A bourbon királyai 2
Egy déli
dinasztia magával ragadó sagája
A Bradford
család Charlemontban a felső tízezer krémjéhez tartozik csakúgy, mint az
exkluzív bourbon, melyet gyártanak. Bonyolult életüket és hatalmas birtokukat
diszkrét személyzet igazgatja, melynek tagjai elkerülhetetlenül belebonyolódnak
a család ügyeibe. Ez most különösen igaz, amikor a családfő látszólagos
öngyilkossága egyre több kérdést vet fel a családon kívül és belül egyaránt. A
gyanú árnyéka mindenkire rávetül, főleg a legidősebb Bradford fiúra, Edwardra.
A közte és az apja közötti ellenségeskedés nyílt titok volt mindenki számára,
és Edward is tisztában van azzal, hogy ő az egyik legvalószínűbb gyanúsított.
Miközben a halálesettel kapcsolatos nyomozás előrehalad, ő az italban keres
vigaszt, valamint korábbi lovásza lányának társaságában. Eközben a család
vagyonának jövője egyik üzleti ellenlábasuk tökéletesen manikűrözött kezében
van, egy olyan nőében, aki magának akarja Edwardot. Mindennek van
következménye, és mindenkinek megvannak a titkai. És csak kevesekben lehet
megbízni. A család végső szétesésének küszöbén valaki, akiről azt hitték,
örökre elveszett, újra megjelenik: Maxwell Bradford hazatér. De vajon a
megmentőjük lesz, vagy a legelvetemültebb mindannyiuk között?
J. R. WARD
eddig húsznál is több könyvet írt, köztük a New York Times bestsellerlistáját
vezető Fekete Tőr Testvériséget. Világszerte több mint tizenötmillió példányban
keltek el regényei, melyek huszonöt különböző országban jelentek meg. Az
Egyesült Államok déli részén él a családjával.
Art Nuveau,
2017
Eredeti mű: J.
R. Ward – The Angel’s Share, 2016
“Az „angyalok
jussa” egy, a bourbongyártásban használatos szakkifejezés. A frissen lepárolt
bourbont belülről elszenesített tölgyfa hordóban tartják az érlelési folyamat
során, amely tizenkét évig, vagy akár tovább is eltart. Mivel a hordókat
hőszigetelés nélküli épületekben tárolják, Kentucky négy csodálatos évszakának
természetes hőmérséklet-változása nyomán a fa kitágul és összehúzódik a
hőségben, majd a hidegben, ily módon újra meg újra reakcióba lép a bourbonnel,
új ízekkel gazdagítva. Ez a folyton változó környezet és az eltelt idő végzi el
a végső alkímiai átalakítást, amely során a Commonwealth legjellegzetesebb,
legismertebb és legkedveltebb terméke létrejön. A folyamat azonban
elkerülhetetlen párolgással és szivárgással is jár. Ezt a veszteséget, amely
évente nagyjából átlagosan az eredeti mennyiség két százaléka, és mértéke
többek között a környezet páratartalmától, a hőmérséklet-ingadozástól és az
érlelés éveinek számától függően változik, nevezik az angyalok jussának.”
(J. R. Ward –
Az angyalok jussa, Art Nuveau, 2017)
J. R. Ward
ismét tátott szájjal hagyott. Azt gondoltam, hogy a sorozat első részét, A
bourbon királyai történésein nem lehet überelni. Nagyonis lehet!
Aki még nem
olvasta az első részt, melegen ajánlom, hogy tegye meg, akik pedig már ismerik
a kezdeteket, azoknak is az újraolvasást ajánlanám, hiszen 2015-ben jelent meg,
s azóta bizony eltelt némi idő, s minden bizonnyal volt közben számos más könyv
is.
Ez egy
családregény, ami az Egyesült Államok déli társadalmában játszódik, ahol még
mindig nagyon erős az a bizonyos “déli szellem”, amit már olyan jól ismerhetünk
más szerzők írásaiból is. Itt nem számít, hogy te személy szerint mire vagy
képes, hanem az a fontos, hogy milyen családból származol és mekkora előkelő
családfát tudsz felmutatni. Az sem elhanyagolandó, hogy mekkora bankszámlával
rendelkezel az előkelő származás mellett, mert származás a származáshoz, pénz a
pénzhez húz, de sem a pénz, sem a származás nem menthet meg a társadalmi
bukástól, ha a családot botrány lengi körül.
A történet
központja továbbra is Easterley, a Baldwin család rezidenciája, valahol
Kentucky és Indiana államok határán. Itt
él – pontosabban tudatmódosító gyógyszereken vegetál – a már özvegy Mrs.
Baldwin, akit leánykori családnevén, Bradfordként (vagy kicsi V.E.-ként) illik
emlegetni, mert Easterly az ő családi öröksége. Gyermekeit inkább a színes bőrű
szakácsnő, Miss Aurora nevelte, mint ő. S a környéken tanyáznak felnőtt
gyermekei is, egy kivétellel. Edward egy közeli lófarmon tengeti életét és
fojtja alkoholba fájdalmait, miután egy dél-amerikai útja alkalmából elrabolták
és a történés úgy testileg, mint lelkileg is megnyomorította. Itt él a
botrányosan viselkedő Gin, a család egyetlen lánygyermeke, egy meglehetősen
önző nő, akinek erkölcsei egy kóbor macskáéval vetekednek, és akinek házasságon
kívül született gyermeke a Baldwin-ifjak barátjától, Samuel Lodge ügyvédtől –
akinek természetesen fogalma sincs arról, hogy ő a gyermek apja. Ide érkezik
haza a történet elején Lane, a tékozló fiú, akit egy hasonlóan előkelő család
lánya az ősi trükkel csalt házasságba. Két, kártyázással töltött év után is csak Lizzie-t, a birtok
főkertészét szereti. Egyedül Max hiányzik a Bradford-utódok közül. Róla évek
óta semmit nem tudni. Ők a bourbon királyai, hiszen évek óta Kentucky és az egész Egyesült Államok vezető bourbonkészítői.
Az első
részben előbb Rosalindát, a könyvelőnőt vesztettük el, aki irodájában
öngyilkosságot követett el, majd később maga a keménykezű William Baldwin, a csalát pátriárkája vet véget
életének, hatalmas káoszt hagyva maga után.
Csakhogy
William Baldwin nem lett öngyilkos, hanem valaki átsegítette a másvilágra. S
mikor ez kiderül, akkor nemcsak a családi vállalkozás és a birtok kerül
veszélybe, hanem a maga család is társadalmi bukásra van ítélve.
A történet
nagyrészt a nyomozás körül forog és millió titok, hazugság, félrevezetés, hatalmi játék jár
hozzá, amit nem fogok most részletezni, mert akkor minek elolvasni a könyvet.
Természetesen
szerelem is van a történetben, hiszen azt már az első részből tudjuk, hogy
Lane és Lizzie ismét egy pár lesz, annak ellenére, hogy Lane-nek még meg kell
szabadulnia feleségétől. Edward és Sutton Smythe, a konkurrens bourbon-lepárló
örököse is rendesen kerülgeti egymást és a boldog végkifejlet útjába csak ők
maguk állnak. S ha van szerelem, akkor természetesen némi erotika is jár hozzá,
olyan stílusban, ahogy ezt Wardtól megszoktuk.
Ha az első
rész után azt gondoltam és írtam, hogy a sok potenciális gyilkos-jelölt közül a
kört kettőre tudom szűkíteni és ismerőseimmel már fogadásokat is kötöttünk,
hogy ki a gyilkos, most minden eddigi elmélet felborult és fogalmam sincs róla. Egy
dologban vagyok biztos: nem Edward. Ő ugyan megára vállalta és beismerő
vallomást is tett, de egyetlen pillanatig sem hiszem, hogy ő lenne a tettes.
Millió kérdés
merült fel bennem, ahogy olvastam a könyvet. Jó néhány elméletet legyártottam
már és nagyon kiváncsian várom a folytatást, amire nagyon remélem, hogy nem
kell ismét két évet várni. Úgy gondolom, hogy a harmadik rész még több
meglepetéssel fog szolgálni, mert pillanatnyilag nem tudnám megmondani, hogy
merre tart ez a történet.
Nagyon
szerettem ezt a könyvet, mert szórakoztatott, mert elérte azt, hogy a
“miérteken” gondolkozzam, s feltételezem ezzel nem maradok egyedül. És nem
utolsó sorban Ward utolérhetetlen stílusa miatt szerettem. Mindenkinek ajánlom
aki valami jót szeretne olvasni – első sorban felnőtteknek, hiszen nekik szól
ez a történet –, de természetesen az ízlések és a pofonok…
A sorozat eddig megjelent részei:
Art Nuveau, 2015
The Bourbon Kings
3. Devil's Cut, 2017 - egyelőre csak angol nyelven