Keddi nők 1
„A hazugság
visszatér, mint a bumeráng, és azt találja el, aki eldobta – esetleg azért,
hogy elejét vegye valami nagyobb bajnak. Ez a bumeráng néha azonnal visszatér,
néha csak sokára.”
Caroline, Eva,
Estelle, Kiki és Judith belevaló kölni nők, akik egy francia nyelvtanfolyamon
barátkoznak össze. Levizsgázni ugyan csak egyikük tud, de a barátság megmarad,
tizenöt éven át minden hónap első keddjén együtt vacsoráznak a Le Jardin
étteremben, beszélgetnek, megosztják egymással kisebb-nagyobb gondjaikat,
örömeiket, nyaranta pedig elutaznak egy-egy hosszú hétvégére.
Miután Judith
megözvegyül, és igen rossz idegállapotba kerül, bejelenti, hogy ezúttal nem
tart a többiekkel, mert rábukkant férje, Arne zarándoknaplójára, és helyette is
szeretné végigjárni az El Caminót, befejezni azt, ami a férfinak a betegsége
miatt már nem adatott meg. A keddi nők döbbenetén felülkerekedik a kalandvágy
és a szolidaritás, így aztán egyhangúan úgy döntenek, hogy elkísérik.
Igen ám, de a
naplóval valami nem stimmel. Állandóan eltévednek, és kezdenek arra gyanakodni,
hogy Arne sosem járt arra, amerre ők. Hamarosan arról is meggyőződnek, hogy
semmi és senki nem az, aminek látszik. Szinte még egymásról se tudnak semmit…
„Fergeteges
romantikus komédia.” amazon.de
Park, 2014
Eredeti mű:
Monika Peetz: Die Dienstagsfrauen, 2010
“– A vallás rossz tanácsadó
– vonta le a tanulságot Estelle. – A Bibliában az van, hogy szeresd
felebarátodat. Csak azt felejtették el hozzátenni, vigyázz, nehogy
rajtakapjanak.”
A Keddi nők trilógia indító kötete –
legalábbis pillanatnyilag ennyi részből áll a Keddi nők sorozat. Aki kedvet kap
hozzá – mert még nem olvasta –, bele lehet fogni nyugisan, mindhárom rész
megjelent már magyar nyelven is. Magam sem értem miért tologattam ennyi ideig az olvasását, de most legalább nem kell várnom a folytatásokra.
Chick lit
könyv, olyan igazi nőcis, nőkről szóló. Amiben a többi hasonló irománytól
különbözik az, hogy a szerző német, a barátnők története is Kölnben kezdődik és
a cselekmény nagyrészt a mai Németország területén játszódik, nem a megszokott angliai vagy tengeren túli környezetben. Azért csak
nagyrészt, mert ebben az első részben a társaság a franciaországi Lourdes-ba
megy zarándokútra – van aki még tovább is megy a Szent Jakab (El Camino) zarándokúton. És
még abban is különbözik, hogy itt nem három barátnőről van szó, mint az esetek
nagy többségében, hanem öt, egymástól teljesen különböző nőről.
Keddi nők – szószerint
értendő, hiszen minden hónap első keddjén találkoznak ugyanabban a vendéglőben
sok-sok éve. Eredetileg csupán csoportársak voltak egy francia
nyelvtanfolyamon, aztán lassan összebarátkoztak és most már tizenöt éve
bizalmas barátnők, évente egy alkalommal pedig együtt nyaralnak egy hetet.
Ez a könyv egy
ilyen alkalomról szól. Az öt nő Judith nemrég elhunyt férjének zarándoklatát
követi a férfi naplója szerint – amivel valami nagyon nem stimmel.. S hogy mire
lesz jó ez a zarándoklat, azt megtudod, ha elolvasod a történetet, ami
meglehetősen lassan indul be, de végülis tartogat meglepetést bőven. S nemcsak
meglepetéseket és váratlan fordulatokat tartogat, hanem rengeteg humoros
helyzetet is, ami olvashatóvá és szórakoztatóvá teszi a könyvet.
Említettem
már, hogy az öt barátnő teljesen különbözik egymástól és csak a véletlen, meg a
francia nyelv tanulása hozta össze őket. Ezért a cselekmény boncolgatása
helyett inkább róluk mondanék el néhány dolgot, mert valamennyiük számára
nemcsak felejthetetlen élmény lesz a zarándoklat, hanem sorsfordító is.
Caroline – menő ügyvéd, orvosfeleség,
gyermekei fenőttek és kirepültek a fészekből. Meg van győződve, hogy házassága
stabil és jó kapcsolatban élnek a férjével, bár mindketten rém efoglaltak a
karrierjükkel.
Eva – valamikor orvos, pillanatnyilag
négy gyermekes családanya, fontos beosztásban dolgozó férfi felesége, házvezetőnő,
cseléd. Ez az idézet jellemzi a legjobban: “–
Lehetek őszinte, Eva? Többéves kemény munkával leszoktattad a kedves családodat
arról, hogy felismerjék a saját zoknijukat.”
Estelle – Patikabirodalom tulajának
második felesége. Tele pénzzel és sznobizmussal valamint tengernyi jóindulattal
és cinizmussa. Üdítő jelenség, az a típus, aki gurulós bőrönddel indul neki a
zarándoklatnak. “– Én
csak a repülőn hiszek Istenben, landolás után már jóval kevésbé.”
Kiki – a legfiatalabb a csapatban,
mindössze 35 éves, dizájner. Zűrös a magánélete, nagykanállal fogyasztja a
férfiakat és állandóan a nagy szakmai áttörésre vár. Pillanatnyilag főnőke fia
elől menekül a zarándoklatba, de a nála 12 évvel fiatalabb férfi itt is
megtalálja. “– A dizájn olyan, mint a versenysport – magyarázta Kiki
Estelle-nek. Harmincévesen már mehetsz a sunyiba.”
Judith – a nemrég megözvegyült nő, aki
miatt a zarándoklat indul és mindenki azt hiszi, hogy ez egy kegyelet-túra az
elholt Arne tiszteletére. Hogy mi is motiválta Judithot, majd kiderül a történet
során. Boldogtalan, és lelke mélyén barátnőire irigy nő, mert sosem lesz olyan
karriere mint Carolinénak, olyan családja mint Evának, annyi pénze és stílusa
mint Estelle-nek és tehetsége, kreativitása, mint Kikinek.
A történetből tévéfilm
is készült, a bejegyzésben szereplő fotók onnan vannak. Még nem láttam a filmet
– a német nyelv annyira merőleges nekem mint tehénnek a balett, viszont a
sorozat második könyvén is túl vagyok, jöhet a harmadik is.
Bár a történet
a zarándoklatról szól, és annak motiválója Judith, ez történet nem kizárólag róla szól, hanem
valemennyi résztvevőről, hiszen mind az ötüket megismerjük, úgy a magánéletüket,
mint szakmai kihívásaikat. Humoros, vannak jó beszólásai és mégis komoly
dolgokról is szó esik benne. Kedveltem, annak ellenére, hogy az eleje olyan
lassan indult, hogy kísértett a féltretevés. Könnyű, szórakoztató, nyári
olvasmány, egy próbát mindenképpen megér… de hát az ízlések és a pofonok
A sorozat további részei a Park Kiadó jóvoltából:
2. Lébőjt Hotel, 2015
Sieben Tage ohne
3. Keddi nők és a sok zöldség, 2017
Zwischen Kraut und Rüben