Elizabeth Hoyt – A bosszú csókja

   Greycourt 1

   Nemrégiben a General Press Kiadó újabb Elizabeth Hoyt regény fordításával örvendeztette meg a történelmi románc rajongóit. Ezúttal egy új sorozat, a Greycourt széria bevezető darabja került a könyvesboltok polcaira.

   Egy öntörvényű, független nő

   Freya de Moray a Bölcs Nők titkos társaságának tagja. Egy botrányba keveredett nemesi család leszármazottjaként évek óta álnéven, társalkodónőként dolgozik a londoni arisztokráciának. A megbocsátás azonban nem tartozik az erényei közé. Így amikor Harlowe hercege, az a férfi, aki tönkretette a bátyja életét, felbukkan a vidéki mulatságon, azt teszi, amit minden Bölcs Nő tenne a helyében: bosszút forral.

   Egy férfi, aki a múltja rabja

   Christopher Renshaw-t, Harlowe hercegét zsarolják. Azért, hogy a titkait megőrizze, a férfi beleegyezik, hogy részt vegyen egy olyan házi mulatságon, ahol egyszer s mindenkorra le szeretne számolni a múltja árnyaival. Amikor azonban a vidéki társaság tagjai között felismeri Freyát, rájön, hogy a bajai még csak most tetőznek. Freya ugyanis mindent tud azokról a bűneiről, amelyeket a legszívesebben elfelejtene. A nő igazi veszedelem számára, de érzéki csábításának mégsem tud ellenállni. De vajon mit tesz akkor, amikor kiderül, hogy a nő élete is veszélyben van?

Kiadó: General Press

Eredeti cím: Not the Duke’s Darling, 2018

Megrendelhető 

   Első találkozásom Elizabeth Hoyt nevével és írásaival szinte tíz évvel ezelőtt történt, hogy egészen pontos legyek, 2014-ben, nem sokkal azelőtt, hogy megjelent volna a Maiden Lane sorozatának harmadik kötete. Akkor fedeztem fel magamnak a szerzőt és írásait, és szívrepesve vártam egy-egy újabb Maiden Lane rész megjelenésére. Azóta valamennyi magyar nyelven megjelent könyvét-sorozatát olvastam – nem is egyszer, de a kedvenc csak a Maiden Lane maradt, amit nehéz lesz túlszárnyalni.

   Tavaly, ugye, tizenkét rész után elköszöntünk a Maiden Lane sorozattól, s tűkön ülve vártam a hírt, lesz-e új Hoyt sorozat a General Pressnél, vagy sem? És lett, tehát egyetlen pillanatig sem merült fel, hogy én ezt a könyvet ne akarnám, de azonnal.

   Mit tudok elmondani a szerző Greycourt sorozatáról úgy általában? Sokat nem. Angol nyelven két része jelent meg, az idénre várják a harmadikat, de semmi további információval nem rendelkezem arról, hogy az ténylegesen jönni is fog, vagy még hány könyvet tervez Hoyt a sorozathoz.

   Az első rész olvasása után be kell vallanom, hogy pillanatnyilag nem vagyok lenyűgőzve. Rendben, elfogult vagyok, és mindent a Maiden Lane sorozathoz viszonyítok, mert az az abszolút kedvenc, de a Greycourt pillanatnyilag nem vette át a vezető pozíciót szívem csücskében. Szó se róla, ígéretes, izgalmas, és sok kérdés vár válaszra, tehát megvárom hová fog ez fejlődni, milyen megoldásokat választ a szerző.

   Igazándíból az a bajom ezzel a történettel, hogy túl sok történik benne. Egy rakás dolog zúdult egyszerre a nyakamba, és csak kapkodtam a fejem, hogy akkor most kiről van éppen szó, miért történik ez, és egyáltalán kellett ez?

   Először is van egy évekkel korábban történt rejtélyes gyilkosság, amely három magas rangú család életét forgatja fel gyökerestől, és emberi sorsokat változtat meg, életeket tesz tönkre. Az egyik ilyen család sarja a hősnő: Freya de Moray, a másiké a főhős: Christopher Renshaw, Harlowe hercege. A gyilkosság áldozata természetesen a harmadik családból származik, mert miért ne?

   Akkor itt van ez a Bölcs Nők titkos társasága, amit legjobban úgy tudnék jellemezni, mint a feminizmus előfutárát, titkos bázisuk is van, saját szabályaik, és természetesen vezetőjük is van, bár ez a történet szempontjából nem releváns. Ennek a társaságnak a tagja Freya, aki a családját érintő botrány után álnéven társalkodónő (Miss Stewart), és amikor épp nem a munkáját végzi, akkor a rászoruló nőkön segít. Néha felmerült bennem, hogy az igazi munkája tulajdonképpen a nők megsegítése, és a másik csak az álca. S miért kell ennek a társaságnak titkosnak lennie? Természetesen az olyan begyepesedett férfiak miatt, akik tulajdonukként kezelik a nőket, sőt, üldözik a társaság tagjait, mintha boszorkányok lennének – ezek szerint a társaság mégsem olyan titkos. S nemcsak, hogy nem titkos, hanem nem igazán inspirált titulusokat is viselnek a tagjai. Freya például Macha, ami a kém megfelelője, de nem tehetek róla, nekem erről a szóról folyton a tea jut eszembe (csak egy betű a különbség), s vigyorgok, mint a tejbetök.

   Ha ez eddig nem lenne elég, akkor a herceget is zsarolják, s ha még ez sem meríti ki a történéshalmozás fogalmát, akkor van egy titokzatos körülmények között elhunyt nemesasszony is, akinek férje pont a boszorkánytörvény elfogadását tolja keményen, és akinek halálát Freya mindenképpen ki szeretné vizsgálni, ezt pedig további bonyodalmakat hoz a történetbe. S mint kiderült, nem Freya volt az egyetlen, akinek gyanús volt a hirtelen haláleset.

   Fokozzam még? A Bölcs Nők székhelye természetesen Skóciában van, mert az ad hozzá egy adag misztikusságot. Adjunk hozzá egy kis cukiságot is? Miért ne? Jöjjön Tess, a hercegi kutya, ugyanis a derék eb több mint egy háziállat, és igazán fontos szerephez jut a történet során.

   Ez egy szerelmi történet – többek között –, ami arról szól, hogyan lesznek az ellenségekből szerelmesek, békülnek ki a régi barátok, s mivel Hoyt írta, az érzéki mérce is eléggé magasan áll – bár ez inkább a történet második felében történik meg. S akárcsak korábbi könyveiben, Hoyt most is erős karaktereket sorakoztat fel, és ezt nem kizárólag a főhősökre értem, hiszen van mellékszereplő is bőven. 

   Azt szeretjük, ha egy történet pörög, a cselekmény nem ül el, hogy untasson, Hát ez a történet biztosan nem unalmas, mert állandó jelleggel történik valami, talán túl sok dolog is. A sorozat ígéretes, tehát én még kivárok a végleges véleményalkotással. És van egy jelöltem a gyilkos személyére is.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

A sötétség hercege (Maiden Lane 6)     Egy ágyban a szörnyeteggel (Maiden Lane 7)

Szívembe zárva (Maiden Lane 8)     Édes csábító (Maiden Lane 9)

A bűn hercege (Maiden Lane 10)     A gyönyör hercege (Maiden Lane 11)

A vágy hercege (Maiden Lane 12)

   Mostani blogturnénk minden állomásán Elizabeth Hoyt idehaza megjelent műveivel kapcsolatos kérdéseket találtok. A helyes válaszokat a rafflecopter megfelelő dobozába beírva várjuk.

   Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Melyik évben jelent meg az első magyar nyelvű Elizabeth Hoyt regény?

a Rafflecopter giveaway

04.07. – Angelika blogja
04.09. – Betonka szerint a világ
04.11. – Olvasónapló
04.13. – Könyvvilág
04.15. – Dreamworld
04.17. – Kelly & Lupi olvas

Kristi Ann Hunter – Hibátlan külső

   A Hawthorne-ház 2

   Tartsatok velünk A Hawthorne-házba, ahol megismerkedhettek a vénlánysághoz közelítő Lady ​Miranda Hawthorne-nal és az első báli szezonját kezdő Lady Georgina Hawthorne-nal. Kristi Ann Hunter történelmi romantikusai arra csábították bloggereinket, hogy egy hosszú turnéra vigyék a sorozat első és második részét. Ne felejtsetek el játszani se, ugyanis a turné végén egy nyertest sorsolunk, aki eldöntheti, hogy az Előkelő ​álarcosbál vagy a Hibátlan ​külső című részt szeretné megnyerni!

   Vajon az első londoni bálján magára vonhatja egy herceg figyelmét?

   Lady Georgina Hawthorne fáradhatatlanul dolgozott rajta, hogy első báli szezonjában biztosítsa magának az Összehasonlíthatatlan szerepét. Elég lesz ez a hódításhoz?

   Colin McCrae bővelkedik pénzben és üzleti kapcsolatokban, a vérvonala azonban távolról sem kifogástalan, így mindenhová meghívást kap, de a társaság sehol sem fogadja be.

   Amikor először találkozik a divatos lady Georginával, idegesíti, hogy vonzódik a nőhöz, akit csupán a külsőségek és a rang érdekel.

   Colin azonban nem tudja, hogy Georgina kétségbeesett társaságbeli próbálkozásainak hajtóereje egy szégyenteljes titok.

   A Colin McCrae-vel való kapcsolat nem szerepel Georgina tervei között, ám amikor útjaik újra és újra keresztezik egymást, mindkettejüknek el kell döntenie, az álmaik megvalósulása ér-e annyit, amennyi áldozatot hoznának érte.

   Hagyd, hogy magával ragadjon!

Könyvmolyképző, 2022

Eredeti cím: An Elegant Facade, 2016

Megrendelhető    Beleolvasó 

   Huh! Nehéz lesz erről a történetről írnom, mivel nagyon ellentétes érzéseket váltott ki. Egyrészt kedveltem az első könyvet és főhőseit, másrészt jelen történet hősnőjét már az első könyvben sem szerettem. Ez egy nagyon kedvelhető és szórakoztató történet, aminek számomra csak egyetlen hibája volt: a hősnője.

   Ugye, ez egy sorozat második része, de az első könyv ismerete nélkül is olvasható és érthető, mert a két cselekmény nagy részben fedi egymást, és időben nagyrészt egyszerre történik, az első történet hősnője (Miranda) és Georgina (a kiállhatatlan) testvérek. Tehát ez a magyarázata annak, hogy az első könyv szinte fele megtalálható a másodikban is.

   A történet prológusában megismerhetjük a gyermek Georginát, a kislányt, akinek kedvenc szórakozása esténként meglesni hercegi édesanyját, miközben az levelezését intézi. A gyermek Georginát elbűvölik a betűk, a szavak, s talán ezért éreztem hatásvadásznak azt, hogy egy ilyen bevezető után a nagy titok is a betűkhöz, szavakhoz kapcsolódik: Georgina diszlexiás. Igen, ez a nagy titok, amiről komornáján kívül senki nem tud, s Georgina nagyon messzire képes elmenni azért, hogy ez soha ne is derüljön ki.

   Itt zárójelként megjegyezném, hogy a ma felvilágosult emberének a diszlexia nem egy stigma, nem jelent értelmi fogyatékot (a nem felvilágosult, tudatlan emberek még ma is bántó megjegyzéseket tesznek, de ez őket minősíti), viszont ez a történet a 19. században játszódik, amikor egy herceg lányától/testvérétől – és úgy általában az úri körök hajadonjaitól – nem kevesebbet vártak el mint egy torz mérce szerinti tökéletességet.

   Elmondanám azt is, hogy miért nem kedveltem a hősnőt. Kezdeném azzal, hogy azért, mert sznob, s ez a tulajdonsága rosszabb mindenkiénél. Ő egy herceg lánya/testvére, neki kijár egy magas rangú férj, aki majd a tenyerén hordozza és megbocsájtja, hogy nem tud olvasni – ami természetesen csak a házasság után derülhet ki, és akkor is, csak ha nagyon muszáj. Georgina irigy, rosszindulatú, beképzelt, lekezelő, kötekedő, és igazándiból buta liba is, aki azt hiszi, hogy „hibátlan külső”-vel mindent el tud érni. Szívesen mondanám azt, hogy számos kellemetlen tulajdonsága a „szégyenletes” titkát hivatott elmaszkolni, de ez nem lenne igaz. Ugyan Georgina betegesen fél, attól, hogy komornáján kívül más is rájöhet az igazságra, de rendkívül találékony ami a szorult helyzetek elkerülését illeti. S amikor a legnagyobb férjvadászati akcióban van, keresztezi útját egy társadalmi senki: Colin McCrae.

   A skót származású Colin McCrae az, akire ma azt mondanánk, hogy üzletember. Az úri társaság peremén egyensúlyoz, a férfiak között még barátai is vannak, a nők elegánsan keresztülnéznek rajta. Megvan a maga múltból hozott baja: nincs jó viszonyban a családjával, s ez néha lelkiismeretfurdalást okoz neki. Tehát a főhősünk nem egy fess herceg vagy gróf, hanem egy közrend – bár sok hercegnél és grófnál vagyonosabb –, akinek megvannak a maga bajai, s a legnagyobb az, hogy megtetszik neki az orrát magasan hordó Georgina, annak ellenére, hogy sekélyesnek és önzőnek tartja. S nemcsak megtetszik neki, hanem a titkára is rájön. Nem az a tipikus főhős, aki hatalmas, látványos gesztusokra ragadtatja el magát, hanem inkább filozofikus alkat, egy csendes megfigyelő, aki gyakran forgatja a Bibliát is

   Senki számára nem meglepetés az, hogy a történet végére a két főhős egy pár lesz. Ez borítékolható egy romantikus történet esetében. S az sem meglepő, hogy Georgina látványos változáson megy keresztül – sokan ezt előszeretettel nevezik jellemfejlődésnek, amiben én Georgina esetében nem igazán hiszek. Igen, elismerem, voltak pozitív megnyilvánulásai, de ez még nem volt elég ahhoz, hogy megkedveljem azt az ostoba libát, aki egy szoba berendezését a saját ruhatárához igazítja a legelőnyösebb kinézet és hatás érdekében.

   Mellékszálként még mindig felbukkannak a francia kémek és a nyomozás megtalálásukra, de ez szinte elhanyagolható. Ez a történet inkább a romantikáé, azaz Georgina és Colin egymásratalálásáról szól.

   Nem kedveltem annyira, mint a sorozat első részét, de kíváncsian várom a folytatást, mert a Hawthore-ház nem itt végződik.

 A szerző nevéhez kapcsolódik: Előkelő álarcosbál

   A Könyvmolyképző kiadó Arany Pöttyös könyvei közt számtalan történelmi romantikus regényre bukkanhatnak a rajongók, így mostani játékunk is ezekhez a könyvekhez kötődik. Minden állomáson szerepel egy női név, és a ti feladatotok kitalálni, hogy mely regényben szerepel a hölgyemény! A könyvek címét a rafflecopter megfelelő rubrikájába várjuk beírni.

   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.

Lady Felicity Faircloth

a Rafflecopter giveaway

[Blogturné Klub]

03.21 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Előkelő ​álarcosbál)

03.25 - Kelly és Lupi olvas (Előkelő ​álarcosbál)

03.28 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Előkelő ​álarcosbál)

04.02 - Hagyjatok! Olvasok! (Előkelő ​álarcosbál)

04.05 - Betonka szerint a világ… (Hibátlan ​külső)

04.08 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Hibátlan ​külső)

04.11 - Kelly és Lupi olvas (Hibátlan ​külső)

04.14 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Hibátlan ​külső)

04.17 - Hagyjatok! Olvasok! (Hibátlan ​külső)

Monika Peetz – Nyári nővérek

   A ​Keddi nők szerzőjének új regénye. Szerelem és rivalizálás, bűntudat és vezeklés – nyers közvetlenséggel, lakonikus humorral és megkapó könnyedséggel. A sikeres jelmeztervező, Doro; az érzékeny családanya, Yella; a légiesen modern, de gyökértelen Amelie; a racionális kémikus, Helen – négy testvér, akik cseppet sem hasonlítanak egymásra. És akik az anyjuk hívására, minden ellenérzésük dacára egyként útra kelnek a holland faluba, Bergenbe. A csodás partra, ahol gyermekkoruk nyarait töltötték – és ahova sohasem akartak visszatérni. Itt veszítették el az apjukat. Mi viszi rá mégis az anyjukat, hogy ide szervezzen családi találkozót? Mi az a hír, amit képtelen máshol megosztani? És miért a nagy titkolózás? De nem csak az anyának van titkolnivalója – ahogy sorban bomlanak ki az újabb és újabb rejtélyek, már az is megkérdőjeleződik, kik voltak ők, és most kicsodák.

   Monika Peetz a Keddi nők után új sorozatba kezd: a Nyári nővérek első regényében együttérzőn mutatja be Yella zűrzavaros világát. A sorozat későbbi kötetei tovább mesélik a nővérek történetét. „Mit kell tenned, ha eltévedsz? Ezer különböző válasz is adódik. Az egyik, hogy menj vissza az utolsó ismert helyre.”

   Monika Peetz író, dramaturg, forgatókönyvíró. Keddi nők című regénye 2010-ben jelent meg Németországban, és még abban az évben több mint egymillió példány kelt el belőle. Azóta 26 nyelvre lefordították és meg is filmesítették. Magyarul a Keddi nők, a Léböjt Hotel és A keddi nők és a sok zöldség című kötetei jelentek meg.

Park, 2023

Eredeti cím: Sommerschwestern, 2022

Megrendelhető 

   Olvastad a Keddi nők című könyvet? Ha nem, akkor ideje megtenned, hiszen az Monika Peetz első magyar nyelven megjelent könyve, s mivel német szerzőről beszélünk, a szereplők megformálása, a cselekmény, a problémák, a helyszínek sokkal közelebb állnak hozzánk, mint egy divatos tengerentúli szerző esetében. És ez ugyanígy érvényes a Park Kiadó gondozásában megjelent új könyvére is.

   Több okból is örülök annak, hogy a Keddi nők sorozat 2017-ben megjelent utolsó része után most végre újabb Monika Peetz könyv került a boltokba magyar nyelven. Először is azért, mert kedvelem a szerző könnyed stílusát. És még azért is, mert a Nyári nővérek cselekménye – ami mellesleg egy sorozat indítókötete – Hollandiába viszi el az olvasóját, én pedig szeretem Hollandiát, és évente legalább egy hosszú hétvégére leugrunk meglátogatni ott élő barátainkat. Persze nem pont Bergenbe, ahol a cselekmény nagy része játszódik, de épp eléggé ismerem az országot ahhoz, hogy tudjam, a szerző nagyszerűen ragadta meg azt az életérzést, ami a hollandokat jellemzi (ha lenne nekik is egy Meik Wikingjük, ennek az életformának saját neve lenne, könyvet írnának róla és néhányan ebből gazdagodnának meg – lásd a hygge nevű maszlagot). S kimondottan boldoggá tesz, hogy a könyv nem TikTok szenzáció – újabban ezzel reklámoznak mindent, mintha az a közösségi patform valamilyen minőségi és/vagy ízlés barométer lenne.

  De térjünk vissza az aktuális Peetz könyvhöz, a Nyári nővérekhez, melytől – bevallom – kicsit többet vártam. Ó, kéretik nem félreérteni, terjedelmileg vártam tőle többet, mert nekem roppant rövidnek tűnt, bár lehet azért is, mert én szívesen tovább olvastam volna hogyan alakul a nővérek élete, egymáshoz és anyjukhoz való viszonya.

   Ez a történet egy család fél életének besűrítése néhány napba. Ez így nagyon zavarosan hangozhat, de attól még igaz, hiszen a négy nővér anyjuk hívására (inkább utasítására) utazik Bergenbe a megadott időpontba. Oda, ahol gyermekkoruk minden nyarát tötötték, ahol apjukat balesetben elvesztették és ahol húsz éve nem járt egyikük sem. Ez pedig kitűnő alkalom a visszaemlékezésre is. 

   Senki nem tudja miért kell pont oda és pont akkor utazniuk, de anyjuk meglehetősen erős egyénisége nem hagy választást egyikük számára sem. S bár valamennyien felnőttek, saját életük van, azért a régi szokásokat nehéz levetkőzni, s vannak dolgok, amik nem változtak. Most is ugyanúgy jelen van a versengés, a ködösítés, a vezéregyéniség.

   Négy nagyon különböző nőt ismerhettem meg, és mindegyik kiveszi részét a történésekből, bár ez a könyv egy picikét inkább a második lányról, Yelláról szól. Őt viselte meg legjobban apjuk halála, hiszen ugyanaz az érzékeny művészlélek, mint apja volt. Az egész család rajta köszörüli a nyelvét, mert annak ellenére, hogy évek óta együtt élnek és két nem is kicsi gyermekük van, partnere soha meg nem kérte a kezét. A másik örök téma, az Yella partnerének könyve, ugyanis a férfi évekkel korábban írt egy zseniális bestsellert, és azóta is mindenkit azzal etet, hogy a folytatásokon dolgozik, csakhogy ezt már senki nem hiszi el. Sem neki, sem Yellának, aki mindig kiáll mellette, bár Yella maga sem hisz már a folytatás létezésében.

  Yella mellett ott van Doro, a legidősebb, a domináns egyéniség, aki sikeres jelmeztervező, de a világnak mutatott magabiztosság mögött Doro a legbizonytalanabb ember, aki állandóan megfelelési kényszerrel viaskodik. S ott vannak még Yella húgai, az ikrek: Amelie és Helen, akik különbözőbbek már nem is lehetnének. Az egyik racionális, tudományos karriere van, a másik a pillanatnak él és nem tudja mit akar az élettől.

   Ez egy családregény, illetve annak indítókötete és én nagyon kíváncsi vagyok hová fog ez fejlődni, hiszen tele van titkokkal, elhallgatott igazságokkal, ferdítésekkel, hazugságokkal. Igen, pontosan olyan, mint egy család a való életben, s ez a jó. Peetz úgy ír a család és az egyén drámájáról, hogy egyszer sem éreztem azt, hogy eltúlozza, vagy sajátos humorával paródiává degradálja azt.

   Még egy dolgot mondanék csak: aki a lepedőszaggató erotikáért olvasná, az csalódni fog, mert ebben az nincs. És nem is hiányzik belőle, de attól még egy jó könyv, amit érdemes elolvasni. Viszont amit hiányolok – s gondolom nem leszek vele egyedül – az néhány lábjegyzet, ami elmagyarázná azokat a holland szavakat-kifejezéseket, melyek hemzsegnek a szövegben. Nagy részüket ismerem, de nem mindenki jár olyan gyakran Hollandiába, hogy ismerje a jelentésüket.

   Kedveltem, ajánlom

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

Keddi nők

Lébőjt Hotel

Keddi nők és a sok zöldség

Sarah Maclean – A Pimasz és a Fenevad

   A Keményöklű Gazfickók 2

   Újabb csodálatos Sarah MacLean történetnek örülhetnek a szerző rajongói a Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően. Ha kíváncsiak vagytok, hogy bloggereink mit gondolnak A Pimasz és a Fenevad című könyvről, akkor kövessétek blogturnénkat, s talán tiétek lehet a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv.

   Három ​fivér, akiket összeköt egy titkos eskü… És a nők… akik térdre kényszerítik őket.

   A Lady terve

   Lady Henrietta Sedley azt tervezi, hogy miután betölti huszonkilencedik életévét, átveszi apja üzleti vállalkozását, saját vagyont szerez, és a saját életét fogja élni. Mivel esze ágában sincs férjhez menni, első lépésként az érzéki örömökbe akar belekóstolni, gondolván, úgyis kénytelen lesz róluk lemondani a jövőben. Minden Hattie terve szerint alakul… amíg rá nem talál a hintójában egy összekötözött férfira, akinél jóképűbbet még életében nem látott, és aki keresztülhúzhatja a számításait.

   A Gazfickó ajánlata

   Amikor Whit – Covent Garden királya, akit mindenki csak Fenevad néven ismer – magához tér egy hintóban Hattie lába előtt, csak ámul különös szabadítója láttán, főleg miután rájön, miféle örömökre vadászik az éjszaka leple alatt… éppen az ő felségterületén. Örömmel ajánlja fel a Ladynek, hogy minden vágyát teljesíti… Ám ennek ára van.

   A váratlan szenvedély

   Hattie és Whit hamarosan riválisokká válnak – az üzletben éppúgy, mint a magánéletben. A nő nem adja fel a terveit, a férfi nem adja fel a hatalmát. És egyikük sem látja be, hogy ha nem vigyáznak, végül kénytelenek lesznek mindenről lemondani… Arról is, amit a szívük diktál.

   Sarah MacLean a Keményöklű Gazfickók-sorozat újabb kötetével jelentkezik.

Dobd fel vele a napod!

   Könyvmolyképző, 2023

   Eredeti cím: Brazen and the Beast, 2019

   Megrendelhető       Beleolvasó 

   Mindig lelkesen és izgatottan várom egy-egy új Sarah MacLean könyv magyar nyelvű megjelenését, mert engem már az évekkel ezelőtt megjelent első könyvével kilóra megvett. A Pimasz és a Fenevad nyilvánvalóan egy sorozat második része, de kis jóindulattal az első könyv ismerete nélkül is olvasható, érthető, élvezhető. Ezt szükségesnek érzem indulásból leszögezni, azok számára, akik még nem csábultak el, és most kacérkodnak először MacLean írásaival.

   Azt is elmondanám mindjárt az elején, hogy nem igazán értem a címét sem. Rendben van, a Fenevadot már megismertem a sorozat első könyvében, de ki a Pimasz? És ez nem egy kreatív magyar fordítás, hanem az angol cím is viszonylag így hangzik, attól függetlenül, hogy ki milyen szinonímát használt volna a „pimasz” helyett. Ha a Fenevad a férfi főszereplő – és ezt minden kétséget kizáróan tudom állítani, hiszen ezen a néven fut a londoni alvilágban –, akkor, kizárásos alapon, a Pimasz csakis a női főhős lehet, s máris belép a képbe a fogalomzavar, mert a könyv olvasása után sem tudom mi volt a pimaszság, arcátlanság, impertinencia, ami miatt a szerző ezzel a jelzővel illette a hősnőt.

   Beszéljünk egy kicsit erről a hősnőről, hiszen amellett, hogy folytatódik az első könyvben megismert hatalmi harc a féltestvérek között, ez a történet a női sorsot mutatja be 19. század első felében, azt néhány variánst, ami között egy nő válogathat: férhez megy, ha szegény halálra dolgozza magát, vagy ha egyik sem, akkor vénlányként tengeti az életét. Henrietta Sedleynek pedig egyik variáns sem tetszik. Kezdjük azzal, hogy ő nem született Lady. Apja a koronának tett szolgálataiért kapott nemesi rangott, mely nem öröklődik, amúgy hajózással-kereskedelemmel kereste meg vagyonát, s ezt a vállalatot szeretné Hattie irányítani. Bármennyire is talpraesett és ismeri a biznisz minden csínját-bínját, ennek két akadálya van: egy öccs, akit minden haszontalansága ellenére az családfő az utódjának szeretne, és mert Hattie nő, akit az apja férjhez akar adni és pont. S míg apja fényes-előnyös házasságról álmodik, addig Hattie az úri társaság szélén lézeng, hiszen ő csak egy jövevény. Egyetlen barátja van, egy herceg lánya, akit szintén épp csak tolerál az úri társaság, mert az anyja nem nemesi származású.

   Tény, hogy Hattie okos, és alkalmas lenne átvenni az üzletet, viszont ahhoz nem elég okos, hogy belássa ez soha nem fog bekövetkezni, hiába találja ki, hogy 29 évesen feláldozza a szüzességét azért, hogy apja felhagyjon kiházasítási terveivel.

   A két főhős találkozása több mint vicces, ugyanis Hattie testvére – akinek amúgy annyi esze van, mint egy marék lepkének –, keresztbe tesz a Fenevadnak (becsületes nevén Saviour Whittington, és többnyire Whit-ként vagy Beast-ként emlegetik), és Hattie abban a hintóban találja megkötözve, amivel egy nők számára fenntartott intézménybe igyekezett volna, hogy elveszítse a szüzességét.

   Whit és Hattie kapcsolata döcögős és még a kettejük csatározása sem az igazi. Valahogy hiányzik belőle az erő, a sziporkázás. Mondjuk ezen az sem segít, hogy a történet jelentős részében újra megismerkedhettem azokkal a dolgokkal, melyeket az első könyvből már tudtam, csak ebben az esetben a múlt történéseit Whit személyes élményein keresztül ismerhettem meg, ami lényegében alig különbözik a Deviléitől az előző könyvből. Igen, néha megcsillan MacLean humora is, de ez többnyire két makacs ember unalomig vitt csatározása, melybe itt-ott beleavatkozik valaki a tesvérek közül. Éééés sajnos egy lépéssel sem jutottam közelebb ahhoz, hogy megértsem a harmadik testvér, a jelenlegi Marwick herceg viselkedését és obszesszív ragaszkodását egy bizonyos hölgyhöz. Ezzel meg kell várnom a következő részt.

   Személyes ízlés kérdése, hogy ki mennyire fogja (vagy sem) kedvelni ezt a történetet, számomra Whit érdekesebb, összetettebb karakter volt Hattie-nél (ez szubjektív), de a boldog végkifejlet nem hiányzik, legalább is, ami Hattie és Beast/Whit párosát illeti. Kimondottan idegesített, hogy a polkorrektség jegyében bevitt a történetbe két leszbikus szereplőt a „futottak még” kategóriába, s az egész annyira felületesen volt kezelve, mintha egy kötelező elemet pipált volna ki a listán. Ezzel a gőzzel akár ki is hagyhatta volna a szexuális preferenciát. A szerplők közötti kémiát sem mondanám perzselőnek és az erotika is langyos, bár van néhány lepedőszaggató jelenet is a történet második felében.

   Összeségében könnyen olvasható és szórakoztató történet, de egy fokkal mintha a MacLeantól megszokott pörgősség alatt lenne. Nem egy csilivili, romantikától csöpögő történet, inkább a kevésbé szerencsések életmódjára fókuszál, s jól van ez így.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

A Lepke és a Láng (A Keményöklű Gazfickók 1)

A megérdemelt szerető (A szerencsejáték szabályai 2)

Hozományvadászok kíméljenek (A szerencsejáték szabályai 1) 

Tizenegy botrány egy herceg meghódításához

   A Pimasz és a Fenevad a Kiadó Arany pöttyös könyvek kategóriájában jelent meg, ezért játékunk is ehhez kapcsolódik. A blogturné minden állomásán egy-egy Arany pöttyös könyv fülszövegéből találtok részletet, a ti feladatotok pedig az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a könyv címét és a szerző nevét.

   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

   “1911: ​A yorkshire-i lápvidék határán álló elmegyógyintézetben, ahol a férfiakat és nőket magas falakkal és rácsos ablakokkal elválasztva kezelik, van egy bálterem, tágas és gyönyörű. A bentlakók minden héten egyszer, egy örömteli este erejéig összegyűlnek, és táncolnak.”

a Rafflecopter giveaway

03.19 Betonka szerint a világ…

03.21 Angelika blogja

03.23 Hagyjatok! Olvasok! extra

03.25 Olvasónapló

03.27 Hagyjatok! Olvasok!

Beth O'Leary – Bepalizva

   A General Press Kiadónak köszönhetően Beth O’Leary negyedik könyvét is olvashatjuk magyar nyelven. Ha követtek minket blogturnénkon, akkor nem csak azt tudhatjátok meg, hogy mit gondolunk erről a szokatlan szerelmi történetről, hanem tiétek lehet a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv is.

   8 óra 52 perc. Siobhan alig várja a randiját Josephfel. Egy Valentin-napi reggeli azért már jelent valamit… De hol van ő?

   14 óra 43 perc. Miranda őszintén reméli, hogy a Josephfel megbeszélt, Valentin-napi ebédrandi méltó alkalom lesz megünnepelni, hogy új munkája van. De hol késlekedik már a férfi?

   18 óra 30 perc. Joseph megígérte, hogy eljátssza Jane partnerét a Valentin-napi eljegyzési bulin. Csakhogy nem jelenik meg a helyszínen…

   Három faképnél hagyott nő, és mindhármukat ugyanaz a férfi ültette fel. Mi ez, ha nem botrány?

   Beth O'Leary legújabb regénye egy igazán különleges, elképesztően bájos, szívszorító, mégis örömteli történet randizásról és várakozásról, illetve arról, hogy a szerelem milyen sokféle úton-módon találhat ránk.

General Press, 2023

Eredeti cím: The No-Show, 2022

Megrendelhető

   Újabb Beth O’Leary könyvnek örülhetünk a General Press Kiadó jóvoltából, s mondanám, hogy lehetne gyakrabban is, de semmi értelme, hiszen a szerző minden eddigi írását elhozta nekünk a Kiadó.

    Amikor felröppent a hír, hogy O’Leary újabb könyve jelenik meg magyar nyelven, több helyn is rákerestem, s fura módon az angol nyelvű fülszövegekben eltérések voltak, mégpedig abban, hogy kivel is randiznak a hölgyek. A kedvencem az volt melyben Siobhan Josephfel, Miranda Carterrel, Jane pedig Joseph Carterrel randizik. De ezek az apró eltérések semmiben nem befolyásolják a cselekményt, csupán különböző módon próbálják az olvasó érdeklődését felcsigázni.

   Vitathatatlan tény, hogy ennek a történetnek a főhőse Joseph Carter. Igen, Joseph. Nem Joe, és semmilyen más becenévvel nem fordul elő a történetben. Ő az az elvetemült gazfickó, aki Valentin nap alkalmából három nőt is felültet, hiszen nem jelenik meg a megbeszélt randin. Mekkora gyökér ez a Joseph Carter, ugye? Mentségére legyen mondva, másnap kissé gyűrötten megjelenik a hölgyeknél egy-egy virágcsokor kíséretében és bocsánatot kér, ami működik is, hiszen ilyenek vagyunk mi nők: a legkeményebb fogadkozás ellenére is visszafogadjuk a tévelygőt, ha az őszinte megbánást mutat és virágot hoz. Márpedig ez Joseph Carternek nagyszerűen megy. És még valami nagyon megy Joseph Carternek: az, hogy soha ne ígérjen semmi olyant, amit nem tud betartani – kivéve persze ezt a Valentin-napi fiaskót –, s ha jobban átgondolom, akkor a férfi nem is igazán tett ígéreteket.

   Kicsoda Joseph Carter? Egy gyökér, aki több nőt is szédít? Egy szociopata? S ezzel elérkeztünk a történet tulajdonképpeni mondanivalójához: az ítélkezéshez, a feltételezésekhez, az előítéletekhez. Mert a történet jó háromnegyed részében nem ismerem Joseph Cartert, csak azt tudom mit tesz. Nem tudom mi motiválja, kicsoda ő azon túl, hogy nőkkel randizik, és mi a mentsége, magyarázata arra, ami történik. De rányomom a gyökér címkét anélkül, hogy tudnám mi történik a színfalak mögött, csak azt tudom, hogy három sebezhető nő érzéseivel játszik. De tényleg megteszi? 

   Lássuk milyenek a hölgyek, akivel Joseph Carter randizik.

   Siobhan életvezetési tanácsadó, tulajdonképpen Írországban él és havonta néhányszor találkoznak, mikor a nőnek épp Londonban van dolga. Siobhant élete szerelme hagyta faképnél terhesen és ez a tüske még mindig benne van, retteg az elköteleződéstől.

   Miranda fákat nyír. Gyermekkori álma, hogy ezt csinálja és neki az a buli, ha nap mint nap hatalmas fákról lóghat le köteleken és láncfűrésszel ad új formát a fáknak. Őt engedi a legközelebb magához Joseph Carter, és ő az aki érzi, hogy a dolgok nem igazán stimmelnek.

  És persze Jane. A félénk, önbizalomhiányos Jane, akit csúnyán kihasználtak és átvertek. A lány, akinek alapjaiban rendült meg az emberekben vetett bizalma, s pont Joseph Carter az, akivel szót tud érteni, akivel közös hobbijuk van, akivel kétszemélyes olvasóklubot alapítanak.

   Nem igazán tudom mit mondhatnék még erről a történetről úgy, hogy ne lőjem le a poént. Talán annyit, hogy O’Leary ismét nagyot alkotott, s ha eddig azt mondtam, hogy könyvei közül az első, Az ágybérlő volt a csúcs, most el kell ismernem, hogy ez legalább annyira jó, ha nem jobb – de ez természetesen személyes ízlés kérdése. Ez három fiatal nő története, amiben egyetlen közös pont van: Joseph Carter. Meghökkentő, elgondolkodtató és nagyon szerethető. Még Joseph Carter is, pedig komoly baja van a Valentin nappal.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

Az ágybérlő

Otthoncsere

Útitársak

   Nyereményjátékunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek Beth O’Leary könyveit. A turné minden állomásán a szerző műveire vonatkozó kérdést találtok, nektek pedig az a dolgotok, hogy a választ beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.

   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Beth O’Leary első, magyar nyelven megjelent könyvének címe?

a Rafflecopter giveaway

02.14 Betonka szerint a világ…

02.17 Olvasónapló

02.20 Csak olvass!