2019. május 14., kedd

Jojo Moyes – Mióta megszerettelek


Mielőtt megismertelek 3



A trilógia világszerte milliók által várt újabb kötetében tovább folytatódik a hatalmas sikert aratott Mielőtt megismertelek című regényben bemutatott Lou Clark története.
Lou sok mindent tud. Pontosan tudja például, hogy milyen nagy a távolság új New York-i otthona és londoni barátja, Sam lakása között. Azt is tudja, hogy a főnöke jó ember, ahogy azt is, hogy a felesége eltitkol valamit a férfi elől. 
Azt viszont nem tudhatja, hogy miközben beleveti magát New York társasági életébe, hamarosan megismerkedik valakivel, aki jókora felfordulást okoz a lelkében. Merthogy Josh elképesztő módon emlékezteti valakire, akire rendkívül fájdalmas visszaemlékeznie. 
Azt sem tudja Lou, hogy mihez kezdjen a kialakult helyzetben – csupán azt tudja, hogy bármilyen döntés hoz, az mindent visszavonhatatlanul megváltoztat az életében. És hogy mindenképp követnie kell a szíve szavát, akárhová is vezesse.


Cartaphilus, 2019
Eredeti cím: Still Me, 2018



Annyi mindent lehetett hallani erről a sorozatról, különösen, hogy a részek megjelenése nem gyorsan egymásután követte egymást, hanem három év telt el közöttük.
Először egy olyan hír röppent fel, hogy a szerző – olvasói nyomásnak engedve – folytatja a történetet, majd később olyasmit is lehetett hallani, hogy eredetileg is három kötetesre tervezte. Csak reménykedni tudok, hogy itt tényleg vége, és nem lesznek további folytatások. Nem mintha rossz lenne, mert távolról sem az, csak vannak dolgok, amiket jobb a csúcson abbahagyni.
Jojo Moyesnek több regénye is megjelent magyar nyelven, a neve meglehetősen ismerős, még azoknak is, akik nem olvasnak, hiszen legismertebb regénye, a Mielőtt megismertelek, mozivászonra is került. A magyar nyelven megjelent írásai közül csupán a Mielőtt megismertelek trilógiát olvastam. Magam sem tudom miért mellőztem írásait, valószínűleg azért, mert Louisa Clark és Will Traynor keser-édes történetével olyan magasra tette a lécet, hogy féltem, más írásai csalódást fognak okozni.
Igazándiból már a trilógia második könyvénél fenntartásaim voltak, hiszen annyiszor megtapasztaltuk már, hogy egy erős indítás után laposodik a történet, unalmassá és/vagy dagályossá válik. S legyünk őszinték: a Mielőtt megismerteleket nehéz überelni. És a folytatás nem is múlta fölül, hiszen egy teljesen más történet volt: Lounak össze kellett kaparnia magát miután már Will nincs mellette.
S akkor most itt van egy harmadik történet, melynek központjában szintén Lou áll. Miután valamennyire sikerült talpraállnia Will elvesztése után, még egy rendes fickóval is összehozta a sors (Sam), Lounak önmagát kell megtalálnia. Ezért el kell szakadnia mindattól, ami Willre emlékezteti, kullancsként kapaszkodó családjától, a fojtogató emlékektől. S erre lesz jó az asszisztensi állás New Yorkban, Agnes Gopnik, egy dúsgazdag férfi második felesége mellett. A bolondos, excentrikus Louisa Clark New York krémjének közepében találja magát, mindazzal, amit ez ott jelent, és ahol az alkalmazotak egyenruhát viselnek. Mekkora trauma ez a vintage ruhákat és meghökkentő összeállításokat kedvelő Louisának!
Nem fogom elmesélni Lou kalandjait a Nagy Almában, aki kiváncsi rájuk az majd elolvassa, s bőven van mit olvasni. De minden bolondos és hihetetlen történésen túl ennek a könyvnek annyi mondanivalója van, s mind olyan egyetemesen érvényes alapigazságok, melyek fölött hajlamosak vagyunk elsiklani.
● A távolság nem tesz jót a kapcsolatoknak, különösen, ha azok csak a bimbózás fázisában vannak – ezt már úgyis tudja mindenki.
● A munkáltató és a beosztott között mindig is alárendeltségi viszony volt, van és lesz. A “barátság” csak addig tart, ameddig a munkáltató érdeke úgy kívánja.
● Hiába házasodsz be az elít körökbe, a született “kékvérűek” számára akkor is kívülálló és megvetésre méltó maradsz, amit súlyosbít, ha bevándorló, második feleség és fele annyi idős vagy mint a férjed.
● Nincs az a titok, amire egy idő után ne derülne fény, mert mindig lesz valaki, aki ilyen-olyan céllal a múltadban, az életedben vájkál.
● Egy teljesítmény-orientált társadalomban mindent a látszatért!
● A családi problémák akkor is utolérnek, ha egy óceán választ el a rokonoktól.
Kedveltem a történetet, nagyon is! El kell vonatkoztatni attól, hogy volt egy teljesen más első rész, amely rendesen beletaposott a lelkünkbe, egy vitatható második rész, mely nem aratott osztatlan sikert olvasói körökben (bár én azt is kedveltem), és akkor ez is egy abszolút kedvelhető, élvezhető történet lesz, melynek vannak jó és rossz oldalai is. Például Josht, mint szereplőt, túlzásnak tartottam, és aki elolvassa a történetet meg is fogja érteni miért. S a boldog végkifejlet sem borítékolható, legalábbis én többször is meginogtam, hogy akkor most melyik irányba fog elmenni a történet. A lényeg az, hogy Louisa Clark megtalálja önmagát, az életcélját, a szerelmet,  a jövőt.
Nekem ez újraolvasós és bevallom, itt-ott még könnyeket is csalt a szemembe, máshol meg megnevettetett. Egy érzelmi hullámvasút volt az egész történet. Kedvet kaptam a szerző más írásaihoz is, már ki is néztem a következőt. De természetesen ízlések és pofonok…




Kapcsolódó bejegyzések:








2019. május 11., szombat

Sarah Morgan – Vakáció Hamptonsban


New Yorkból szeretettel 5



Fliss Knight, aki ikerhúgával együtt egy kutyasétáltató kisvállalkozás tulajdonosa, imádja New Yorkot – egészen addig, míg ki nem derül, hogy volt férje, Seth egy közeli állatorvosi rendelőben helyettesít. Bár tíz éve nem látta a férfit, elég egyetlen találkozás, és a szíve máris ugyanúgy fáj, mint amikor véget ért a villámházasságuk. Ezért amikor kiderül, hogy a nagymamájának segítségre van szüksége a nyáron, azonnal Hamptonsba utazik, hogy elmeneküljön a múltja elől – ráadásul azt füllenti, hogy ő Harriet, a saját ikertestvére! Seth viszont átlát a szitán, úgyhogy tudja: ha Fliss megszökik, az csak azért fordulhat elő, mert még mindig nem közömbös iránta. Elhatározza hát, hogy bár tíz évvel ezelőtt nem látott más megoldást, ezúttal nem hagyja elmenni. Imádni való kutyája, Lulu és némi tengerparti romantika segítségével meg akarja győzni Flisst, hogy ők ketten összetartoznak…


HarperCollins, 2019
Eredeti cím: Holiday in the Hamptons, 2017



Sarah Morgan nevét még azokból az időkből ismerem, amikor volt időm és kedvem Harlequin (most HarperCollins) füzetes regényeket olvasni. Nem is rosszak azok, ha az ember lánya abszolút kiszámítható végű, tömény romantikára vágyik egy testet-lelket kifacsaró nap után.
S aztán a már említett kiadó a szerző terjedelmesebb műveivel is megörvendeztete a zsáner kedvelőit. Előbb jött az O’Neil testvérek trilógia, majd a New Yorkból szeretettel sorozat, mely hat könyvből és egy kiegészítő novellából áll. Ennek a sorozatnak az ötödik könyve a Vakáció Hamptonsban.
Ha nagyon őszinte akarok lenni, nem kedveltem ezt a sorozatot, mert tele volt közhelyekkel, előre borítékolható volt minden és nagyon sablonos történetekből állt. Rendesen hozta a szerző füzetes regényeiből ismert stílust, csupán a terjedelem volt nagyobb. Igazándiből csak azért vettem kézbe ezt a könyvet, mert épp nem volt kedvem valami komolyabbat olvasni elalvás előtt. S nagyon jól tettem.
Nem mondom, hogy megrengette a világomat, vagy a szerző valami hihetetlenül zseniálisat alkotott, lehet, hogy csak jókor talált meg, de ennek a könyvnek humora volt, nem is kevés, és remekül szórakoztatott.
Akik már olvasták a sorozat előző részeit, azok számára nem ismeretlen a hősnő személye. Fliss (Felicity) Knight már az előző részekben is feltűnt epizodikusan, hiszen egypetéjű ikertestvérével, Harriettel egy kutyasétáltató vállalkozást vezetnek New Yorkban, és szolgáltatásaikat ígénybe veszi az a cég is, amit a sorozat első részeiben szereplő barátnő-trió alapított, mikor hirtelenjében valamennyiüket lapátra tették és ott álltak munkahley és egy lyukas garas nélkül.
Az ikrek vállalkozása teljesen más alapokon nyugszik. Harriet, a csendesebbik, állatorvosi tanulmányait hagyta abba, viszont továbbra is imád állatokkal foglalkozni, Flissnek, a harciasabbnak pedig üzleti tanulmányokból van diplomája, tehát adva volt a lehetőség és válalkozásuk sikeres is, bár egyelőre piciny lakásukból működtetik.
S amikor minden tökéletesnek tűnik, felbukkan Fliss múltjából az első szerelem, hogy mindent összezavarjon. Ezzel nem árulok el titkot, hiszen ez még az előző könyv végén megtörtént, mondhatni felvezette ezt a soron következő történetet, csupán azt nem árulta el a szerző, hogy mennyire volt komoly ez a kapcsolat.
A könyv előhangja Fliss és Harriet tizennyolcadik születésnapjáig visz vissza, mikor a két főhős egy Hamptons-i nyaraláson összejön. Nem volt ez nehéz, hiszen Seth Danielnek, Fliss bátyjának barátja, forma együtt lógnak minden nyáron. S ennek a nyárnak következményei lesznek, amik megbolygatják Fliss és a család amúgy sem rózsás életét.
Fliss annyira retteg a Seth-tel és a múlttal való találkozástól, hogy egyenesen Hamptonsig fut nagymamáját ápolni pont akkor, amikor úgy gondolta, hogy vállalkozásukat bővíteni kellene más szolgáltatásokkal is. És miért ne kavarná meg még jobban a dolgokat: ikertestvérének adja ki magát. Kicsit közhelyes, de azért még mindig vicces, hogy azt hiszi közeli ismerőseivel, sőt nagyanyjával is el tudja hitetni, hogy ő tulajdonképpen Harriet.
S mit tesz a fikció ördöge? Seth Hamptonsban állatorvos, s csupán helyettesített a New York-i rendelőben, tehát megtörténik az elkerülhetetlen: Fliss és Seth összetalálkozik, és bármennyire is nehezére esik, de meg kell ejteniük azt a kínos beszélgetést, amely tíz évvel korábbi szakításukkor elmaradt. Természetesen Fliss hibájából, hiszen ő a magábazárkózó és energikus, s harcias megnyilvánulásaival tulajdonképpen bizonytalanságát és gyermekkora traumáit maszkírozza. Meg a bűntudatát, hiszen meg van győződve, hogy a tíz évvel korábbi események tönkretették Seth életét.
Nem lesz fáklyásmenet, amíg a hárítás és ködösítés nagymestere megnyílik és beszél a gondjairól, a múlról, a gyermekkoráról és családjáról, bár Sethnek van némi sejtése arról, hogy az, amit a Knight család a világnak mutatott, nem igazán felel meg a valóságnak. S ugye az ikerek kapcsolata mindig speciális, különösen az egypetéjűeké, Fliss pedig kötelességének érzi, hogy a visszahúzódóbb Harrietet állandóan óvja és megvívja helyette a csatáit. Ezt felnőtt korukban sem tudja elengedni, annak ellenére, hogy testvérének nincs már erre szüksége.
Volt benne jónéhány klisé és közhelyes megoldás, de a humora, a beszólások élvezhetővé tették a történetet, annak ellenére, hogy a végkifejlet már indulásból borítékolható. S volt benne egy belevaló, tündéri nagymama is, meg néhány bolondos kutyus is, mert ugye Fliss profi kutyasétáltató, annak ellenére, hogy odahaza ő inkább a cég menedzselésével folglalkozott.
Nem mondom, hogy újra fogom olvasni valamikor – bár ki tudja? – de ez most jókor jött és egy estére remek szórakozást nyújtott. De ízlések és pofonok…



A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:


O’Neil testvérek trilógia:



New Yorkból szeretettel sorozat




2019. május 8., szerda

Karina Halle – Egy lépéssel közelebb


McGregor testvérek történetei 2



A lány azt hiszi, a fickó csak egy öntelt szépfiú. 
A fickó úgy gondolja, a lány maga a megtestesült prüdéria. 
De most olyan ajánlatot készül tenni neki, amire biztosan nem fog nemet mondani.
Nicola Price-nak mindene megvolt: remek karrier, tökéletes barát, elképesztő cipőgyűjtemény és egy szuper lakás San Francisco legjobb környékén. De amikor váratlanul teherbe esik, és az a mocsok fiúja otthagyja őt a slamasztikában egyedül, Nicola tökéletes élete egyszeriben felfordul, és úgy is marad. 
Néhány évvel később Nicola már egy ötéves kislány büszke, egyedülálló anyukájaként és egy hatalmas hazugságban él. Alig tudja fenntartani rossz környékbeli lakását, és minden hapsi menekülőre fogja, amint meghallja, hogy egyedül neveli a gyerekét. Küszködik és fél – és sehol sincs az életében, amiről korábban azt hitte, hogy 31 éves korában tartani fog. 
A mentőangyala egy magas, jóképű és gazdag skót férfi személyében jelenik meg: ő Bram McGregor, Nicola jó barátjának, Lindennek a bátyja. Bram tud egyet s mást a büszkeségről, és amikor Nicola körülményei tragikussá válnak, felajánl a nőnek egy apartmant a saját házában. 
Tökéletes egyezségnek tűnik a dolog egészen addig, amíg Nicola nem bánja, hogy Bram közelében éljen, aki a nagylelkűsége ellenére minden adandó alkalommal szembeszáll a nő elképzeléseivel. 
De az életben semmi sincs ingyen, és ahogy Nicola beteszi a lábát Bram házába, rájön, hogy a titokzatos szépfiú többe kerül majd neki, mint gondolta volna. 
Akár a szívét is elveszítheti.
Ezekkel a McGregor testvérekkel csak a baj van. 
Ha tetszett a történet keresd a McGregor testvérek további részeit.


Álomgyár, 2019
Eredeti cím: The Offer, 2015



Karina Halle neve már ismerős a magyar olvasótábor számára, hiszen ez nem az első magyar nyelven is megjelent könyve, és a második sem.
Bevallom nem olvastam minden könyvét – valamennyit ugyanaz a kiadó dobta piacra –, csupán az elsőt, amivel bemutatkozott a magyar közönségnek is (nem kedveltem és bugyuta történetnek tartom) és a McGregor testvérek történetei sorozat első részét – ez már valamivel közelebb állt az élvezhetőséghez, ennek eredménye az, hogy a sorozat második kötetével is bepróbálkoztam.
Őszintén szólva, nem emlékeztem, hogy egyetlen általam olvasott Karina Halle könyvben is ennyit dugtak volna. Ha kivágnám a csatakosan erotikus jeleneteket a könyvből, akkor alíg maradna egy Harlequin-füzetnyi terjedelem és annak tartalmát néhány bővített mondtatban el is lehet mesélni.
Természetesen lesznek olyanok – nem is kevesen –, akiket majd kielégít a számos, minden részletében leírt szexuális aktus, meg mellékesen a történet – mert dícséretes módon az is van –, csakhogy kár a történetért, mert sokkal többet lehetett volna kihozni belőle, ha nem hódol a szexuálisan frusztrált tömegek elvárásainak. Ja, bocs, szórakoztató, mi több: erotikus irodalmat dob piacra, a felkölt gondolatok nem adját el a könyvet, a csatakos szex viszont igen.
Kéretik nem félreérteni: semmi bajom az erotikus irodalommal, a csatakos szex-leírásokkal sem, addig a pillanatig, ameddig nem ez áll a történet központjában, hanem csupán hab a tortán, a plusz, ami érdekesebbé teszi a dolgokat. Ebben a történetben viszont az erotika elnyomta a történetet.
Közhelyesen kezdődik: az előző részből megismert hősök esküvői fogadásán a vőlegény bátyja megkörnyékezi a menyasszony legjobb barátnőjét, aki nemet mond és ennyi.
A történet hősnője ugye egyedülálló anya, akiről eredetileg azt hittem, hogy a terhesség hírére hagyta el gyermeke apja, aztán a későbbiekben kiderült, hogy a fickó azért a gyermek születése után szívódott fel – bár azért ez sem biztos, mert nem igazán következetesek ebben az ügyben. Meg a karrier-dologban sem, hiszen Nicolának sosem volt eget rengető karriere és aktuális állásából is épp lapátra teszik. Egy eléggé lepukkant környéken él ötéves lányával, akiről záros határidőn belül kiderül, hogy diabéteszes.
Ekkor jön a felmentő sereg a főhős személyében, ugyanis Bram McGregor nem csak a lakhatási gondjait oldja meg, hanem új álláshoz is segíti abban a bárban, ahol korábban barátnője dolgozott (lásd a sorozat első része). A többit kitalálni nem nagy művészet: sok szex, némi feszültségkeltés, némi kavarás és időhúzás, valamint boldog végkifejlet.
Viszont néhány dolog határozottan idegesített. Például az, hogy a hősnő hosszas monológokat tart sivár szexuális életéről, ami tulajdonképpen nem is hiányzik neki, de gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy tüzelő szuka, ha Bram McGregor a közelben van.
Az is idegesített, hogy mindenki oltári szemétnek tartotta a főhőst, csak azért mert valamikor régen elkövetett néhány hibát. Meg az is, hogy mindenki a hősnőt óvta tőle. A Jóisten szerelmére! Mindketten felnőtt emberek, semmi szükség arra, hogy a baráti kör és a rokonság beleszóljon abba, ami kettejük között van, vagy lesz. És kiverete a biztosítékot az állandó skótozás. No, s mi van akkor ha a fickó skót származású? Miért kell ezen minden fejezetben ájuldozni?
A sorozatnak további két része is van, s mivel a McGregor testvérek csupán ketten vannak, a továbbiakban az unokatestvérek kerülnek sorra – egyikükkel már ebben a történetben is lehet találkozni. Információim szerint, még az idén boltba kerül mindkét kötet. Hogy el fogom-e olvasni? Nem hinném… de természetesen ízlések és pofonok



A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:



Nem lennék nélküled (McGregor testvérek történetei 1)




2019. május 5., vasárnap

Diana Gabaldon – A lángoló kereszt - 2. kötet


Outlander 5/2


A tavasz nemcsak a napsütést hozta, hanem a népszerű Outlander szorozat ötödik részének második kötetét  is, melyben tovább követhetjük a kedvenc hőseink kalandjait az amerikai kontinensen.
Kövesd a Blogturné Klub négy bloggerét turnéjuk során és versenybe szállhatsz a kiadó által felajánlott nyereménykönyvért!




EGY ​BÁMULATOS KALAND, AMI PRÓBÁRA TESZI A SZÍVET, MÉRLEGRE TESZI A LELKET ÉS MEGMÉRI A SZELLEMET… NYELVEZETE FRISS, GAZDAG LEÍRÁSOK TARKÍTJÁK, A TÖRTÉNET PEDIG CSELEKMÉNYDÚS… MAGÁBA SZIPPANT! CNN.com
A Korona észak-karolinai gyarmatán a gazdag arisztokrácia és a megélhetésükért küzdő telepesek állnak egymással szemben, törékeny egyensúlyban tartva a kialakult, feszült helyzetet.
Közöttük áll Jamie Fraser, egy talpig becsületes és tisztességes férfi. Miután száműzték szeretett hazájából, Skóciából, végre megkapta a földet, ami után áhítozott. Támasza rendkívüli felesége, Claire, a nő egy másik helyről és időből, aki az eljövendő események ismeretének terhes ajándékát hordozza. Korábban ez a tudás veszélyt és áldást is jelentett Jamie és Claire számára. Most talán pislákoló fáklyaként vethet fényt az előttük álló vészterhes éveken át vezető útra – vagy olyan tűzvészt okoz, amiben mindketten hamuvá égnek.
A lángoló kereszt egyszerre szívbemarkoló, letehetetlen, a legapróbb részletekig történelmileg hiteles és süt belőle a szenvedély.


Könyvmolyképző, 2019
Eredeti cím: The Fiery Cross, 2001
Megrendelhető                Beleolvasó 






Rég vártam annyira egy könyv megjelenését, mint A lángoló kereszt második kötetéét. Azt hiszem régebben már említettem, hogy engem – másokhoz képest – viszonylag későn kapott el az Outlander-vírus, és ehhez a népszerű televíziós sorozatnak semmi köze, hiszen még mindig nem láttam belőle egyetlen részt sem. Egyszerűen nincs időm. Vagy olvasás, vagy tévézés, de a kettő együtt nem megy, és akkor már inkább az olvasás.
Azt mindenki tudja – legalábbis azok, akik valaha is hallotak a szerzőről és írásairól –, hogy a az Outlander sorozat egyetlen történet, mely nyolc könyvön (a kilencedik írása folyamatban van, s ki tudja mennyi lesz még…) és néhány kiegészítő történeten keresztül mutatja be főhőseinek  (és nemcsak) kalandjait és sorsuk alakulását. Nyilvánvaló, hogy a sorozat részei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, tehát szépen sorban kell olvasni őket. S aki most kapna kedvet a monumentális műhöz, annak hosszú ideig van olvasnivalója, hiszen Ms. Gabaldon nem igazán adja ezer oldalnál alább könyvenként.
A sorozat ötödik része sem volt egy rövidke szösszenet, hiszen az első kötet kereken 800 oldal volt, ez a második kötet viszont “csupán” 624.
A lángoló kereszt első kötete lassan csordogált, túl sok nem történt benne. Az egész inkább az otthonteremtésről szól az idegen földön. Az észak-amerikai kontinens egy része még mindig angol fennhatóság alatt van, ide száműzik azokat a skótokat, akik valamilyen csoda folyamán túlélték a Skócia függetlenségéért folytatott harcokat. Ide kerül hosszas kalandozás után Jamie Fraser is családjával együtt, és végre megkapja azt a földterületet, ahol újrakezdheti az egészet. Ez a Fraser’s Ridge, ahol teljesen nulláról épít újjá mindent, hoz létre egy kis közösséget.
A második kötet valamivel pörgősebb és több történik benne mint az előzőben. Mindjárt az elején egy összecsapással kezdődik a hatalom képviselői és a Rendfenntartók között és az ott történtek kihatással lesznek a történet további alakulására, különösen ami Rogert illeti.
S ha már Rogerről beszélünk, akkor azt is el kell mondanom, hogy bár szerelmesek egymásba Briannával, ezt valahogy most nem jött át. Ugye, ott van Jemmy apaságának kérdése, amiről hangosan mindenki úgy nyilatkozik, hogy nem fontos, de titokban mindenki bizonyosságot szerezne, hogy Rogeré-e a gyerek, vagy Stephen Bonnet az apja, hiszen Bonnet röviddel a Rogerrel való szerelmeskedés után erőszakolta meg Briannát. Brianna pedig mintha nem is lett volna jelen ebben a részben. Mármint igen, fizikálisan ott volt, de minden gondolata saját anyasága körül forgott, és nem igazán volt szükségem arra, hogy részletesen megtudjam hányszor szoptatta meg Jemmyt, vagy hány pelenkát kellett cserélnie. A pár mindkét tagjának megvan a maga baja, most nem éreztem, hogy működött volna a kémia kettejük között, hanem inkább mintha eltávolodtak volna egymástól az előző részekhez képest.
Természetesen folytatódik a vadászat Stephen Bonnet után, hiszen úgy Roger, mint Jamie bosszút szeretne állni rajta azért, amit Briannával tett. De mivel minden tervnek van egy buktatója, ez sem úgy sül el, ahogy a férfiak eltervezték. S mivel Bonnet megsebesül, de határozottan nem állíthatnám, hogy meg is hal, ennek valószínűleg még folytatása lesz az ezt követő részek valamelyikében.
A minap beszélgettem egy ismerőssel, aki nem rajongója a sorozatnak, az első részek után fel is adta, mert idegesítette Claire tudálékossága. Igen, Claire tudálékossága idegesítő, néha engem is zavar, de ilyenkor mindig elmondom magamnak, hogy ő egy 20. századi tanult nő, és ezt a tudást viszi magával vissza a 18. század végére. S nem kevés esetben milyen hasznosnak is bizonyul ez a tudás. Az Outlander-rajongók tudják, hogy nem ő (és Brianna meg Roger) az egyetlen, aki megtette ezt az időutazást. Most újabb bizonyítékot kapunk arra, hogy az időutazók sokkal többen vannak, mint azt valaha hőseink gondolták volna, és mindenki a maga módján éli meg, írja le ezt az eseményt. Nem vagyok Claire rajongója, de a tudás, amit magával visz, sokban segíti az alakuló kis közösség életét és nemcsak, hiszen messzi földről is járnak hozzá betegek. De természetesen a tudás nem helyettesíti az eszközöket, főleg azok hiányát nem.
Azt is mondtam már egyszer, hogy én jobban szeretem, ha a skótokról szóló történetek Skóciában, vagy legalábbis a környéken játszódnak, de azért érdekes volt a Fraser-csapat kirándulása az indián őslakosokhoz… és azt hittem, soha többé nem fogom majd látni az ifjú Iant.
Aki az első kötet olvasása után azért húzta az orrát, hogy lassú volt, megnyugodhat, ez pörgősebb, több történés van, de a központban továbbra is a közösségépítés áll. Mindez szépen megfogalmazva, történelmi akkurátussággal, mely mögött titáni kutatómunka állhat.
Szép volt, jó volt, választ kaptam néhány nagyon rég felmerült kérdésre, volt néhány meglepetés is, izgalomban sem volt hiány, bár azt nem mondanám, hogy a történet teljes fordulatszámon pörgött. De hát ízlések és pofonok…
Ja, és a fehér koca még mindig túljár Jamie eszén, és továbbra is meglóg az ólból, amikor úri kedve úgy diktálja…



Kapcsolódó bejegyzés:









Nyereményjátékunkban a népszerű történet szereplőit keressük. Minden bejegyzésben egy-egy ismert karakter nevét rejtettük el. A ti feladatotok az, hogy megtaláljátok ezt a nevet és a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.







05.05 - Betonka szerint a világ…
05.09 - Könyvvilág
05.11 - Deszy könyvajánlója (extra)


2019. május 2., csütörtök

Meghan March – Tiéd vagyok


Mr. Mount bűnös élete 3



Ami az enyém, azt meg is tartom, még Keira Kilgore-t is. 
Nem elég, hogy tartozik nekem. Nem elég, hogy enyém a teste. 
Többre vágyom. 
Megpróbálhat ellenállni, de én sosem adom fel. 
Semmi sem szakíthat szét minket. 
Sem ő. Sem az ellenségeim. Senki. 
Az adóssága egyetlen módon rendezhető, ha megkapom a szívét.
A tiéd vagyok a harmadik és egyben az utolsó része a Mr. Mount bűnös élete című trilógiának.
Meghan March erős, érzéki nőkről ír és mocskos szájú alfa-hímekről, akiket térdre kényszerítenek. Erotikus regényei Amerikában hatalmas sikert aratnak, és már a hazai olvasók szívét és a sikerlistákat is meghódította.


Álomgyár, 2019
Eredet cím: Sinful Empire, 2017



Nem mondom, hogy nem vártam ezt a könyvet, hiszen a sorozat első része meglehetősen izgalmas volt – vagy csak jókor talált meg. Nem is számítottam rá, hiszen hónapokkal későbbre volt jelezve megjelenése, tehát ez is meglepetésként ért. Mondjuk a kellemesebbik fajtából, mert inkább a csúszás a jellemző a könyvkiadásra. S természetesen reménykedtem abban is, hogy a remek indítás és a (nagyon) langyos folytatás után ez a rész ismét pörögni fog, lebilincsel és majd áradozni fogok, hogy milyen nagyszerű is volt.
Nem fogok.
Indulásból el kell mondanom, hogy ez nyilvánvalóan egy trilógia befejező része, és nem abból a fajtából való, melynek részeit önálló történetként is el lehet olvasni. Ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és minden rész ott veszi fel a cselekmény fonalát, ahol az előző abbahagyta. Ahhoz, hogy ennek a résznek a cselekménye érthető legyen, ismerni kell az előző részek történéseit, a szereplőket, és azt is, hogy ki kicsoda és milyen szerepe van a történetben.
A második rész pedig ott marad abba, amikor Mount és Keira a sikeres (és dögunalmas) whiskey-fesztiválról hazatérve autóbalesetet szenved, melynek okozója tulajdonképpen egy orvlövész, bérelt gyilkos, akármi. Amikor az előző részről írtam, már jeleztem, hogy minden bizonnyal valaki más mozgatja a szálakat hátulról, olyan valaki, akire nem gondolok… és lássuk be a főhős sem, bár ő a helyi alvilág ura – királya, ahogy emlegetik –, és New Orleans a zsebében van.
Innen folytatódik a történet, váltott szemszögből (Keira és Mount – a két főhős), akárcsak az előző részek.
Pozitívum, hogy ebben a részben minden tisztázódik és minden kiderül. Ami viszont határozottan nem tetszett, az a módja volt, ahogy a dolgok napvilágot látnak. Legyünk őszinték, Mount egy gengszter, ha a történetben elszórt információmorzsákat összegzem, akkor símán negyven fölött van, nem egy érzelgős kamasz. S most mégis azzá degradálódott. Ez feltételezhetően annak az eredménye, hogy a szerző nő, és mint olyan fogalma sincs mi jár egy férfi fejében. Meg, ugye, a történet fikció, és milyen jól fel lehet dobni némi érzelmes romantikával, hiszen, ahogy a fülszöveg is írja: “Meghan March erős, érzéki nőkről ír és mocskos szájú alfa-hímekről, akiket térdre kényszerítenek”. Lachlan Mountot pedig ténylegesen térdre kényszerítette a fenenagy szerelem.
Már az előző részben is ízelítőt kaptam Mount múltjából, akkor nem igazán értettem, hogy az a nyúlfarknyi időbeni visszatérés mire volt jó. Most többször történik ez meg, hogy teljes legyen a kép, kicsoda is a titokzatos és kegyetlen Lachlan Mount, milyen érzelmi csomagot cipel és hogyan lett az aki.
A visszaemlékezések és néhol ismétlések mellett meg kell említenem a hősnő hirtelen pálfordulását. Keira, ugye gyanútlanul belesétál egy csapdába, ami előkészíti a sorozat cselekményét. Berzenkedik a kialakult helyzet ellen, nem is nagyon szívleli Mountot, sőt azon jár az esze, hogyan szabadulhatna minél hamarabb. S akkor most csak úgy rájön, hogy ő tulajdonképpen szerelmes fogvatartójába (Stockholm szindróma?) és pikpak változtat attitűdjén, parancsolgatni kezd és az átlagnál hisztisebb lesz.
Voltak meglepő dolgok is, olyasmik, amikre igazán nem számítottam. Az egyik ilyen Magnóliához kapcsolódik. Akik olvasták az előző részeket, azok már tudják, hogy ő a város leghíresebb mádámja és egyben Keira legjobb barátnője. Ez a barátság gyermekkoruktól tart és semi nem tudta lerombolni. Ő kész csalódás volt, mert milyen barát az ilyen? – nem fogom leírni, hogy mit tett és mit kavart, de nálam az a megbocsájthatatlan kategóriába tartozik.
A másik meglepetés annak a személye, aki hátulról mozgatta a szálakat és a balesetért felelős, meg a további kellemetlenségekért is, mert természetesen nem maradnak abba a fura történések. Ez sem volt egy  brilliáns megoldás, mert az illető személye az utolsó pillanatig nem is létezett a történetben, bár sejteni lehetett, hogy Mount múltjához van köze. Motivációja sem volt túl eredeti és meghökkentő.
Megmosolyogtatott a néma, csak morgásokra képes V. Ugye Mount embereinek nincs nevük a történetben, csupán egy-egy kezdőbetű jelzi, hogy most  éppen kiről van szó. V Mount bizalmasa, testőre, és az a férfi, akit első pillanattól Keira mellé rendel. Most kiderül, hogy V a morgásnál és SMS írásnál azért többre is képes, ha kommunikációról van szó.
Vér folyt sok, erotika mintha jóval kevesebb lett volna az első részhez képest és inkább a visszaemlékezéseken, a leszámolásokon lett volna a hangsúly, ami természetesen a boldog végkifejlethez vezetett.
A sorozat ígéretesen indult, de ellaposodott, túlbonyolódott. Nem kellett ehhez a történethez három kötet, egyetlen terjedelmesebben akár élvezhető is lett volna. Nálam egyszer olvasós marad és a szerző felejtős. Öt könyv után már semmi újat nem tud felmutatni, eddig olvasott történetei egy síkon mozognak: túlzott érzelem és túlzott erotika némi agresszívitással megfűszerezve, csupán a tálalás változik. Tucatjával vannak ilyen típusú erotikus-romantikus történetek. De természetesen ízlések és pofonok…



A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések