Wallflowers 5
Három
sikertelen londoni szezon után Daisy Bowman apja félreérthetetlenül a lánya
tudtára adja, muszáj férjet találnia. Azonnal! És ha Daisy nem képes megfelelő
férfit fogni magának, akkor az ő választottjához kell feleségül mennie… a szívtelen
és zárkózott Matthew Swifthez.
Daisy
megretten. Egy Bowman sohasem ismeri el a vereségét, ezért úgy dönt, hogy
mindent megtesz, hogy találjon magának valakit… bárkit… csak Matthew Swiftet
ne! De nem számol Matthew vonzerejével, amely váratlanul éri… sem a férfi izzó
érzékiségével, amely hamarosan olyan hevesen lángol fel, hogy egyikük sem tudja
többé uralni. Daisy rájön, hogy talán éppen az a férfi válik álmai lovagjává,
akit mindig is utált.
Ám abban az
édes pillanatban, amikor megadja magát a sorsának, botrányos titok pattan ki…
olyan titok, amely tönkrezúzhatja Matthew-t és a szenvedélyességében,
ellenállhatatlanságában Daisy legvadabb képzeletét is felülmúló szerelmét.
Gabo, 2017
Eredeti mű:
Lisa Kleypas – Scandal in Spring, 2006
Elérkeztünk a Wallflowers sorozat soron követekező, ötödik részéhez. Megjegyzem ezt még tavalyra ígérte a kiadó, sok mással egyetemben, de dícséretes, hogy ha késve is, de megkaptuk, ellentétben más kiadókkal akik a Napot, a Holdat és a fél csillagos eget megígérik, s ígéreteik materializálódása körülbelül lapos kőhöz két hét történik meg sohanapján.
Ahogy a
fülszövegből már mindenki számára világos, ez a rész Daisy, a második
Bowman-lány története – Lillian Bowmanét a sorozat harmadik részében
olvashattuk (Ősszel történt) és ő azóta Lady Westcliff. Daisy a
férjvadász-négyesfogat utolsó hajadon tagja.
A cserfes,
álmodozó Daisy Bowman, aki nemcsak amerikai származású, hanem nem is egy
különleges szépség, ahogy ezt sokan igyekeznek is a tudtára adni – kezdve a
saját anyjával. Daisy, aki tulajdonképpen a franciásan előkelő Marguerite nevet
kapta születésekor és nővére ragasztotta rá a Daisy becenevet mikor megtudta, hogy
mindkét név margarétát jelent, csak az egyik franciául, a másik pedig angolul.
Az a picike Daisy Bowman, aki úgy jellemzi magát, hogy ő nem alacsony, csak
függőlegesen hátrányos helyzetű, és akiről a saját apja – akinek a szemében nem
pupilla van, hanem dollárjelek –, azt mondja, hogy ő a korcs az alomban. S
teszi ezt csupán azért mert Daisy más mint a többi gyereke. Ezért dönt úgy,
hogy felhasználja a családi szappangyártó-biznisz érdekében és jobbkeze és
bizalmasa, Matthew Swift nyakába varrja.
Helyileg ismét
Stony Cross Parkban vagyunk, a Westcliff család kastélyában, mint a sorozatban
már annyiszor. Ez a vendégeskedés Daisy utolsó dobása, hogy valaki mást
találjon magának a gethes, langaléta és visszataszító Mr. Swift helyett.
Csakhogy Daisy két éve nem látta már Mr Swiftet és az a férfi aki Stony Cross
Parkban megjelenik főnöke hívására már nyomokban sem hasonlít a visszataszító,
gethes és langaléta Mr. Swiftre.
S ha már
vendégeskedés van Stony Cross Parkban, akkor természetesen jelen van a
férjvadász-négyesfogat valamennyi tagja, férjestől, gyerekestől, mert ugye
Annabelle-nek már gyermeke is van.
Annak
ellenére, hogy a történet során kapunk bonyodalmat, izgalmat és humort bőven,
nekem ez nem tetszett annyira, mint az előző két rész történései, de ezen nem
azt kell érteni, hogy nem volt jó. De, igenis szórakoztató, vicces, megható,
meg minden amit akarsz és elvársz egy klasszikus romantikus történettől, de
nekem az előző két rész jobban tetszett. De természetesen ízlések és pofonok…
“Amikor Swift
visszatért az asztalhoz, Isabelle félig szundikált és sóhajtozott közben,
szorosan a kis szájába zárva a rögtönzött jeges zacskót.
– Ó, Mr. Swift, milyen okos ötlet! – vette
vissza hálálkodva a kislányát Annabelle. – Köszönöm.
– Mit mondott neki? – akarta tudni Lillian.
A férfi ránézett, és udvariasan válaszolt.
– Arra gondoltam, hogy el kell vonnom a
figyelmét addig is, amíg a jég elzsibbasztja az ínyét, ezért részletesen
elmagyaráztam neki az 1792-es Platánfa Egyezményt.
– Mi volt az? – Daisy most szólalt meg
először, mióta a férfi a körükben tartózkodott.
Swift ekkor ránézett, az arca hűvös és nyugodt
volt, és Daisy egy pillanatra szinte azt hitte, csak álmodta az aznap reggel
történteket. De teste, idegei még őrizték a férfi testének, kemény izmainak
emlékét.
– A Platánfa Egyezmény vezetett a New York-i
tőzsde megalakulásához – felelte Swift. – Azt hittem, elég informatív vagyok,
de úgy tűnik, az együttműködési megállapodásnál Isabelle kisasszony elvesztette
az érdeklődését.
– Értem, addig untatta a kicsit, amíg az
elaludt.
– Hallania kellene, amikor a harminchetes
tőzsdeeséshez vezető piaci erők egyensúlyhiányáról beszélek. Azt mondják, jobb,
mint a laudanum.”
(Lisa Kleypas - Botrány tavasszal, Gabo, 2017)
A sorozat előző részei a Gabo Kiadó gondozásában:
1. Nem múló varázs, 2016
Again the Magic
2. Egy nyáréjszaka titkai , 2016
Secrets of a Summer Night
3. Ősszel történt, 2016
It Happened One Autumn
4. Az ördög télen, 2016
The Devil in Winter
A sorozat utolsó kötete májusban várható, szintén a Gabo Kiadótól, sem a magyar címét, sem a borítótervet nem láttam még sehol
A Wallflower Christmas