2017. július 30., vasárnap

Hóvégi klasszikus: A. J. Cronin - Réztábla a kapu alatt


“Bármit mondjanak is a cinikus emberek, a boldogság belső ügy, egy teljesen szellemi, lelki állapot, mely független minden vagyontól, birtoktól, világi kincstől”*

Ezt a könyvet többször is olvastam, s valahányszor olvasom, mindindig meg tud lepni egy-egy olyan dologgal, amit az előző olvasásnál nem vettem észre, vagy egyszerűen nem voltam eléggé érett, hogy megértsem.
Film, sorozat is készült belőle, nem is egy. Nem is olyan rég az egyik magyar nemzeti adó folytatásokban sugározta az egyik, információim szerint a legújabb sorozatfilmet.
Orvosregény – ezt jelzi a címe is, hiszen abban az időben, az orvosok nevét réztáblán tüntették fel a ház falán, a kapu alatt – a szerző talán legismertebb, leghíresebb műve.  S mivel a szerző maga is orvos volt a 20. század ’20-’30-as éveinek Egyesült Királyságában, a könyvben fellelhető orvosi- és az ehhez kapcsoló szociális és társadalmi információkat meglehetősen hiteles forrásból kapjuk. Hogy ezek ismeretében, a történet menyire fikció és mennyi belőle a  valós, a szerző által átélt események, nem tudom. Nem ismerem részleteiben sem a szerző életrajzát, sem más regényeit nem olvastam… eddig.
Annak ellenére, hogy ez lassan száz éve íródott, a téma mindig aktuális lesz, talán most aktuálisabb, mint bármikor, és azok a … nevezzük bölcsességeknek vagy tanulságnak, amiket a szerző itt-ott, szinte észrevétlenül elpotyogtat, egyetemesen érvényesek bármikor és bárhol.

“Az emberek zöme olyan műveletlen, értelmetlen és elfogult, hogy még saját egészségüket, saját létérdeküket sem lehet rájuk bízni.”*

Miről is szól ez a történet? Az orvosról, az emberől. Arról a dr. Andrew Masonról, aki idealisztikus álmait az emberek megmentéséről fokozatosan felcseréli a pénz által mozgatott puccos világgal és az anyagi jóléttel, az egyszerű asszony szeretetét az ünnepelt díva pártfogásával. Addig, ameddig a sors kereke ismét fordul egyet és minden, amit addig a pillanatig elért – úgy szakmai, mint magán vonatkozásban –, veszélybe kerül.
Ez egy klasszikus mű, amit mindenkinek érdemes lenne elolvasni legalább egyszer, amennyiben lehet 25+ évesen. Mert azelőtt senkit nem fog érdekelni ennek a műnek a mondanivalója.
A klasszikus szépirodalom kedvelőinek ajánlott, de természetesen az ízlések és a pofonok.

Archibald ​Joseph Cronin nevét régóta ismeri a magyar olvasó. A harmincas években divatos orvosregényének legsikeresebb művelőjének kilenc könyve jelent meg nálunk 1934 után. Bizonyára sokan emlékeznek még A Kalapkirály-ra, a Három szerelem-re vagy az Egy orvos újtá-ra. Cronin maga is orvos volt – katonaorvos, hajóorvos, majd bányaorvos, utóbbi minőségében éppen Walesben, ahol a Réztábla a kapu alatt egy része is játszódik.
E kétségkívül leghíresebb regényének főszereplője, dr. Adrew Manson, friss dimpomával a zsebében érkezik Skóciából a walesi bányavidékre. Hamar ráébred, hogy elméleti képzettsége veszélyesebb, mintha teljesen tudatlan volna, ezért igyekszik minél több tapasztalatot szerezni s a gyakorlatból tanulni, hogy igazán jó és hasznos orvos váljék belőle. Segítségére van ebben áldozatos felesége és egy hányatott sorsú kollégája is.
Hét esztendővel később Londoban találjuk – ahol megszédíti az anyagi gyarapodás lehetősége. Amit eddig elkerült, holott megkönnyítette volna helyzetét: feladja az elveit. Türelmesen hallgatja a gazdag hipochondereket, és észre sem veszi, hogy a valódi betegek számára már nincs ideje. A jómód felé vezető erkölcsi züllés útján egy tragédia állítja meg. De idejében-e? Minden idők egyik legsikeresebb bestsellerét veheti – ismét – kezébe a magyar közönség.

Eredeti mű:  The Citadel, 1937
Magyar nyelven szintén 1937-ben jelent meg a Dante Kiadó jóvoltából. Összesen kilenc kiadást ért meg magyar nyelven, utoljára 1999-ben az Alexandra kiadásában látott napvilágot.

* A. J. Cronin – Réztábla a kapu alatt


2017. július 27., csütörtök

Nora Roberts - Királyt Skóciának!

A MacGregor család 0.5


A ​MacGregor család történetének előzménye, mely Serena MacGregor történetét meséli el. Nagyon jó, aki szereti a történelmi romantikát, annak mindenképpen csak ajánlani tudom! 
Serena MacGregor, a Skót-felföld tüzes szépsége az angolok iránti csillapíthatatlan gyűlölet jegyében él. A finom úrihölgyek által elkényeztetett Lord Ashburn igencsak meglepődik, amikor először találkozik barátja húgával, a fékezhetetlen és csodaszép Serenával. A lány családját gyorsan elbűvöli a házukba kerülő ifjú angol nemes, ám Serena sokáig mégsem hiszi el, hogy a férfi valóban harcolni akar a skót felkelők oldalán.
A lány szörnyű gyermekkori emlék hatására engesztelhetetlenül gyűlölii az angolokat, s szinte pokollá teszi a náluk vendégeskedő lord életét. Pedig a férfi valóban arra készül, hogy részt vegyen a skót felkelésben, amelynek résztvevői az elűzött Stuart-herceget, Károlyt szeretnék Edinburgh trónjára ültetni. Serena végül akarata ellenére beleszeret a délceg főúrba, s együtt élik át a skót-angol polgárháború zűrzavarát…


Harlequin, 1994
Eredeti mű: Nora Roberts – Rebellion, 1988


Az első könyv volt amit Nora Robertstől valaha is olvastam – nem igazán vagyok a szerző rajongója. Az is igaz, hogy nem mostanában követtem ezt el, van annak jó tíz éve is. Huszonegynéhány évvel ezelőtt jelentette meg a kiadó egy olyan sorozat keretén belül, ami azóta rég a feledésbe merült, hiszen a Romana Széphistória alig néhány könyvvel büszkélkedhetik, mielőtt végleg a feledésbe merült, a könyveket pedig csak antikváriumokból lehet beszerezni és az is szerencse kérdése.
Miért jutott most az eszembe? Mert áprilisban a kiadó ismét megjelentette a sorozat első részét, azóta a másodikat is, viszont a bevezető részt nem. Lehet majd egy későbbi időpontban ez is ismétlésre kerül majd az újraélesztett Széphistória sorozat keretén belül.
Bevallom nem olvastam a MacGregor család sorozatot a bevezető rész kivételével. Abban az életemben, amikor kizárólag csak olvasással fogok foglalkozni minden bizonnyal sort fogok keríteni erre a sorozatra is, mert a Király Skóciának meglehetősen kedveltem annak idején.
Ez egy klasszikus romantikus történet, ami ugye nem igazán jellemző a szerzőre – én azóta sem találkoztam ilyen jellegű írásával, de ez nem jelenti azt, hogy nincs, hiszen nem vagyok Nora Roberts szakértő. Ha valakinek erről bővebb információja lenne, megköszönném, ha velem is megosztaná. De vissza a történethez.
Természetesen Skócia függetlenségi törekvéseiről van szó – mint mindig, s azóta sincs ez másként – és ennek lelkes harcosairól, többek között a MacGregorokról. Tehát a történetnek van egy picike valós történelmi alapja is, de ezek kissé háttérbe szorulnak a romantikus-szerelmi szál mellett.
MacGregorék Serena lánya, a történet hősnője, ízzig vérig skót lány, akaratos, zabolátlan és utolsó sejtjével is gyűlöli az angolokat – sassenach-okat, ahogy ő emlegeti. Erre minden oka megvan, hiszen gyermekként végignézte, amint egy angol tiszt kihasználva, hogy a klán férfiai máshol harcolnak és a nők maradnak csak a kastélyban, brutálisan megerőszakolja anyját.
Tehát nyilvánvaló, hogy Lord Ashburn nem fogja megdobogtatni a szívét… legalábbis eleinte nem. Még akkor sem, ha az illető lord nagyon jóképű és fess, akkor sem ha a bátyja legjobb barátja és még az sincs hatással az ifjú hölgyre, hogy Lord Ashburn, angol létére, a skót függetlenségi törekvések elkötelezett támogatója.
Ez a kettejük szerelmének története, valamint annak, hogy a skót MacGregor család – s velük együtt a két főhős is – miért és hogyan kerül majd az Újvilágba, ahol a sorozat többi része játszódik. Nevezhetjük akár az előzménynek, de ne tévesszen meg senkit, ez egy 250+ oldalas könyv, nem egy rövidke novella.
Könnyű és szórakoztató olvasmány helyzeti humorral, sok szerelemmel és egy csipetnyi erotikával fűszerezve. A teljes sorozat megjelent már ilyen-olyan formában, egyes részek többször is, tehát nem kell a folytatásokra várni.  Klasszikus romantika és a szerző kedvelőinek ajánlott, tehát, akinek valami véletlen folytán kimarad, az nem bánja meg, ha elolvassa… meg az ízlések és pofonok.

A sorozat további részei magyar nyelven:

1-2 A sors megkísértése ( külön-külön 1. Szerencsejátékosok, 2. Aki mer az nyer címmel jelent meg)

3-4 A sors beteljesülése (a 3. rész Fenyegető kilátások címen is megjelent)

5-5.5 A sors viharában -  Daniel/Ian

6. Menyasszonyok

7. Szűz kéz
8. Vőlegények
9. Tökéletes szomszéd

2017. július 25., kedd

Tasmina Perry - Ház a Naplemente-tónál

Senki ​nem felejthet el egy olyan nyarat, amelyet a Casa D'Orban töltött…
A Casa D'Or, a titokzatos ültetvényes ház a Naplemente-tó partján, több mint ötven éve a Wyatt család tulajdonában van. Jennifer Wyatt ide tér vissza az egyetem elvégzése után reményekkel telve, várja a tóparti nyár. Ám mire eljön az ősz, szíve összetörik, családja szétesik, álmai semmibe vesznek.
Húsz évvel később a Casa D'Or, tragikus események áldozataként, elhanyagoltan áll. Jennifer rácsapta az ajtót a múltjára. Aztán Jim, a férfi, akit megismert, és akibe beleszeretett azon a varázslatos nyáron, újra megjelenik az életében. Azt tervezi, hogy visszaszerzi a Casa D'Or egykori dicsőségét. Találkozásuk felzavarja mindkettejük régi kísérteteit, és felfedi a sötét titkokat, amelyeket a ház még mindig rejteget.

„Elvesztett szerelem és rég eltemetett titkok… Tökéletes vasárnapi olvasmány.” (Marie Claire)
„Ezzel a csábító és titokzatos regénnyel kitűnően elmúlathatunk egy nyári délutánt.” (Daily Express)
„Megragadó… Szurkolni fognak Jimnek és Jennifernek. Az elbeszélés nagy sebességgel száguld előre, és briliáns a stílusa. Én imádtam.” (Daily Mail)
„Románc izgalommal fűszerezve.” (Glamour)
„Titokzatosság, cselszövés és románc találkozik egyetlen varázslatos olvasmányban.” (Fabulous Magazine)
„Hangulatot teremt és leköti a figyelmet.” (Sunday Mirror)


XXI Század, 2017
Eredeti mű: Tasmina Perry – The House on the Sunset Lake


Ez a könyv egy kicsit másabb volt a Tasmina Perrytől megszokottakhoz képest, legalábbis nekem ez volt az érzésem. Mintha az általam eddig olvasott könyveiben több lett volna az “akció”, és mellette volt egy romatikus-szerelmi szál is. Ez pedig egy szerelemről szól és a mellékszál a történéseké.
Abban is különbözik az átlagtól, hogy a történet központjában egy férfi áll, Jim Johnson, és a női főhős, Jennifer Wyatt kissé mögé szorul, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos szerepe a történetben.
A cselekmény párhúzamosan két idősíkban zajlik: 1994-ben, amikor a két fiatal megismerkedik és egymásba szeret, majd húsz évvel később, amikor egy üzleti ügy kapcsán ismét egymáshoz sodorja őket a véletlen ördöge. És ez nagyon jól van így, mert ahogy haladunk a jelen történéseivel, úgy ismerjük meg fokozatosan a múlt eseményeit is, hogy majd csak a végére kapjunk tiszta képet. Mert ebben a történetben semmi sem az, aminek az első pillanatban látszik.
A ‘90-es évek közepén, a híres angol író, Bryn Johnson családostól Savannah-ba érkezik, hogy halódó karrierjének egy újabb impulzust adjon. És megismerkednek a szomszédban lakó Wyattékkal, aki a helyi közösség krémjéhez tartoznak: gazdag, vállalkozó férj, sznob, neurotikus feleség, puccos iskolákba járatott, de semmihez nem értő lány, akit ráadásul a család egy hozzájuk hasonló családból származó férfi felé terelget.
Ebbe a felállásba érkezik az apja árnyékából kitörni készülő Jim, aki húszévesen rockzenészi karrierről álmodik és rácsodálkozik a tipikusan déli világra, ami annyira különbözik a sajátjától
“– Furcsa egy ország ez az Amerikai Egyesült Államok – rázta Jim a fejét, és mosolygott. – Tizenhat éves korodban vehetsz fegyvert, de várnod kell, amíg huszonegy éves leszel, hogy kapj egy sört.”*
A két család gyakran találkozik a nyár folyamán és akaratlanul is hatással lesznek egymás életére, a nyár pedig tragédiába torkollik.
Húsz évvel később Jim Johnson  karierrje csúcsa fele törtet a szállodabizniszben. Két lépésre van az igazgatótanácsi tagságtól és a rockzenész karrier-álmok már rég a múlté. És pont Wyatték villáját vásárolja meg a luxusszálloda-lánc számára. Tehát elkerülhetetlen Jennifer és Jim találkozása, az emlékek felelevenítése. Jennifer trófea-feleség, semmi más, hiszen minden meggyőződése ellenére és a körülmények hatására, követte a családja által kijelölt utat.
Látszólag ez egy olyan könnyű, nyári olvasmány, de sokkal több annál. Igen, alapjában véve ez Jim és Jennifer szerelmének története múltban és jelenben, de nemcsak, hiszen pontos betekintést kapunk Jim munkájába és magánéletének alakulásába és közvetetten a Jenniferébe is, bár neki karriere nincs, csak magánélete. A szerelmi történeten túl tele van titkokkal, megcsalással, árulással, sznobizmussal. És a Jimre jellemző angol humorral:
“– Mondtam neki, hogy az első popesemény, amelyre valaha eljutottam, a Nelson Mandela tiszteletére adott koncert volt Wembley-ben. Mire azt mondta, hogy ő is ott volt, azzal a különbséggel, hogy ő in utero, az anyaméhben volt jelen.”*
Szépen megírt történet, tele érzésekkel és még az utolsó pillanatokban is tartogat meglepetéseket, hiszen, ahogy már jeleztem, ebben a történetben semmi sem az, aminek látszik. Olvastatja magát, tehát egy délután-este túl lehet lenni rajta. Én kedveltem, de természetesen ízlések és pofonok...

* Tasmina Perry – Ház a Naplemente-tónál, XXI Század, 2017

  

2017. július 23., vasárnap

Alexa Riley - Mindent bele

For Her 1


Mi történik, ha egy erős, birtokló férfi rátalál álmai asszonyára?
Mallory Sullivan készen áll rá, hogy elkezdje új életét. Osztályelsőként érettségizett, majd megkapta az Egyesült Államok leginkább sóvárgott ösztöndíját. Kemény munka és eltökéltség juttatta el addig a pillanatig, hogy azt az életet élje, amelyről szülők nélkül nélkül csak álmodozni tudott.
Sosem számított rá, hogy Oz lesz álmai netovábbja. Olykor azonban a sors dönti el, kibe szeretsz bele. Ki miatt veszíted el az önuralmadat? Kié a lelked?
Ám aztán rájössz, hogy egyáltalán nem a sors keze volt…


Művelt Nép, 2017
Alexa Riley – Everything for Her, Carina, 2016


Két évvel ezelőtt a “Szürke“ kapcsán egyik író ismerősömnek felment a vezérhangyája és írt egy útmutatót arról, hogy hogyan lehet sikeres női regényt írni, felsorolva azokat a kliséket, melyeket a mostanság divatos szerzők kivétel nélkül elkövetnek.  Ha nem ismered Halasi Miklós írását, akkor itt elolvashatod: Hogyan írjunk sikeres női regényt? , mert alapjába véve minden igaz amit ott leír.  És ez azért jutott eszembe, mert egy újabb sablonos felállással állunk szemben: gazdag pasi – szegény lány, Hamupipőke meséje sokadszorra újragondolva modernül és erotikusan, és a szerzőpáros minden, a fent jelzett írásban említett klisét felsorakoztat.
Két unatkozó háziasszony – mert az Alexa Riley írói álnév két személyt takar – szóval ez a két hölgy írt egy erotikus könyvet. Illetve vagy nyolcvanvalahányat, de magyarul ez az első megjelenés, ha nem vesszük figyelembe a rajongói fordításokat. S ha nem hagyták abba az első után, hanem 80+nál tartanak és folyt. köv., akkor azt jelenti, hogy ennek piaca van, bár ez nem a szerzőpáros sikerét minősítené, hanem az olvasóközönséget.
Erotikus könyv, ezt mindenki indulásból tudja, ha Alexa Riley nevét hallja, tehát nem fogom most kivesézni mennyi és milyen fajtájú szex van benne, csak annyit mondok röviden, hogy van elég és semmilyen szexuális deviancia nem fordul elő a történetben.
Vegyük akkor a történetet, mert dícséretes módon történet is van a szex mellett. Indulásból ott a klisé: a gazdag pasi plusz szegény lány, s hogy még egy lapáttal rátegyen, nagyon okos szegény lány, aki ráadásul árvaházban nevelkedik. Hogy miért és kik voltak a szülei, családja, sosem derül ki. És szűz. Első könyvem a szezőpárostól, de azt olvastam róluk, hogy fétisszerűen szerepeltetik írásaikban a szűz leányzókat.
Eddig semmi különös, csakhogy ott van a gazdag pasi, aki a pár megismerkedésekor még csak nem is gazdag pasi, hanem egy, az apuci pénzével és befolyásával felvágó gazdag kis köcsög. S történik a megismerkedés egy matematikai szakversenyen, ahol a leányzó brillíroz, a fickó pedig csupán pofavizitre jött, kapcsolatokat ápolni és kiépíteni. Mallory 17 éves, Miles 22 és beteges ragaszkodással viseltetik a lány iránt, mint ahogy az a történetből majd ki fog derülni. Hozzá képest Kriszcsön Grey ártatlan kisded.
Szép, kerek történet arról, ahogy egy szép és okos leányzó azt hiszi, hogy tényleg a tehetségével érdemelte ki az ösztöndíjat és az egyetem utáni puccos állást, hogy majd alapjaiban rengjen meg a világa akkor, amikor kiderül az igazság és megtudja, hogy az ominózus matekverseny óta semmi sem történt véletlenül az életében, hogy manipulálták, megvezették, elárulták, a barátnője nem a barátnője, a szerelme pedig egy ellenőrzés- és irányításmániás, féltékeny és agresszív alak, aki ráadásul saját apja tönkretételén dolgozik – erre mondjuk megvolt az oka.
A történetet váltott szemszögből ismerjük meg, mindkét szereplő mesél, természetesen egyes szám első személyben. Szerencsére nem mondják el ugyanazt kétszer. És tele van banális baklövésekkel. Például munkába állása előtt Mallory mindent leellenőriz leendő munkahelyével kapcsolatban – még kérkedik is vele, hogy mindent tud a cégről –, csupán a tulajdonos személye nem érdekli. Ha érdekelné, akkor alapból kiderülne kicsodával is szűri ő össze a levet és nem lenne konfliktus.
“EGÉSZ ÉJJEL az ajtó előtt ülök.
És egész vasárnap.
Majd vasárnap éjjel is.
Nem eszem. Nem alszom. Alig mozdulok.
Időről időre újra sírni kezd, és minden egyes alkalommal újra szétszakadok én is. Ülök és várok, nem hagyom el egy pillanatra sem a helyem. Akár ezer évig is itt maradok, ha kaphatok még egy esélyt.” 
– Ez a kedvencem. Értem én, hogy nem eszik, nem alszik, nem mozdul beteges kitartását és ragaszkodását bizonyítandó, de ez testvérek között is olyan 36-48 óra egy szál pizsialsóban, meztelen felsőtesttel, mert így rohan ki a saját lakásából. Fiziológiai szükségletekről senki nem hallott?
Azt is meg kell említenem, hogy végre egy könyv, ami nem hasonlít a “Szürkére”, a sablon gazdag pasi-szegény lány felálláson kívül. Viszont hasonlít sok más egyébre. Például Sylvia Day Crossfire sorozatára és az az igyekezet, ahogy Miles Osbourne teherbe akarja ejteni Malloryt az Ez a férfi trilógia Jesse Wardját juttatta eszembe. Csakhogy Jesse Ward klasszisokkal jobb, hogy a könyvről ne is beszéljünk
Szeretnék gratulálni a fordítónak is. Olvastam rosszabb fordítást is, de ritkán. Az aki az angol “report” szót riportnak fordítja, s teszi ezt következetesen, annak talán újra kellene gondolnia viszonyát az angol nyelvvel.. meg talán a magyarral is. Mallory főszakja a statisztika volt, egy cég könyvelésén dolgozik, bár ebből rá kellett volna jönni, hogy nem riportokat olvas naphosszat két gyakornoktársával, hanem pénzügyi jelentéseket. S ez csak egy baki volt, ami épp eszembe jutott a sokból…
Trilógia első része, mondtam már? Hogy lesz-e folytatás magyar nyelven, fogalmam sincs, nem érdeklődtem.
Erotikus írások kedvelőinek ajánlott, nem szabad a cselekményen és a fordításon gondolkozni. Meg az ízlések és a pofonok…



 A trilógia további, angol nyelvű részei:



2. His Alone

3. Claimed

2017. július 21., péntek

Lisa Kleypas - Rafe karácsonya

Wallflowers 6


A ​londoni társaság estélyein petrezselymet áruló négy ifjú hölgy valaha egyetlen közös cél érdekében szövetkezett. Hogy rátaláljanak az igaz szerelemre. Most valamennyien boldog feleségek, ám ismét összejönnek, hogy a világ egyik legmegátalkodottabb csirkefogóját rávezessék, talán épp a fagyöngy alatt vár rá a boldogság… 
London a karácsonyra készül. Rafe Bowman megérkezik Amerikából, hogy megismerje a szülei által kiválasztott jövendőbelijét, Natalie Blandfordot, Lord és Lady Blandford roppant illemtudó és gyönyörű leányát. Ördögi jóképűsége és lenyűgöző fizikuma kétségtelenül biztosítaná számára a hölgy kezét, ha szörnyű amerikai modora és még szörnyűbb hírneve nem riasztaná el. Rafe rájön, hogy mielőtt udvarolni kezdene, el kell sajátítania a londoni társaság szabályait. De amikor a négy, valahai férjvadász is beleüti az orrát a házasságszervezésbe, senki sem tudhatja, mi lesz a vége. Ráadásul a kiszemelt hölgy kegyeit elnyerni nehezebb feladatnak bizonyul, mint Rafe Bowman várta, különösen, hogy eddig ahhoz szokott, hogy mindent megkap, amit akar. A karácsony azonban a legváratlanabb módon hat az emberekre, romantikust varázsolva a cinikusból, és a legfélénkebb szívben is felszítva a szenvedélyt.


Gabo, 2017
Eredeti mű: Lisa Kleypas – A Wallflower Christmas, St. Martin’s, 2008


“– Ostobaság! – csattant fel Lillian. – Rafe egyáltalán nem korhely. Nem mondom, volt néhány kalandja, de melyik egészséges fiatalembernek nincs?
Annabelle kételkedve nézett rá. Noha Lillian húgát romantikus álmodozónak tartották, éles szemű, gyakorlatias teremtés volt, akinek a véleményére lehet adni. Ha Daisy azt mondta, hogy a bátyjuk korhely, akkor minden bizonnyal jó oka volt rá.
– Szokott inni vagy játszani? – kérdezte Annabelle.
– Alkalomadtán – felelte Lillian óvatosan.
– Szokott durván vagy illetlenül viselkedni?
– Ő is Bowman. Mi már csak ilyenek vagyunk.
– Kedveli a nőket?
– Még szép.
– Volt már valaha is hű egyetlen nőhöz? Volt már szerelmes?
Lillian a homlokát ráncolta.
– Nem tudok róla.
Annabelle felvonta a szemöldökét, és Evie-re nézett.
– Mi a véleményed? – kérdezte tőle.
– Korhely – vágta rá kurtán Evie.”*

A korhely Rafe Bowman történetével véget ér a Wallflowers kaland és búcsút inthetünk a férjvadászok társaságának és Lisa Kleypasnak. Legalábbis erre az évre. De nem kell elszomorodni, olyan hírek terjengenek, hogy a kiadó a Hathaway sorozatot tervezi elejétől végig kiadni. Az ugye három rész után abbamaradt, mi meg maradtunk az ígéretekkel és azóta az illető kiadó már más néven fut. A Hathaway sorozat nem az idén fog bekövetkezni.
Ahogy a címből is kiderül, ez egy karácsonyi történet, mert miért is ne lenne a sorozatnak egy karácsonyhoz kapcsolódó része is – nem mondom, korán kezdjük az ünnepre való hangolódást, bárhogyan számolom, van még öt hónap karácsonyig.
Rafe karácsonya nem igazán az övé, illetve igen, de  ugyanannyi (ha nem több) szerepet kapnak az előző részekből ismert hölgyek is, hogy Westcliffék vidéki birtokáról már ne is beszéljünk. Különös, hogy ez a helyszín szinte minden részben előfordul, és most is ott lesz a nagy, össznépi karácsonyi összeröffenés, ahol a sorozat minden szereplője összegyűl – kivételt képeznek az első kész hősei: Aline és John McKenna, ők Amerikában élnek, és valahogy nem esett több szó róluk a folytatásokban, mint ahogy Lord Westcliff kisebbik húgáról sem sok (Aline a nagyobbik).
És temészetesen ide várják nemcsak Rafe Bowmant – a Bowman szappan-birodalom örökösét, hanem kialkudott menyasszonyjelöltjét, Lady Natalie Blandfordot is. El kell mondanom, hogy nem Rafe választotta magának a hölgyeményt, hanem rangkórságban szenvedő apja szeretne egy újabb nemesi címet hozzácsapni a Bowman családfához. A Bowman-apuka kicsit sem szimpatikus – nem mintha Mrs. Bowman az lenne –, nem volt az egyetlen részben sem, de most túlzásba vitte a parancsolgatást és fenyegetőzést. Kár, hogy senki nem taposott bele jó keményen érzékenyebb testrészébe.
S természetesen a történetben kell lennie egy szegény rokonnak is, aki társalkodónői poziciót tölt be a kiszemelt hölgy mellett, s aki természetesen alapjaiban különbözik munkáltatójától. Lady Natalie igazi úrihölgy, kecses, törékeny, felszínes és üresfejű, míg Hannah két lábbal a földön jár, ismeri a korlátait és tisztába van a lehetőségeivel. És az sem nagy filozófia kitalálni, hogy kit választ majd Rafe.
Minden kiszámíthatósága ellenére nagyon kedves kis történet volt – ez terjedelmére értendő. De ennek ellenére mindenki megtalálta a maga párját és bónuszként betekintést nyertünk a férjvadász hölgyek boldogító igen kimondása utáni életének alakulásába is. Természetesen valamennyien nagyon boldogok és továbbra is nagyon szerelmesek.
Olyan volt, mint egy enyhén erotikus jelenetekkel felduzzasztott karácsonyi novella. Szórakoztatott, bőven voltak benne humoros párbeszédek és helyzeti komikum. Hogy kellett-e? Határozottan igen, hiszen méltó befejezése egy jó kis klasszikus romantikus sorozatnak. Nevezzük a habnak a tortán…

“– Ki kér brandys teát? – kérdezte. 
– Én – jelentkezett Daisy. 
– Én brandy n-nélkül kérem az enyémet – mormolta Evie. 
– Én pedig tea nélkül – mondta Annabelle.”*

Én kedveltem, de természetesen az ízlések s a pofonok…


*Lisa Kleypas – Rafe karácsonya, Gabo, 2017



 A sorozat előző részei a Gabo Kiadó jóvoltából:


Again the Magic

Secrets of a Summer Night

It Happened One Autumn

The Devil in Winter

Scandal in Spring