2019. május 11., szombat

Sarah Morgan – Vakáció Hamptonsban


New Yorkból szeretettel 5



Fliss Knight, aki ikerhúgával együtt egy kutyasétáltató kisvállalkozás tulajdonosa, imádja New Yorkot – egészen addig, míg ki nem derül, hogy volt férje, Seth egy közeli állatorvosi rendelőben helyettesít. Bár tíz éve nem látta a férfit, elég egyetlen találkozás, és a szíve máris ugyanúgy fáj, mint amikor véget ért a villámházasságuk. Ezért amikor kiderül, hogy a nagymamájának segítségre van szüksége a nyáron, azonnal Hamptonsba utazik, hogy elmeneküljön a múltja elől – ráadásul azt füllenti, hogy ő Harriet, a saját ikertestvére! Seth viszont átlát a szitán, úgyhogy tudja: ha Fliss megszökik, az csak azért fordulhat elő, mert még mindig nem közömbös iránta. Elhatározza hát, hogy bár tíz évvel ezelőtt nem látott más megoldást, ezúttal nem hagyja elmenni. Imádni való kutyája, Lulu és némi tengerparti romantika segítségével meg akarja győzni Flisst, hogy ők ketten összetartoznak…


HarperCollins, 2019
Eredeti cím: Holiday in the Hamptons, 2017



Sarah Morgan nevét még azokból az időkből ismerem, amikor volt időm és kedvem Harlequin (most HarperCollins) füzetes regényeket olvasni. Nem is rosszak azok, ha az ember lánya abszolút kiszámítható végű, tömény romantikára vágyik egy testet-lelket kifacsaró nap után.
S aztán a már említett kiadó a szerző terjedelmesebb műveivel is megörvendeztete a zsáner kedvelőit. Előbb jött az O’Neil testvérek trilógia, majd a New Yorkból szeretettel sorozat, mely hat könyvből és egy kiegészítő novellából áll. Ennek a sorozatnak az ötödik könyve a Vakáció Hamptonsban.
Ha nagyon őszinte akarok lenni, nem kedveltem ezt a sorozatot, mert tele volt közhelyekkel, előre borítékolható volt minden és nagyon sablonos történetekből állt. Rendesen hozta a szerző füzetes regényeiből ismert stílust, csupán a terjedelem volt nagyobb. Igazándiből csak azért vettem kézbe ezt a könyvet, mert épp nem volt kedvem valami komolyabbat olvasni elalvás előtt. S nagyon jól tettem.
Nem mondom, hogy megrengette a világomat, vagy a szerző valami hihetetlenül zseniálisat alkotott, lehet, hogy csak jókor talált meg, de ennek a könyvnek humora volt, nem is kevés, és remekül szórakoztatott.
Akik már olvasták a sorozat előző részeit, azok számára nem ismeretlen a hősnő személye. Fliss (Felicity) Knight már az előző részekben is feltűnt epizodikusan, hiszen egypetéjű ikertestvérével, Harriettel egy kutyasétáltató vállalkozást vezetnek New Yorkban, és szolgáltatásaikat ígénybe veszi az a cég is, amit a sorozat első részeiben szereplő barátnő-trió alapított, mikor hirtelenjében valamennyiüket lapátra tették és ott álltak munkahley és egy lyukas garas nélkül.
Az ikrek vállalkozása teljesen más alapokon nyugszik. Harriet, a csendesebbik, állatorvosi tanulmányait hagyta abba, viszont továbbra is imád állatokkal foglalkozni, Flissnek, a harciasabbnak pedig üzleti tanulmányokból van diplomája, tehát adva volt a lehetőség és válalkozásuk sikeres is, bár egyelőre piciny lakásukból működtetik.
S amikor minden tökéletesnek tűnik, felbukkan Fliss múltjából az első szerelem, hogy mindent összezavarjon. Ezzel nem árulok el titkot, hiszen ez még az előző könyv végén megtörtént, mondhatni felvezette ezt a soron következő történetet, csupán azt nem árulta el a szerző, hogy mennyire volt komoly ez a kapcsolat.
A könyv előhangja Fliss és Harriet tizennyolcadik születésnapjáig visz vissza, mikor a két főhős egy Hamptons-i nyaraláson összejön. Nem volt ez nehéz, hiszen Seth Danielnek, Fliss bátyjának barátja, forma együtt lógnak minden nyáron. S ennek a nyárnak következményei lesznek, amik megbolygatják Fliss és a család amúgy sem rózsás életét.
Fliss annyira retteg a Seth-tel és a múlttal való találkozástól, hogy egyenesen Hamptonsig fut nagymamáját ápolni pont akkor, amikor úgy gondolta, hogy vállalkozásukat bővíteni kellene más szolgáltatásokkal is. És miért ne kavarná meg még jobban a dolgokat: ikertestvérének adja ki magát. Kicsit közhelyes, de azért még mindig vicces, hogy azt hiszi közeli ismerőseivel, sőt nagyanyjával is el tudja hitetni, hogy ő tulajdonképpen Harriet.
S mit tesz a fikció ördöge? Seth Hamptonsban állatorvos, s csupán helyettesített a New York-i rendelőben, tehát megtörténik az elkerülhetetlen: Fliss és Seth összetalálkozik, és bármennyire is nehezére esik, de meg kell ejteniük azt a kínos beszélgetést, amely tíz évvel korábbi szakításukkor elmaradt. Természetesen Fliss hibájából, hiszen ő a magábazárkózó és energikus, s harcias megnyilvánulásaival tulajdonképpen bizonytalanságát és gyermekkora traumáit maszkírozza. Meg a bűntudatát, hiszen meg van győződve, hogy a tíz évvel korábbi események tönkretették Seth életét.
Nem lesz fáklyásmenet, amíg a hárítás és ködösítés nagymestere megnyílik és beszél a gondjairól, a múlról, a gyermekkoráról és családjáról, bár Sethnek van némi sejtése arról, hogy az, amit a Knight család a világnak mutatott, nem igazán felel meg a valóságnak. S ugye az ikerek kapcsolata mindig speciális, különösen az egypetéjűeké, Fliss pedig kötelességének érzi, hogy a visszahúzódóbb Harrietet állandóan óvja és megvívja helyette a csatáit. Ezt felnőtt korukban sem tudja elengedni, annak ellenére, hogy testvérének nincs már erre szüksége.
Volt benne jónéhány klisé és közhelyes megoldás, de a humora, a beszólások élvezhetővé tették a történetet, annak ellenére, hogy a végkifejlet már indulásból borítékolható. S volt benne egy belevaló, tündéri nagymama is, meg néhány bolondos kutyus is, mert ugye Fliss profi kutyasétáltató, annak ellenére, hogy odahaza ő inkább a cég menedzselésével folglalkozott.
Nem mondom, hogy újra fogom olvasni valamikor – bár ki tudja? – de ez most jókor jött és egy estére remek szórakozást nyújtott. De ízlések és pofonok…



A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:


O’Neil testvérek trilógia:



New Yorkból szeretettel sorozat