Sarah Addison Allen - A csodálatos Waverley-kert

Waverley család 1

A ​magas fallal körülvett kertben, elrejtve egy kicsiny, csendes ház mögé, a legkisebb kisvárosban van egy almafa, melyről az a hír járja, hogy különleges gyümölcsöt terem. Ebben a ragyogó első regényben Sarah Addison Allen erről az elvarázsolt fáról mesél, és azokról a rendkívüli emberekről, akik a kertet gondozzák… 

A varázslatos Waverley-kert 

A Waverley család tagjai mindig is különös emberek voltak. Sajátos képességeiknek köszönhetően még szülővárosukban, az Észak-Karolina állambeli Bascomban is idegenekként kezelik őket. Még a kertjük is messze földön híres makacs almafájáról, mely jövőbelátó almákat terem, és ehető virágairól, melyek különleges hatással vannak arra, aki elfogyasztja őket. A Waverley-k generációi gondozták már ezt a kertet. Múltjuk a földjébe ivódott. Ahogyan a jövőjük is. 

Claire Waverley sikeres party-szerviz vállalkozást működtet: különleges növényeiből ételeket készít. Sarkantyúvirágból, ami segít megőrizni a titkokat, és árvácskából, ami szófogadóvá teszi a gyerekeket, tátikából, amitől azt reméli, sikerül elterelnie magáról szerelmes szomszédja figyelmét. Megismerkedhetünk hajlott korú nénikéjével, Evanelle-lel is, aki arról híres, hogy meglepő ajándékokat osztogat mindenkinek, melyek később hátborzongatóan hasznosnak bizonyulnak. Ők a Waverley-k utolsó leszármazottai, és persze Claire rebellis húga, Sydney, aki az első adandó alkalommal elmenekült Bascomból, magára hagyva Claire-t, ahogyan anyjuk is tette évekkel korábban.
Amikor Sydney váratlanul hazatér saját kislányával, Claire csendes élete a feje tetejére áll – a védelmi vonallal együtt, melyet oly gondosan húzott meg sebezhető szíve körül. Amikor a két testvér ismét együtt él a házban, ahol felnőttek, Sydney számba veszi, mi mindent hagyott maga mögött, Claire pedig minden erejét megfeszítve próbálja begyógyítani a múlt sebeit. És a testvérek hamarosan rádöbbennek, hogy meg kell tanulniuk, hogyan bánjanak az örökségükkel és egymással, ha valaha még otthon szeretnék érezni magukat Bascomban.

Könyvmolyképző, 2010

Eredeti mű: Sarah Addison Allen – Garden Spells, 2007

“Vannak emberek, akik nem tudják, hogyan kell beleszeretni valakibe, éppúgy, mint hogy vannak olyanok, akik nem tudnak úszni. Először pánikba esnek, amikor be kell ugrani a vízbe. De azután rájönnek a módjára.”*

Ezt a könyvet legalább 4-5 évvel ezelőtt kaptam egy ismerőstől és úgy, ahogy volt félre is tettem. Mert nem volt hangulatom hozzá. Mert nem ismertem a szerzőt. Mert nem fogott meg a fülszöveg. Csak. Most, miután elolvastam, el kell mondanom, hogy bűn volt ennyi ideig mellőzni.

Néhány napja nézegettem a várható megjelenéseket több kiadó honlapján is, és akkor láttam, hogy a Könyvmolyképző az idén újabb könyvet jelentet meg a szerzőtől. Egyszerűen kiváncsi lettem, hogy mit tudhat a hölgy, ha sorban a negyedik könyve jelenik meg a kiadónál.

Bascom, Észak-Karolina, egy amerikai kisváros, amilyen ezrével van. Csakhogy ez a kisváros abban különbözik a többitől, hogy itt minden háznak, családnak megvan a maga titka – némelyeknek több is –, a maga története, a maga csontváza a szekrényben.

És még abban is különbözik a hozzá hasonló ezernyi kisvárostól, hogy itt él a Waverly család. Waverlyék, akik egy kicsit mindig kívülállók voltak, egy kicsit kitaszítottak, akikről azt suttogják, hogy különleges, természetfeletti képességeik vannak, akikről azt mesélik, hogy boszorkányok. S nemcsak ők különlegesek, hanem a kertjük is, ahol számtalan csodálatos növény mellett ott van az almafa, melynek a gyümölcséből fogyasztva megláthatod életed egy fontos eseményét. De hogy az örömteli-e vagy kétségbeejtő, nem tudhatod előre…

Csodálatosan megírt, nyugis történet, ami nemcsak a Waverley-lányokról szól, hanem egy egész kis közösségről, de valamilyen módon mégis,  valamilyen formában minden a Waverley-khez kapcsolódik a múlt történésein keresztül, vagy akár a jelen eseményeivel. 

S nemcsak a könyv nyelvezete csodálatos, hanem minden egyes szereplője az a maga módján: Clare Waveley, aki a parti-szervíz vállalkozását működteti és fél a szerelemtől, vagy Sydney, a hányatott sorsú húga, aki tagadja a Waverley-örökséget és történetünk idején erőszakos partnere elől menekül haza Bascomba kislányával együtt. Vagy Evanelle Franklin, a lányok idős rokona, aki kényszeres ajándékozó, de az ajándékba adott tárgyak egy idő után létszükségletté válnak a megajándékozottnak… Tyler, az új szomszéd, Hunter, a régi szerelem, Henry, a gyerekkori pajtás, Lester, Fred… valamennyien nagyon szerethetőek, még a negatív szereplők is, mint Emma Clark, aki a saját bizonytalanságának és összeférhetetlen anyjának áldozata.

A történetnek folytatása is van, mely angol nyelven 2015-ben jelent meg. Magyarul mikor, fogalmam sincs, a szerzőtől idén megjelenő könyv más lesz.

Ez egy kortárs történet családról, szerelemről, barátságról, melyben ott lapul egy csipetnyi mágia… pontosan annyi amennyi kell. Egy modern tündérmese, ami úgy jó, ahogy van. Itt nincsenek izlések és pofonok, ezt a könyvet el kell olvasni, mert megérint a belőle áradó varázslat, mert a lelkedhez szól, mert jól fogod érezni magad tőle…

Evanelle Franklin, a Waverly-lányok idős rokonának bölcsességéből*:

“Van valami művészi a férfiak fenekében. Ez minden, amit el lehet róluk mondani. Vagy legalábbis ez a lényeg.”

“Férfiak! Nem vagy képes együtt élni velük, de arra sem, hogy lelődd őket.”

“Az vagy, aki vagy, akár tetszik, akár nem, akkor már miért ne tetszene?”

*Sarah Addison Allen – A csodálatos Waverley-kert, Könyvmolyképző, 2010

Bella Andre - Hadd legyek az Igazi

A Sullivan család 6

Victoria Bennett, a fiatal és tehetséges szobrászművész tizenöt év után tér vissza szülővárosába, San Franciscóba, ahol egy fontos művészeti ösztöndíjra készül. A zsűri egyik tagja azonban szemet vet rá, így nemcsak ő, de a karrierje is veszélybe kerül. Vicki jól tudja, hogy legjobb barátja, a híres és rendkívül jóképű baseballjátékos, Ryan Sullivan a segítségére siet majd, hiszen a férfi az egyetlen, akiben középiskolás kora óta megbízik.

Ryan lelkesen fogadja Vicki visszatérését, és bármit megtenne, hogy megóvja őt a zsűritag zaklatásától – még abba is belemegy, hogy eljátsszák, egy párt alkotnak és eljegyezték egymást. Ám amikor színlelt csókjaik és simogatásaik egy rendkívül érzéki, mámoros éjszakába torkollnak, mindketten aggódni kezdenek, hogy örökre elrontották másfél évtizede tartó barátságukat.

Vajon életük legsúlyosabb hibáját követték el? Vagy pedig épp ellenkezőleg: a barátság és a szerelem tökéletes elegye csak most került elérhető közelségbe mindkettejük számára?

Kossuth, 2017

Eredeti mű: Bella Andre – Let Me Be the One, 2012

A pillanatnyilag 19 részes Sullivan családi saga hatodik részéhez érkeztünk el, ami ugyebár fura, ha arra gondolunk, hogy Sullivanék mindössze nyolcan vannak testvérek, és akik olvassák a sorozatot tisztában is vannak ezzel.

A magyarázat rém egyszerű: az első kilenc rész a San Franciscoban élő Sullivanok története, a következő hat rész a Seattlebe visz minket a család ottani ágához, az utána következők pedig a New Yorkban élőké. A rokonságra egyébként már most, ebben a részben is van célzás, mikoris Ryan felhívja unokatestvérét, hogy derítsen ki egyet s mást. Most hirtelen nem tudok visszaemlékezni, hogy ilyen távolabi rokonságra utaló cselekvések voltak-e az előző részekben is, bár valamennyi magyarul megjelent részt olvastam.

Hogy a kiadó tervezi-e az egész sorozat magyar nyelvű kiadását, és főleg milyen rendszerességgel, gőzöm sincs, nem jártam utána. Azt sem tudom, hogy angol nyelven meddig fog ez a sorozat húzódni, hány rokon van még hátra, esetleg egy idő után felnő a Sullivanek új generációja és ők is kapnak egy-egy könyvet… fogalmam nincs, remélhetőleg még a következő életem előtt vége lesz a sorozatnak.

Ryan Sullivan és Victoria Bennet történével ismerkedünk meg ebben a részben, s ez a történet tulajdonképpen tizenöt évvel korábban kezdődik, amikor a két főhős a középiskolában összetalálkozik, kissé viharosan, ami azt illeti. A fiú a baseballcsapat sztárja, a népszerű pomponlányok rajongják körül, a lány pedig egy állandóan költözködő katonacsalád kissé különc művészpalántája. A köztük levő nyilvánvaló különbségek dacára is a két fiatal összebarátkozik, gondosan titkolva egymás iránti érzéseiket és ez a barátság megmarad akkor is – igaz virtuálisan –, amikor Vicki családja egy idő után tovább költözik, más-más karriert választanak és Vicki a művészeti iskola után férjhez megy egy másik férfihez.

Azonban egy nap Vicky visszatér a városba, Ryan segítségét kéri és bebizonyosodik, hogy a régi tűz az elfojtva, de még mindig ott van. Ezzel veszi kezdetét kettejük felőttkori barátsága és az újabb kaland. Történetünk idején Ryan Sullivan már egy sztár baseballjátékos, Vicky pedig tehetséges agyagművész, elvált idősebb férjétől és épp egy művészeti ösztöndíjat pályázik meg.

Nem volt rossz, de eget rengető sem. Némileg vontatott és unalmas volt, ahogy egymást kerülgették és nem vallották be egymás iránti érzéseiket, mert ugye ez nehogy a barátságuk kárára menjen. Ahogy ez előre borítékolható, egy idő után mégiscsak férfi és nőként közelednek egymáshoz, tehát sok meglepetést nem hoz a könyv.

Valahogy kiszámítható volt az is, hogy a magát isten ajándékának tartó volt férj – aki szintén szobrászművész –, megpróbál majd keresztbetenni Vickinek és a karrierjének, ahogy az is várható volt, hogy az ösztöndíjbizotság egyik tagja mocskosan játszik és szexuális szolgáltatások ellenében ígérne nyílt utat az ösztöndíj megszerzéséhez. Ezen még csodálkozni sem kell, elég körülnézni, s máris lehet nyugtázni, hogy ilyen bizony van, bármennyire is sajnálatos, tehát ez a jelenség sem fikció.

Természetesen most is megvannak az előző részekből már ismert nagy, össznépi Sullivan-összeröffenések ilyen-olyan alkalomból, tehát a család szinte valamennyi régi és új tagjával találkozunk a történet egy pontján. És néha részletes leírást kapunk Ryan egy-egy játékbeli teljesítményéről is, ami nekem nagyon fölösleges volt, hiszen fogalmam sincs a baseball szabályairól és a játék, valamint a bajnokság menetéről, de az amerikai olvasótábor minden bizonnyal rajongott ezekért a részekért is.

Könnyű, kiszámítható, néhol vontatott, némi erotikával tarkított, lassan csordogáló történet. Ahogy haladunk előre, egyre jobban csökken lelkesedésem a sorozat iránt. Ez a rész nekem határozottan egyszer-olvasós marad, de hát nem vagyunk egyformák...

A sorozat magyar nyelven megyjelent részei:

1. A Sullivan család, Ulpius-ház, 2014

The Look of Love

2. Menekülés a szerelemtől, Ulpius-ház, 2014

From This Moment On

3. Most és mindörökké, Ulpius-ház, 2014

Can't Help Falling In Love

4. Örökké a tiéd, Kossuth, 2016

I Only Have Eyes for You

5. Csak téged látlak, Kossuth, 2016

If You Were Mine

További, angol nyelvű részek:

7. Come a Little Bit Closer

8. Always On My Mind

9. Kissing Undet the Mistletoe

9.5 One Perfect Night

10. The Way You Look Tonight

11. It must Be Your Love

                                                                                                     12. Just To Be With Your

                                                                                                    13. I Love How You Love Me

14. All I Ever Nééd Is You

14.5 Every Beat of My Heart

15. Now That I've Found You

16. Since I Fell for You

16.5 Sweeter Than Ever (2017-ben jelenik meg)

Nőnapra...

Hölgyek 

- kicsitől nagyig és kortól függetlenül -, 

legyen mosoly az arcotokon, s ez a mosoly tartson ki egészen jövő ilyenkorig.

még mindig ez a legjobb dal, ami nőnapkor eszembe jut...

Sylvia Day - Rabul ejtve

Crossfire 4

Végre itt a nemzetközi sikersorozat várva várt 4. része: Eva és Gideon szenvedélyes szerelmének története folytatódik

Gideon angyalkának hív, pedig ő a csoda az életemben. Az én gyönyörű, sebzett harcosom, aki elszántan küzd, hogy lemészárolja a démonjaimat, de a sajátjaival nem akar szembenézni. 

Fogadalmunknak még jobban össze kellett volna kovácsolnia bennünket, ám ehelyett felszaggatta a régi sebeket, felszínre hozta a fájdalmat, a bizonytalanságot. Éreztem, hogy Gideon kicsúszik a kezem közül, hogy legszörnyűbb félelmeim valóra válnak, hogy elveszítjük egymást… 

Életünk legboldogabb időszakára árnyékot vetett a múltja, és pusztulással fenyegetett mindent, amiért olyan keményen megdolgoztunk. Borzasztó válaszút elé kerültünk: vagy az ismerős, biztonságos lét, amit megismerkedésünk előtt éltünk, vagy a harc egy olyan jövőért, ami hirtelen lehetetlen, reménytelen álomnak tűnik…

Athenaeum, 2017

Eredeti mű: Sylvia Day – Captivated by You, Berkeley, New York, 2014

Hosszas várakozás-ígérgetések után végre felvállalta egy kiadó ennek a sorozatnak is a folyatásait. Ugye az öt részes Crossfire trilógia negyedik könyvéről van szó… Jesszusom, de szeretem ezt leírni: a trilógia ami több mint három részből áll!

Az első három részt még boldog Ulpiusos időkben olvastam, akkor gyors egymásutánjában letekertem őket és izgalmasnak találtam a történetet. Azt hittem ennyi volt, vége. Nos, nem annyi volt, hanem az írónő még hozzácsapott két részt.

Csak azt nem értem, hogy minek?

Igazándiból nem is nagyon emlékeztem az előző részekre, csak azt tudtam, hogy kedveltem, meg hogy mindenki David Gandy-t látta volna Gideon Cross szerepében, ha valaha vászonra kerül a történet. Mondjuk ez nem volt meglepő, mert Borsa Brown maffia-trilógiájának Massimójaként is őt látta a nagyérdemű, sőt Christian Greyként is, meg ki tudja még ki szerepét osztották volna rá. Szóval nem túl sok jött vissza az előzményekből, de gondoltam sebaj, olvasás közben majd visszajönnek a dolgok.

S így is történt, csak azt nem értettem miért kellett ezt a történetet tovább nyúzni-húzni, mert ebben a részben lényegében nem történik semmi érdemleges. Eva és Gideon vitatkozik-veszekedik, s ha épp nem, akkor bocsánat, de bagzanak mint a nyulak, úgy naponta 3-4-szer is. Mert az amit letekernek szenvedélyes, vad, szinte állatias szex és sok köze nincs a szeretkezéshez.

Igazságtalanság lenne azt mondani, hogy ezen kívül tényleg nem történik semmi, mert előkerülnek a csontvázak a szekrényből és friss házasságukat több tényező is fenyegeti. Mindkét részről, hiszen Eva életében ismét felbukkan és nyomul Brett Kline, a zenész, és az ominózus videófelvétel fenyegetése, Gideont pedig volt menyasszonya, Corinne és Anne Lucas, a pszichológus is környékezi… és ezzel most nagyon finoman fogalmaztam.

S közben szervezik a nagy, világra szóló lagzit, ez pedig további konfliktusokra ad okot a családtagok között, hiszen mindenkinek határozott elképzelése van arról, hogy milyennek akarja ezt látni és kicsit sem érdekli, hogy maguk a házasulandók hogyan képzelik el a nagy eseményt. És bármilyen furának hangzik, csupán néhány embernek van tudomása a nagy titokban megkötött házasságról – mondanom sem kell, hogy családtagjaik azt hiszik csupán jegyesek és akadnak közöttük olyanok, akik egy kicsit sem örülnek ennek a “jegyességnek”.

Történet pozitív hozadéka, hogy Gideon, ha nehezen is, nyögve nyelősen és forma kényszer hatására, de mégiscsak beszél pszichológusával a rémálmairól és főleg arról, ami kiváltotta ezeket. Túlzás lenne azt mondani, hogy megnyílik a terapeutának, de ez már haladás, bár csak egy picike lépés részéről. Ha memóriám nem csal Gideon mindössze 28 éves, de sokszor korához képest meglepő érettségről tett tanúbizonyságot, símán elhittem volna azt is, ha legalább tíz évvel idősebb.

Eva az Eva. Maga sem tudja mit akar, hogy akarja. Nem tud Gideon nélkül élni, de nem is hajlandó a férfi szabályai szerint játszani és elutasítja a férfi minden rá vonatkozó óvintézkedését. S bár nem szeretné újrakezdeni Brettel, azért mégis maradtak érzelmei iránta is.

“Fogadj magadba. Egészen fogadj el, jóban és rosszban! Mindenben. Fogadj el mindent, ami vagyok!”- és ez az, amit Eva nem tud feltételek nélkül megtenni

Ez két olyan ember története, akikben semmi közös nincs az egymás iránt érzett obszesszív szerelem és vad vágyon kívül. Valahogy nem emlékeztem, hogy az előző részekben is ennyire a kettejük közötti kémián lett volna a hangsúly. És fogalmam sincs mi jöhet még a hátralevő, ötödik részben.

Kicsit sem voltam elragadtatva a történettől (melyik történettől???), a folyamatos vitát, veszekedést és a túlfűtött erotikát leszámítva nagyon langyos volt. Mást, többet vártam az előzmények fényében, de hát nem vagyunk egyformák, meg az ízlések és a pofonok…

A Crossfire sorozat előző részei az Ulpius-ház Kiadó gondozásában:

1. Hozzád kötve, 2012

Bared to You

2. Melléd láncolva, 2012

Reflected in You

3. Egymásba fonódva, 2013

Entwined with You 

A soroztat ötödik része - magyarul mikor, ki tudja?

One with You

Lisa Kleypas - Botrány tavasszal

Wallflowers 5

  

Három sikertelen londoni szezon után Daisy Bowman apja félreérthetetlenül a lánya tudtára adja, muszáj férjet találnia. Azonnal! És ha Daisy nem képes megfelelő férfit fogni magának, akkor az ő választottjához kell feleségül mennie… a szívtelen és zárkózott Matthew Swifthez.

Daisy megretten. Egy Bowman sohasem ismeri el a vereségét, ezért úgy dönt, hogy mindent megtesz, hogy találjon magának valakit… bárkit… csak Matthew Swiftet ne! De nem számol Matthew vonzerejével, amely váratlanul éri… sem a férfi izzó érzékiségével, amely hamarosan olyan hevesen lángol fel, hogy egyikük sem tudja többé uralni. Daisy rájön, hogy talán éppen az a férfi válik álmai lovagjává, akit mindig is utált.

Ám abban az édes pillanatban, amikor megadja magát a sorsának, botrányos titok pattan ki… olyan titok, amely tönkrezúzhatja Matthew-t és a szenvedélyességében, ellenállhatatlanságában Daisy legvadabb képzeletét is felülmúló szerelmét.

Gabo, 2017

Eredeti mű: Lisa Kleypas – Scandal in Spring, 2006

Elérkeztünk a Wallflowers sorozat soron követekező, ötödik részéhez. Megjegyzem ezt még tavalyra ígérte a kiadó, sok mással egyetemben, de dícséretes, hogy ha késve is, de megkaptuk, ellentétben más kiadókkal akik a Napot, a Holdat és a fél csillagos eget megígérik, s ígéreteik materializálódása körülbelül lapos kőhöz két hét történik meg sohanapján.

Ahogy a fülszövegből már mindenki számára világos, ez a rész Daisy, a második Bowman-lány története – Lillian Bowmanét a sorozat harmadik részében olvashattuk (Ősszel történt) és ő azóta Lady Westcliff. Daisy a férjvadász-négyesfogat utolsó hajadon tagja.

A cserfes, álmodozó Daisy Bowman, aki nemcsak amerikai származású, hanem nem is egy különleges szépség, ahogy ezt sokan igyekeznek is a tudtára adni – kezdve a saját anyjával. Daisy, aki tulajdonképpen a franciásan előkelő Marguerite nevet kapta születésekor és nővére ragasztotta rá a Daisy becenevet mikor megtudta, hogy mindkét név margarétát jelent, csak az egyik franciául, a másik pedig angolul. Az a picike Daisy Bowman, aki úgy jellemzi magát, hogy ő nem alacsony, csak függőlegesen hátrányos helyzetű, és akiről a saját apja – akinek a szemében nem pupilla van, hanem dollárjelek –, azt mondja, hogy ő a korcs az alomban. S teszi ezt csupán azért mert Daisy más mint a többi gyereke. Ezért dönt úgy, hogy felhasználja a családi szappangyártó-biznisz érdekében és jobbkeze és bizalmasa, Matthew Swift nyakába varrja.

Helyileg ismét Stony Cross Parkban vagyunk, a Westcliff család kastélyában, mint a sorozatban már annyiszor. Ez a vendégeskedés Daisy utolsó dobása, hogy valaki mást találjon magának a gethes, langaléta és visszataszító Mr. Swift helyett. Csakhogy Daisy két éve nem látta már Mr Swiftet és az a férfi aki Stony Cross Parkban megjelenik főnöke hívására már nyomokban sem hasonlít a visszataszító, gethes és langaléta Mr. Swiftre.

S ha már vendégeskedés van Stony Cross Parkban, akkor természetesen jelen van a férjvadász-négyesfogat valamennyi tagja, férjestől, gyerekestől, mert ugye Annabelle-nek már gyermeke is van.

Annak ellenére, hogy a történet során kapunk bonyodalmat, izgalmat és humort bőven, nekem ez nem tetszett annyira, mint az előző két rész történései, de ezen nem azt kell érteni, hogy nem volt jó. De, igenis szórakoztató, vicces, megható, meg minden amit akarsz és elvársz egy klasszikus romantikus történettől, de nekem az előző két rész jobban tetszett. De természetesen ízlések és pofonok…

“Amikor Swift visszatért az asztalhoz, Isabelle félig szundikált és sóhajtozott közben, szorosan a kis szájába zárva a rögtönzött jeges zacskót.

 – Ó, Mr. Swift, milyen okos ötlet! – vette vissza hálálkodva a kislányát Annabelle. – Köszönöm.

 – Mit mondott neki? – akarta tudni Lillian.

 A férfi ránézett, és udvariasan válaszolt.

 – Arra gondoltam, hogy el kell vonnom a figyelmét addig is, amíg a jég elzsibbasztja az ínyét, ezért részletesen elmagyaráztam neki az 1792-es Platánfa Egyezményt.

 – Mi volt az? – Daisy most szólalt meg először, mióta a férfi a körükben tartózkodott.

 Swift ekkor ránézett, az arca hűvös és nyugodt volt, és Daisy egy pillanatra szinte azt hitte, csak álmodta az aznap reggel történteket. De teste, idegei még őrizték a férfi testének, kemény izmainak emlékét.

 – A Platánfa Egyezmény vezetett a New York-i tőzsde megalakulásához – felelte Swift. – Azt hittem, elég informatív vagyok, de úgy tűnik, az együttműködési megállapodásnál Isabelle kisasszony elvesztette az érdeklődését.

 – Értem, addig untatta a kicsit, amíg az elaludt.

 – Hallania kellene, amikor a harminchetes tőzsdeeséshez vezető piaci erők egyensúlyhiányáról beszélek. Azt mondják, jobb, mint a laudanum.”

 (Lisa Kleypas - Botrány tavasszal, Gabo, 2017)

A sorozat előző részei a Gabo Kiadó gondozásában:

1. Nem múló varázs, 2016

Again the Magic

2. Egy nyáréjszaka titkai , 2016

Secrets of a Summer Night

3. Ősszel történt, 2016

It Happened One Autumn

4. Az ördög télen, 2016

The Devil in Winter

A sorozat utolsó kötete májusban várható, szintén a Gabo Kiadótól, sem a magyar címét, sem a borítótervet nem láttam még sehol

A Wallflower Christmas