Taylor Jenkins Reid - Evelyn hét férje

A hírnév ára

Egy szédítő hollywoodi karrier. Egy mélyen eltemetett titok. A legendás, de teljes visszavonultságban élő világsztár, Evelyn Hugo évtizedek óta először hajlandó interjút adni. A döntésénél már csak a választása meglepőbb: ragaszkodik egy fiatal, ismeretlen újságírónőhöz, Monique Granthoz. Miért pont neki jut ez az álomlehetőség?

Aztán Evelyn emeli a tétet. Mert a szimpla sztárinterjú helyett sokkal többet ajánl. Mindent. A teljes igazságot csillogóan botrányos életéről. Semmit sem szépítve és semmit sem elhallgatva.

Ahogy elkezdődik a munka, az újságírónő nemsokára sejteni kezdi: valamilyen módon összefonódik saját sorsa és Evelyn múltja. Ám ennek a titoknak nagy ára van.

Szerelmek, végzetek, barátságok és árulások, aztán egy elképesztő csavar – ez a szenvedély és az életbölcsesség letehetetlen regénye.

Lettero, 2017

Eredeti mű: The Seven Husbands of Evelyn Hugo, Atria, 2017

Hollywood, csillogás, intrikák és szemfényvesztés… meg egy díva, aki élete történetét egy szépreményű újságírónak meséli őszintén és kendőzetlenül, lerántva a leplet a film fellegvárának viselt dolgairól.

“Az emberek azt hiszik, az intimitás a szexről szól. 

De az intimitás az igazságról szól. 

Amikor rájössz, hogy elmondhatod az igazat valakinek, amikor megmutathatod magad, megállhatsz előtte pucéron, és az a válasza, „velem biztonságban vagy”. Ez az intimitás.”* – mondja Evelyn és pontosan ezt a fajta intimitást nyújtja tálcán. Elmondja azokat a titkokat, melyeket egy életen át gondosan, hét lakat alatt örzött.

Ahogy a fülszövegből kiderül, Evelyn Hugo, az évek óta visszavonultan élő hollywoodi csillag hajlandó interjút adni, de egy feltétellel: csupán Monique Grantnak, a pályája elején járó újságírónak hajlandó beszélni. Hogy miért most és miért kizárólag Monique-nak? Nos, ha elolvasod a könyvet akkor választ kapsz minden kérdésedre.

Monique maga sem érti miért pont ő, de mint egy sötét bőrű apa és fehér anya gyermeke, hozzá van szokva ahhoz, hogy bőrszíne miatt hozzá másként viszonyulnak az emberek, igazándiból sehová sem tartozik és néha fura, váratlan dolgok történnek vele.

Csakhogy a helyszínen kiderül, hogy Evelyn Hugo nem interjút akar adni, hanem az élete történetét mesélné el egy olyan könyvben, ami szigorúan a halála után jelenne meg. Monique-nak pedig zsonglőrködnie kell, mert a könyvet is szeretné, de az interjút is, hiszen ha dolgavégezetlenül állít be a laphoz, akkor búcsút mondhat állásának. A könyv a hírnevet és az anyagi biztonságot jelentené – kit tudja mikor? –, az interjú pedig a napi megélhetését biztosítaná.

Ez a történet könyv a könyvben, hiszen Monique-kal együtt végigkövethetjük hogyan lett a kubai imigránsok lányából a körberajongott Oscar díjas sztár, a bulvárlapok és a vörös szőnyeg zöld ruhában pompázó szőke dívája.  Ott lehetünk a magánéletében, hét házasságában és egyetlen igaz szerelmi történetében, sikereinél, botrányainál, kudarcainál. S ezzel párhúzamosan, a jelenben, Monique válását is végigasszisztálhatjuk.

Eddig semmi különös nincs a történetben, hiszen ehhez hasonló témájú írás van több is piacon, legyen az fikció, vagy hírességek szellemírók által megírt önéletrajza. Csakhogy ebben a történetben sokkal több van. Minden, már ismert hollywoodi trükkön túl a másságról szól, és annak megítélésén az amúgy is képmutató világban egy olyan korban (20. század második fele és vége), amikor a másság – legyen az bármilyen – bűnnek számított, karriereket, életeket törhetett ketté. Evelyn Hugo pedig nyíltan beszél erről a másságról, karrierjéről, a bulvár hatalmáról és arról, hogy Hollywoodban semmi sem az, aminek látszik. S meglehetősen kritikus saját magával szemben is:

“Figyelj, én vagyok az első, aki kimondja, hogy akkoriban én leginkább két szép mell voltam. Ez volt az egyetlen valutám, a szexualitásom; úgy használtam, mint a pénzt. Amikor Hollywoodba kerültem, nem voltam sem tanult, sem művelt, nem volt hatalmam, nem voltam képzett színésznő. Mi másom volt, mint a szépségem? És ezt kihasználni, erre büszkének lenni, ehhez bizony színészkedni kell. Mert tudod, hogy az egyetlen dolog, ami figyelemre méltó benned, bizony egy rövid életű valami. “*

Sokkal több van ebben a történetben, mint amire a fülszöveg olvasása után vártam. A cselekmény pörög, hiszen Evelyn alig néhány nap alatt egy egész élet történetét meséli el Moniquenak. A filmgyári hamis csillogáson és megszokott intrikákon túl a sztárt, a rivaldafény mögött levő embert is megismerhetjük erényényével és hibáival együtt, és ez nem csak Evelyn Hugora érvényes.

Bár a történet teljes egészében fikció, azért itt-ott fellelhtő egy-egy halvány utalás valós személyekre, vagy a valóságban is megtörtént eseményekre. Szinte teljesen erotikamentes, mégis inkább felnőtt olvasóknak ajánlanám. Meg az ízlések és a pofonok…

* Taylor Jenkins Reid – Evelyn hét férje, Lettero, 2017

Anne Tyler - Az ecetlány

Shakespeare újra

Anne Tyler regénye Shakespeare talán legtöbbet feldolgozott A makrancos hölgy című színdarabját meséli újra. A regény a Hogarth Press Shakespeare-projektjének harmadik darabja – Jeanette Winterson Az időszakadék és Howard Jacobson Shylock a nevem című regényei után –, amelyben élő klasszikusok írják meg az ismert nagy drámák modern változatát. 

Anne Tyler műve arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tökéletesen modern, és független Kate képes-e feláldozni magát egy – illetve ezúttal inkább két – férfi kedvéért. A válasz legalább olyan sajátos, szokatlan és vicces, mint Kate maga.
A könyvet visszafogott, könnyed humor, üde történet teszi letehetetlenné.

Kossuth, 2017

Eredeti mű: Anne Tyler – Vinegar Girl

A mézesmadzag Shakespeare volt… és A makrancos hölgy, mivel az a Nagy Will egyik legszórakoztatóbb vígjátéka, tehát nem csoda, hogy az idők folyamán a színdarabtól, operán, musical-en és filmen keresztül eljutottunk a modern átíratokhoz is… a nagyon modern átíratokhoz. Emlékszem, az egyik ilyen filmadaptációban Baptista, tehetős páduai nemes tehetős amerikai nőgyőgyászá alakult és a drogos korszaka előtt levő Heath Ledger Can’t Take My Eyes Off You-t énekelte szívszerelmének egy amerikai módi szerint túlméretezett focistadionban – mint olyan főiskolai Petruchio.

Az ecetlány egy teljesen új, eddig még sehol nem látható-hallható-olvasható átírata az ismert Shakespeare-komédiának.  Az eredeti történet rém egyszerű, a lényege az, hogy a Baptista nevű páduai nemesúr kisebbik lánya, a csodaszép Bianca nem mehet férjhez addig, míg nővérét, a szókimondó és akaratos Kate-et valaki nyakába nem varrják. S ezért lefizetik a szintén nemes, de szegény Petruchiot, aki a történet végére betöri az akaratos hölgyeményt.

Nos, ebben a változatban Baptista nemesúr Dr. Battista szórakozott kutatóvá változik, a szépséges Bianca a szőke, üresfejű Berenice(Bunny) lesz – pont olyan mint amilyeneknek a pompon-lányokat ismerjük a hollywoodi limonádékból, Petruchio velencei nemesből Pjotr Cserbakov, ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező, potenciális kelet-európai imigráns, de brilliáns elme, Kate pedig… hát ő a nagy csalódás, mert Shakespeare tűzről pattant hősnője helyett egy életunt, slamp, depresszióra hajló, megalkuvó nőt kaptam.

Mivel napjainkban játszódó történet, teljesen más okot kellett találni Kate kényszerű kiházasítására. Itt jön be a képbe Pjotr – vagy Pjoder, ahogy az amerikaiak folyamatosan nevezik –, aki Dr Battista asszisztense és akinek néhány hónap múlva lejár ideiglenes tartózkodási engedélye, és akivel kapcsolatban minden esetben megemlítődik, hogy mennyire külföldi ő, a beszédmodora, a ruházata, a kocsija és úgy általában mindene. Az önző professzor pedig nagyobbik lányát akarja hozzáadni és ezzel meg is oldódna a vízumkérdés, mert neki viszont nagy szüksége lenne asszisztense jelenlétére további kutatásaihoz. A szórakozott férfiről gyorsan kiderül, hogy nagyon is jól tudja mit akar és hogyan érheti azt el. Nagyon természetesnek veszi, hogy lánya majd örömmel igent mond, hiszen mindent megtesz a családért: egyszemélyben szakács, házvezetőnő, kertész, takarítóbrigád és adótanácsadó. És mert Kate-nek nincs senkije. Annak ellenére, hogy egy iskolában tanít, Kate teljesen antiszociális és kinézetre sem valami vonzó nő.

Hát körülbelül ennyiről szól a történet… mármint a huzavonáról, hogy Kate hozzámegy vagy sem – mert azért Kate tud nemet is mondani, ha nagyon akar. S hogy azért legyen valami tipikusan amerikai is benne, hát a lökött szomszéd srác ellopja a laboratóriumi egereket, hogy majd a szent állatvédelem nevében szabadon engedje őket.

Természetesen happy end a vége, mert hogy is lehetne másként. Sajnálatos módon a szerző megfejelte egy utószóval is a történetet, ami annyira kellett oda, mint döglött lónak a patkó: X év után Cserbakovék idillikus családi élete, mindenki ilyen-olyan díjat kap tudományos munkásságáért – ebből az jött le, hogy Kate mégiscsak visszament az egyetemre tanulni –, és természetesen van nekik egy mini-zsenijük is odahaza.

Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Első sorban azért, mert ismerem az eredeti művet és ez ahhoz képest egy hollywoodi nyáltengerhez volt hasonlatos, néhol pedig már a paródia határát feszegette. Viszont voltak részek, amik igenis szórakoztattak, de olyanok is, amiket nem is értettem miért vannak a történetben. Igen, Kate áldozatot hoz, de nem azért mert ilyen nemes lélek ő, hanem mert egyszerűen annyira manipulálható és buta, hogy apja és Pjotr úgy ugráltatja, ahogy az úri kedvüknek jólesik.

Tulajdonképpen a címet sem értem, honnan, miért “Az ecetlány” – egyébként az eredeti címe is ezt jelenti. Egyetlen ötletem az, hogy Kate annyira magábaforduló és besavanyodott, mint az ecet… mert olyan.

Ha ennek a könyvnek az volt a rejtett célja, hogy Shakespeare-t megszerettesse az ifjúsággal, hááát… nem hinném, hogy ez összejött. Ez nem Shakespeare, mert az alapötleten kívül semmi köze nincs hozzá, de néhol egészen vicces volt, tehát szórakoztatott. Meg az ízlések és a pofonok…

Mary Alice Monroe - Nyári fuvallat

Nyári emlékek 2

Dora boldogtalan házasságában évekig játszotta a tökéletes anya és feleség szerepét. Férje azonban egy nap beadja a válókeresetet, és az asszony úgy érzi, hogy autista kisfia nevelésében is kudarcot vallott. A válása és az eladandó házzal kapcsolatos megannyi teendő pedig szinte minden energiáját felemészti. Szorult helyzetéből nem talál kiutat. Végül egy rosszullét kell ahhoz, hogy rádöbbenjen: ha újra boldog akar lenni, gyökeres változásokra van szükség az életében, amelyeket csakis önerőből vihet véghez. Elindul hát egy rögös, számára ismeretlen úton, amely a sok megpróbáltatás mellett megannyi örömöt is ígér, és csak remélni meri, hogy a végén nemcsak önmagára, hanem egyúttal haza is talál.

Mary Alice Monroe szívmelengető és magával ragadó trilógiájának második kötetében folytatódik a Nyári emlékekből megismert három lánytestvér, Dora, Carson, Harper és nagyanyjuk édes-bús története.

General Press, 2016

Eredeti mű: Mary Alice Monroe – The Summer Wind, 2014

Halál a hölgyekre!* – hangzik fel ismét Sullivan’s Island-on a csatakiáltás, hiszen második részével folytatódik a Nyári emlékek sorozat.

Kis jóindulattal akár önálló kötetként is megállná a helyét, de pontosan onnan folytatja ahonnan az előző rész, a Nyári emlékek abbahagyta. S aki azt valamiért kihagyta ne essen kétségbe, mert elégszer történik utalás, magyarázat és visszaemlékezés ahhoz, hogy senki fiának-lányának ne legyen hiányérzete.

Aki az első részt olvasta már, annak nem ismeretlenek a szereplők és a stílus sem, hiszen valamennyi szereplőt már ismerjük és csak egy-egy új helyszín hoz újabb karaktereket a történetbe. S akárcsak az előző rész, ez is az egész Muir családdal foglakozik, továbbra is szinte kiáltványszerűen érintve olyan témákat, mint a környezetvédelem, delfinek, autizmus, család, poszttraumatikus stressz szindróma.

   Tehát továbbra is velünk van az energikus Muir nagymama és Lucille, aki egyre fáradékonyabb és egyre titokzatosabb találkozókra tűnik el. S természetesen nem hiányozhatnak a lányok sem – kéretik ezt nem félreérteni: a Muir unokák felnőtt fiatal hölgyek –, Dora, Carson és Harper Sullivan’s Island-i tartózkodása folytatódik apróbb-nyagyobb zűrökkel.

Annak ellenére, hogy nem kimondottan egy személyről szól – ezt már megszokhattuk az előző részben is – most Dorán van a hangsúly. Rajta és természetesen Nate-en, hiszen anya és fia összetartozik. Talán jobban is mint kellene, mert Dora minden idejét, figyelmét és energiáját a különleges odafigyelést igénylő gyermekére fordítja, elhagyagolja férjét és ez a házassága róvására megy. Meg az is, hogy neki mindenképpen tökéletes déli hölgynek kell lennie, hiszen erre nevelték és anyja mai napig ezt szorgalmazza.

   Eudora (Dora) Tupper (született Muir) a legidősebb a lányok közül, a tökéletes déli úrinő és az egyetlen akinek saját családja van, bár ez a család most épp felbomlóban van. Dorát megviseli a válás, férje gerinctelensége és pofátlansága, amikor még az utolsó száz méteren is kizárólag a saját érdekeit és kényelmét hajszolja. A férfi állandóan a pénzhiányra panaszkodik, a vagyonelosztásnál még a Muir családi bútorok felezését is követeli (bár neki semmi köze hozzájuk), hiszen azok értéket képviselnek. Az sem segít az összeomlás szélén álló Doranak, hogy Cal Tupper továbbra is úgy tesz, mintha Asperger-szindrómás gyermeke, Nate, nem is létezne. A nő tizen-plusz évi házasság után kiégett, elhanyagolt, túlsúlyos és megkeseredett.

   A család – értendő Muriék – most is összefog és Dora mellé áll. Carson egy delfin-terápiás központba viszi a magát továbbra is ostorozó Nate-et, hogy az állatok társasága segítsen a gyermeknek feldolgozni a Palack (az előző részben szereplő delfin) sebesülése okozta traumát. 

   Ez idő alatt Harper kirángatja konfortzónájából és a tömény önsajnálatból a depresszió szélén egyensúlyozó Dorát és nagyanyja segítségével elindítja a változás útján. Mert a változás, az nem feltétlenül rossz, ahogy a válás sem jelenti az élet végét. Ennek legjobb példája az, hogy Dora összetalálkozik első szerelmével, és ismét fellángolnak közöttük az érzelmek. S hogy ezzel mit kezdenek majd, az csak rajtuk áll. Igazándiból a hivatalosan még el sem vált Dorának kell eldöntenie, hogy a negatív tapasztalat után megtud-e bízni egy férfiben.

És természetesen a történetnek még mindig nincs vége.

Nugis, könnyed olvasmány, annak ellenére, hogy néhol nagyon komoly témákat feszeget – és túl is magyarázza azokat. Ezzel a túlmagyarázással nálam pont a várt hatás ellenkezőjét érte el, azaz kimondottan taszított a szociális érzékenységre, tökéletességre és túlzott környezettudatosságra való kényszerű törekvés. De ettől függetlenül szórakoztató volt, meg természetesen az ízlések és a pofonok.

Egyikünk sem tökéletes. A tökéletesség helyett a kiegyensúlyozottság is bőven elegendő életcél.*

* Mary Alice Monroe – Nyári fuvallat, General Press, 2016

A sorozat részei:

1. Nyári emlékek

General Press, 2015

The Summer Girls

3. Nyárutó, 2016

The Summer's End

4. Déli mennyegző, 2017

A Lowcountry Wedding

5. A Lowcountry Christmas - még nem jelent meg magyar nyelven

Jennifer Ashley - Az elrabolt menyasszony

Mackenzie fivérek 8

Edinburgh, ​1745

Stuart Károly skót trónkövetelő a felföldi klánok egy részét maga mellé állítva bevonul Edinburgh-be, hogy a várost az angoloktól visszaszerezve onnan London felé induljon. Ám Cullodennél véres vereséget szenvednek az ún. jakobita felkelés támogatói, s ezzel az önálló skót királyság lehetősége szertefoszlik.

E történelmi esemény színpadára helyezi az írónő a Mackenzie családról szóló regénysorozatának legújabb kötetét, amely visszavezeti az olvasót kedves hőseink múltjába, az Öreg Malcolm néven emlegetett ős életéhez. 

Az elrabolt menyasszony című könyvben Malcolm huszonöt éves, kiváló harcos és felderítő, gondos földbirtokos, és övé a legremekebb malátawhisky egész Skóciában. Edingburgh-ben egy estélyen fedezi fel magának egy befolyásos angol politikus György király jobb keze Lord Wilfort lányát. Lady Mary jól nevelt, apja óhajának mindig engedelmeskedő leány, egy angol nemes menyasszonya, bár éppen húga szökését szervezi egy jó nevű angol család legkisebb nem sok vagyonra esélyes fiával.

Ebben a kalandban vállal segítő szerepet Malcolm, aki így reméli elnyerni szíve hölgyének jóindulatát és nem is csalódik. Mary és Mal az időközben fellángoló jakobita felkelés hadszíntereit kerülgetve a Mackenzie család ősi fészkébe, Kilmorgan várába szökik, ahol Mal és négy fivére, valamint megözvegyült, mogorva apjuk, Kilmorgan hercege él. A felkelés elfojtására érkező angol csapatok azonban Mal távollétében felgyújtják Kilmorgant, s a lányt magukkal hurcolják. Malcolm kedvese nyomába ered, megmenti, s örök hűséget esküsznek egymásnak.

A megpróbáltatásoknak azonban itt nincs vége. A nevezetes cullodeni csatában a Mackenzie család tagjai közül is többen elvszenek a krónikák szerint egyedül Malcolm élte túl az összecsapást. Ezt azonban Mary nem tudta, s abban a hitben, hogy szerelme halott, elfogadja egy angol tiszt oltalmát, s hazatér apja házába, Lincolnshire-be.

Egyik éjjel az ablaka alatt megjelenik Malcolm, aki él és virul! A fiatalok újra a szökést választják, ezúttal a cél Párizs, ahol Mary legnagyobb meglepetésére a Mackenzie család több életben maradt tagjával találkoznak.

Kossuth, 2017

Eredeti mű: Jennifer Ashley – The Stolen Mackenzie Bride, Berkley, New York, 2015

Ezt most miért kellett? Mármint ezt a bazinagy fülszöveget megírni, ami minden érdekes dolgot előre le is lő a történetből…

Elfogultság ide vagy oda – mert elfogult vagyok a Mackenzie-kkel kapcsolatban is –, én ennek minden szavát, minden sorát úgy imádtam, ahogy volt.

Aki képben van a Mackenzie fivérek sorozattal – volt már belőle számszerint nyolc rész magyar nyelven is – az tudja, hogy kicsoda is a főhősünk, Malcolm Mackenzie. Igen bizony, az előző részekből ismert Mackenziek ősatyja, Kilmorgan új kastélyának a megálmodója és építője, az akit az eddigi részekben az Öreg, vagy az Őrült Malcolmként ismertünk meg.

Időben olyan jó száz évvel az általunk ismert Mackenzie-k előtt járunk és a népes családban valamennyi ismerősünknek abban az korban is van egy hasonmása. Értem ez alatt, hogy mindkét generációban van egy testvér aki szenzációsan fest, egy másik, akinek politikai ambiciói vannak,  vagy amelyik az összes többi testvérre vigyáz a maga módján. Még az öreg herceg is hasonlít későbbi társára, azzal a különbséggel, hogy Malcolm apja szimpatikus volt mikor magából kikelve üvöltött, míg későbbi leszármazottja egyszerűen az őrület határáig gonosz.

A sorozat rajongói már tudják, hogy főhősünk az egyetlen aki a cullondeni csatából élve kikerült, apja – az aktuális herceg – és négy testvére odaveszett. De vajon igaz-e? S ha nem, akkor miért a Tökmagnak csúfolt Malcolm lesz a következő Kilmorgan herceg, mikor ő volt  a legfiatlabb az öt fiútestvér közül? - tulajdonképpen hat, de egyikük a történet idején már halott.

Mindez magától értetődően kiderül a történetből, mint ahogy az is, hogy a politikai harcoktól magát elhatároló Mackenzie család miként keveredett mégis bele az örök angol-skót konfliktusba és mi lesz ennek az eredménye, valamint a következménye a családra vonatkozóan.

Természetesen romantikus szála is van a történetnek, hiszen Mary Mackenzie-t is ismerjük már az előző részekben elhangzó visszaelmékezésekből, ha nem másért, a közte és Malcolm között levő fergeteges szerelem miatt. A történetben szereplő újabb skót függetlenségi törekvés mellett Malcolm és Mary szerelme adja meg azt a pluszt, ami még tökéletesebbé teszi a regényt. És igen, van benne erotika is, hiszen ezt már megszoktuk a szerzőtől: pontosan annyi van benne, amennyi kell, amennyit a történet magával hoz.

A két főhős érzelmi-érzéki kapcsolata, és főleg ennek kialakulása kicsit sem volt egyszerű. Hiszen Malcolm egy felföldi herceg legkisebb fia, ráadásul tehetős is és ezt bizony nem örökölte, hanem kétkezi munkával szerezte, Mary pedig egy jólnevelt, kötelességtudattól vezérelt angol virágszál, kinek élete értelme az apja által kijelölt úton való haladás, és ez az út apja és vőlegénye politikai befolyásának növelését hivatott szolgálni. Ugyanez a kötelességtudat lesz jellemző Mary-re akkor is, amikor Malcolm feleségeként rá marad a család dolgainak irányítása, hiszen a férfiak mind a háborúban vannak.

Mit mondjak még? Imádnivaló, pörgős, izgalmas, néhol vicces, néhol sikamlós és főleg váratlan fordulatokkal teli. IMÁDTAM! A rettenthetetlen Malcolm pedig rengeteg női szívet meg fog dobogtatni, annak ellenére, hogy nem a legjóképűbb fickónak írja le a szező. De skót, szexi és akkora mint egyháromajtós szekrény... és mi imádjuk az ilyen skót férfiakat

A jó hír pedig az, hogy még mindig nincs vége a sorozatnak. Hogy magyar nyelven mikorra várható a következő rész, nem tudom. Lehet levelezni ez ügyben a kiadóval.

Klasszikus romantikus könyvek szerelmeseinek ajánlott olvasmány, és nemcsak. Meg az ízlések és a pofonok…

A sorozat magyar nyelven megjelent részei a Kossuth Kiadó godozásában:

1. Lord Mackenzie tébolya, 2013

The Madness of Lord Ian Mackenzie

2. Lady Isabella botrányos házassága, 2013

Lady Isabella's Scandalous Marriage

3. Lord Cameron bűnei, 2013

The Many Sins of Lord Cameron

4. Hart hitvese, 2013

The Duke's Perfect Wife

5. Szabadító szerelem, 2014

The Seduction of Elliot McBride

5.5 A vad Mackenzie, 2015

The Untamed Mackenzie

6. Mackenzie férfias játékai, 2015

The Wicked Deeds of Daniel Mackenzie

7. A tökéletes nevelőnő, 2016

Rules for a Proper Governess

További, angol nyelvű részek:

4.5 A Mackenzie Family Cjristmas

6.5 Scandal and the Ducess

8.5 A Mackenzie Clan Gathering

9. Alec Mackenzie's Art of Seduction

10. The Devlish Lord Will - várható megjelenése: 2018

Liz Fenton, Lisa Steinke - Ha lett egy másik életed

Vicces, lendületes, habkönnyű szórakozás. Elcserélnéd az életed máséval? Ne kívánd, mert megkapod! 

Casey és Rachel gyerekkoruk óta legjobb barátnők, pedig nagyon különbözően alakult az életük. 

Casey munkamániás televíziós. Sikeres pletykaműsorában a legnagyobb sztárokkal beszélget és karrierje egyre magasabbra ível. Esténként viszont üres luxuslakás várja és magánéletét egy remeterák is túl sivárnak tartaná. 

Rachel háromgyerekes háziasszony. Idejét kitölti a gyereknevelés és a család egyéb ügyes-bajos dolga. Már nem emlékszik rá, mikor volt utoljára kozmetikusnál, moziban, vagy a férjével kettesben egy étteremben. 

A húszéves érettségi találkozón vitatkozni kezdenek, kinek az élete sikerült jobban. A vitát azonban nem ők, hanem egy kéretlen csoda dönti el: másnap reggel egymás testében ébrednek.

Jill Mansell, Lindsey Kelk és Jennifer Weiner rajongóinak!

Lettero, 2017

Eredeti mű: Liz Fenton – Lisa Steinke – Your Perfect Life, 2014

A szerzőpáros első és eddig egyetlen magyar nyelven megjelent könyve.

Nagyon vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Egyrészt tényleg szórakoztató és habkönnyű. Másrészt kár volt ekkora feneket keríteni neki, mert a témát Hollywood már többször is kivesézte minden lehetséges formájában: pasiből lett nő és fordítva, anya-lánya cserélték össze identitásukat, barátnők, barátok cseréltek életet és még ki tudja mit, mert Hollywood nagyon találékony. Szóval nem igazán eredeti az ötlet és a megoldások sem, hiszen alapból standard felállást kapunk: karrierista díva versus slamp háziasszony, és persze mindekettejüknek a másik élete kellene.

Nem kell különösebben bemutatni a történet két főszereplőjét, bőven elég az, amit a fülszöveg ír róluk. Legalábbis a kiváncsiság felkeltésére mindenképpen és a fülszövegben leírt minden szó igaz.

Rachel és Casey barátsága még az iskolában kezdődött és azóta is tart, annak ellenére, hogy más-más életútat választottak. Rachel a főiskolán terhes maradt és feladta karrierálmait a családért, most fáradt, túlhajszolt, minden szempontból elhanyagolt háziasszony. Casey viszont szárnyal, egyre magasabbra és lassan semmi másra nincs ideje, még magára sem, annyira leköti a televíziózás.

A két nő a húszéves érettségi találkozón fut össze – mert annak ellenére, hogy egymás legjobb barátnői, hónapok óta nem beszélgettek személyesen és baráti kapcsolatuk a megbeszélt közös ebédek, találkák sorozatos lemondására korlátozódott. Most ott állnak a volt osztálytársakkal és mindketten tele vannak frusztrációval és irigységgel amiatt, amit ők nem érhettek el, de a másiknak megvan: Rachelnek Casey karriere kell, Caseynek pedig Rachel idillikus családja.

Ekkor lép közbe Brian, a titokzatos bármixer és két pohár piros ital. Másnap pedig a két nő egymás testében-házában-ágyában ébred: Rachel a szexi, és sovány Caseyként, Casey pedig a slamp és magával időhiány miatt nem foglalkozó Rachelként. S mindkettejüknek helyt kell állni a másik, idillikusnak és tökéletesnek tartott életében.

Ekkor derül ki, hogy a látszat mennyire csal. Casey karrierje állandóan veszélyben van a feltörekvő műmosolyú-műmellű fiatal lányok miatt, magánélete szinte nincs is, bár az anyagiakra nem panaszkodhat. Rachel házasságát pedig csak látszat tartja össze, a felek el vannak hidegülve egymástól és lassan csak a gyerekek az egyetlen közös pontjuk… meg a hitvesi ágy, amit jó ideje kizárólag alvásra használnak. Rachelnek (és férjének) három lánya van: két kamasz és véletlenül becsúszott, tündéri Charlotte baba - hogy az élvezeteket halmozva – a beugró Casey-vel együtt – egyszerre részesülhessünk a kamaszkor jellemző hisztijeiben és a babaság kakis pelenkáiban.

Magától értetődik, hogy a csere majd rávezeti a két hősnőt arra, hogy mennyire rosszul ítélték meg a másik életét, sikereit, családját és hogy mindketten milyen nagyon szeretnék vissza a saját életüket, melyet ezentúl bölcsebben fognak élni. S akkor máris jön a teperés, találják meg a titokzatos Briant és mindenki kapja vissza a saját, tökéletes életét. Érzéseim szerint az egész könyv egy kisebb óda volt a család fontosságáról és nagyszerűségéről.

A habkönnyű szorákozáson túl két egyetemesen érvényes alapigazságot is kimondanak a szerzők: jól gondold meg mit kívánsz, mert beteljesülhet és csak akkor tudunk igazán értékelni valamit amikor már elveszítettük. S ez így igaz.

Egyetlen délután-este kiolvasható. Bár nem annyira vicces, mint ahogy a fülszöveg ezt sugallja, de mindenképpen szórakoztató… meg az ízlések és a pofonok…