Karina Halle – Egy lépéssel közelebb

McGregor testvérek történetei 2

A lány azt hiszi, a fickó csak egy öntelt szépfiú. 

A fickó úgy gondolja, a lány maga a megtestesült prüdéria. 

De most olyan ajánlatot készül tenni neki, amire biztosan nem fog nemet mondani.
Nicola Price-nak mindene megvolt: remek karrier, tökéletes barát, elképesztő cipőgyűjtemény és egy szuper lakás San Francisco legjobb környékén. De amikor váratlanul teherbe esik, és az a mocsok fiúja otthagyja őt a slamasztikában egyedül, Nicola tökéletes élete egyszeriben felfordul, és úgy is marad. 

Néhány évvel később Nicola már egy ötéves kislány büszke, egyedülálló anyukájaként és egy hatalmas hazugságban él. Alig tudja fenntartani rossz környékbeli lakását, és minden hapsi menekülőre fogja, amint meghallja, hogy egyedül neveli a gyerekét. Küszködik és fél – és sehol sincs az életében, amiről korábban azt hitte, hogy 31 éves korában tartani fog. 

A mentőangyala egy magas, jóképű és gazdag skót férfi személyében jelenik meg: ő Bram McGregor, Nicola jó barátjának, Lindennek a bátyja. Bram tud egyet s mást a büszkeségről, és amikor Nicola körülményei tragikussá válnak, felajánl a nőnek egy apartmant a saját házában. 

Tökéletes egyezségnek tűnik a dolog egészen addig, amíg Nicola nem bánja, hogy Bram közelében éljen, aki a nagylelkűsége ellenére minden adandó alkalommal szembeszáll a nő elképzeléseivel. 

De az életben semmi sincs ingyen, és ahogy Nicola beteszi a lábát Bram házába, rájön, hogy a titokzatos szépfiú többe kerül majd neki, mint gondolta volna. 

Akár a szívét is elveszítheti.

Ezekkel a McGregor testvérekkel csak a baj van. 

Ha tetszett a történet keresd a McGregor testvérek további részeit.

Álomgyár, 2019

Eredeti cím: The Offer, 2015

Karina Halle neve már ismerős a magyar olvasótábor számára, hiszen ez nem az első magyar nyelven is megjelent könyve, és a második sem.

Bevallom nem olvastam minden könyvét – valamennyit ugyanaz a kiadó dobta piacra –, csupán az elsőt, amivel bemutatkozott a magyar közönségnek is (nem kedveltem és bugyuta történetnek tartom) és a McGregor testvérek történetei sorozat első részét – ez már valamivel közelebb állt az élvezhetőséghez, ennek eredménye az, hogy a sorozat második kötetével is bepróbálkoztam.

Őszintén szólva, nem emlékeztem, hogy egyetlen általam olvasott Karina Halle könyvben is ennyit dugtak volna. Ha kivágnám a csatakosan erotikus jeleneteket a könyvből, akkor alíg maradna egy Harlequin-füzetnyi terjedelem és annak tartalmát néhány bővített mondtatban el is lehet mesélni.

Természetesen lesznek olyanok – nem is kevesen –, akiket majd kielégít a számos, minden részletében leírt szexuális aktus, meg mellékesen a történet – mert dícséretes módon az is van –, csakhogy kár a történetért, mert sokkal többet lehetett volna kihozni belőle, ha nem hódol a szexuálisan frusztrált tömegek elvárásainak. Ja, bocs, szórakoztató, mi több: erotikus irodalmat dob piacra, a felkölt gondolatok nem adját el a könyvet, a csatakos szex viszont igen.

Kéretik nem félreérteni: semmi bajom az erotikus irodalommal, a csatakos szex-leírásokkal sem, addig a pillanatig, ameddig nem ez áll a történet központjában, hanem csupán hab a tortán, a plusz, ami érdekesebbé teszi a dolgokat. Ebben a történetben viszont az erotika elnyomta a történetet.

Közhelyesen kezdődik: az előző részből megismert hősök esküvői fogadásán a vőlegény bátyja megkörnyékezi a menyasszony legjobb barátnőjét, aki nemet mond és ennyi.

A történet hősnője ugye egyedülálló anya, akiről eredetileg azt hittem, hogy a terhesség hírére hagyta el gyermeke apja, aztán a későbbiekben kiderült, hogy a fickó azért a gyermek születése után szívódott fel – bár azért ez sem biztos, mert nem igazán következetesek ebben az ügyben. Meg a karrier-dologban sem, hiszen Nicolának sosem volt eget rengető karriere és aktuális állásából is épp lapátra teszik. Egy eléggé lepukkant környéken él ötéves lányával, akiről záros határidőn belül kiderül, hogy diabéteszes.

Ekkor jön a felmentő sereg a főhős személyében, ugyanis Bram McGregor nem csak a lakhatási gondjait oldja meg, hanem új álláshoz is segíti abban a bárban, ahol korábban barátnője dolgozott (lásd a sorozat első része). A többit kitalálni nem nagy művészet: sok szex, némi feszültségkeltés, némi kavarás és időhúzás, valamint boldog végkifejlet.

Viszont néhány dolog határozottan idegesített. Például az, hogy a hősnő hosszas monológokat tart sivár szexuális életéről, ami tulajdonképpen nem is hiányzik neki, de gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy tüzelő szuka, ha Bram McGregor a közelben van.

Az is idegesített, hogy mindenki oltári szemétnek tartotta a főhőst, csak azért mert valamikor régen elkövetett néhány hibát. Meg az is, hogy mindenki a hősnőt óvta tőle. A Jóisten szerelmére! Mindketten felnőtt emberek, semmi szükség arra, hogy a baráti kör és a rokonság beleszóljon abba, ami kettejük között van, vagy lesz. És kiverete a biztosítékot az állandó skótozás. No, s mi van akkor ha a fickó skót származású? Miért kell ezen minden fejezetben ájuldozni?

A sorozatnak további két része is van, s mivel a McGregor testvérek csupán ketten vannak, a továbbiakban az unokatestvérek kerülnek sorra – egyikükkel már ebben a történetben is lehet találkozni. Információim szerint, még az idén boltba kerül mindkét kötet. Hogy el fogom-e olvasni? Nem hinném… de természetesen ízlések és pofonok

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

Nem lennék nélküled (McGregor testvérek történetei 1)

Túl közel hozzád

Diana Gabaldon – A lángoló kereszt - 2. kötet

Outlander 5/2

A tavasz nemcsak a napsütést hozta, hanem a népszerű Outlander szorozat ötödik részének második kötetét  is, melyben tovább követhetjük a kedvenc hőseink kalandjait az amerikai kontinensen.

Kövesd a Blogturné Klub négy bloggerét turnéjuk során és versenybe szállhatsz a kiadó által felajánlott nyereménykönyvért!

EGY ​BÁMULATOS KALAND, AMI PRÓBÁRA TESZI A SZÍVET, MÉRLEGRE TESZI A LELKET ÉS MEGMÉRI A SZELLEMET… NYELVEZETE FRISS, GAZDAG LEÍRÁSOK TARKÍTJÁK, A TÖRTÉNET PEDIG CSELEKMÉNYDÚS… MAGÁBA SZIPPANT! CNN.com

A Korona észak-karolinai gyarmatán a gazdag arisztokrácia és a megélhetésükért küzdő telepesek állnak egymással szemben, törékeny egyensúlyban tartva a kialakult, feszült helyzetet.

Közöttük áll Jamie Fraser, egy talpig becsületes és tisztességes férfi. Miután száműzték szeretett hazájából, Skóciából, végre megkapta a földet, ami után áhítozott. Támasza rendkívüli felesége, Claire, a nő egy másik helyről és időből, aki az eljövendő események ismeretének terhes ajándékát hordozza. Korábban ez a tudás veszélyt és áldást is jelentett Jamie és Claire számára. Most talán pislákoló fáklyaként vethet fényt az előttük álló vészterhes éveken át vezető útra – vagy olyan tűzvészt okoz, amiben mindketten hamuvá égnek.

A lángoló kereszt egyszerre szívbemarkoló, letehetetlen, a legapróbb részletekig történelmileg hiteles és süt belőle a szenvedély.

Könyvmolyképző, 2019

Eredeti cím: The Fiery Cross, 2001

Megrendelhető                Beleolvasó 

Rég vártam annyira egy könyv megjelenését, mint A lángoló kereszt második kötetéét. Azt hiszem régebben már említettem, hogy engem – másokhoz képest – viszonylag későn kapott el az Outlander-vírus, és ehhez a népszerű televíziós sorozatnak semmi köze, hiszen még mindig nem láttam belőle egyetlen részt sem. Egyszerűen nincs időm. Vagy olvasás, vagy tévézés, de a kettő együtt nem megy, és akkor már inkább az olvasás.

Azt mindenki tudja – legalábbis azok, akik valaha is hallotak a szerzőről és írásairól –, hogy a az Outlander sorozat egyetlen történet, mely nyolc könyvön (a kilencedik írása folyamatban van, s ki tudja mennyi lesz még…) és néhány kiegészítő történeten keresztül mutatja be főhőseinek  (és nemcsak) kalandjait és sorsuk alakulását. Nyilvánvaló, hogy a sorozat részei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, tehát szépen sorban kell olvasni őket. S aki most kapna kedvet a monumentális műhöz, annak hosszú ideig van olvasnivalója, hiszen Ms. Gabaldon nem igazán adja ezer oldalnál alább könyvenként.

A sorozat ötödik része sem volt egy rövidke szösszenet, hiszen az első kötet kereken 800 oldal volt, ez a második kötet viszont “csupán” 624.

A lángoló kereszt első kötete lassan csordogált, túl sok nem történt benne. Az egész inkább az otthonteremtésről szól az idegen földön. Az észak-amerikai kontinens egy része még mindig angol fennhatóság alatt van, ide száműzik azokat a skótokat, akik valamilyen csoda folyamán túlélték a Skócia függetlenségéért folytatott harcokat. Ide kerül hosszas kalandozás után Jamie Fraser is családjával együtt, és végre megkapja azt a földterületet, ahol újrakezdheti az egészet. Ez a Fraser’s Ridge, ahol teljesen nulláról épít újjá mindent, hoz létre egy kis közösséget.

A második kötet valamivel pörgősebb és több történik benne mint az előzőben. Mindjárt az elején egy összecsapással kezdődik a hatalom képviselői és a Rendfenntartók között és az ott történtek kihatással lesznek a történet további alakulására, különösen ami Rogert illeti.

S ha már Rogerről beszélünk, akkor azt is el kell mondanom, hogy bár szerelmesek egymásba Briannával, ezt valahogy most nem jött át. Ugye, ott van Jemmy apaságának kérdése, amiről hangosan mindenki úgy nyilatkozik, hogy nem fontos, de titokban mindenki bizonyosságot szerezne, hogy Rogeré-e a gyerek, vagy Stephen Bonnet az apja, hiszen Bonnet röviddel a Rogerrel való szerelmeskedés után erőszakolta meg Briannát. Brianna pedig mintha nem is lett volna jelen ebben a részben. Mármint igen, fizikálisan ott volt, de minden gondolata saját anyasága körül forgott, és nem igazán volt szükségem arra, hogy részletesen megtudjam hányszor szoptatta meg Jemmyt, vagy hány pelenkát kellett cserélnie. A pár mindkét tagjának megvan a maga baja, most nem éreztem, hogy működött volna a kémia kettejük között, hanem inkább mintha eltávolodtak volna egymástól az előző részekhez képest.

Természetesen folytatódik a vadászat Stephen Bonnet után, hiszen úgy Roger, mint Jamie bosszút szeretne állni rajta azért, amit Briannával tett. De mivel minden tervnek van egy buktatója, ez sem úgy sül el, ahogy a férfiak eltervezték. S mivel Bonnet megsebesül, de határozottan nem állíthatnám, hogy meg is hal, ennek valószínűleg még folytatása lesz az ezt követő részek valamelyikében.

A minap beszélgettem egy ismerőssel, aki nem rajongója a sorozatnak, az első részek után fel is adta, mert idegesítette Claire tudálékossága. Igen, Claire tudálékossága idegesítő, néha engem is zavar, de ilyenkor mindig elmondom magamnak, hogy ő egy 20. századi tanult nő, és ezt a tudást viszi magával vissza a 18. század végére. S nem kevés esetben milyen hasznosnak is bizonyul ez a tudás. Az Outlander-rajongók tudják, hogy nem ő (és Brianna meg Roger) az egyetlen, aki megtette ezt az időutazást. Most újabb bizonyítékot kapunk arra, hogy az időutazók sokkal többen vannak, mint azt valaha hőseink gondolták volna, és mindenki a maga módján éli meg, írja le ezt az eseményt. Nem vagyok Claire rajongója, de a tudás, amit magával visz, sokban segíti az alakuló kis közösség életét és nemcsak, hiszen messzi földről is járnak hozzá betegek. De természetesen a tudás nem helyettesíti az eszközöket, főleg azok hiányát nem.

Azt is mondtam már egyszer, hogy én jobban szeretem, ha a skótokról szóló történetek Skóciában, vagy legalábbis a környéken játszódnak, de azért érdekes volt a Fraser-csapat kirándulása az indián őslakosokhoz… és azt hittem, soha többé nem fogom majd látni az ifjú Iant.

Aki az első kötet olvasása után azért húzta az orrát, hogy lassú volt, megnyugodhat, ez pörgősebb, több történés van, de a központban továbbra is a közösségépítés áll. Mindez szépen megfogalmazva, történelmi akkurátussággal, mely mögött titáni kutatómunka állhat.

Szép volt, jó volt, választ kaptam néhány nagyon rég felmerült kérdésre, volt néhány meglepetés is, izgalomban sem volt hiány, bár azt nem mondanám, hogy a történet teljes fordulatszámon pörgött. De hát ízlések és pofonok…

Ja, és a fehér koca még mindig túljár Jamie eszén, és továbbra is meglóg az ólból, amikor úri kedve úgy diktálja…

Kapcsolódó bejegyzés:

A lángolókereszt 1

Nyereményjátékunkban a népszerű történet szereplőit keressük. Minden bejegyzésben egy-egy ismert karakter nevét rejtettük el. A ti feladatotok az, hogy megtaláljátok ezt a nevet és a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

05.05 - Betonka szerint a világ…

05.07 - SpiritBliss Sárga köves út (extra)

05.09 - Könyvvilág

05.11 - Deszy könyvajánlója (extra)

Meghan March – Tiéd vagyok

Mr. Mount bűnös élete 3

Ami az enyém, azt meg is tartom, még Keira Kilgore-t is. 

Nem elég, hogy tartozik nekem. Nem elég, hogy enyém a teste. 

Többre vágyom. 

Megpróbálhat ellenállni, de én sosem adom fel. 

Semmi sem szakíthat szét minket. 

Sem ő. Sem az ellenségeim. Senki. 

Az adóssága egyetlen módon rendezhető, ha megkapom a szívét.

A tiéd vagyok a harmadik és egyben az utolsó része a Mr. Mount bűnös élete című trilógiának.

Meghan March erős, érzéki nőkről ír és mocskos szájú alfa-hímekről, akiket térdre kényszerítenek. Erotikus regényei Amerikában hatalmas sikert aratnak, és már a hazai olvasók szívét és a sikerlistákat is meghódította.

Álomgyár, 2019

Eredet cím: Sinful Empire, 2017

Nem mondom, hogy nem vártam ezt a könyvet, hiszen a sorozat első része meglehetősen izgalmas volt – vagy csak jókor talált meg. Nem is számítottam rá, hiszen hónapokkal későbbre volt jelezve megjelenése, tehát ez is meglepetésként ért. Mondjuk a kellemesebbik fajtából, mert inkább a csúszás a jellemző a könyvkiadásra. S természetesen reménykedtem abban is, hogy a remek indítás és a (nagyon) langyos folytatás után ez a rész ismét pörögni fog, lebilincsel és majd áradozni fogok, hogy milyen nagyszerű is volt.

Nem fogok.

Indulásból el kell mondanom, hogy ez nyilvánvalóan egy trilógia befejező része, és nem abból a fajtából való, melynek részeit önálló történetként is el lehet olvasni. Ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és minden rész ott veszi fel a cselekmény fonalát, ahol az előző abbahagyta. Ahhoz, hogy ennek a résznek a cselekménye érthető legyen, ismerni kell az előző részek történéseit, a szereplőket, és azt is, hogy ki kicsoda és milyen szerepe van a történetben.

A második rész pedig ott marad abba, amikor Mount és Keira a sikeres (és dögunalmas) whiskey-fesztiválról hazatérve autóbalesetet szenved, melynek okozója tulajdonképpen egy orvlövész, bérelt gyilkos, akármi. Amikor az előző részről írtam, már jeleztem, hogy minden bizonnyal valaki más mozgatja a szálakat hátulról, olyan valaki, akire nem gondolok… és lássuk be a főhős sem, bár ő a helyi alvilág ura – királya, ahogy emlegetik –, és New Orleans a zsebében van.

Innen folytatódik a történet, váltott szemszögből (Keira és Mount – a két főhős), akárcsak az előző részek.

Pozitívum, hogy ebben a részben minden tisztázódik és minden kiderül. Ami viszont határozottan nem tetszett, az a módja volt, ahogy a dolgok napvilágot látnak. Legyünk őszinték, Mount egy gengszter, ha a történetben elszórt információmorzsákat összegzem, akkor símán negyven fölött van, nem egy érzelgős kamasz. S most mégis azzá degradálódott. Ez feltételezhetően annak az eredménye, hogy a szerző nő, és mint olyan fogalma sincs mi jár egy férfi fejében. Meg, ugye, a történet fikció, és milyen jól fel lehet dobni némi érzelmes romantikával, hiszen, ahogy a fülszöveg is írja: “Meghan March erős, érzéki nőkről ír és mocskos szájú alfa-hímekről, akiket térdre kényszerítenek”. Lachlan Mountot pedig ténylegesen térdre kényszerítette a fenenagy szerelem.

Már az előző részben is ízelítőt kaptam Mount múltjából, akkor nem igazán értettem, hogy az a nyúlfarknyi időbeni visszatérés mire volt jó. Most többször történik ez meg, hogy teljes legyen a kép, kicsoda is a titokzatos és kegyetlen Lachlan Mount, milyen érzelmi csomagot cipel és hogyan lett az aki.

A visszaemlékezések és néhol ismétlések mellett meg kell említenem a hősnő hirtelen pálfordulását. Keira, ugye gyanútlanul belesétál egy csapdába, ami előkészíti a sorozat cselekményét. Berzenkedik a kialakult helyzet ellen, nem is nagyon szívleli Mountot, sőt azon jár az esze, hogyan szabadulhatna minél hamarabb. S akkor most csak úgy rájön, hogy ő tulajdonképpen szerelmes fogvatartójába (Stockholm szindróma?) és pikpak változtat attitűdjén, parancsolgatni kezd és az átlagnál hisztisebb lesz.

Voltak meglepő dolgok is, olyasmik, amikre igazán nem számítottam. Az egyik ilyen Magnóliához kapcsolódik. Akik olvasták az előző részeket, azok már tudják, hogy ő a város leghíresebb mádámja és egyben Keira legjobb barátnője. Ez a barátság gyermekkoruktól tart és semi nem tudta lerombolni. Ő kész csalódás volt, mert milyen barát az ilyen? – nem fogom leírni, hogy mit tett és mit kavart, de nálam az a megbocsájthatatlan kategóriába tartozik.

A másik meglepetés annak a személye, aki hátulról mozgatta a szálakat és a balesetért felelős, meg a további kellemetlenségekért is, mert természetesen nem maradnak abba a fura történések. Ez sem volt egy  brilliáns megoldás, mert az illető személye az utolsó pillanatig nem is létezett a történetben, bár sejteni lehetett, hogy Mount múltjához van köze. Motivációja sem volt túl eredeti és meghökkentő.

Megmosolyogtatott a néma, csak morgásokra képes V. Ugye Mount embereinek nincs nevük a történetben, csupán egy-egy kezdőbetű jelzi, hogy most  éppen kiről van szó. V Mount bizalmasa, testőre, és az a férfi, akit első pillanattól Keira mellé rendel. Most kiderül, hogy V a morgásnál és SMS írásnál azért többre is képes, ha kommunikációról van szó.

Vér folyt sok, erotika mintha jóval kevesebb lett volna az első részhez képest és inkább a visszaemlékezéseken, a leszámolásokon lett volna a hangsúly, ami természetesen a boldog végkifejlethez vezetett.

A sorozat ígéretesen indult, de ellaposodott, túlbonyolódott. Nem kellett ehhez a történethez három kötet, egyetlen terjedelmesebben akár élvezhető is lett volna. Nálam egyszer olvasós marad és a szerző felejtős. Öt könyv után már semmi újat nem tud felmutatni, eddig olvasott történetei egy síkon mozognak: túlzott érzelem és túlzott erotika némi agresszívitással megfűszerezve, csupán a tálalás változik. Tucatjával vannak ilyen típusú erotikus-romantikus történetek. De természetesen ízlések és pofonok…

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

Téged akarlak (Mr. Mount bűnös élete 1)

Rád vágyom (Mr.Mount bűnös élete 2)

Vágy és hatalom (Vágy 1)

Vigyél magaddal

Rhys Bowen – Holttest a könyvesboltban

Őfelsége kémnője 2

1932, London. Lady Georgiana vadonatúj bűnügybe csöppen. A királynő megkéri, hogy néhány röpke hétre lássa vendégül Hannit, egy bajor hercegkisasszonyt. Ekkor Georgie még nem sejti, milyen terhet vesz a nyakába. Vigyázat, Hanni nem szokványos kékvérű nőszemély: 

angol nyelvtudását amerikai gengszterfilmeken edzette 

erősen kleptomániás 

odavan a jóképű pasikért

Lady Georgiana számára az események akkor kezdenek felpörögni, amikor Hanni egy holttestre bukkan egy rejtélyes könyvesboltban. Vajon ki az áldozat? És ez csak az első a gyanús halálesetek sorában… Ha Lady Georgiana ki akar mászni a slamasztikából, saját magának kell kinyomoznia a gyilkosságokat.

A sorozat minden kötetete önálló detektívtörténet.

Lettero, 2019

Eredeti cím: A Royal Pain, 2008

Igazándiból még a tavaly reménykedtem abban, hogy ez a történet megjelenik, hiszen a sorozat  első könyve még 2017-ben került a könyvesboltokba. Ilyenkor természetesnek tartom azt az elvárást, hogy évente legalább egy résszel boldogítsa a kiadó olvasóit, kettő még jobb lenne. Ha ténylegesen az egész sorozatot szándékukban áll megjelentetni, s mivel az angol eredeti 13. részének megjelenése várható az idénre, ilyen iramban húsz év múlva is arra várunk, hogy összejön-e végre az ügyetlen Lady Georgie, a sorozat hősnője, és a sármos és titokzatos Darcy O’Mara, akivel már az első résztől fogva kerülgetik egymást.

Kedveltem az első részt, mert más volt mint egy klasszikus romantikus történet, volt benne egy szemernyi valós elem is és vicces volt. Ez a szemernyi valós elem most is megmarad, hiszen Wallis Simpson továbbra is jelen van a történetben, mint ahogy a David néven futó walesi herceg is – a későbbi VII. Edward –, valamint az angol király pár. Az 1930-as évek elején a birodalom trónján épp V. György ült, Mary királynéval. Ők valós történelmi személyek, mint ahogy az amerikai Wallis Simpson is, akinek jelenléte meglehetősen irritálja a kornás főket. Ez a történetben is úgy lesz.

A főszerepben természetesen most is Lady Georgiana lesz, aki Viktória királynő dédunokája – erre egyébként legalább tucatszor történik utalás –, harmincötödik a trónöröklésben, egy vitatható erkölcsű színésznő és egy skót herceg törvényes csemetéje és szegény mint a templom egere. Szószerint. Bátyja nem igazán támogatja, mert nincs miből, még nagyravágyő feleségének is meg kell húznia az övet, Apja halott, anyja pedig saját magával van elfoglalva, ahogyan az elmúlt években is mindig. Tehát Őlédisége magára marad és magának kell a megélhetéséről gondoskodnia

Míg az első részben csak egyetlen hulla okozott galibát, ebben már hárommal is meg kell bírkózni és abból csupán egy az a bizonyos, ami a könyvesboltban és a könyv címében szerepel. S ami igazán nevetséges volt, a Scotland Yard valamint az egész birodalmi rendőrség nem tudott a rejtéllyel megbírkózni, ehhez a királynénak egy huszonegy éves, hebrencs leányzót kell megbíznia a nyomozással… meg azzal is, hogy amennyiben lehet Wallis Simpsont távolítsa el a trónörökös közeléből… de hát ilyen a fikció ördöge.

Ez a második rész nekem kicsit sok volt, bajor hercegnő ide vagy oda. S erről jut eszembe: értem én, hogy 1932-ben járunk, de azért senki nem tudta leellenőrizni, hogyan néz ki az a bizonyos hercegnő?

No, de nem a Hanni miatt volt ez sok, hanem három hulla, szerveződő kommunisták, náci feneyegetés Németország felől, és akkor a szerző ezt még megfejelte egy összeesküvéssel is, ami politikai és diplomáciai botrányt volt hivatott kirobbantani. S erre hősnőnk mind-mind rájön és megoldja a rejtélyt. Ó! Nem egyedül. Segítségére lesz anyai nagyapja, aki visszavonult rendőr, és aki mellesleg egy nagyon okos, kedves öregúr.

Igazándiból egy kedves kis limonádé volt a történet, a kemény krimikhez szokott olvasók ne is várjanak tőle sokat. Bár a hősnő iránt vegyes érzéseim vannak – egyrészt vicces, hogy mennyire idétlen, másrészt idegesítő a nagyképűsége –, minden bizonnyal elolvasom majd a folytatásokat is, amennyiben lesznek. S akkor sem sírom vizesre a párnám, ha Lady Georgie egyetlen további kalandját sem fogom megismerni. De ízlések és pofonok…

Kapcsolódó bejegyzés:

Holttest a fürdőkádban

Mike Menders – Házinyuszi

Hangulatkeringő 1

Milyen egy jó játékos? Bevállalós, merész, kalandvágyó, és cseppet sem szégyellős. Misty, a cég üdvöskéje pont nekem való. Kellően szemtelen, hogy bármikor elkapjam egy menetre. Vagy többre. Munkaidőben vagy azon kívül, és még a swingertől sem fél. Egy valódi házinyuszi. 

A kapcsolatunk titkos, senki sem tud rólunk a cégnél. Pedig nekünk több kell: korlátok nélküli, féktelen szenvedély! 

Hank vagyok. Ez az én történetem.

Magánkiadás, 2019

Mindig nehéz olyan szerző könyvéről írni, akit valamilyen formában ismerek, és aki lelkesen rámbízza könyvét, hogy majd, alkalomadtán írjak róla a blogra egy ajánlót, recenziót, akármit – inkább akármit, mert én kizárólag a saját véleményem írom le az illető történetről és sosem értékelést, kritikát, recenziót.

Mike Mendersszel (alias Halasi Miklós – ezért vajon meglincsel???) még jóval azelőtt összefutottunk virtuális térben, hogy a blogírás kósza ötletként megfordult volna a fejemben. Tudtam róla, hogy erotikus történeteket ír, elvégre ő a Sukitore, a párosan írt erotikus történetek szülőatyja, aztán később nyomtatásban is megjelentek írásai, társszerzőkkel, vagy nélkülük. Néhányat olvastam is belőlük.

S akkor most itt van a Házinyuszi, a Hangulatkeringő nevű trilógia nyitókötete, amit kizárólag ő jegyez, s mely természetesen egy erotikus történet. Ezt jobb tisztázni indulásból: ez NEM pattanásos kamaszoknak szóló történet, hanem kizárólag felnőtt olvasóknak, különösen azoknak, akik nyitottak az erotikus zsánerre. Mert ebben a történetben bőven van erotika, nyíltan és érthetően fogalmazva, úgy, hogy senki félre ne értse azt, ami épp történik. Mindez vulgaritás nélkül, szépen megírva, s egyetlen pillanatig sem fordult meg a fejemben, hogy ez túl sok lenne. Indulásból tudtam, hogy ez egy erotikus történet lesz, akkor elképzelhetően nem kevés forró jelenet és lepedőszaggatás lesz benne.

Miért Házinyuszi? Azért, mert egy munkahelyen kibontakozó… nem is tudom minek nevezzem, mert románc végképp nem. Talán egy bizarr kapcsolat egy férfi és egy nő között, akik ugyanott dolgoznak. S ugye ott az aranyszabály: Házinyúlra nem lövünk! Hát itt megtörténik a házinyúl lövése, bár erősen vitatható, hogy ki cserkészett be kit, és az is, hogy tulajdonképpen ki irányít ebben a kapcsolatban.

A történet központjában Hank áll. Átlagos fickó, kire munkatársai kicsit sajnálkozó lenézéssel tekintentenek, és aki tele van szexuális vágyakkal és frusztrációkkal, melyeknek tárgya a viszonylag új kolleganő, Misty.

Nos, hát a Misty. Tudom, hogy személynév előtt nem használunk névelőt, de Misty egy ilyen névelős fajta. És nem a szerethető kategóriából. De a szerelem – vagy nevezzük  inkább nemi vágynak – öl, s butít, Hank számára csak Misty létezik, mondhatni már rögészméje van, olyan mintha az ördög szállta volna meg. Egyébként a történet későbbi részeiben Misty Démonka néven is szerepel, nem véletlenül. Bár ami azt illeti, részemről akár Ribanckának is hívhatták volna, mert viselkedésében teljesen megfelelt volna annak, amit a megnevezés takar. Ez már a megjelenésén is látszik, hiszen valaki lehet szexi anélkül is, hogy zsebkendőnyi szoknyákban riszálja magát a munkahelyén, ami elméletileg egy olyan hely, ahová komoly ügyfelek járnak üzletet kötni. A szexi és a kurvás közötti különbséget zongorázni lehetne, és Misty határozottan kurvás.

A sikamlós és néha veszélyes játék, amit Hank és Misty játszik munkahelyen és azon kívül határokat feszeget. Bár volt ott egy jelenet ami engem erősen Sharon Stone-ra emlékeztetett az Elemi ösztönben (aki nem látta a filmet, pótolja, az már egy klasszikus!). Ha őszinte akarok lenni, sajnáltam Hanket. Szegény balek teljesen a nő befolyása alá került, aki elmarta a potenciális vetélytársat, egy olyan nőt, akivel Hank esetleg többre vitte volna, mint egy szexuális rögeszme, miközben ő, Misty, mocskos játékot űzött vele, mármint Hankkel.

A történet E/1-ben íródott és Hank szemszögéből mutatja be a történéseket. Végre egy olyan történet, ami a férfi szemszögéből mesél és férfi írta, nem egy olyan nő, aki azt hiszi, tudja mi van egy férfi fejében, hogyan reagálna bizonyos helyzetekben, miközben tulajdonképpen azokat a szavakat adja története hőse szájába, ami ő, a nő, hasonló esetben hallani szeretne.

Ez ez másféle történet volt. Átlagemberekről. Nincs gyerekkori sérelmeit nyalogató döggazdag fazon, sem zseniálisnak beállított ostoba szegény lány, aki majd a történet végére révbe jut s boldogan élnek míg meg nem halnak. A történetnek tulajdonképpen vége sincs, mert ugye ez egy trilógia nyitókötete. 
Volt történet, volt erotika (BDSM és swingerklub is), voltak benne fordulatok és eredeti megoldások (néhány közhely is, de kicsire nem adunk!).

Erotikus írások (felnőtt) kedvelőinek ajánlom!

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

Sukitore –Szabadon

Mondjuk a magunkét… Halasi Miklóssal

Lilith M. Abbey, Mike Menders – Krisztin