Ami Vegasban történik, az nem mindig marad ott, ahogy azt Rachel Gibson a New York Times bestsellerszerzője csodaszépen demonstrálja ebben a szellemes, szexi románcban.
Az én pasim… egy
sikeres esküvőszervezőről szól, akinek élete a feje tetejére áll, miután a
férfi, akihez egykor, egy gyorsan lezavart Las Vegas-i szertartás keretében,
meggondolatlanul hozzáment, váratlanul újra berobban az életébe. A regény tömör
gyönyör: a szellem, a szív és az érzékiség bámulatos harmóniája jellemzi, amely
az írónő védjegyének tekinthető.
Athenaeum, 2018
Eredeti cím:
Any Man of Mine, 2011
Kedvelem
Rachel Gibson írásait, a Hokisok sorozatot is, annak ellenére, hogy magáról a
sportról csupán annyit tudok, hogy jegen játszák és háromajtós szekrény méretű
fickók egy korongot passzolgatnak egy fura kis kapu fele. És hogy a
mérkőzés, ahol nem volt legalább egy kemény verekedés, az nem is történt meg.
De ezt már a szerző könyveiből tudom.
Ez a sorozat
hatodik része, tehát hozzávetőlegesen tudtam mire lehet várni tőle, mert már
felismerhető egy bizonyos minta, amit a szerző követ: a nagy, marcona
jégkorong-játékos – aki mellesleg civilben olyan mint egy félisten és millió női rajongója van – tele van
ilyen-olyan frusztrációkkal, melyeket a főhősnő hatására pikk-pakk megold vagy
túlteszi magát rajtuk és boldogan élnek míg meg nem haltak. És közben
elmerülhetünk a jégkorong kicsit sem finom és nőiesnek nem mondható világban.
Most ez egy nagyon
kicsit más, mert az aktuális főhősnek, Sam LeClaire-nek, maga a hősnő a
frusztrációja. Ugyanis volt egyszer egy Las Vegas-i hétvége, mely nemcsak egy
alkoholgőzős házasságban és gyors válásban végződött, hanem a követekezményét
Connernek hívják és óvodás. A hokisztár pedig sikeresen kerülte úgy gyermekét,
mint volt feleségét, egészen addig, míg az előző részekből már ismert
klubtulajdonos Faith Duffy és Ty Savage, volt csapatkapitány esküvőjén szó szerint bele nem botlik.
Ugyanis Autumn Haven, az ex, rendezvényszervező, és mit tesz a fikció ördöge,
pont ennek az esküvőnek a lebonyolításával bízták meg.
Azt hittem
majd lesz egy pörgős-vicces szerelmi történet az újratalálkozásból, de
csalódnom kellett. A szerző humoros fogalmazási stílusa egy idő után egyszerűen
eltűnt és elmerültünk a visszaemlékezésekbe, a nyavalygásokba, az eltúlzott
lelki mizériába és abba, hogyan szólal meg a nagy hokis lelkiismerete és válik zajos
partiarcból példamutató apává… meg szeret bele gyermeke anyjába. Sajnos mindez
egy kissé erőltetettre, nyálasra és csöpögősre sikeredett.
Sam és Autumn
kettőse nem volt nyerő páros. Sam tipikus playboy volt, aki úgy hirtelenjében
megvilágosodik és felfedezi magában a szunnyadó felelősségtudatot és apai
szeretetet, Autumn pedig a túlzottan pozitív, gáncs nélküli hősnő. A legjobb
kettejük kissé koravén gyeremeke, Conner. Ő rendesen feldobta a hangulatot a
maga módján. A legvalóságosabb szereplő pedig Vince, Autumn bátyja volt, aki
rendes nagytesó módján vigyázott húgára és unokaöccsére. Csakhogy az ő karakteréhez
is gyorsan kellett kapcsolni egy klisét: Vince a hadsereg speciális osztagától
szerelt le. Ez lényegében teljesen felesleges volt, mert a testvéri szeretet és
óvás nem foglalkozásfüggő, hanem vagy van, vagy nincs. Csakhogy milyen jól
mutat a cselekmény során, mikor két keményfiú, két igazi alfahím egymásnak
feszül burkolt, vagy éppenséggel nyílt fenyegetőzéssel.
Továbbra sem
tudok kibékülni a szerző márkaimádatával, bár most mintha egy hangyányit
kevesebb lenne belőle. De továbbra sem értem, hogy miért kellene nekem tudnom,
hogy milyen márkájú sört iszik a főhős (Becks), milyen óra van a kezén (Tag
Heuer), vagy épp melyik napszemüvegét tette fel (Ray Ban). És igazándiból a
porcelánok (Wedgewood) és pezsgők (Moët & Chandon) márkája sem érdekel,
ahogy az sem, hogy milyen tervezők ruháit tudta a hősnő az általa látogatott
vintage boltokban aprópénzért megvásárolni.
Bármennyire
kedvelem Rachel Gibson írásait, az én olvasatomban ez a rész a sorozat gyenge
láncszeme, tehát az egyszerolvasós-felejtős kategóriába helyezkedik el. De még mindig
nincs vége, mert már létezik egy hetedik rész is – egyelőre csak angol nyelven
(The Art of Running in Heels) –, és
ki tudja mit hoz még a jövő, mert a Chinooks csapatnak van még facér játékosa
bőven (s ha nincs akkor majd átigazolnak). Tehát van még alkalom a szépítésre.
A sorozat magyar nyelven eléhető részei:
1. Jégbe zárt szívek, 2010
Simply Irresistible
2. Jane vékony jégen táncol, 2011
See Jane Score
3. Valentin-nap és egyéb őrültségek, 2015
The Trouble with Valentine's Day
4. Szerelmi katasztrófák, 2016
True Love and Other Disasters
5. Csak a baj, 2017
Nothing But Trouble
A blogturné
valamennyi állomásán egy-egy, a 2017-2018-as amerikai jégkorong szezonban aktív
játékos teljes nevét kell kitalálnotok a csapat neve és mezszáma alapján.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
New York Islanders #91
06.24 Angelikablogja
06.26 Betonka
szerint a világ...
06.28 Kristinablogja
06.30 CBooks