Rebecca Ross – A királynő felemelkedése

The Queen 1

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Rebecca Ross: A királynő felemelkedése című regényét. Egy vérbeli fantasy történet elevenedik meg a lapokon, ahol a hősnőnk belecsöppen az  intrikákkal teli hatalmi harcokba, rá kell jönnie, hogyan segíthetné a valódi uralkodót a trónra. Érdemes követni a hat állomást, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk helyes megfejtői között.

Briennának ​csak két vágya van: egy sikeres vizsga, hogy hivatott lehessen, és egy pártfogó. A valeniai híres Magnalia Házban, ahol felnőtt, elvben felkészítették erre az életre. Mert vannak, akiket ösztönös tehetséggel áldott meg a sors az öt hivatás – a művészet, a zene, a színjátszás, az ékesszólás és a tudás – valamelyikével, ám Brienna csak hosszas vívódás után talált rá a magáéra, a tudásra. Így hát bekövetkezik az, amitől a legjobban félt, és nem talál magának pártfogót. Hónapokkal később váratlan fordulattal jelentkezik a reménybeli pártfogó egy kegyvesztett lord személyében. A lány kelletlenül fogadja el az ajánlatot, mert gyanakszik a lord szándékaira. Ám a történet nem ilyen egyszerű, mert javában folynak az előkészületek a valeniai királysággal rivalizáló Maevana uralkodójának megbuktatására, hogy a jogos – és varázserejű – királynőt juttassák vissza a maeván trónra. Sokan vannak az összeesküvők, köztük olyanok, akik közelebb állnak Briennához, mint azt a lány gondolná. A készülődő háborúban Briennának választania kell a hivatás és a vér szava között.

Maxim, 2018

Eredeti cím: The Queen’s Rising, 2018

Megrendelhető

Nem szoktam ifjúságnak szóló történeteket olvasni, fantasyt is ritkán, a kettő keverékét pedig sohasem, Rebecca Ross bemutatkozó regénye mégis elcsábított és be kell vallanom, hogy különösebb fintorgások nélkül egy szuszra el is olvastam. És még tetszett is...

Időben a 16. századba járunk és egy kitalált világba viszi el olvasóit a szerző, melynek alapja nagy valószínűség szerint a skótok klánrendszere, és néhány családnévnek nagyonis skót-ír hangzása van. Kéretik nem félreérteni: a történetnek semmi köze nincs semmilyen valóságban is létező országhoz vagy népcsoporthoz, hiszen Maevanában és Valéniában játszódik, két meglehetősen fura szigetországban, melyeknek fiktív története szorosan összekapcsolódik, és nemcsak azért mert szomszédosak.

Valénia trónján mindig király ül, Maevana  trónján királynő, aki mindig a Kavanagh ház elsőszülöttje, s akinek jogosultságát egy szent kő és a táblára vésett törvények igazolják. Kavanaghékról még azt is tudni kell, hogy bizonyos természetfeletti képességekkel rendelkeznek, melyek akár ellenük is fordulhatnak. Ez egy olyan dolog, aminek nem találtam a helyét a történetben és teljesen logikátlan is volt, mert csak arra volt jó, hogy alátámassza a fantasy címkét.

Csakhogy Maevana trónján most király ül, aki csellel, csalással orozta el a trónt és meggyilkolta, jobb esetben száműzte azokat, akik a régi rendet és egy Kavanagh-lányt szeretnének ismét az ország trónján látni. Ő lenne az a bizonyos királynő, akinek a felemelkedésére mindenki vár… és aki nem Brienna, a történet hősnője.

A valeniai híres Magnalia Házba – képzeld el, mint egy 16. századi bentlakásos iskolát – hozza nagyapja Briennát, és mivel soron kívül felvételt nyer, nem nehéz kitalálni, hogy valamiért neki el kell tűnnie szem elől. Erre a legalkalmasabb egy ilyen… nevezzük nevelőintézetnek,  ahol az öt hivatás valamelyikében (művészet, zene, színjátszás, ékesszólás és tudományok) kap képzést. Brienna valamennyibe belekóstol, hogy majd a tudományok mellett kötelezze el magát és ehhez nagyban az is hozzájárul, hogy különleges kötődést és vonzalmat érez a tudományok mestere Cartier Évariste iránt. Az egész tanítási-képzési rendszer bizarrnak és érthetetlennek tűnhet, de nem kell elfelejteni, hogy ez fikció és a 16. században történik, amikor még az írástudók is magasabb rendűeknek számítottak.

Briennáról túl sokat nem lehet tudni, legalábbis a történet nagy részében, csupán azt, hogy egy befolyásos Lord törvénytelen gyermeke és jobb neki, ha a befolyásos Lord nem tudja hol tartózkodik. Ez még mindig több információ, mint amennyivel maga Brienna rendelkezik, aki csupán annyit tud származásáról, hogy félig maeván, félig valeniai és maga sem érti miért vannak látomásai, amikor egy bizonyos könyvet olvas Maevana történelméről. És innentől kezdve a dolgok bonyolódnak.

Bár mindenki ifjúságinak címkézi, hiszen Brienna csupán 17 éves mikor a cselekmény nagy része történik, szerintem ez egy korhatár nélkül olvasható történet. 
   Tökéletes nem volt, mert egyes részek túlságosan is részletezőek voltak az én ízlésemnek, de összességében egy nagyonis kedvelhető történet volt, szerethető szereplőkkel – és ők bizony sokan vannak –, némi izgalommal és mágiával dúsítva. S természetesen egy kis romantika is tartozik hozzá, hiszen Brienna és Cartier mester (nem tehetek róla, de erről a névről mindig egy puccos órára asszociálok) iskolán kívüli flörtölgetése és egymás kerülgetése előre jelzi, hogy ebből valami lesz.

A történetnek még nincs vége, folytatása 2019-ben várható angol nyelven The Queen's Resistance címmel, és reméljük a magyar nyelvű megjelenésre sem kell majd túl sokat várni.

A regényben jelentős szerepük van a csillagképeknek, a tudóspalánták a vizsga után a köpenyük hátán viselik a választott csillagkép hímzést. Minden állomáson találtok egy csillagképet, melynek a magyar megnevezését kell beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Vigyázat, nem mindegyik zodiákus jegy!

A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

11.07 Kelly és Lupi olvas

11.09 Betonka szerint a világ…

11.11 Deszy könyvajánlója

11.13 Dreamworld

11.15 SpiritBliss

11.17 Sorok között

Cynthia Hand, Brodi Ashton, Jodi Meadows - Lady Jane

Lady Jane 1

A Maxim Könyvkiadó jelentette meg három sikeres young adult szerző Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows közös regényét Lady Jane címmel. Valós történelmi személyekkel kalandozhatunk ebben az alternatív valóságban Anglia trónjáért folyó cselszövések közepette.  Nyolc bloggerünk mutatja be ezt a humorban bővelkedő regényt, ahol mindennapos az emberek alakváltása a legkülönbözőbb lényekké. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk megfejtői között.

Edward ​még csak tizenhat éves, és már Anglia királya. De sajnos épp haldoklik, ami elég kellemetlen, ha azt nézzük, hogy inkább az első csókja tervezésével kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy kire is hagyja a trónt… 

Jane Edward unokatestvére, akit sokkal inkább érdekelnek a könyvek, mint a romantika. Szerencsétlenségére Edward beleegyezett a megházasításába, hogy ezzel bebiztosítsa a trónöröklését. Ráadásul van valami igen furcsa a neki kiválasztottban: Gifford ugyanis egy ló. De tényleg, a férfi minden egyes nap hajnalán egy nemesi szénafalóvá változik – csak hogy naplemente után a fogai között szénaszálakkal változhasson vissza emberré. Ettől eltekintve azért meg kell hagyni, hogy roppantul jóképű, és Jane szívében szép lassan hely szabadul fel számára is. 

A történet egyre zűrösebbé válik, ahogyan Edward, Jane és Gifford egy kolosszális összeesküvés közepén találják magukat. Miközben a királyság sorsa a tét, hőseinknek saját összeesküvést kell szőniük, számos harcot megvívniuk, kalandozniuk, s a szívük sem maradhat szárazon. De vajon sikerül véghezvinniük a tervüket, amíg a fejük még a helyén lehet?

Maxim, 2018

Eredeti mű: Cyntia Hand, Brodi Ashton, Jodi Meadows – My Lady Jane, 2016

Megrendelhető                Beleolvasó

Őszintén bevallom, hogy amikor felmerült ennek a turnénak az ötlete én benéztem a könyvet.  Egyszerűen összetévesztettem egy másik, azonos című írással, melynek főszereplője természetesen ugyanaz a Lady Jane.

Azt is be kell vallanom, hogy még soha nem olvastam olyan könyvet, amelynek több szerzője is lett volna – kivéve természetesen a szakkönyvek, de azok ugye nem tartoznak ide. A szerzők közül is csupán Cynthia Hand neve csengett ismerősen.

A címben szereplő Lady Jane valójában létezett, csak kevésbé ismert a mi tájainkon, hiszen nem volt olyan fontos szereplője a 16. századi angol történelemnek, bár aki valaha is a szigetország királynője volt, az megér legalább egy bekezdést.

A szerzők az előszóban hívták fel a figyelmet arra, hogy a történet egy valós tényből indul s ők maguk alakították át saját ízlésük szerint. Ez vett rá, hogy kis guglizást végezzek, s lám, Lady Jane Grey valóban létezett, tizenévesen összesen kilenc! napig Anglia királynője és valójában Sir Guilford Dudley felesége volt. Ígéretes királynői karrierje a Towerben végződött, ahol szó szerint elvesztette a koronát tartó testrészét. Nem kell történésznek lenni ahhoz, hogy tudjuk, ez bizony elég gyakran megtörtént a Towerben, és több vezető sorsa pecsételődött meg ott, mint a harctéren.

Ennek a Lady Jane-nek a történetét karolta fel a három írónő és alakította át egy nagyon szórakoztató, ifjúságnak szóló történetté, melyeket bőven megtűzdelt fantasy elemekkel is. Mondhatni kijavították azt, amit a történelem elrontott.

A fantasy elemeken az alkalváltást kell érteni és ne gondoljon senki vérfarkasokra, sárkányokra, meg ki tudja még mire, a történet szereplői egyszerűen állítokká változnak át. Természetesen nem mind, hanem csupán egy csoport rendelkezik ezzel a különleges képességgel. Ők az E∂ianok – ejtsd ethyánnak. Maga a hősnőnk is ehhez a csoporthoz tartozik, hiszen mikor úri kedve úgy diktálja, akkor egyszerűen vadászgörénnyé változik.

A szerzők által megalkotott történetben Jane, az épp uralkodó Edward rokona. S mivel Edward sajnálatos módon a betegségével foglalkozik s nem igazán az uralkodással, még hamarosan bekövetkező halála előtt el szeretné rendezni rokona sorsát. Abban a korban és Lady Jane poziciójában a lányoknak egyetlen lehetetősége volt: jól férjhezmenni. Ez természetesen azt jelentette, hogy a férfirokon kiválasztotta a számára megfelelő férjet, ami a család számára politikai támogatottságot is jelentett, nemcsak anyagit, a leányzó pedig vígan s dalolva beleegyezett, mert nem volt más választása.

Ez történik Jane-nel is, mikor Edward – aki mellesleg szintén E∂ian és vörös vércsévé tud változni – hozzáadja “Lord Guildfordhoz vagy Gilfordhoz vagy Gifford-isten-tudja-kicsodához”. Az illető úr meglehetősen jóképű és rendesen meg is dobogtatja Jane szívét, csupán egyetlen apró hibája van: nappal közönséges ló és csak éjszaka változik emberré.

Nagyon szórakoztató történet, mely terjedelme ellenére (500 oldal) nagyon könnyen olvasható és egy szikrát sem unalmas, mert minden van benne: kaland, szerelem, alakváltók, szerethető szereplők, csipetnyi valóság és trónviszályok, hiszen a történelem során Anglia trónja úgy vonzotta a viszályokat, mint a méz a legyet. 

Teljesen más volt, mint amire vártam, s ezt kéretik jó értelemben venni, tehát nem is baj, hogy eredetileg teljesen más könyvre gondoltam. Ez egy tündérmese volt, tündérek helyett E∂ianokkal, fergeteges humorral és remek szöveggel, ami néha hangosan megnevettetett. S a történetnek még nincs vége, hiszen a szerzők további két kötetet is terveznek, a második angol nyelvű megjelenése 2018-ra tervezett.

Ez első sorban egy ifjúságnak szóló történet, de korhatár nélkül olvasható, s természetesen ízlések és pofonok...

“Figyeljenek jól! Lecsippentettünk apróbb részleteket. Teljesen átrendeztünk jelentősebbeket. Néhány nevet megváltoztattunk az ártatlanok (és nem olyan ártatlanok) védelmében, vagy csak azért, mert egy nevet szörnyűnek találtunk, és jobban tetszett egy másik. Hozzáadtunk egy csipetnyi varázslatot, hogy érdekesebbé tegyük a dolgot. Szóval, tényleg bármi megtörténhet.

Úgy gondoljuk hát, hogy Jane történetének így kellett volna alakulnia”

 (Cynthia Hand, Brodi Ashton, Jodi Meadows - Lady Jane, Maxim, 2018)

A regény főbb szereplői E∂ianek, azaz alakváltók. A kiemelt betűket összeolvasva kapjátok meg a megoldást, ami a szereplő nevét és az állati alakját adja ki. Pl: Pet - kutya   A megfejtéseket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!

A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

03.19 Kelly és Lupi olvas

03.21 Betonka szerint a világ...

03.23 Könyvvilág

03.25 Dreamworld

03.27 Kristinablogja

03.29 Szembetűnő

03.31 CBooks

04.02 Deszy könyvajánlója

Laurie Grant - Holló és hattyú

Széphistória 2

VIII. Henrik király függetleníti az angol egyházat a pápai fennhatóságtól, és bezáratja a kolostorokat. A templomok kincseit az állami kincstárba szállítják, az egyházi birtokokat, épületeket eladják. Kyloe kolostorának kápolnájában aranyhajú, fiatal apácanövendék virraszt a haldokló rendfőnöknő mellett. Társai szétszéledtek, s ő egyedül maradva tanácstalanul néz a jövő elé. Így talál rá a király lovagja, Sir Miles Raven, aki azért jött, hogy birtokba vegye új tulajdonát, s a kolostor helyén ragyogó palotát építtessen…

Gillian Mallory, az ifjú apácanövendék életébe végzetes változást hoz VIII. Henrik döntése, amellyel a király az anglikán egyház fejének nyilvánítja magát, s feloszlatja a kolostorokat. Gillian azon a napon szembesül a kyloe-i kolostor új tulajdonosával, amelyen védelmezője és apátnője, Benigna anya örökre lehunyja a szemét. Sir Miles Raven, az ifjú földesúr elragadónak tartja a csodaszép, fiatal lányt, s elhatározza, hogy segít neki eligazodni a számára ismeretlen, világi életben. Igaz, nem csak részvétet érez iránta…

Harlequin Magyarország, 2017, 2012, 2002

Eredeti mű: Laurie Grant – The Raven and the Swan, 1994

Nem tévedés, ez a könyv már kétszer megjelent ugyanannak a kiadónak gondozásában, először 2002-ben nyomtatásban, majd e-könyvben is 2012-ben. Ezért van két fülszövege és három borítója – bár a Molyon négy szerepel ebből is. S történik ez azért, mert a Harlequin Kiadó úgy döntött ismét kiadja az anno megjelent Széphistória történeteket tetszetősebb borítóval. Tehát nemcsak Nora Roberts írásait adják el a gyanútlan olvasónak sokadszorra, hanem a Széphistória történeteket is.

Amikor a kiadó oldalán megjelent a szavazás, hogy ki mit olvasna szívesebben: kisvárosi családregényt, new adult írást, krimit vagy történelmi romantikust, azt gondoltam majd a nyertes kategóriából sűrübben jelentetnek meg könyveket, de semmiképpen nem az ismétlés jutott az eszembe. De azért ennek van egy jó oldala is: a fanatikus gyűjtők pótolhatják a hiányzó példányokat. A Széphistória sorozat első ilyene márciusban jelent meg: Louisa Rawlings - Cselszövések hálójában. Ha a séma folytatódik, akkor legközelebb három hónap múlva, szeptemberben kapunk újabb Széphistória-reloaded történetet.

Holló és hattyú… klasszikus romantikus némi történelmi feltéttel, hiszen a történet alapja valós történelmi eseményekre támaszkodik. Ugyanis VIII. Henrik valóban feloszlatta a kolostorokat uralkodásának egy pontján. Az épületek és a hozzájuk tartoző birtokok a korabeli nemesség kezébe került, ezzel káoszt és elégedetlenséget szülve a klérus tagjai között, valamint a lakosság egy részében, melyek a későbbi zavargásokhoz vezettek.

Gillian Mallory, zárdai nevén Ancilla nővér, egy ilyen eladományozott kolostorban apácanövendék, míg mennie nem kell, mert az új tulajdonos, Sir Miles Raven (raven, mint holló) szeretné birtokba venni a frissen szerzett épületet. S majd az is kiderül, hogy a zárdából menesztett hölgy nem is földönfutó, csupán erős kézzel kellene visszavennie családja birtoka fölötti irányítást.

Ez kettejük szerelmének története, izgalommal, intrikákkal és bizony még némi erotikával is fűszerezve.

A történet nemcsak kettejükről szól, hanem meglehetősen részletes képet kapunk a 16. századi udvari erkölcsről és VIII. Henrik viselt dolgairól – róla azért mindenki tudja, hogy az átlagnál több feleséget fogyasztott és meglehetősen sajátos módon szabadult meg tőlük, mikor rájuk unt. Továbbá képben leszünk a zavargásokkal is melyeket a kolostorok megszünése iránti engedetlenség szült. Ezek a zavargások természetesen nem maradnak megtorlatlanul, és ez újabb izgalmakat adnak a történethez, még mielőtt eljutnánk – mindenki megelégedésére – a boldog végkifejlethez.

Semmiképpen nem az a klasszikus romantikus történet, amikhez az utóbbi években hozzászoktatott a könyvkiadás (lásd Julia Quinn, Lisa Kleypas, Stephanie Laurens, stb.), kezdve azzal, hogy a történet a 16. században játszódik és valós történelmi eseményekre támaszkodik. Ennek ellenére mindenképpen megér egy próbát, főleg a klasszikus romantikus írások kedvelőinek. S természetesen az ízlések, meg a pofonok.