A következő címkéjű bejegyzések mutatása: humor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: humor. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. március 21., szerda

Cynthia Hand, Brodi Ashton, Jodi Meadows - Lady Jane

Lady Jane 1


A Maxim Könyvkiadó jelentette meg három sikeres young adult szerző Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows közös regényét Lady Jane címmel. Valós történelmi személyekkel kalandozhatunk ebben az alternatív valóságban Anglia trónjáért folyó cselszövések közepette.  Nyolc bloggerünk mutatja be ezt a humorban bővelkedő regényt, ahol mindennapos az emberek alakváltása a legkülönbözőbb lényekké. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk megfejtői között.



Edward ​még csak tizenhat éves, és már Anglia királya. De sajnos épp haldoklik, ami elég kellemetlen, ha azt nézzük, hogy inkább az első csókja tervezésével kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy kire is hagyja a trónt… 
Jane Edward unokatestvére, akit sokkal inkább érdekelnek a könyvek, mint a romantika. Szerencsétlenségére Edward beleegyezett a megházasításába, hogy ezzel bebiztosítsa a trónöröklését. Ráadásul van valami igen furcsa a neki kiválasztottban: Gifford ugyanis egy ló. De tényleg, a férfi minden egyes nap hajnalán egy nemesi szénafalóvá változik – csak hogy naplemente után a fogai között szénaszálakkal változhasson vissza emberré. Ettől eltekintve azért meg kell hagyni, hogy roppantul jóképű, és Jane szívében szép lassan hely szabadul fel számára is. 
A történet egyre zűrösebbé válik, ahogyan Edward, Jane és Gifford egy kolosszális összeesküvés közepén találják magukat. Miközben a királyság sorsa a tét, hőseinknek saját összeesküvést kell szőniük, számos harcot megvívniuk, kalandozniuk, s a szívük sem maradhat szárazon. De vajon sikerül véghezvinniük a tervüket, amíg a fejük még a helyén lehet?

Maxim, 2018
Eredeti mű: Cyntia Hand, Brodi Ashton, Jodi Meadows – My Lady Jane, 2016
Megrendelhető                Beleolvasó



Őszintén bevallom, hogy amikor felmerült ennek a turnénak az ötlete én benéztem a könyvet.  Egyszerűen összetévesztettem egy másik, azonos című írással, melynek főszereplője természetesen ugyanaz a Lady Jane.
Azt is be kell vallanom, hogy még soha nem olvastam olyan könyvet, amelynek több szerzője is lett volna – kivéve természetesen a szakkönyvek, de azok ugye nem tartoznak ide. A szerzők közül is csupán Cynthia Hand neve csengett ismerősen.
A címben szereplő Lady Jane valójában létezett, csak kevésbé ismert a mi tájainkon, hiszen nem volt olyan fontos szereplője a 16. századi angol történelemnek, bár aki valaha is a szigetország királynője volt, az megér legalább egy bekezdést.
A szerzők az előszóban hívták fel a figyelmet arra, hogy a történet egy valós tényből indul s ők maguk alakították át saját ízlésük szerint. Ez vett rá, hogy kis guglizást végezzek, s lám, Lady Jane Grey valóban létezett, tizenévesen összesen kilenc! napig Anglia királynője és valójában Sir Guilford Dudley felesége volt. Ígéretes királynői karrierje a Towerben végződött, ahol szó szerint elvesztette a koronát tartó testrészét. Nem kell történésznek lenni ahhoz, hogy tudjuk, ez bizony elég gyakran megtörtént a Towerben, és több vezető sorsa pecsételődött meg ott, mint a harctéren.
Ennek a Lady Jane-nek a történetét karolta fel a három írónő és alakította át egy nagyon szórakoztató, ifjúságnak szóló történetté, melyeket bőven megtűzdelt fantasy elemekkel is. Mondhatni kijavították azt, amit a történelem elrontott.
A fantasy elemeken az alkalváltást kell érteni és ne gondoljon senki vérfarkasokra, sárkányokra, meg ki tudja még mire, a történet szereplői egyszerűen állítokká változnak át. Természetesen nem mind, hanem csupán egy csoport rendelkezik ezzel a különleges képességgel. Ők az E∂ianok – ejtsd ethyánnak. Maga a hősnőnk is ehhez a csoporthoz tartozik, hiszen mikor úri kedve úgy diktálja, akkor egyszerűen vadászgörénnyé változik.
A szerzők által megalkotott történetben Jane, az épp uralkodó Edward rokona. S mivel Edward sajnálatos módon a betegségével foglalkozik s nem igazán az uralkodással, még hamarosan bekövetkező halála előtt el szeretné rendezni rokona sorsát. Abban a korban és Lady Jane poziciójában a lányoknak egyetlen lehetetősége volt: jól férjhezmenni. Ez természetesen azt jelentette, hogy a férfirokon kiválasztotta a számára megfelelő férjet, ami a család számára politikai támogatottságot is jelentett, nemcsak anyagit, a leányzó pedig vígan s dalolva beleegyezett, mert nem volt más választása.
Ez történik Jane-nel is, mikor Edward – aki mellesleg szintén E∂ian és vörös vércsévé tud változni – hozzáadja “Lord Guildfordhoz vagy Gilfordhoz vagy Gifford-isten-tudja-kicsodához”. Az illető úr meglehetősen jóképű és rendesen meg is dobogtatja Jane szívét, csupán egyetlen apró hibája van: nappal közönséges ló és csak éjszaka változik emberré.
Nagyon szórakoztató történet, mely terjedelme ellenére (500 oldal) nagyon könnyen olvasható és egy szikrát sem unalmas, mert minden van benne: kaland, szerelem, alakváltók, szerethető szereplők, csipetnyi valóság és trónviszályok, hiszen a történelem során Anglia trónja úgy vonzotta a viszályokat, mint a méz a legyet. 
Teljesen más volt, mint amire vártam, s ezt kéretik jó értelemben venni, tehát nem is baj, hogy eredetileg teljesen más könyvre gondoltam. Ez egy tündérmese volt, tündérek helyett E∂ianokkal, fergeteges humorral és remek szöveggel, ami néha hangosan megnevettetett. S a történetnek még nincs vége, hiszen a szerzők további két kötetet is terveznek, a második angol nyelvű megjelenése 2018-ra tervezett.
Ez első sorban egy ifjúságnak szóló történet, de korhatár nélkül olvasható, s természetesen ízlések és pofonok...


“Figyeljenek jól! Lecsippentettünk apróbb részleteket. Teljesen átrendeztünk jelentősebbeket. Néhány nevet megváltoztattunk az ártatlanok (és nem olyan ártatlanok) védelmében, vagy csak azért, mert egy nevet szörnyűnek találtunk, és jobban tetszett egy másik. Hozzáadtunk egy csipetnyi varázslatot, hogy érdekesebbé tegyük a dolgot. Szóval, tényleg bármi megtörténhet.
Úgy gondoljuk hát, hogy Jane történetének így kellett volna alakulnia”

 (Cynthia Hand, Brodi Ashton, Jodi Meadows - Lady Jane, Maxim, 2018)


A regény főbb szereplői E∂ianek, azaz alakváltók. A kiemelt betűket összeolvasva kapjátok meg a megoldást, ami a szereplő nevét és az állati alakját adja ki. Pl: Pet - kutya   A megfejtéseket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.







03.21 Betonka szerint a világ...
03.25 Dreamworld
03.31 CBooks


2018. február 9., péntek

Carole Matthews - Szeress karácsonykor


Lehet egy tökéletlen családnak tökéletes karácsonya?
Juliet Joyce él-hal a karácsonyért. Imádja a karácsonyi ajándékokat, a karácsonyfát díszestül, a karácsonyi pulykát, meg úgy általában mindent, ami karácsonyi. Idén is hagyja, hogy elsodorja az ünnep áradata, ha már a családi pokolnak épp karácsony táján kellett elszabadulnia. Fia, Tom elvesztette az állását, ráadásul rémes partnereket hoz a nyakára; állapotos lánya, Chloe hazaköltözött a kisfiával; apukája, Frank a saját szívfájdalmától szenved, míg anyukája, Rita napról napra szenilisebb. Vajon Rick, a férje, mikor elégeli meg a körös-körül örvénylő káoszt?
Ahogy közeledik a nagy nap, Juliet minden erejével azon van, hogy egyenesbe hozza a dolgokat, hiszen másra sem vágyik, mint hogy otthonukat karácsonykor betöltse a szeretet…


Ulpius-ház, 2013
Eredeti mű: Carole Matthews – With Love at Christmas, 2012


Igazság szerint nem nagyon kedvelem Carole Matthews írásait. A régebben olvasott Nyári ábrándok után megpróbálkoztam a Csokoládéimádók sorozattal is, de nem ment, és az első rész közepe táján fel is adtam. Ezért is került megjelenése után ennyi évvel későbben kezembe ez a könyv és meglehetősen szkeptikusan kezeltem a már említett okból, valamit azért is, mert nem rajongok a karácsonyi történetekért, ahogy a kommersz karácsonyért sem.
Találomra olvastam bele és alig néhány oldal után már az elejére lapoztam, mert kellemes csalódás ért… vagy jókor talált meg a könyv, mert vevő voltam arra a fergeteges humorra és tömény (ön)iróniára, ami az egész történetet jellemzi.
A történet hősnője Juliet Joyce és a cselekmény nagy részét ő maga meséli el egyes szám első személyben, kivéve azokat a részeket, ahol ő nincs jelen, viszont családjának tagjai igen. Ezeknek a részeknek az elmesélése a szerzőre marad, tehát E/3-ban íródtak.
Nem fogok a cselekmény mesélésébe belebonyolódni – túl sok amúgy sem történik –, helyette inkább bemutatom  Julietet és azt, amivel napi szinten szembe kell néznie. Negyvenöt körüli családos nő, egy ingatlanirodában dolgozik teljes állásban, annak ellenére, hogy padlófedő magánvállalkozó férje többet szeretné otthon látni a családi fészekben. Csakhogy azt is szerette volna, ha a negyvenes éveikre a gyermekeik már rég kirepültek és kettecskén újra mézesheteiket élhetnék, mellesleg a padlófedő biznisz sem megy mostanság olyan jól.
A gyermekeik természetesen kirepülnek azért, hogy nemsokára vissza is telepedjenek. Chloe gyerekestől költözik haza, mi több terhesen második gyermekével (tiszta szerencse, hogy ugyanattól a férfitől) és valahogy nem fekszik neki az anyaság, az ezzel járó gondok sem. Tom beleun a sűrű munkahelyváltoztatásba és kizárólag a szórakozásnak szenteli idejét… meg szexuális identitásának felfedezésére, ezért egyik nemet sem veti meg szerelmi kalandozásaiban.
A házban lakik még Rita, Juliet meglehetősen nehéz természetű anyja, aki egy nap gondolt egy merészet és elhagyta férjét. Róla jó lenne tudni, hogy az Alzheimer kerülgeti, vagy egy sokkal prózaibb demencia, de lehetetlen orvos közelébe vinni. Megismerjük Juliet apját is, Franket, aki miután felesége elhagyja hirtelen felfedezi, hogy ő tulajdonképpen saját neméhez vonzódik, s mivel sokkal fiatalabb párja hirtelen távozik az élők sorából, természetesen Frank is beköltözik a házba.
S mindemellett a család luxus-sufnijába egy titokzatos egyén kvártélyozza be magát, Juliet főnökének házasága csődben van és ennek minden gondját-baját Juliet nyakába zúdítja… és elképzelhető, hogy férjének, Ricknek, afférja van.
Történik mindez karácsony előtt, karácsonyi készülődések és sűrű havazás közepette.
Persze ez mind-mind komoly dolog, csupán Juliet hozzáállása teszi humorossá és néhol már-már túlzássá. Túlzás volt az is, hogy Chloe gyermeke természetesen karácsonyra születik meg, hogy hol és hogyan, nem részletezem. Túlzásnak tatottam azt a hozzáállást is, amivel Juliet az egye növekvő létszámú vasárnapi ebédhez viszonyult: egyetlen gondja további krumplihegyek pucolása volt.
Könnyed, humoros és szórakoztató, s ha ennél többet senki nem vár tőle, akkor egy kellemes, mosolyokkal teli estét lehet eltölteni a könyvvel. Karácsonyról szól, de természetesen az év bármely szakában olvasható. És az elmaradhatatlan ízlések és pofonok…


2017. november 4., szombat

Rhys Bowen - Holttest a fürdőkádban

Her Royal Spyness Mysteries 1

Ha Agatha Christie és P. G. Wodehouse együtt írna detektívregényt, ilyen lenne.
1932, London. A trónöröklési sorrendben Lady Victoria Georgiana Charlotte Eugenie az esélytelen harmincnegyedik helyen áll, és szegény, mint a templom egere. Miután lelécel a skóciai családi kastélyból, és ezzel megússza, hogy férjhez kelljen mennie Halpofához (Siegfried herceghez), Londonba költözik.
A fővárosban meglepő kalandok várnak rá: 
életében először saját magának kell begyújtania egy kandallóba, 
belezúg egy házasságra alkalmatlan, nagyon szexi ír nemesbe, 
inkognitóban házvezetőnői szolgálatot alapít, hogy ne kopjon fel az álla, 
a Királynő felkéri, hogy kémkedjen a szoknyapecér trónörökös után. 
De élete akkor vesz igazán új fordulatot, amikor holtan talál a fürdőszobájában egy férfit.
Lady Georgiana pontosan tudja, ki az illető: ez a francia idegen nemrégiben megzsarolta a családját, és azzal fenyegetőzött, hogy megszerzi a skóciai kastélyt. 
Lady Georgiana egyetlen módon tisztázhatja a helyzetet – ha mielőbb kideríti, ki volt a gyilkos.


Lettero, 2017
Eredeti mű: Rhys Bowman – Her Royal Spyness, 2007


A történet egy tizenegy (ha beleszámolom a 0.5-ös nyúlfarknyi novellát is, akkor már tizenkettő!) részes sorozat első része. A sorozat angol neve Her Royal Spyness Mysteries, amit esetleg Őkirályi Kémsége (még viccesebb lenne Spiclisége) Rejtélyei-nek lehetne magyarra fordítani. És remélem, hogy további részeivel is ismeretséget köthetünk magyar nyelven is.
Bevallom, Wodehouse nálam még várat magára, tehát meg nem tudnám mondani mennyire helytálló a fülszöveg kijelentése, mi szerint ha az említett úriember Agatha Christievel társulva írna detektívegényt, akkor valami ehhez hasonló lenne az eredmény. Azt viszont elmondhatom, hogy nagyon jól szórakoztam.
A történet a múlt század harmincas éveiben játszódik, hol máshol, mint az Egyesült Királyságban. Többnyire Londonban, de megismerkedhetünk a hősnő skóciai (meglehetősen lepukkant) otthonával is és a történet során vidéki kastélyokba-kúriákba is ellátogatunk.
A történettel együtt remek korképet is kapunk az angol felsőbb körök sznobériájából és nemcsak, hiszen a szereplők nem mindegyike tartozik az arsztokráciához, vagy az abban az időszakban már megjelent gazdag polgári körökhöz. Azt is meg kell említenem, hogy bár a történet úgy fikció, ahogy van, szereplői között valós személyek is szerepelnek, sőt valós történések is. Itt van például Mary királynő, akihez főhősnőnk bejáratos (a hátsó bejáraton), és aki kémkedéssel bízza meg. Vagy a kémkedés tárgya, a trónörökös David, aki mint VIII. Edward ül a királyság trónjára és később szerelme, az amerikai Wallis Simpson miatt lemond. Tehát időben ott vagyunk, amikor a trónörökös és Wallis Simpson románca kezd aggodalmat okozni a királyi házban és erről kellene hősnőnknek referálnia magának a királynőnek.
Csakhogy a dolgok nem ennyire egyszerűek, hiszen Georgienak, ahogy a családban és a barátai nevezik őlédiségét, más dolga is lenne.
Kicsoda is Georgie, aki – mint ahogy a fülszövegből is kiderül –, az esélytelen harmincnegyedik az Egyesült Királyság trónjára. Egy skót herceg második (botrányos) házasságából származó lánya, az első házasság biztosította a cím örökösét, aki most sznob és zsugori feleségével és családjával uralja a lepukkant kastélyt. Botrányos házasság azért, mert Georgie anyja egy egyszerű, de annál ambiciózusabb színésznő volt, nagyapja pedig közrendőr. Egyébként a szimpatikus nagyapával a történet során többször is találkozunk, ő néhányszor kisegíti unokáját a szorult helyzetből.
Tehát van nekünk egy félig-meddig előkelő származású hősnőnk, akit még lepukkant otthonából is kinézne sznob és sótlan sógornője, mert egy ellenszenves román herceghez akarja hozzáadni, egyetlen vasa sincs és akkor még habnak a tortán jön, hogy a családi kastély is idegen kézre kerülhet, mert a becses hercegi papa még életében elkártyázta a francia riviérán.
Georgie Londonig meg sem áll a menekülésből és itt kezdődik meg élete kalandja. Egyrészt a királynő bíza meg a trónörökös szemmeltartásával, másrészt a kastélyt követelő francia gazfickó holttestét a család londoni rezidenciájának fürdőkádjában találják, saját anyja – aki már sokadik férjét fogyasztja – rúgatja ki nehezen megszerzett állásából, ami az éhenhalástól megmenthetné (mert ugye egy lady nem dolgozik, inkább éhenhal). S ha ez még mindig nem lenne elég, akkor bizarr balesetek is történnek vele, amit mindenki az ügyetlensége számlájára ír. Mivel barátok, előkelő ismerősök és a frissen beszerzett szeretője is körülötte zsong, meg konfliktus is van bőviben, nem igazán lehet tudni, hogy ezek tényleg balesetek, vagy Georgie útjában van valakinek valamiért.
Az, hogy minden jól végződik, az inkább a szerencsének köszönhető és nem Georgie buzgó nyomozásának. A cselekmény elbonyolításában és egyszerre több szálon való futtatásában használt szerzői megoldások nagyon ötletesek voltak. Nem lehetett csarnokelsőre kitalálni, hogy tulajdonképpen mi is történik és ki mozgatja a szálakat.
Könnyű, de nem habos-babos történet, vicces jelenetekkel, kisebb-nagyobb csavarokkal. Miss Marple-nek nem kell félnie attól, hogy Georgie majd átveszi a helyét, de mindenképpen egy ígéretes sorozathősnőt ismerhettünk meg a személyében.
Egyetlen délután-este elolvasható, pörgős, szórakoztató, tehát mindenkinek, kohatár nélkül ajánlom… de természetesen az ízlések és a pofonok.


2017. november 2., csütörtök

Rita Falk - Gőzgombóc blues

Franz Eberhofer 2


Franz Eberhofer, a testestül-lelkestül bajor rendőr kellemes falusi mindennapjait újabb bosszantó események zavarják meg. Höpfl iskolaigazgató házának falára például valaki rikító piros festékkel felírta, hogy „DÖGÖLJ MEG, TE DISZNÓ!”. Önmagában a felirat még nem lenne főbenjáró bűncselekmény, azonban a zaklatott igazgató nemsokára nyomtalanul eltűnik, később pedig darabokra szabdalva bukkan fel ismét a vasúti sínek között. Öngyilkosság? Gyilkosság? Franz nyomozása gyorsan kideríti, hogy az igazgató nem volt éppen közkedvelt ember, ahogyan pedig egyre mélyebbre ássa magát az ügyben, a gyanúsítottak köre is egyre bővül. Franz azonban a Nagyi ínycsiklandó gőzgombócaiból erőt merítve rendületlenül halad az igazság felderítésének útján…
A jó krimik, a jó ételek és a jó humor kedvelőinek – Nagyi hamisítatlan bajor receptjeivel.


Művelt Nép, 2017
Eredeti mű: Rita Falk – Dampfnudelblues



“Vagy úgy. Szóval a kertünkben tényleg terem dohány. A legeldugottabb zugban, a fészer mögött. Azért ezt szeretném szemügyre venni, így feltápászkodom és elindulok a Nagyi nyomában.
A helyzet egyértelmű, nincs szükség alapos vizsgálatra.
– Vadkender – közlöm a Papával, amint visszaérek hozzá. A vállát vonogatja. – Szóval vadkendert termesztesz a kertemben – folytatom, ezúttal erőteljesebb hangnemben.”*

Üdv ismét Bajorországban, egészen pontosan Niederkaltenkirchenben (csak remélni tudom, hogy ezt most jól írtam le és nem maradt ki egyetlen betű sem), mindjárt ott Landshut mellett. Ugyanis itt lakik és áll szolgálatban Franz Eberhofer, mint a falu egyetlen, de annál rettenthetetlenebb rendőre... meg Ludwig, a kutyája
Azért ismét, mert ez a történet egy sorozat második része. Ami azt illeti szinte egy évet vártunk rá, s ki tudja mennyit fogunk majd várni a még hátralevő négy részre.
Akik olvasták a sorozat első részét, a Télikrumligombócot, azok nagyjából képben is vannak azzal, hogy mit várhatnak ettől a történettől, és főleg azzal, hogy kicsoda is Franz Eberhofer. Természetesen azon túl, hogy a falu egyetlen rendőre, aki az előző részben minden igyekezete ellenére megoldott egy négyes gyilkosságot. Bár az érdemeit némileg megnyirbálta a tény, hogy nem sokkal a dicső esemény után gyermekrabláshoz kért erősítést – kommandósok, helikopter, nyomkereső kutyák, meg minden hasonló finomság –, s közben csak az üzemanyag fogyott ki a tag kocsijából.
Nos, kicsoda is Franz Eberhofer, az anti-rendőr, minden rendfenntartó paródiája, aki egészen sajátos módon értelmezi a törvény és az igazságszolgáltatást? Egy büntetésből Münchenből szülőfalujába helyezett rendőr. Igen, elmondhatom miért volt a büntetés: társával, akivel mai napig barátok, egy pedofilt tartóztattak le. Rudi, a társ, flottul szétlőtte a fickó családi bizsuját és Franz szurkolt neki. Az esemény után Rudit menesztették a rendőrség kötelékéből, Franzot pedig eldugták a kis faluba, ahol elméletileg soha semmi nem történik. Csak mert Franz szeret a fegyver után kapkodni. Nagyon.
Elméletileg, mert gyakorlatilag itt is dolga van, bár nem minden egyes nap hoz neki fontos ügyeket. Néha be kell érnie házastársak közötti agresszióval, részeg gépkocsivezetőkkel, vagy épp vandálokkal, akik az iskolaigazgató házára írogatnak fenyegető üzeneteket.
Ez a rész pontosan erről az üzenetírogatásról szól, illetve arról, hová fajul el a dolog, hiszen Höpfl igazgató hamarosan eltűnik, majd brutálisan meg is gyilkolják. Hősünk természetesen buzgó nyomozásba kezd, s gyanúsított mint a tenger, mert Höpfl igazgatót minden második ember holtan szerette volna látni.
Franznak természetesen magánélete is van , hiszen az előző részből már tudjuk, hogy a szülői ház disznóóljában lakik – nem vicc, azt alakította át magának, hogy szabaduljon süket, de nagyon szerethető nagyanyjától, és füvet szívó, Beatles-t üvölttető apjától. Itt szokta meglátogatni őt barátnője, Susi, aki a polgármesteri hivatalban dolgozik és aki többre vágyik a barátnői státusznál, viszont erre Franz még nincs felkészülve.
S természetesen ismét felbukkan bátyja Leopold is, jövendőbeli harmadik feleségével (még a másodiktól sem vált el) a thai Panidával és kettejük szerelmének gyümölcsével.
“Uschinak hívják, a nagyanyja után. Mivel azonban ez a név az én meghalt mamámé, ezért én inkább Sushinak hívom. A Sushi sokkal jobban is illik hozzá: kicsi, ázsiai, göngyölt.”*
A kép testvér továbbra sem kedveli egymást. Leopold lenézi rendőr öccsét, hiszen neki könyvesboltja van és feleséget is fogyasztott már bőven, míg Franz nyálgépnek és érdekembernek nevezi bátyját. De neki köszönhetően új szerelem lép be Franz életébe aprócska unokahúga Uschi (Sushi, a Nagyorrú Törpe) személyében, aki első pillanattól ragaszkodik hozzá és csak az ő társaságában hajlandó aludni, vagy egyáltalán csendben maradni, bárhol is lennének. Franz természetesen kézzel-lábbal kapálózik e újféle kapcsolat ellen, de nem tud ellenállni a pöttöm kislánynak és széles, fogatlan vigyorának.
“Tökéletesen ellazulok. Sushi a hasamon fekszik, és szinte azonnal mély álomba merül. Egy perc és én is alszom.
Fantasztikusan jól nézhetünk ki így ketten, a kis vágottszemű meg én. Amikor ugyanis felébredek, a fürdő összes női látogatója ott áll körben körülöttünk és elragadtatottan bámulnak. Annyi telefonszámot nyomnak a kezembe, hogy az egész hátralévő életemre elég lenne.”*
A történet végére természetesen megkerül a gyilkos is, és közben ismét találkozhatunk a falu előző részből már ismert lakóival: a pletykafészek nőkkel, a kocsmárossal, a mészárossal, a polgármesterrel. Lassan már egészen otthonosan érezheti magát az olvasó ebben a közegben.
Nagyon kedveltem a történetet, mert végig szórakoztató volt és annak ellenére, hogy ez tulajdonképpen egy krimi, többször is hangosan megnevettetett. És a végén, természetesen, most is ott vannak a nagyi receptjei, lehet főzőcskézni. Nagyon remélem, hogy a folytatásokra nem kell ismét egy évet várni.
Ez egy fergeteges paródia, amit kár lenne kihagyni. Ajánlom első sorban azoknak, akik már ismerik az első részt, szerintem méltó folytatása annak, és mindenkinek, aki kedveli a könnyed műfajt, szeret nevetni és nem bánja, ha itt-ott egy kis gyilkosság is becsúszik a történetbe. Meg az ízlések és a pofonok...

* Rita Falk - Gőzgombóc blues, Művelt Nép, 2017


A sorozatból magyar nyelven már megjelent:


Művelt Nép, 2016
Winterkartoffelknödel

2017. október 26., csütörtök

Trisha Ashley - Csak magadra számíthatsz?

Előbb ​a házasság. Aztán a válás. Utána minden nő csak önmagára számíthat… 
Trisha Ashley legújabb regényében az újrakezdés áll a fókuszban. Mit tehetsz nőként válás után? Besavanyodsz, vagy felrázod magad? A Blogturné Klub négy bloggere eredt utána, hogy megismerje Trisha Ashley válaszát. Tartsatok velünk, s ha részt vesztek a nyereményjátékon, tiétek lehet a könyv egy példánya.


Előbb ​a házasság. Aztán a válás. Utána minden nő csak önmagára számíthat…
Szórakoztató történet válásról és újrarandizásról a The Sunday Times bestseller szerző, Trisha Ashley tollából. Tökéletes olvasmány Katie Fforde és Sophie Kinsella rajongóinak; a vidéki táj és a romantikus, vidám cselekmény csodás kikapcsolódássá teszik bármely évszak vakációjára. Miután Charlie-val a férje, Matt közli, hogy válni akar, a nőnek mindent elölről kell kezdenie. Így, közel a negyvenhez és hirtelen pénztelen szingliként, kénytelen visszatérni szülőhelyére, a yorkshire-i lápvidékre. Elsőre igazi kihívásnak tűnik egy fedél alatt élni az apjával és különc testvéreivel, de Charlie hamarosan inkább üdítőnek találja új életét. Szingliként már nem kell festetnie a haját, nem kell tökéletes feleségnek lennie és visszatérhet első szerelméhez: a festéshez. De épp amikor úgy érzi, ismét gyökeret vert, találkozik a jóképű, mogorva színésszel, Mace Northszal, aki a szomszédba költözött, és a férfi több szempontból is összekuszálja Charlie életét…
Dobd fel a napod Charlie magával ragadó történetével!

Könyvmolyképző, 2017
Eredeti mű: Trisha Ashley – Every Woman for Herself, 2002




"... sose feledd: amíg van gin és csokoládé, van élet is."*

Második könyvem a szerzőtől a Csokoládécipők és eskövői harangok után, amit már meglehetősen régen olvastam egy másik kiadó gondozásában. Mivel még akkor megszerettem a szerző stílusát, örömmel fedeztem fel, hogy a kiadó megjelenésre váró könyveinek listája két címet is tartalmaz Trisha Ashleytől.

Egészségügyi rovat, 1. jegyzet
 Van pár kisebb betegség, amin nem segít két nagy gintonik.*

Ismerkedj meg Charlieval (mint a Charlotte beceneve). Egy lépésre a negyventől, otthon festeget és munkája miatt sokat utazgató férje kivánságára a gót stílus jegyeit hordozza magán – tulajdonképpen egészen olyan, mint amikor Morticia Addamsnak jó napja van. Élete egyhangúan és eseménymentesen csordogál, míg egy nap férje mintegy mellékesen bejelenti, hogy akkor most elválnak és ezzel ki is lép a képből.
Ez az a kezdet, ami Charlie addigi nyugodt életét gyökeresen megváltoztatja, kezdve azzal, hogy még fel sem eszmélt a bejelentés okozta meglepetésből, mikor férje munkatársa, a Tapizós Greg ráhajt. Sajnos a pillanat nem volt a legalkalmasabb, mert Charlie kezében egy nehéz serpenyő volt, ami balesetileg találkozott Greg fejével, ezzel nők százait mentve meg eljövendő tapizásoktól. Az ügy lezárta után Charlienak menekülnie kell, mert Angela, az őrült özvegy zaklatni kezdi, tehát gondol egy merészet és Yorkba költözik, apja házába. Télen, egy nyitott tetejű kocsival...
S akkor most ismerkedj meg Rhymerékkel is, ahol Charlie menedékre lel. Kezdetben Ranulffal, Charlie apjával, aki különc életrajzíró, a Brontë család megszállottja, hiszen a vidéki otthonát kinevezte paplaknak, több anyától származó gyermekeit pedig a Brontë csemetékről nevezte el. Gyakran változó fiatal szeretőit általában a Nyári Lakban szállásolja el.

Konyhai kártevők
1) Apád szeretője
2) Apád szeretőjének a gyerekei
3) Apád… *

A család tagja Anne, a haditudósító, akinek zűrös a magánélete, Emily, aki álnéven sikeres író és wiccának képzeli magát, de ez nem akadályozza meg, hogy a helyi plébánossal szűrje össze a levet. S természetesen a családhoz tartozik a zseniális Branwell, a különc egyetemi tanár, egy egészen eredeti figura, aki nagyon jól felszerelt… igen, ott olyan jól felszerelt.
A különc családhoz tartozik még a Mundi házaspár is, Gloria és Walter, bár ők alkalmazottak, de legalább olyan furák és eredetiek, mint Rhymerék. Ami Gloria Mundit illeti (tealevelekből jósol), nem tudom, hogy véletlen-e a névválasztás vagy sem, engem állandóan a latin mondásra emlékeztet: Sic transit gloria mundi (így múlik el a világ dicsőssége).
Tehát ebbe a különc társaságba (hogy ne nevezzük bolondok házának) menekül Charlie a kutyájával és gigantikus méretű szobanövényeivel. Odahaza csapat apja aktuális szeretőjével, Jessicával (Melaszos Cafka) bővült, és annak ikerlányaival, akik most nem a Nyári Lakban vertek tanyát, hanem egyenesen a házban…

“– Charlie, apa cafkája. Apa cafkája, Charlie – mutatott be minket egymásnak Em.”

… és ahol tovább üldözi majd az őrült özvegy, ahol ismét rátalál a szerelem, ahol újrakezdheti az életét. Ez az újrakezdés épp olyan szokatlan és fura módon történik meg, mint amilyen az egész történet, szereplőstől, helyszínestől.
Bizarr, szokatlan, néhol morbid és mégis könnyed és szórakoztató. Fergeteges komédia arról, hogy negyven után nem áll meg az élet, a válás után sem, arról, hogy ha kellemetlen helyzetbe akarsz kerülni, a családodra mindig számíthatsz. Hangosan megnevettetett és minden sorát imádtam, annak ellenére, hogy kissé nehezen indult be, és a vége egy nagy, habos-babos happy end volt, amivel igazság szerint nem tudok kibékülni. Legalább az őrült özveggyel kellett volna valami rossznak történnie... például kifut egy nyerges vontató elé...
Mindenkinek ajánlom, akinek rekeszizom-fájdító nevetésre van szüksége, de természetesen az ízlések és a pofonok

Az autó nem valami háztartási csoda, hanem egy motorral felszerelt kekszes doboz, és mindig ugyanazokkal a tulajdonságokkal kell rendelkezzen: legyen száraz, tágas és kényelmes.*

* Részletek a Csóró Leharcolt Északi Spiné (tetszés szerint behelyettesíthető: Divatmajmoló, Kertész, Szakács, Szépség, Autós, Özvegy, Könyvmoly, Egészség, stb kifejezések bármelyikével) című magazinból (Trisha Ashley, Csak magadra számíthatsz?, Könyvmolyképző, 2017)




No, de hogy keveredik egy kortárs történetbe a klasszikus irodalom? Ashley történetének vicces fordulata, hogy a könyvben szereplő négy testvér híres angol írókról kapta a nevét, akiket minden bizonnyal ti is ismertek, ők pedig nem mások, mint a Brontë-nővérek és fiútestvérük. A feladatotok, hogy az állomásokon olvasható rövid leírások alapján rájöjjetek, melyik testvérről van szó, és a keresztnevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.




Maria és Patrick Brontë egyetlen fiúgyermeke, aki részese volt testvérei tehetségének kibontakozásának és maga is kiváló oktatást kapott. Portréfestésből próbálta fenntartani magát, ám csapongó életvitele korai halálhoz vezetett.






10. 22. - Szembetűnő
10. 24. - Olvasónapló
10. 26. - Betonka szerint a világ…

2017. október 14., szombat

Cindi Madsen - Hamupipőke, menj a búsba!

Hogy ne csókolj meg több békát?


Gondoltál ​már rá, melyik Disney-hercegnek felelnek meg a volt pasijaid? Ki lenne Hamupipőke párja, aki örömmel táncolt a lánnyal? Persze a kulimunkára már az egyik alkalmazottját küldte, hogy keresse meg a cipő tulajdonosát. Kire osztanád a meg nem értett művészlelket a Szépség és a szörnyetegből? És ki játszaná a munkamániás Robin Hoodot?
Darby Quinn olyan lány, aki régóta nem hisz a tündérmesékben. Kudarcos kapcsolatai után úgy dönt, le kell vonnia a megfelelő következtetéseket: 
Tilos randizni olyannal, aki teljesen rá van szervülve az autójára. 
Ha valaki túl jónak tűnik, hogy igaz legyen, az így is van. 
Képtelenség megváltoztatni a férfiakat. 
Van néhány nem lehetetlen eset. De ők nem számítanak, mert a Sors annyira mocskos dög.
Ám egy napon Darby megismerkedik az észbontóan szexi Jake-kel. Elsőre a férfi tényleg kedvesnek, megbízhatónak és teljesen normálisnak látszik. Vajon már róla is rajzolják az új hercegfigurát a Disney-stúdióban? Vagy ő lesz Darby életében az üdítő kivétel, aki erősíti a szabályt?
Ha tudni szeretnéd, hogyan NE csókolj meg több békát, neked való ez a USA Today bestseller. Hangosan röhögős, pimaszul őszinte és fergetegesen szórakoztató női regény.


Lettero, 2017
Eredeti mű: Cindi Madsen – Cinderella Screwed Me Over, 2013


“Olyan sok időt kell várni a hercegre, és amikor végül emberré változik, arra gondolsz, hogy állatként aranyosabb volt. Ki gondolta volna, hogy a végén visszasírjuk a szörnyeteget?”*

Szórakoztató habkönnyű történet, egy fiatal nőről, aki harmincéves korára túl van már számos kapcsolaton és csalódáson, és akivel minden megtörtént már, ami egy kapcsolaton belül megtörténhet: megcsalás, átverés, nős pasi, elijjesztett fickó, kialkudott partner, stb. 
Darby Quinn tipikus amerikai fiatal nő: emancipált, két lábbal a földön jár – kivéve amikor nem, és már egy éve kitart az elhatározása mellett, nincs több randi. Senkivel. Szereti a hivatását, a családját, a barátai és ez bőven elég is neki. Darby foglalkozásárra nézve belsőépítész. Újabban ez nagyon divatos foglakozás lett a szórakoztató irodalomban. Csak az utóbbi két hónapban három olyan könyvet olvastam melynek főhőse, vagy valamelyik szereplője belsőépítész.

“Lemondtam a pasikról, és belevetettem magam a munkába. Rengeteg pénzt költöttem cipőkre. Egy pár magas sarkú jóval boldogabbá tett, mint egy férfi. Sokkal tovább tartott, és ami még ennél is fontosabb: nem cserélt le egy csinosabbra.”*

A két főhős már a történet elején megismerkedik… mert természtetesen van egy férfi is a történetben. Illetve több is, de most Jake az aktuális. S megismerkedésük történik Darby kedvenc éttermében, a Blue-ban, ahol hősnőnk kebelbarátnőjével ebédel, s melynek Jake a társtulajdonosa. Mert kebelbarátnő is van a történetben, sőt egy olyan, aki épp az utolsó száz métert futja agyonszervezett esküvője előtt.
Tehát Jake és Darby megismerkedik, mit tesz a véletlen ördöge, ugyanabban a házban is laknak, tehát minden adott, hogy tovább is találkozgassanak, csakhogy Darbynak elvei és szabályai vannak. Meg amúgy is elege van a kapcsolatokból.
A történet igazándiból Darby kapcsolatainak felleltározása, úgy ahogy ő emlékszik rájuk, minden jóval és rosszal együtt. S ezeket a történeteket, tömény öniróniával és humorral fűszerezve, el is meséli nekünk, ide-oda ugrálva az időben. Ezekben a történetekben egy kicsit  valamennyien ott vagyunk, hiszen bármelyikünk átvehetné a hősnő helyét egy-egy történetben. 
   Darby nem akar semmilyen kapcsolatot Jake-kel. De azért folyton együtt vannak, egymásba botlanak, egymást keresik. Sőt! Darby még a családi birtokra is magával viszi, ahol két mostohatestvére aláveti Jake-et a megszokott elrettentési rituálénak: felültetik Darby lovára, de azt nem mondják el, hogy a ló senkit nem tűr meg a hátán a háziak kivételével, vagy épp bezárják a karámba egy bősz bikával, és természetesen nem említik meg, hogy a hatalmas állat szelíd mint egy öleb.
Természetesen a történet végére Darby megszegi szabályait és feladja elveit, azaz ott lesz a boldog végkifejlet. Csak amíg odáig eljutunk Jake minden egyes szavára/tettére van egy, valamelyik előző kapcsolatából származó negatív élmény, amit rögtön el is mesél nekünk, olvasóknak, és minden ilyen történetben a férfi főhőst egy-egy mese szereplőjéhez hasonlítja. Zárójelként megjegyzem, hogy én meglettem volna ezen hasonlatok nélkül is, ugyanakkor kicsit megráztam volna a leányzót, hátha tisztul a látása és hamarabb észreveszi milyen rendes fickó ez a Jake. Egyébként tényleg annyira rendes, hogy ez a szétszórt liba meg sem érdemelné.
Igazából meg sem tudnám mondani mit vártam erről a történettől, de könnyed szórakozást biztosított és nem kellett sokat gondolkozni rajta. Egy biztos: Darby Quinn nagyon sok békát megcsókolt, míg a herceg érte jött… s vele is maradt.
Szórakoztató, habos-babos romantikus történet. Amolyan nyári nőcis olvasmány, amit azért el lehet olvasni akkor is, ha már jól benne járunk az őszben. És természetesen az ízlések meg a pofonok…

“Szerettem, ahogy megcsókolt. Szerettem, hogy átjön hozzám, és segít vacsorát főzni. Szerettem odabújni hozzá, és úgy elaludni. Szerettem, hogy valahogy elnézi minden hibámat, és ezekkel együtt is szeret.” *

* Cindi Madsen – Hamupipőke, menj a búsba!, Lettero, 2017