2018. április 2., hétfő
2018. április 1., vasárnap
Kristen Callihan – Idol
VIP 1
“A zene a barátoddá válik, ha nincs egy sem,
a szeretőddé, ha éppen arra vágysz. A haragoddá, a bánatoddá, az örömöddé, a
fájdalmaddá. A hangoddá, ha nem találod a szavakat. Csodálatos dolog részesévé
válni mindennek, szerepet játszani valaki más életének zenei aláfestésében.”
Ismét dübörög
a rock! A Blogturné Klub hét bloggerével tartva megismerkedhetsz a Könyvmolyképző
Kiadó VIP sorozatának első részével, egy csodálatos szerelmi történettel, mely
a rockzenészek világában játszódik. Ha pedig velünk játszol, tiéd lehet
Kristen Callihan: Idol című könyvének egyik példánya
Amikor
rátaláltam Killianre, valami elveszett hercegre emlékeztetett, és épp részegen
hevert az udvaromon. Az arca, akár egy istené, és pont olyan arrogánsan is
viselkedett. Nem volt hajlandó elmenni. Szexi, elbűvölő és egy icipicit mocskos
a fantáziája – szép lassan ledönti a falaimat, és én egyre többre vágyom.
Az enyém
lehetne, ha lenne hozzá bátorságom. A probléma az, hogy az egész világ őt
akarja. Hogyan tartsak meg egy bálványként imádott rocksztárt, amikor mindenki
azon mesterkedik, hogy elvegye tőlem?
KILLIAN
A világ egyik
legnagyobb rockbandájának énekeseként áloméletet éltem. De egyetlen végzetes
döntés elég volt hozzá, hogy mindez a darabjaira hulljon.
Most minden
romokban hever.
Aztán
megismertem Libertyt. Morcos, magának való lány – de egész aranyos. Á, kamu. Az
igazság az, hogy ha csak hozzáérek, eszméletlenül dögössé válik, és sokkal
jobban vágyom rá, mint bármelyik, a nevemet sikító rajongómra valaha is.
A világ
hangosan követeli, hogy álljak vissza a színpadra, de nem vagyok hajlandó
elhagyni őt. Ki kell találnom, hogyan csalogassam ki a csigaházából, hogy velem
maradjon.
Mert mióta
megismertem Libbyt, minden megváltozott. Minden.
Könyvmolyképző Kiadó, 2018
Eredeti mű: Kristen Callihan – Idol
Eredetileg nem
volt tervben, hogy én ezt a könyvet elolvasom. Lehet ezért sokan fognak követ
dobni rám, de nekem a korábban megjelent Stage
Dive sorozat nem lett a szívem csücske, tehát kicsit fintorogtam is, hogy
megint egy zenészekről-rockerekről szóló történet.
Kellemesen
meglepődtem, mert az Idol, a VIP sorozat első része jobban tetszett, mint a Stage Dive sorozat bármelyik része, vagy
akár az egész együtt… vagy az is lehet, hogy csak jókor talált meg.
Nem tudom,
hogy a szerző olvasta-e a már említett Stage Dive sorozatot – akár olvashatta
is, hiszen az már korábban megjelent, ez pedig egy most íródó sorozat –, nekem néhány
dolog nagyon ismerősnek tűnt, tehát megtörtént a másik sorozat cselekményének
valamelyik pontján. Például a két főhős az alkoholnak köszönhetően ismeri meg
egymást. A Stage Dive első részében David és Evelyn Vegasban erősen alkoholos állapotban találkozik és köt házasságot. Az Idolban Killian részegen bemotorozik Libby
kertjébe. Hoppácska! Kerítés is volt...
Mindkét
sorozat első részében a férfi főhős (és a zenekar) épp szünetet tart a
nyilvános szereplésben, a zenekar valamelyik tagja erős drog- és
alkoholfüggőségben szenved és túlesik legalább egy elvonókúrán, valamilyen
formában a zenekarhoz tartozik a frontember egy nőrokona (a Stage
Diveban a ronda húg, az Idolban a szimpatikus unokatesó), betekintünk a zenekar életébe, a koncertezésbe, a kulisszák mögé, a rajongói hisztériába és sokszáz oldalnyi
navalygás után jutunk el a boldog végkifejletig. Nincs ezzel semmi gond, ilyen
sztereotíp életet élenek a rockzenészek, legalábbis a könyvek oldalain.
Mit kaptam
pluszban, ami miatt jobban kedvelem ezt a történetet? Első sorban a hősnőt.
Zenészcsaládból származó fiatal nő, két lábbal a földön jár és a zene az csak
hobbi a számára, egyrészt azért mert szülei elrettentő példaként mutatták meg
saját életvitelükkel, hogy mit jelent a zenészélet, másrészt mert a nyilvános
szereplést nem neki találták ki, hiszen nem tud az ezzel járó izgalman és
stresszen túllépni. Mikor kiderült, hogy Libby zenél is és Killian hatására
karrier-próbálkozásai is vannak, fintorogtam egyet, hát persze, rögtön sztárt
kell csinálni belőle, ő lesz majd a zenei élet csiszolatlan gyémántja. Ekkor
szinte félbe is hagytam az olvasást, de kellemesen meglepett a történet
alakulása.
Nagyon
kedveltem azt a humort is, ami a történet első felére jellemző volt. A folytatás
sajnos már sok lelki mizériával volt tele, amit a két hős saját maga okozott azzal,
hogy gyávaságból, tapintatból, vagy ki tudja miből fakadóan nem beszélték meg
a dolgaikat, hanem hosszasan mellébeszéltek. Ezzel sincs semmi baj, az vesse az
első követ, aki soha nem esett ebbe a hibába, csahogy nem föltétlenül szeretem
ezt annyi oldalon keresztül olvasni.
Kedveltem azt
is, hogy nem volt egy csatakosan erotikus történet. Pontosan annyi erotika volt
benne amennyi a cselekményből természetesen adódik, anélkül, hogy azt az érzést
keltené, hogy ez most azért van ott, hogy eladja a történetet, bár ami azt
illeti, azt a biztonságos szex dolgot kicsit eltúlozták, bármilyen dícséretes
is az, hogy gondoltak a védekezésre.
Ami viszont
véglegesen az Idol javára billentette
a mérleg nyelvét, az a történetben epizodikusan megjelenő Scotty volt, a
zenekar menedzsere. Róla tudni kell, hogy elegáns mint egy angol lordba oltott bankár, és ha a
zenekart érintő dolgokról van szó, akkor kíméletlen, mint egy chicagói gengszter. S azt is tudni
kell, hogy nincs még harminc éves sem. Nagyon reméltem, hogy a szerző majd
meglep minket az ő történetével is, és örömmel nyugtáztam, hogy a sorozat
következő része Scottyról fog szólni, mert az a szereplő volt, akit a főhősöknél is jobban kedveltem.
Nem tudnám
megmondani a szerző hány részesre tervezi a sorozatot. Ahogy már említettem, a
következő rész Scotty, a zenekar menedzserének története lesz, az azt követő
pedig Jax-é – ha elolvasod a történetet, akkor tudni fogod kicsoda is Jax
és milyen szerepet játszik a zenekat életében –, de annak angol nyelvű
megjelenéséről sem lehet pontos dátumot tudni… még.
Tökéletes nem
volt, de összességében kedveltem a történetet, a szereplőket, a zenét… igen,
köszönet a könyvben szereplő zenéért. A szerző a Beatlestől a Nirvanáig, Sinead
O’Connortól Prince-ig vagy Bon Jovi-ig, több világhírű zenész, együttes dalait
is felvonultatta.
Ez egy new
adult történet, én viszont nem zárnám korlátok közé. Szerintem ez korhatár
nélkül olvasható, élvezhető (legalábbis felső korhatár nélkül), de
természetesen ízlések és pofonok…
A sorozat, egyelőre csak angol nyelven olvasható második része:
Managed, 2016
Mivel Libby
borítótervezéssel keresi meg a napi betevőre valót, játékunk is a
könyvborítókhoz kapcsolódik. A turné minden állomásán egy-egy, a Könyvmolyképző
Kiadó által már megjelentetett könyv borítójának részletét láthatjátok, a
feladat pedig az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a szerző
nevét és a könyv címét.
Ne feledjétek,
a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben
értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező
esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
03.26 - Angelika blogja
03.28 - Sorok között
03.30 - Könyvvilág blog
04.01 - Betonka szerint a világ…
04.03 - Kristina Blogja
04.05 - CBooks
04.07 - Dreamworld
Labels:
blogturné,
Egyesült Államok,
erotikus,
Könyvmolyképző,
new adult,
sorozat,
zene
2018. március 30., péntek
Hóvégi klasszikus: Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember
“Az embernek
csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”
A könyv
fülszövege Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regényeként említi, amit –
bevallom – nem értek, hiszen hol van ez az Egri csillagoktól, mely ugyebár
kötelező olvasmány az iskolai tantervben, vagy Ida regényétől. Egyébként
mindkét regényből film is készült, amit évente legalább egyszer valamelyik
nemzeti adó vagy kereskedelmi csatorna szabályszerűen meg is ismétel, mert
miért ne? Ebből nem készült sem film, sem semmi más, és eléggé méltatlan módon nem is
népszerűsítik az utóbbi időben. Ez természetesen csupán az én véleméményem, és
ami azt illeti kissé elfogult is vagyok, mert nekem viszont ez a kedvenc
Gárdonyi regényem.
Ifjúsági- és
gyermekirodalomba tartozó műként tartják számon, hiszen a nyelvezete, a stílusa
könnyen érthetővé teszi a fiatalabb korosztály számára is, de ugyanolyan élvezetet
találnak az olvasásában a felnőttek is.
A történet
központjában Zéta áll, a trák származású görög, akit apja a rabszolgapiacon Priszkosz
rétornak ad el. Nincs ebben semmi megbotránkoztató, hiszen az ókorban bevett
szokás volt, hogy szegény családok gyermekeit rabszolgának adják el, a történet
idején pedig az ötödik század közepe táján járunk.
Zéta
szerencsésnek mondható, hiszen gazdája felismeri a benne szunnyadó tudásvágyat
és ifjú korára Zéta gazdája jobbkeze lesz, mi több, később fel is szabadítja a rabszolgaságból.
Mondhatni, ez egy ókori sikertörténet a szegény sorsból induló gyermekről, aki
a későbbiekben bizalmi poziciót tölt be a Attila, a hun király udvarában. A társadalmi felemelkedés egy bizonyos fokát ugyan sikerül elérni, de a boldogság nem jár vele együtt, mint ahogyan az a történetből kiderül.
De addig. míg
ez bekövetkezik Zétának hosszú útat kell bejárnia.
A hunok
városába Priszkoszt kísérve jut el, aki követségbe érkezik többedmagával. Ez pedig
azokban az időkben nem villámlátogatást jelentett, hanem heteken, hónapokon át
tartó ott-tartózkodást, ami alkalmat ad Zétának, hogy megismerje a hunok
szokásait és szerelemre lobbanjon Csáth nagyúr lánya, Emőke iránt. Ez az érzés
olyannyira erős, hogy hamis levélet gyárt, mellyel gazdája nevében Csáthéknak
adományozza saját magát, hogy szerelme közelében lehessen. S ezzel megkezdődik
a véletlenek sorozata, melyek odáig vezetnek, hogy előbb Rika királynéval és
annak udvartartásával kedvelteti meg magát, majd hősiességével akarja magára
felhívni Emőke figyelmét. Szerelme szíve azonban csak egyetlen emberért dobog:
Attiláért.
A történetet
Zéta meséli el, mintegy visszaemlékezve honnan indult és hová jutott, és rengeteg valós történelmi tényt, eseményt
is tartalmaz.
Ez az a könyv,
amit időnként újra és újra el kell olvasni, mert egyszerűen megunhatatlan. De természetesen ízlések és pofonok.
Gárdonyi egyik
legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a
népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila – hun királynak –
mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta,
Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit,
tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja
Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza
partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a
hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen
kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg,
igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul
még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De
Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila – akit halálakor önként követ a
sírba.
Először 1902-ben
jelent meg, utána még negyvenegy kiadást ért meg, a legutolsó 2015-ben, a budapesti
Hermész Média gondozásában
A bejegyzésben
szereplő fotók a 2001-es Attila, a hun király (eredeti címe: Attila, the Hun) című televíziós
minisorozatból származnak.
2018. március 28., szerda
Jane Fallon – Szabadulj meg a pasitól!
A harmincas
éveiben járó Helen extra cikis helyzetbe kerül: Matthew, aki négy éve a titkos
szeretője, váratlanul kiteríti otthon a lapokat, és Helenhez költözik. Éppen
akkor, amikor a lány elhatározza, hogy szakít vele.
Mit tehet
Helen?
A-TERV:
Sminkeletlenül járkál otthon a legócskább tréningruhájában. Nem gyantáztat
többé. Megjegyzéseket tesz a hapsi unalomig ismert poénjaira. Néha a
szájszagára is. Nem hajlandó összebújni vele.
B-TERV:
Megismerkedik Matthew feleségével. Természetesen álnéven, és kitalál hozzá egy
kamu háttér-sztorit magának. Miután összebarátkoztak a nővel, mindent megtesz,
hogy az kibéküljön a férjével, és visszafogadja.
Jane Fallon
angol szerzőnő regényei eddig 12 országban lettek bestsellerek. Egyszerre
fergeteges humorú és kínosan őszinte könyvek a női élet azon buktatóiról,
amelyről nem szokás beszélni.
Letero, 2018
Eredeti mű:
Jane Fallon – Getting Rid of Matthew, 2007
“Egész életében három dologra vágyott: magas
fizetéssel járó PR-os munkára, egy saját lakásra és egy férfira, aki szintén
kizárólag az övé. Valahogy mégis személyi asszisztensként végezte, ami mindenki
más szótárában titkárnőt jelentett. Nem keresett eleget ahhoz, hogy ingatlant
vásárolhasson, ezért bérelt egy másfél szobás lakást a Camden Streeten, apró,
sötét, alagsori lakást hátsó kerttel, repedt hálószobaplafonnal és egy
hatalmas, penészes folttal a fürdőszobában. Ami pedig a férfit illeti – nos,
hitt az igaz szerelemben, az elköteleződésben és a „míg a halál el nem
választ”-ban, csak éppen ez vele soha nem történt meg.” *
A szerző első
magyar nyelven megjelent könyve és nagyon remélem, hogy nem az utolsó.
A téma örök: a
másik nő. Az aki önző módon belegyalogol mások házasságában, elszakítja a
férjet, apát a családtól, nem törődve a következményektől. Ilyen történet
számtalan létezik már, s nincs olyan ember a világon, aki ne ismerne legyalább
egy olyan családot, ami a “másik nő” miatt ment tönkre.
Ez a történet
abban különbözik a többitől – legalábbis azoktól, amiket én ismerek –, hogy egy
átfogó képet ad mindarról, ami történik, hiszen nem csupán egyetlen ember
szemszögéből ismerjük meg a történetet, hanem valamennyi résztvevő, szereplő
hozzáállását, gondolatait elénk tárja a szező. Ez nem egy váltott szemszögű
írás, hanem a szerző mesél E/3-ban, de olyan sílusban, hogy teljes képet kapunk
arról, hogy mi is történik a házasságban és az azon kívüli kapcsolatban is..
A történet
központjában Helen áll, egy negyvenhez közeledő egyedülálló nő, akinek valahogy
nem jött össze mindaz, amit az életével eltervezett. Továbbra is csak titkárnő
egy PR cégnél, pedig úgy érzi sokkal többre elhivatott, egyetlen bizalmas
barátnője Rachel, aki eleinte a szingli élet lelkes szószólója, majd amikor
megtalálja párját elvei 180 fokos fordulatot vesznek. Helen pedig négy éve
viszonyt folytat Matthew-val, a főnökével, aki, korát tekintve akár az apja is
lehetne, természetesen nős, és aki a félrelépő férfiak sablonos szövegével
eteti: nem érti meg a felesége, rossz a házassága, csak a gyerekek miatt vannak
együtt és pontosan miattuk nem hagyhatja el Sophiet, a feleségét.
Amikor pedig
mégis megtörténik az elhagyás, Matthew minden előzetes bejelentés nélkül
beköltözik Helen lerobbant lakásába és magával hozza családja minden
gondját-baját – néha családtagjait is, akik természetesen rondán viselkednek Helennel.
Együtt lakva Matthew már nem az a férfi, aki heti pár alkalommal, néhány lopott órát töltött vele, ráadásul a munkahelyén is beindul a pletykagépezet, mert mindenki tudni akarja kicsoda a nő, akiért Matthew elhagyta a
családját. Lassan Helen lesz az egyes számű közellenség és akkor elgondolkozik
azon, hogy kell-e ez neki? Ráadásul megismerkedik egy nagyon vonzó, szingli
férfivel is, csakhogy... Mindent összeadva hősnőnk úgy dönt, hogy meg kell
szabadulnia Matthew-tól és valamilyen módon vissza kell küldenie az örök
nőcsábászt a családjához, vissza kell kapnia az életét. Ezért életbe lépteti a
fülszövegben is ismertetett A és B tervet, ami magával hozza azt is, hogy megismerkedik Sophieval, a feleséggel, aki még véletlenül sem az a lehurbolt öregedő nő, akire Matthew elmondása alapján várt, hanem egy tip-top, energikus, fiatalos nő, remek családanya és saját karrierrel rendelkező üzletasszony.
A történet
kicsit sem vicces, hiszen bárki lehetne bármelyik szereplő helyében, viszont
nagyon szórakoztatóvá teszi a szerző stílusa. Szereplői közülünk valóak és
szerethetőek, az egy Matthew kivételével. Róla még azt sem lehet mondani, hogy
korát tekintve kapuzárási pánikja van és ezért csalja meg feleségét, hiszen
első feleségét a sokkal fiatalabb Sophie-ért hagyta el annak idején, s most
Sophiet cserélte fel Helenre, de közben minden állandó kapcsolata mellett
voltak félrelépései.
Nagyon kedveltem
a történetet, remek kikapcsolódást nyújtott, s mi kell ennél több? Ajánlom
mindazoknak aki egy-két estére könnyed szórakozásra vágynak, de természetesen
ízlések és pofonok...
Rachel és
Helen a „Nők, akiket utálunk” listája
“Nők, akik elcsábítják mások férjét
(Helen)
Nők, akik a barátnőjük elé helyezik a
pasijukat (Rachel)
Nők, akik halálra untatják a másikat az
esküvőjükkel vagy a gyerekükkel (Rachel)
Sznobok
Kövér nők, akik folyton azt bizonygatják,
milyen keveset esznek
Nők, akik folyton kirakatba teszik a
mellüket (alfejezetben azok, akik a mellükkel pótolják a nem létező
személyiségüket)
Csöcsös pálcikák (egyedül a féltékenység
ihlette, hogy a listára felkerült a nők rendkívül ritkán előforduló csoportja,
akik karcsúak voltak, miközben hatalmas keblekkel áldotta meg őket a természet)
Kövér nők, akik a hatalmas mellükkel
hencegnek
Nők, akik szeretik Didót
Nők, akik szeretik Bridget Jonest
Sophie
Nők, akik folyton arról beszélnek, mennyire
imádják a cipőket (alfejezetben azok, akik szerint a Szex és New York
a valóság)
Nők, akik a csoki megszállottjai
Jennifer (valójában egyikük sem
emlékezett már, ki lehet Jennifer, de egyetértettek abban, hogy nem húzzák ki a
listáról, mert bizonyára nemhiába került fel rá)
Sovány nők, akik azon nyavalyognak, hogy
meghíztak, ezért kénytelenek 38-as ruhákat hordani
A siránkozó nők (elvileg Helen, bár az
utóbbi időben nem jellemző)
Nők, akik azt mondják, „király”, „tök gáz”,
„csörgess meg!” vagy bármilyen divatos kifejezést használnak
Nők, akik kislányos hangon beszélnek
Nők, akik azt állítják, hogy őrültek
(kivéve ha kórházi papírjuk van róla)
Nők, akik „havibajnak” nevezik a
menstruációjukat
Nők, akik azt hiszik, hogy másokat érdekel a
lombikbébi-kezelésük
Nők, akik mindenáron gyereket akarnak
Nők, akik pszichológushoz járnak
Bókvadászok („Olyan kövérnek látszom
ma!” aztán szünetet tartanak, hogy legyen időd megjegyezni: „Dehogy! Sovány
vagy.”)
Nők, akik úgy emlegetik a barátjukat, hogy
„az emberem”
Laura (ezt Helen nemrégiben kihúzta)
Nők, akik nadrágtartót hordanak. Vagy fűzőt.
Vagy bármit, amiről azt olvasták a pasijuk magazinjában, hogy szexi
Nők, akik túlságosan igyekeznek
Nők, akik virágot tűznek a hajukba, színes
sálat hordanak, fekete melltartót húznak fehér felső alá
Anyák, akik részmunkaidőben dolgoznak, és
elvárják, hogy az egész világ a teendőikhez alkalmazkodjon („Ó, el kell
cserélnem a napot, mert a bölcsit felújítás miatt bezárják.”)
Nők, akik még akkor is szoptatnak, amikor a
gyerekük már elég nagy ahhoz, hogy ezt maga kérje” *
* Jane Falon –
Szabadulj meg a pasidtól!, Lettero, 2018
Labels:
chick lit,
Egyesült Királyság,
humor,
kortárs,
Lettero,
romantikus
2018. március 26., hétfő
Mary Jo Putney – A lázadó özvegy
Március 28-án megjelenik a General Press Könyvkiadó gondozásában Mary Jo Putney legújabb történelmi romantikus regénye A lázadó özvegy. Callista és Richard a háború kellős közepén talál újra egymásra. Újabb kalandos és izgalmas szerelmes regény vár arra, hogy meghódítsa az olvasók szívét.
Amikor 1814 nyarán a brit hadsereg bevonul Washingtonba, Callista Brooke-ot, a város köztiszteletben álló varrónőjét végzetes sorscsapás éri. Mindenét elveszíti, amiért eddig küzdött: a megélhetését, a házát, a szeretteit, sőt még az élete is veszélybe kerül. Egy jóképű angol úriember siet a segítségére, és kimenti az erőszakos katonák karmai közül. A védtelen özvegy azonnal felismeri az idegent: Richard Audley az, a halottnak hitt gyermekkori barátja, aki tizenöt éve egyszer már megpróbálta megmenteni őt – de akkor nem járt sikerrel. Most azonban a férfi megfogadja, hogy akár az élete árán is megvédelmezi Callie-t, és elkíséri Baltimore-ba, ahová az asszony a családját küldte a háború elől. A kalandokkal teli, veszélyes út során azonban ráébred, hogy a barátságnál sokkal többet érez a védence iránt, és elhatározza, hogy ráveszi a nőt, térjen vissza vele a közös gyermekkoruk helyszínére, Angliába, ahol új élet vár rájuk.
Mary Jo Putney
sorozatának (A jó útra tértek testvérisége) második részében két magányos lélek
egymásra találásának lehet tanúja az olvasó, akiket a sorsuk megoldhatatlan
dilemma elé állít: kialakulhat-e életre szóló szerelem egy igaz barátságból?
General Press,
2018
Eredeti mű:
Mary Jo Putney – Once a Rebel, 2017
A jó utra tértek testvérisége története 1809-ben kezdődött, a napoleoni háborúk idején, mikoris valahol Portugáliában néhány, a másnapi kivégzésre váró angol úriembernek sikerül meglógnia egy véletlenül felfedezett titkos alagúton keresztül. A sorozat részei az ő élettörténetüket mutatja be, főleg azt, hogy mi történt velük miután szerencsésen megszöktek a kivégzés elől.
Ez már a
sorozat második része, és az első ismeretében (Az amazon és a katona) fenntartásaim voltak, hogy elolvassam-e vagy
sem, mert nem mondanám, hogy azt a könyvet nagyon kedveltem volna.
A második rész
cselekménye még 1799-ben kezdődik, ugyanis a történet két főszereplőjének ekkor
változik meg gyökeresen az élete. Catherine Callista Booke (a továbbiakban
Callie), Lord Stanfield lánya és apja épp egy idős ültetvényeshez készül
férjhezadni, valahová az Antillákra. A fiús, rakoncátlan Callie pedig
barátjához, a szomszéd birtokon lakó Lord George Gordon Richard Augustus
Audleyhoz, Kingston őrgrófjának kicsit sem számító harmadik fiához fordul.
Kingston őrgrófjának összesen öt fia van, és ez az információ a későbbiekben
fontos lesz, miként az is, hogy miért soroltam fel az illető úriember
valamennyi keresztnevét. A szerző Gordonként emlegeti, Callie Richardnak és a
hivatalos iratokon George-ként szerepel. Tehát valamennyi név ugyanazt az
úriembert takarja, csak miért ne zavarjuk össze az olvasót, ha lehet.
Mikor azt
mondom, hogy Callie és Richard barátok, senki ne gondoljon szerelemre és
lángoló érzelmekre. Gyermekkoruktól ismerik egymást, rengeteg csínyt követtek el együtt és ők tényleg csak pajtások, s mindketten nagyon fiatalok. És
pontosan a fiatalságuk az ami szökésre készteti mindkettejüket, hogy majd
Skóciában összeházasodva megmentsék Callie-t az idős ültetvényessel való
kényszerházasságtól. Csakhogy nem számolnak az emberi irigységgel és apjaik
kegyetlenségével, ugyanis elárulják őket és a két dühös apa a nyomukba ered.
Ugye most arra várnál, hogy házasságra kényszerítik őket? Hát nem. Minden halad
az eredeti terv szerint, Callie-t apja hazarángatja, Kingston őrgrófja pedig
különös kegyetlenségről tesz tanúbizonyságot, mikor Richardot szabályosan
halálra ítéli.
A történet itt
ugrik tizenöt évet, és a már felnőtt Richard (aki Gordon és George is, s a portugáliai szökés is megvolt már)
megbízást kap, hogy egy főrend rokonát megkeresse az amerikai kontinensen, ahol épp háború dúl az amerikaiak és a britek között. A megkeresendő személyről pedig
kiderül, hogy nem más mint maga Callie, aki férje halála után a törvényes
örökös elől elmenekült az Antillákról megboldogult férje törvénytelen
gyermekeivel. Callie Washingtonban elegáns szalont működtető varrónőként, álnéven él.
S ha azt
hiszed, hogy a boldog újratalálkozás hevében megoldódnak a gondjaik, messze
jársz az igazságtól, mert még mielőtt visszahajóznának a jó öreg Albionba, részletes
betekintést kapunk az 1812-1815 között zajló amerikai-brit háborúba. S a
hazatérés utáni életük sem épp csupa cukor és méz az első hónapokban.
Természetesen
ismét találkozunk az Elveszett Lordok társaságának néhány tagjával, tehát
előnyben vannak azok az olvasók, akik azt a sorozatot is ismerik.
Ezt a
történetet lényegesen jobban kedveltem, mint a sorozat első részét. Első sorban
azért, mert annak ellenére, hogy fikció, a történet mégis hihető volt, voltak
benne valós történelmi események. Kedveltem azért is, mert az események
pörögtek. Annyi minden történt a cselekmény során – bár nem egy terjedelmes
könyv, hiszen csupán 308 oldal –, hogy egyetlen pillanatig sem lehetett
unatkozni, s a szerző minden apró szálat elvarrt, tehát megválaszolatlan
kérdés, hiányérzet nem marad a végére. S azért is kedvelhető a történet, mert
annak ellenére, hogy egy klasszikus romantikus, Callie és Richard szerelmi
története nem nyálas, giccses, habos-babos. Ez két, sokmindenen keresztülment
ember egymásratalálása, ez sokkal több egy lángoló érzésnél.
Első sorban a
szerző és a klasszikus romantika kedvelőinek ajánlom, de nemcsak, hiszen ez egy
nagyon izgalmas történet. De természetesen ízlések és pofonok…
A sorozatból már megjelent:
General Press, 2017
Once a Soldier, 2016
3. Once a Scoundrel - egyelőre csak angol nyelven olvasható
A könyvben
nagy szerepet játszik a baltimore-i csata, ezért a játék is ahhoz kapcsolódik.
Hogy könnyebben ráhangolódjon mindenki a könyvre, a csatával kapcsolatos
kérdésekre kell válaszolni, amelyeket a turné állomásain találtok majd. Könnyű
kis kérdésekre kell válaszolni, amelyre nagyon könnyen megtaláljátok a
válaszokat ezen
az oldalon.
A helyesen
válaszolók között pedig a General Press kiadó által felajánlott 3 példányt
sorsolunk ki Mary Jo Putney A lázadó özvegy című könyvéből.
Ne feledjétek,
a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben
értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező
esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Melyik fél
nyerte meg 1814-ben baltimore-i csatát? Amerika, vagy Anglia?
03/26 Betonka
szerint a világ...
03/27
Dreamworld
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)