2016. december 12., hétfő

Jodi Ellen Malpas - A védelmező

Az ​​emberek azt hiszik, mindent tudnak Camille Loganről: apuci kicsi lánya, gyönyörű, elkényeztetett fiatal nő, akinek az életstílusát az apja finanszírozza. De Camille-nak feltett szándéka, hogy nem hagyja magát irányítani. Keményen megharcolt a függetlenségéért és a boldogságért, de hirtelen azon kapja magát, hogy az élete veszélybe került az apja egyik könyörtelen üzleti lépése miatt. Haragszik ugyan, de félti az életét, elfogadja tehát a döntést, amelyet az apja hoz, hogy megvédelmezze. Arra azonban nem készült fel, hogy az SAS egykori mesterlövésze belép az életébe. 
Jake Sharp a személyes poklának foglya. Egyetlen egyszer nem koncentrál eléggé, és a következmények beláthatatlanok voltak – emberileg és szakmailag is tönkretették. Elvállalja a testőr szerepét Camille Logan mellett, bár nem ilyen fajta munkára lenne szüksége, hogy elterelje a figyelmét a démonjairól. A nők és Jake nem jönnek ki jól egymással, de még mindig az örökösnő védelme a kisebbik a két rossz közül. Ám Jake gyorsan rádöbben, hogy Camille nem az a nő, akinek hitte. Hanem melegszívű, együtt érző lány, akinek a jelenléte megnyugtatja őt, így a megvédelmezése hamarosan többet jelent Jake számára egy jól fizető állásnál, bármennyire harcol is ez ellen. Jake-nek feloldozásra van szüksége. Egy idő után már Camille-ra is. De tudja, hogy nem kaphatja meg mindkettőt.

Művelt Nép, 2016
Eredeti mű: Jodi Ellen Malpas – The Protector

A harmadik könyv/sorozat olvasása után nyilvánvaló, hogy a szerző kizárólag egy síkon mozog: a dúsgazdag, lelki sérült férfi és a nála fiatalabb nő románca. Ezt a fiatalabbat nem föltétlenül biologiai korra kell érteni, női szereplőinek mentális fejlettsége valahol a tizenéves kor környékén abbamaradt. A hangsúly mindig a férfi szereplőn van, ő mindig jobban kidolgozott. Rövid, könnyen megjegyezhető nevű, félisten felépítésű szexgépek.
Az Ez a férfi trilógia Jesse Ward-ja lelki teherként magával cipeli ikertestvére, gyermeke és nagybátyja halálát. Az Egy éjszaka Miller Hart-ja rémes gyermekkora terheit hurcolja. És itt a harmadik sablont követő férfi, Jake Sharp: a katonaság és a bevetések kissé megdolgozták pszichéjét és poszttraumatikus stressz szindrómában szenved évek óta… meg gazdag. Jesse Ward a szexklubból, Miller Hart prostítúcióból (aki még nem olvasta az Egy éjszaka sorozatot annak mondom, hogy ő a prostituált), Jake Sharp egyszerűen gazdag.  Az, hogy mitől, sosem derül ki, csak annyi, hogy gazdag és nem is lenne szüksége arra hogy dolgozzon, annyi pénze van... csupán az elfoglaltság miatt teszi.
Nos, ez egy újabb történet a gazdagok világából, telis-teli sztereotípiákkal: gazdag apuci időnként beújít egy huszonéves feleséget, aki természetesen megcsalja, apuci nemcsak gazdag, hanem óvatlan is, rossz emberekkel húz ujjat, ugye az üzleti életben a cápáknak nincsenek barátaik, csak ellenségeik, gyermekeit saját anyagi előnyeire használja… Van ott több is, de majd felfedezed te magadnak, ha elolvasod a történetet.
Ennek az alaknak a lányát védelmezi majd hősünk, és el kell mondanom, hogy a szerző  többi női szereplőihez képest ő tehetős családból származik és ebbe a lányba szorult némi kurázsi is. De ezt leszámítva ugyanarra a kaptafára szabták a makacsságát, önfejűségét, felelőtlenségét, határozatlanságát mint a szerző többi főhősnőjének.
Történet szerelmi szála kiszámítható, az úgynevezett “akció” rész is sem hoz már nagy meglepetéseket egy idő után. Biztosított a boldog végkifejlet minden szempontból: a jók elnyerik jutamukat, a gonoszak méltó büntetésüket. Mint ahogy az is kiszámítható, hogy a minden este más nőt ágyba vivő főhős szerelmes lesz védencébe és megjavul.
Nekem ez a könyv sok volt, túl sok leki nyomor, nyavalygás. Rendben van, hogy a kemény fiúknak is vannak lelki gondjaik, de nem kellett volna a hangsúlyt erre helyezni. S pontosan ezért az eltúlzott lelkizős stílusért olvastam két részletben. Először eljutottam feléig, aztán egy hét szünet után befejeztem.
És… a szerző átütő felfedezést tett a poszttraumatikus stressz szindróma kezelésében: amit a gyógyszerek, orvosok és terapeuták nem tudtak éveken keresztül legyűrni, azt az évekig, makacsságból eltaszított gyerekkel történő fél órai találkozás megoldott.
Pozitívum: nem esett szó a Converse-ről. Ez már megér egy misét, a történet nem igazán. Nekem egyszer olvasós marad és lassan kezdem azt gondolni, hogy csak egy igazán nagy dobás volt a szerző tarsolyában: az Ez a férfi trilógia. De hát ízlések és pofonok…