Anabelle de Sade - Az alfa

Egyetlen hétvége, két élet és két pozíció… Angelica, az alfa egyéniségű nő, kezdő ügyészi állást tölt be egy híres jogi irodánál. Most esélyt kap arra, hogy bizonyítson. Közben, dédelgetett álma, a tökéletes alávetett társról, a jelek szerint valóra válik. Azonban ügye váratlan fordulatot vesz akárcsak kapcsolata a kirendelt férfival, kihez eddig nem ismert érzelmek kezdik kötni. A váratlan szituációk váratlan döntésekre kényszerítik. Azonban ezek a döntések igencsak vészjósló következményekkel vannak pozícióját illetően. Hogyan vállalja tettei következményét, és hogyan alakul D.A. kapcsolata ebben a viharos, vad szenvedéllyel fűtött történetben, Anabelle de SADE extrém regényéből kiderül! Ő a fekete királynő a sakktáblán, és most vele szemben nem egy futó áll…

*Figyelem! 18+ korosztály! A történetben nyers erotika, trágár szavak vannak! Az egész a fantázia műve! Odahaza, szakértővel való beszélgetés nélkül, ne próbálja ki senki!*

Publio, 2016

No, ez egy újabb írói próbálkozás… A névválasztás után nem kell magyaráznom, hogy mi ez, mert nyílvánvaló. Azt meg tudjuk, hogy a szex meg az erőszak ugye mindent elad, s mivel most nagy divat pornografikus írásokat olvasni, hát az összes, magát nagykorúnak hazudó mini-díva el lesz majd ájulva tőle.

Végig olvastam – lapozgattam – belekukkantottam, maradandó élményt nem okozott, de elmondanék néhány dolgot, amitől szakadt a cérna, közöttük olyan dolgok is, amiket ki lehetett volna küszöbölni a Gugli használatával és a talált infók figyelmes elolvasásával.

Nos:

– Angelica nem alfa egyéniségű nő – ilyen nem is létezik, az alfa szót személyiséggel társítva kizárólag férfiak esetében használják. Ez a nő símán, egyszerűen egy érzelmes domina. Az alfa személyiség karizmatikus, határozott, vezető tipusú személyt jelent, született falkavezért. Ő csak egy deviáns szexuális viselkedésű nő. Domina-képzőbe járt, el bírod képzelni?

– Nem ártana tisztába jönni a használt szavak jelentésével. A “bandage” ami a könyvben egy helyen olvasható, nem azonos a “bondage”-dzsel. Az egyik orvosi kötszerek angol gyűjtőneve, a másik a BDSM-ben használatos kötözősdi.

– Ha angol dalszövegeket vág be a könyvbe, és  áradozik tartalmukról, akkor nem ártana azok magyar fordítását is mellékelni. A magyar olvasó-tábor 90%-a nem tud semmilyen idegen nyelven, még akkor sem, ha nyelvvizsgája is van belőle.

– A pedofília tudományos neve nem parafília. A pedofília az pedofília, és a serdülőkor előttiekhez való szexuális vonzódást jelenti. A parafília a szexuális deviáns viselkedésformák gyűjtőneve, és nem minden, parafiliába tartozó szexuális deviancia mentális betegség. A tudomány és a DSM V mai állása szerint a pedofília az. Ahogy a szadizmus és mazochizmus is, további öt parafíliával egyetemben.

– k*rv4 – tessék? BDSM pornográfiát írunk és hirtelenjében olyan szemérmesek lettünk, hogy le sem merjük írni azt a szót, hogy kurva? Vagy “simogatja a kincseit” – a mit? A fickó tulajdonában vannak az angol koronaékszerek és simogatás céljából közszemlére tette?

A jó az benne, hogy nem kell várni a folytatásra. A  közeli jövőben játszódó cselekményt egyszer elmeséli a hölgyemény, aztán az alávetettje is, aki tulajdonképpen nyílvánosan egy alfa-hím, és ennek terhét a magánéletben szubmisszivitással kompenzálja. Tehát kettő az egyben, megkaptuk mindkét szempontból a történetet és hozzá egy kiszámítható véget. Azért azt megjegyezném, hogy a férfi szempontjából elmesélt variáns nyelvezete merészebb, még az is megfordult a fejemben, hogy más írta, de még akkor is nagyon távol áll a fülszövegben beharangozott trágár szavaktól.

Ha a könyvben levő cselekmény és szex aránya fordított lenne, akár az egynek elmegy kategóriába is beleférne, így nem más mint egy BDSM tematikájú írás tobzódó szexuális aktusokkal.

No, és ott van a figyelmeztetés, hogy a leírtakat szakértővel való beszélgetés nélkül ne próbálja ki senki. Akkor miért írta le? Ezzel a pici kis sorral mossa kezeit, ha valamelyik bevállalósabb kiváncsi megpróbál valami extrémet és megnyomorodik? Mert a hülyék sosem fogynak el, csak cserélődnek. S ki az a szakértő, akivel meg kellene beszélni? Az, akiről én úgy gondolom, hogy tapasztalatszerzés céljából kikötném egy erdei ösvényre, oda, ahol a vöröshangyák útja vezet?

De hát ízlések és pofonok….

Jennifer Probst - Keresd a szépet

Keresd a… 3

Genevieve MacKenzie az esküvője napján döbben rá, súlyosan félreismerte vőlegényét, a sármos és sikeres orvost, minden nő álmát. A templom ablakán keresztül menekül el az oltárnál várakozó David elől, és szökés közben fut bele legjobb barátjába, Wolfe-ba. A milliomos hotelmágnás segít neki elrejtőzni, amíg elülnek a hullámok. Genevieve és Wolfe kapcsolatát alaposan próbára teszi az együtt töltött néhány nap, de közben az is kiderül, hogy titokban mindketten többet szeretnének. Ahogy a megsebzett és megalázott David egyre erőszakosabbá válik, Wolfe igyekszik megvédeni a lányt, akihez menthetetlenül egyre közelebb kerül…

Vajon érdemes kockára tenni a barátságot a szerelemért?

Jennifer Probst a Milliárdosfeleségek sorozattal világszerte bebizonyította: ő a női olvasók új kedvence. Okos nők, erős férfiak, túlfűtött vágy és egy csipetnyi humor – ez Probst sikerének titka.

Libri, 2016

Eredeti mű: Jennifer Probst – Searching for Beautiful

A Keresd a… sorozat harmadik része, hallottam még Szerelmi gyakorlatok néven is emlegetni a sorozatot, ami biztos: az írónő hivatalos oldalán The Searching for… Series név alatt fut.

Kicsit bonyolultabb annál, hogy ennek a sorozatnak a harmadik része, hiszen ezt a sorozatot megelőzte egy másik négy részes, a Milliárdosfeleségek (Érdekházasság, Trükkös házasság, Elhibázott házasság és Eltervezett házasság), és a szereplőik itt is aktívan részt vesznek a könyv cselekményében. Mi több, a férfi főszereplővel, Wolfe-fal, az Eltevezett házasságban (Milliárdosfeleségek 4) ismerkedünk meg, ahol fontos szerepe van. A női főszereplő pedig szinte minden részben ott van epizodikusan. Sőt, egy előző könyvben az eljegyzésén is részt vehettünk.

Akik olvassák Jennifer Probst könyveit, azok ezt természetesen tudják, … és most jön az amikor ismétlem magam …akik pedig most kaptak kedvet hozzá, azok kezdjék a Milliárdosfeleségek sorozattal és folytassák a Keresd a… sorozat első két részével mielőtt ebbe belefognának. Nagy a család, még nagyobb a baráti kör, minek következtében népes a szereplő-gárda is. Ha nem ismered az előző részeket és főleg a szereplők közötti összefüggéseket csak kapkodod a fejed, hogy ez most kicsoda, kihez tartozik és mi a szöszt akar itt?

Wolfe és Gen története… évek óta bizalmas barátok és úgy néz ki semmi több nem is lesz közöttük, mert Genevieve a főnöke, David menyasszonya, maga Wolfe is jelen van, amikor megtörténik a nagy, rongyrázós leánykérés… csak van egy legeslegutolsó pillanati pánikroham, egy kirángatott templomablak és egy kósza gondolat, amit tett is követ: Gen megpattan saját esküvőjéről.

A továbbiakban pedig azok a történések vannak elmesélve, amik a szökés pillanatától Gen és Wolfe egymásra tálálásáig vezetnek – nem könnyű az út, de nem mesélek többet a történetről, mert akkor minek elolvasni… csak még annyit, hogy az a David fickó nagyon beteg, ott… fent… nyakától felfele…

A Probst-olvasók számára ismeretes, hogy minden eddigi magyarul is megjelent könyvében nem csak a szerelemről van szó. Okés, szép, szerelmi történetek, kisebb-nagyobb gubancokkal, humorral, apró misztikummal (lásd a Milliárdosfeleségek sorozat lila könyvecskéjét a szerelmi varázslatról, amit annak idején mai hősnőnk, Genevieve is megpróbált) és erotikával. De!! E mellett mindig van egy mellékszál… illetve nem is mellékszál, hanem valami a könyv egyik szereplőjében/vel, ami egy társadalmi, szociális jelenségre hívja fel a figyelmet – azokét akik erre receptívek, mert minden bizonnyal sokan megelégszenek a szerelmi történettel a maga velejáróival és annyi.

Itt most Wolfe történetén – és főleg rémálmain – keresztül betekintést nyerünk abba, hogy milyen élete van egy drogfüggő gyerekének. És nagyon nem szép amit látunk… mert könyv ide, fikció oda, az bizony nagyonis valós. Tehát ha receptív vagy az ilyen finom kis nüanszokra, akkor igenis, mással is maradsz, mint egy kalandos és szép szerelmi történet.

A szokott, könnyed stílusban írt könyv. Néhol elpuffogtat egy-két közhelyes bölcsességet és helyenként megcsillan a humor, vagy nagyon is valós személyeknek küldött fricska. Például, egy helyen, egy beszélgetés alkalmával Channing Tatumről (ha nem tudod kicsoda, Gugli a barátod!) elhangzik, hogy “Nem is konyít a színészkedéshez, azért vetkőzik annyit” – no, ebben van valami igazság. De hát ízlések és pofonok….

És egy másik kis (remélem megmosolyogtató) kedvcsináló:

"…Lily másodikban azzal ment haza, hogy van egy fiúja, erre az apja szépen leültette, és elmagyarázta neki, hogy ha fiúkkal lóg, nem lesz olyan okos. Alexa másnap reggel csak azt látta, hogy kisírta a két szemét. Azt hajtogatta, hogy soha többé nem áll szóba a fiúkkal, nehogy elbutuljon. Utána Nick hosszú-hosszú ideig a kanapén aludt."

Jennifer Probst - Keresd a szépet, Libri, 2016

A sorozat előző részei

1. Keresd az alkalmat

Libri, 2015

Searching for Someday, 2013

2. Keresd a tökéletest

Libri, 2015

Searching for Perfect

További részek - egyelőre - angol nyelven

2.5 Searching for You 

- novella -

4 Searching for Always

4.5 Searching for Mine 

- novella -

4.6 Searching for Disaster

- novella - várható megjelenése 2016 őszén

Elizabeth Adler - Gyilkosság a tengeren

A gyönyörű és fiatal Angie az egyik pillanatban még dúsgazdag vendéglátói kegyeit élvezi a luxusyachton, majd egy jól irányzott ütés a pezsgősüveggel, és máris a tenger sötét hullámai közt találja magát. Ahogy lángvörös haja szétterül a vízen, még látja a fedélzeten álló két alakot; az egyik a barátnője, a másik a szeretője. Nem hitte volna, hogy így ér véget, hiszen minden olyan szépen indult…

Ahmet Ghulbian, a félig görög, félig egyiptomi milliárdos szenvedélyes játékos. A fiatal és romlatlan lányok a gyengéi. Magához édesgeti őket, játszik velük, majd ha már kényelmetlenné válik a jelenlétük, örökre elhallgattatja őket. Bizarr vágyainak tárgyát hű csatlósa, Mehitabel hajtja fel számára, aki Angie Morse sorsát is megpecsételte…

Ahmet hatalmas partit rendez mocsárra épült birtokán, ahová Martha és Lucy is hivatalosak. A kastély toronyszobája azonban szörnyű titkokat rejt, és aki felfedi őket, nagy árat fizet…

Elizabeth Adler, a Toszkánai nyár, a Bűnös gazdagok és számos egyéb bestseller szerzőjének új regénye vérbeli strandolvasmány; kaland, krimi és romantikus regény egyben.

Libri, 2016

Eredeti mű: Elizabeth Adler – One Way or Another, Minotaur Books, 2015

Első könyvem az írónőtől, és határozottan érdekes volt.

Műfaját meg sem tudnám határozni, mert igazából nincs ebben sem szerelem, sem romantika,  gyilkosság sem úgy mint egy Agatha Christie krimiben. Nevezzük életképeknek, vagy egy beteg elme tévelygéseinek, hiszen Ahmet minden kétséget kizáróan egy pszichopata, aki egyszer véletlenségből megtapasztalta a büntetetlen gyilkosság mámorát és számára ez olyan mint a drog. S amikor a szadista Mehitabel személyében bűntársra is talál, akkor már semmi nem állítja meg a pszichózist. Strandkönyvnek pedig végképp nem mondanám.

Ahmet Ghulbian Kairó bazárjában, egy prostituált gyermekeként kezdi földi pályafutását, majd mint minden rendes csaló, kitalál magának egy új élettörténetet és ahogy a vagyona gyarapszik úgy fut el vele a ló. Hihetetlenül okos, hiszen a sorozatgyilkosok valamennyien azok. Akire ráun, vagy útjában áll az nyomtalanul eltűnik, többnyire a tengerben. Maga sem tudja, hogy közvetve vagy közvetlenül hány életet oltott ki. Egészen addig, míg egy ilyen “takarítást”, Angie eltüntetését,  meglátja a partról az ott nyaraló festőművesz, Marco, és nem hagyja annyiba, bár eleinte senki nem hisz neki.

Érdekes a könyv felépítése is. Egyes szám harmadik személyben íródik a történet, kivéve Angie, az utolsó áldozat története, amit ő maga mesél el, egyes szám első személyben.

Aki szereti a minden részletében leíró stílust, annak ez nagyon be fog jönni, én annyira nem vagyok kiváncsi, hogy melyik szereplő milyen kávét iszik és mi van rajta reggelente, ha nincs jelentősége a történet szempontjából… például…

Egynek mindenképpen elmegy, de hát ízlések és pofonok.. Én biztosan belenézek majd a szerző más könyvébe is. És még az is jó benne, hogy nincs sem előzménye, se folytatása. Ennyi a történet és kész!

Mindee Arnett - A Rémálom-ügy

Akkordél Akadémia 1

Behunytam a szemem, beszívtam a levegőt, és az ujjaimat a homlokára tettem.

A tizenhat éves Porka Evergím késő éjjel betör egy házba, de nem azért, mintha bűnöző volna. Nem: Porka egy Rémálom. 

Szó szerint.

Nem elég baj, hogy ő az egyetlen Rémálom az Akkordél Akadémián, a mágusfélék bentlakásos iskolájában, és kénytelen hírhedt anyja árnyékában élni, de mikor betör Eli Bookerék házába, még minden sokkal bonyolultabbá válik. Eli nagyon jóképű, ezért a mellkására ülni és az álmaiba hatolni már nem is lehetne kínosabb.
Pedig az lesz.

Eli egy gyilkosságról álmodik. A helyszín az Akkordél. 

És végül az álom valóra válik. Porkának most már követnie kell a nyomokat – részint Eli álmain belül, részint odakint –, hogy megállítsa a gyilkost, mielőtt további embereket ölne meg. És mielőtt az illető rájönne, miben sántikál Porka, és kiválasztaná soron következő áldozatául…

„Az Akkordél Akadémián egyszerre csodás és furcsa a Rémálmok, szirének, varázslók és démonok világa, mégis annyira emberi és pontos, hogy azt érezheted: ha eleget sétálsz odakint, véletlenül odajutsz. A Rémálom-ügy szeszélyes és vad.” 

– Kendare Blake, a Vérbe öltözött Anna díjnyertes szerzője

Könyvmolyképző, 2015

Eredeti mű: Mindee Arnett – The Nightmare Affair, 2013

Nekem ez három-olvasós volt: először, utoljára és soha többé. Ezt is átlósan olvastam, így visszagondolva, nem is tudom miért tettem. Nincs nekem gondom azzal, hogy félretegyek egy könyvet olvasatlanul és az idők végezetéig megfeledkezzem róla. Szószerint rémálom volt… bár felétől már átlósan sem olvastam, inkább lapozás volt az! Nagyon kinőttem én az ilyesmiből.

Nagyon ifjúsági és nagyon fantasy. Újabb misztikus teremtmények – a főszereplő faját tekintve rémálom. Igen rémálom… az emberek álmaival táplálkozik. Ahogy mint a vámpír a vérrel, ő a fiktusszal, az álmok anyagával táplálkozik – Doktor Freud ezzel milyen jól el tudna szórakozni.

Egy kicsit a Harry Potter-könyvekre is emlékeztet, megtupírozva Artúr király és Merlin motívummal – hiszen az Excalibur-t keresik nem? S ha ez nem lenne elég, hát van ott egy Főnix is… meg gyilkossági ügyben is nyomoznak. Komolyan, ilyennek kell lennie egy ifjúsági könyvnek?

Hogy az angol változat Dusty Everheartjából hogyan lett a magyar változat Porka Evergímje (az angol "dust" az magyarul por, de…) - nem beszélve arról, hogy hol Párka, hol Porka -, és az Arkwell Akadémiából miért lett Akkordél… nos, erről kérdezd meg a fordítót… meg a többi magyarra fordított szereplőnévről is. S ha már kérdezősködsz, talán azt is elmondja, hogy milyen rendszer szerint választotta ki, hogy melyik nevet fordítja le és melyiket nem?

Folytatása is van, a kiadó tervbe is vette a kiadásukat… én az biztos, hogy végeztem az Arkwell Akadémiával.

 További részek, egyelőre csak angolul

2. The Nightmare Dilemma

3. The Nightmare Charade

Sarah MacLean - Tizenegy botrány egy herceg meghódításához

Egy botrány beláthatatlan következményekkel járhat…

Juliana Fiori éltető eleme a szenvedély.

Vakmerő, lobbanékony és csak úgy vonzza a bajt, ő aztán tényleg nem egy affektáló angolkisasszony. Esze ágában sincs megfelelni a társadalmi elvárásoknak: ami a szívén, az a száján, és ráadásul figyelemre méltó pontossággal céloz, amikor behúz valakinek. Botrányos természete miatt kedvelt témája London fő pletykafészkeinek és pontosan az a fajta nő, akit a jó hírnevét féltve őrző Simon Pearson, Leighton hercege a lehető legtávolabb szeretne tudni magától.

A férfi jól rendezett életébe legkevésbé a botrány hiányzik. Gúnynevén a Hencegő herceg szinte csak azzal van elfoglalva, hogy rangjához méltón feddhetetlen maradjon és a titkai ne kerüljenek nyilvánosságra. Ám amikor egy késő este felfedezi a kocsijában rejtőzködő Julianát, akkor minden számára kedves dolgot kockára téve megfogadja, hogy leckét ad jólneveltségből a zabolátlan szépségnek.

Julianának azonban más tervei vannak: csak két hetet akar, hogy bebizonyítsa, még egy rendíthetetlen nyugalmú herceg is a mindent elsöprő szenvedély rabjává válhat.

Könyvmolyképző Kiadó, 2016

Eredeti mű: Sarah MacLean – Eleven Scandals to Start to Win a Duke’s Heart, 2011

Közhelyes ezt mondani, de nagyon vártam ezt a könyvet. Más, hasonlóan nagyon várt könyvvel ellentétben, ebben nem csalódtam, sőt!

Imádtam! És neked is nyugodt lélekkel ajánlom, ha a műfaj kedvelője vagy – akkor is ha nem. Azért mert, bár “történelmi romantikus”, teljesen más, mint amit valaha is olvastunk. Ez már az első rész olvasásakor nyilvánvaló volt mindenki számára.

Igen, vagy első része, sőt második is – mondom azoknak akik még nem ismerik: A csábítás kilenc szabálya és A hódítás tíz szabálya. Ajánlatos szépen sorban olvasni őket, mert bár nem függővégesek és önálló könyvként is megállják a helyüket, a történetek szereplői újra és újra felbukkannak a következő részekben is... és mert a három együtt így egy egész.

Az első részét is imádtam, a második kicsit csalódás volt, nálam nem ütötte meg az első színvonalát – ezt másoktól is hallottam, de hát ízlések és pofonok… lehet neked pont az lesz a nagy kedvenc, mert lényegében nem rossz, csak mindenki arra várt, hogy majd az első részt überelni fogja.

No, de térjünk vissza a herceghez és a tizenegy botrányhoz…

Képzelj el egy félig olasz, temperamentumos, szabadszájú fiatal hölgyet, akiről Murphy símán könyvet írhatott volna, mert ha a tó közelébe megy, akkor beleesik, ha puccos dekorációk vannak a bálteremben, akkor borítékolhatóan ő az, aki felrúgja, szóval egy két lábon járó katasztrófa. Nem szándékosan csinálja, csak valahogy mindig összejön neki... A hölgy nemcsak vonzza a bajt és a botrányt, hanem nem igazán érti és akarja elfogadni az angol elít merev szabályait. Ki hallott még olyant, hogy egy úri kisasszony kora reggel férfiruhában, férfinyeregben vágtasson a parkban?!

És most adj hozzá egy merev angol arisztokratát. Egy herceget, akinek a név, a származás, a fedhetetlen hírnév és a társadalmi megbecsülés a mindene. Összejött? No, ez a két, a maga módján makacs, de nagyon szerethető ember egy romantikus utazásra visz téged a 19. század Angliájába, miközben mindketten próbálják meggyőzni a másikat a maguk igazáról. Leighton herceget néha megráztam volna, de hát ilyennek kellet lennie, merevnek és előkelőnek, elvégre ő volt a főrend, akinek a látszat és a kötelesség mindennél előbb állt a listán.

Gördülékeny cselekmény, szórakoztató - mert humora is van, letehetetlen, unni biztos nem fogod magad. Egy csipetnyi erotika is van benne, pontosan annyi amennyi kell, semmi vulgaritás vagy közhelyesség. Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla.

A végén a hercegi leánykérés kissé habos-babosra sikeredett az én ízlésemnek, de ennek ellenére nem tudok egyetlen okot sem mondani arra, hogy miért ne olvasnád el.

Számomra azért nyitott maradt még néhány kérdés:

– Mi lesz az özvegy márkiné sorsa? ismét eltűnik a nagyvilágban, vagy Londonban marad kavarni?

– Georgiana tényleg a Minerva-házban marad míg a világ? nem keveredik ki a botrányból? nem jön egy herceg fehér lovon, aki szerelmes lesz belé és akinek nem számít a múltja?

– Allendale grófnak nem lesz saját története, amikoris útjába kerül egy tűzről pattant kisasszony és megőrjíti? mert ez a férfi már fájdalmasan rendes státuszához képest...

Summa summarum: ezt a könyvet el kell olvasni, s nemcsak ezt, hanem Sarah MacLean valamennyi könyvét.

Előző részek

1.  A csábítás kilenc szabálya

Könyvmolyképző, 2013, 2015

Nine Rules to Break When Romancing a Rake, 2010

2. A hódítás tíz szabálya 

Könyvmolyképző , 2014
Ten Ways to Be Adored When Landing a Lord, 2010