lehet, fajmacska vagy egyszerű európai keverék, az egyetlen biztos dolog: Alfie egy kandúr. A neve is erre látszik utalni, de azért erre sem lehet mindig mérget venni, mert például a szomszéd néni vörös kandúrját Cilikének hívják. Mentségére legyen mondva, a szomszéd néni már nagyon idős és gyenge a látása.
   Szóval Alfie boldog és biztonságos világa alapjaiban reng meg, amikor idős gazdája meghal, lánya pedig kilátásba helyezi a menhelyt az elkényeztetett szobamacska számára. Alfie természetesen meglép otthonról, hogy új gazdát találjon magának, egyszerre többet is, mert nem akar ismét hasonló helyzetbe kerülni. Ezért választja az utcamacska státuszt, ami azt feltételezi, hogy több családhoz is bejáratos, mindenhol etetik, mindenhol otthon van és mindenki életébe beleavatkozik.
   A történet London egyik külvárosában játszódik és maga Alfie meséli el, macska-szemszögből. Hosszas és kalandos kóborlás után talál rá az Edgar utcára és annyira megtetszik neki a kiadó/eladó lakásokkal teli hely, hogy itt szándékszik letelepedni. És itt szerzi első macskabarátját is, Tigrist.
   Az első potenciális gazdi a 78 szám alá beköltöző Claire, aki röviddel válása után elköltözött volt férje és annak új partnere közeléből, hogy sebeit nyalogassa és új életet kezdjen. Claire szerencsétlenül választja meg partnereit, mint ahogy a következő kapcsolata is mutatja. Claire örömmel fogadja Alfie-t.
   A következő leendő otthon Jonathané a 46 szám alatt. Negyvenes évei elején járó egyedülálló férfi, akinek egyetlen tévedése fényes szingapúri állásába került. Magányos, elkeseredett és nem örül Alfie-nak, aki ragaszkodása jeléül döglött egereket és madártetemeket hord lábtörlőjére. De amelyik kutya ugat az nem harap, és Alfie kitartása meghozza gyümölcsét, az egyéjszakás kalandokban utazó férfi befogatja Alfie-t és a dolgok jól is mennek, míg a színen meg nem jelenik a szerelem egy olyan nő személyében, aki nem szereti a macskákat.
   Alfie további otthonokat keres, így esik választása a 22A és 22B ikerházra. A 22A-ba egy fiatal pár költözik be egy pici babával. az anya, egy volt modell, szülés utáni depresszióba szenved. A 22B lakói pedig lengyel bevándorlók, akik egy jobb élet reményében költöztek az Egyesült Királyságba két kisfiúkkal. Azt pedig már tudjuk hogyan viszonyulnak az emberek a bevándorlókhoz, még akkor is, ha azonos kontinensről származnak.
   Alfie valamennyi választott otthona lakónak életébe beavatkozik kissé idealizált módon, míg a történet eljut a mindenki által áhított boldog végkifejletig. És mindenhol otthon van. Egyszerre négy helyen.
   Nagyon vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Egy biztos a Hallmark Channel nagyon szirupos, szívfacsaró filmet tudna belőle sikeríteni. Igazándiból azt sem tudnám megmondani, hogy tetszett-e vagy sem, mert a bugyuta gyermekmese és a korunk valóságának bemutatása között ingadozom, hiszen minden család egy külön történet, olyan, ami bárkire érvényes lehetne. Ha elvonatkoztatok attól, hogy a történéseket egy magát zseniálisnak tartó macska irányítja, akár egy kedves, egy-két este elolvasható történet is lehet. Kizárólag ízlés kérdése, hogy ki hogyan viszonyul majd ehhez a történethez. Én továbbra is kedvelem a macskákat, mert hatalmas figurák.