Crossfire 4
Végre itt a
nemzetközi sikersorozat várva várt 4. része: Eva és Gideon szenvedélyes
szerelmének története folytatódik
Gideon
angyalkának hív, pedig ő a csoda az életemben. Az én gyönyörű, sebzett
harcosom, aki elszántan küzd, hogy lemészárolja a démonjaimat, de a sajátjaival
nem akar szembenézni.
Fogadalmunknak
még jobban össze kellett volna kovácsolnia bennünket, ám ehelyett felszaggatta
a régi sebeket, felszínre hozta a fájdalmat, a bizonytalanságot. Éreztem, hogy
Gideon kicsúszik a kezem közül, hogy legszörnyűbb félelmeim valóra válnak, hogy
elveszítjük egymást…
Életünk
legboldogabb időszakára árnyékot vetett a múltja, és pusztulással fenyegetett
mindent, amiért olyan keményen megdolgoztunk. Borzasztó válaszút elé kerültünk:
vagy az ismerős, biztonságos lét, amit megismerkedésünk előtt éltünk, vagy a
harc egy olyan jövőért, ami hirtelen lehetetlen, reménytelen álomnak tűnik…
Athenaeum,
2017
Eredeti mű:
Sylvia Day – Captivated by You, Berkeley, New York, 2014
Hosszas
várakozás-ígérgetések után végre felvállalta egy kiadó ennek a sorozatnak is a
folyatásait. Ugye az öt részes Crossfire trilógia negyedik könyvéről van szó…
Jesszusom, de szeretem ezt leírni: a trilógia ami több mint három részből áll!
Az első három
részt még boldog Ulpiusos időkben olvastam, akkor gyors egymásutánjában
letekertem őket és izgalmasnak találtam a történetet. Azt hittem ennyi volt,
vége. Nos, nem annyi volt, hanem az írónő még hozzácsapott két részt.
Csak azt nem
értem, hogy minek?
Igazándiból
nem is nagyon emlékeztem az előző részekre, csak azt tudtam, hogy kedveltem,
meg hogy mindenki David Gandy-t látta volna Gideon Cross szerepében, ha valaha
vászonra kerül a történet. Mondjuk ez nem volt meglepő, mert Borsa Brown
maffia-trilógiájának Massimójaként is őt látta a nagyérdemű, sőt Christian
Greyként is, meg ki tudja még ki szerepét osztották volna rá. Szóval nem túl sok jött vissza az
előzményekből, de gondoltam sebaj, olvasás közben majd visszajönnek a dolgok.
S így is
történt, csak azt nem értettem miért kellett ezt a történetet tovább nyúzni-húzni,
mert ebben a részben lényegében nem történik semmi érdemleges. Eva és Gideon
vitatkozik-veszekedik, s ha épp nem, akkor bocsánat, de bagzanak mint a nyulak,
úgy naponta 3-4-szer is. Mert az amit letekernek szenvedélyes, vad, szinte
állatias szex és sok köze nincs a szeretkezéshez.
Igazságtalanság
lenne azt mondani, hogy ezen kívül tényleg nem történik semmi, mert előkerülnek
a csontvázak a szekrényből és friss házasságukat több tényező is fenyegeti.
Mindkét részről, hiszen Eva életében ismét felbukkan és nyomul Brett Kline, a
zenész, és az ominózus videófelvétel fenyegetése, Gideont pedig volt
menyasszonya, Corinne és Anne Lucas, a pszichológus is környékezi… és ezzel
most nagyon finoman fogalmaztam.
S közben
szervezik a nagy, világra szóló lagzit, ez pedig további konfliktusokra ad okot
a családtagok között, hiszen mindenkinek határozott elképzelése van arról, hogy
milyennek akarja ezt látni és kicsit sem érdekli, hogy maguk a házasulandók
hogyan képzelik el a nagy eseményt. És bármilyen furának hangzik, csupán néhány
embernek van tudomása a nagy titokban megkötött házasságról – mondanom sem
kell, hogy családtagjaik azt hiszik csupán jegyesek és akadnak közöttük
olyanok, akik egy kicsit sem örülnek ennek a “jegyességnek”.
Történet
pozitív hozadéka, hogy Gideon, ha nehezen is, nyögve nyelősen és forma kényszer
hatására, de mégiscsak beszél pszichológusával a rémálmairól és főleg arról, ami
kiváltotta ezeket. Túlzás lenne azt mondani, hogy megnyílik a terapeutának, de
ez már haladás, bár csak egy picike lépés részéről. Ha memóriám nem csal Gideon
mindössze 28 éves, de sokszor korához képest meglepő érettségről tett tanúbizonyságot,
símán elhittem volna azt is, ha legalább tíz évvel idősebb.
Eva az Eva.
Maga sem tudja mit akar, hogy akarja. Nem tud Gideon nélkül élni, de nem is
hajlandó a férfi szabályai szerint játszani és elutasítja a férfi minden rá
vonatkozó óvintézkedését. S bár nem szeretné újrakezdeni Brettel, azért mégis
maradtak érzelmei iránta is.
“Fogadj magadba. Egészen fogadj el, jóban és
rosszban! Mindenben. Fogadj el mindent, ami vagyok!”- és ez az, amit Eva nem
tud feltételek nélkül megtenni
Ez két olyan
ember története, akikben semmi közös nincs az egymás iránt érzett obszesszív
szerelem és vad vágyon kívül. Valahogy nem emlékeztem, hogy az előző részekben
is ennyire a kettejük közötti kémián lett volna a hangsúly. És fogalmam sincs mi jöhet
még a hátralevő, ötödik részben.
Kicsit sem
voltam elragadtatva a történettől (melyik történettől???), a folyamatos vitát,
veszekedést és a túlfűtött erotikát leszámítva nagyon langyos volt. Mást, többet vártam
az előzmények fényében, de hát nem vagyunk egyformák, meg az ízlések és a
pofonok…