Ezt látnotok kell!!!

A Halálnak is lehet rossz napja... én annyit vihorásztam ezen...

Simona Ahrnstedt - Egyetlen éjszaka

A svéd pénzügy kegyetlen világában a bizalom a legfontosabb árucikk

Senki sem tudja ezt jobban a könyörtelen, megállíthatatlan befektetőnél, David Hammarnál, aki épp Svédország egyik büszkeségének, a nagy múltú, több milliárd koronát érő vállalatnak, az Investumnak az átvételét tervezi. Amikor minden a helyére kerül, támogatóként már csak egyvalakit szeretne maga mellett tudni: a tulajdonos család egyik tagját – Natalia de la Gripet. 

 Az elegáns és tehetséges Nataliát hajtja a vágy, hogy megállja a helyét egy férfiak által uralt világban. David váratlan ebédmeghívása azonban kíváncsivá teszi. Mindenki tudja, hogy a férfi gazdag, veszélyes, és fittyet hány a szabályokra – a nő azonban hamarosan rájön, hogy David mély lelki sebeket is hordoz. 

Bár mindketten tisztában vannak vele, hogy a kapcsolatuknak nincs jövője, mégsem tudnak ellenállni a kettejük között lángoló szenvedélynek. És ahogy a vége felé közeledik a forró nyár, megdöbbentő titkokra derül fény, és Nataliának meg Davidnak szembe kell néznie legbelsőbb félelmeivel és vágyaival.

General Press, 2016

Erdeti mű: Simona Ahrnstedt – En enda natt, Forum, Stockholm, 2014

Ha azt mondom arisztokrácia, akkor mi jut eszedbe? Lord, Lédi és Szőr az Egyesült Királyságból, esetleg néhány ismertebb európai dinasztia, s ha még hozzáteszem a kortárs szót is, akkor sem vinne a gondolatod pont Skandináviába. Persze tudtam, hogy Svédország alkotmányos királyság, de hogy más rendű-rangú arisztokrata is lenne ott az már teljesen kimaradt nálam. A De la Grip család, aki körül a történet forog, bizony grófi címmel rendelkezik. Tehát első meglepetés az, hogy mennyire keveset tudok a skandináv államokról, ez esetben Svédországról, mert ugye ott játszódik a könyv cselekménye.

Aztán gyorsan jött a második meglepetés is: létezik, hogy a demokráciájára, egyenjogúsági elveire és politikai korrektségére annyira büszke országban legyen még ekkora mértékű szexuális sovinizmus? Ez a meglepődésem gyorsan el is múlt mert körbenéztem és nyugtáztam, hogy sehol sincs ez másképp, miért pont ott lenne? A "teremtés koronája" a világ minden táján ott van, és ugyanolyan arrogáns, lekezelő és felsőbbrendűnek érzi magát Y kromoszómájából kifolyólag.

A szépek és gazdagok világába vezet ez a könyv… és oda ahol a gazdagságot csináják: a pénzvilágba. S összecsap a hagyományos dolgokat kedvelő és követő réteg az újgazdagokkal, a haladást képviselőkkel… mindez egy szerelmi történettel (vagy kettővel) körítve, múltban való vájkálással, családi titkokkal és botrányokkal valamint néhány egyetemesen érvényes alapigazsággal – hagyom, hogy fedezd fel te magad mik azok.

Van a történetben néhány klissé, de nem mondanám, hogy ez nagyon zavaró. Például, amikor Natalia elmondja, hogy a vőlegénye azért dobta, mert nem lehet gyereke, a nyakam tettem volna rá, hogy az első szexszel töltött éjszaka után terhes is marad. És tádám!!! Úgy lőn! Mellesleg erotika is pont annyi van benne amennyi kell. A végkifejlet és a happy end kiszámítható, de mégsem minden történt úgy, ahogy magamban elképzeltem.

   Nincs kedvencem a szereplők között, viszont a főhősnőt, Natalia de la Grip-et nem kedveltem egy szikrát sem, mert annak ellenére, hogy szakmailag egy brilliáns elme, magánemberként egy megalkuvó, görcsös, szorongó nő, aki egy olyan család mellett teszi le a hűségeskűt, melynek tagjai folyamatosan megalázták, kihasználták és a földbe döngölték egy olyan dolog miatt amiről ő nem tehet. Teszi ezt akkor is, amikor már minden családtag hátat fordított neki és megtagadta. Kicsit sem volt szimpatikus a De la Grip család, a bohém Alexander kivételével, akinek a történetét az írónő egy másik könyvben meg is írta (fogadunk, hogy a doktornővel összejönnek??) – remélem eljut hozzánk is.

Minden bizonnyal mindenkinek mást és mást fog jelenteni a könyv, szerintem ez egy kiáltvány a női egyenjogúságért… és ábrázolása annak, hogy milyen az amikor a saját nemed mondja el: mindaz amit szakmailag elértél az nagy nulla, mert nő vagy és a te dolgod az, hogy férjhezmenj, gyereket szülj és a melletted levő férfi “cselédje” légy.
   Nem lett kedvenc, de határozottan jó könyv, unni nem fogod magad, de hát ízlések és pofonok…

Lauren Rowe - A panasz

A klub 2

A ​​szerelem a jók öröme, a bölcsek csodája és az istenek szórakozása.

Sarah, az önbizalomhiányos szépség, és Jonas, a páratlan szerető, arra érkezik haza a belizei trópusi paradicsomból, ahol szinte folyamatosan szeretkeztek lombházikójukban a bőgőmajmok szerenádja közepette, hogy Sarah lakását feldúlták és átkutatták. Jonas megfogadja, hogy bármi áron megvédi szerelmét, főleg, mert saját múltja is kísérteni kezdi. Kitalál egy tervet, hogy felgöngyölíthesse a Klubhoz vezető szálakat, Sarah-t azonban nem avatja be a részletekbe. És ez súlyos hibának bizonyul… 

Folytatódik Sarah és Jonas erotikában gazdag története. Az exkluzív társkereső klub, ahol Jonas ártatlan szórakozást keresett, a zabolátlan szenvedély, az emésztő vágy és a szerelmi bánat terepévé vált.

Sarah: „Mintha egész életemet egy palackba zárva éltem volna, amiből ez a pasi most kihúzta a dugót. És azóta semmi másra nem tudok gondolni, mint hogy téged, Jonas, te szeretők gyöngye, szomorú szemű, buja ajkú szerelmem, olyan gyönyörben részesítselek, amilyet még sosem éltél át, hogy olyan kielégülést, biztonságot, imádatot nyújtsak neked, amiről nem is gondoltad volna, hogy létezik, hogy felszabadítsalak, úgy, ahogy te felszabadítottál engem.” 

Jonas: „A szerelem súlyos elmebaj.”

Európa, 2016

Eredeti mű: Lauren Rowe – The Reclamation, SoCoRo publishing, 2015

Az első könyv után azt mondtam, hogy nem fogom tovább olvasni, s mégis megtettem, mert ugye adva volt a lehetőség.

Ha a szexet kihagyjuk belőle, akkor egyetlen fejezetben meg lehet írni a könyv cselekményét… nagylelkű leszek, legyen novella... rövid novella... inkább szösszenet... Tehát folytatódik a filozófus, kőgazdag playboy és a frusztrált szegény lány Odüsszeája

Az első résztől (A Klub) eltérően itt most többször megjelenik Jason, az ikertestvér és Kat a barátnő, ha nem egyéb, ezek ketten majd valamelyik folytatásban összejönnek – 7 részes a sorozat, idejük van. Ezen kívül a két főszereplő, Sarah és Jonas,  Platón idézgetését továbbra is szex utáni utójátéknak használja, sőt, már Sarah is rákapott a filozófiára. A szende kis Sarah, aki ugye az első részben egy egész köteten át ellenállt az orgazmusnak, most gátlások nélkül át tudja adni magát az élvezetnek, akár az egyetemi könyvtárban is.

Ugye, az első rész azzal végződött, hogy Sarah és Jonas felfedezi, hogy az exklúzív társkereső ügynökség tulajdonképpen egy szexuális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás. Ez a rész onnan folytatja és arról szól – mármint akkor, amikor épp nem Jonas és Sarah újabb orgazmusairól és az azt követő Pláton idézetről –, szóval ebben a részben Jonas megpróbálja felgöngyölíteni a szálakat a társkereső/szexvállalkozás körül, és nem is lenne rossz sem az elképzelése, sem a módszere, ha Sarah, bizalmatlanságtól és féltékenységtől vezetve bele nem rondít – hát ilyenek a frusztrált libák… S mivel Sarah túl sokat engedett meg magának úgy, hogy nem is ismerte az ellenfelet, fizetnie kell a tévedésért: levadásszák… – Ez két bővített mondat volt, ennyi a könyv cselekménye.

Ezért sokan meg fognak kövezni, de akkor is leírom: túl sok értelmetlen lelkizés, túl sok erotika, vontatott, unalmas… komolyan vége, nem olvasom további részeit mert számomra ez kész időpocsékolás.

De hát ízlések és pofonok…

A sorozat  első részéről és folytatásairól 

olvashatsz itt:

A Klub

Jojo Moyes - Miután elvesztettelek

AMIKOR EGY TÖRTÉNET VÉGET ÉR, MINDIG ELKEZDŐDIK EGY ÚJABB… 

Hogyan tehetjük túl magunkat azon, ha elveszítettük, akit mindennél jobban szerettünk? 

Hogyan győzhetjük meg magunkat arról, hogy érdemes tovább élni?
Lou számára a Will utáni élet azzal jár, hogy meg kell tanulnia újra szeretni – vállalva mindazt a veszélyt, ami ezzel jár. Többé már nem egy hétköznapi életet élő, hétköznapi lány. A szerelmével töltött varázslatos hónapok után a magányos élet csupa fájdalom és küzdelem. Amikor egy szerencsétlen baleset következtében kénytelen visszaköltözni a családjához, óhatatlanul úgy érzi, pont ugyanott tart, ahol azelőtt, hogy megismerte Willt.

A sérülései lassan gyógyulnak, ám a szíve és lelke mintha tetszhalott állapotban rekedt volna, a rátelepedő gyásszal nemigen tud megbirkózni. Így keveredik el aztán a Továbblépők nevű terápiás csoportba, ahol megtapasztal örömöt is, bánatot is, és ahol a barátok mellett mindig gyalázatosan rossz keksz várja. Meg talán új ismeretség is – hacsak egy Will múltjából felbukkanó személy meg nem hiúsítja Lou reményeit azzal, hogy a jövőjét egészen új irányba tereli. 

Jojo Moyes világszerte óriási sikert aratott kötete, a Mielőtt megismertelek meghökkentő könyv: a főszereplő szerelmespár egyik tagja a regény végén meghal. A Miután elvesztettelek elmeséli, mihez kezd életével a magára maradt Lou. A szerző a már ismert és még ismeretlen szereplőkkel ismét lenyűgözően remek történetet alkotott, amelyben nem kíméli sem a rekeszizmunkat, sem könnycsatornáinkat.

Cartaphilus, 2016

Eredeti mű: Jojo Moyes – After You, Penguin, 2015

Ezt a könyvet el sem akartam olvasni. Az előzménye, a Mielőtt megismertelek minden idők top10-es listáján van az én olvasatomban, és annyi félresikerült, kínos folytatással találkoztam már, hogy valahogy nem akartam ismét keserű szájízzel maradni a könyv olvasása után. Tudod, az a bizonyos “Ezt most minek kellett?” érzés...

Hogy voltak-e elvárásaim a könyvvel kapcsolatban? Nem. Milyen elvárásai lehetnek bárkinek is az első könyv olvasása után? – egyébként a filmet sem néztem meg, előreláthatóan nem is fogom. – Előítéletem az volt, bőven: hogy majd nyálas lesz, lelkizős lesz, mit lehet még abból a történetből kihozni, mikor annak kész, vége… csak nem csinál már olyant, mint a szappanoperákban, amikor a közönség nyomására vissza kell hozni egy szereplőt a nézettségi index istenének hódolandó: akkor most az egész egy rossz álom volt és Will tulajdonképpen köszöni szépen jól van…

Megérte-e elolvasni? Határozottan igen.

Übereli-e a Mielőtt megismertelek-et? Nem, de felemelkedik egy majdnem azonos színvonalra, és azért csak majdnem azonos, mert ez a könyv másról szól, mint az előző. Ez Louisa továbblépésének a története, a gyógyulásé, de nem a felejtésé. S az út hosszú amíg megérti, hogy a gyógyulás, a továbblépés, az, hogy elengedi Will-t, az nem azonos a felejtéssel, nem jelenti mindannak az  elárulását amit a Will jelentett.

Ez a könyv egy olyan lány története, akinek az anyja, valamikor a múltban, dühtől, önzéstől vezérelve hozott egy szerencsétlen döntést. Egy olyan lányé, aki keresi magát, a gyökereit, aki sehol sincs otthon, aki minden “család”-nak nevezett kontsrukcióban csalódott és nemcsak a család intézményében, hanem az emberekben úgy általában, aki csak addig a szeretett/megtalált rokon, amíg senki megánszféráját nem borítja fel, amíg nem kér helyet az életükbe.

Ez a könyv az élet Will után… Traynorék élete, Clark-ék élete, de főképpen a Louisáé.

Tele-tele-tele van meglepetésekkel, egyetlen pillanatig sem untam magam, bár, mint említettem, előítéleteim voltak a könyvvel kapcsolatban. Megnevettetett, megbőgetett, meglepett…

Ezt nincs értelme osztani és szorozni, nagyképű baromságokat írni róla. Számomra ez egy brilliáns mű, annak ellenére, hogy voltak jelenetek, történések, amiket símán kihagytam volna, mert már túlzás volt, vagy egyáltalán nem volt jelentőségük a történet szempontjából. Itt nincsenek ízlések és pofonok, ezt olvasni kell!

Ha valaki nagy magasságból esik le, nem lehet kiszámítani, mi történik vele.

(Jojo Moyes – Miután elvesztettelek, Cartaphilus, 2016)

Az első könyv, ami tulajdonképpen ennek a történetnek az  előzménye - vagy ez annak a folytatása, kinek melyik megfogalmazás tetszik:
(és szándékosan nem a filmes borítót mutatom)

Mielőtt megismertelek

Cartaphilus, 2012, 2016

Me Before You, Penguin London, New York, 2012, 2016

Kim Holden - Bright Side

Brigth Side 1

Titkok. Mindenkinek van egy. 

Némelyik nagyobb, mint a másik. 

És amikor a titkokra fény derül… 

Némelyik meggyógyít… 

Míg más elpusztít.

Kate Sedgwick élete minden, csak nem átlagos. Megrázó veszteségeken és tragédiákon ment keresztül, mégis sikerült megőriznie az optimizmusát, és továbbra is mindenben a szépet keresi (elvégre megvan az oka, miért szólítja Bright Side-nak a legjobb barátja, Gus). Kate erős akaratú, vicces, okos és rendkívül tehetséges zenész. Aki soha nem hitt a szerelemben. Ezért, amikor elhagyja San Diegót, hogy egy kisvárosi főiskolán folytassa tanulmányait Minnesotában, egyáltalán nem számít arra, hogy beleszeret Keller Banksbe. Mindkettejükben fellángolnak az érzelmek.

Mindketten harcolnak ellene. 

Mindketten titkolnak valamit. 

És amikor a titkokra fény derül… 

Némelyik meggyógyít… 

Míg más elpusztít.

WOW, 2016

Eredeti mű: Kim Holden – Bright Side

Ez egy ifjúsági könyv. Felnőtteknek szóló ifjúsági könyv. Tudom ez egy meglehetősen zavaros megfogalmazás, de egyike azoknak a könyveknek amiket édemes elolvasni minden korosztálynak, mert marad valamivel belőle a történeten túl. És kell néhány nap amíg megfogalmazódik az ember lányában mindaz amit ezzel a könyvvel kapcsolatban érez.

Első látásra olyannak tünt mint bármelyik ifjúsági regény: rohadtul magabiztos leányzó – aki még zenész is mellette – elkezdi főiskolai tanulmányait, messze otthonról, összejön egy fickóval, ahogy ez már lenni szokott az ilyen történetekben. Sőt! Vannak a könyvnek motívumai amikkel már más írók könyveiben is találkoztam, gondoltam, ez egy innen-onnan összekoppintott és ügyesen összerakott könyv lesz… belehalok, ha megint egy sablon amcsi tini-regény.

… és aztán lassan, fokozatosan kiderül, hogy otthon az nincs. És hogy család sincs… az egyetlen  amit jelenleg ismer, az volt zenésztársai és hozzátartozóik. Egyelten vérrokona, anyai nagynénje éretlen és bulémiával küszködik, apja pedig… nos hát vannak emberek akik nem tudnak szembenézni a ténnyel, hogy van egy Down-kóros gyermekük és már sok évvel korábban messze futott – messze alatt más kontinens értendő. Nem a főszereplő magabiztos leányzó, Kate Segwick a Down-kóros, hanem nővére… aki már csak a múlté, akárcsak anyja, aki beleroppant a felelősségbe és önkezüleg vetett véget életének.

Ezzel a múlttal-jelennel indul neki a főiskolának Kate Segwick… és ez még mindig nem minden, még mindig nem elég, mert ha valakit egyszer elkapott a balsors, akkor azt nem ereszti...

Annyi mondanivalója van ennek a könyvnek… az igaz barátságról, a ragaszkodásról, a másságról, a főiskolai szerelemről, gyermekvállalásról… és az elmúlásról.

Kate Segwick, Bright Side – ahogy legjobb barátja és zenésztársa Gus nevezi, a “Napos oldal”, az élet napos oldala, a töretlen optimizmus és az, hogy mindig mindenben/mindenkiben lát valami jót.

Ez a könyv lehet maradandó élmény, vagy egy monumentális giccs, csupán nézőpont kérdése. Tudod, a bizonyos ízlések és pofonok…  Én ma a maradandó élményre szavaztam és ha olvasni fogod, akkor szerezz be papírzsepit… nagy csomaggal.

Ez nem közvetlenül ide tartozik, illetve ide is és minden más könyvre is érvényes: a borító. Többször, több helyen, több forrásból olvastam már: szép a borító, ronda, az eredeti jobb, imádom… és a jelzők folytatódhatnak. Emberek! A borító érdekel benneteket vagy a könyv tartalma? Ennek a könyvnek egyszerű borítója van, ami közöl minden információt amire szükségem van: a szerző nevét, a könyv címét és a kiadót… és van egy halvány célzás egy hangszerre. Kell ennél több?

 Folytatása is van, mely Kate legjobb barátjáról, Gus Hawthorne-ról szól majd, és arról szól a fáma, hogy a kiadó tervezi a kiadását. Így legyen!