Julia London – A vad skót

A vad skót 1

A General Press Kiadó szeptember 2-án újabb névvel gazdagította a magyar fordításban olvasható történelmi románcok szerzőinek névsorát. A több, mint harminc regényt publikált Julia London idehaza A vad skót című művével mutatkozik be az olvasóknak, amely hat részes Felföldi vőlegények sorozatának nyitó kötete.

Arran McKenzie első látásra beleszeret a vörös hajú, zöld szemű Margot Armstrongba. A luxusban született és nevelkedett angol nemeskisasszony azonban képtelen beilleszkedni a skót klánfő barbár világába, így pár hónappal az elrendezett esküvő után elhagyja a férjét, és igyekszik mindent elfelejteni – leszámítva azokat a pillanatokat, amelyeket a vad Arran szenvedélyes ölelésében töltött.

Három évvel később azonban kénytelen visszatérni a férjéhez a Skót-felföldre, hogy kiderítse, milyen szerepet játszik a férfi egy Anglia elleni, feltételezett árulásban, mielőtt a gyanú a nő családjára terelődne. Vajon melyikük kerül ki győztesen a kémkedés és a csábítás szövevényes játékából? És sikerül-e túllépniük a félreértéseken és a megbántottságon, hogy beengedjék szívükbe a szerelmet?

General Press, 2019

Eredeti cím: Wild Wicked Scot, 2016

Megrendelhető   

 

Julia London neve nem volt ismeretlen a számomra, de nem pont ezt a könyvét olvastam, és természetesen nem magyar nyelven. Úgy gondolom, hogy épp ideje volt a magyar olvasóknak is megismerkedni vele (megtehették volna korábban is), tehát örömmel fogadtam a hírt, hogy a General Press Kiadó felvállalta e sorozatnak a kiadását. Legalábbis remélem, hogy a teljes sorozatot alkalmunk lesz magyar nyelven olvasni, hiszen A vad skót csupán az első része annak a hat részből álló szériának, mely magyar nyelven az első kötet címét viseli, angolul viszont Highland Grooms (Felföldi vőlegények) név alatt fut.

Ha a skótok nem lennének ki kellene találni őket, a klasszikus romantikus irodalom pedig annyi remek történettel lenne szegényebb! Többek között az Outlanderrel. Nem véletlenül említettem meg Diana Gabaldon monumentális művét, hiszen akik figyelemmel kisérik annak a történetnek az alakulását (könyvben vagy filmen), azok otthonosan érzik majd magukat Julia London történetében is, hiszen a cselekmény a 18. század elejére visz vissza, a jakobita mozgalom kezdeteire. Skócia az angol korona fennhatósága alatt áll, és aki egy kicsit is jártas a történelemben, vagy kellő mennyiségű skótokról szóló romantikus történetet olvasott, az tisztában van vele, hogy ez a skót klánok nagy részének nincs ínyére. A békét biztosítandó, a trónön ülő Anna királynő elrendeli a vegyes házasságokat, melyek inkább szövetségek egy politikai játszmában, mint érzelmeken alapuló kapcsolatok.

Egy ilyen húzás áldozata Margot Armstrong, egy felettébb ambiciós angol főnemes lánya, akit apja a skót klánvezérnek, Arran McKenzie-nek ígér feleségül, csakhogy a házasság nem működik, Margot pedig hazaszökik apja kastélyába. Amikor néhány évvel később felröppen a jakobita mozgalom híre és a pletyka, hogy Arran McKenzie is részese lenne, a ravasz főnemes visszaküldi lányát kémkedni. A politikai játszmán túl tettei mozgatórugója természetesen a kapzsiság és ebben osztozik törvényes örököse is, Margot bátyja. 

Amit meglepőnek találtam ebben a történetben az, hogy az angol arisztokráciára nem jellemzően a főnemes családtagként neveli törvénytelen fiát is. Ennek a fiúnak a későbbiekben szerepe lesz a történetben, és ő valójában sokkal közelebb áll Margothoz, mint bátyja, nem beszélve arról, hogy teljesen más fából faragták, mint a törvényes örököst.

A történet első része tulajdonképpen egy állandó időutazás a jelen, amikor is Margot-t visszazavarják Felföldre kémkedni, és a múlt között, ami alkalmat adott arra, hogy megismerjem a két főhőst és kapcsolatukat megismerkedésük pillanatától egészen addig, amíg az ifjú feleség úgy dönt, hogy neki elég a barbár Felföldből és hazafut sebeit nyalogatni.

Azt is el kell mondanom, hogy Margot Armstrong eleinte nem volt szerethető, de megértettem, hogy miért olyan, amilyen. Ő egy finom angol kisasszony, egy főnemes lánya, akit arra neveltek, hogy egy hozzá hasonlóan finom és gazdag angol főnemes felesége legyen, és elművelje mindazokat a dolgokat, amiket a hozzá hasonló státuszú hölgyek tesznek: a hitvesi kötelességeken túl (értsd: örökös biztosítása) bálok, vendégségek, parádézás és édes semmittevés. Ehhez képest egy ősrégi skót várban találta magát a Felföldön, egy meglehetősen vonzó, de számára teljesen idegen férfi feleségeként, akitől annyira távol állt az angol urakra jellemző kifinomultság, mint Makó Jeruzsálemtől. S azzal is szembesülnie kellett, hogy itt bizony nincsenek bálok, parádézás és édes semmittevés, hanem mint a klánvezér felesége, kötelezettségei vannak a klánnal szemben, hogy a megszokott és új élete között a különbség ég és föld. Ezt pedig a gőgös, elkényeztetett kiasszony nem fogadta jól, és semmit nem tett a beilleszkedés érdekében. A két hős házasságában az egyetlen működöképes dolog a hálószobában történik, tehát néhány meglehetősen forró erotikus jelenetet is olvashattam. Tehát Margot-nak nem csupán a férjét ért vádakat kellene megerősítenie (vagy megcáfolnia) – természetesen titokban –, hanem egyre nagyobb hajlandóságot érez arra, hogy a kapcsolatukat valójában is rendbe hozza, mert a hálószobában még mindig jól működnek a dolgok közöttük.

Margot mentségére, mikor rájön, hogy ő semmi más, mint egy  gyalog apja mocskos politikai játszmájában, és, hogy még mindig  vonzódik férjéhez, fokozatosan változni kezd. Ez a fokozatosság volt az, ami hihetővé tette a történetet, mert nem olyan volt mint egy hirtelen megvilágosodás, ami után a jelleme 180 fokos fordulatot vesz és példamutató klánvezér-feleség lesz belőle, hanem minden egyes nap egy új felfedezést hozott, ami más megvilágításba helyzete azt, amit apjától hallott, és amiért őt tulajdonképpen odaküldték. S szembesülnie kell apja valódi jellmével is, mert bár tudja, hogy apja egy erőszakos, önző ember, gyermeki naivitással az utolsó pillanatig bízik abban, hogy a férfi mégiscsak azt fogja tenni, ami helyes –   azaz kiáll Arran ártatlansága mellett –, és nem amit az érdekei diktálnak.

Egyetlen dolgot nem sikerült Margotnak elérnie és az a férje bizalma. Arran McKenzie az első pillanattól kezdve gyanakvással fogadja felesége visszatértét, és meggyőződése, hogy a háttérben más van, mint a házasságuk működőképessé tételének szándéka. Bár első látásra beleszeret a csinos, vörös hajú lányban, ő sincs tisztában azzal, hogy ifjú feleségét egy olyan világba viszi, amit a nő nem ismer.  

Nyilvánvaló, hogy mi lesz a történet vége: Arran és Margot ismét egymásratalál és boldogan élnek míg meg nem halnak. Csakhogy amíg ez megtörténik hosszú az út, és mocskos játszmákkal, árulással van kikövezve. Ezekből pedig olyan sok van, hogy egyetlen pillanatig sem untam magam, hiszen arra kellett gondolnom, hogy akkor most ki lépi a következőt és az milyen hatással lesz a történet alakulására.

Pörgős, nagyon szerethető olvasmány volt, tele izgalommal, csavarokkal, félreértésekkel és emberi gyarlósággal. Kedveltem és nagyon reménykedem a folytatásokban is. Meg ízlések és pofonok…

A General Press már számos, a skót felföld szülötteit életre hívó történelmi románccal kényeztették olvasóikat a hosszú évek alatt. Mostani játékunkban ezek közül néhány címét adjuk meg, megfejtés gyanánt pedig azok szerzőinek neveit várjuk.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Szenvedély 

a Rafflecopter giveaway

09.30. – Angelika blogja

10.02. – Könyvvilág

10.04. – Betonka szerint a világ…

10.06. – Dreamworld

Gayle Callen – A hamis menyasszony

Felföldi esküvők 1

Egy békés londoni éjszakán a szép Riona ereiben megfagy a vér: az erkélyen át egy férfi hatol be a hálószobájába! Sikoltani akar, de az idegen a szájára tapasztja a kezét, a hintójába tuszkolja, és magával hurcolja a Skót-felföldre. A lány rettentően dühös, mert hiába próbálja újra meg újra megértetni a széles vállú, vonzó férfival, hogy vele bizony melléfogott, mert nem azt a Catriona Duffot rabolta el, akit szándékában állt. Hugh McCallum egy szavát sem hiszi, és váltig állítja, hogy a családjaik már évekkel ezelőtt egymásnak szánták őket. Hogy meggyőzze a csökönyös Rionát a házasság majdani örömeiről, heves csábításba kezd…

HarperCollins, 2018

Eredeti mű: Gayle Callen – The Wrong Bride, 2015

Valamikor régebben még olvastam a szerzőtől, de van annak már vagy tíz éve is. Klasszikus romantikusokat ír – vagy történelmi romantikusokat, kinek melyik elnevezés tetszik jobban –, s magyar nyelven már megjelent három minisorozata is: “His” trilógia, melynek csupán az első két részét adták ki, a Welles-testvérek vagy a Kémek és szeretők trilógiák. Tehát a szerző nem ismeretlen a műfaj magyar rajongói számára, csupán régen nem adtak ki tőle egyetlen könyvet sem.

Ezt akarja jóvátenni a HarperCollins Kiadó, mikor Széphistória sorozatában egy új Gayle Callen trilógiát készül bemutatni az olvasóknak, mely a Felföldi esküvők címet viseli.

Nos, a sorozatcím sokat elmond, nem nagy filozófia kitalálni, hogy itt skót úriemberek fognak majd házasodni és dobogtatni a női szíveket. Zárójelként azért elmondanám, hogy mostanában nem olyan szívdobogtatóan szexisek, még akkor sem, ha ünnepi alkalomra felkapják a kiltjüket. Ezek a tökéletes skót férfiak csupán a a könyvek lapjain léteznek. Hősünk természetesen nem kiltet, hanem alkalomadtán plaidet visel, hiszen a történet a 18. század húszas éveiben játszódik, többnyire a skót Felföldön. Mondjuk ezt sem volt nagy ügy kitalálni.

Igazándiból nem vagyok kibékülve a történet címének magyar fordításával, mert ez a “hamis menyasszony” azt sugallja, hogy az illető hölgyemény nem teljesen becsületes és valami rosszban sántikál, pedig erről szó sincs. Őt csupán véletlenül az azonos nevet viselő unokatestvére helyett rabolják el. Ilyen az, ha az ember szülei fantáziátlanok és ragaszkodnak ahhoz, hogy lányaikat Catriona Duff-nak hívják. S ami azt illeti az a véletlen sem igazán nevezhető annak, mert létrejöttében nagyon is közreműködött a Duff-papa – az a Duff-papa, aki csupán nagybátyja hősnőnknek, viszont apja annak a Catrionának, akiről a Duff és a McCullom klánok közötti szerződés szól. Szegény lány pedig hiába mondogatja, hogy őt ugyan Catriona Duff-nak hívják, de ő csupán a szegényebbik rokon, mert senki nem hisz neki.

S ezzel rendesen el is telik a történet jó háromnegyede, mert Catriona mondja a magáét, miközben azért fokozatosan belefolyik a klán életébe, Hugh McCullom, a klánvezér pedig továbbra is erősködik, hogy márpedig ő feleségül veszi, mert erről még a szüleik megegyeztek, szerződés van róla, kötelessége a klánnal szemben, és további ilyen magasztos szöveg önfeláldozásról, becsületről és kötelességről, miközben Hugh klánvezéri pozíciója sem a legbiztosabb.

Nem nagyon van mint mondani erről a történetről. Nagyon langyos volt, annak ellenére, hogy a szerző még némi erotikát is belecsempészett. Természetesen jól végződik, a hősök egymásbaszeretnek és találnak egy olyan köztes megoldást, ami a McCullom és Duff klánok közötti szerződést újraértelmezi és megszünteti a viszályt és egyben felvezeti a következő részt is, ami majd Maggie McCullom, a klánvezér húga és Owen Duff, a hirtelenjében gróffá avazsált unokatestvér története lesz.

Többet vártam a történettől, kedvenc nem lett, de agymosásnak jó volt. Volt benne sok elnagyolt szereplő, kidolgozatlan mellékszál és az is amit a szerző a nagy durranásnak szánt, nagyon könnyen kikövetkeztethető volt. Ha szerencsések vagyunk, akkor még az idén elolvashatjuk a második részét is, a harmadikban azért még reménykedni sem merek.

Könnyen és gyorsan olvasható, de maradandó élményt nem kaptam… de hát ízlések és pofonok.

A sorozat további részei, egyelőre csak angol nyelven:

2. The Groom Wore Plaid

3. Love With a Scottish Outlaw

Monica McCarty - Az Újonc

A Felföld rettegett fiai 6

William ​Wallace, a rettenthetetlen skót szabadságharcos halott. Skócia az angolok igáját nyögi. Klánok ragadnak kardot klánok ellen. A remény lángja azonban még nem hunyt ki. A skót Robert the Bruce úgy dönt, a Felföld és a Hebridák legendás harcosaiból titokban megkísérli a valaha volt legkiválóbb csapatot megszervezni, hogy egyesült erejüket felhasználva szerezze meg a trónt, és ezzel ismét kivívja Skócia függetlenségét…

A forrófejű és vakmerő Kenneth Sutherlandre élete legnagyobb kihívása vár: be akar kerülni Robert the Bruce rettegett felföldi harcosainak a sorába. Az épp az idő tájt megrendezett Felföldi Játékok erre remek lehetőséget is kínálnak. A siker kapujában, egy védtelen – és meglehetősen buja – pillanatban, az istálló mélyén azonban rabul ejti őt egy ártatlan női szempár, és képtelen lesz kiűzni a fejéből…

Nincs ezzel másként ama ártatlan szempár birtokosa, Lady Mary sem, aki úgy érzi, a férfi teljesen megbabonázta. A férje kivégzését követően igyekezett jóformán láthatatlanná válni, nehogy felhívja magára a bosszúszomjas angol király figyelmét, de az istállóban látottaktól igencsak felforr a vére. Úgy határoz, egyetlen éjszakára hagyja magát elcsábítani – csupán egyetlen forró éj, mindenféle ígéretek, kötöttségek nélkül. A harcos csókját megízlelve azonban rájön: ennél többre vágyik. De vajon megkaphatja azt, amit akar: Kenneth szívét?

A Felföld rettegett fiai-sorozat hatodik kötetét tartja kezében az olvasó: a harcosok és szerelmeik történetei folytatódnak.

General Press, 2017

Eredeti mű: Monica McCarty – The Recruit, 2012

Megrendelhető

Valahányszor ez a sorozat kerül szóba, mindig az jut eszembe – és általában el is mondon, le is írom –, hogy hosszú ideig félretettem, mert egyszerűen nem tudtam túlrágni magam a második részen. Pedig csak a megfelelő pillanatra kellett várni, amikoris minden további gond nélkül végigolvastam a sorozat valamennyi magyar nyelven megjelent kötetét.

A sorozat tizenkét részből áll, amihez még hozzáadódik két kiegészítő novella is. Magyar nyelven a hatodik résznél tartunk, reményeim szerint idén valamikor a hetedik is megjelenik. Természetesen ez nem egy benfentes információ, csupán annyit tudok, hogy az első félévben nem – de ezt mindenki tudja, hiszen a kiadó közzétette az első félévre szóló megjelenési naptárját. De ez ne keserítse el a sorozat rajongóit, hiszen tavaly is augusztusban jött Az Újonc.

A Felföld rettegett fiai olvasói tudják már miről szól ez a sorozat, és azt is, hogy érdemes elolvasni a könyv végén levő szerzői jegyzetet, mert fontos információkat tartalmaz. Például a szerző elmondja, hogy a könyvben szereplő események közül melyek azok, amelyek megfelelnek a történelmi valóságnak és melyek csupán írói fantáziája szüleményei, és ez érvényes a szereplőkre is. Mert ugye ez egy klasszikus romantikus történet, mely a 14. század Skóciájában játszódik, és a központjában a skótok függetlenségi harca áll. Vannak nemzetek, melyek szinte egész egzisztenciájukat függetlenségi harcokban töltötték. A skót ilyen, és most sem adja fel.

Azt már tudjuk, hogy William Wallace, a skótok nagy szabadságharcosa halott, és Skócia angol fenhatóság alatt van. A trónkövetelő király pedig a legjobb harcosokat gyűjti maga köré, alig néhány személyes titkos hadsereget hozva létre, mely segítségével szeretné visszaszerezni a trónt. A titkos hadsereg annyira titkos, hogy szinte mindenki róla beszél. Egyesek azért, hogy leleplezzék az árulóknak minősített tagokat, ami természetesen nem egyszerű dolog, hiszen a harcosok álnevet használnak és álnevük utal arra a kiemelkedő tulajdonságukra, képességükre, ami miatt ennek az elít csoportosulásnak a tagjai lehettek. Mások azért beszélnek róla, mert tagjai szeretnének lenni, ami szintén nem egyszerű dolog.

Az Újonc egy ilyen taggá válás története, bőven megfűszerezve izgalommal, pörgős cselekménnyel, romantikával és bizony pikáns jelenetekel is, mert a szerző nem megy a szomszédba egy kis erotikáért sem.

Az “Újonccal”, azaz Kenneth Sutherlanddal már a sorozat előző részében is találkozhattunk. Kicsit összeférhetetlen, kicsit gonosz, de nagyon szerethető és még annál is férfiasabb. Mint ahogy a titkos különítmény valamennyi tagja: szívdobogtatóan dögösek, jellemük acél, férfiasságuk átlagon felüli, ahogy a termetük is, és természetesen nagy lepedőakrobaták. Bocsánat, ezt rosszul mondtam, hiszen sokszor még az ágyig sem jutnak el. S természetesen magukon viselik plaidjük mind a kilenc yardját, ami még izgalmasabbá teszi őket a jelenkor lelkes olvasói szemében.

Visszatérve a hősünkre, hát ő is egy ilyen tipikusan vonzó skót, egészségesen nagy önbizalommal úgy férfiúi, mint harcosi képeségeit illetően és álma-vágya, hogy ennek a különleges csapatnak a tagja lehessen. S természetesen jár hozzá egy nemes skót hölgy is – nem mindig a legfeltűnőbb fajtából –, aki majd a szívét megdobogtatja, sőt végleg elrabolja. Zárójelként megjegyzem, hogy ebben a sorozatban lassan mindenki rokon lesz mindenkivel, de nem fogom most a szereplők és klánok közötti rokoni kapcsolatokat boncolgatni, mert arra rámegy az egész nap.

Kenneth Southerland és Lady Mary történetének természetesen jó vége lesz, de amíg eljutunk a boldog végkifejletig bizony bőven van izgalmakban részünk. A cselekmény pörög és egy kicsit sem unalmas, annak ellenére, hogy azért már ennyi rész után bizonyos sablonosságot is fel lehet fedezni a történetben, például a szerelmesek soha nem lehetnek csak úgy símán egymáséi, azért előzőleg keményen meg kell harcolni, lehetőség szerint az angolokkal, és természetesen az ügy érdekében be kell veti a titkos csapattársakból is néhányat.

Kedveltem a történetet, néhol még meg is mosolyogtatott, és lelkesen várom a folytatásait – remélem nem hiába –, nagy valószínűség szerint ezzel az érzéssel nem vagyok egyedül.

Ajánlom első sorban a sorozat szerelemeseinek, valamint azoknak, akik kedvelik a klasszikus romantikus történeteket, a skótokat és az izgalmakkal társított romantikát. De természetesen ízlések és pofonok…

 A sorozatból magyar nyelven már megjelent:

1. A Harcos, 2014

The Chief, 2010

2. A Sólyom, 2014

The Hawk, 2010

3. Az Őrszem, 2015

The Ranger, 2010

4. A Vipera, 2016

The Viper, 2011

5. A Szent, 2016

The Saint, 2012

Jennifer Ashley - Az elrabolt menyasszony

Mackenzie fivérek 8

Edinburgh, ​1745

Stuart Károly skót trónkövetelő a felföldi klánok egy részét maga mellé állítva bevonul Edinburgh-be, hogy a várost az angoloktól visszaszerezve onnan London felé induljon. Ám Cullodennél véres vereséget szenvednek az ún. jakobita felkelés támogatói, s ezzel az önálló skót királyság lehetősége szertefoszlik.

E történelmi esemény színpadára helyezi az írónő a Mackenzie családról szóló regénysorozatának legújabb kötetét, amely visszavezeti az olvasót kedves hőseink múltjába, az Öreg Malcolm néven emlegetett ős életéhez. 

Az elrabolt menyasszony című könyvben Malcolm huszonöt éves, kiváló harcos és felderítő, gondos földbirtokos, és övé a legremekebb malátawhisky egész Skóciában. Edingburgh-ben egy estélyen fedezi fel magának egy befolyásos angol politikus György király jobb keze Lord Wilfort lányát. Lady Mary jól nevelt, apja óhajának mindig engedelmeskedő leány, egy angol nemes menyasszonya, bár éppen húga szökését szervezi egy jó nevű angol család legkisebb nem sok vagyonra esélyes fiával.

Ebben a kalandban vállal segítő szerepet Malcolm, aki így reméli elnyerni szíve hölgyének jóindulatát és nem is csalódik. Mary és Mal az időközben fellángoló jakobita felkelés hadszíntereit kerülgetve a Mackenzie család ősi fészkébe, Kilmorgan várába szökik, ahol Mal és négy fivére, valamint megözvegyült, mogorva apjuk, Kilmorgan hercege él. A felkelés elfojtására érkező angol csapatok azonban Mal távollétében felgyújtják Kilmorgant, s a lányt magukkal hurcolják. Malcolm kedvese nyomába ered, megmenti, s örök hűséget esküsznek egymásnak.

A megpróbáltatásoknak azonban itt nincs vége. A nevezetes cullodeni csatában a Mackenzie család tagjai közül is többen elvszenek a krónikák szerint egyedül Malcolm élte túl az összecsapást. Ezt azonban Mary nem tudta, s abban a hitben, hogy szerelme halott, elfogadja egy angol tiszt oltalmát, s hazatér apja házába, Lincolnshire-be.

Egyik éjjel az ablaka alatt megjelenik Malcolm, aki él és virul! A fiatalok újra a szökést választják, ezúttal a cél Párizs, ahol Mary legnagyobb meglepetésére a Mackenzie család több életben maradt tagjával találkoznak.

Kossuth, 2017

Eredeti mű: Jennifer Ashley – The Stolen Mackenzie Bride, Berkley, New York, 2015

Ezt most miért kellett? Mármint ezt a bazinagy fülszöveget megírni, ami minden érdekes dolgot előre le is lő a történetből…

Elfogultság ide vagy oda – mert elfogult vagyok a Mackenzie-kkel kapcsolatban is –, én ennek minden szavát, minden sorát úgy imádtam, ahogy volt.

Aki képben van a Mackenzie fivérek sorozattal – volt már belőle számszerint nyolc rész magyar nyelven is – az tudja, hogy kicsoda is a főhősünk, Malcolm Mackenzie. Igen bizony, az előző részekből ismert Mackenziek ősatyja, Kilmorgan új kastélyának a megálmodója és építője, az akit az eddigi részekben az Öreg, vagy az Őrült Malcolmként ismertünk meg.

Időben olyan jó száz évvel az általunk ismert Mackenzie-k előtt járunk és a népes családban valamennyi ismerősünknek abban az korban is van egy hasonmása. Értem ez alatt, hogy mindkét generációban van egy testvér aki szenzációsan fest, egy másik, akinek politikai ambiciói vannak,  vagy amelyik az összes többi testvérre vigyáz a maga módján. Még az öreg herceg is hasonlít későbbi társára, azzal a különbséggel, hogy Malcolm apja szimpatikus volt mikor magából kikelve üvöltött, míg későbbi leszármazottja egyszerűen az őrület határáig gonosz.

A sorozat rajongói már tudják, hogy főhősünk az egyetlen aki a cullondeni csatából élve kikerült, apja – az aktuális herceg – és négy testvére odaveszett. De vajon igaz-e? S ha nem, akkor miért a Tökmagnak csúfolt Malcolm lesz a következő Kilmorgan herceg, mikor ő volt  a legfiatlabb az öt fiútestvér közül? - tulajdonképpen hat, de egyikük a történet idején már halott.

Mindez magától értetődően kiderül a történetből, mint ahogy az is, hogy a politikai harcoktól magát elhatároló Mackenzie család miként keveredett mégis bele az örök angol-skót konfliktusba és mi lesz ennek az eredménye, valamint a következménye a családra vonatkozóan.

Természetesen romantikus szála is van a történetnek, hiszen Mary Mackenzie-t is ismerjük már az előző részekben elhangzó visszaelmékezésekből, ha nem másért, a közte és Malcolm között levő fergeteges szerelem miatt. A történetben szereplő újabb skót függetlenségi törekvés mellett Malcolm és Mary szerelme adja meg azt a pluszt, ami még tökéletesebbé teszi a regényt. És igen, van benne erotika is, hiszen ezt már megszoktuk a szerzőtől: pontosan annyi van benne, amennyi kell, amennyit a történet magával hoz.

A két főhős érzelmi-érzéki kapcsolata, és főleg ennek kialakulása kicsit sem volt egyszerű. Hiszen Malcolm egy felföldi herceg legkisebb fia, ráadásul tehetős is és ezt bizony nem örökölte, hanem kétkezi munkával szerezte, Mary pedig egy jólnevelt, kötelességtudattól vezérelt angol virágszál, kinek élete értelme az apja által kijelölt úton való haladás, és ez az út apja és vőlegénye politikai befolyásának növelését hivatott szolgálni. Ugyanez a kötelességtudat lesz jellemző Mary-re akkor is, amikor Malcolm feleségeként rá marad a család dolgainak irányítása, hiszen a férfiak mind a háborúban vannak.

Mit mondjak még? Imádnivaló, pörgős, izgalmas, néhol vicces, néhol sikamlós és főleg váratlan fordulatokkal teli. IMÁDTAM! A rettenthetetlen Malcolm pedig rengeteg női szívet meg fog dobogtatni, annak ellenére, hogy nem a legjóképűbb fickónak írja le a szező. De skót, szexi és akkora mint egyháromajtós szekrény... és mi imádjuk az ilyen skót férfiakat

A jó hír pedig az, hogy még mindig nincs vége a sorozatnak. Hogy magyar nyelven mikorra várható a következő rész, nem tudom. Lehet levelezni ez ügyben a kiadóval.

Klasszikus romantikus könyvek szerelmeseinek ajánlott olvasmány, és nemcsak. Meg az ízlések és a pofonok…

A sorozat magyar nyelven megjelent részei a Kossuth Kiadó godozásában:

1. Lord Mackenzie tébolya, 2013

The Madness of Lord Ian Mackenzie

2. Lady Isabella botrányos házassága, 2013

Lady Isabella's Scandalous Marriage

3. Lord Cameron bűnei, 2013

The Many Sins of Lord Cameron

4. Hart hitvese, 2013

The Duke's Perfect Wife

5. Szabadító szerelem, 2014

The Seduction of Elliot McBride

5.5 A vad Mackenzie, 2015

The Untamed Mackenzie

6. Mackenzie férfias játékai, 2015

The Wicked Deeds of Daniel Mackenzie

7. A tökéletes nevelőnő, 2016

Rules for a Proper Governess

További, angol nyelvű részek:

4.5 A Mackenzie Family Cjristmas

6.5 Scandal and the Ducess

8.5 A Mackenzie Clan Gathering

9. Alec Mackenzie's Art of Seduction

10. The Devlish Lord Will - várható megjelenése: 2018

Katie Fforde - Tökéletes nyár

A bábaként dolgozó Emily látszólag tökéletesen elégedett az életével. Élvezi, hogy egyedülálló nőként kötöttségektől mentes lehet. Mégis változásra vágyik, ami érzelmileg is felüdülést jelentene a hétköznapok egyhangúságából. Így amikor legjobb barátnője, Rebecca felajánlja, hogy töltse a nyarat a hajóján főszakácsként, kapva kap az alkalmon.

Ám mielőtt igazán kiismerhetné magát a hajókonyhában, alkalmazkodnia kell új környezetéhez. Rebecca várandós, ezért egyre több feladatot ad át Emilynek, akinek még a féltékeny konyhai kisegítővel is meg kell küzdenie. Ott van továbbá Alasdair, a szívdöglesztő orvos, akit Emily mindenáron igyekszik nem észrevenni, hiszen ha beleszeret, új időszámítás kezdődik a számára. Vajon tényleg ez lesz élete legfelszabadultabb nyara?

A Francia kaland, a Tökéletes esküvő és számos egyéb nemzetközi bestseller szerzője e kötetében ismét egy lélekemelő, romantikus és szórakoztató történettel kedveskedik olvasóinak.

Libri, 2017

Eredeti mű: Katie Fforde – A Summer at Sea, Cornerstone, 2016

Katie Fforde tizennegyedik magyar nyelven megjelent könyve, és némi csúsztatással valamennyit el is olvastam. Volt ami határozottan szórakoztatott, volt ami kevésbé, de számomra valamennyi közül ez volt a leggyengébb produkció.

Ismerd meg Emily-t, a 35 éves szingli bábát, az otthoni szülés lelkes támogatóját és élharcosát. Elvakultan kiáll meggyőződései mellett, és eltúlozza saját fontosságát, még akkor is amikor talán jobb lenne hallgatni. Ne tessék félreérteni: bábának lenni nagyon is szép és fontos dolog, és minden tiszteletem azoknak, akik ezt a hivatást folytatják, de a könyv mintha ezt kissé elbagatellizálta volna és inkább az otthoni szülés nagyszerűségére koncentrált. Nem áll szándékomban ennek előnyeit és hátrányait itt megvitatni, mindenkinek megvan róla a saját véleménye, hogy a szülés nemes aktusát hol és hogyan szeretné lebonyolítani, csak van egy olyan érzésem, hogy a szerző kizárólag az otthoni szülésre és az ezt segítő bábák fontosságára koncentrált, minden más szempontot mellőzve, vagy éppen negatívan véleményezve.

Tehát itt van a csodás Emily, akinek kényszerszbadságra kell mennie egy időre, mert épp a rossz apukával akasztotta össze a bajszát. S mit tesz a véletlen ördöge, skóciai barátnője – Rebecca – épp állást ajánl neki a nyárra, hiszen ő maga két gyermek anyja, a harmadikkal terhes, és már nem tudja ellátni a munkáját. Így lesz Emilyből szakács egy fura rendszer szerint működő gőzhajón, északon, a Skót Felföldön. Nem egy-két hétig, hanem az egész szezonra, ami ugye hónapokat jelent.

Zárójel: nagyon szeretnék én is egy ilyen idillikus társadalomban élni, hogy hosszú, fizetett szabadságokat vehessek ki, amikor az úri kedvem úgy diktálja.

Természetesen barátnőjének van egy özvegy sógora – a fülszövegben is említett Alasdair, aki mi más lehetne mint orvos, és aki természetesen az otthoni szülés nagy ellenzője. S hogy tovább fokozzuk a közhelyeket, Alasdair nagyon vonzó, nők által nagyon áhított és egy tündéri kislány apukája… és szabadidejében zenél is, mert miért ne? Ebben a könyvben kivétel nélkül minden szereplő halmozottan tehetséges és tökéletes abban amit épp csinál.

A felföldi gőzös-kaland idejére kissé felfüggesztődik a bábák dícshimnusza, és előtérbe kerül a kötés, abból is a Fair Isle minta, valamint a vidrák meglesése. Emily szakács a gőzösön, és természetesen pontosan olyan zseniális séf, mint bába. Senkit nem fog meglepetésként érni, hogy a gőzössel való furikázás befejeztével neki kell világra segítenie barátnője gyermekét, hogy közben odahaza varázsütésre mindenki imádni kezdi az otthonszülést, sőt már bővíteni is akarják a szülészetet és Emily-nek előléptetést helyeznek kilátásba. S történt ez a nagy pálfordulás csupán azért, mert az otthoni szülést legjobban ellenző professzor lebukott az egyik nővérrel. Mennyire nevetséges ez?

A történet tele van felesleges epizódokkal, olyan “teljen a hely” módon. Például fölösleges volt a rámenős Anne epizód, ami azt volt hivatott ismételten kihangsúlyozni, hogy mennyire kívánatos agglegény Alasdair – ezt már számtalanszor megbeszélték egymás között a nők. Szintén felesleges volt Rebecca (a kebelbarátnő) vaskalapos anyjának látogatása közvetlenül a szülés után, az egész hisztéria és berezelés ami ezzel járt, valamint a sok-sok teázás is. Tudom én, hogy az angolok mindent megoldanak egy-egy csésze teával, de még ők sem isznak ennyit, mint ahányszor a könyvben a teázás szerepelt… s ha mégis lenne olyan elvetemült angol, akinek minden vágya egy tein-mérgezés, miért kell ezt leírni százszor?

Chick lit, könnyű műfaj, alapból nem kell tőle sokat várni. Ennek ellenére unalmas volt, vontatott, erőltetett, kiszámítható. Kapkodik ide-oda a történetben és az egész olyan mintha rendelésre írta volna, hiszen túlzás nélkül elmondható, hogy az egész könyv óda az otthoni szülésnek és a bábáknak.

Nagybetűs fikció az egész történet, hiszen annak a valószínűsége, hogy mindez (vagy ennek töredéke) így megtörténjen nemhogy a nullával egyenlő, hanem nagyon negatív szférákba esik. Nálam ez nemcsak egyszerolvasós, de gyorsan felejtős is, de természetesen az ízlések és a pofonok…

Stephanie Laurens - Karácsony a Cynster-kastélyban

Cynster Saga 21, Cynster történetek 1

1837 decemberében a Cynster család fiatal tagjai a hóborította Casphairn Manorban töltik a karácsonyt. Ám ahol ők összejönnek, ott mindig megjelenik a szerelem is. Az ünnepi alkalom összehozza Danielt, Lucifer Cynster fiainak tanítóját és Claire-t, Gabriel Cynster lányának nevelőnőjét. Claire, aki egyszer már megégette magát, nem hiszi, hogy része lehet még a boldogságban. Daniel azonban – a házigazdák segítségével, akik egytől egyig született házasságszerzők – mindent elkövet, hogy meggyőzze a hölgyet őszinte szerelméről… 

Eközben az ifjú Cynsterek kilovagolnak karácsonyeste, és segélykiáltást hallanak. Lucillát nehéz szüléshez hívják, a többiek pedig vele tartanak. A pusztító vihar elvágja őket a külvilágtól, és a fiatalok szembesülnek életük első komoly megpróbáltatásával…

Harlequin, 2016

Eredeti mű: Stephanie Laurens – By Winter’s Delight, 2014

Pontosan nem tudom hányas része a Cynster Saganak, mert az írőnő honlapján a 21-es rész egy karácsonyi novellákat tartalmazó kötet és a további részeket már nem számozza… ez tehát 21. vagy 22., kinek hogy tetszik. A Goodreads 21. résznek sorolja, maradjunk ennyiben. De akárhányadik is lenne, akkor sem változtat a tényen, hogy magyar nyelven több rész nem jelent meg mint amennyi igen. A sorozat első magyar nyelven megjelent rész a tízedik volt, s azt a tizenharmadik követte, s újabb ugrás jött a Cynster-nővérek trilógiára, amit már más kiadónak köszönhetünk...

Minden egyes Cynster-történetnél elmondom, hogy rengetegen vannak és az előző kötetek hiányában kicsit elveszve lötyögsz, mert nem tudod ki kicsoda, milyen rokoni kapcsolatban áll a másikkal azon kívül, hogy mindenki Cynster. Most a kiadó volt olyan kedves és mindjárt az elején felsorolta valamennyi szereplőt kicsitől nagyig, kortól, nemtől, társadalmi státusztól és lábak számától függetlenül. És családfát is kapunk… azt hiszem, az eddig is volt. Vagy nem?

Nos, ez egy naaaaagyon karácsonyi történet, amiben több a szereplő, mint a cselekmény, és mivel már az összes kiházasítható korú Cynster járomba hajtotta a fejét, szerelmi szálnak az egyik Cynster család nevelőnőjét hozza össze a másik Cynster család házitanítójával egy eléggé blőd kis szerelmi történetben. A következő részben már a Cynsterek új generációja szerelmi történeteit olvashatjuk… és ők sincsenek kevesen, majd meglátod.

Több Cynster család – szerencsére nem valamennyi –, kicsitől nagyig, nevelőnőstől, nagymamástól, házitanítóstól Skóciába vonult karácsonyozni és az új évet is ott szeretnék köszönteni. A helyszín Richard és Catriona Cynster kastélya a Völgyben. Az ő történetük a Cynster Saga harmadik része és természetesen nem olvasható magyar nyelven, mert minek, de találkozhatsz velük a Cynster nővérek minisorozatban is. Richard és Catriona történetére igazán kiváncsi lettem volna és majd egy másik életben, amikor kizárólag olvasással fogok foglalkozni, az egész Cynster Saga-t elolvasom angolul, fülétől farkáig…

Tehát ott vagyunk Casphairn Manorban, és halálra unjuk magunkat a nevelőnők és házitanítók módszereinek a megismerése közben, mert engem igazán nem érdekelt hogyan csoportosítják a nebulókat és kinek mit szabad meg mit nem, ki hová ül és miért. Inkább többet mesélt volna a skót karácsonyi szokásokról, amivel nem igazán kényeztetett el minket, és amik nagyon különböznek az általunk ismert és megszokott móditól. S hogy a történet igazán nyálas legyen, egy kis skót hagyomány mellé  belekavarta a betlehemi születést is… mert nem kell nagy fantázia már az elején rájönni, hogy amikor Lucilla karácsony este szülést segíteni megy, az egész olyan mint a bibliai történet, azzal a különbséggel, hogy itt egy pici lány születik. S más nem is születhet, mint kislány, hiszen a Völgy patrónusa a Lady. S ha véletlenül nem lennél kitalálós formában amikor olvasod és csarnokelsőre nem kattanna be, hogy mit is kavart meg, hát néhány fejezettel később a szádba is rágja: ez pont olyan volt mint…

Úgy gondolom, hogy ebből is elég lett volna egy karácsonyi novella, amiben elérzékenyülve megismertük volna a Skóciában honos szokásokat, az izgalmat a pici lány születése jelentette volna és egye fene, még az is belefért volna, hogy a nevelőnő összejön a házitanítóval. De a házitanítóból hőst csinálni már túlzás volt. Az a jeges folyóból kimentett három gyerek-fejezet annyira kellett oda, mint a döglött lónak a patkó, de hát teljen a papír, s fogyjon a könyv…

Többször félretettem a könyvet, s végül csak a kiváncsiságom vett rá, hogy végigolvassam,. Meg az, hogy bevallottan Cynster-rajongó vagyok. Ebben a könyvben magáról a családról nem tudunk meg sokat, a történet valójában arra volt jó, hogy szépen felvezesse a következő részt, amiben a most megismert Lucilla és Thomas Carrick majd egymásratalál, ott a völgyben… Miért? Azt hitted ezzel a karácsonyi történettel vége van? Dehogy! A sorozat épp a 23. résznél tart angolul, és még sok Cynster van.

A következő rész: 

22. Lucilla szerencséje

Harlequin, (várhatóan) 2017, május 

The Tempting of Thomas Carrick

A sorozat előző, magyar nyelven megjelent részei:

10. A tökéletes szerető

Victoria, 2008

The Perfect Lover

13. A szerelem ára

Victoria, 2008

What Price Love?

Cynster nővérek-trológia

Gabo, 2015

16. Breckenridge vikomt, a megmentő

Viscount Breckenridge to Rescue

17. Eliza Cynster elrablása

In Pursuit of Eliza Cynster

18. Glencrae gróf zsákmánya

The Capture of the Earl of Glencrae

Cynster testvérek

Harlequin, 2016

19. Henrietta tévedése

And Then She Fell

20. Mary megszelídítése

The Taming of Ryder Cavanaugh