A következő címkéjű bejegyzések mutatása: történelmi romantikus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: történelmi romantikus. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. május 5., vasárnap

Diana Gabaldon – A lángoló kereszt - 2. kötet


Outlander 5/2


A tavasz nemcsak a napsütést hozta, hanem a népszerű Outlander szorozat ötödik részének második kötetét  is, melyben tovább követhetjük a kedvenc hőseink kalandjait az amerikai kontinensen.
Kövesd a Blogturné Klub négy bloggerét turnéjuk során és versenybe szállhatsz a kiadó által felajánlott nyereménykönyvért!




EGY ​BÁMULATOS KALAND, AMI PRÓBÁRA TESZI A SZÍVET, MÉRLEGRE TESZI A LELKET ÉS MEGMÉRI A SZELLEMET… NYELVEZETE FRISS, GAZDAG LEÍRÁSOK TARKÍTJÁK, A TÖRTÉNET PEDIG CSELEKMÉNYDÚS… MAGÁBA SZIPPANT! CNN.com
A Korona észak-karolinai gyarmatán a gazdag arisztokrácia és a megélhetésükért küzdő telepesek állnak egymással szemben, törékeny egyensúlyban tartva a kialakult, feszült helyzetet.
Közöttük áll Jamie Fraser, egy talpig becsületes és tisztességes férfi. Miután száműzték szeretett hazájából, Skóciából, végre megkapta a földet, ami után áhítozott. Támasza rendkívüli felesége, Claire, a nő egy másik helyről és időből, aki az eljövendő események ismeretének terhes ajándékát hordozza. Korábban ez a tudás veszélyt és áldást is jelentett Jamie és Claire számára. Most talán pislákoló fáklyaként vethet fényt az előttük álló vészterhes éveken át vezető útra – vagy olyan tűzvészt okoz, amiben mindketten hamuvá égnek.
A lángoló kereszt egyszerre szívbemarkoló, letehetetlen, a legapróbb részletekig történelmileg hiteles és süt belőle a szenvedély.


Könyvmolyképző, 2019
Eredeti cím: The Fiery Cross, 2001
Megrendelhető                Beleolvasó 






Rég vártam annyira egy könyv megjelenését, mint A lángoló kereszt második kötetéét. Azt hiszem régebben már említettem, hogy engem – másokhoz képest – viszonylag későn kapott el az Outlander-vírus, és ehhez a népszerű televíziós sorozatnak semmi köze, hiszen még mindig nem láttam belőle egyetlen részt sem. Egyszerűen nincs időm. Vagy olvasás, vagy tévézés, de a kettő együtt nem megy, és akkor már inkább az olvasás.
Azt mindenki tudja – legalábbis azok, akik valaha is hallotak a szerzőről és írásairól –, hogy a az Outlander sorozat egyetlen történet, mely nyolc könyvön (a kilencedik írása folyamatban van, s ki tudja mennyi lesz még…) és néhány kiegészítő történeten keresztül mutatja be főhőseinek  (és nemcsak) kalandjait és sorsuk alakulását. Nyilvánvaló, hogy a sorozat részei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, tehát szépen sorban kell olvasni őket. S aki most kapna kedvet a monumentális műhöz, annak hosszú ideig van olvasnivalója, hiszen Ms. Gabaldon nem igazán adja ezer oldalnál alább könyvenként.
A sorozat ötödik része sem volt egy rövidke szösszenet, hiszen az első kötet kereken 800 oldal volt, ez a második kötet viszont “csupán” 624.
A lángoló kereszt első kötete lassan csordogált, túl sok nem történt benne. Az egész inkább az otthonteremtésről szól az idegen földön. Az észak-amerikai kontinens egy része még mindig angol fennhatóság alatt van, ide száműzik azokat a skótokat, akik valamilyen csoda folyamán túlélték a Skócia függetlenségéért folytatott harcokat. Ide kerül hosszas kalandozás után Jamie Fraser is családjával együtt, és végre megkapja azt a földterületet, ahol újrakezdheti az egészet. Ez a Fraser’s Ridge, ahol teljesen nulláról épít újjá mindent, hoz létre egy kis közösséget.
A második kötet valamivel pörgősebb és több történik benne mint az előzőben. Mindjárt az elején egy összecsapással kezdődik a hatalom képviselői és a Rendfenntartók között és az ott történtek kihatással lesznek a történet további alakulására, különösen ami Rogert illeti.
S ha már Rogerről beszélünk, akkor azt is el kell mondanom, hogy bár szerelmesek egymásba Briannával, ezt valahogy most nem jött át. Ugye, ott van Jemmy apaságának kérdése, amiről hangosan mindenki úgy nyilatkozik, hogy nem fontos, de titokban mindenki bizonyosságot szerezne, hogy Rogeré-e a gyerek, vagy Stephen Bonnet az apja, hiszen Bonnet röviddel a Rogerrel való szerelmeskedés után erőszakolta meg Briannát. Brianna pedig mintha nem is lett volna jelen ebben a részben. Mármint igen, fizikálisan ott volt, de minden gondolata saját anyasága körül forgott, és nem igazán volt szükségem arra, hogy részletesen megtudjam hányszor szoptatta meg Jemmyt, vagy hány pelenkát kellett cserélnie. A pár mindkét tagjának megvan a maga baja, most nem éreztem, hogy működött volna a kémia kettejük között, hanem inkább mintha eltávolodtak volna egymástól az előző részekhez képest.
Természetesen folytatódik a vadászat Stephen Bonnet után, hiszen úgy Roger, mint Jamie bosszút szeretne állni rajta azért, amit Briannával tett. De mivel minden tervnek van egy buktatója, ez sem úgy sül el, ahogy a férfiak eltervezték. S mivel Bonnet megsebesül, de határozottan nem állíthatnám, hogy meg is hal, ennek valószínűleg még folytatása lesz az ezt követő részek valamelyikében.
A minap beszélgettem egy ismerőssel, aki nem rajongója a sorozatnak, az első részek után fel is adta, mert idegesítette Claire tudálékossága. Igen, Claire tudálékossága idegesítő, néha engem is zavar, de ilyenkor mindig elmondom magamnak, hogy ő egy 20. századi tanult nő, és ezt a tudást viszi magával vissza a 18. század végére. S nem kevés esetben milyen hasznosnak is bizonyul ez a tudás. Az Outlander-rajongók tudják, hogy nem ő (és Brianna meg Roger) az egyetlen, aki megtette ezt az időutazást. Most újabb bizonyítékot kapunk arra, hogy az időutazók sokkal többen vannak, mint azt valaha hőseink gondolták volna, és mindenki a maga módján éli meg, írja le ezt az eseményt. Nem vagyok Claire rajongója, de a tudás, amit magával visz, sokban segíti az alakuló kis közösség életét és nemcsak, hiszen messzi földről is járnak hozzá betegek. De természetesen a tudás nem helyettesíti az eszközöket, főleg azok hiányát nem.
Azt is mondtam már egyszer, hogy én jobban szeretem, ha a skótokról szóló történetek Skóciában, vagy legalábbis a környéken játszódnak, de azért érdekes volt a Fraser-csapat kirándulása az indián őslakosokhoz… és azt hittem, soha többé nem fogom majd látni az ifjú Iant.
Aki az első kötet olvasása után azért húzta az orrát, hogy lassú volt, megnyugodhat, ez pörgősebb, több történés van, de a központban továbbra is a közösségépítés áll. Mindez szépen megfogalmazva, történelmi akkurátussággal, mely mögött titáni kutatómunka állhat.
Szép volt, jó volt, választ kaptam néhány nagyon rég felmerült kérdésre, volt néhány meglepetés is, izgalomban sem volt hiány, bár azt nem mondanám, hogy a történet teljes fordulatszámon pörgött. De hát ízlések és pofonok…
Ja, és a fehér koca még mindig túljár Jamie eszén, és továbbra is meglóg az ólból, amikor úri kedve úgy diktálja…



Kapcsolódó bejegyzés:









Nyereményjátékunkban a népszerű történet szereplőit keressük. Minden bejegyzésben egy-egy ismert karakter nevét rejtettük el. A ti feladatotok az, hogy megtaláljátok ezt a nevet és a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.







05.05 - Betonka szerint a világ…
05.09 - Könyvvilág
05.11 - Deszy könyvajánlója (extra)


2019. január 20., vasárnap

Diana Gabaldon – A lángoló kereszt 1



Outlander 5/1


Ötödik részével folytatódik Diana Gabaldon monumentális Outlander sorozata. A lángoló kereszt című rész első kötetével indul turnéra a Blogturné Klub három bloggere. Kövesd őket az amerikai kontinensen tett útjukon, melyben Jamie, Claire és a Fraser klán Észak-Karolinába szakadt ágának újabb kalandjait követik nyomon. Nem marad el a már megszokott nyereményjáték sem!




A Korona észak-karolinai gyarmatán a gazdag arisztokrácia és a megélhetésükért küzdő telepesek állnak egymással szemben, törékeny egyensúlyban tartva a kialakult, feszült helyzetet.
Közöttük áll Jamie Fraser, egy talpig becsületes és tisztességes férfi. Miután száműzték szeretett hazájából, Skóciából, végre megkapta a földet, ami után áhítozott. Támasza rendkívüli felesége, Claire, a nő egy másik helyről és időből, aki az eljövendő események ismeretének terhes ajándékát hordozza. Korábban ez a tudás veszélyt és áldást is jelentett Jamie és Claire számára. Most talán pislákoló fáklyaként vethet fényt az előttük álló vészterhes éveken át vezető útra – vagy olyan tűzvészt okoz, amiben mindketten hamuvá égnek.
A lángoló kereszt egyszerre szívbemarkoló, letehetetlen, a legapróbb részletekig történelmileg hiteles és süt belőle a szenvedély.



Könyvmolyképző Kiadó, 2018
Eredeti cím: The Fiery Cross, 2001





Őszintén bevallom, amikor először találkoztam az Outlander sorozattal, az első könyvet nagyon gyorsan abba is hagytam. Nem hinném, hogy elértem az első száz oldal végére. S azt sem értettem, hogy minek a nagy őrület? A negyedik könyv magyar nyelvű megjelenése előtt gondoltam teszek még egy próbát, hátha… s teljesen beszippantott, magával ragadott, s nem győztem a következő részek után rohangálni, mert az Outlander olyan mint a retrovírus: egyszer elkaptad, sosem szabadulsz meg tőle – guszta kis hasonlat, ugye?
Szintén a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg a sorozat ötödik könyve, A lángoló kereszt. A cím egy jelkép, melyre a történetben részletes magyarázatot kap az olvasó. Egyelőre csak az első kötetet foghatjuk kézbe, de senki ne essen kétségbe, hamarosan jön majd a második is, tehát nyugodtan neki lehet fogni az olvasásnak, hiszen nem egy rövid kis szösszenetről van szó, hanem csekély nyolcszáz oldalról. Egyébként a teljes könyv angol nyelven több mint ezernégyszáz oldal.
Ugye, ez egy sok könyvből álló sorozat ötödik része, joggal felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e önálló történetként kezelni? Nem igazán, mert a szerző ott folytatja, ahol az előző rész abbahagyta és ebben az első kötetben nem sok utalás történik az előző részek történéseire. Hogy a második kötetben mi lesz, azt még nem tudom, de kiváncsian várom. Az sem elhanyagolandó, hogy terjedelme ellenére, ez a történet – mármint az egész Outlander saga – egyszerűen magábaszippantja olvasóját, aki egyszer csak rádöbben arra, hogy hoppácska, hajnali három van és reggel csereg a vekker. Nem akarom most egekbe emelni ezt a történetet, hiszen mindenki maga dönti el, hogy szereti-e, vagy sem. Én nagy rajongója vagyok, tehát természetes, hogy lelkesedem érte.
Az előző részekhez képest ez egy hangyányit csendesebb, monhatnám azt is, hogy nem annyira véres, de ez nem jelenti azt, hogy unalmas. Claire és Jamie az amerikai kontinensen tartózkodik, ahogy az előző rész végében is. Most inkább az otthonteremtésről van szó, s azokról az apróbb-nagyobb történésekről, amellyel ez jár. S természetesen arról, hogy mivel kell ezért a látszólagos nyugalomért és biztonságért fizetni. Aki olvasta az előző részeket, az már tudja, hogy Jamie Fraser kalandos úton, száműzöttként kerül a 18. század Amerikájába és annak ellenére kap földet a letelepedéshez és újrakezdéshez, hogy katolikus, ez pedig a korona szemében kizáró tényező. Kéretik nem elfelejteni: ekkor az amerikai kontinens egy része még mindig angol fennhatóság alatt van, Jamie-nek pedig úgy kell ugrálnia, ahogy a kormányzó fütyül.
Nem csak az otthonteremtés kap szerepet ebben a részben, hanem természetesen a család is, hiszen Claire után Brianna és barátja, Roger is csatlakozott a 18. századi történésekhez még az előző részben. Magától értetődően az időkapun át.
Tehát ez az új Fraser-kolónia története, főszerepben Jamie-vel és Claire-rel, Briannával és Rogerrel, ahol időnként felüti a fejét a honvágy Skócia, vagy a 20. század után, ahol esküvők lesznek és gyermekek születnek. Egy szerveződő, soknemzetiségű társadalom története, ahol még nem tisztázottak az erőviszonyok, amely tele van opportunistákkal, összeesküvőkkel, bűnözéssel és erőszakkal. Ez így elrettentően hangozhat, de a szerző gondoskodik mosolykeltő jelenetekről is, sőt a cukiság is biztosítva van:

“Az összpontosítástól komor arccal Jamie felemelte a piszkavasat, kinyújtotta szabad kezét és elrántotta az útból a lelógó ágytakarót. Nagy erővel lesújtott a piszkavassal, aztán rögvest félre is rántotta és belecsapott a falba.
– Mi az? – kérdeztem.
– Hogy mi ez? – visszhangozta hitetlenkedve. Közelebb hajolt, hunyorogva a félhomályban, majd felnevetett. Ledobta a piszkavasat, leguggolt a földre és lassan benyúlt az ágy lába és a fal közötti térbe, miközben halk csicsergést hallatott, a fogai közt szűrve a levegőt. Úgy hangzott, mintha madarak csiviteltek volna egy távoli bokorban.
– Te beszélsz a patkányhoz? – Megmozdultam, hogy odamásszak az ágy lábához, de ő visszaintett, megrázta a fejét, miközben tovább csicsergett.
Némi türelmetlenséggel vártam. Egy perc múlva megmarkolt valamit, megfogta azt a dolgot, bármi is volt az, mert elégedetten felkiáltott. Felállt, mosolygott, és egy szürke szőrös alakot tartott a tarkójánál fogva, ami úgy lógott az ujjai között, mint egy kis erszény.
– Itt a kis patkányod, Sassenach – mondta és óvatosan egy szürke szőrlabdát helyezett a takaróra. Hatalmas, tágra nyílt zöld szemek bámultak rám.
– Te jó ég – mondtam – hát te meg honnan kerültél ide? – nagyon lassan kinyújtottam neki az ujjamat, a kismacska nem mozdult. Megérintettem apró, selymesen szürke állkapcsának szélét és a nagy zöld szemek eltűntek, résnyire záródtak, ahogy az állat nekidörgölődzött az ujjamnak. Meglepően mély hangú dorombolás tört elő a miniatűr testből.
Ez – mondta Jamie mérhetetlen elégedettséggel – az az ajándék, amit neked szántam, Sassenach. Távol tartja majd a kártevőket a rendelődtől.”

Igen, Claire-nek rendelője van, és számomra az is érdekes volt, hogy 20. századi orvosi ismereteit hogyan próbálja alkalmazni a 18. század primitív körülményei között.
A történet romantikus szála sem elhanyagolandó. Egyrészt ott van Brianna és Roger bimbózó szereleme, melyre a múlbeli történések vetnek sötét fellegeket, másrészt Jamie és Claire szerelme erősebb mint bármikor, ennyi idő után is. Egymás iránti rajongásuk kenegeti a romantikát kedvelő lelkét.
Jobban kedvelem mikor a skótokról szóló történetek odahaz Skóciában játszódnak, de fölösleges elismételnem, hogy ennek ellenére mennyire kedveltem ezt a történetet. Fura, vagy sem, a közismert sorozat egyetlen részét sem láttam még, de tervben van… valamikor.
Az Outlander sagát azokat ajánlom, akik szeretik a valós történelmi eseményekre alapozott fikciót, a skótokról szóló történeteket és a szenvedélytől fűtött romantikát… de hát ízlések és pofonok.

A bejegyzésben szereplő fotók az Outlander televíziós sorozatfilmből származnak






Az előző Diana Gabaldon blogturnék bebizonyították, hogy Outlanderből mindenki jelesre tud vizsgázni. De vajon más skótokról szóló történetekből is? Nyereményjátékunk minden állomásán egy-egy olyan ismert szerző nevét fogjátok találni, akinek több klasszikus romantikus regénye is skótokról szól. A ti feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába a szerző egy ilyen regényének címét beírjátok.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




Jennifer Ashley






01.20 - Betonka szerint a világ…
01.24 - Könyvvilág


2018. szeptember 28., péntek

Sally Christie – A király kurtizánjai


A király kurtizánjai (The Mistresses of Versailles) 1



1730, Versailles. A francia udvarban már pletykálják, hogy XV. Lajos hét év után ráunt lengyel származású feleségére. Kezdődhet a versengés, kivel ossza meg az ágyát. Így indul a történelem egyik legbotrányosabb és legérzékibb szerelmi sokszöge, amelyben az öt Neslé nővér közül négy – a naiv Louise, az ambíciózus Pauline, az érzéki Diane és a dörzsölt Marie-Anne – végül mind a király szeretői lettek. 
Intrikák, féltékenységek, hatalmi játszmák, érzéki szenvedélyek és kegyetlen versengések – vajon mi volt a testvérek titka? Mit tudtak, ami évszázadok múlva is megdöbbenti és elvarázsolja a történészeket és a történelmi regények kedvelőit?


Lettero, 2018
Eredeti cím: The Sisters of Versailles, 2015


A Lettero Kiadó izgalmas és különleges történelmi romantikus regénnyel lepte meg olvasóit. A király kurtizánjai az azonos nevű trilógia indító kötete, bár az eredeti elnevezés A versailles-i szeretők (The Mistresses of Versailles) lenne, a kötet címe pedig angolból fordítva A versailles-i nővérek (The Sisters of Versailles), ami talán jobban is tükrözné mindazt, amiről a történet szól.
Különleges történet több szempontból is. Első sorban azért, mert a sok angolszász környezetben játszódó klasszikus romantikus fikció után végre egy Franciaországhoz kapcsolódó történetet kaptam. És azért is, mert a történet alapja a valóságban gyökerezik, valóban létezett személyekről szól, és mindaz amit a szerző az olvasói elé tár híven tükrözi egy olyan kor történéseit és életvitelét, amiről az átlagos olvasó keveset tud, mert valamiért nem annyira népszerű a szerzők és a kiadók körében.
Semmit nem tudtam sem a szerzőről, sem az általa írt trilógiáról, és igazándiból a 18. századi Franciaország történelmét is csak felületesen ismerem. A fülszöveg – és főleg a cím – alapján egy enyhén erotikus, könnyed olvasmányt vártam, mely cselekményének  túlnyomó része fikció. Nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen erotika itt még mutatóban sincs és ez bizony egy komoly történet, melynek központjában XV. Lajos francia király és szeretőinek népes serege áll.
Ebben az első részben a Mailly-Neslé nővérekkel ismertet meg a szerző, és meglehetősen szokatlan ahogyan teszi. Ugyanis a történetet maguk a nővérek mesélik el egyes szám első személyben, felváltva mikor melyik. A szerző betekintést enged a személyes levelezésükbe is, mely szintén sok olyan információt tartalmaz, melyet máshonnan nem kaphattam volna meg.
XV. Lajos - Hyacinthe Rigaud festménye (1730)
A Mailly-Neslé nővérek, mint XV. Lajos szeretői, nem annyira ismertek az utókor számára, mint például Madame de Pompadour vagy du Barry grófné, de valójában is éltek és egy kivételével valamennyien a király szeretői voltak. Nem, nem egyszerre, nem volt semmilyen csoportos hancúr, hanem rendre egymást váltották a király ágyában. Előbb a naiv Louise, majd az ambiciózus Pauline, az életvidám Diane és végül a számító Marie-Anne. Az ötödik Mailly-Neslé lány, Hortense, csak azért nem, mert ő nem akarta.
A történetben egy olyan fiatal uralkodót ismertem meg, aki csupán egy kirakat-figura, hiszen igazándiból de Fleury kardinális kormányoz, Lajos minden döntése, politikai húzása a kardinálistól származik, maga az ötlet is, hogy a mélységesen vallásos felesége mellett király állandó szeretőt tartson. Mi több, ő az aki az első szeretőt kiválasztja az addig példamutatóan hűséges Lajosnak a naiv Louise személyében. 
Azon túl, hogy minden részletében megismerhető a király szerelmi élete, a szerző átfogó képet nyújt a 18. századi francia arisztokrácia életéről, a királyi udvarról – mert a cselekmény vagy ott játszódik, vagy kapcsolódik Versailles-hez és mindahoz, amit az jelent –, az ezzel járó intrikákkal, elrendezett házasságokkal, titkos szövetségekkel. S nem utolsó sorban kis divatkalauzt is kaptam, hiszen részletes leírások vannak arról, hogy éppen mi számított divatosnak az udvarban.
Kedveltem a történetet. Nem is nehéz megkedvelni, hiszen a szerző olvasmányos stílusa nagyonis lehetővé teszi, hogy az ember lánya belefeledkezzen az olvasásba. És mert az ilyen-olyan leírások mellett állandóan történik valami, bár, ami azt illeti, néhol túlságosan is részletező volt. Nagyon remélem, hogy magyar nyelvű folytatásaival is meglep a kiadó, hiszen a következő kötetek továbbra is XV. Lajos udvaráról szólnak és valószínűleg ismét részesei lehetünk az udvari élet minden aspektusának, nem csupán a király szerelmi életének boncolgatásában. Annál is inkább, mivel a második kötet a király Madame de Pompadourral, a harmadik pedig du Barry grófnéval való viszonyát mutatja be és mindkét hölgynek nagy befolyása volt úgy a király magánéletére, mint annak politikai döntéseire. Nagyobb, mint a Mailly-Neslé növéreknek együttesen.
Gondolom, a trilógia megírását titáni kutatómunka előzte meg, mert Sally Christie hitelesen mutatta be kort, a szereplőket, s mint már jeleztem, mindezt nagyon olvasmányosan tette. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a történelmi regényeket, azoknak is akik már beleuntak az angol lordokról, ladykről szóló  nagyon romantikus fickiókba, de ahogy mondani szoktam: ízlések és pofonok…




A trilógia további részei, egyelőre csak angol nyelven:


2. The Rivals of Versailles, 2016

3. The Enemies of Versailles, 2016






2017. augusztus 1., kedd

Monica McCarty - A Felföld rettegett fiai

Erről a sorozatról már tavaly is írtam egy újabb rész megjelenése kapcsán és bevallottam, hogy nem olvastam a sorozatot, mert a második rész negyedénél-felénél megfeneklettem és nem ment tovább. Kétszer futottam neki, és amennyire könnyen lement az első rész (mindkét alkalommal), olyan nehezen húztam-nyúztam a másodikat, amíg el nem vesztettem a türelmem és félre nem tettem. De nem adtam fel, mert ugye három a magyar igazság és egy év szünet után ismét megpróbálkoztam a sorozattal – természetesen ismét előlről, s láss csodát! A második részt is simán végig olvastam, sőt, azt sem értem, hogy miért nem szerettem eddig.
Ahogy a sorozat címe is jelzi, ez a skót Felföldhöz kapcsolódó történelmi romantikus, és azért mondom/írom, hogy történelmi és nem klasszikus romantikus, mert a cselekmény nagy része valós történelmi eseményekre alapszik és a szereplők nagy része is valós személyek után van mintázva.
Természetesen fikció is van a történetben, ez nagyrészt a romantikus szálat érinti, de úgy gondolom kellett ez oda, mert olvasmányosabbá, élvezhetőbbé teszi a sorozat részeit. S hogy melyik részben mi és mennyi a fikció, az a könyv végén levő szerzői jegyzetből kiderül – érdemes elolvasni.
A 14. század elején játszódó és a skót szabadságharcról szóló sorozat tizenkét könyvből és két kiegészítő novellából áll. Magyar nyelven eddig öt része jelent meg, valamennyi a General Press Kiadó jóvoltából, a hónap végére várható a következő rész megjelenése is. S mivel egy olyan kiadóról beszélünk, ami nem üres ígéretekkel eteti az olvasóközönségét, nagy valószínűség szerint augusztus végén a sorozat rajongói kézbe is vehetik a sorozat hatodik részét: Az Újoncot.
Most már valamennyi, magyarul is megjelent részét elolvastam és ajánlom azoknak, akik kedvelik az izgalmakkal, szerelemmel és cseppnyi erotikával fűszerezett történelmi romantikát… meg a skót keményfiúkat.
A Felföld rettegett fiai-sorozat: a rettenthetetlen harcosok és szerelmeik kalandos és buja történetei folytatódnak.

William ​Wallace, a rettenthetetlen skót szabadságharcos halott. Skócia az angolok igáját nyögi. Klánok ragadnak kardot klánok ellen. A remény lángja azonban még nem hunyt ki. A skót Robert the Bruce úgy dönt, a Felföld és a Hebridák legendás harcosaiból titokban megkísérli a valaha volt legkiválóbb csapatot megszervezni, hogy egyesült erejüket felhasználva szerezze meg a trónt, és ezzel ismét kivívja Skócia függetlenségét… 

1. A Harcos - 2014

 Eredeti mű: The Chief, 2010

Tor MacLeod, a páratlan kardforgató a klánjának él. Egy könyörtelen leszámolást követően sok-sok év alatt, vérrel-verejtékkel tud békét és jólétet teremteni emberei számára. Nem hajlandó elköteleződni sem a skótok, sem az angolok oldalán. Mégis felkérik, hogy képezze ki és vezesse Robert the Bruce maroknyi, ám annál félelmetesebb csapatát. Hiába ajánlanak azonban számára egy gyönyörű menyasszonyt és vele busás hozományt, nemet mond. Aljas ármánnyal végül térdre kényszerítik, így kénytelen nőül venni a feleségül kínált, valóban meseszép és romantikus ábrándokkal teli, burokban nevelkedett lányt, Christinát. A nemkívánt házasság megannyi próbatétel elé állítja a két fiatalt. Rájönnek azonban, hogy van valami, amiért még a vészterhes időkben is érdemes élni és küzdeni – amíg csak lehet… 

2. A Sólyom – 2014

 Eredeti mű: The Hawk, 2010

Erik MacSorley-nál senki sem ismeri jobban a tengert: még sohasem találkozott olyan széllel, amelyet ne tudott volna legyűrni, sem olyan asszonnyal, akinek szívét ne nyerte volna el. Egészen addig, amíg az ír partoknál ki nem húz egy fiatal nőt a vízből. Erik magával viszi a lányt, aki nem más, mint Lady Elyne de Burgh, az írek leghatalmasabb nemesének bátor gyermeke. Bár Ellie megpróbál ellenállni a férfi vonzerejének, Erik vágya megtöri az ellenállását, szívében eddig ismeretlen érzéseket keltve. A két fiatal lassan kibontakozó szerelmét azonban veszély fenyegeti: a skótok és az angolok között zajló baljós háborúban éppen ellentétes oldalon állnak. Képes lesz-e legyőzni az akadályokat Ellie odaadó szerelme és Erik önfeláldozása? 


3. Az Őrszem – 2015

 Eredeti mű:  The Ranger, 2010

Arthur Campbell kivételes harcos. Pengeéles érzékeiről híres, és ha a helyzet úgy kívánja, felderítőként észrevétlenül beszivárog bármely csapat állásai mögé. Épp ezért Robert the Bruce különös feladattal bízza meg: férkőzzön az ellenséges MacDougall klán soraiba, amelynek vezetője nem más, mint Arthur apjának kegyetlen gyilkosa. A szívében bosszút forraló harcos azonban nem várt akadállyal találja magát szemben – egy mézszőke hajú szirén vonja bűvkörébe, aki történetesen a klánfőnök lánya. A közelgő háború veszélye egymás karjába sodorja őket, míg végül a harcosnak el kell döntenie, mi a fontosabb számára: a bosszú vagy a szerelem… 
  

4. A Vipera – 2016

Eredeti mű: The Viper, 2011 

Lachlan McRuairi – vagy ahogy harcostársai nevezték, a Vipera – kegyetlen, erőszakos, megalkuvó férfi hírében áll, aki az erszényén túl senkihez sem hűséges. Egy nap váratlan feladattal bízzák meg: vigye el biztonságban Isabella MacDuffot a király megkoronázására. A makacs asszony ugyanis úgy döntött, férjét elárulva, családja örökös jogával élve maga emeli trónra Robert the Bruce-t. Lachlan maga sem tudja, milyen fába vágja a fejszéjét a küldetés elvállalásakor – a büszke, érzékien szép grófné ugyanis akarva-akaratlan megbabonázza őt. 
Bellának bátor tettéért azonban szörnyű árat kell fizetnie: nemcsak a szabadságától, de a lányától is megfosztják. Szörnyű rabsága idején egyedül az a remény tartja életben, hogy egyszer még viszontláthatja szeretett leányát. És ezért hajlandó szinte bármire. Még arra is, hogy ha kell, testét-lelkét eladja a rettenhetetlen harcosnak, akinek valamilyen oknál fogva képtelen ellenállni. Közös útjuk alatt Lachlant és Isabellát megannyi kalandos és veszélyes helyzet elé állítja az élet, miközben mindketten óriási küzdelmet vívnak: Bella a lányáért és a boldogságért, Vipera pedig azért, hogy újra képes legyen szeretni.


5. A Szent – 2016

Eredeti mű: The Saint 

Magnus MacKay kemény, büszke harcos – bármilyen terepen jól kiismeri magát, kíméletlenül leszámol az ellenfeleivel, és mindig higgadtan cselekszik. Harcostársai azonban furcsállják, hogy a férfi sosem beszéli meg velük a nőügyeit, ezért a Szent fedőnevet aggatják rá. Csupán néhányan sejtik, hogy e hűvös külső csak álca, hogy a férfi leplezni tudja a titkát. A visszautasított szerelmes sajgó sebét, úgy tűnik, még az idő sem képes begyógyítani. Különösen, ha az egyik harcostársa és hamarosan megkötendő frigye folyton emlékezteti erre…
A vadóc, ártatlan szépséget, Helent fiatalon válaszút elé állítja az élet: a szerelme és a családja iránti kötelességei között kell döntenie, és végül rosszul választ. A sors azonban tálcán kínálja neki a lehetőséget, hogy végzetesnek tűnő hibáját jóvátegye: a király és kísérete – soraiban a lány által imádott férfival, Magnusszal – felföldi körútján a családja várába is ellátogat. Kiderül, hogy az eltelt évek alatt a két fiatal közt izzó vágy mit sem csillapodott. Helen elhatározza, hogy megpróbálja meglágyítani Magnus szívét, de egyikőjük sem sejti, hogy valaki gonosz ármányt sző a király ellen, amellyel mindnyájuk életét veszélybe sodorja…


Következik: 6. Az Újonc – 2017 augusztus

 Eredeti mű: The Recruit, 2012

A forrófejű és vakmerő Kenneth Sutherlandre élete legnagyobb kihívása vár: be akar kerülni Robert the Bruce rettegett felföldi harcosainak a sorába. Az épp az dő tájt megrendezett Felföldi Játékok erre remek lehetőséget is kínálnak. A siker kapujában, egy védtelen – és meglehetősen buja – pillanatban, az istálló mélyén azonban rabul ejti őt egy ártatlan női szempár, és képtelen lesz kiűzni a fejéből…
Nincs ezzel másként ama ártatlan szempár birtokosa, Lady Mary sem, aki úgy érzi, a férfi teljesen megbabonázta. A férje kivégzését követően igyekezett jóformán láthatatlanná válni, nehogy felhívja magára a bosszúszomjas angol király figyelmét, de az istállóban látottaktól igencsak felforr a vére. Úgy határoz, egyetlen éjszakára hagyja magát elcsábítani – csupán egyetlen forró éj, mindenféle ígéretek, kötöttségek nélkül. A harcos csókját megízlelve azonban rájön: ennél többre vágyik. De vajon megkaphatja azt, amit akar: Kenneth szívét?


A sorozat további, angol nyelvű részei:


 7. The Hunter

7.5 The Knight - novella

8. The Raider

9. The Arrow

10. The Striker

11. The Rock

11.5 The Rogue - novella

12. The Ghost



2017. június 30., péntek

Hóvégi klasszikus: Alexandre Dumas - A fekete tulipán

"A haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére - nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett.
Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen.
De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra (...).
Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt."
A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát.
Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában. (Európa Kiadó)

Egyike kedvenc könyveimnek és pontosan ezért nehéz is elfogulatlanul beszélnem/írnom róla, annak ellenére, hogy a történetet már többször is elolvastam.
Szerencsés ötvözete a valós történelmi eseményeknek és a fikciónak, hiszen az Orániai Vilmoshoz kapcsolódó események a valóságban is megtörténtek és szerves részei a mai Hollandia történelmének. Sőt! Ezeket az eseményeket a szerző az olvasmányos verzióban tárja az olvasól elé, valóságban a történések lefolyása sokkal durvább volt.
És a fikció: Cornelius van Baerle és Rosa szerelmének története, a fekete tulipán, amit Cornelius a börtönben nemesít és a pályázatra szán, valamit a gubanc, ami az értékes virághagymák okoznak. A fekete tulipán a modern kor találmánya, a 17. században és még Dumas idejében is csak álmodtak róla, mint elérhetetlen egzotikumról.
S ami csodálatos benne az, hogy Dumas nem ismétel. A legkisebb hasonlóság sincs A fekete tulipán és más művei között (Monte Cristo grófja vagy A három testőr), legalábbis a történet, a helyszín, a szereplők megformálása, a történelmi események szempontjából nincs. Mert stílusában azért a megszokott romantikus, kalandos és lebilincselő, bár sokkal rövidebb mint Dumas más regényei.
Csodálatos romantikus kalandregény amely az emberi érzelmek és tulajdonságok teljes skáláját felvonultatja szereplőin keresztül, a szerelemtől a gyűlöletig, az irigységtől a kapzsiságig.
És kéretik nem összetéveszteni a hasonló című filmmel, mert ez a történet, nem az a történet. A címen kívül az ég adta világon semmi közük egymáshoz.
Meg az ízlések és a pofonok…

A fekete tulipán izgalmas történetét. A regény cselekménye Hollandiában, Orániai Vilmos korába vezeti el olvasóit. Valóságos történelmi keretben beszéli el fantázia szülte hőseinek megindító szerelmét. A tulipánimádó Cornelius van Baerle hiába próbál a békés tudományok világába menekülni – utoléri a politikai ármány és az emberi irigység. S hogy sikerül-e elhárítani a fenyegető tragédiát? Annyit mindenesetre elárulunk, hogy az olvasó bízhat Dumas igazságszeretetében, optimizmusában. (Moly)

Eredeti mű: Alexandre Dumas – La tulipe noire, 1850
Magyar nyelven először az Athenaeum Kiadónál jelent meg 1916-ban, és további 12 kiadást ért meg. Legutóbb az Európa Kiadó foglalkozott vele 2012-ben, de valamennyi kiadás az eredeti, Hevesi Sándor-féle fordítást tartalmazza.


2017. május 13., szombat

HRH Princess Michael of Kent - A szerelmes Királynő

Négy ország uralkodója – Anjou trilógia 1


Az angol királyi család magyar hercegnéjének történelmi regénye a 15. századba, a százéves háború korába viszi el az olvasót. Aragóniai Jolán 19 éves, amikor feleségül adják Lajoshoz, az Anjou herceghez. Barátait és családját hátrahagyva a fiatal lánynak bizonyítania kell rátermettségét a francia királyi család pletykákkal, cselvetésekkel és árulásokkal terhelt légkörében. Miután fiatalon megözvegyül, rá marad a feladat, hogy teljesítse férje küldetését: meg kell óvnia Franciaországot a széthullástól, egyben pedig igazgatnia az Anjou család életét. A szövevényes, sodró erejű történetben a kor olyan híres szereplői is feltűnnek, mint az Orléans-i Szűz, vagy Agnés Sorel, VII. Károly francia király legendás szeretője.
A könyv nemcsak egy fordulatos, megható szerelmi történet, hanem hiteles korrajz is, melyet a Kenti hercegné személyes királyi udvari élményei gazdagítanak.

Libri, 2017
Eredeti mű: HRH Princess Michael of Kent – The Queen of Four Kingdoms


Aki egy habos-babos klasszikus romantikus regényre vágyik, az bele se fogjon. Ez valós történelmi eseményeket bemutató történet, némi romantikával megfűszerezve. Az se kapkodjon érte, aki nem rajong a sötét középkorért, Franciaországért és a korra jelemző politikai intrikákért, szövevényes családfákért. Mert bár a történet főhősnője, Aragóniai Jolán ahogy neve is mutatja Aragóniából indul, de mint II. Lajos felesége többnyire a mai Franciaország és Olaszország területén levő királyságokba és hercegségekbe viszi a cselekményt. Azt is figyelembe kell venni, hogy Európa térképe akkoriban nem úgy nézett ki, mint mostanság.
Nagyon sok történelmi adatot tartalmazó, nagy aprólékossággal megírt könyv, amit valószínüleg titáni kutatómunka előzött meg, mert ezt nem lehet csak úgy egyszerűen kiguglizni. S talán ez az aprólékosság, a túlzába vitt részletesség teszi vontatottá és nehezen olvashatóvá, emészthetővé.
Ez a 15. századi Anjou-ház története Aragóniai Jolán, egy nő szempontjából bemutatva és egyben egy, az Anjou-król szóló trilógia első része is. Hogy a kiadó a folytatásokat is tervezi-e magyar nyelven vagy sem, nem tudom.
Hogy szerettem-e? Nem igazán, és ellenérzésemet nem minden esetben a történet váltotta ki. Tény és való, hogy nagyon hiteles korrajz és nagyon szépen megfogalmazott könyv, úgy a történelmi adatokban dúskáló része, mint a romantikus szál. És most jön a de… és bizony sok de van.
Engem alapból zavartak a magyarra fordított személy- és földrajzi nevek. Yolande d’Aragon a főszereplő neve, így jegyzik a történelemkönyvek, természetesen azok, amiket nem magyar földön adtak ki. S ha már itt tartunk, akkor még szép, hogy a szerzőt nem Őkirályi Felsége Mihály kenti hercegnének írták a borítóra, ami egyébként a férje után kapott nemesi címe és nem a neve, ugyanis a hölgy Marie Christine Anna Agnes Hedwig Ida von Reibnitz néven látta meg a világot egy báró lányaként.
Az is zavart, hogy ugyan a személy- és földrajzi neveket magyarra fordították, a párbeszédek az angol nyelvre jellemző idézőjeles stílust követik. Nincs egyetlen párbeszédet jelző, a magyar nyelvre jellemző írásjel sem. S azt sem pontoztam, hogy a szerző a jelenben meséli el a történetet, ezzel azt az érzést keltve, mintha egyenes adásban közvetítene a 15. századból:

“Aragóniai Jolán lemegy a kastély lovagtermébe, amelyet betölt az égő hasábokból áradó ámbra bódító illata, és meglátja anyját, aki int neki, hogy menjen be a szobájába. Az aragóniai királyné olyan magas, mint a lánya, és a sok idegeskedéstől nádszálvékony. Egyedül uralkodott Aragóniában az elmúlt hat évben, azóta, hogy sokkal idősebb és hőn szeretett férje itt halt meg a karjai között. A királynénak megmaradtak büszke vonásai: tekintete okos, orra finom metszésű, arccsontja erőteljes. Érett negyvenes, jóval túl van a gyermekvállalási koron, és sosem fordult meg a fejében, hogy újraházasodjon.
„Kedves gyermekem, gyere, üljünk le ide. Ez az utolsó alkalom, hogy kettesben lehetünk, mielőtt köszöntjük a követeket, akik elkísérnek.” Majd arcán édes mosollyal, ám erős szorítással kézen fogja lányát. Három lánya közül egyedül Jolán maradt meg neki, és nem könnyű elengednie.
„Féltem ettől a pillanattól, de mégis örülök is neki” – vallja be. „A francia királyi házból érkeztem ide, Aragóniába, hogy hozzámenjek apádhoz. Most pedig te házasodsz vissza Franciaországba, a király kuzinjával kelsz egybe.” Felsóhajt, mintha visszaemlékezne szülőföldjére. Nem járt ott az esküvője óta.
Jolán nem szól, anyja szemébe néz, mintha lelkében próbálna olvasni.
„Tudom, hogy tisztában vagy vele, kedvesem, de anyaként kötelességem újra elmondani, immár utoljára. Sose feledd ennek a frigynek a célját: véget kell vetnünk a tizenöt éve tartó harcnak Aragónia és Anjou között.”
Drága Mama, gondolja Jolán, egy kicsit tovább próbál itt tartani azzal, hogy elmondja, amit annyiszor hallottam az eljegyzésem óta, pedig az már nagyon rég volt – és mosolyog, bár érzi, hogy gyűlnek szemében a könnyek. Anyja folytatja.
„Amint tudod, jegyesed anyjával kilenc éve levelezek. Úgy érzem, megismertem őt és fiát a leveleiből, ezért nem aggódom a jövendő családod miatt.” Hirtelen szorosan magához öleli Jolánt. „De ne feledkezz meg az otthonodról és azokról, akiket itt szerettél. Ott pedig éld az életed azzal az elkötelezettséggel és bátorsággal, amelyet megpróbáltam beléd nevelni!”
(HRH Princess Michael of Kent – A szerelmes királynő, Libri, 2017)

Azt sem értettem miért kellett azt az olcsó reklámfogást alkalmazni, miszerint a szerző az angol királyi ház magyar hercegnője. Amiért valakinek az anyai nagyapja magyar volt, az nem jelenti azt, hogy ő is az, mint ahogyan a szerző magasról tesz több nemzethez is köthető származására, kivéve mikor az érdeke megkívánja… ahogy most: könyvét magyar nyelven kiadták, elő a magyar őssel. Ha majd cseh nyelvre is lefordítják, akkor eszébe jut születésének helye és így tovább.
Én biztosan nem a szerző magyar származása miatt vettem kézbe a könyvet, hanem azért mert érdekelt a korszak és a történet. Viszont a könyv nem annyira jó, hogy esetleg mellőzve a hangzatos nemesi címet, írói álnév alatt is eladható legyen, mert ha eltekintünk a romantikus száltól, akkor a belezsúfolt töménytelen történelmi adat miatt száraz mint egy tankönyv.
De ez csak az én olvasói véleményem, mert ugye az ízlések és pofonok.



Az Anjou trilógia további részei, egyelőre angol nyelven:


2. Agnès Sorel Mistress of Beauty

3. Quicksilver