A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. május 24., hétfő

Kristen Callihan – Zuhanás



   VIP 3


   A Kill John rajongók legnagyobb örömére a Könyvmolyképző Kiadó elhozta nekünk Kristen Callihan VIP sorozatának harmadik részét is. A Fall - Zuhanás talán a banda legrejtélyesebb és legösszetettebb karakterének történetét meséli el, aki nem más, mint Jax Blackwood. Ha szeretnétek Ti is részese lenni Jax és Stella szívmelengető történetének, tartsatok a turné bloggereivel, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért.




   „Stella a kedvenc dalom, szeretném játszani újra meg újra.”
– Jax Blackwood –

   Az első találkozásom Jax Blackwooddal kissé furcsán alakult. Mentségemre szóljon, hogy nem is sejtettem, hogy vele hozott össze a sors. Ugyan ki gondolná, hogy egy legendás rocksztár maga jár vásárolni a boltba? De ami még fontosabb: hóvihar közelgett, ő pedig épp az utolsó doboz mentás-csokicseppes jégkrémet, a kedvenc édességemet készült elorozni.
   És persze álmomban sem gondoltam volna, hogy ő lesz az új szomszédom.
   Egy idegesítő szomszéd, aki rendszeresen nagy élvezettel figyelmeztet, hogy tartozom neki egy doboz jégkrémmel, de boldogan elfogad csókokat törlesztés gyanánt. Egy ellenállhatatlan szomszéd, aki nem hagy aludni, mert meztelenül – és milyen látványosan meztelenül! – gitározik a nappalijában.
   Nyilván az lenne a megoldás, ha elkerülném. Csakhogy Jaxet egyáltalán nem könnyű levegőnek nézni – ahogy megnevettet, ahogy hasonlóan borongós tud lenni, mint én, és ahogy egyetlen pillantásától elolvadok, gyorsabban, mint a vaj a tűző napon.
   Egyikünk sem hisz a szerelemben vagy az életre szóló kapcsolatokban, mégis egy szempillantás alatt egymásra kattanunk. De lehetnénk ennél többek is egymásnak. Bármi lehetséges lenne.
   Csak bíznunk kellene, és merni belezuhanni.
   A szerzőt a saját depressziója és szorongása ösztönözte a történet megírására, bízva benne, hogy ezzel is segíthet sorstársain. Valódi életigenlő történet.


   Könyvmolyképző, 2021
   Eredeti cím: Fall, 2018




   Újabb fejezetéhez érkezett Kristen Callihan VIP sorozata, ami – és ez sokak számára nem újdonság – a Kill John nevű rockbanda tagjairól szól. Bár egy sorozat része, önálló történetként is megállja a helyét, tehát azok is elolvashatják, akik eddig még nem találkoztak a zenekar tagjaival, és közülük kettejük történetével.
   A sorozat még nem ér véget Jax történetével, bár a negyedik rész angol nyelvű megjelenése már többször is csúszott. Reménykedjünk, hogy azért a sokadik beharangozó után a nyár folyamán elérhető lesz, és hamarosan magyar nyelven is olvashatjuk.
   Ez már a második zenekarokról szóló sorozat, amit a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából olvasok, és be kell vallanom, hogy ez a sorozat jobban tetszik, mint az előző (Kylie Scott: Stage Dive), mert valahogy könnyedebb, szórakoztatóbb – de ez természetesen ízlés kérdése, mert nem vagyunk egyformák. Szórakoztató volt egészen mostanáig, mert ugye ez Jax története. Azé a Jax Balckwoodé, akiről már a korábbi könyvekből tudtam, hogy megroppant a hírnév terhe alatt, és megpróbálta bevégezni földi pályafutását.

   Jax partnere a történetben Stella. Átlagos, olyan „szomszéd lány” típusú karakter, akinek megvannak a maga bajai, mert miért is ne? Problémás főhőshöz problémás hősnő jár. Stella szokatlan foglalkozásában tűnik ki: ő hivatásos barát. Igen, az emberek azért fizetnek neki, hogy a barátjuk legyen – ezt amúgy enyhén súrolja az eszkort fogalmát, de ne essünk tévedésbe, és ne keverjük össze az eszkort fogalmát a prostitúcióval, mert Stella foglalkozása kizár minden nemű nemi szolgáltatást. Ő egyszerűen csak barát. Olyan, akivel elmehetsz egy rendezvényre, együtt ebédelhetsz, shoppingolhatsz, vagy akivel megbeszélheted minden bajod. És költséges hobbija van, mert Stella imád repülni, mi több: repülőgépet vezetni.

   Stellának épp lakhatási gondjai vannak, amikor felbérelik, hogy a Kill John frontemberének lakására (első könyv: Libby és Killian) vigyázzon, és a háziállatokat gondozza. S mit tesz a fikció ördöge? A szomszédos penthouseban Jax tanyázik. Mi több: közös teraszuk is van, az elválsztó falon pedig könnyen át lehet lesni, vagy akár átszökkenni. De kettejük találkozása még véletlenül sem a felvonóban, vagy bárhol máshol az épületben történik, hanem egy hóviharos napon egy egyszerű kis boltban, ahol összekapnak az utolsó doboz fagylalton. Azzal sem lövöm le a poént, ha elmondom, Stellának fogalma sincs róla, hogy pont Jax Blackwoddal hozta össze a véletlen. S a későbbiekben Stella foglalkozásának fontos szerepe lesz a cselekmény alakulásában.

   A történet Stella és Jax barátkozásán és a kötelezően jelen levő erotikán túl, a két főhős lelki világában mélyed el. A korábbi könyvekhez képest ez nem volt egy laza kis olvasmány, hiszen mindkettejüknek megvannak a maguk gondjaik, és a történet erre van kihegyezve. Ez Jax utazása a depresszióból kivezető úton Stella segítségével, s arra is váaszt kaptam, hogy mi vezetett Jax/John összeroppanásához. Epizódikusan feltűnnek a korábbi könyvek szereplői is, tehát betekintést kaphattam abba is, hogyan alakult a továbbiakban az ő életük is.

   Ha őszinte akarok lenni, akkor be kell vallanom, hogy rosszkor talált meg ez a történet, mert nem igazán voltam receptív azokra a lelki problémákra, melyekkel mindkét főszereplő küzd. Persze, remek dolog volt a rocksztár mögötti embert megismerni, s az előzmények ismeretében azt is sejtettem, hogy ez a történet nem lesz egy nevettető, könnyed olvasmány. Kéretik nem félreérteni: ez egy pörgős és jó történet, véresen komoly dolgokról. Csak engem talált meg rosszkor, bár én is szívesen öblögettem volna a szemeim a meztelenül gitározó főhősön.
   Ettől függetlenül ajánlom mindenkinek, aki rajong a zenészekről, vagy problémás főhősökről szóló történetekért.



A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések









   Ahogy a Fall is bizonyítja, a zene sok sebre gyógyír lehet, éppen ezért a mostani játékunk során olyan könyvekből fogunk idézni, amelyekben a zene valamilyen formában segített a szereplőinek. A feladat, hogy megfejtsétek, melyik könyvről van szó, és beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába a könyv szerzőjét és címét.
   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



   “Mert egy dal azonnal visszarepíthet egy pillanatba, egy helyre, de még egy emberhez is. Nem számít, mi más változott meg a világodban, az az egy dal ugyanaz marad, épp mint az a pillanat.”



a Rafflecopter giveaway


05.24. Betonka szerint a világ... 




2021. május 14., péntek

Ava Miles – Country-Éden


Dare-völgy 1



   Új szerző debütál a Könyvmolyképző Kiadónál Ava Miles személyében a Dare River sorozat első részével. A Country-Éden idén áprilisban jelent meg, a történetben pedig egy híresen rossz fiú country zenész és a pimasz szakácsnője közötti románc bontakozik ki. Ha felkeltettük az érdeklődéseteket, tartsatok velünk, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért.




   Tehát akkor ő egy PR-kampány része? Rye kihasználja őt?
   Amikor a híres – és hírhedt – countryénekes bevonul az étkezdébe, ahol Tory Simmons főz, a lány biztosra veszi, hogy átlát rajta. Nyilván valami rosszfiú. Egy alfahím, aki szereti magát mindenfélével kényeztetni, beleértve a nőket is. Azonban míg a countryzene és az arrogáns férfiak kevésbé nem is érdekelhetnék, az ajánlatot, amit kap, képtelenség visszautasítani. Rye Crenshaw felkéri, hogy legyen a magánszakácsa a több városra tervezett turnéján. Ez az állás a válasz a lány imáira: kisegíti az adósságból, és megalapozza a kétségbeesetten vágyott újrakezdést.
   Rye biztos benne, hogy pimasz új szakácsa lesz az utolsó, aki valaha kísértésbe vinné. Ám a tipikus vidéki lánnyal való időtöltés csodát tesz a férfi csorbát szenvedett hírnevével. Ráadásul úgy alakul, hogy a lány főztje a legjobb, amit a férfi valaha kóstolt: egyszerre megnyugtató és csábító. Később a Toryval töltött idő során felfedezi a lány egy másik oldalát is – azt, amelynek ugyanolyan lehetetlen ellenállni, mint a főztjének. És amikor egy családi vészhelyzet hazahívja az énekest, olyat tesz, amit még sosem kockáztatott meg: beenged egy nőt a szívébe.
   Az érzelmek, melyeket Rye a bulvárlapok számára tettetett, egyszerre túlságosan is igazivá válnak, de vajon a country-éden, amit Tory karjaiban lelt meg, megél-e majd a való világban is?
   Érzelemgazdag szerelmi történet két emberről, akikről nem gondolnánk, hogy egymáshoz valók, azonban kiderül, hogy nem is alkothatnának jobb párost. Szívmelengető románc, amit Az év legjobb könyvének választottak.


   Könyvmolyképző, 2021
   Eredeti cím: Country Heaven, 2014




   Nem igazán mondanám, hogy rajongója lennék a country műfajnak. Ismereteim csupán néhány nagy névre korlátozódnak, és mindazt amit róla tudok néhány véletlenül látott videóklippre vagy koncertfelvételre korlátozódik. Azt viszont tudom, hogy otthonában – az Egyesült Államokban – hatalmas a rajongótábora, és egy-egy ilyen concert – különösen, ha egy-két nagyágyú is fellép – legalább annyi nézőt odavonz, mint bármelyik épp a topon levő rockbanda vagy DJ. Az is elképzelhető, hogy többet is. Ava Miles sorozatindító kötete egy ilyen nagymenő country-énekesről szól.
   Rye Crenshaw, a country fiatal és híres képviselője, egy koncert után valami igazi és hamisítatlan gyorskajára vágyik. Így téved be abba a büfébe, ahol a történet hősnője, Tory a szakács. S nem csak arról győzi meg a lányt, hogy a késői óra ellenére vacsorát főzzön neki, hanem felajánlja neki a magánszakácsi állást is saját turnébuszában.
   Azt is el kell mondanom, hogy ebben az epizódban volt a történet egyetlen vicces jelenete. Sajnálatos, hogy több nem követte, de ez egy kicsit sem vices történet.


   “Becsapta a kocsi ajtaját és megdörzsölte a harapásnyomot, amit a túlzottan lelkes rajongótól kapott. Ezek az átkozott gyerekek túl sok vámpíros könyvet olvasnak manapság. Elrohant mellette egy nagyobbacska macska, olyan színű volt, mint Rye kedvenc Oreo keksze.
   Aztán meglátta a csíkos farkát.
   A kocsi felé ugrott, de elkésett. Fenyegető sziszegés dúlta fel a parkoló csendjét, és finom pára szállt a ruhájára. Öklendezni kezdett a szagtól és befogta az orrát.
   …
   A középkorú pincérnő úgy mérte végig, mint egy rossz magándetektív, aki jegyzeteket készít a célpontjáról. Aranyszínű egyenruhát viselt, felhőkből készült monogrammal, a neve alatt pedig glóriával. Myra. Üdvözlésképpen bólintott, és előrecsoszogott.
   – Csak beugrom a mosdóba, hogy megnézzem, le tudom-e mosni ezt a borzbűzt. A parkolóban kapott el.
   Megrándult az orra, majd az egész arca felgyűrődött.
   – Ó, édes istenem! – Odasietett, fehér csipkekendőt tartva fáradt arcához, mintha Rye-nak kolerája lenne, vagy ilyesmi. – Az az átkozott állat! A héten már két vendégünket elkapta. Bill nem tudja nyakon csípni, én pedig utálnám, ha le kellene lőni. Gyerekkoromban sokat néztem Pepe lö Picit.
   Egy rajzfilm miatt nem szabadul meg tőle? Ez mindent visz, nem igaz?”


   Itt kezdődik Rye és Tory kicsit sem egyszerű története. Azért nem egyszerű, mert a hírnév és pénz mögött a country-énekesnek is megvannak a maga gondjai. A sajtója nagyon rossz olyan dolgok miatt, amiről nagyrészt nem is tehet, a családja kitagadta, mikor diplomázás előtt a jogi pálya helyett átnyergelt a dalolásra. Tehát ő az a típus, aki feláldozott mindent azért, hogy azt csinálja, amit szeret. Mert Rye kétségtelenül szereti, amit csinál. Tory viszont csak a szünidőben teszi azt, amihez igazándiból a szíve húzza. Ugyanis Tory épp antropológiából doktorál, és csak a krónikus pénzhiány vitte rá, hogy dolgozzon a büfében. Lelke mélyén ezt szeretné csinálni, de anno ígéretet tett nagyanyjának, hogy diplomas ember lesz belőle. Tory megjelenése a turnén alkalmat ad Rye menedzserének, hogy a lány jelenlétét kihasználva, javítani próbáljon a férfi megítéltetésén, s teszi ezt úgy, hogy a lány nem is tudja, hogy a nemes cél érdekében őt felhasználják.

   A dolgok bonyolultabbá válnak, amikor Rye apja szívrohamot kap és úgy dönt, ki akar békülni a fiával. Ez a húzás alkalmat adott arra, hogy egy zavaros és egészségtelen családi viszonnyal ismerkedjek meg. Ugyanis ebben a történetben az igazi negatív hős Mrs. Crenshaw, Rye anyja. Egy sznob, felkapaszkodott valaki, akinek mindene a látszat, a kapcsolatok, és hogy ezeket megerősítse. Az sem számít, ha ezért gyermekeit áldozza fel. Többször mondtam egy-egy antipatikus hős vagy hősnő esetében, hogy hólapáttal átszabnám a pofázmányát, de Mrs Crenshaw esetében ez túl egyszerű lenne. Ő ennél valami sokkal fájdalmasabbat és kegyetlenebbet érdemel, mert ő szociopata, az a fajta ember, akit zárt osztályon kellene kezelni

   A történet ízelítőt ad a country világából, a turnékról, és pluszban Rye dalszövegeiből és Tory receptjeiből is. Ugyanis Tory álma, hogy valamikor írjon egy szakácskönyvet, amely a nagymamája bevált recepjeit tartalmazza.
   Ez egy keserédes szerelmi történet az élet csúnyább oldaláról, az a bizonyos „szegény gazdagok” típusú. Bonyolult családi viszonyokról, vágyakról és elvárásokról, képmutatásról, gasztronómiáról és sok-sok zenéről. Igen, lesz boldog végkifejlet, viszont a gonosz nem kapja meg méltó büntetését, hiszen Mrs Crensaw érzelmi intelligenciája valahol a béka hátsója alatt van jó mélyen, és meggyőződése, hogy mindenben helyesen cselekedett.
   Határozottan állítom, hogy kedvelhető történet, érdekes karakterekkel. Jöhetnek a folytatások.





   A mostani játékunkban minden állomáson gasztronómiában jártas magyar hírességek képét tesszük közzé, a feladat pedig annyi, hogy kitaláljátok kiről van szó, és beírjátok a nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk






a Rafflecopter giveaway




05.14. Betonka szerint a világ
05.17. Hagyjatok! Olvasok! extra 

2020. szeptember 21., hétfő

Kimberley Freeman – Duett



   Egy németországi faluban a fiatal Ellie operaénekesi karrierről dédelget csillogó álmokat. Nagyravágyó ambíciói rengeteg csalódást, sóvárgást és bánatot hoznak majd számára. Londonban a tinédzser Angie megszökik otthonról és Penny Bright néven a popszínpadok ünnepelt kedvence lesz. De egy durva támadás után a félelem és a drog foglyává válik. 
   Az egyik nő elrabolja a másik életét, miközben elveszíti a legnagyobb szerelmét. A másik megpróbál elmenekülni a múltja elől, de nem tudja elkerülni, hogy szembenézzen a legsötétebb emlékeivel. És mindkettejük élete szorosan összefonódik egy zenei producer ambiciózus terveivel. 
   London ragyogó rockéletének díszleteitől Európa operaházainak színpadáig, egy kies görög szigettől isten háta mögötti ausztrál tengerparti vidékig követhetjük nyomon Ellie és Angie történetét. A duett utolsó hangjai azonban csak a szívszorító végkifejletkor hangozhatnak el, amikor visszatérnek a múlt követelő árnyai. 


   Athenaeum, 2020 
   Eredeti cím: Duet, 2007 



   Mikor hónapokkal korábban a Kiadó bejelentette, hogy az idén újabb Kimberley Freeman könyvet jelentet meg, az első kérdésem az volt, hogy mikor. S nagyon igazságtalannak éreztem, hogy felcsigázzák az ember lánya érdeklődését, mikor ennyit kell várni a megjelenésre. 
   Fogalmam sincs, hogy mennyien ismerik a szerző nevét vagy olvassák írásait, mekkora a népszerűsége a magyar olvasók körében, azt viszont tudom, hogy én nagyon kedvelem életszagú történeteit. Tulajdonképpen nála találkoztam először a több idősíkban játszódó történettel anno, amikor az első Kimberley Freeman könyvet olvastam – lehet korábban is volt ilyen, de határozottan ekkor figyeltem fel erre a megoldásra. Ez az ötödik könyvem a szerzőtől, és kivélet nélkül több idősíkban játszódott, a helyszíneikkel pedig a fél világot be lehetett járni, de eddig minden esetben kötődtek Ausztráliához is, ami nem csoda, hiszen a szerző ausztrál. Nevezhetjük ezt lokálpatriotizmusnak is. 
   Ez történet nemcsak két idősíkban, hanem két szálon is fut egyszerre. Az egyik az Egyesült Királyságban Angela Smith története, aki a szökött kamaszból kalandos úton válik popsztárrá, a másik pedig Ellie Frankelről szól, aki egy németországi kis faluban álmodozik operaénekesi karrierről. Ellie és Angie soha nem találkozott egymással, nem is tudnak egymás létezéséről. Őket egy dolog köti össze: Penny Bright, a popsztár, és mindaz ami ezzel együtt jár. És természetesen George, Penny Bright menedzsere. Ha őszinte akarok lenni, akkor ez a történet nem is két szálon fut, hanem igazándiból három, mert a két lány történetén kívül a mendzserével is megismerkedhettem, minden részletében. S komolyan nem is értettem, hogy mire volt ez jó, legalábbis eleinte... okés, végig kellett olvasni a könyvet, hogy megtudjam miért volt erre szükség, mikor eleinte teljesen feleslegesnek tűnt. 
   A problémákkal terhelt múltú Angie Smith, akit a rajongók Penny Bright popsztárként ismernek, nem bírja a gyűrődést és mindazt, ami a hírnévvel együtt jár, s ehhez még múltja rémálmai is hozzájönnek.. Már csak altatókkal tud aludni, és azok hatását gyorsítókkal ellesúlyozza, hogy nappal meg tudjon felelni a szakma követelményeinek. Míg egyszer összeomlik, menedzsere kénytelen Spanyolországba vinni, és egy bizalmasa gondjaira bízni, míg a lány stabil lesz, és szervezetéből kiürülnek a gyógyszerek. Történik mindez rövid idővel egy beharangozott turné előtt, amin mind a menedzser, mind a támogatók nagyot buknának, ha valami miatt nem jönne össze. A gyógyszermegvonás miatt a popsztárnak kényszerképzetei vannak, azt hiszi meg akarják ölni, és egyzavaros pillanatában megszökik a házból, ahol bezárva tartják. Csakhogy a szökés rosszul sikerül. Amikor a lány a szobája teraszán keresztül menekül az éjszaka közepén, leesik, beüti a fejét, és amikor magához tér, elveszti emlékeit. Nem tudja kicsoda, hol van és honnan jön. Egyetlen támpontja a táskájában levő útlevele mely szerint Angela Smithnek hívják. Azt viszont tudja, hogy ő valami elől menekül. Penny Bright eltűnik és ismét a színre lép Angie Smith. 
   Ez volt az a pillanat, amikor a csere megtörténik, mert az, hogy Ellie Frankel ellopta volna Penny Bright életét nem igaz. Penny Bright egy mesterségesen kreált személy, a sajtó számára kitalált múlttal. Amikor a sztár eltűnik, menedzserének eszébe jut, hogy egy rendezvényen munkatársa összetévesztette Pennyt egy másik lánnyal, akit Németországban hallott énekelni egy operai meghallgatáson, George pedig megkeresi a lányt, ugyanis Angela Smith és Ellie Frankel néhány korrigálható részlet kivételével a megszólalásig hasonlít egymáshoz, Ellie Frankel – akit szintén nem kényeztetett el a sors – feláldozza a szerelmet a várható hírnév oltárán. A csere pedig egy gondosan őrzött titok, melyről George még a feleségének sem mesél, mert minél kevesebben tudnak róla, annál kisebb a lebukás esélye. Csakhogy Ellie Frankel sosem adja fel álmát, hogy valamikor egy operaház színpadán énekeljen. A szerelem feláldozása után ez már túl nagy ár lenne.
   Ez egy évtizedeken és fél világon átívelő történet, mert a két hősnő sorsának alakulását a negyvenes éveik elejéig követi. Egy bonyolult mese álmokról, áldozatokról, önzésről, titkokról, hazugságokról és félrevezetésekről. Végig kellett olvasni ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, és hogy megértsem mi miért történt. Igen, kombináltam, feltételeztem, de ezt a végkifejletet nem tudtam megjósólni, mert a történet továbbra is több szálon futott, s a szálaknak látszólag semmi közük nem volt egymáshoz. 
   Nem mondanám, hogy első pillanattól rajongtam érte, de teljesen beszippantott, ahogy bonyolódott a cselekmény. Tele van titkokkal, váratlan fordulatokkal, érdekes karakterekkel. Ha egyetlen mondatban kellene elmondanom, hogy miről is szól, akkor azt mondanám, hogy a hírnév áráról, mert ebben a történetben a maga módján mindenki megfizet a hírnévért. 
   Összességében egy nagyon izgalmas történet kerekedett ki belőle, tehát most sem kellett csalódnom Freemanban. Aki el akarja olvasni – s ajánlom, hogy minél többen tegyék meg –, annak sok idővel és türelemmel kell felszerelkeznie, mielőtt nekifog, mert ez nem egy rövid szösszenet, hanem kemény 500 oldal. És a „duett” tényleg csak a végén szól, hol máshol mint Ausztráliában, és évtizedekkel a történet indulása után.
   Figyelemre méltó történet, és nem kell várni a folytatásokra. De ízlések és pofonok... 





A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések: 






2020. július 25., szombat

Kristen Callihan – Kontroll



VIP 2


Hamarosan ismét részese lehetünk a dögös rockbanda, a Kill John mindennapjainak, ugyanis a Könyvmolyképző Kiadó elhozza nekünk a VIP sorozat második részét idén júliusban. A Kontroll főszereplője ezúttal nem az együttes egyik tagja lesz, hanem menedzserük, Gabriel Scott, azaz Scottie. Az eddig mindig elképesztő önuralommal rendelkező férfi életét egy pillanat alatt felkavarja Sophie, amikor betoppan az életébe.
Ha felkeltettük az érdeklődéseteket, tartsatok a turné bloggereivel, és játsszatok a könyvért!



Egyáltalán nem hideg és érzéketlen. Csak rejtőzködik. Azt akarom, hogy szabadjára engedje mindezt – ezt az erőt, ezeket a ragyogó érzelmeket, amit amit a felszín alatt tart.”
– Sophie –

Szellemi párbajként indult. Én, egy átlagos lány a nagy számmal, ellene, a szexi, hatalmas egóval rendelkező rosszfiú ellen…
Amikor áttettek első osztályra a londoni járaton, azt hittem, megütöttem a főnyereményt.
Egészen addig, amíg le nem ült mellém Ő. Gabriel Scott: pokolian jóképű és jéghideg. Senki és semmi nem képes áthatolni a páncélján. Soha. Saját jogán is legenda, a világ legnagyobb rockbandájának menedzsere, emellett pedig egy arrogáns seggfej, aki lenéz engem.
Azt hittem, sikerült pokollá tennem számára egy hosszú repülőutat. Eszembe sem jutott, hogy megkedvelhetem, az meg pláne nem, hogy megkívánhatom. És mi a legmeglepőbb az egészben? Hogy ő is akar engem. Csak a feltételei kissé meghökkentőek.
Ha elfogadom az ajánlatát, sebezhetővé teszem magam. Nagy esély van rá, hogy belezúgok az egyetlen férfiba, akit nem tudok irányítani. De erős kísértést érzek arra, hogy igent mondjak neki. Mert a tökéletes öltönyök és a rideg külső mögött rejtőző férfi valószínűleg a legjobb dolog, ami valaha történt velem. És talán én vagyok az egyetlen, aki képes lehet megolvasztani a jeget a szíve körül.
Kezdődjön hát a küzdelem…
Vesd bele magad, és élvezd a történetet!


Könyvmolyképző, 2020
Eredeti cím: Managed, 2016




A Kontroll Kristen Callihan VIP sorozatának második könyve. Az első részt – melynek címe Idol – még 2018 első felében jelentette meg a kiadó. Az ausztrál szerző sorozata a Kill John rockbanda tagjairól szól, s már az első rész olvasásakor feltűnt, hogy az egyik mellékszereplő ígéretesebb, mint maguk a főhősök. Igen, Gabriel Scottról (Scotty) van szó, a rockbanda menedzseréről, aki előkelő és elegáns, mint egy angol lordba oltott bankár, és kíméletlen, mint egy chicagói gengszter. Ettől olyan jó menedzser, és ez viszi előre a banda szekerét. Ez a történet róla szól majd, meg egy cserfes lányról, s bevallom, nagyon vártam már, hogy magyar nyelven is olvashassam.
Ez egy E/1-ben, váltott szemszögben megírt történet, és az első, akivel a történetben találkozhattam, az Sophie Darling (Drágám) volt. Közösségi média kapcsolattartó, egyszerűbben fogalmazva, híres emberek helyett posztolgat a közösségi médiába, hogy az érdeklődést és a hírnevet fenntartsa. És most épp Londonba utazik egy újabb potenciális klienssel találkozni, interjúzni.


   „Ismersz olyan embereket, akiket valahogy mindig a tenyerén hordoz a szerencse istenasszonya? Olyanokat, akiket előléptetnek, pusztán azért, mert bejárnak dolgozni? Akik menő dolgokat nyernek a tombolán? Vagy találnak egy kétszáz dolláros bankjegyet a földön? Na, én nem tartozom közéjük. Ahogy valószínűleg az emberek döntő többsége sem. A szerencse istenasszonya válogatós egy ribanc.”

   A szerencse istenasszonyának (akiről valamennyien tudjuk, hogy egy válogatós ribanc) valami fura véletlen folytán eszébe jut Sophie neve, mert a repülőgépen felsőbb osztályba sorolják és máris luxuskörülmények között találja magát. Ennek pedig úgy megörül, hogy viselkedése egy elkényeztetett kisgyerekére hasonlít. Az örömébe üröm is vegyül, mikor a mellette levő helyre Gabriel Scottot vezetik, aki nehezményezi a lány jelenlétét. És aki borzasztóan fél a repüléstől, Sophie pedig meglátja benne a palimadarat, akinek az ugratásával jól elszórakozhat. Az út végére Gabriel számára az is nyilvánvalóvá válik, hogy Sophie pont a rockbanda jövendőbeli munkatársa. A banda pedig európai turnéra indul, s Sophie velük.
   El kell mondanom, hogy bármennyire is szerettem Scotty-t az első könyvben, most kicsit csalódtam benne. Kéretik nem félreérteni, a történet remek és szórakoztató, bőven van benne zene, érzelmek és erotika, nekem csak Scotty sántított az egészben, mert tőle viszont többet vártam. Pontosan nem tudnám megmondani, hogy mit, az viszont biztos, hogy nem ezt a klisét: a szegény sorból magát milliomossá felküzdő férfi, akinek lelki sérülései vannak. Ilyenekkel tele a padlás, és Kriszcsön Grey óta a szórakoztató irodalom is. S igazándiból a „nagy gesztusát” sem értettem, amivel a történet végén megpróbálja Sophiet visszaszerezni. Az én olvasatomban az, hogy felszállt egy Ausztráliába tartó repülőgépre úgy, hogy retteg a repüléstől, sokkal hatásosabb volt, és többet jelentett, mint maga a „nagy gesztus”.
   Sophie viszont egy tünemény. A „csefes lány” szórakoztató, találékony és szenzációs humora van. Nekem ő lett a személyes kedvencem a sorozat szereplői közül, mert olyan volt mint egy üde színfolt a sok kemény rocker között. Ő a bizalmatlan, zárkózott és érzelemszegény Scotty tökéletes ellentéte, és pontosan ezért olyan jó kettejük párosa.
A történetben természetesen feltűnnek az előző részből már ismert bandatagok is, mert elvégre turnén vannak. Továbbra is lazák és a szövegük továbbra is mocskos, s az esetek nagy többségében bármiről is lenne szó, a beszélgetés csak a szexhez kanyarodik. Ez a történet arra is jó volt, hogy Scotty történetén keresztül kicsivel többet megtudjak a rockbanda múltjáról, milyenek voltak a világhírnév előtt, hogyan találkozott a szegény sorból származó Gabriel Scott a magániskolás, gazdag családból jövő bandatagokkal. És továbbra is jó a zene.
Összességében egy kedvelhető, szórakoztató történet volt, jöhetnek a folytatások is, mert a következő rész Jax története, a negyedik könyv pedig Rye és Brennáé lenne. Azért csak lenne, mert angol nyelvű megjelenését 2019-re tervezték, ahhoz képest már 2020 felén is túl vagyunk, de semmilyen konkrétabb hír nincs a róla.


Kapcsolódó bejegyzés:


Idol (VIP 1)




A játék során minden állomáson olyan könyvek borító részletét fogjátok megtalálni, amelyek szereplői zenészek. A feladat, hogy kitaláljátok, melyik könyvről van szó, és beírjátok a könyv szerzőjének nevét és címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.







07.25. Betonka szerint a világ...
08.02. Sorok között
08.06. Dreamworld extra 
08.08. Dreamworld

2019. február 23., szombat

Matt Richards, Mark Langthorne - Bohém rapszódia

Freddie Mercury élete, halála és öröksége


A Queen ikonikus dala a Freddie Mercury életét feldolgozó film és életrajzi könyv címeként is nagy sikerre hivatott. A Blogturné Klub öt bloggere elolvasta Matt Richards és Mark Langthorne könyvét, melyben Freddie Mercury életéről, haláláról és örökségéről is rengeteg információt megtudhatunk. Rajongóknak kötelező!



Aki kívül hordta a szívét! – Szerelem és útkeresés a tomboló sikerben.
Első ízben derül fény mindenre a világ egyik legmegragadóbb rocksztárjával kapcsolatban. A Bohém rapszódia átfogó életrajz erről a nagyszerű emberről, privát fotókkal és interjúkkal. Azok az emberek szólalnak meg, akik Freddie Mercury legközelebbi barátai voltak élete utolsó éveiben.
A könyv rengeteg korábban ismeretlen, megdöbbentő tényt közöl az énekesről és életéről, megrendítő részletekkel a szerelem és az önbeteljesítés élethosszig tartó kereséséről, és természetesen arról, hogy az 1980-as évek közepén elkapta a végzetes betegséget.
Freddie életének sokkoló történetén keresztül azt is megismerhetjük, hogyan kényszerítette térdre a világot a HIV-fertőzés, amit a The Gay Plague, azaz „melegvírus” gúnynévvel illettek.
Az élettel teli, lenyűgözően tehetséges rocksztár halála mind az orvos-, mind a zenésztársadalmat megrázta. A Bohém rapszódia végre tiszta vizet önt a pohárba, és alaposan körüljárja Freddie Mercury életét, hogy méltó emléket állítson neki.


Könyvmolyképző Kiadó, 2019, 2018
Eredeti cím: Somebody to Love, 2016




Előfordulhat, hogy valakinek megvan mindene, mégis ő a legmagányosabb ember a föld kerekén. És ez a lehető legkeserűbb magány. A sikernek köszönhetően rengetegen imádnak, több millió fontot kerestem, viszont egy dolgot nem kaphattam meg: a hosszú távú, szerető párkapcsolatot…”

Nehéz megírnom ezt a bejegyzést, mert állandó jelleggel az elfogultság és a tárgyilagosság között ingadozom, és ehhez még hozzájárul a tény, hogy imádom Freddie Mercury és a Queen zenéjét. Jó lett volna őket élőben hallani, de ez már kipipálatlanul marad a bakancslistámon.
Nem szeretek életrajzi műveket olvasni, mert az esetek túlnyomó többségében az illető művész munkássága érdekel, nem a magánélete, vagy annak mocskos titkai. S életrajzi írások esetében sokszor megkérdőjelezhető a hitelesség, sok benne a megkozmetizált információ. Hogy mégis miért kaptam két kézzel a Bohém rapszódia után? Mert imádom Freddie Mercury és a Queen zenéjét – tudom, hogy ezt már leírtam, de szerintem a bejegyzés végéig még legalább ötször el fogom mondani. S azért is, mert a könyv eredetije huszonöt évvel az énekes halála után jelent meg, ami bőven elég arra, hogy az ilyen-olyan okokból elhallgatott vagy megmásított információk is ködösítés nélkül napvilágot lássanak. 
Matt Richards és Mark Langthorne könyve dokumentumregény, mely sok száz-ezer korábban megjelent információra, interjúra, nyilatkozatra, tényre támaszkodik. Talán túl sokra, néhol túl szárazon, tényszerűen tálalva, máshol meg saját véleménytől-feltételezéstől kísérve. Mi több, olyan információk is helyt kapnak, melyeknek relevanciája megkérdőjelezhető. Mint például Dr. Joy Schaverien jungi analitikus állítása, mely szerint a bentlakásos iskolák zavart okozhatnak a szexuális identitás kifejlődésében és az ott átélt tapasztalatok látens homoszexualitást vagy éppenséggel az ellentkezőjét, homofób megnyilvánulásokat eredményezhetnek. Szó se róla, történik egy s más a bentlakásos iskolákban, de mint a kognitivista iskola terméke, megkérdezném Dr. Schaverientől, hogy mi van azokkal a saját neműkhöz vonzódó férfiakkal, akik soha nem jártak bentlakásos iskolába, mert ők azért lényegesen többen vannak. Nem beszélve arról, hogy Farrokh/Freddie soha nem beszélt a bentlakásos iskoláról, mint ahogy másról sem sokat. Elképzelhetően nem volt büszke származására, családjára.
Freddie Mercury élete, halála és öröksége – ez a könyv alcíme, és ennek alapján pontosan ennyit is vártam. S meg is kaptam, mert a szerzők részletesen beszámolnak Freddie Mercury életéről, szerelmeiről, karrierjéről, frusztrációiról, a hullámvölgyekről melyek úgy magánéletére, mint zenei karrierjére jellemzőek voltak. Freddie Mercuryről szól a történet, mert arról a Farrokh Bulsara-ról, aki 1946-ban Zanzibárban született egy párszi indiai család gyermekeként, kevés szó esik. Maga az énekes sem szeretett származásáról, családjáról beszélni, mint ahogy később a szexuális preferenciáiról és betegségéről sem. Freddie Mercury már akkor is utált interjút adni, amikor még csak feltörekvő zenész volt. Neki az élet – közhelyes vagy sem – szexről, drogról és rock’n’rollról szólt. Igazándiból a zene volt, ami körül az élete forgott, minden más csak utóbb jött, a hírnévvel együtt. És pontosan a zene volt az, ami egyik frusztrációját okozta. A zenekar többi tagjának képesítése, szakmája volt, amit folytathatott volna, ha a zenekar nem fut be és le kell tennie a hangszert. Neki csak a zene volt, és a siker már-már kényszeressé vált számára.
Ez a könyv ugyanakkor a Queen együttes története is, hiszen kettő szorosan összeforr: Freddie Mercury nem lett volna a Queen nélkül, és a Queen sem Freddie Mercury nélkül, vagy legalábbis nem ebben a formában, ahogy a 20. század vége ismerte őket. S most a Queen ismét reneszánszát éli, hiszen mozikban az életrajzi írások alapján készült, sokat vitatott film is, mely kis szerencsével néhány Oscar díjat is bezsebel majd, és mely lehetővé tette-teszi, hogy egy újabb generáció is megismerhesse a Queen és Freddie Mercury jelenséget. A zenéjüket pedig nagy kár lenne kihagyni – de én elfogult vagyok.
A könyv nyilvánvaló vezérszálán kívül másról is szól. Tulajdonképpen két dologról is.
Az egyik a homoszexuálisok és a másság megítélése a múlt század ’70-es, ’80-as éveinek Európájában és az amerikai kontinensen. Minden bizonnyal vannak olyanok, akiket meglep, hogy nem is olyan régen a homoszexualitást börtönnel büntették és mentális betegségnek számított. Bár ez már nem érvényes abban a korban, amikor Freddie Mercury élt, de azért kevesen voltak azok, akik az azonos neműekhez való vonzódásukat nyíltan fel merték vállalni.
A másik dolog, amire a szerzők részletesen kitérnek az a HIV fertőzés és az AIDS betegség kialakulása, terjedése, politikai-társadalmi megítélése és a rengeteg téveszme, ami ezzel járt. S teszik ezt úgy, hogy időben visszamegyünk egészen 1908-ig, a kezdetekig, amikor feltehetően az igazi 0 páciens élt. Nem hinném, hogy ennek ilyen részletesen helye lett volna a könyvben. Mindenki tudja, hogy Freddie Mercury az AIDS egyik leghíresebb áldozata, azt is, hogy a ‘80-as években, sőt később is, a HIV fertőzést előszeretettel lőcsölték a homoszexuálisok nyakába, annak ellenére, hogy ez nem volt igaz, hiszen mostanra már pontosan ismert a vírus terjedésének módja. Azt viszont nem tudtam, hogy milyen szerepe volt a HIV terjedésében az Egyesült Államoknak valamint az általuk Haitiről importált ellenőrizetlen vérnek. Azt sem, hogy a Ronald Reagen által vezetett adminisztrációnak milyen szerepe volt ebben. Ugyanis többszöri, szakmai körökből származó figyelmeztetés ellenére sem vették komolyan az egyelőre kevéssé ismert betegséget és azt ami vele járt. Statisztikák szerint ez a ki tudja mire alapozott nemtörődömség több ember haláláért teszi felelőssé az akkori amerikai adminisztrációt, mint amennyiért Hitler és a holokauszt lenne felelős. Meglepő, ugye?
Mit mondhatnék még erről a könyvről? Igen, a rajongóknak kötelező olvasmány, s majd mindenki eldönti hogyan érez vele kapcsolatban. Jó volt, de nem tökéletes. Rengeteg plusz infót közöl az énekesről és az együttesről, ugyanakkor sok olyant is, aminek nem volt itt helye. Hogy hiteles-e? Nem tudnám megmondani, de ez nem a szerzők hibája, hiszen ők több oldalas könyvészetben és sokszáz lábjegyzetben jelzik forrásaikat. Ezek a források azok, amik megkérdőjelezhetőek, hiszen az emberek hihetetlen dolgokra képesek öt perc hírnévért, és ha kell, ha nem nyilatkozási kényszert éreznek olyan témákban is, amelyekhez semmi közük. Ezek a források azok, amelyek még Freddie Mercury utolsó perceiben és halálának körülményeiben sem tudnak megegyezni.

 “Az énekes-dalszövegíró Freddie Mercury százhetvenöt centiméter magas volt, a haja fekete, a szeme barna. Szerette az operát, a balettet, a kedvenc színésznője Lana Turner volt, és imádta többek között Aretha Franklin hangját. Szerette a pezsgőt és a jéghideg vodkát, lila Silk Cutot szívott, és a kedvencei közé tartoztak az indiai ételek.
1991. november 24-én halt meg, negyvenöt évesen.”

Idén lenne 73 éves, és mennyi dal maradt megíratlanul, elénekeletlenül…






A könyv kapcsán adja magát a feladat, hogy hallgassunk meg néhány (oké, sok-sok) Queen dalt, így minden állomáson találtok egy-egy dalszöveg részletet a zenekartól. A feladat, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok a dal címét. Zenére fel!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.




It's always a rainy day without you
I'm a prisoner of love inside you
I'm falling apart all around you, yeah
My heart cries out to your heart
I'm lonely but you can save me
My hand reaches for to your hand
I'm cold but you light the fire in me
My lips search for your lips
I'm hungry for your touch
There's so much left unspoken
And all I can do is surrender








02.21. - Szembetűnő
02.23. - Betonka szerint a világ…
02.27. - CBooks
03.01. - Könyv és más