Jennifer Ashley - Az elrabolt menyasszony

Mackenzie fivérek 8

Edinburgh, ​1745

Stuart Károly skót trónkövetelő a felföldi klánok egy részét maga mellé állítva bevonul Edinburgh-be, hogy a várost az angoloktól visszaszerezve onnan London felé induljon. Ám Cullodennél véres vereséget szenvednek az ún. jakobita felkelés támogatói, s ezzel az önálló skót királyság lehetősége szertefoszlik.

E történelmi esemény színpadára helyezi az írónő a Mackenzie családról szóló regénysorozatának legújabb kötetét, amely visszavezeti az olvasót kedves hőseink múltjába, az Öreg Malcolm néven emlegetett ős életéhez. 

Az elrabolt menyasszony című könyvben Malcolm huszonöt éves, kiváló harcos és felderítő, gondos földbirtokos, és övé a legremekebb malátawhisky egész Skóciában. Edingburgh-ben egy estélyen fedezi fel magának egy befolyásos angol politikus György király jobb keze Lord Wilfort lányát. Lady Mary jól nevelt, apja óhajának mindig engedelmeskedő leány, egy angol nemes menyasszonya, bár éppen húga szökését szervezi egy jó nevű angol család legkisebb nem sok vagyonra esélyes fiával.

Ebben a kalandban vállal segítő szerepet Malcolm, aki így reméli elnyerni szíve hölgyének jóindulatát és nem is csalódik. Mary és Mal az időközben fellángoló jakobita felkelés hadszíntereit kerülgetve a Mackenzie család ősi fészkébe, Kilmorgan várába szökik, ahol Mal és négy fivére, valamint megözvegyült, mogorva apjuk, Kilmorgan hercege él. A felkelés elfojtására érkező angol csapatok azonban Mal távollétében felgyújtják Kilmorgant, s a lányt magukkal hurcolják. Malcolm kedvese nyomába ered, megmenti, s örök hűséget esküsznek egymásnak.

A megpróbáltatásoknak azonban itt nincs vége. A nevezetes cullodeni csatában a Mackenzie család tagjai közül is többen elvszenek a krónikák szerint egyedül Malcolm élte túl az összecsapást. Ezt azonban Mary nem tudta, s abban a hitben, hogy szerelme halott, elfogadja egy angol tiszt oltalmát, s hazatér apja házába, Lincolnshire-be.

Egyik éjjel az ablaka alatt megjelenik Malcolm, aki él és virul! A fiatalok újra a szökést választják, ezúttal a cél Párizs, ahol Mary legnagyobb meglepetésére a Mackenzie család több életben maradt tagjával találkoznak.

Kossuth, 2017

Eredeti mű: Jennifer Ashley – The Stolen Mackenzie Bride, Berkley, New York, 2015

Ezt most miért kellett? Mármint ezt a bazinagy fülszöveget megírni, ami minden érdekes dolgot előre le is lő a történetből…

Elfogultság ide vagy oda – mert elfogult vagyok a Mackenzie-kkel kapcsolatban is –, én ennek minden szavát, minden sorát úgy imádtam, ahogy volt.

Aki képben van a Mackenzie fivérek sorozattal – volt már belőle számszerint nyolc rész magyar nyelven is – az tudja, hogy kicsoda is a főhősünk, Malcolm Mackenzie. Igen bizony, az előző részekből ismert Mackenziek ősatyja, Kilmorgan új kastélyának a megálmodója és építője, az akit az eddigi részekben az Öreg, vagy az Őrült Malcolmként ismertünk meg.

Időben olyan jó száz évvel az általunk ismert Mackenzie-k előtt járunk és a népes családban valamennyi ismerősünknek abban az korban is van egy hasonmása. Értem ez alatt, hogy mindkét generációban van egy testvér aki szenzációsan fest, egy másik, akinek politikai ambiciói vannak,  vagy amelyik az összes többi testvérre vigyáz a maga módján. Még az öreg herceg is hasonlít későbbi társára, azzal a különbséggel, hogy Malcolm apja szimpatikus volt mikor magából kikelve üvöltött, míg későbbi leszármazottja egyszerűen az őrület határáig gonosz.

A sorozat rajongói már tudják, hogy főhősünk az egyetlen aki a cullondeni csatából élve kikerült, apja – az aktuális herceg – és négy testvére odaveszett. De vajon igaz-e? S ha nem, akkor miért a Tökmagnak csúfolt Malcolm lesz a következő Kilmorgan herceg, mikor ő volt  a legfiatlabb az öt fiútestvér közül? - tulajdonképpen hat, de egyikük a történet idején már halott.

Mindez magától értetődően kiderül a történetből, mint ahogy az is, hogy a politikai harcoktól magát elhatároló Mackenzie család miként keveredett mégis bele az örök angol-skót konfliktusba és mi lesz ennek az eredménye, valamint a következménye a családra vonatkozóan.

Természetesen romantikus szála is van a történetnek, hiszen Mary Mackenzie-t is ismerjük már az előző részekben elhangzó visszaelmékezésekből, ha nem másért, a közte és Malcolm között levő fergeteges szerelem miatt. A történetben szereplő újabb skót függetlenségi törekvés mellett Malcolm és Mary szerelme adja meg azt a pluszt, ami még tökéletesebbé teszi a regényt. És igen, van benne erotika is, hiszen ezt már megszoktuk a szerzőtől: pontosan annyi van benne, amennyi kell, amennyit a történet magával hoz.

A két főhős érzelmi-érzéki kapcsolata, és főleg ennek kialakulása kicsit sem volt egyszerű. Hiszen Malcolm egy felföldi herceg legkisebb fia, ráadásul tehetős is és ezt bizony nem örökölte, hanem kétkezi munkával szerezte, Mary pedig egy jólnevelt, kötelességtudattól vezérelt angol virágszál, kinek élete értelme az apja által kijelölt úton való haladás, és ez az út apja és vőlegénye politikai befolyásának növelését hivatott szolgálni. Ugyanez a kötelességtudat lesz jellemző Mary-re akkor is, amikor Malcolm feleségeként rá marad a család dolgainak irányítása, hiszen a férfiak mind a háborúban vannak.

Mit mondjak még? Imádnivaló, pörgős, izgalmas, néhol vicces, néhol sikamlós és főleg váratlan fordulatokkal teli. IMÁDTAM! A rettenthetetlen Malcolm pedig rengeteg női szívet meg fog dobogtatni, annak ellenére, hogy nem a legjóképűbb fickónak írja le a szező. De skót, szexi és akkora mint egyháromajtós szekrény... és mi imádjuk az ilyen skót férfiakat

A jó hír pedig az, hogy még mindig nincs vége a sorozatnak. Hogy magyar nyelven mikorra várható a következő rész, nem tudom. Lehet levelezni ez ügyben a kiadóval.

Klasszikus romantikus könyvek szerelmeseinek ajánlott olvasmány, és nemcsak. Meg az ízlések és a pofonok…

A sorozat magyar nyelven megjelent részei a Kossuth Kiadó godozásában:

1. Lord Mackenzie tébolya, 2013

The Madness of Lord Ian Mackenzie

2. Lady Isabella botrányos házassága, 2013

Lady Isabella's Scandalous Marriage

3. Lord Cameron bűnei, 2013

The Many Sins of Lord Cameron

4. Hart hitvese, 2013

The Duke's Perfect Wife

5. Szabadító szerelem, 2014

The Seduction of Elliot McBride

5.5 A vad Mackenzie, 2015

The Untamed Mackenzie

6. Mackenzie férfias játékai, 2015

The Wicked Deeds of Daniel Mackenzie

7. A tökéletes nevelőnő, 2016

Rules for a Proper Governess

További, angol nyelvű részek:

4.5 A Mackenzie Family Cjristmas

6.5 Scandal and the Ducess

8.5 A Mackenzie Clan Gathering

9. Alec Mackenzie's Art of Seduction

10. The Devlish Lord Will - várható megjelenése: 2018

Liz Fenton, Lisa Steinke - Ha lett egy másik életed

Vicces, lendületes, habkönnyű szórakozás. Elcserélnéd az életed máséval? Ne kívánd, mert megkapod! 

Casey és Rachel gyerekkoruk óta legjobb barátnők, pedig nagyon különbözően alakult az életük. 

Casey munkamániás televíziós. Sikeres pletykaműsorában a legnagyobb sztárokkal beszélget és karrierje egyre magasabbra ível. Esténként viszont üres luxuslakás várja és magánéletét egy remeterák is túl sivárnak tartaná. 

Rachel háromgyerekes háziasszony. Idejét kitölti a gyereknevelés és a család egyéb ügyes-bajos dolga. Már nem emlékszik rá, mikor volt utoljára kozmetikusnál, moziban, vagy a férjével kettesben egy étteremben. 

A húszéves érettségi találkozón vitatkozni kezdenek, kinek az élete sikerült jobban. A vitát azonban nem ők, hanem egy kéretlen csoda dönti el: másnap reggel egymás testében ébrednek.

Jill Mansell, Lindsey Kelk és Jennifer Weiner rajongóinak!

Lettero, 2017

Eredeti mű: Liz Fenton – Lisa Steinke – Your Perfect Life, 2014

A szerzőpáros első és eddig egyetlen magyar nyelven megjelent könyve.

Nagyon vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Egyrészt tényleg szórakoztató és habkönnyű. Másrészt kár volt ekkora feneket keríteni neki, mert a témát Hollywood már többször is kivesézte minden lehetséges formájában: pasiből lett nő és fordítva, anya-lánya cserélték össze identitásukat, barátnők, barátok cseréltek életet és még ki tudja mit, mert Hollywood nagyon találékony. Szóval nem igazán eredeti az ötlet és a megoldások sem, hiszen alapból standard felállást kapunk: karrierista díva versus slamp háziasszony, és persze mindekettejüknek a másik élete kellene.

Nem kell különösebben bemutatni a történet két főszereplőjét, bőven elég az, amit a fülszöveg ír róluk. Legalábbis a kiváncsiság felkeltésére mindenképpen és a fülszövegben leírt minden szó igaz.

Rachel és Casey barátsága még az iskolában kezdődött és azóta is tart, annak ellenére, hogy más-más életútat választottak. Rachel a főiskolán terhes maradt és feladta karrierálmait a családért, most fáradt, túlhajszolt, minden szempontból elhanyagolt háziasszony. Casey viszont szárnyal, egyre magasabbra és lassan semmi másra nincs ideje, még magára sem, annyira leköti a televíziózás.

A két nő a húszéves érettségi találkozón fut össze – mert annak ellenére, hogy egymás legjobb barátnői, hónapok óta nem beszélgettek személyesen és baráti kapcsolatuk a megbeszélt közös ebédek, találkák sorozatos lemondására korlátozódott. Most ott állnak a volt osztálytársakkal és mindketten tele vannak frusztrációval és irigységgel amiatt, amit ők nem érhettek el, de a másiknak megvan: Rachelnek Casey karriere kell, Caseynek pedig Rachel idillikus családja.

Ekkor lép közbe Brian, a titokzatos bármixer és két pohár piros ital. Másnap pedig a két nő egymás testében-házában-ágyában ébred: Rachel a szexi, és sovány Caseyként, Casey pedig a slamp és magával időhiány miatt nem foglalkozó Rachelként. S mindkettejüknek helyt kell állni a másik, idillikusnak és tökéletesnek tartott életében.

Ekkor derül ki, hogy a látszat mennyire csal. Casey karrierje állandóan veszélyben van a feltörekvő műmosolyú-műmellű fiatal lányok miatt, magánélete szinte nincs is, bár az anyagiakra nem panaszkodhat. Rachel házasságát pedig csak látszat tartja össze, a felek el vannak hidegülve egymástól és lassan csak a gyerekek az egyetlen közös pontjuk… meg a hitvesi ágy, amit jó ideje kizárólag alvásra használnak. Rachelnek (és férjének) három lánya van: két kamasz és véletlenül becsúszott, tündéri Charlotte baba - hogy az élvezeteket halmozva – a beugró Casey-vel együtt – egyszerre részesülhessünk a kamaszkor jellemző hisztijeiben és a babaság kakis pelenkáiban.

Magától értetődik, hogy a csere majd rávezeti a két hősnőt arra, hogy mennyire rosszul ítélték meg a másik életét, sikereit, családját és hogy mindketten milyen nagyon szeretnék vissza a saját életüket, melyet ezentúl bölcsebben fognak élni. S akkor máris jön a teperés, találják meg a titokzatos Briant és mindenki kapja vissza a saját, tökéletes életét. Érzéseim szerint az egész könyv egy kisebb óda volt a család fontosságáról és nagyszerűségéről.

A habkönnyű szorákozáson túl két egyetemesen érvényes alapigazságot is kimondanak a szerzők: jól gondold meg mit kívánsz, mert beteljesülhet és csak akkor tudunk igazán értékelni valamit amikor már elveszítettük. S ez így igaz.

Egyetlen délután-este kiolvasható. Bár nem annyira vicces, mint ahogy a fülszöveg ezt sugallja, de mindenképpen szórakoztató… meg az ízlések és a pofonok…

Mary Alice Monroe - Nyári emlékek

Nyári emlékek 1

Marietta ​Muir csodás tengerparti otthona, amelyet egykor gyerekzsivaj töltött meg, mostanra némaságba burkolózott. Az idős asszonyt ritkán látogatják meg unokái, akik hajdan / régen / sok évvel ezelőtt minden nyári vakációjukat nála töltötték. Marietta ezt megelégelve meghívónak álcázott ultimátumot küld az azóta már felnőtté lett három lánynak, Dorának, Carsonnak és Harpernek, hogy nála töltsék a nyarat, és vele együtt ünnepeljék az asszony nyolcvanadik születésnapját. Nem titkolt szándéka, hogy a nyári emlékeket megidézve megerősítse a testvérek közötti, korábban igen szoros köteléket. Maga sem tudhatja azonban, hogy a terve miként sül el: a három igencsak különböző női életút fonala összefonható-e még, vagy örökre szétfutnak a világban.

Mary Alice Monroe szívmelengető és magával ragadó trilógiájának első kötetében Carsoné, a szabad szellemű fotósé, a tenger szerelmeséé a főszerep. Csak sodródik az árral, nem találja a helyét a világban, ezért kapóra jön neki a nagyanyja meghívása. Kiderül azonban, hogy még a meseszép dél-karolinai vidéken sem lelhet megnyugvást a lelkét sanyargató démonoktól, mígnem egy vonzó férfi és egy különleges barát segítségével újra fel nem fedezi a családi kötelékek, a megbocsátás és a szeretet erejét, és rá nem talál önmagára.

General Press, 2015

Eredeti mű: Mary Alice Monroe – The Summer Girls, 2013

“– (…) Sose felejtsd el, hogy az életben vannak pletykák és a családi titkok! Tolerálhatjuk a locsogást, de megbocsáthatatlan vétek a családi köteléket megszakítani.”*

A Nyári emlékek az azonos nevű sorozat első része. A fülszöveg szerint egy trilógia, de igazándiból öt részből áll, amiből négy már meg is jelent magyar nyelven.

Tudtam, hogy több részes sorozat, ezért nem fogtam bele míg valamennyi része meg nem jelent magyar nyelven is – múlt hétig még nem tudtam egy ötödik rész létezéséről. S miközben a következő részekre vártam, olvastam a könyvről jót is, rosszat is… inkább rosszat, többnyire olyan emberektől, akik a szerző nevét félreolvasva másra vártak. Pech!

Kelemes nyári olvasmány, senki világát megrengetni nem fogja. Lesz szó benne környezetvédelemről, alkoholizmusról, autizmusról, delfinekről és szinte mindenről, amit el lehet képzelni… még nem jutottam a negyedik rész végéig, tehát bővülhet a lista. De első sorban családi kötelékekről van szó.

Sullivan’s Island Sea Breeze nevű házában él Marietta Muir. Szálegyedül, ha nem számítjuk Lucille-t,  a fekete bőrű házvezetőnőt, aki ennél azért sokkal több, hiszen ő Marietta bizalmasa, barátnője. Lucille-on és három unokáján kívül Mariettának senkije sincs és lassan a fényes déli elegancia és előkelőség is megkopik, hiszen fogytán a pénz és Marietta úgy dönt, hogy eladja a sok nemzedék óta a család tulajdonában levő házat és egy idősotthonba vonul. De mielőtt ezt megtenné, még egy utolsó nyarat szeretne a helyszínen tölteni unokái társaságában, akik egyetlen fia három különböző nővel kötött házasságából származnak, más-más géneket hoztak anyjaiktól, más-más nevelést kaptak és nem is igazán állnak közel egymáshoz.

Míg gyermekkorukban sok nyarat töltöttek a szigeten, mostanra a lányok évek óta nem jártak Marietta házába és minden meghívást különböző kifogásokkal hárítottak el. Tehát nem lesz könnyű őket a helyszínre csalni. A fiatal nőket Marietta nyolcvanadik születésnapja hozza a szigetre és megkezdődik a kaland, mert a lányok egyetlen közös vonása az apjuktól kapott nevük, ugyanis a zaklatott lelkű és hányatott életű férfi híres amerikai írókról nevezte el lányait. És csupán ennyi apai törődése lányai iránt.

Dora (Eudora) a legidősebb. Igazi déli úrinő, ennek nevelték és pontosan azzal is foglalkozik, mint a déli elit asszonyai: férjhez megy, gyermeket szül, a családnak él és jótékonykodik, valamit tovább ápolja a déli szokásokat. Csakhogy egyetlen gyermeke, Nate, az autizmus egyik formájában, Asperger-szindrómában szenved és Dora élete e köré épül, míg azon kapja magát, hogy férje kiköltözik közös házukból és indul a válás.

Carson, a középső lány, Dora francia babysitterének lánya. Mivel ő töltötte a legtöbb időt nyughatatlan természetű apjával, ez nem kis nyomot hagyott benne. Alkoholproblémái vannak, munkáját is emiatt vesztette el, tehát neki is kapóra jön a meghívás. Imád szörfölni, imádja a veszélyt, az adrenalint… és a delfineket. Kicsit nyughatatlan, kicsit gyökértelen és kötődési problémái vannak.

Harper hármuk közül a legfiatalabb. Előkelő angol családból származó anyja spermadonornak használta apját, aki megismerkedésük idején írói álmokat dédelgetett és mivel a nő egy kiadó szerkesztője volt, abban reménykedett, hogy a segítségével megvalósíthatja álmait. Még meg sem száradt a tinta házassági bizonyítványukon és a nő máris kipenderítette a szépreményű Parker Muirt, közös lányukat pedig kemény kézzel nevelte és a Muir család ellen hangolta minden szavával, cselekedetével. Georgiana James saját magán kívül csak a karrierje iránt viseltetett  imádattal, minden más elhanyagolható volt. Harper olyan félénk és visszahúzódó lett parancsolgató anyja miatt mint egy kisegér és igazi szórakozást, törődést, szeretetet csak a Sullivan’s Island-on töltött nyarak jelentettek.

Az ő történetüket ismerheted meg a Nyári emlékekből, illetve az utolsó Sullivan’s Islandon együtt töltött nyár egy részét. Valamennyiükét, mert bár Carson egy kicsit többet szerepel ebben a részben, mellette mindenki más is szóhoz jut. S miközben a lányok múltjával-jelenével ismerkedünk, fény derül a Muir család titkaira is… mert vannak titkaik bőven.

Szórakoztató irodalom kedvelőinek ajánlott, és nemcsak, mert azért komoly dolgokról is szó van az édes semmittevés közben. De természetesen ízlések és pofonok…

“– Ha semmi mást nem is tanultunk ezen a nyáron, azt biztosan mindnyájan a fejünkbe véssük, hogy a titok egy családban olyan, mint valami métely. Egyik hazugság a másik hátán. Végül az igazság mindig kiderül.” *

*Mary Alice Monroe – Nyári emlékek, General Press, 2015

További részek a General Press kiadó gondozásában:

2. Nyári fuvallat, 2016

The Summer Wind, 2014

3. Nyárutó, 2016

The Summer's End, 2015

4. Déli menyegző, 2017

A Lowcountry Wedding, 2016

 A sorozat ötödik, egyelőre csak angol nyelven elérhető része:

5. A Lowcountry Christmas

Susan Mallery - Sorsdöntő nyár

Szeder-sziget 1

Lehet, hogy Michelle Sanderson erős, független nőnek látszik, de legbelül ugyanaz a sebzett lelkű fiatal lány, aki tíz évvel ezelőtt elmenekült otthonról, és belépett a hadseregbe. Amikor leszerelése után visszatér a kis szeder-szigeti fogadóba, hogy átvegye az örökségét, legnagyobb bosszúságára olyasvalakit talál az igazgatói lakásban, akit soha életében nem akart viszontlátni. Carly Williams és ő régen szinte elválaszthatatlanok voltak, ám egy rút árulás tönkretette a barátságukat. Ráadásul most úgy tűnik, Carlyt is felelősség terheli azért, hogy a fogadót az árverés réme fenyegeti. A közös cél, a szálló megmentése érdekében a két barátnő fegyverszünetet köt. De ahhoz, hogy túlléphessenek a csalódásaikon, és megtalálják a boldogságukat két remek férfi oldalán, egy sikeres idénynél azért többre van szükségük: némi szerencsére, szerelemre meg egy gyönyörű nyárra…

HarperCollins Magyarország, 2017

Eredeti mű: Susan Mallery – Barefoot Season

Nem igazán értem, hogy a Harlequin Magyarország most HarperCollins Magyarország lett, vagy csak az elnevezés váltakozik annak függvényében, hogy a cég melyik kiadványáról, sorozatáról van szó? No, de teljesen mindegy mi a kiadó neve, ameddig szépen, sorban hozza az olvasóknak Susan Mallery könyveit... és nemcsak.

Az új sorozat – Szeder-sziget – három részes és juhéé!! az elsővel kezdjük, nem maradt ki semmi előtte. A kiadó nem igazán szokta abbahagyni megkezdett sorozatai megjelentetését, gondolom nem most akar a szokásán változtatni, tehát fenntartásokkal, de ki merem jelenteni, hogy valamennyi részére számíthatunk magyar nyelven. Hogy még az idén megkapjuk-e a második részt, nem tudom, de a remény hal meg utoljára. Én nagyon szeretném, de annyira optimista azért nem vagyok, hogy a harmadik részben is reménykedjem. Egyébként is kellemes meglepetés volt, mert nem számítottam arra, hogy A csodálatos Titan-lányok után, ilyen hamar, újabb Susan Mallery sorozat következik.

A Szeder-sziget az az idillikus hely, ahová mindenki szívesen menne nyaralni, vagy akár letelepedni, új életet kezdeni. S ahogy a neve is mutatja, itt minden a szederről szól, ez majd megmutatkozik a történet egy-egy pontján, amikor a fogadó menüjéről lesz szó. Tíz évnyi távollét után ide érkezik haza a lábadozó Michelle, hogy átvegye jogos örökségét, a Szeder-sziget fogadót, amit még gyermekként apja íratott rá és néhány hónappal korábban bekövetkezett haláláig az anyja vezetett.

Csakhogy a fogadót most Carly, Michelle gyermekkori barátnője vezeti, akivel kapcsolatuk kicsit sem baráti több okból sem. Azon kívül, hogy ifjú hajadonként mindketten ugyanarra a fickóra vetettek szemet – Carly volt végül a peches aki férjhezment hozzá –, az sem segít, hogy Michelle apja Carly anyjával szökött meg és azóta is boldogan élnek.

Michelle-t sorozatosan érik a meglepetések, és egyik sem kellemes: a fogadó nem úgy néz ki, ahogy emlékszik rá, hanem ki van bővítve és mindenhol a százszorszépek vették át az uralmat. Régi szobájában a gyűlölt Carly lakik kilencéves lányával, a darvak továbbra is szabadon mászkálnak és oda piszkolnak ahová akarnak, a fogadó a csőd szélén áll és hatalmas banki kölcsönnel van megterhelve, a barátnőnek hátsó szándékai vannak és az alkalmazottak meglopják. Ehhez még hozzájön a poszttraumatikus stressz szindróma és egy csípőlövés… tehát mindebből valahogyan ki kellene másznia. S ha ez még mindig nem lenne elég, akkor bekopog a szerelem is, tovább bonyolítandó a dolgokat.

Mivel a két fiatal nőnek közös múltja van – és valamilyen formában a jelenük is összekapcsolódik –, nem kizárólag Michelle története ez a könyv, hanem párhúzamosan a Carly-é is. Kettejük barátsága megszakadt a múltban és többnyire félreértéseken, meg nem beszélt, ki nem mondott dolgokon csúszott el. Most pedig szükségük van egymásra, a kényszerű egymás elviselése lassan vált át bizalomba, ami a megbocsájtást is magával hozza mindkettejük számára – bár a végén azt a nagy családi összeborulást kissé túlzásnak tartottam. De ez fikció, az meg mindent elbír.

Határozottan szerettem a történetet, mert annyi bonyodalom, kavarás, visszaemlékezés és váratlan fordulat volt benne, hogy egyetlen pillanatig sem unatkoztam. Tehát most sem kellett csalódnom a szerzőben.

Az egyetlen dolog, ami némiképpen zavart… na jó, nem némiképpen, mert ezt kimondottan utálom és ez nem csak erre a könyvre vonatkozik… Na szóval, amit nem szerettem az a nagy, mellveregető amerikai hazafiasság, amivel már nem előszőr találkozhattunk a szerző műveiben. S ez most Michelle foglalkozásában materializálódik. Michelle ugye leszerelt katona és a környezete piedesztálra emeli és félistenként tekint rá, mert védte a hazát. Védte hát… Afganisztánban meg mit tudom én hol teljesített logisztikai szolgálatot, már az is kérdéses kinek a hazáját védte. Ez volt a hivatása, ő választotta, fizetésért tette. Mi több, a magánéleti kudrcai elől menekült a seregbe. Sajnálatos, hogy megsebesül, de kár nemzeti hőst csinálni belőle, mert akkor ilyen alapon szerte a nagyvilágon mindenki, akit az idők folyamán kötelező módon besoroztak, egy nemzeti hős. Ez Amerika, a túlzások világa.

Szórakoztató, elgondolkoztató és néhol megmosolyogtató történet régi barátságokról, családról, szerelemről, sérelmekről, úgy az emberi kapcsolatokról általában. A mellveregő amerikai felsőbbrendűség kivételével nagyon kedveltem és kiváncsian várom a következő részeket. Meg az ízlések és a pofonok…

A sorozat további, egyelőre csak angol nyelven:

2. Three Sisters

3. Evening Stars

Hóvégi Klasszikus: Mikszáth Kálmán - Szent Péter esernyője

Gyermekkorom kedvenc olvasmánya, még azelőtt fedeztem fel magamnak, mielőtt iskolai kötelezővé nem vált. Ha később kerül kezembe a könyv, akkor teljesen biztosan mellőzöm, mert ugye előítéleteink vannak azzal kapcsolatban, amit kötelezően akarnak a torkunkon lenyomni.

Film is készült belőle, nem is egy változat, gondolom mindenki látta már valamelyiket, csak nekem sikerült eddig elkerülnöm, bár legalább egyszer illene megnézni, ha nem egyébért, a parádés szereposztásért. Színpadi változatai is ismertek.

Szórakoztató és nagyon szerethető kisregény. 19. századi történet szerelemről, pénzről, legendák keletkezéséről. Igen, legenda keletkezéséről, hiszen már a cím is egy biblikus alakot említ.

A történet mindjárt a helyi monda keletkezésével kezdődik: a glogovai pap árva kishúga, Veronka az udvaron szundikál egy kosárban, mikor nagyidő kerekedik és mire a plébános észbekap, valaki már egy hatalmas esernyőt borított a kosár fölé a kisdedet megvédendő. S életre kell a szóbeszéd, mindenki mást látott, vagy vélt látni, de mindenképpen egy bibliai alakot magyaráztak bele a fura történésbe, ami – a helyi pletykagépezet szerint – maga az isteni csoda.

S közben Besztercebányán a tehetős Gregorics Pál összeszűrte a levet házvezetőnőjével és kapcsolatuk gyümölcse egy kisfiú lett, a későbbi Wibra György ügyvéd. De mivel a gyermeket hivatalosan sosem ismerte el, vagyonát el kellett dugnia a törvényes örökösök elől, hogy majd a gyermek lehessen a haszonélvező. Csakhogy ember tervez… a rokonok pedig mindent felforgatnak a vagyonért. Szószerint mindent.

Sok évvel később Veronka és Wibra György útja keresztezi egymást. Előbb a véletlen játszik közre, aztán az érdek, de a két fiatal együtt folytatja az utazást és meg is kedveli egymást. De ott van az a csúnya érdek, ami konfliktushelyzetet teremt, mert kell egy ilyen is a boldog végkifejlet előtt. 

Többször is olvastam már, bár ami azt illeti elég régen vettem elő utoljára, de a következő punnyadós délutánomra biztosan megvan az olvasnivaló. Igen, egyetlen délután el lehet olvasni, és minden bizonnyal mást is szórakoztatni fog, nem csak engem, mert a mesén túl humora is van. Klasszikus romantikus történetek kedvelőinek ajánlott olvasmány, amit kár lene kihagyni. De természetesen az ízlések meg a pofonok…

"A kor Jókai mellett legnépszerűbb írója, Mikszáth Kálmán (1847-1910) nem sokkal halála előtt, negyvenéves alkotói jubileumára rendezett ünnepségen azt mondta: „Én már körülbelül megírtam, ami énbennem volt. Megírtam azzal a tudattal, hogy azért nem jár nekem semmi különös érdem: hiszen azért, mert az ember az anyját szereti, még sohasem dicsértek meg senkit. Én csak a hazámat szerettem. Az nem igaz, hogy negyven évig dolgoztam. Én csak mulattam negyven évig." És végül így szólt az őt ünneplő közönséghez: „Méltóztassanak hazaoszolni azzal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog embert." Szavai nem túlzóak. Mikszáthnak többéves irodalmi próbálkozás, egzisztenciateremtés kísérlete, szegénység után a Tót atyafiak és A jó palócok sikere hozta csak meg az elismerést, az anyagi gondok megszűnését. Pályája ettől fogva töretlenül ívelt fölfelé; újból elvette feleségül azt a nőt, akit nyomorúságos helyzete miatt elhagyni kényszerült. Az írás öröme, az olvasók szeretete, a családi élet nyugalma jogán tarthatta magát boldog embernek. S nem patetikus, fedezet nélküli fordulat beszédében hazája iránt érzett szeretetének bevallása. Tiszta lelkiismerettel tette dolgát mint író, mint szerkesztő, mint képviselő, mint családapa. Az embereket szolgálta, tehát a hazáját is szolgálta. Azzal a bölcs derűvel, mely műveit is jellemzi. Tisztánlátás és elnézés - erre épül kedélyes szigorúsága. Mikszáth Kálmán írásaiban a romantika és a realizmus keveredik; korai műveiben, néhány későbbi alkotásában a romantikus meseszövés és alakteremtés a meghatározó, másutt inkább a realisztikus ábrázolásmód erőteljesebb. Ezért vezet át életműve Jókai Mórtól Móricz Zsigmondhoz; munkássága prózairodalmunk csúcsaihoz sorolható: hatásokat összegez és előremutat. A romantikus hatások és stílusjegyek egyik legszebb megnyilvánulása a Szent Péter esernyője (1895). A regény a szerelem diadalát fogalmazza meg a pénzvágy fölött. A két szálon futó történet két világot rajzol: a glogovai papét és a különc Gregorics Pálét. A pap és faluja meggazdagodását annak az esernyőnek köszönheti, melyet a népek Szent Pétertől eredeztetnek. Az író fricskája, hogy a „csodás" esernyő valójában egy bizarrnak tetsző cselekedet miatt nem hétköznapi: a nyelében rejtette el Gregorics Pál minden pénzét. Tette ezt rajongásig szeretett törvénytelen gyermekéért, szó szerint az ő életét óvta a sóvár rokonságtól. A különc halála megakadályozta, hogy az erkölcsileg jogos örökség a fiúra szálljon. Másképp alakul az esernyő és a benne levő pénz sorsa, mint ahogy az apa eltervezte. S a férfivá serdült gyermek, megsejtve az igazságot, az esernyő nyomába ered. A Szent Péter esernyője bája és derűje teszi, hogy az egyik legolvasottabb regénye ez Mikszáthnak. A mű optimizmusa a szerelem csodatevő erejét példázza. Hiszen a szerelem tényleg legyőzött mindent, még a legnehezebbet is: az emberben rejlő önzést. Hadüzenet a könyv a pénz vélt vagy valós mindenhatóságának. " 

Kaiser László

Negyvennyolc kiadást ért meg: az első 1895-ben, az utolsó 2017-ben.

“Levetkőzött, lefeküdt, de nem aludt. Az ő levetkőzése (ne méltóztassanak megijedni) nem lesz leírva részletesen, mert az megbotránkoztató jelenet a művelt emberi fogalmakban. Hogy miért? Hát tudom is én. Csúnya, tehát leírhatatlan. A nő levetkőzésében poézis van; ha jól van írva, a női test finom, bolondító illatát érzi ki a betűkből az olvasó a nyomdafesték helyett, de egy férfi levetkőzése, pfuj, említeni se merészelem. A szoknyához akár ódát, dithirambot szabad írni, de a nadrágnak »kimondhatatlan« a neve is. És miért? Hát isten tudja. És mit bizonyít? Talán azt, hogy a férfi inesztetikusabb teremtmény a nőnél? Alkalmasint csak azt, hogy aki az illőt és illetlent kigondolta, nagy szamár volt.”

Mikszáth Kálmán – Szent Péter esernyője