Emma, a
londoni balett gyönyörű és sikeres balerinája egy nap súlyos térdsérülést
szenved. Ígéretes pályafutásának váratlanul vége szakad, szerelmi élete
romokban, álmai szertefoszlanak. Menekülni szeretne a sorsa elől, ha kell,
egészen a világ végéig. Egy titokzatos nagymamai örökség azonban mindent
megváltoztat, és Emmát a zajos nagyvárosi életből egy varázslatos és ismeretlen
földi édenkertbe repíti, ahol minden másképp van. Ami ott várja, az gyönyörű és
rémisztő is egyben. Szenvedélyes szerelmek, sötét titkok és kegyetlen
hazugságok szövevényes hálója, amit a családja generációkon át hordozott. És
egy síron túli üzenet, ami felforgatja az életét, és erőt ad az újrakezdéshez.
Megörökölhetőek a titkok? És a fájdalom? Átadhatja egy anya a lányának a boldogságot
vagy akár a szerelmet?
Atheneaum,
2013
Eredeti mű:
Kimberly Freeman – Wildflower Hill
Nem mostanában olvastam, de az este új olvasnivalót kerestem és ismét megláttam. Határozottan olyan könyv amit újra lehet és kell olvasni, és amit – méltatlanul – kevesen ismernek. Különösen ajánlom Zsu-nak, aki szeret családregényeket olvasni, bár a könyv csak a nagymama és az unoka történetét meséli el.
Ez egy olyan
könyv amit olvasnod kell, annak ellenére, hogy nem divatos, szorongásokkal és depresszióval teli amerikai
tiniregény, sem erotikától csöpögő, lelkiző szerelmi történet… és nem is könnyű
olvasmány.
A történet két szálon fut: jelen és múlt, Emma - az unoka és Beattie - a nagymama története, kezdve attól a pillanattól, amikor Beattie Blaxland fiatal házasként, jobb élet reményében megérkezik Ausztráliába, egészen addig, amíg Emma a lesérült balerina, megtalálja a saját boldogságát. Ausztrália, a 20-as-30-as évek “ígéret földje”, ami hírével ellentétben pontosan annyira tele van előítéletekkel és képmutató emberekkel mint bármely más hely a világon – ide érkezik Beattie, időben innen indulunk.
A történet két szálon fut: jelen és múlt, Emma - az unoka és Beattie - a nagymama története, kezdve attól a pillanattól, amikor Beattie Blaxland fiatal házasként, jobb élet reményében megérkezik Ausztráliába, egészen addig, amíg Emma a lesérült balerina, megtalálja a saját boldogságát. Ausztrália, a 20-as-30-as évek “ígéret földje”, ami hírével ellentétben pontosan annyira tele van előítéletekkel és képmutató emberekkel mint bármely más hely a világon – ide érkezik Beattie, időben innen indulunk.
Lesz akinek a
történetről Barbara Taylor Bradford Emma Harte saga-ja fog eszébe jutni, de ez
a könyv akkor is más (szerintem jobb, pörgősebb – márcsak azért is, mert itt
egyetlen kötet elég volt ahhoz, amihez Bradfordnak sok), bár Beattie Blaxland
is felépít egy birodalmat a semmiből, akárcsak Emma Harte… és Beattie egy
kicsit olyan konok, célratörő és erős nő, mint Scarlett O’Hara.
Nem tudnám megmondani, hogy kit szerettem jobban: Emmát vagy Beattie-t. Más-más személyiségek, más volt az életútjuk, ami pedig közös bennük, az az erő az újrakezdéshez.
Kár lenne kihagynod, mert egy teljesen más világot fogsz megismerni.