2016. augusztus 10., szerda

Lisa Kleypas - Egy nyáréjszaka titkai

Wallflowers 2


A ​​londoni társaság estélyein petrezselymet áruló négy ifjú hölgy szövetkezik egyetlen közös cél érdekében, hogy minden női furfangot és praktikát bevetve férjet találjanak maguknak. Így születik meg a merész férjvadász-terv.
Annabelle Peyton eltökélte, hogy családját megmenti a katasztrófától, ezért úgy dönt, hogy szépségét és eszét használva rávesz egy megfelelő társaságbeli nemes urat, hogy kérje meg a kezét. De a gazdag és hatalmas Simon Hunt, Annabelle legfondorlatosabb – s egyben legkitartóbb – csodálója egyértelművé tette, hogy bár szívesen bevezeti a lányt az ellenállhatatlan gyönyörök világába, feleségül nem hajlandó őt venni. Annabelle elszántan igyekszik visszautasítani a hallatlan javaslatot… ám tehetetlen a csábítás magas fokú művészével szemben.
Barátnői összeesküvést szőnek, hogy egy alkalmasabb úriembert hozzanak olyan helyzetbe, hogy kénytelen legyen megkérni Annabelle kezét, mert Annabelle csak ily módon menekülhet meg Simontól… és saját sóvárgó vágyától. Ám egy nyári éjszakán Annabelle behódol Simon szenvedélyes ölelésének és csábító csókjainak… és rájön, hogy mind közül a szerelem a legveszedelmesebb játék.

Gabo, 2016
Eredeti mű: Lisa Kleypas – Secrets of a Summer Night, 2004


Untam. Komolyan. Kiszámítható, idegesítő, unalmas, vontatott. Háromszor fogtam neki amíg egyszer le bírtam gyűrni, és akkor is csak azért, mert egy általam nagyra becsült hölgy azt mondta róla, hogy olvassam végig, mert egy idő után beindulnak a dolgok.
Úgy néz ki, hogy a sorozat alapmotívuma az angol főrend és közember (legyen az angol vagy amerikai) kalandos szerelme és azt követő házassága. Míg az első részben a grófkisasszonyok az angol lovászgyerekhez és az amerikai milliomoshoz mentek férjhez, ebben a részben az angol alíg-arisztokrata kisasszony a hentes fiával kerül egészen közeli kapcsolatba.
Nem fogok a könyvről beszélni. Illetve igen, de azokon a dolgokon keresztük, amik engem nagyon zavartak, és amik miatt kétszer is félretettem a könyvet. Ha görbe tükröt akart állítani a kor képmutatásának és bizarr szokásainak, szociális interakcióinak, akkor sikerült. Ha viszont egy habos-babos, klasszikus romantikus történetet akart elénk tárni, akkor ez nagyon nyálasra és unalmasra kerekedett az én ízlésemnek, nélkülözve a humor legkisebb nyomát is.
Ahogy a fülszöveg is írja, négy mellőzött ifjú hölgy szövetséget köt, hogy egymást segítve férjet találjanak valamennyiüknek. Olvastam még ebben a korban játszódó történetet elszánt férjvadászokról, de egyetlen hősnő sem volt ennyire gyerekes, mint ez a négy, s a történet sem volt ennyire nyögve-nyelős. S hogy a hölgyek miért mellőzöttek? Mert az egyikük beszédhibás, kettő gazdag, de amerikai és a mai főhősnőnk, Annabelle épphogy arisztokrata, semmi cím, semmi fontos rokon vagy kapcsolat, anyagi helyzetét tekintve, a templom egere Krőzus a családjához képest. S mivel a négy díva egy egész szezont töltött már bálteremek szélén ücsörögve és a csodára várva, kétségbeesésükben megfogadják, hogy segítenek egymáson, hiszen ugyanabban a hajóban eveznek. A segítségnyújtást Annabelle-lel kezdik aki a legidősebb közülük és akinek a legnagyobb szüksége lenne egy tehetős férje - s teszik ezt egy vidéki vendégségben..
Ezzel el is érkeztem az első dologhoz ami miatt fintorogtam. A család szegény, a cselédek hónapok óta nem kapták meg a bérüket, a fiúkat lehet ki kell venni majd az iskolából, mert nincs miből fizetni, el vannak adósodva a boltosoknál és mindezek után kijelentik, hogy hát nem lehetnek sem társalkodónők, sem nevelőnők (s a többes számon értendő Annabelle és özvegy anyja) és semmilyen más pénzkereseti dologba nem foghatnak bele, mert az lealacsonyító, akkor a társaság kirekeszti őket. Jó, hogy szexuális szolgáltatásokat nyújtani a gusztustalan, kövér Lordnak nem lealacsonyító és nem méltóságon aluli – ezt teszi ugyanis az özvegy azért, hogy néhány számlájukat kifizesse az illető gusztustalan Lord. Tehát a megélhetésért dolgozni bűn, de kurválkodni (bocs!) nem – bár a prostitució a világ legősibb mestersége. És mit mondogat, mivel mentegetőzik állandóan az özvegy? Ha a férje élne akkor a dolgok másként lennének. Mitől? Mert ahogy ők sem tesznek semmit a megélhetésükért, a boldogult férj sem tett volna, hiszen, ha érdekelte volna a családja anyagi jóléte, akkor nem hagy maga után szegénységet és káoszt. Nincs egy megveszekedett vasuk sem, de ők cselédeket tartanak… így, többes számban.
Szóval, az egyetlen kiút, ha Annabelle jól megy férjhez. Bizony! Az illető arisztokrata úr – mert más ugye szóba se jöhet – egyből egy egész családot venne feleségül: Annabellet, özvegy anyukáját és iskolás öccsét, megfejelve egy szétesőben levő, gyökerekig eladósodott háztartással. Tehát a jövedőbelinek nemcsak arisztokratának kell lennie, hanem kő-gazdagnak is.
Amikor Annabelle végülis a hentes fiához megy férjhez (győz a szerelem és egy grófot kosaraz ki miatta), na mi a becses mama első reakciója? Hála Istennek! Mert a hentes fia London egyik leggazdagabb embere. Most már van pénz flancolni, európai utazást tenni, értékes ajándékokat lehet kapni, gond szál se. És akkor már az sem számít, hogy a férfi nem arisztokrata, az sem számít, hogy az előkelő társaság épphogy megtűri és a hátuk mögött nem épp dícsérő megjegyzéseket tesz rájuk, Annabelle pedig két világ között ragad: az arisztokrácia egy része kitaszítja, a másik része épphogy megtűri, a polgárság, ahonnan férje származik, nem tud mit kezdeni vele.
Nem nehéz kitalálni, hogy a következő három könyv a megmaradt három férjezetlen gráciáról szól majd. Remélem ennél jobbak lesznek, mert ez nekem nagyon nem tetszett… de hát ízlések és pofonok.
S hát legyen valami pozitív is a könyvvel kapcsolatban: a fordítás kifogástalan volt.

A sorozat első része

   
Gabo, 2016
Again the Magic

És nemsokára jön

3. Ősszel történt
Gabo 2016
It Happened One Autumn

további részek pedig valamikor ősszel