Meghan March - Vigyél magaddal

***USA Today bestseller szerző*** 

„Egy csodálatos romantikus történet az újrakezdésről” amazon.co.uk 

„Titkokkal és fordulatokkal teli könyv, imádtam” whitehotreads.com 

A tengerparton szerettünk egymásba, a paradicsomban keltünk egybe, elvittem magammal a naplementébe. Tökéletesnek kellene lennie mindennek, de az a bizonyos „igen” nem garancia az örökkön-örökkére. 

Most, két évvel később, alig ismerek magunkra. 

Ideje újrakezdeni. Vissza a trópusi paradicsomba. Vissza, hogy kiderítsük, vajon meg tudjuk-e javítani a kapcsolatunkat. 

Nem akarom feladni, meg akarom menteni magunkat, akár kockára is teszek mindent. 

Két sérült ember. 

Számtalan titok. 

Harc az életünkért. 

Talán megtörünk, de mindent meg kell tennünk. 

A nemzetközi bestsellerszerző, Meghan March a hatalmas sikerű Vágy-trilógia után újabb romantikus-erotikus könyvekkel örvendezteti meg a műfaj kedvelőit.

Álomgyár, 2018

Eredeti cím: Take Me Back, 2017

Nem kedveltem a szerző Vágy trilógiáját, mert ugyanazt a lerágott csontot marja tovább: gazdag rohadék, aki a világ közepének képzeli magát, plusz szegény, de annál tehetségesebb, zsenálisabb lány. Mindenkinek vannak jobb és kevésbé sikerül történetei, gondoltam kap még egy esélyt Meghan March, főleg, hogy ez önálló kötet, nem kell a felesleges tölteléket is átlapozni, amivel a trilógia terjedelméig húzza-nyúzza a cselekményt.

Mire vártam a fülszöveg alapján és az előző Vágy trilógia fényében? Egy szerelemről-erotikáról szóló történetre, ahol a hirtelen felindulásból összeházasodott, egymást alig ismerő pár két év után a házasságát próbálja menteni egy egzotikus nyaraláson. Visszaemlékezésekkel, lelkizésekkel, vallomásokkal mindkét részről, mert ez egy, az aktuális trendeknek megfelelő váltott szemszögű történet, amikoris a szerző elhitetni próbálja az olvasóval, hogy belelát egy férfi fejébe is. És sok-sok erotikára is számítottam, mert ugye ezt az irányvonalat támogatja a kiadó: csöpögjön az erotikától, ha nincs, akkor még írjál hozzá, mintha az élet semmi másból nem is állna. Lényegében akkor is ezt vártam volna a történettől, ha E/3-ban íródik és nincs váltott szemszög.

Szinte semmi nem jött össze a fentebb felsoroltakból. Az egyetlen ami ténylegesen megtörtént, az az egzotikus nyaralás volt, ami ugye a későbbiekben egy csata színterévé változott. Mert a “titkok” beleszóltak a nyaralásba és vitatható értékű akció-valamivé változtatták az egészet, és azért vitatható értékűvé, mert igazándiból még ez sem volt hiteles, az egész egy nagyon alacsony kategóriájú amerikai szappanoperához volt hasonlatos.

A cselekmény felépítésében sem remekelt a szerző, mert például a főhős állandó vívódása, amiért feleségének nem mondta el az igazat magáról nem csigázta fel a kiváncsiságot, csupán lelőtte a poént. Hülyének kell lenni ahhoz, hogy ne lásd előre: a pasi vagy valami kommandós-féle, vagy gengszter. S mivel a történetekben a főhősök túlnyomó többsége kemény jófiú, akkor nyilvánvaló volt, hogy a fickónak is annak kell lennie.

Ami a hősnőt illeti, ő egészen középszerű, semmi különleges tulajdonsággal nem rendelkezik a hozzá hasonló széplányokhoz képest. Kár belemerülni az ellemzésébe, mert kész kliségyűjtemény, meleg legjobb baráttal, akit elveszít és ettől úrrá lesz rajta a tömény mélabú, a házassága sem fontos a számára, de azért mégis, válna is meg nem is. Engem kimondottan idegesített a határozatlansága és bizonytalansága, és ami azt illeti a férfi főhős sem lett a szívem csücske.

S akkor még ott van az erotika, ami igazándiból inkább csak néhány próbálkozás  – lásd szvingerpár, erőszaktevők –, többnyire csak beszélnek róla, de “akció” édeskevés, tehát még a ráaggatott erotikus címke sem állja meg a helyét.

Hogy összességében milyen volt? Előttem valaki már nagyon találóan megfogalmazta, mikor egy rosszul megkomponált turmixhoz hasonlította: minden elem külön-külön jó, de együttesük nehezen fogyasztható. Hát ilyen volt ez a történet: túl sokat akart és végül keveset és felejtőset nyújtott. Minden szempontból. Kidolgozatlan szereplők, elfuserált konfliktusok, túl sok és felesleges lelki nyavalygás, ugrálás oda-vissza múlt és jelen között egészen a nyilvánvaló happy endig. Kár bedölni a fülszöveg hangzatos, eltúlzott reklámszövegeiknek

Alaposan átgondolom majd, hogy a szerző következő, már beharangozott könyvét kézbe vegyem-e megjelenés után vagy sem, de hát ízlések és pofonok...

Kate Eberlen – Miss You

Tess és Gus közös története akkor kezdődik, amikor tizenévesként összefutnak Firenzében néhány pillanatra. Kettejük élete azonban ezután villámgyorsan más irányt vesz, és váratlan fordulatokban bővelkedik. Vajon mikor találkoznak újra egymással? Beteljesedik a szerelmük? Ha szeretnél egy nagyon különleges szerelmi történetet olvasni, akkor tarts velünk ezen a turnén, ahol a Blogturné Klub három bloggere elmeséli a Libri Kiadónál megjelent Miss you könyvről a benyomásait. A turné végén neked is lehetőséged van megnyerni a három könyv egyikét, úgyhogy ne maradj le!

„A ​mai nap hátralevő életed első napja” – áll a mottó Tess családjának konyhájában az egyik tányéron, és a lánynak ez jut eszébe a csodálatos firenzei nyaralásán, az egyetem előtti utolsó vakációján. Az élete hamarosan gyökeresen megváltozik – de nem úgy, ahogy azt szeretné.

Gus szintén Firenzében nyaral a szüleivel. Az ő életük nemrég már felfordult, méghozzá váratlanul és drasztikusan. A fiú igyekszik mindenben megfelelni a szüleinek, ám legszívesebben világnak menne, hogy felfedezze, miféle ember is ő valójában.

A két tizennyolc éves fiatal útja egyetlen napig keresztezi egymást, mielőtt visszatérnének Angliába.

Az ezt követő tizenhat évben az élet és a szerelem a legkülönfélébb kihívások elé állítja őket. De most, hogy a távolság és a sors is közéjük állt, soha többé nincs esélyük megismerkedni egymással… vagy mégis?
Kate Eberlen egy kisvárosban nevelkedett, ötven kilométerre Londontól, ahol gyermekkorát olvasással és ábrándozással töltötte. Ókori irodalmat és történelmet tanult Oxfordban, majd könyvkiadással és tanítással foglalkozott. Kate a közelmúltban szerezte meg a képesítését, hogy az angolt mint idegen nyelvet taníthassa, és ezzel reményei szerint több időt tölthet Olaszországban. Férjnél van, egy fiú anyja.

Libri, 2018

Eredeti cím: Miss You

Megrendelhető

Amikor kézbevettem ezt a könyvet egy könnyed, olyan "nőcis" nyári olvasmányra számítottam, amit az ember lánya agymosásra használ mikor fáradt, és aztán gyorsan el is felejti, mert a célnak megfelelt és többet nem kell vele foglalkozni. Nagyobbat nem is tévedhettem.

Ez a történet Tess és Guss életének több éves, nagyon meghatározó szakaszát mutatja be. Talán nem is helyes a két főhőst egy mondatban említeni, hiszen kettejük életútja nem is lehett különbözőbb, és annak ellenére, hogy időben itt-ott többször is összefutnak, elmennek egymás mellett. Lényegében két külön életútat kapunk egy történetben.

Firenzében kezdődik minden, mikor Gus bátyja targikus halála után a környéken nyaral, Tess pedig az egyetem előtti utolsó vakációt tölti barátnőjével. A két főhős teljesen véletlenszerű találkozása egy templomban történik, majd később egy fagylaltozó előtt, és ennyi az, amit interakciónak lehet nevezni, mert egészen a történet végéig szószerint elmennek egymás mellett, többször is, anélkül, hogy felismernék egymást. Olyan sokszor, hogy azt hittem többé soha nem is lesz közük egymáshoz.

Ez az utolsó év, amikor Tess gondtalan, tele van tervekkel és boldog. Gusra már rányomta a bélyegét a testvére elvesztése miatti gyász, melyet a szülők, különösen az anya, még jobban fokoz, az elhunyt testvért piedesztálra állítva. Gus további élete bátyja emlékének árnyékában telik, és abban az igyekezetben, hogy próbál testvére emlékéhez felnőni, szüleinek megfelelni.

Tess élete a firenzei nyaralás után száznyolcvan fokos fordulatot vesz. Anyja napokkal hazaérkezése után örökletes mellrákban távozik az élők sorából és rá marad kiskorú húga nevelésének gondja, mert sem önző apjára, sem felnőtt testvéreire nem számíthat. Búcsút kell mondania álmainak, az egyetemnek és mindennek amit a jövőjével kapcsolatban eltervezett. S az élet mégjobban bekeményít, mert Hope-ról, kicsit fura, de életvidám húgáról megállapítják, hogy Asperger szindrómában szenved, Tess felett pedig állandóan ott lebeg a genetikai eredetű mellrák veszélye, ami annyira rettegésben tartja, hogy nem is akarja tudni, hogy hordozza-e a mutációt vagy sem. Tudományosan megállapított tény, hogy a mellrákos megbetegedések 8-10%-át az öröklődő BRCA1 és BRCA2 génmutációk okozzák, melyek a petefészek rákos megbetegedéséért is felelősek lehetnek.

Két ember története, akinek életútját olyan dolgok határoznak meg, amelyekről ők személy szerint nem tehetnek. Mert ugye Guss a következő tizenhat évét az elhunyt bátyja emlékének árnyékában tölti, miközben családja ugyanezen okok miatt szétesik, Tessnek pedig fel kell nevelnie Asperger szindrómás húgát és szembe kell néznie a mellrák veszélyével. Ők mindketten a körülmények áldozatai, s ezek a körülmények korlátokat szabnak. Egyikük sem élhet teljes életet, amíg ki nem szabadul a saját korlátai közül.

Ez egy életből merített történet, bárkivel megeshet ilyesmi. Abszolút valósághű és olyan dolgokra hívja fel a figyelmet amelyeket hajlamosak vagyunk a szőnyeg alá seperni, mert ez velünk, közeli vagy távoli hozzátartozóinkkal, barátainkkal nem történhet meg. De igen, megtörténhet.

   Felkavaró és elgondolkodtató volt, tehát aki kézbeveszi, ne várjon egy habos-babos szerelmi történetre, mert ez sokkal több annál, és nagyon találó Tessék családi mottója: „A ​mai nap hátralevő életed első napja”. Ez az első nap nem csak és kizárólag pozitív változásokat hozhat.

Nagyon kedveltem a történetet, és úgy gondolom, hogy kortól és nemtől függetlenül mindenki számára van mondanivalója. De természetesen ízlések és pofonok…

Tess életében fontos szerepet játszanak a musicalek, főként kishúga Hope miatt. A Blogturné Klub bloggereinél most híres musicalekből láthatsz egy-egy képet, a te feladatod az lesz, hogy kitaláld és beírni a Rafflecopter megfelelő dobozába a musical címét. Felkészültél a zenés utazásra? Hajrá! A turné végén 3 könyv talál gazdára a Libri Kiadó felajánlásából!

A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

06.28. Betonka szerint a világ…

06.30. Zakkant olvas

07.02. Könyvvilág

Rachel Gibson – Az én pasim

Hokisok 6.

Ami Vegasban történik, az nem mindig marad ott, ahogy azt Rachel Gibson a New York Times bestsellerszerzője csodaszépen demonstrálja ebben a szellemes, szexi románcban. 

Az én pasim… egy sikeres esküvőszervezőről szól, akinek élete a feje tetejére áll, miután a férfi, akihez egykor, egy gyorsan lezavart Las Vegas-i szertartás keretében, meggondolatlanul hozzáment, váratlanul újra berobban az életébe. A regény tömör gyönyör: a szellem, a szív és az érzékiség bámulatos harmóniája jellemzi, amely az írónő védjegyének tekinthető.

Athenaeum, 2018

Eredeti cím: Any Man of Mine, 2011

Megrendelhető 

Kedvelem Rachel Gibson írásait, a Hokisok sorozatot is, annak ellenére, hogy magáról a sportról csupán annyit tudok, hogy jegen játszák és háromajtós szekrény méretű fickók egy korongot passzolgatnak egy fura kis kapu fele. És hogy a mérkőzés, ahol nem volt legalább egy kemény verekedés, az nem is történt meg. De ezt már a szerző könyveiből tudom.

Ez a sorozat hatodik része, tehát hozzávetőlegesen tudtam mire lehet várni tőle, mert már felismerhető egy bizonyos minta, amit a szerző követ: a nagy, marcona jégkorong-játékos – aki mellesleg civilben olyan mint egy félisten és millió női rajongója van – tele van ilyen-olyan frusztrációkkal, melyeket a főhősnő hatására pikk-pakk megold vagy túlteszi magát rajtuk és boldogan élnek míg meg nem haltak. És közben elmerülhetünk a jégkorong kicsit sem finom és nőiesnek nem mondható világban.

Most ez egy nagyon kicsit más, mert az aktuális főhősnek, Sam LeClaire-nek, maga a hősnő a frusztrációja. Ugyanis volt egyszer egy Las Vegas-i hétvége, mely nemcsak egy alkoholgőzős házasságban és gyors válásban végződött, hanem a követekezményét Connernek hívják és óvodás. A hokisztár pedig sikeresen kerülte úgy gyermekét, mint volt feleségét, egészen addig, míg az előző részekből már ismert klubtulajdonos Faith Duffy és Ty Savage, volt csapatkapitány esküvőjén szó szerint bele nem botlik. Ugyanis Autumn Haven, az ex, rendezvényszervező, és mit tesz a fikció ördöge, pont ennek az esküvőnek a lebonyolításával bízták meg.

Azt hittem majd lesz egy pörgős-vicces szerelmi történet az újratalálkozásból, de csalódnom kellett. A szerző humoros fogalmazási stílusa egy idő után egyszerűen eltűnt és elmerültünk a visszaemlékezésekbe, a nyavalygásokba, az eltúlzott lelki mizériába és abba, hogyan szólal meg a nagy hokis lelkiismerete és válik zajos partiarcból példamutató apává… meg szeret bele gyermeke anyjába. Sajnos mindez egy kissé erőltetettre, nyálasra és csöpögősre sikeredett.

Sam és Autumn kettőse nem volt nyerő páros. Sam tipikus playboy volt, aki úgy hirtelenjében megvilágosodik és felfedezi magában a szunnyadó felelősségtudatot és apai szeretetet, Autumn pedig a túlzottan pozitív, gáncs nélküli hősnő. A legjobb kettejük kissé koravén gyeremeke, Conner. Ő rendesen feldobta a hangulatot a maga módján. A legvalóságosabb szereplő pedig Vince, Autumn bátyja volt, aki rendes nagytesó módján vigyázott húgára és unokaöccsére. Csakhogy az ő karakteréhez is gyorsan kellett kapcsolni egy klisét: Vince a hadsereg speciális osztagától szerelt le. Ez lényegében teljesen felesleges volt, mert a testvéri szeretet és óvás nem foglalkozásfüggő, hanem vagy van, vagy nincs. Csakhogy milyen jól mutat a cselekmény során, mikor két keményfiú, két igazi alfahím egymásnak feszül burkolt, vagy éppenséggel nyílt fenyegetőzéssel.

Továbbra sem tudok kibékülni a szerző márkaimádatával, bár most mintha egy hangyányit kevesebb lenne belőle. De továbbra sem értem, hogy miért kellene nekem tudnom, hogy milyen márkájú sört iszik a főhős (Becks), milyen óra van a kezén (Tag Heuer), vagy épp melyik napszemüvegét tette fel (Ray Ban). És igazándiból a porcelánok (Wedgewood) és pezsgők (Moët & Chandon) márkája sem érdekel, ahogy az sem, hogy milyen tervezők ruháit tudta a hősnő az általa látogatott vintage boltokban aprópénzért megvásárolni.

Bármennyire kedvelem Rachel Gibson írásait, az én olvasatomban ez a rész a sorozat gyenge láncszeme, tehát az egyszerolvasós-felejtős kategóriába helyezkedik el. De még mindig nincs vége, mert már létezik egy hetedik rész is – egyelőre csak angol nyelven (The Art of Running in Heels) –, és ki tudja mit hoz még a jövő, mert a Chinooks csapatnak van még facér játékosa bőven (s ha nincs akkor majd átigazolnak). Tehát van még alkalom a szépítésre.

A sorozat magyar nyelven eléhető részei:

1. Jégbe zárt szívek, 2010

Simply Irresistible

2. Jane vékony jégen táncol, 2011

See Jane Score

3. Valentin-nap és egyéb őrültségek, 2015

The Trouble with Valentine's Day

4. Szerelmi katasztrófák, 2016

True Love and Other Disasters

5. Csak a baj, 2017

Nothing But Trouble

A blogturné valamennyi állomásán egy-egy, a 2017-2018-as amerikai jégkorong szezonban aktív játékos teljes nevét kell kitalálnotok a csapat neve és mezszáma alapján.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

New York Islanders #91 

a Rafflecopter giveaway

06.24 Angelikablogja

06.26 Betonka szerint a világ...

06.28 Kristinablogja

06.30 CBooks

Brenda Joyce – A harcos és a rózsa

Felföldi rózsák 1

Nem lepődik meg Lady Juliana MacDougall, hogy egy héttel első találkozásuk után viszontlátja a klánja ősellenségének színeit viselő harcost. Előző alkalommal annyira izzott körülöttük a levegő, hogy a lány biztosra vette, útjaik még keresztezik egymást. A férfi csapatával meg is támadja a várát, foglyul ejti, magával viszi Islay szigetére, hogy míg a váltságdíjra várnak, meghódítsa. Alasdair Og túszaként Juliana hamar megtanulja, hogy a felföldi legalább annyira kivételes szerető, mint amennyire kivételes harcos. De hogyan szerethetné Alasdairt, akinek számtalan MacDougall vére tapad a kezéhez?

HarperCollins, 2018

Eredeti cím: The Warrior and the Rose, 2013

“Az eddigiektől eltérően ebben a Széphistóriában egy új, eddig még ki nem adott történetet olvashat, mely egyben egy háromrészes sorozat első, bevezető kötete is.”

Ezzel a reklámszöveggel harangozta be honlapján a kiadó az új Brenda Joyce sorozatot és megörültem, mert egyrészt, ugye, felföldi harcosokról lesz szó, másrészt végre nem porolják le a már egyszer megjelent történeteket, hogy új köntösbe öltöztetve ismét eladják a gyanútlan olvasónak, hanem valami újjal rukkolnak ki.

Nos, a történet meglehetősen rövidke. Az angol nyelvű variánst eredetileg évekkel ezelőtt egy három szerző tollából három történetet tartalmazó kötetben adták ki, valószínűleg ez a magyarázat a terjedelmére. A folytatások majd hosszabbak lesznek, csupán azt nem lehet tudni – legalábbis pillanatnyilag – hogy mikor vehetjük kézbe magyar nyelven is.

Mikor azt mondom, hogy rövid, azt kéretik úgy is érteni, hiszen még a kiadó által forgalmazott szerelmes füzetek terjedelménél is rövidebb, csupán az ára nagyobb. És ez a nyúlfarknyi terjedelem rendesen rá is nyomta jegyét a történetre, mert bármennyire is olvasmányos a szerző stílusa, bármennyire izgalmas (lenne) a történet, a terjedelem nem engedi rendesen kibontakozni sem a történelmi szálat, sem a szerelmi történetet. Gyorsan véget ér minden, olyan jöttem-láttam-győztem módon. A szereplők kedvelhetőek, de túl sokan vannak egy ilyen rövid történethez, és az idő egy része azzal megy el, hogy az ember lánya lapozgat előre-hátra, hogy rájöjjön az épp "akcióban" levő szereplő kihez tartozik és miért van ott ahol.

Akik olvassák Monica McCarty Felföld rettegett fiai sorozatát, azoknak nem idegen a történelmi kor, amibe a szerző a cselekményt helyezi, hiszen most is Robert the Bruce trónkövetelésése miatt folyik a háború, csupán most a másik oldalon állunk, a királypártiak oldalán, nem a trónkövetelőén.

A szerelmi szál is egy klisé, mert két, egymással generációk óta hadban álló klán képviselői szeretnek egymásba: Lady Juliana MacDougall, a Dougall klánból és Alasdair Og, a Donall klánból. És itt nem csak arról van szó, hogy évek óta hadban állnak egymással, hanem a háborúban is két különböző oldalon állnak: MacDougallék királypártiak, MacDonallék a trónkövetelő Robert the Bruce oldalán, s a dolog pikantériája az, hogy arra az árva trónra többen is pályáznak. S ha ez még mindig nem lenne elég indok arra, hogy a két fiatal kerülje egymást, hát közbeszólnak a piszkos anyagiak is: nehogy már a Lady Julianna hozományának számító vár és hozzá tartozó föld az ellenség kezébe kerüljön.

Nem érdemes több szót veszetegetni erre a történetre, nagyon gyorsan el lehet olvasni, maradandó élményt nem nyújt. Nekem csalódást okozott, mert sokkal többre vártam a szerzőtől, de azt nem lehet mondani, hogy rossz. Majd mindenki eldönti magának hogyan viszonyul a történethez, mert ízlések és pofonok…

A sorozat angol nyevű folytatása:

2. A Rose in the Storm

3. A Sword Upon the Rose

J. D. Barrett – Receptek újrakezdéshez

A Libri Kiadó új chick lit története Sydneybe kalauzol el minket, ahol a gasztronómia és a vendéglátás világába merülhetünk el… és a meglepetésekébe, mert a történet váratlan fordulatokban is bővelkedik.

Lucy ​Muir elhagyja a férjét, ami súlyos bonyodalmakhoz vezet. 

Mindketten séfek, a város egyik legjobb éttermének a tulajdonosai, így nem tűnik könnyűnek az osztozkodás. Ugyanakkor tény: egy magára kicsit is adó nő nem tűrheti el a végtelenségig, hogy megcsalják, ellopják a receptjeit, és hogy alávaló módon viselkedjenek vele. 

Egy éjszaka, amikor Lucy válaszokat keresve rója autójával Wooloomooloo utcáit, véletlenül rábukkan egy öreg, megüresedett épületre, ami valamikor Sydney legdivatosabb étterme volt: a Fortune. Az egyik pillanatban még az elhagyatott étterembelsőt bámulja a poros ablaküvegen át, a másikban már az újranyitást kezdi tervezgetni. 

Amikor Lucy beindítja a Fortune konyhájának öreg tűzhelyét, felfedez egy ottfelejtett, piros kötésű könyvecskét az egykori, híres-hírhedt tulajdonos, Frankie Summers receptjeivel. Miközben a könnyeit hullatva végigolvassa, milyen hozzávalókból készült a francia hagymaleves, megpróbálja elképzelni, milyen lehetett a Fortune a fénykorában. És ekkor valami különös dolog történik: Lucy mellett, a konyhapulton megjelenik Frankie. Lucy szinte látja, talán meg is tudná érinteni… 

Ez a heves természetű séf, akinek két szenvedélye volt – az ételek és a nők –, talán hozzásegítheti Lucyt ahhoz, hogy kifőzzön magának egy jobb életet. De megvan ehhez a bátorsága?

Meglepő, érdekes fordulatokkal teli, lenyűgöző regény, amely rámutat, hogy minden egyes nap egy újrakezdés.

Libri, 2018

Eredeti cím: The Little Café of Second Chances

Megrendelhető

Nem titok, hogy én nagyon szeretem a gasztro-regényeket. Lehet azért, mert főzni csak épp annyira tudok, hogy ne haljunk éhen, és a konyhában a legjobb formám akkor hozom, mikor pizzáért telefonálok. Símán elképzelhető, hogy hiányos kulináris tudásom gasztro-regényekkel kompenzálom.

Már a fülszövegből tudni lehet, hogy Lucy Muir hátat fordít szintén séf férjének, aki nem épp a húségéről híres… és a jóindulatáról sem, mint ez a későbbiekben kiderült. Nemcsak közös lakásukból költözik vissza anyjához, hanem a vendéglőt is otthagyja, ahol eddig együtt dolgoztak. Lényegében mindennek hátat fordít, amiről eddig az élete szólt és szinte üres kézzel indul neki, hogy új életet építsen magának.

Lucyról tudni kell, hogy apját sosem ismerte, ő a hippi korszak és a szabad szerelem szülöttje, anyja ma is ennek az életformának hódol a maga módján.

Tehát Lucy gondol egy merészet és kibérel egy lepukkant épületet, ahol valamikor a Fortune vendéglő, Frankie Summers híres-hírhedt séf vendéglője működött, azé a séfé, aki a hivatalos verzió szerint önkezüleg vetett véget életének, mert züllött életvitelt folytatott, mert anyagi gondjai voltak, mert felesége elhagyta és magukkat vitte közös gyermeküket is. Szóval pletyka az van bőven. 

Egy nap, míg a leendő vendéglőt rendezgeti, Lucynak megjelenik Frankie Summers szelleme. Lucy azon kevesek közé tartozik, aki nemcsak látja őt, hanem kommunkiálni is tud vele. Frankie pedig nemcsak új trükköket tanít neki a konyhában, hanem azt is elmeséli, hogy tőle nagyon távol állt az öngyilkosság gondolata. A történetet is ők ketten, azaz Lucy és Frankie meséli el E/1-ben, bár ami azt illeti Frankie inkább visszaemlékszik a maga aranykorára.

Nos eddig a történet teljesen rendben volt, még az sem zavat, hogy itt már átment a fantasy birodalmába, hiszen milyen jópofa dolog a volt tulaj szellemével együtt dolgozni.

Aki azt hiszi, hogy a dolgok úgy mentek, mint a karikacsapás és Lucy egy-kettő megnyitotta vendéglőjét, ami hatalmas siker lesz és hírnevével letöröli a föld felszínéről volt férje vendéglőjét, az nagy tévedésben van. Ugyanis nem számol Leith, a volt férj rosszindulatával, aki mindent megtesz, hogy Lucy vendéglője még nyitás előtt nagy bukás legyen. Lucynak azzal is szembesülnie kell, hogy volt munkatársnőjét is félreismerte és távol áll attól, hogy a barátnője legyen. De attól a történetben még van egy legjobb barátnő is, mert miért is ne lenne? S ha lúd, akkor legyen kövér, megjelenik a színen Frankie jóképű, felnőtt fia is, aki gasztrokritikus – mi más lenne? Ez csupán néhány dolog, amivel Lucynak hirtelenjében szembe kell néznie, van ott még több is, úgy a magánéleti fronton, mint a szakmain.

Kedvelhető, könnyű történet, ami a távoli Ausztráliába viszi el olvasóit és számos receptet is megoszt velünk. A vállalkozó kedvűek kipróbálhatják magukat, engem az ilyesmi meghalad. A szereplők szerethetők, de semmi extra, a volt férj kellően antipatikus, mert ilyennek kell lennie, és minden szálat sikeresen elvarr a szerző. Ez ténylegesen egy újrakezdés története.

Viszont a végével sehogy sem vagyok kibékülve. Ne értsetek félre, nagyon szép és romatikus a befejezés, tehát ott a happy end, csak nekem nagyon erőltetett és hihetetlen. Értem én, hogy ez egy olyan csavar, amire senki nem vár, mert a szerző teljesen más irányba terelgeti az olvasót, és valószínűleg úgy gondolta, hogy ez a meghökentő befejezés feldobja majd a történetet, de nálam épp az ellentkezőjét érte el. Könnyebben elfogadtam volna a lapos, kiszámítható befejezést.

Magát a történetet kedveltem, mert szórakoztató volt a maga nemében, csupán a cselekmény érzelmi szálával nem vagyok kibékülve és ez bizony levon az értékéből… de természetesen ízlések és pofonok...

A történet hősnője saját vendéglőt nyit, ezért játékunkkal mi is vendéglőbe megyünk. A turné minden állomásán a nemzetközi konyha egy-egy ismert remekének fotóját láthatjátok, a feladat pedig az, hogy az illető fogás nevét a Rafflecopter megfelelő dobozába írjátok

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

06.22 - Betonka szerint a világ…

06.24 - KönyvParfé

06.26 - Olvasónapló

06.28 - Könyvvilág

06.30 - Szembetűnő