Michele Gazo – Lorenzo il Magnifico 2 – Firenze végveszélyben

A Mediciek hatalma 2

A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelent Michele Gazo regénye, A Mediciek hatalma második kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere bemutatja a Lorenzo de' Medici és családja életét prezentáló, ármánykodással, tiltott szerelemmel és összeesküvésekkel teli regény folytatását, mely alapján TV sorozat is készült Daniel Sharman és Sean Bean főszereplésével. Tartsatok velünk, ismerjétek meg Firenze történelmét és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott könyv egy példányát. 

Öldöklő harcok a pompás városban!

A Medici és a Pazzi család háborúja folytatódik.

A tét: Firenze jövője, amelyet Lorenzo igencsak másképpen képzel el, mint Jacopo de’ Pazzi.

Jacopo és támogatói megszállottan gyűlölik a Medici családot és mindazt, amit képviselnek, és nem rettennek vissza a legsúlyosabb bűntől sem: gyilkosságra szövetkeznek. Lorenzónak és Giulianónak meg kell halnia, méghozzá ugyanazon a napon, helyen és órában!
Az összeesküvésbe belekeverednek a pápai udvar hatalmasságai, sőt, maga a pápa is.

Lorenzo felesége, Clarice merész utazásra vállalkozik,

Lucrezia, az „örök szerelem” pedig sorsdöntő tettre szánja el magát.

Giuliano élete is fenekestül felfordul, egy tragédia után nem találja a helyét, teste-lelke romokban hever, s mikor végre úgy érzi, megtalálta a neki rendeltetett utat, Firenzében elszabadul a pokol.

A regény alapján forgatták a nagy sikerű tévésorozat második évadát, ami világszerte rajongók millióit vonzza a képernyők elé.

Repülj vissza az időben a csodás Firenzébe!

Könyvmolyképző, 2020

Eredeti cím: Lorenzo il Magnifico, 2018

Megrendelhető                Beleolvasó 

"– Azon a napon, amikor a művészet és a tudomány lesz az ember egyedüli vágya, a világ megleli a helyes utat, és a politika végre az intrikákkal és a problémákkal együtt háttérbe szorulhat."

Nem könnyű erről a könyvről úgy írni, hogy az ember lánya ne spoilerezze szét az egész történetet, mert tulajdonképpen csupán néhány szóban el lehet mondani miről is szól: a 15. századi Firenzéről, hatalmi harcokról, szerelemről és művészetről.

A történet első része szintén a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg 2019 végén, s annak idején azt hittem, hogy a két rész eredetiben is két külön könyvet jelent, de nem: Michele Gazo egyetlen könyvet írt a Mediciekről, legalábbis eddig a pillanatig. A történet ott folytatódik, ahol az előző rész abbahagyta, s ez a rész sokak számára ismerősnek tűnhet, hiszen ennek alapján készült a népszerű televíziós sorozat egy része is.

Michele Gazo könyve valós történelmi tényeken alapszik, szereplői valós történelmi személyiségek, melyek a 15. századi itáliai városállamokban éltek. A központban természetesen a Medici család áll, hiszen szerepük jelentős volt abban a korban, és támogatásuk nélkül ez a világ szegényebb lenne sok olyan művészeti alkotással, melyeket ma a világ híres múzeumaiban csodálhatunk meg. Aki Firenzében jár, ne hagyja ki a Mediciek mecénaturájának köszönhetően alapított Uffizi képtárat, de a Mediciek nélkül talán soha nem ismerhettünk volna meg olyan művészek alkotásait, mint Botticelli, Verocchio vagy Leonado da Vinci.

Gazo könyve egy olyan világba visz el, ahol tízéves kislányokat jegyeznek el húsz évvel idősebb urakkal, mert ez politikai szövetséget jelent, ahol a vallás és képviselői mélyen beleavatkoznak a politikába, hogy nagyobb hatalomra tegyenek szert és még több gazdasági előnyhöz jussanak.

Erre a korra Firenze két proeminens bankárcsaládjának harca jellemző, ami a haladó szellemű Mediciek és a konzervatív Pazzik között folyik. Míg a Medici család feje, Lorenzo a békés, diplomáciai megoldások híve és nagy művészetpártoló, addig a Pazzik és különösen hataloméhes családfőjük Jacopo, csellel, csalással és erőszakkal akarják megkaparintani az ellenőrzést Firenze felett, és lehetőség szerint kiírtani az egész Medici családot, annak ellenére, hogy a két családot házasság útján már rokoni szálak is összefűzik.

Külön figyelmet kap a történetben Botticelli művészete, különösen a Vénusz és Mars című festménye. Bár láttam már a festményt – s bárki rákereshet az interneten, ha még nem ismeri –, soha nem tudtam, hogy a modell Giuliano de Medici (Lorenzo testvére) és Simonetta Vespucci volt. És a kép keletkezése mögötti történetet sem ismertem, ugyanis ez egy be nem teljesült szerelem története több szempontból is. Továbbá azt sem tudtam, hogy a festmény két központi alakja közül az egyik Botticelli múzsája volt, másik pedig a szerelme.

Az első könyvhöz képest ez sokkal durvább, sokkal erőszakosabb volt történéseiben, hiszen Pazziék mindent bevetettek, hogy a Medici család helyzeti előnyét megsemmisítsék, és egy idő után a Medici család fejének is rá kell jönnie, hogy a Pazzikkal más módszerekkel kell bánni, mint a rá jellemző diplomácia.

Ez egy ínyenceknek való történet, betekintés az itáliai reneszánszba és a kor történéseibe. Azoknak ajánlom, akik kedvelik a történelmi regényeket. Nekem bejött.

A bejegyzésben szereplő fotók a Mediciek hatalma című tévésorozatból vannak

Kapcsolódó bejegyzés:

Lorenzo Il Magnifico

A név hatalom. Mostani játékunk során minden állomáson találtok egy állítást, mely alapján ki kell találnotok, melyik híres - a Medici családdal kapcsolatban álló - történelmi személyről szól. Ám a feladat ennyinél nem ér véget! Szókeresőnkben keressétek ki, melyik sor vagy oszlop rejti a teljes nevet, és írjátok be a betű- és számjeleket a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. (Pl.: Leonardo da Vinci = 18.sor D-R)

Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

   A Pazzi család feje. Támogatóival megszállottan gyűlölik a Medici családot és mindazt, amit képviselnek, ennek okán nem rettennek vissza a legsúlyosabb bűntől sem: gyilkosságra szövetkeznek. 

a Rafflecopter giveaway

07/18 Betonka szerint a világ…

07/20 Könyv és más

07/22 Dreamworld - extra

07/24 Dreamworld

Hóvégi klasszikus: Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember

“Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”

A könyv fülszövege Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regényeként említi, amit – bevallom – nem értek, hiszen hol van ez az Egri csillagoktól, mely ugyebár kötelező olvasmány az iskolai tantervben, vagy Ida regényétől. Egyébként mindkét regényből film is készült, amit évente legalább egyszer valamelyik nemzeti adó vagy kereskedelmi csatorna szabályszerűen meg is ismétel, mert miért ne? Ebből nem készült sem film, sem semmi más, és eléggé méltatlan módon nem is népszerűsítik az utóbbi időben. Ez természetesen csupán az én véleméményem, és ami azt illeti kissé elfogult is vagyok, mert nekem viszont ez a kedvenc Gárdonyi regényem.

Ifjúsági- és gyermekirodalomba tartozó műként tartják számon, hiszen a nyelvezete, a stílusa könnyen érthetővé teszi a fiatalabb korosztály számára is, de ugyanolyan élvezetet találnak az olvasásában a felnőttek is.

A történet központjában Zéta áll, a trák származású görög, akit apja a rabszolgapiacon Priszkosz rétornak ad el. Nincs ebben semmi megbotránkoztató, hiszen az ókorban bevett szokás volt, hogy szegény családok gyermekeit rabszolgának adják el, a történet idején pedig az ötödik század közepe táján járunk.

Zéta szerencsésnek mondható, hiszen gazdája felismeri a benne szunnyadó tudásvágyat és ifjú korára Zéta gazdája jobbkeze lesz, mi több, később fel is szabadítja a rabszolgaságból. Mondhatni, ez egy ókori sikertörténet a szegény sorsból induló gyermekről, aki a későbbiekben bizalmi poziciót tölt be a Attila, a hun király udvarában. A társadalmi felemelkedés egy bizonyos fokát ugyan sikerül elérni, de a boldogság nem jár vele együtt, mint ahogyan az a történetből kiderül.

De addig. míg ez bekövetkezik Zétának hosszú útat kell bejárnia.

A hunok városába Priszkoszt kísérve jut el, aki követségbe érkezik többedmagával. Ez pedig azokban az időkben nem villámlátogatást jelentett, hanem heteken, hónapokon át tartó ott-tartózkodást, ami alkalmat ad Zétának, hogy megismerje a hunok szokásait és szerelemre lobbanjon Csáth nagyúr lánya, Emőke iránt. Ez az érzés olyannyira erős, hogy hamis levélet gyárt, mellyel gazdája nevében Csáthéknak adományozza saját magát, hogy szerelme közelében lehessen. S ezzel megkezdődik a véletlenek sorozata, melyek odáig vezetnek, hogy előbb Rika királynéval és annak udvartartásával kedvelteti meg magát, majd hősiességével akarja magára felhívni Emőke figyelmét. Szerelme szíve azonban csak egyetlen emberért dobog: Attiláért.

A történetet Zéta meséli el, mintegy visszaemlékezve honnan indult és hová jutott,  és rengeteg valós történelmi tényt, eseményt is tartalmaz.

Ez az a könyv, amit időnként újra és újra el kell olvasni, mert egyszerűen megunhatatlan.  De természetesen ízlések és pofonok.

Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila – akit halálakor önként követ a sírba.

Először 1902-ben jelent meg, utána még negyvenegy kiadást ért meg, a legutolsó 2015-ben, a budapesti Hermész Média gondozásában

A bejegyzésben szereplő fotók a 2001-es Attila, a hun király (eredeti címe: Attila, the Hun) című televíziós minisorozatból származnak.