AMIKOR EGY
TÖRTÉNET VÉGET ÉR, MINDIG ELKEZDŐDIK EGY ÚJABB…
Hogyan
tehetjük túl magunkat azon, ha elveszítettük, akit mindennél jobban
szerettünk?
Hogyan
győzhetjük meg magunkat arról, hogy érdemes tovább élni?
Lou számára a Will utáni élet azzal jár, hogy meg kell tanulnia újra szeretni – vállalva mindazt a veszélyt, ami ezzel jár. Többé már nem egy hétköznapi életet élő, hétköznapi lány. A szerelmével töltött varázslatos hónapok után a magányos élet csupa fájdalom és küzdelem. Amikor egy szerencsétlen baleset következtében kénytelen visszaköltözni a családjához, óhatatlanul úgy érzi, pont ugyanott tart, ahol azelőtt, hogy megismerte Willt.
Lou számára a Will utáni élet azzal jár, hogy meg kell tanulnia újra szeretni – vállalva mindazt a veszélyt, ami ezzel jár. Többé már nem egy hétköznapi életet élő, hétköznapi lány. A szerelmével töltött varázslatos hónapok után a magányos élet csupa fájdalom és küzdelem. Amikor egy szerencsétlen baleset következtében kénytelen visszaköltözni a családjához, óhatatlanul úgy érzi, pont ugyanott tart, ahol azelőtt, hogy megismerte Willt.
A sérülései
lassan gyógyulnak, ám a szíve és lelke mintha tetszhalott állapotban rekedt
volna, a rátelepedő gyásszal nemigen tud megbirkózni. Így keveredik el aztán a
Továbblépők nevű terápiás csoportba, ahol megtapasztal örömöt is, bánatot is,
és ahol a barátok mellett mindig gyalázatosan rossz keksz várja. Meg talán új
ismeretség is – hacsak egy Will múltjából felbukkanó személy meg nem hiúsítja
Lou reményeit azzal, hogy a jövőjét egészen új irányba tereli.
Jojo Moyes
világszerte óriási sikert aratott kötete, a Mielőtt megismertelek meghökkentő
könyv: a főszereplő szerelmespár egyik tagja a regény végén meghal. A Miután
elvesztettelek elmeséli, mihez kezd életével a magára maradt Lou. A szerző a
már ismert és még ismeretlen szereplőkkel ismét lenyűgözően remek történetet
alkotott, amelyben nem kíméli sem a rekeszizmunkat, sem könnycsatornáinkat.
Cartaphilus,
2016
Eredeti mű:
Jojo Moyes – After You, Penguin, 2015
Ezt a könyvet
el sem akartam olvasni. Az előzménye, a Mielőtt megismertelek minden idők
top10-es listáján van az én olvasatomban, és annyi félresikerült, kínos
folytatással találkoztam már, hogy valahogy nem akartam ismét keserű szájízzel
maradni a könyv olvasása után. Tudod, az a bizonyos “Ezt most minek kellett?” érzés...
Hogy voltak-e
elvárásaim a könyvvel kapcsolatban? Nem. Milyen elvárásai lehetnek bárkinek is az
első könyv olvasása után? – egyébként a filmet sem néztem meg, előreláthatóan
nem is fogom. – Előítéletem az volt, bőven: hogy majd nyálas lesz,
lelkizős lesz, mit lehet még abból a történetből kihozni, mikor annak kész,
vége… csak nem csinál már olyant, mint a szappanoperákban, amikor a közönség
nyomására vissza kell hozni egy szereplőt a nézettségi index istenének
hódolandó: akkor most az egész egy rossz álom volt és Will tulajdonképpen köszöni
szépen jól van…
Megérte-e
elolvasni? Határozottan igen.
Übereli-e a
Mielőtt megismertelek-et? Nem, de felemelkedik egy majdnem azonos színvonalra,
és azért csak majdnem azonos, mert ez a könyv másról szól, mint az előző. Ez
Louisa továbblépésének a története, a gyógyulásé, de nem a felejtésé. S az út
hosszú amíg megérti, hogy a gyógyulás, a továbblépés, az, hogy elengedi Will-t,
az nem azonos a felejtéssel, nem jelenti mindannak az elárulását amit a Will jelentett.
Ez a könyv egy
olyan lány története, akinek az anyja, valamikor a múltban, dühtől, önzéstől
vezérelve hozott egy szerencsétlen döntést. Egy olyan lányé, aki keresi magát,
a gyökereit, aki sehol sincs otthon, aki minden “család”-nak nevezett
kontsrukcióban csalódott és nemcsak a család intézményében, hanem az emberekben
úgy általában, aki csak addig a szeretett/megtalált rokon, amíg senki
megánszféráját nem borítja fel, amíg nem kér helyet az életükbe.
Ez a könyv az
élet Will után… Traynorék élete, Clark-ék élete, de főképpen a Louisáé.
Tele-tele-tele
van meglepetésekkel, egyetlen pillanatig sem untam magam, bár, mint említettem,
előítéleteim voltak a könyvvel kapcsolatban. Megnevettetett, megbőgetett,
meglepett…
Ezt nincs
értelme osztani és szorozni, nagyképű baromságokat írni róla. Számomra ez egy
brilliáns mű, annak ellenére, hogy voltak jelenetek, történések, amiket símán kihagytam volna, mert már túlzás volt, vagy egyáltalán nem volt jelentőségük a történet szempontjából. Itt nincsenek ízlések és pofonok, ezt olvasni kell!
Ha valaki nagy magasságból esik le, nem
lehet kiszámítani, mi történik vele.
(Jojo Moyes –
Miután elvesztettelek, Cartaphilus, 2016)
Az első könyv, ami tulajdonképpen ennek a történetnek az előzménye - vagy ez annak a folytatása, kinek melyik megfogalmazás tetszik:
(és szándékosan nem a filmes borítót mutatom)
(és szándékosan nem a filmes borítót mutatom)
Cartaphilus, 2012, 2016
Me Before You, Penguin London, New York, 2012, 2016