Húsvétra...

Kristen Callihan – Idol

VIP 1

“A zene a barátoddá válik, ha nincs egy sem, a szeretőddé, ha éppen arra vágysz. A haragoddá, a bánatoddá, az örömöddé, a fájdalmaddá. A hangoddá, ha nem találod a szavakat. Csodálatos dolog részesévé válni mindennek, szerepet játszani valaki más életének zenei aláfestésében.”

Ismét dübörög a rock! A Blogturné Klub hét bloggerével tartva megismerkedhetsz a Könyvmolyképző Kiadó VIP sorozatának első részével, egy csodálatos szerelmi történettel, mely a rockzenészek világában játszódik.  Ha pedig velünk játszol, tiéd lehet Kristen Callihan: Idol című könyvének egyik példánya

  

LIBBY

Amikor rátaláltam Killianre, valami elveszett hercegre emlékeztetett, és épp részegen hevert az udvaromon. Az arca, akár egy istené, és pont olyan arrogánsan is viselkedett. Nem volt hajlandó elmenni. Szexi, elbűvölő és egy icipicit mocskos a fantáziája – szép lassan ledönti a falaimat, és én egyre többre vágyom.

Az enyém lehetne, ha lenne hozzá bátorságom. A probléma az, hogy az egész világ őt akarja. Hogyan tartsak meg egy bálványként imádott rocksztárt, amikor mindenki azon mesterkedik, hogy elvegye tőlem?

KILLIAN

A világ egyik legnagyobb rockbandájának énekeseként áloméletet éltem. De egyetlen végzetes döntés elég volt hozzá, hogy mindez a darabjaira hulljon.

Most minden romokban hever.

Aztán megismertem Libertyt. Morcos, magának való lány – de egész aranyos. Á, kamu. Az igazság az, hogy ha csak hozzáérek, eszméletlenül dögössé válik, és sokkal jobban vágyom rá, mint bármelyik, a nevemet sikító rajongómra valaha is.

A világ hangosan követeli, hogy álljak vissza a színpadra, de nem vagyok hajlandó elhagyni őt. Ki kell találnom, hogyan csalogassam ki a csigaházából, hogy velem maradjon.

Mert mióta megismertem Libbyt, minden megváltozott. Minden.

Könyvmolyképző Kiadó, 2018

Eredeti mű: Kristen Callihan – Idol

Megrendelhető              Olvass bele

Eredetileg nem volt tervben, hogy én ezt a könyvet elolvasom. Lehet ezért sokan fognak követ dobni rám, de nekem a korábban megjelent Stage Dive sorozat nem lett a szívem csücske, tehát kicsit fintorogtam is, hogy megint egy zenészekről-rockerekről szóló történet.

Kellemesen meglepődtem, mert az Idol, a VIP sorozat első része jobban tetszett, mint a Stage Dive sorozat bármelyik része, vagy akár az egész együtt… vagy az is lehet, hogy csak jókor talált meg.

Nem tudom, hogy a szerző olvasta-e a már említett Stage Dive sorozatot – akár olvashatta is, hiszen az már korábban megjelent, ez pedig egy most íródó sorozat –, nekem néhány dolog nagyon ismerősnek tűnt, tehát megtörtént a másik sorozat cselekményének valamelyik pontján. Például a két főhős az alkoholnak köszönhetően ismeri meg egymást. A Stage Dive első részében David és Evelyn Vegasban erősen alkoholos állapotban találkozik és köt házasságot. Az Idolban Killian részegen bemotorozik Libby kertjébe. Hoppácska! Kerítés is volt...

Mindkét sorozat első részében a férfi főhős (és a zenekar) épp szünetet tart a nyilvános szereplésben, a zenekar valamelyik tagja erős drog- és alkoholfüggőségben szenved és túlesik legalább egy elvonókúrán, valamilyen formában a zenekarhoz tartozik a frontember egy nőrokona (a Stage Diveban a ronda húg, az Idolban a szimpatikus unokatesó), betekintünk a zenekar életébe, a koncertezésbe, a kulisszák mögé, a rajongói hisztériába és sokszáz oldalnyi navalygás után jutunk el a boldog végkifejletig. Nincs ezzel semmi gond, ilyen sztereotíp életet élenek a rockzenészek, legalábbis a könyvek oldalain.

Mit kaptam pluszban, ami miatt jobban kedvelem ezt a történetet? Első sorban a hősnőt. Zenészcsaládból származó fiatal nő, két lábbal a földön jár és a zene az csak hobbi a számára, egyrészt azért mert szülei elrettentő példaként mutatták meg saját életvitelükkel, hogy mit jelent a zenészélet, másrészt mert a nyilvános szereplést nem neki találták ki, hiszen nem tud az ezzel járó izgalman és stresszen túllépni. Mikor kiderült, hogy Libby zenél is és Killian hatására karrier-próbálkozásai is vannak, fintorogtam egyet, hát persze, rögtön sztárt kell csinálni belőle, ő lesz majd a zenei élet csiszolatlan gyémántja. Ekkor szinte félbe is hagytam az olvasást, de kellemesen meglepett a történet alakulása.

Nagyon kedveltem azt a humort is, ami a történet első felére jellemző volt. A folytatás sajnos már sok lelki mizériával volt tele, amit a két hős saját maga okozott azzal, hogy gyávaságból, tapintatból, vagy ki tudja miből fakadóan nem beszélték meg a dolgaikat, hanem hosszasan mellébeszéltek. Ezzel sincs semmi baj, az vesse az első követ, aki soha nem esett ebbe a hibába, csahogy nem föltétlenül szeretem ezt annyi oldalon keresztül olvasni.

Kedveltem azt is, hogy nem volt egy csatakosan erotikus történet. Pontosan annyi erotika volt benne amennyi a cselekményből természetesen adódik, anélkül, hogy azt az érzést keltené, hogy ez most azért van ott, hogy eladja a történetet, bár ami azt illeti, azt a biztonságos szex dolgot kicsit eltúlozták, bármilyen dícséretes is az, hogy gondoltak a védekezésre.

Ami viszont véglegesen az Idol javára billentette a mérleg nyelvét, az a történetben epizodikusan megjelenő Scotty volt, a zenekar menedzsere. Róla tudni kell, hogy elegáns mint egy angol lordba oltott bankár, és ha a zenekart érintő dolgokról van szó, akkor kíméletlen, mint egy chicagói gengszter. S azt is tudni kell, hogy nincs még harminc éves sem. Nagyon reméltem, hogy a szerző majd meglep minket az ő történetével is, és örömmel nyugtáztam, hogy a sorozat következő része Scottyról fog szólni, mert az a szereplő volt, akit a főhősöknél is jobban kedveltem.

Nem tudnám megmondani a szerző hány részesre tervezi a sorozatot. Ahogy már említettem, a következő rész Scotty, a zenekar menedzserének története lesz, az azt követő pedig Jax-é – ha elolvasod a történetet, akkor tudni fogod kicsoda is Jax és milyen szerepet játszik a zenekat életében –, de annak angol nyelvű megjelenéséről sem lehet pontos dátumot tudni… még.

Tökéletes nem volt, de összességében kedveltem a történetet, a szereplőket, a zenét… igen, köszönet a könyvben szereplő zenéért. A szerző a Beatlestől a Nirvanáig, Sinead O’Connortól Prince-ig vagy Bon Jovi-ig, több világhírű zenész, együttes dalait is felvonultatta.

Ez egy new adult történet, én viszont nem zárnám korlátok közé. Szerintem ez korhatár nélkül olvasható, élvezhető (legalábbis felső korhatár nélkül), de természetesen ízlések és pofonok…

A sorozat, egyelőre csak angol nyelven olvasható második része:

Managed, 2016

Mivel Libby borítótervezéssel keresi meg a napi betevőre valót, játékunk is a könyvborítókhoz kapcsolódik. A turné minden állomásán egy-egy, a Könyvmolyképző Kiadó által már megjelentetett könyv borítójának részletét láthatjátok, a feladat pedig az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a szerző nevét és a könyv címét.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

03.26 - Angelika blogja

03.28 - Sorok között

03.30 - Könyvvilág blog

04.01 - Betonka szerint a világ…

04.03 - Kristina Blogja

04.05 - CBooks

04.07 - Dreamworld

Hóvégi klasszikus: Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember

“Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”

A könyv fülszövege Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regényeként említi, amit – bevallom – nem értek, hiszen hol van ez az Egri csillagoktól, mely ugyebár kötelező olvasmány az iskolai tantervben, vagy Ida regényétől. Egyébként mindkét regényből film is készült, amit évente legalább egyszer valamelyik nemzeti adó vagy kereskedelmi csatorna szabályszerűen meg is ismétel, mert miért ne? Ebből nem készült sem film, sem semmi más, és eléggé méltatlan módon nem is népszerűsítik az utóbbi időben. Ez természetesen csupán az én véleméményem, és ami azt illeti kissé elfogult is vagyok, mert nekem viszont ez a kedvenc Gárdonyi regényem.

Ifjúsági- és gyermekirodalomba tartozó műként tartják számon, hiszen a nyelvezete, a stílusa könnyen érthetővé teszi a fiatalabb korosztály számára is, de ugyanolyan élvezetet találnak az olvasásában a felnőttek is.

A történet központjában Zéta áll, a trák származású görög, akit apja a rabszolgapiacon Priszkosz rétornak ad el. Nincs ebben semmi megbotránkoztató, hiszen az ókorban bevett szokás volt, hogy szegény családok gyermekeit rabszolgának adják el, a történet idején pedig az ötödik század közepe táján járunk.

Zéta szerencsésnek mondható, hiszen gazdája felismeri a benne szunnyadó tudásvágyat és ifjú korára Zéta gazdája jobbkeze lesz, mi több, később fel is szabadítja a rabszolgaságból. Mondhatni, ez egy ókori sikertörténet a szegény sorsból induló gyermekről, aki a későbbiekben bizalmi poziciót tölt be a Attila, a hun király udvarában. A társadalmi felemelkedés egy bizonyos fokát ugyan sikerül elérni, de a boldogság nem jár vele együtt, mint ahogyan az a történetből kiderül.

De addig. míg ez bekövetkezik Zétának hosszú útat kell bejárnia.

A hunok városába Priszkoszt kísérve jut el, aki követségbe érkezik többedmagával. Ez pedig azokban az időkben nem villámlátogatást jelentett, hanem heteken, hónapokon át tartó ott-tartózkodást, ami alkalmat ad Zétának, hogy megismerje a hunok szokásait és szerelemre lobbanjon Csáth nagyúr lánya, Emőke iránt. Ez az érzés olyannyira erős, hogy hamis levélet gyárt, mellyel gazdája nevében Csáthéknak adományozza saját magát, hogy szerelme közelében lehessen. S ezzel megkezdődik a véletlenek sorozata, melyek odáig vezetnek, hogy előbb Rika királynéval és annak udvartartásával kedvelteti meg magát, majd hősiességével akarja magára felhívni Emőke figyelmét. Szerelme szíve azonban csak egyetlen emberért dobog: Attiláért.

A történetet Zéta meséli el, mintegy visszaemlékezve honnan indult és hová jutott,  és rengeteg valós történelmi tényt, eseményt is tartalmaz.

Ez az a könyv, amit időnként újra és újra el kell olvasni, mert egyszerűen megunhatatlan.  De természetesen ízlések és pofonok.

Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila – akit halálakor önként követ a sírba.

Először 1902-ben jelent meg, utána még negyvenegy kiadást ért meg, a legutolsó 2015-ben, a budapesti Hermész Média gondozásában

A bejegyzésben szereplő fotók a 2001-es Attila, a hun király (eredeti címe: Attila, the Hun) című televíziós minisorozatból származnak.

Jane Fallon – Szabadulj meg a pasitól!

A ​harmincas éveiben járó Helen extra cikis helyzetbe kerül: Matthew, aki négy éve a titkos szeretője, váratlanul kiteríti otthon a lapokat, és Helenhez költözik. Éppen akkor, amikor a lány elhatározza, hogy szakít vele.

Mit tehet Helen?

A-TERV: Sminkeletlenül járkál otthon a legócskább tréningruhájában. Nem gyantáztat többé. Megjegyzéseket tesz a hapsi unalomig ismert poénjaira. Néha a szájszagára is. Nem hajlandó összebújni vele. 

B-TERV: Megismerkedik Matthew feleségével. Természetesen álnéven, és kitalál hozzá egy kamu háttér-sztorit magának. Miután összebarátkoztak a nővel, mindent megtesz, hogy az kibéküljön a férjével, és visszafogadja.

Jane Fallon angol szerzőnő regényei eddig 12 országban lettek bestsellerek. Egyszerre fergeteges humorú és kínosan őszinte könyvek a női élet azon buktatóiról, amelyről nem szokás beszélni.

Letero, 2018

Eredeti mű: Jane Fallon – Getting Rid of Matthew, 2007

“Egész életében három dologra vágyott: magas fizetéssel járó PR-os munkára, egy saját lakásra és egy férfira, aki szintén kizárólag az övé. Valahogy mégis személyi asszisztensként végezte, ami mindenki más szótárában titkárnőt jelentett. Nem keresett eleget ahhoz, hogy ingatlant vásárolhasson, ezért bérelt egy másfél szobás lakást a Camden Streeten, apró, sötét, alagsori lakást hátsó kerttel, repedt hálószobaplafonnal és egy hatalmas, penészes folttal a fürdőszobában. Ami pedig a férfit illeti – nos, hitt az igaz szerelemben, az elköteleződésben és a „míg a halál el nem választ”-ban, csak éppen ez vele soha nem történt meg.” *

A szerző első magyar nyelven megjelent könyve és nagyon remélem, hogy nem az utolsó.

A téma örök: a másik nő. Az aki önző módon belegyalogol mások házasságában, elszakítja a férjet, apát a családtól, nem törődve a következményektől. Ilyen történet számtalan létezik már, s nincs olyan ember a világon, aki ne ismerne legyalább egy olyan családot, ami a “másik nő” miatt ment tönkre.

Ez a történet abban különbözik a többitől – legalábbis azoktól, amiket én ismerek –, hogy egy átfogó képet ad mindarról, ami történik, hiszen nem csupán egyetlen ember szemszögéből ismerjük meg a történetet, hanem valamennyi résztvevő, szereplő hozzáállását, gondolatait elénk tárja a szező. Ez nem egy váltott szemszögű írás, hanem a szerző mesél E/3-ban, de olyan sílusban, hogy teljes képet kapunk arról, hogy mi is történik a házasságban és az azon kívüli kapcsolatban is..

A történet központjában Helen áll, egy negyvenhez közeledő egyedülálló nő, akinek valahogy nem jött össze mindaz, amit az életével eltervezett. Továbbra is csak titkárnő egy PR cégnél, pedig úgy érzi sokkal többre elhivatott, egyetlen bizalmas barátnője Rachel, aki eleinte a szingli élet lelkes szószólója, majd amikor megtalálja párját elvei 180 fokos fordulatot vesznek. Helen pedig négy éve viszonyt folytat Matthew-val, a főnökével, aki, korát tekintve akár az apja is lehetne, természetesen nős, és aki a félrelépő férfiak sablonos szövegével eteti: nem érti meg a felesége, rossz a házassága, csak a gyerekek miatt vannak együtt és pontosan miattuk nem hagyhatja el Sophiet, a feleségét.

Amikor pedig mégis megtörténik az elhagyás, Matthew minden előzetes bejelentés nélkül beköltözik Helen lerobbant lakásába és magával hozza családja minden gondját-baját – néha családtagjait is, akik természetesen rondán viselkednek Helennel. 

   Együtt lakva Matthew már nem az a férfi, aki heti pár alkalommal, néhány lopott órát töltött vele, ráadásul a munkahelyén is beindul a pletykagépezet, mert mindenki tudni akarja kicsoda a nő, akiért Matthew elhagyta a családját. Lassan Helen lesz az egyes számű közellenség és akkor elgondolkozik azon, hogy kell-e ez neki? Ráadásul megismerkedik egy nagyon vonzó, szingli férfivel is, csakhogy... Mindent összeadva hősnőnk úgy dönt, hogy meg kell szabadulnia Matthew-tól és valamilyen módon vissza kell küldenie az örök nőcsábászt a családjához, vissza kell kapnia az életét. Ezért életbe lépteti a fülszövegben is ismertetett A és B tervet, ami magával hozza azt is, hogy megismerkedik Sophieval, a feleséggel, aki még véletlenül sem az a lehurbolt öregedő nő, akire Matthew elmondása alapján várt, hanem egy tip-top, energikus, fiatalos nő, remek családanya és saját karrierrel rendelkező üzletasszony.

A történet kicsit sem vicces, hiszen bárki lehetne bármelyik szereplő helyében, viszont nagyon szórakoztatóvá teszi a szerző stílusa. Szereplői közülünk valóak és szerethetőek, az egy Matthew kivételével. Róla még azt sem lehet mondani, hogy korát tekintve kapuzárási pánikja van és ezért csalja meg feleségét, hiszen első feleségét a sokkal fiatalabb Sophie-ért hagyta el annak idején, s most Sophiet cserélte fel Helenre, de közben minden állandó kapcsolata mellett voltak félrelépései.

Nagyon kedveltem a történetet, remek kikapcsolódást nyújtott, s mi kell ennél több? Ajánlom mindazoknak aki egy-két estére könnyed szórakozásra vágynak, de természetesen ízlések és pofonok...

Rachel és Helen a „Nők, akiket utálunk” listája 

“Nők, akik elcsábítják mások férjét (Helen)

Nők, akik a barátnőjük elé helyezik a pasijukat (Rachel)

Nők, akik halálra untatják a másikat az esküvőjükkel vagy a gyerekükkel (Rachel)

Sznobok

Kövér nők, akik folyton azt bizonygatják, milyen keveset esznek

Nők, akik folyton kirakatba teszik a mellüket (alfejezetben azok, akik a mellükkel pótolják a nem létező személyiségüket)

Csöcsös pálcikák (egyedül a féltékenység ihlette, hogy a listára felkerült a nők rendkívül ritkán előforduló csoportja, akik karcsúak voltak, miközben hatalmas keblekkel áldotta meg őket a természet)

Kövér nők, akik a hatalmas mellükkel hencegnek

Nők, akik szeretik Didót

Nők, akik szeretik Bridget Jonest

Sophie

Nők, akik folyton arról beszélnek, mennyire imádják a cipőket (alfejezetben azok, akik szerint a Szex és New York a valóság)

Nők, akik a csoki megszállottjai

Jennifer (valójában egyikük sem emlékezett már, ki lehet Jennifer, de egyetértettek abban, hogy nem húzzák ki a listáról, mert bizonyára nemhiába került fel rá)

Sovány nők, akik azon nyavalyognak, hogy meghíztak, ezért kénytelenek 38-as ruhákat hordani

A siránkozó nők (elvileg Helen, bár az utóbbi időben nem jellemző)

Nők, akik azt mondják, „király”, „tök gáz”, „csörgess meg!” vagy bármilyen divatos kifejezést használnak

Nők, akik kislányos hangon beszélnek

Nők, akik azt állítják, hogy őrültek (kivéve ha kórházi papírjuk van róla)

Nők, akik „havibajnak” nevezik a menstruációjukat

Nők, akik azt hiszik, hogy másokat érdekel a lombikbébi-kezelésük

Nők, akik mindenáron gyereket akarnak

Nők, akik pszichológushoz járnak

Bókvadászok („Olyan kövérnek látszom ma!” aztán szünetet tartanak, hogy legyen időd megjegyezni: „Dehogy! Sovány vagy.”)

Nők, akik úgy emlegetik a barátjukat, hogy „az emberem”

Laura (ezt Helen nemrégiben kihúzta)

Nők, akik nadrágtartót hordanak. Vagy fűzőt. Vagy bármit, amiről azt olvasták a pasijuk magazinjában, hogy szexi

Nők, akik túlságosan igyekeznek

Nők, akik virágot tűznek a hajukba, színes sálat hordanak, fekete melltartót húznak fehér felső alá

Anyák, akik részmunkaidőben dolgoznak, és elvárják, hogy az egész világ a teendőikhez alkalmazkodjon („Ó, el kell cserélnem a napot, mert a bölcsit felújítás miatt bezárják.”)

Nők, akik még akkor is szoptatnak, amikor a gyerekük már elég nagy ahhoz, hogy ezt maga kérje” *

* Jane Falon – Szabadulj meg a pasidtól!, Lettero, 2018

Mary Jo Putney – A lázadó özvegy

A jó útra tértek testvérisége 2

Március 28-án megjelenik a General Press Könyvkiadó gondozásában Mary Jo Putney legújabb történelmi romantikus regénye A lázadó özvegy.  Callista és Richard a háború kellős közepén talál újra egymásra. Újabb kalandos és izgalmas szerelmes regény vár arra, hogy meghódítsa az olvasók szívét.

Amikor ​1814 nyarán a brit hadsereg bevonul Washingtonba, Callista Brooke-ot, a város köztiszteletben álló varrónőjét végzetes sorscsapás éri. Mindenét elveszíti, amiért eddig küzdött: a megélhetését, a házát, a szeretteit, sőt még az élete is veszélybe kerül. Egy jóképű angol úriember siet a segítségére, és kimenti az erőszakos katonák karmai közül. A védtelen özvegy azonnal felismeri az idegent: Richard Audley az, a halottnak hitt gyermekkori barátja, aki tizenöt éve egyszer már megpróbálta megmenteni őt – de akkor nem járt sikerrel. Most azonban a férfi megfogadja, hogy akár az élete árán is megvédelmezi Callie-t, és elkíséri Baltimore-ba, ahová az asszony a családját küldte a háború elől. A kalandokkal teli, veszélyes út során azonban ráébred, hogy a barátságnál sokkal többet érez a védence iránt, és elhatározza, hogy ráveszi a nőt, térjen vissza vele a közös gyermekkoruk helyszínére, Angliába, ahol új élet vár rájuk.

Mary Jo Putney sorozatának (A jó útra tértek testvérisége) második részében két magányos lélek egymásra találásának lehet tanúja az olvasó, akiket a sorsuk megoldhatatlan dilemma elé állít: kialakulhat-e életre szóló szerelem egy igaz barátságból?

General Press, 2018

Eredeti mű: Mary Jo Putney – Once a Rebel, 2017

Megrendelhető

A jó utra tértek testvérisége története 1809-ben kezdődött, a napoleoni háborúk idején, mikoris valahol Portugáliában néhány, a másnapi kivégzésre váró angol úriembernek sikerül meglógnia egy véletlenül felfedezett titkos alagúton keresztül. A sorozat részei az ő élettörténetüket mutatja be, főleg azt, hogy mi történt velük miután szerencsésen megszöktek a kivégzés elől.

Ez már a sorozat második része, és az első ismeretében (Az amazon és a katona) fenntartásaim voltak, hogy elolvassam-e vagy sem, mert nem mondanám, hogy azt a könyvet nagyon kedveltem volna.

A második rész cselekménye még 1799-ben kezdődik, ugyanis a történet két főszereplőjének ekkor változik meg gyökeresen az élete. Catherine Callista Booke (a továbbiakban Callie), Lord Stanfield lánya és apja épp egy idős ültetvényeshez készül férjhezadni, valahová az Antillákra. A fiús, rakoncátlan Callie pedig barátjához, a szomszéd birtokon lakó Lord George Gordon Richard Augustus Audleyhoz, Kingston őrgrófjának kicsit sem számító harmadik fiához fordul. Kingston őrgrófjának összesen öt fia van, és ez az információ a későbbiekben fontos lesz, miként az is, hogy miért soroltam fel az illető úriember valamennyi keresztnevét. A szerző Gordonként emlegeti, Callie Richardnak és a hivatalos iratokon George-ként szerepel. Tehát valamennyi név ugyanazt az úriembert takarja, csak miért ne zavarjuk össze az olvasót, ha lehet.

Mikor azt mondom, hogy Callie és Richard barátok, senki ne gondoljon szerelemre és lángoló érzelmekre. Gyermekkoruktól ismerik egymást, rengeteg csínyt követtek el együtt és ők tényleg csak pajtások, s mindketten nagyon fiatalok. És pontosan a fiatalságuk az ami szökésre készteti mindkettejüket, hogy majd Skóciában összeházasodva megmentsék Callie-t az idős ültetvényessel való kényszerházasságtól. Csakhogy nem számolnak az emberi irigységgel és apjaik kegyetlenségével, ugyanis elárulják őket és a két dühös apa a nyomukba ered. Ugye most arra várnál, hogy házasságra kényszerítik őket? Hát nem. Minden halad az eredeti terv szerint, Callie-t apja hazarángatja, Kingston őrgrófja pedig különös kegyetlenségről tesz tanúbizonyságot, mikor Richardot szabályosan halálra ítéli.

A történet itt ugrik tizenöt évet, és a már felnőtt Richard (aki Gordon és George is, s a portugáliai szökés is megvolt már) megbízást kap, hogy egy főrend rokonát megkeresse az amerikai kontinensen, ahol épp háború dúl az amerikaiak és a britek között. A megkeresendő személyről pedig kiderül, hogy nem más mint maga Callie, aki férje halála után a törvényes örökös elől elmenekült az Antillákról megboldogult férje törvénytelen gyermekeivel. Callie Washingtonban elegáns szalont működtető varrónőként, álnéven él.

S ha azt hiszed, hogy a boldog újratalálkozás hevében megoldódnak a gondjaik, messze jársz az igazságtól, mert még mielőtt visszahajóznának a jó öreg Albionba, részletes betekintést kapunk az 1812-1815 között zajló amerikai-brit háborúba. S a hazatérés utáni életük sem épp csupa cukor és méz az első hónapokban.

Természetesen ismét találkozunk az Elveszett Lordok társaságának néhány tagjával, tehát előnyben vannak azok az olvasók, akik azt a sorozatot is ismerik.

Ezt a történetet lényegesen jobban kedveltem, mint a sorozat első részét. Első sorban azért, mert annak ellenére, hogy fikció, a történet mégis hihető volt, voltak benne valós történelmi események. Kedveltem azért is, mert az események pörögtek. Annyi minden történt a cselekmény során – bár nem egy terjedelmes könyv, hiszen csupán 308 oldal –, hogy egyetlen pillanatig sem lehetett unatkozni, s a szerző minden apró szálat elvarrt, tehát megválaszolatlan kérdés, hiányérzet nem marad a végére. S azért is kedvelhető a történet, mert annak ellenére, hogy egy klasszikus romantikus, Callie és Richard szerelmi története nem nyálas, giccses, habos-babos. Ez két, sokmindenen keresztülment ember egymásratalálása, ez sokkal több egy lángoló érzésnél.

Első sorban a szerző és a klasszikus romantika kedvelőinek ajánlom, de nemcsak, hiszen ez egy nagyon izgalmas történet. De természetesen ízlések és pofonok…

 A sorozatból már megjelent:

1. Az amazon és a katona

General Press, 2017

Once a Soldier, 2016

3. Once a Scoundrel - egyelőre csak angol nyelven olvasható

A könyvben nagy szerepet játszik a baltimore-i csata, ezért a játék is ahhoz kapcsolódik. Hogy könnyebben ráhangolódjon mindenki a könyvre, a csatával kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni, amelyeket a turné állomásain találtok majd. Könnyű kis kérdésekre kell válaszolni, amelyre nagyon könnyen megtaláljátok a válaszokat ezen az oldalon.

A helyesen válaszolók között pedig a General Press kiadó által felajánlott 3 példányt sorsolunk ki Mary Jo Putney A lázadó özvegy című könyvéből.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Melyik fél nyerte meg 1814-ben baltimore-i csatát? Amerika, vagy Anglia?

a Rafflecopter giveaway

03/26 Betonka szerint a világ...

03/27 Dreamworld

03/28 Kristina blogja
03/29 Insane Life