Sarah Morgan – Miért éppen New York?

New Yorkból szeretettel 4

A város, amely soha nem alszik, mindig más arcát mutatja, és mindenkinek mást kínál. A látszat ellenére az sem lehetetlen, hogy az ember épp itt találja meg az igaz szerelmet… 

Molly kapcsolati tanácsadással foglalkozik, több könyve is megjelent, és nagyon sikeres blogot ír hasonló témában. Saját bevallása szerint mindent tud a szerelemről – mármint mások szerelmi ügyeiről, mert ő a három évvel korábbi szakítása óta nem áll szóba férfiakkal. Egyetlen társa Valentine, a kutyája. Daniel válóperes ügyvéd, aki alapvetően ellenzi a hosszú távú elkötelezettségeket. Jelmondata: „Ha nem bonyolódsz komoly kapcsolatba, megspórolsz magadnak egy csomó fájdalmat.” Aztán egyszer csak észrevesz egy gyönyörű lányt, aki minden reggel a New York-i Central Parkban kocog a kutyájával. Gondol egyet, és kölcsönkér egy kutyust, hogy megismerkedhessen a nővel…

HarperCollins, 2018

Eredeti cím: New York Actually, 2017

A New Yorkból szeretettel sorozat negyedik része, és még mindig nem értem, miért nem volt jó az angol sorozatcímben szereplő Manhattan, ami lényegében New York egy kerülete. Csak és pont. Ez nem is annyira bizarr, mint más kiadóknál (nem nevezem meg, hogy még ennyi reklámot se kapjon) tapasztalt könyvcím fordítások.

Nem vagyok a sorozat rajongója, alapból az “egynek elmegy” kategóriába soroltam a részeit, melyeket igenis el lehet olvasni, ha kellően fáradt és agymosott az ember lánya, vagy ha nagyon kihegyezettek az érzékei a habos-babos szerelmi varázsra, mert a szerző néha túlzásba viszi a csöpögős romantikát, legalábbis az én ízlésemnek, de hát nem vagyunk egyformák, ahogy ezt szoktam én mondogatni.

Nos, ismét New York és ismét az előző részekből már ismert társaság – bár ők csupán epizódikusan fognak ebben a részben megjelenni. De azért jó néhány mondat erejéig velük is foglalkozni, megtudni, hogy éppen hogyan működik a kapcsolatuk és tart-e még a rózsaszín köd.

Végy egy sikeres válóperes ügyvédet, aki azért lett az ami, mert… és adj hozzá egy párkapcsolati tanácsadót, aki valamikor, egy másik kontinensen tévésztár is volt. Aztán mikor csúnyán átverték és minden szempontból ellehetetlenítették, akkor fülét-farkát behúzva elmenekült, ahelyett, hogy kiállt volna magáért és a maga igaza mellett. Ugye, a pszichológus is emberből van és rendelkezhet nagyon csekély érzelmi intelligenciával. Ő Molly, a történet hősnője, aki most blogot vezet, meg nagyon okos könyveket ír a párkapcsolatokról. Az internetes világ által biztosított anonimitás védelmében ő már egy mini-celeb, a téma szakértője és nagyon népszerű. Valójában állandóan attól retteg, hogy valaki rájön az ő szégyenletes titkára, és arra, hogy kicsoda is valójában.

Bizarr vagy sem, de párkapcsolati tanácsadó létére Molly magánélete a sivatagnál is sivárabb és állandó társnak egy csodálatos dalmatát választ, Valentine-t, akivel reggelente együtt szokott kocogni a Central Parkban. Nemcsak párkapcsolata nincs, hanem barátai sem igazán.

A parkban látja meg Daniel, a válóperes ügyvéd, aki képes húgaitól egy kutyát kölcsönözni, csakhogy megismerkedhessen Mollyval. A húgokkal már többször is találkozhattunk az előző részekben, hiszen Fliss és Harriet állatmentéssel foglalkozik… vagy valami hasonlóval, és epizódikusan már előfordultak itt-ott.

A többi már kiszámítható és semmilyen meglepetést nem okoz. A hősnőt semmiképpen nem tudtam sajnálni azért, mert anyja korán elhagyta. Ez csak egy kifogás volt arra, hogy dagonyázzon az önsajnálatba és kapcsolatai kudarcát lerázza magáról: nem tudok szeretni, mert az anyám nem szeretett engem. Tuti nem kérnék párkapcsolati tanácsot egy ennyire szánalmas nőtől.

A történet fénypontja a két kutya volt: Valentine, a tökéletes dalmata és a csajozás miatt kölcsönkért német juhász. Ők határozottan feldobták a hangulatot és számtalan mosolyfakasztó epizódott is generáltak.

Nekem ez egyszer olvasós marad, akárcsak a sorozat előző részei. Valószínűleg a folytatásokat is elolvasom majd – jobb híján –, mert azért vannak napok, amikor az ember lányának pont az ilyen habos-babos romantikától csöpögő történetek a menőek (nálam most éppen nem). De, ugye, ízlések és pofonok…

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Álmaimban Manhattanban

2. Naplemente a Central Parkban

3. Csoda az 5. sugárúton

Mary Kay Andrews – Cs@jos esték

Grace Stanton elegáns életmódblogja, a GraceJegyzetei jövedelmező üzletté nőtte ki magát, hála a népszerű receptjeinek, lakberendezői és barkácsötleteinek. Amikor azonban rájön, hogy a férjének viszonya van az asszisztensével, az élete és a karrierje egy pillanat alatt összeomlik. Grace visszaköltözik az anyjához, és onnan küzd meg a férjével, aki a fejébe vette, hogy még ennél is kényelmetlenebb helyzetbe hozza, kizárja a közös házukból, visszavonja a hozzáférését a bankszámláikhoz, átveszi a GraceJegyzetei szerkesztését, és még a nő internetes hírnevét is tönkreteszi. A férjet ebben a viselkedésében támogatja a hírhedt nőgyűlölő bíró, Stackpole, aki nem is próbálja megvédeni Grace-t, inkább elküldi egy válássegítő terápiás csoportba. Grace gyorsan összebarátkozik a csoport tagjaival, és szerelmi kalandba bonyolódik az egyetlen férfi taggal. Emellett annak is utánajár, miért viselkedik olyan különösen a bíró és a terapeuta, valamint új blogot indít, amelyben végigkíséri egy floridai ház felújítását.

I.P.C., 2018

Eredeti cím: Ladies’ Night, 2013

Kedvelem Mary Kay Andrews könyveit – legalábbis azt a hármat ami eddig magyar nyelven megjelent, mert a kiadók nem igazán kényeztetnek el a szerző írásaival. Bár látszólag könnyed, női sorsokról szóló szórakoztató történeteket kapnak az olvasók, azért van ott ennél sokkal több is, mert mindig belecsempész a történetbe valami véresen komolyat is. A Cs@jos esték a szerző negyedik magyar nyelven megjelent könyve, és most sem okozott csalódást.

Már a fülszöveg is elárulja, hogy hősnőnk egy sztár-blogger. Életmód-blogot vezet s teszi ezt annyira jól, hogy férje feladja állását, hogy őt menedzselje – bár ezt nem mindig Grace-nek tetszően teszi. Grace-nek már asszisztense is van, a hatalmas puccos házról az exkluzívista lakóparkban és ultramodern tartozékairól már ne is beszéljünk. Ez úgy egymillió bloggerből egynek jön össze és nagyon kemény munka árán, szóval, aki a könyv olvasása közbe-után arról álmodozna, hogy pikk-pakk belőle is valami hasonló lesz, az gyorsan ébredjen fel és húzza ki a kezét a biliből.

Grace teljesen elégedett életével és sikereivel egészen addig, míg egy éjszaka rajta nem kapja férjét és asszisztensét egy nagyonis intim együttlétben a garázsban, abban a kocsiban, melyet férje az ő blogjának bevételeiből vásárolt magának és amelyhez neki hozzá sem szabad érnie. Mit bánom én, hogy spoiler, akkor is elmondom, hogy Grace a medencébe parkolja férje kocsiját, szeretőjét meztelenül kergeti meg és elkövet egy nagy hibát: ahelyett, hogy hűtlen férjét dobná ki, ő kap össze néhány dolgot és hazaköltözik anyjához, aki egy eléggé lepukkant falatozót vezet. Hamarosan rá kell ébrednie, hogy ki van zárva a saját házából, blogjából, bankszámlájából, férje az asszisztensével helyettesítette és a legjobb ügyvédet bérelte fel, hogy valáskor Grace egy centet se lásson saját pénzéből. Mi több, a bíróság még dühkezelési terápiára is kötelezte egy meglehetősen furcsa pszichológusnál.

Ez a csoport lesz Grace új baráti köre, hiszen valamennyien ugyanazért vannak ott: házastársukat, vagy annak új partnerét bántalmazták – verbálisan és/vagy fizikailag. S nemcsak új barátokra, új életcélra lel Grace, hanem a szerelem is megkörnyékezi, hiszen a csoport egyetlen férfitagjával, Wyatt-tal meglehetősen vonzódnak egymáshoz.

Hogy miről szól ez a történet? Első sorban az újrakezdésről. Arról, hogy ha véget ért egy kapcsolat, az nem a világ vége és nem kell ragaszkodni hozzá akkor is, ha inkább fájdalmat okoz, mint örömet. És szól a válásról, pénzről, kapzsiságról, és arról, hogy milyen aljassá tud válni két ember, akik valamikor szerették egymást. Ez pedig egy örökké aktuális téma, hiszen kapcsolatok-házasságok napi szinten bomlanak fel és mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki a “majd megmutatom én neki” harci kiáltással zaklatta az exet, annak új partnerét, vagy éppenséggel az ex volt olyan mocsok, hogy az ember lányának nyílik a bicska a zsebében tőle.

Nekem ez a történet bejött, mert egyszerre szórakoztatott és elgondolkoztatott. Azt sem lehet mondani, hogy elfogult volt és csak az egyik nem pártját fogta, hiszen abszolút korrektül kaptunk mocsok férjet és szemét feleséget is, zavart terapeutát és aljas bírót, szeretőt zaklatót és zaklató szeretőt, és ezt még hosszan lehetne ragozni.

Mindenkinek mást és mást jelenthet ez a történet, mert nem vagyunk egyformák, de az üzenet egyértelmű: van élet a válás után, és olyan lesz, amilyennek magad alakítod. Grace új életcélokat tűzött ki, új szerelem talált rá és új életet kezdett. A történet természetesen fikció, de akár igaz is lehetne.

Első sorban felnőtt olvasóknak ajánlom, de ízlések és pofonok…

Kapcsolódó bejegyzések:

Az élet virágos oldala, I.P.C., 2014

Save the Date

Víkendezők, I.P.C., 2017

The Weekenders, 2016

Susan Mallery – Csak a csillagok

Szeder-sziget 3

Tényleg azt az életet élem, ami jó nekem? 

Nina mindig is erős szikla volt a hullámverésben, akire mások biztosan számíthattak. Egyedülálló nőként a Szeder-szigeten dolgozik, míg az anyja és a húga szabadon követték az álmaikat. Most már maga sem tudja, hogy annak idején helyesen döntött-e, amikor a családja kedvéért lemondott a továbbtanulásról és élete első szerelméről. Ideje, hogy végre a saját boldogságára is gondoljon. De előbb el kell döntenie, valójában mit is akar. Maradjon, vagy máshol keresse a boldogságot? És a férfiak? A szerelem valóban gyógyít, vagy inkább azt jelenti, hogy örökre le kell mondani a vágyainkról?

HarperCollins, 2018

Eredeti cím: Evening Stars, 2014

Susan Mallery írásaival sok évvel ezelőtt találkoztam előszőr, amikor az akkor még Harlequin nevet viselő kiadó gondozásában megjelent Buchanan sorozatot olvastam, és meglehetősen szórakoztatónak találtam. Ezért azóta mindent elolvastam, amit a kiadó magyar nyelven a szerzőtől megjelentetett, de sajnos elmúlt az újdonság varázsa. Lassan arra a következtetésre jutok, hogy ezt a szerzőt is mellőznöm kell a jövőben.

Csak a csillagok a Szeder-sziget trilógia záró része, és annak ellenére, hogy egy sorozathoz tartozik, önálló kötetként is olvasható, mert azon kívül, hogy cselekménye a Szeder-szigethez kötődik, kevés kapcsolat fedezhető fel a sorozat előző részeivel.

Az előző részben már megismertük a történetünk hősnőjét, amikor epizodikus szerepben munkára jelentkezik az aktuális hősnőhőz, a gyermekorvos Andihez. Mert ugye Nina Wenthworth képzett nővér, aki anno feladta karrier-álmait zűrös családja miatt. Anyja sosem nőtt fel igazándiból, tehát neki kellett a háztartás, a régiségbolt és húga gondját viselnie… és az sem könnyített dolgán, hogy anyja végülis stabil kapcsolatot alakított ki egy másik nővel.

Nina lassan harminc éves és úgy érzi megfeneklett a szigeten, ahol nem igazán történik semmi izgalmas… egészen addig, amíg haza nem jön az orvos Dylan, volt szerelme, és meg nem jelenik a helyszínen a fiatal katonai pilóta Kyle, aki egy gyerekkori ábrándot követne ráhajt Ninára, s hogy még érdekesebb legyen, Averil, Nina húga is szünetet rendel el házasságában és bizonytalan időre hazaköltözik önmagát megtalálni. Ha még mindig nem lenne elég, akkor tiszta véletlenül egy sokmilliós festmény is kallódik a sok lom között.

Hogy kedveltem-e a történetet? Határozottan nem. Túlzsúfolt úgy a történésekben, mint érzelmi vonalában. Nem igazán értettem, hogy miért borul ki egy felnőtt férfi, ha megtudja, hogy nős munkatársa viszonyt folytat a titkárnővel? Mert Kevin, Averil férje szabályosan összeomlik, mintha ilyesmi még soha nem fordult volna elő.

Nem segített az sem, hogy a hősnő nem tudta mit akar és egyszerre két férfival is randizott, mert ugye az egyik a volt barátja, aki évekkel korábban faképnél hagyta és a régi álmokat képviseli, amikor mindketten orvosi karrierről álmodtak, de csak egyiküknek jött össze. A másik pedig a fiatal és lehengerlő pilóta, akivel lángra gyújtják az ágyneműt. Ami azt illeti, ez is egy meglehetősen nyálas húzás volt: a négy évvel fiatalabb Kyle 12 évesen rajongott Nináért, mikor az a húga babysittere volt, most pedig felnőttként ki akarja  élni kiskamaszos fantáziáit.

Határozottan antipatikus volt Bonnie is, Nina anyja, aki nem csak elfelejtett felnőni és felelősséget vállalni bár a saját életéért, hanem viselkedése arra látszott utalni, hogy az elméje sem teljesen ép, mert egyszerűen képtelen a racionalizálásra. Teljesen felesleges volt a politikai korrektség kedvéért leszbikust csinálni belőle, kellőképpen zavaros személyiség volt a nemi preferenciái kihangsúlyozása nélkül is.

Kedvenc karakterem Penny, az országúti pihenőből megmentett keverék eb volt, akinek jelenléte a történetben szintén nem véletlen műve, hiszen  a gazdátlan állatokra hivatott felhívni a figyelmet és megmozgatni az olvasók szociális érzékenységét.

Sok-sok kliséből összerakott történet, ami lassan, de biztosan teljesen elrugaszkodott  a valóságtól és átalakult egy modern tündérmesévé, amikoris mindenki megtalálja a számítását és boldog lesz. És a rosszak azért nem nyerik el méltó bűntetésüket, mert a történet csak és kizárólag pozitív hősökre épül, és mindenkivel csak és kizárólag jó dolgok történnek, amik gyökeresen megváltoztatják és pozitív irányt adnak majd mindenki életének.

Minden agyonzsúfoltsága és fölösleges csavarjai ellenére ez unalmas volt, elúlzottan  habos-babos, és minden drámázás ellenére messzire üvöltött a történetből az optimizmus valamint a kiszámíthatóság… de hát ízlések és pofonok...

A Szeder-sziget sorozat előző részei:

1. Sorsdöntő nyár, 2017

Barefoot Season

2. A Három Nővér, 2018

Three Sisters

J. Daniels – Nyolcbetűs szavak

Mocskos kis titkaink 1

Újabb new adult könyvvel bővült a Libri Kiadó Insomnia palettája idén nyáron. A Nyolcbetűs szavak egy sorsfordító telefonhívástól kezdve meséli el Sydney és Brian szenvedélyes, titkokkal teli történetét. Ha szeretnétek megnyerni a könyv egy példányát, tartastok a turné négy bloggerével.

Talán még senkinek sem fordult akkorát az élete, mint Sydney Paige-nek, amikor téves számot hívott. Csak meg akarta mondani a magáét a pasinak, aki összetörte a legjobb barátnője szívét, ehelyett minden elfojtott dühét egy vadidegen nyakába zúdította. Most pedig az egész világ a feje tetején áll, mert a fickónak esze ágában sincs kiszállni a vonalból.

Melyik nyolcbetűs szó változtatja meg örökre az életed?

Brian Savage olyan életet élt, amit teljes szívéből utált – amíg Sydney vad kirohanása ki nem rántotta a mókuskerékből. A szexi hangú nő hamarosan a szívébe és az ágyába is utat talál, csakhogy Briannek súlyos titkai vannak, és minél közelebb engedi magához Sydet, annál nehezebb megvédenie őt múltbéli hibáinak következményeitől…

Libri - Insomnia, 2018

Eredeti cím: Four Letter Word, 2016

Megrendelhető: 

Amikor kinéztem magamnak ezt a könyvet fogalmam sem volt, hogy tulajdonképpen egy sorozat indító kötetével állok szemben. Mellesleg a borítón is írja, de az annyira szemfájdítóan piros, hogy gyorsan lapoztam is. Egyébként mostanában minden egy sorozat része, az önálló kötetek előfordulása lassan a fehér hollóéval vetekszik. Ennek a sorozatnak angol nyelven még további két része van – per pillanat, de ki tudja mit hoz a jövő – lehet izgulni, hogy magyar nyelven mikor jelennek meg.

A Nyolcbetűs szavak egy szerelem, egy újrakezdés és millió titok története, és szívesen mondanám, hogy a maga nemében páratlan volt és lenyűgőzött, de nem tehetem. Ami azt illeti rossz sem volt. Símán megállja a helyét a hozzá hasonló, erotikában bővelkedő new adult történetek között – bár arról sem vagyok meggyőződve, hogy ez egy new adult kategóriába sorolható történet lenne.

Egészen jól indított, ugyanis Sydney Paige, a hősnő épp azzal szembesül, hogy férje hónapok óta más nőért rajong – a későbbiekben az is kiderül kiről van szó – és az illető nőre cseréli le. Ugyanakkor legjobb barátnője egy újabb szerelmi drámát él át – a sokadikat a sorban –, mikor legújabb szerelméről kiderül, hogy családos. Hősnőnk gondol egy merészet és otthagyja férjével közös lakását, munkahelyét (röntgenasszisztens – akárcsak maga a szerző), lényegében a személyes tárgyain kívül mindent, és tehetős barátnője parti házába költözik. Tori, a barátnő személye kicsit érthetetlen a számomra, mert ha ő tényleg tehetős családból származik, jó képesítései vannak, akkor miért dolgozik egy középszerű vendéglőben pincérnőként? Úri passzióból?

S az odaköltözés után, hirtelen felindulásból megtörténik az ominózus telefonhívás is, mikoris Sydney egyetlen számot félretárcsáz és Tori barátnője nős exe helyett egy idegen férfi fülébe zúdítja obszcén szavaktól és sértésektől hemzsegő mondanivalóját. Ez a történet két főhősének első interakciója, melyet több is követ majd, mert a fickónak megtetszik a szókimondó nő és lassan barátság szövődik kettőjük között. Telefonon – a későbbiekben ez is változni fog –, mert semmi személyeset nem tudnak egymásról, azt sem, hogy tulajdonképpen ugyanazon a településen élnek, nem is olyan távol egymástól.

Brian Savage-ról, a telefonos fickóról, tudni kell, hogy egy szörfösbolt társtulajdonosa – mert ha a hősnőnek van legjobb barátnője, akkor a hősnek is lennie kell legalább egy barátnak, aki egyben a társtulaj is –, bár ő maga egy ideje már nem szörfözik. Van neki egy mellékállása is, melynek bevételével a lelkiismereti problémáit nyugtatgatja. Erről nem beszélek… ő sem szeret róla beszélni, érthető is miért. És szeret keresztrejtvényt fejteni – feltételezhetően innen származik a könyv címe is. Az angol nyelvű eredetiben négy betűs szavakról esik említés, konkrétan egy bizonyos szóra történik utalás és annak magyar megfelelője miatt változott a cím nyolcbetűsre.

Nos, ez Sydney és Brian története, E/1-ben és váltott szemszögben elmesélve. Meg a barátaiké is, mert azért ízelítőt kaphattam abból a csípkelődésből is, ami Tori és a világklasszis szörfös Jamie között zajlik, s feltételezem ez majd egy következő történetben maga a cselekmény lesz és nem a mellékszál.

Sem Sydney-t, sem barátnőjét Torit nem kedveltem nyegle stílusuk és gyakori trivialitásuk miatt, valószínűleg azért, mert az ilyen típusú embereket a való életben sem kedvelem. De azért kiváncsi lennék mi is az a “faszpörgettyű”, aminek Sydney Briant nevezte első telefonbeszélgetésük alkalmával. Erről jut eszembe, hogy bizony nem lehetett könnyű dolga a fordítónak...

Könnyen olvasható, egy kicsit sem vontatott történet, annak ellenére, hogy szerintem a szerző egy kicsit túltolta a férfi főhős lelki vívódásait. Általában a női főszereplővel szokták ezt a szerzők elművelni, ő most flegmatikus, és mondanám, hogy nagyon erős, nagyon határozott egyéniség – ami elképzelhetően úgy is van –, csakhogy mocskos szája és esetenkénti hisztije ebből sokat levon.

Természetesen erotika is jár hozzá, szerintem ebből is kicsivel több van, mint amennyit maga a történet hozna magával, de ennek csak örülni fognak az írott erotika rajongói. És komoly dolgokra is felhívja a figyelmet – ezeket nem fogom részletezni, mindenki fedezze fel saját maga, mit próbál a szerző közvetíteni.

Nem lettem a történet rajongója, mert nem volt szimpatikus nekem a hősnő, a baráti köre sem. Volt néhány igazán eredeti ötlet és megoldás a történet során, némi humor is felfedezhető itt-ott, viszont bővelkedett klisékben is, de természetesen mindenki eldönti majd magának, hogyan viszonyul ehhez a történethez, mert ízlések és pofonok…

A sorozat folytatása, egyelőre csak angol nyelven:

2. Hit the Spot 

3. Bad for You

A főszereplőnk, Sydney a szakítása után egy időre pincérnek áll be dolgozni a legjobb barátnője mellé. A mostani játékunkon is ezen a szálon indulunk el, minden blogon egy olyan könyvszereplő nevét találjátok, aki szintén pincérként vagy pultosként dolgozik, a dolgotok pedig mindössze annyi, hogy kitaláljátok, melyik könyvben szerepel. A rafflecopter dobozba tehát a könyv íróját és címét várjuk.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Jocelyn Butler

a Rafflecopter giveaway

07.08. Könyvvilág

07.10. Betonka szerint a világ...

07.12. CBooks

07.14. Kelly&Lupi olvas

Jayne Ann Kretz – Titkos nővérek

A ​tizenegy éves Madeline és Daphne a legjobb barátnők: titkos nővérek. De egy éjszakán olyan szörnyűség történik velük, aminek hatására Madeline nagymamája az USA egyik végébe menekíti unokáját, Daphne édesanyja meg a másikba a lányát. Mindkét kislány tudja, arról, ami történt, soha nem szabad beszélniük. 

Tizennyolc évvel később Madeline-t felhívja annak az éjszakának az ötödik tanúja. A titok kipattant. Madeline két emberben bízhat csak: titkos nővérében, akit majd két évtizede nem látott, és Jackben, a biztonsági szakértőben. 

Ahhoz, hogy a titkok titkok maradjanak, egyre több embernek kell meghalnia. Jack és Madeline visszatér az eredeti szörnyűség helyszínére és hiába a gyilkossági kísérlet, a robbantás, a megfélemlítés, nem adják fel: kiderítik az igazságot. Pedig ehhez szembe kell nézniük nemcsak a múltjukkal, hanem saját magukkal és egymás iránti, egyre hevesebb szerelmükkel is. Mire megy egymással egy férfi, aki nem tud jövőt ajánlani, mert kapcsolatai rövidek és sikertelenek, és egy nő, aki nem bírja a testi közelséget? 

Jayne Ann Krentz szokás szerint mesterien keveri a krimit és a szerelmet ebben a regényében is.

Európa, 2018

Eredeti cím: Secret Sisters, 2015

Egy ideig többnyire kerültem Jayne Ann Krentz írásait, inkább azokat a klasszikus romantikusokat részesítettem előnyben, melyeket Amanda Quick néven ír, csupán ritkán csúszott be egy-egy kortárs krimi. Mert azt a szerzőről tudni kell, hogy akár kortárs, akár klasszikus romantikus, a történetben legalább egy személy meghal, vagy eltűnik és mellékszálként van némi erotikával dúsított romantika is. S többnyire némi ezotéria, miszticizmus is, ősi harcművészetek, ókori, már rég letűnt vagy kihalófélben levő népcsoportok életfilozófiája is fellelhető az írásaiban, és bevallom ezek azok, amik elrettentenek a szerzőtől és műveitől.

Szerencsére a Titkos nővérek mellőz minden ilyen és ehhez hasonlatos klisét, helyette egy meglehetősen modern és szövevényes krimit kaptam és romantikában sem volt hiány, mert egyszerre két szerelmi történet is kialakulóban lesz a szereplők között – ez természetesen ismét egy sokszereplős sztori, van honnan akár több romantikát is kisajtolni.

Mindjárt az előszó megadja az alaphangot, mikor a történet jelenéhez képes tizennyolc évvel korábbra repített vissza, a Cooper szigetre, ahol két kiskamasz lány, Madeline és Daphne titkos szövetséget köt, és attól a pillanattől ők egymás titkos nővérei. Madeleine a fogadó tulajonosának unokája, Daphne anyja a fogadó alkalmazottja és egyedül neveli lányát a világ szeme elől elszárt, nem túl ismert szigeten. Egy este, amikor a felnőttek a fogadó rendezvényén voltak elfoglalva, egy Porter nevezetű vendég az egyik lányt elrángatja a kertész fészerébe, hogy megerőszakolja. A másik felébred és segítségért fut, Porter pedig a kerti pavilon alatt végzi. Az öt emberből, aki az esetről tud, négy azonnal elhagyja a sziget, nem szólnak a rendőrségnek, csupán a fogadó mindenese, Tom Lomax marad, hogy gondozza az épületet és őrizze a titkot.

Tizennyolc évvel később a múlt fenyegetően bekopogtat. Ekkor Madeline már egy butikhotel-lánc tulajdonosa, nagyanyja hónapokkal korábban meghalt, a körülmények pedig arra kényszerítik, hogy visszatérjen a Cooper szigetre és szembenézzen a múlt történéseivel. Mi több, a dolgok tovább bonyolódnak, és biztonsága érdekében Daphnéval is ismét fel kell vennie a kapcsolatot. A két fiatal nő és Madeline biztonsági szolgálatának főnöke megpróbál utána járni, hogy mi is történik a szigeten, amely most mintha még jobban a helyi előkelőségnek számító Webster család befolyása alatt lenne.

Nagyszerűen felépített krimi volt, melyben a szokástól eltérően most nem egy, hanem rengeteg halálesetet kellett felderíteni, mert bizony hulltak az emberek, ha az érdek úgy kívánta.

A romantikus szál kiszámítható és semmilyen meglepetést nem okozott, már ha azt nem számítom meglepetésnek, hogy nem egy szerelmi történetet, hanem egyszerre kettőt is kaptam, hogy a happy end még ütősebb legyen, tehát nemcsak Madeline, hanem Daphne is megtalálja a maga párját. Ez azért jó így, más szerző külön könyvet írt volna Daphnénak, jól felhígítva és elhúzva a történetet, hátha össze lehet hozni belőle egy trilógiát is.

A történet pörgött, voltak meglepő csavarjai és egészen hihető volt, mivel nem tartalmazta a szerzőre oly jellemző ezotérikus-misztikus elemeket. Nekem bejött, olyannyira, hogy kedvet kaptam a szerző többi kortárs krimijéhez is. De hát ízlések és pofonok…

Tasmina Perry – Ház medencével

Valaki ​hazudott. Valaki meghalt. 

EGY HALÁLOS NYÁR 

Jem Chapman számára ez élete lehetősége. Ki tudna nemet mondani egy meghívásra, hogy szálljon be egy nyaraló bérlésébe Hamptonsban? De amikor megtudja, mi történt az előző nyáron, Jemet akaratlanul is kirázza a hideg. 

Egy fiatal nőt holtan találnak a ház kerti úszómedencéjében, belefulladt. A nyaralótársak azt mondják, hogy Alice zavart volt. Sokat ivott. Nem tudott úszni… 

EGY TITOK, AMELYÉRT ÖLNI IS ÉRDEMES 

Ahogy Jem egyre jobban megismeri elbűvölő új nyaralótársait, rájön, hogy mindegyiküknek van valami rejtegetnivalója. Mi történt valójában tavaly nyáron? És ki az, aki hajlandó volna bármeddig elmenni, hogy elhallgattasson valakit?

XXI. Század, 2018

Eredeti cím: The Pool House, 2017

Azt hiszem már mondtam legalább egyszer (szerintem többször is), hogy mennyire kedvelem Tasmina Perry írásait. Vannak amiket jobban, vannak amiket kevésbé, de bármi, ami a szerző neve alatt fut, az nálam az elolvasandó kategóriába van sorolva. Tehát nyilvánvaló, hogy ezt a legfrissebb megjelenést is gyorsan magamévá tettem.

Tasmina ismét meglepett, és ezt pozitívan kell érteni, mert azt azért tudjuk (legalábbis azok, akik olvassák írásait), hogy ő a női sorsról szóló regények kiemelkedő képviselője, annak a bizonyosnak, ami chick lit címke alatt fut, és ezért sokan azt hiszik, hogy valami habos-babos, nyáltól csöpögő romantikus történetre várjanak, de jobban nem is tévedhetnének. Igen, női sorsokról van szó, igen, némi romantika is belevegyül a cselekménybe, de a szerző történetei abszolút valósághűek, az életből merítettek és gyakran meglepő fordulatokat tartalmaznak.

No de térjünk vissza jelen történethez, ami bizony elvisz minket a szerzőtől megszokott Egyesült Királyságból egészen New Yorkig… és többnyire a gazdagok és szépek üdülőhelyének számító Hamptonsba. Igazándiból nem is egy történetet kapuk, hanem kettőt, mert a könyv hősnője, a fülszövegben is említett Jem Chapman egy korábban bekövetkezett halálesetet göngyölít fel és ezzel párhúzamosan az ő házasságának történetébe is elmerülhetünk. S ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor nem is Jem Chapman a könyv igazi hősnője, hanem Alice. Az az Alice, aki egy évvel korábban a hamptonsi nyaraló medencéjébe fulladt, és akinek a helyét az idén a Chapman házaspár foglalja el a nyaralóban. Rajtuk kívül még három pár osztozik velük a nyaralón, valamennyien tehetősek, fontos állással, igazi menő new yorkiak.

Jem és Nat Chapman otthagyja Angliát és New Yorkba költözik, egyelőre csupán két évre, mert Nat Chapmant oda küldi a stílusmagazin, aminek dolgozik. Nat Chapman ambiciós, kisujjában van a szakma és az is, hogyan bűvöljön el másokat, alkalmazkodjon minden helyzethez és mindig a legjobb oldalát mutassa mindenkinek. Jem hátrahagyja felfutóban levő catering-vállalkozását, hogy ambiciózus férjét kövesse, csakhogy amennyire bejön férjének New York és a vele járó életmód, annyira unja magát Jem, aki idegenkedik attól a felszínességtől, ami férje új barátainak jellemzője. És azt sem tudja, hogy Alice, akinek (és férjének) a helyét a nyaralóban jó pénzért elfoglalják, a villa medencéjébe fulladt.

Alice történetét fokozatosan ismerjük meg. Ahogy halad előre Jem a kutakodással, úgy visz vissza a szerző a múltba, hogy első kézből is megismerhessük a történteket. A nyomozásban Micheal Kearney krimiíró – volt oknyomozó újságíró – segít Jemnek, nem önzetlenül, hiszen egy új könyvet vár Alice történetétől, és ő az, aki tulajdonképpen elülteti a kétkedés magvait Jemben is, azaz talán Alice halála nem volt baleset, mint ahogy a hivatalos verzió állítja.

Izgalmas, pögős, remekül felépített történet volt. A szereplők nagy részének alkalma és oka is volt szegény Alice halálát elősegíteni, aki csupán egy jobb életet akart, és azt, hogy szeressék. A gyilkos bárki lehetett volna a történet szereplői közül – és vannak elegen –, tehát egészen a végéig izgalomban tart a szerző a leleplezéssel. És azzal is, hogyan alakul Jem magánélete, férjével való kapcsolata, mert nemcsak a más életforma, de a nyomozás is hozzájárul, hogy Jem és Nat házassága feszültséggel teljen meg. Az új környezet kihangsúlyozza a közöttük már meglévő, az elvárásaik közötti különbségeket.

Ez egy önálló történet, akárcsak a szerző előző, magyar nyelven is megjelent írásai. Kedveltem, mert semmiben nem hasonlít a szerző egyetlen korábbi történetéhez sem, tehát várom a következő Tasmina Perry könyvet ... de természetesen ízlések és pofonok...

Kapcsolódó bejegyzések:

Eredendő bűn

Ház a Naplemente-tónál

A lánykérés

Viszlát mennyország!

Rachel Gibson – Az én pasim

Hokisok 6.

Ami Vegasban történik, az nem mindig marad ott, ahogy azt Rachel Gibson a New York Times bestsellerszerzője csodaszépen demonstrálja ebben a szellemes, szexi románcban. 

Az én pasim… egy sikeres esküvőszervezőről szól, akinek élete a feje tetejére áll, miután a férfi, akihez egykor, egy gyorsan lezavart Las Vegas-i szertartás keretében, meggondolatlanul hozzáment, váratlanul újra berobban az életébe. A regény tömör gyönyör: a szellem, a szív és az érzékiség bámulatos harmóniája jellemzi, amely az írónő védjegyének tekinthető.

Athenaeum, 2018

Eredeti cím: Any Man of Mine, 2011

Megrendelhető 

Kedvelem Rachel Gibson írásait, a Hokisok sorozatot is, annak ellenére, hogy magáról a sportról csupán annyit tudok, hogy jegen játszák és háromajtós szekrény méretű fickók egy korongot passzolgatnak egy fura kis kapu fele. És hogy a mérkőzés, ahol nem volt legalább egy kemény verekedés, az nem is történt meg. De ezt már a szerző könyveiből tudom.

Ez a sorozat hatodik része, tehát hozzávetőlegesen tudtam mire lehet várni tőle, mert már felismerhető egy bizonyos minta, amit a szerző követ: a nagy, marcona jégkorong-játékos – aki mellesleg civilben olyan mint egy félisten és millió női rajongója van – tele van ilyen-olyan frusztrációkkal, melyeket a főhősnő hatására pikk-pakk megold vagy túlteszi magát rajtuk és boldogan élnek míg meg nem haltak. És közben elmerülhetünk a jégkorong kicsit sem finom és nőiesnek nem mondható világban.

Most ez egy nagyon kicsit más, mert az aktuális főhősnek, Sam LeClaire-nek, maga a hősnő a frusztrációja. Ugyanis volt egyszer egy Las Vegas-i hétvége, mely nemcsak egy alkoholgőzős házasságban és gyors válásban végződött, hanem a követekezményét Connernek hívják és óvodás. A hokisztár pedig sikeresen kerülte úgy gyermekét, mint volt feleségét, egészen addig, míg az előző részekből már ismert klubtulajdonos Faith Duffy és Ty Savage, volt csapatkapitány esküvőjén szó szerint bele nem botlik. Ugyanis Autumn Haven, az ex, rendezvényszervező, és mit tesz a fikció ördöge, pont ennek az esküvőnek a lebonyolításával bízták meg.

Azt hittem majd lesz egy pörgős-vicces szerelmi történet az újratalálkozásból, de csalódnom kellett. A szerző humoros fogalmazási stílusa egy idő után egyszerűen eltűnt és elmerültünk a visszaemlékezésekbe, a nyavalygásokba, az eltúlzott lelki mizériába és abba, hogyan szólal meg a nagy hokis lelkiismerete és válik zajos partiarcból példamutató apává… meg szeret bele gyermeke anyjába. Sajnos mindez egy kissé erőltetettre, nyálasra és csöpögősre sikeredett.

Sam és Autumn kettőse nem volt nyerő páros. Sam tipikus playboy volt, aki úgy hirtelenjében megvilágosodik és felfedezi magában a szunnyadó felelősségtudatot és apai szeretetet, Autumn pedig a túlzottan pozitív, gáncs nélküli hősnő. A legjobb kettejük kissé koravén gyeremeke, Conner. Ő rendesen feldobta a hangulatot a maga módján. A legvalóságosabb szereplő pedig Vince, Autumn bátyja volt, aki rendes nagytesó módján vigyázott húgára és unokaöccsére. Csakhogy az ő karakteréhez is gyorsan kellett kapcsolni egy klisét: Vince a hadsereg speciális osztagától szerelt le. Ez lényegében teljesen felesleges volt, mert a testvéri szeretet és óvás nem foglalkozásfüggő, hanem vagy van, vagy nincs. Csakhogy milyen jól mutat a cselekmény során, mikor két keményfiú, két igazi alfahím egymásnak feszül burkolt, vagy éppenséggel nyílt fenyegetőzéssel.

Továbbra sem tudok kibékülni a szerző márkaimádatával, bár most mintha egy hangyányit kevesebb lenne belőle. De továbbra sem értem, hogy miért kellene nekem tudnom, hogy milyen márkájú sört iszik a főhős (Becks), milyen óra van a kezén (Tag Heuer), vagy épp melyik napszemüvegét tette fel (Ray Ban). És igazándiból a porcelánok (Wedgewood) és pezsgők (Moët & Chandon) márkája sem érdekel, ahogy az sem, hogy milyen tervezők ruháit tudta a hősnő az általa látogatott vintage boltokban aprópénzért megvásárolni.

Bármennyire kedvelem Rachel Gibson írásait, az én olvasatomban ez a rész a sorozat gyenge láncszeme, tehát az egyszerolvasós-felejtős kategóriába helyezkedik el. De még mindig nincs vége, mert már létezik egy hetedik rész is – egyelőre csak angol nyelven (The Art of Running in Heels) –, és ki tudja mit hoz még a jövő, mert a Chinooks csapatnak van még facér játékosa bőven (s ha nincs akkor majd átigazolnak). Tehát van még alkalom a szépítésre.

A sorozat magyar nyelven eléhető részei:

1. Jégbe zárt szívek, 2010

Simply Irresistible

2. Jane vékony jégen táncol, 2011

See Jane Score

3. Valentin-nap és egyéb őrültségek, 2015

The Trouble with Valentine's Day

4. Szerelmi katasztrófák, 2016

True Love and Other Disasters

5. Csak a baj, 2017

Nothing But Trouble

A blogturné valamennyi állomásán egy-egy, a 2017-2018-as amerikai jégkorong szezonban aktív játékos teljes nevét kell kitalálnotok a csapat neve és mezszáma alapján.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

New York Islanders #91 

a Rafflecopter giveaway

06.24 Angelikablogja

06.26 Betonka szerint a világ...

06.28 Kristinablogja

06.30 CBooks