J. R. Ward - Az angyalok jussa

A bourbon királyai 2

Egy ​déli dinasztia magával ragadó sagája 

A Bradford család Charlemontban a felső tízezer krémjéhez tartozik csakúgy, mint az exkluzív bourbon, melyet gyártanak. Bonyolult életüket és hatalmas birtokukat diszkrét személyzet igazgatja, melynek tagjai elkerülhetetlenül belebonyolódnak a család ügyeibe. Ez most különösen igaz, amikor a családfő látszólagos öngyilkossága egyre több kérdést vet fel a családon kívül és belül egyaránt. A gyanú árnyéka mindenkire rávetül, főleg a legidősebb Bradford fiúra, Edwardra. A közte és az apja közötti ellenségeskedés nyílt titok volt mindenki számára, és Edward is tisztában van azzal, hogy ő az egyik legvalószínűbb gyanúsított. Miközben a halálesettel kapcsolatos nyomozás előrehalad, ő az italban keres vigaszt, valamint korábbi lovásza lányának társaságában. Eközben a család vagyonának jövője egyik üzleti ellenlábasuk tökéletesen manikűrözött kezében van, egy olyan nőében, aki magának akarja Edwardot. Mindennek van következménye, és mindenkinek megvannak a titkai. És csak kevesekben lehet megbízni. A család végső szétesésének küszöbén valaki, akiről azt hitték, örökre elveszett, újra megjelenik: Maxwell Bradford hazatér. De vajon a megmentőjük lesz, vagy a legelvetemültebb mindannyiuk között?

J. R. WARD eddig húsznál is több könyvet írt, köztük a New York Times bestsellerlistáját vezető Fekete Tőr Testvériséget. Világszerte több mint tizenötmillió példányban keltek el regényei, melyek huszonöt különböző országban jelentek meg. Az Egyesült Államok déli részén él a családjával.

Art Nuveau, 2017

Eredeti mű: J. R. Ward – The Angel’s Share, 2016

“Az „angyalok jussa” egy, a bourbongyártásban használatos szakkifejezés. A frissen lepárolt bourbont belülről elszenesített tölgyfa hordóban tartják az érlelési folyamat során, amely tizenkét évig, vagy akár tovább is eltart. Mivel a hordókat hőszigetelés nélküli épületekben tárolják, Kentucky négy csodálatos évszakának természetes hőmérséklet-változása nyomán a fa kitágul és összehúzódik a hőségben, majd a hidegben, ily módon újra meg újra reakcióba lép a bourbonnel, új ízekkel gazdagítva. Ez a folyton változó környezet és az eltelt idő végzi el a végső alkímiai átalakítást, amely során a Commonwealth legjellegzetesebb, legismertebb és legkedveltebb terméke létrejön. A folyamat azonban elkerülhetetlen párolgással és szivárgással is jár. Ezt a veszteséget, amely évente nagyjából átlagosan az eredeti mennyiség két százaléka, és mértéke többek között a környezet páratartalmától, a hőmérséklet-ingadozástól és az érlelés éveinek számától függően változik, nevezik az angyalok jussának.”

(J. R. Ward – Az angyalok jussa, Art Nuveau, 2017)

J. R. Ward ismét tátott szájjal hagyott. Azt gondoltam, hogy a sorozat első részét, A bourbon királyai történésein nem lehet überelni. Nagyonis lehet!

Aki még nem olvasta az első részt, melegen ajánlom, hogy tegye meg, akik pedig már ismerik a kezdeteket, azoknak is az újraolvasást ajánlanám, hiszen 2015-ben jelent meg, s azóta bizony eltelt némi idő, s minden bizonnyal volt közben számos más könyv is.

Ez egy családregény, ami az Egyesült Államok déli társadalmában játszódik, ahol még mindig nagyon erős az a bizonyos “déli szellem”, amit már olyan jól ismerhetünk más szerzők írásaiból is. Itt nem számít, hogy te személy szerint mire vagy képes, hanem az a fontos, hogy milyen családból származol és mekkora előkelő családfát tudsz felmutatni. Az sem elhanyagolandó, hogy mekkora bankszámlával rendelkezel az előkelő származás mellett, mert származás a származáshoz, pénz a pénzhez húz, de sem a pénz, sem a származás nem menthet meg a társadalmi bukástól, ha a családot botrány lengi körül.

A történet központja továbbra is Easterley, a Baldwin család rezidenciája, valahol Kentucky és Indiana államok határán.  Itt él – pontosabban tudatmódosító gyógyszereken vegetál – a már özvegy Mrs. Baldwin, akit leánykori családnevén, Bradfordként (vagy kicsi V.E.-ként) illik emlegetni, mert Easterly az ő családi öröksége. Gyermekeit inkább a színes bőrű szakácsnő, Miss Aurora nevelte, mint ő. S a környéken tanyáznak felnőtt gyermekei is, egy kivétellel. Edward egy közeli lófarmon tengeti életét és fojtja alkoholba fájdalmait, miután egy dél-amerikai útja alkalmából elrabolták és a történés úgy testileg, mint lelkileg is megnyomorította. Itt él a botrányosan viselkedő Gin, a család egyetlen lánygyermeke, egy meglehetősen önző nő, akinek erkölcsei egy kóbor macskáéval vetekednek, és akinek házasságon kívül született gyermeke a Baldwin-ifjak barátjától, Samuel Lodge ügyvédtől – akinek természetesen fogalma sincs arról, hogy ő a gyermek apja. Ide érkezik haza a történet elején Lane, a tékozló fiú, akit egy hasonlóan előkelő család lánya az ősi trükkel csalt házasságba. Két, kártyázással töltött év után is csak Lizzie-t, a birtok főkertészét szereti. Egyedül Max hiányzik a Bradford-utódok közül. Róla évek óta semmit nem tudni. Ők a bourbon királyai, hiszen évek óta Kentucky és az egész Egyesült Államok vezető bourbonkészítői.

Az első részben előbb Rosalindát, a könyvelőnőt vesztettük el, aki irodájában öngyilkosságot követett el, majd később maga a keménykezű William Baldwin, a csalát pátriárkája vet véget életének, hatalmas káoszt hagyva maga után.

Csakhogy William Baldwin nem lett öngyilkos, hanem valaki átsegítette a másvilágra. S mikor ez kiderül, akkor nemcsak a családi vállalkozás és a birtok kerül veszélybe, hanem a maga család is társadalmi bukásra van ítélve.

A történet nagyrészt a nyomozás körül forog és millió titok, hazugság, félrevezetés, hatalmi játék jár hozzá, amit nem fogok most részletezni, mert akkor minek elolvasni a könyvet.

Természetesen szerelem is van a történetben, hiszen azt már az első részből tudjuk, hogy Lane és Lizzie ismét egy pár lesz, annak ellenére, hogy Lane-nek még meg kell szabadulnia feleségétől. Edward és Sutton Smythe, a konkurrens bourbon-lepárló örököse is rendesen kerülgeti egymást és a boldog végkifejlet útjába csak ők maguk állnak. S ha van szerelem, akkor természetesen némi erotika is jár hozzá, olyan stílusban, ahogy ezt Wardtól megszoktuk.

Ha az első rész után azt gondoltam és írtam, hogy a sok potenciális gyilkos-jelölt közül a kört kettőre tudom szűkíteni és ismerőseimmel már fogadásokat is kötöttünk, hogy ki a gyilkos, most minden eddigi elmélet felborult és fogalmam sincs róla. Egy dologban vagyok biztos: nem Edward. Ő ugyan megára vállalta és beismerő vallomást is tett, de egyetlen pillanatig sem hiszem, hogy ő lenne a tettes.

Millió kérdés merült fel bennem, ahogy olvastam a könyvet. Jó néhány elméletet legyártottam már és nagyon kiváncsian várom a folytatást, amire nagyon remélem, hogy nem kell ismét két évet várni. Úgy gondolom, hogy a harmadik rész még több meglepetéssel fog szolgálni, mert pillanatnyilag nem tudnám megmondani, hogy merre tart ez a történet.

Nagyon szerettem ezt a könyvet, mert szórakoztatott, mert elérte azt, hogy a “miérteken” gondolkozzam, s feltételezem ezzel nem maradok egyedül. És nem utolsó sorban Ward utolérhetetlen stílusa miatt szerettem. Mindenkinek ajánlom aki valami jót szeretne olvasni – első sorban felnőtteknek, hiszen nekik szól ez a történet –, de természetesen az ízlések és a pofonok…

 A sorozat eddig megjelent részei:

1. A bourbon királyai

Art Nuveau, 2015

The Bourbon Kings

3. Devil's Cut, 2017 - egyelőre csak angol nyelven

Lucinda Riley - Árnyéknővér

A hét nővér 3

Astrope ​D'Apliese, azaz Csillag épp válaszúthoz ér, amikor a nevelőapja haláláról értesül. A nővéreivel a Genfi-tó partján magasodó, gyermekkori otthonukba gyűlnek össze, hogy megemlékezzenek szeretett apjukról, és meghallgassák a végrendeletét. A különc milliárdos, Pa Salt mindnyájuknak egy különleges tárgyat meg egy levelet hagyott örökül, és ennek segítségével, ha a lányok úgy döntenek, közelebb kerülhetnek a valódi gyökereikhez.
Csillag azonban habozik ezt megtenni, mert fél kilépni abból a szoros és biztonságot nyújtó kötelékből, amely a testvéréhez, CeCéhez fűzi. Végül mégis úgy dönt, hogy az első nyomon elindul, az útja pedig egy könyvritkaságokat árusító boltba vezeti, ahol a különc tulajdonos figyelmét rögvest felkelti a lány és a története. És innentől kezdve nem lesz Csillag számára megállás: egy nem mindennapi nő múltjának nyomába eredve maga is felfedezőútra indul az angliai tóvidék csodálatos tájain, Beatrix Potter meséinek helyszínén, és még csak nem is sejtheti, mi vár majd rá. Megdöbbentő titkokkal, nem mindennapi sorsokkal és meglepő fordulatokkal szembesül a kutatása során, és amellett, hogy önmagát is mindjobban megismeri, talán még az igaz szerelem is rátalál.

Lucinda Riley új sorozatának harmadik kötetében egy évtizedeken és Európán átívelő nyomozás történetét meséli el. A letehetetlen családregény főszereplője nemcsak a származásának kérdésére találja meg a választ, hanem azzal is szembesül, hogy ha a saját kezébe akarja venni a sorsát, azért tennie kell, és hogy ez az út a boldogság ígérete mellett sok áldozatot is követel.

General Press, 2017

Eredeti mű: Lucinda Riley – The Shadow Sister, 2016

A hét nővér sorozat harmadik részéhez értünk és továbbra is ugyanannyira szeretem, mint az első rész olvasásakor. Tele vagyok kérdésekkel, feltevésekkel és izgalommal, hogy mi lesz a folytatás, hogyan kerülnek helyre a dolgok. És bevallom, némi düh is van bennem, mert ez egy most íródó sorozat, tehát a kiadó akkor sem hozhatná nekem a folytatásokat a végéig, ha akarná.

A hét nővér sorozat a Plejádok csillagrendszerére alapoz – magyarul inkább Fiastyúkként került a köztudatba –, annak is a görög mitológiai változatára, hiszen a lányok Plejone (és Atlasz) gyermei. A D’Apliese lányok a csillagok neveit viselik, de ők csupán haton vannak. A hetedik, aki a Merope nevet viselhetné, soha nem érkezett meg a családba.

Akik olvassák a sorozatot, azok tudják már, hogy miről szól ez az egész. A könyvben csak Pa Saltnak nevezett férfi hat lánygyermeket fogad örökbe a világ minden tájáról és a Genfi-tó partján épült villájában-kastélyában neveli fel őket. Megjegyzem, ebben a részben sem tudunk meg semmit arról, hogy kicsoda is ez a Pa Salt, azon kívül, hogy egy döggazdag fazon és annyira titokzatos, hogy még a nevében sem lehetünk biztosak.

A történet – akárcsak az előző két rész – azzal kezdődik, hogy a titokzatos Pa Salt befejezi földi pályafutását, ugyanolyan titokzatosan, ahogyan élt, és felnőtt lányainak útravalót ad. Valamennyiük öröksége egy-egy útmutató, hogy megtalálhassák gyökereiket és esetleg felfedezhessék még életben levő családtagjaikat.

A sorozat mindegyik részében egyszerre két történetet is kapunk. Egyik a jelenben történik, az illető ifjú hölgy történetét és boldogulását a származásának keresése közben ismerjük meg, a másik pedig egy múlbeli történet, akár egy-két évszázaddal is korábbi, amely valamilyen formában kapcsolódik az ifjú hölgyhöz és általában a világ egy másik pontjára kalauzol el minket.

Most sincs ez másként. Astropét – Csillagot – ismerhetjük meg, akivel már az előző részekben is futólag találkozhattunk, és akit egy bizonytalan, egyedül dönteni nem tudó fiatal nőnek tűnik meg, egy olyan személynek, aki inkább szeret mások árnyékában meghúzódni, és aki teljes egészébe CeCere, testvérére támaszkodik, akivel szinte ikrekként nőttek fel. A látszat nem is csalhat jobban, ugyanis a történet során kiderül, hogy tulajdonképpen Csillag az, aki CeCe-t támogatja és nem fordítva. S most eljött az idő, hogy mindketten a maguk útját járják.

Ez a történet most az Egyesült Királyságba visz minket, CeCe és Csillag már egy ideje itt él, és nevelőapja által hátrahagyott nyomok is a szigetországhoz kötöttek. Mivel Csillag bölcsészkaron végzett, nem nagy meglepetés, hogy egy könyvesboltban találjuk magunkat melynek vezetője az excentrikus Orlando, egy eredeti figura, aki mintha a múlt századok valamelyikéből került volna oda.

Csillag történetével párhúzamosan, egy igazi angol klasszikus romantikus történetet is kapunk, ami a 20. század elején kezdődik és végigköveti hősnője életét egészen a második világháború utánig. A hősnő pedig Flora MacNichol, egy olyan fiatal lány, akinek meglehetősen hányatott sorsa olyan dologból ered, amiért ő maga nem hibás. Bár vérségi kapcsolat nincs közte és Csillag között, a két életút között meglehetősen sok hasonlóság van.

Említettem már, hogy az egész regénysorozat a Plejádok csillagkép köré épül, és ezért a lányok egy-egy csillag nevét viselik. Viszont nem értettem miért kellett ezt a legendát továbbvinni a történet jelenben játszódó részének férfihőse esetében is, akit szinte egész végig mindenki csak Egérként, vagy helyenként Patkányként emleget. Az illető úr neve Oenomaus, az Oinomaosz egy variánsa, aki a legenda szerint Aszterope férje, más variánsok szerint a fia volt. Ez a történet természetesen fikció, de elgondolkoztató, hogy a valóságban tényleg vannak olyan emberek, akik meglehetősen fura neveket aggatnak gyermekeikre, csak azért, mert akkor és ott az milyen jópofának tűnt, de annak a szerencsétlen gyermeknek viszont minimum 18 éves koráig azzal a névvel kell élnie.

S már megint feltűnik itt-ott a titokzatos Pa Salt, aki a történet szerint már nincs az élők sorában. Az első részben Maia hallotta a hangját, mikor véletlenül felemelt egy telefonkagylót a házban, Ally a koncertje után látta a teremből kimenni, és most Csillag csak a szeme sarkából pillantja meg a repülőtéren. Ez a tömény titokzatossággal körüllengett Pa Salt fog engem a sírba vinni, mert már számtalan variánst felépítettem arról, hogy kicsoda ő, hogy igazándiból meg sem halt, hanem csak kitalálta az egészet, hogy felnőtt lányait elindítsa saját útjukon, vagy, hogy korrigálja azt, amit a sors elrontott. Mindennél jobban szeretném tudni, hogy kicsoda is ez a férfi, akinek – meggyőződésem szerint – majd lesz egy másik élete, egy másik családja. Tudni szeretném milyen rendszer alapján választotta ki az örökbe fogadandó csecsemőket, egyáltalán honnan tudott a létezésükről, hiszen mindegyiket a világ más-más tájához köti a származása: Maiát Brazíliához, Allyt Norvégiához, Csillagot az Egyesült Királysághoz, s a többieket ki tudja hová?

Kedvelem ezt a sorozatot, kedvelem ezt a történetet is, ami annyira brit, és annyira szerethető. Minden bizonnyal a folytatásait is el fogom olvasni, a következő részre pedig nem is kell olyan sokat várni, 2018 márciusában már jön is magyar nyelven. A General Pressről beszélünk, tehát erre szinte mérget is lehet venni.

Ez egy olyan sorozat, történet, amit nyugodt lélekkel ajánlok a romantika kedvelőinek, de természetesen az ízlések és a pofonok…

A sorozat már megjelent részei a General Press Kiadó gondozásában:

1. A hét nővér, 2016

The Seven Sisters

2. Viharnővér, 2017

The Storm Sister

Várható: 

4. Gyöngynővér - 2018-ban

The Pearl Sister

5. The Moon Sister - angol nyelven 2018-ban jelenik meg

Kate Morton - A tóparti ház

„Ilyen ​az élet. A lehetőség ajtaja meg-megnyílik és le-lezárul, ahogy az ember vakon tapogatózik az útján.”

1933 nyara: az Edevane család ragyogó vidéki háza, Loeanneth készen áll a várva várt Szent Iván-éji estélyre. A tizenhat éves Alice, a szárnyait bontogató író talán mindenki másnál izgatottabb. Nemcsak mert végre kiötölte, mi legyen a váratlan csavar első regényében, hanem azért is, mert reménytelenül beleszeretett valakibe, akibe nem lett volna szabad. Ám mire Loeanneth órái elütik az éjfélt, amikor a tűzijáték csillogó fénye beragyogja az éjszakát, a családot súlyos veszteség éri, melynek hatására örökre elhagyják a birtokot. 

Hetven év múltán Sadie Sparrow nyomozó kényszerű szabadságát tölti Cornwallban egy kínos munkahelyi vizsgálat miatt, amelynek lezárultával talán még elbocsátás is várhat rá. Nagyapja vidéki házában unatkozik, igyekszik zavaros ügyeiről elterelni a figyelmét, amikor egy nap elhagyott házra bukkan, ahol mintha megállt volna az idő. Sadie megtudja, hogy a birtok története sötét tragédiával terhes, és hogy a lakók a szomorú esetet követően végleg elköltöztek. 

Elegáns londoni otthona dolgozószobájában az idős Alice Edevane éppoly precízen eltervezett életet él, mint amilyen történeteket rendkívül sikeres krimijeiben megír. Mígnem egy nap felbukkan egy fiatal rendőrnyomozó, aki kutakodni kezd a családja múltjában, hogy kibogozza mindazokat a szövevényes titkokat, melyeket Alice egész életében igyekezett mélyen magába zárni.

Legújabb regényében, A tóparti házban Kate Morton ismét lenyűgöző mozaikkal kápráztatja el olvasóit. Letagadott és kilesett titkok, hűség és halálig megtartott ígéretek, a háború következményei mind-mind súlyosan nehezednek egy család életére, és előbb-utóbb tönkreteszik a látszólagos idillt. Vajon a hallgatás megtörése, a rejtélyek feltárása megoldáshoz, megnyugváshoz vezet?

Cartaphilus, 2016

Eredeti mű: Kate Morton – The Lake House, 2015

Első könyvem a szerzőtől, de az már biztos, hogy nem az utolsó. Sajnos ezt a könyvet is szinte egy évig tologattam – ehhez első sorban a terjedelme járult hozzá, hiszen több mint ötszáz oldal –, míg végül rászántam magam az olvasásra. És nagyon jól tettem.

Egyszerre több történetet is kapunk. Az egyik Edevanék története a múlt századból, majd ugrunk egy nagyot, egészen 2003-ig és megismerkedünk Sadie Sparrow nyomozóval és az ő történetével is, bár Sadie múltján nincs olyan nagy hangsúly, mint az Edevane családon.

Az 1930-as évek vidéki Angliája, Loeanneth. Itt élnek Edevane-ék, a szülők és négy gyermekük: az esküvőjére készülő Deborah, az írói álmokat dédelgető, a kamasz korból kifele kacsintgató Alice, a vadóc Clemmie, aki felér három fiúval is. És Theo baba, a család várva várt fiúgyermeke, akinek érkezésére már senki nem számított.

A család meglehetősen visszavonult életvitelt folytat, csupán évente egyszer rendeznek nagy összejövetelt: a Szent Iván-éji estélyt. Ez családi hagyomány, ezt mindenki várja.

1933 Szent Ivan-éji estélye örökre megváltoztatja az Edevane család életét. A báli forgatag idején eltűnik a család egyetlen fiúgyermeke, a tizenegy hónapos Theo baba, és hiányát csupán másnap reggel veszik észre.

A keresés és a rendőrségi nyomozás semmilyen eredményt nem hoz. Semmilyen nyomot nem találnak. Senki nem tudja ki vihette el a gyermeket, hogy magától elkóborolt-e, baleset áldozata lett-e, vagy ami még rosszabb, valaki megölte? S ez történik egy évvel a világszerte nagy port felkavaró amerikai Lindbergh-bébi elrablása után. A hatóságok hajlamosak azt feltételezni, hogy valaki szándékosan vitte el a gyermeket, hogy majd váltságdíjat követeljenek a tehetős családtól. Csakhogy a napok telnek és senki nem követel semmit. És senki nem látott semmit.

Hetven évvel később Sadie Sparrow nyomozót parkolópályára teszik, mert főnökeinek nem tetsző információkat szolgáltatott ki a sajtónak egy zavaros rendőrségi üggyel kapcsolatban. Családja nincs, a négy hetes kényszerpihenőt egyetlen élő rokona, nagyapja házában szándékszik eltölteni. És egy reggeli futás alkalmával teljesen véletlenül rábukkan Loennethre, a házra az elvadult kert közepén. Mivel gyermekkora óta imádja a rejtélyeket, természetesen felkelti érdeklődését a ház, a család és a sok évvel korábban történt és mindmáig megoldatlan eset: Theo eltűnése.

Az Edevane családból csupán ketten vannak még életben: a volt politikusfeleség Deborah, és Alice, a világszerte ismert krimiíró. Sadie pedig Alice-hez fordul további információkért.

Remekül megszerkesztett mű. A szerző pontosan tudja mikor kell abbahagynia a jelen történéseit, hogy ismét a múltba vigyen minket, a harmincas évekbe, vagy még korábbanra, az első világháború idejére. Lépésről lépésre ismered meg Edevane-ok generációinak történetét és minden egyes alkalommal, minden szereplő hozzátesz egy kicsit a történethez. Csupán valami apróságot, de az az apróság elég ahhoz, hogy megváltoztassa azt az elméletet, amit mindenki magában építget arról, hogy mi is történt azon az éjszakán, hogy a kisbabát megölték-e vagy véletlen baleset volt, amit titkolni próbálnak, hogy talán valaki elvitte mert kellett egy gyermek. Számtalan elméletet fel lehet állítani olvasás közben és mikor már azt éreztem, hogy ez lesz a befutó, jött egy újabb információ, ami gyökeresen megváltoztatott mindent.

Nem találtam ki mi történt. Egy adott ponton volt némi sejtésem, de rögtön el is hessegettem, mert nem hittem, hogy lehetséges lenne mindaz, amit feltételeztem.

Első sorban azoknak ajánlanám, akik szeretik a családregényeket és a rejtélyeket. Ők egy szikrát sem fognak unatkozni. Egy kicsit sem unalmas, annak ellenére, hogy nem egy  pörgős cselelekményű történet. Én nagyon kedveltem, de természetesen ízlések és pofonok...

Susan Wiggs - Megtalált álmok

Bella Vista lankái 1

Mezítláb, egy pohár borral a kezében járja Bella Vista lankáit Tess. Lila levendulamezők, gyümölcstől roskadozó almafák tárulnak a szeme elé, és ismeretlen sóvárgás ébred a szívében. Szeretet és összetartás lengi be az egész birtokot. A szíve mélyén Tess mindig erre vágyott: családra, és hogy részese lehessen egy ilyen világnak. Ám ez a paradicsom rövidesen elvész, ha nem sikerül megtalálnia egy régi családi kincset. A több évtizedes titkokat érintő kutatásban segítségére van féltestvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott, és egy bankár, aki inkább a szívére hallgat, mint az eszére. És miközben Tess megismeri a gyökereit, lassan az is világossá válik előtte, milyen jövőt szeretne…

HarperCollins Magyarország, 2017

Eredeti mű: Susan Wiggs – The Apple Orchard, Harlequin, 2013

Túlzás sorozatnak nevezni valamit, aminek csupán két része van? Mert a szerző más sorozataival ellentétben ennek pontosan annyi van.

Nem mondanám, hogy Susan Wiggs nagy rajongója lennék, és azt sem állítom, hogy valamennyi magyar nyelven megjelent írását olvastam volna, de épp eleget ahhoz, hogy ez a történet ismerősnek tűnjön. Zárójelként megjegyzem, hogy a szerző nagyon termékeny, és magyar rajongótábora sem panaszkodhat, hiszen sok könyve jelent meg magyar nyelven is.

A történet hősnője, Tess Delaney San Franciso-ban eredetvizsgáló egy híres aukciósházban. Szereti a munkáját, talán túlságosan is, de meglehetősen magányos, hiszen csak munkatársaival és néhány barátjával érintkezik, családja alig. Imádott nagyanyját nemrég vesztette el, anyja állandóan úton van és rém elfoglalt, apját sosem ismerte. Ez nem újdonság, hiszen a Delaney család nőtagjai csonka családban nevelik fel gyermekeiket, az apa jelenléte nélkül. 

Tess élete gyökeresen felfordul, amikor irodájában Dominic Rossi, egy kis település bankjának alkalmazottja felkeresi, mint sosem ismert apai nagyapja végrendeletének végrehajtója. A dolog pikantériája az, hogy a Magnus Johansen névre hallgató becses nagyapa még életben van, de épp hogy, hiszen balesetet szenvedett és kómában fekszik egy helyi kórházban. Tess számára nem csak a nagyapa a meglepetés, hanem egy féltestvér is.

Szerkezetében és alapötletében ez az egész nagyon hasonlított a szerző Tóparti történetek sorozatának első részére, az Aranyló nyárra. Azt is elmondom(írom) miért, bár fölösleges azok számára akik már mindkét könyvet olvasták.

Mindkét történet három idősíkban játszódik, a jelenben és két közelmúlti időpontban, amikor a szereplők valamelyikével valami fontos történt és ezt fel kell eleveníteni. Mindkét történetben van egy-egy apai részről származó lánytestvér, akinek létezéséről a hősnőnek fogalma sincs. A hősnők nincsenek a legjobb viszonyban az anyjaikkal, nagyvárosban élnek, de vidéken kötenek ki, ott él az illető féltestvér, és mindkét esetben itt találja meg a hősnőt a nagy szerelem és a boldog végkifejlet, amikoris megértik a család fontosságát, és hogy eddigi, nagyvárosi életük mennyire nem az volt, amire titokban vágytak. S mindketten egy-egy problémás férfibe szeretnek bele, mert ugye milyen unalmas lenne, ha legalább a férfi főhős egy közönséges, problémamentes fickó lenne, olyan  szomszéd srác típus. Ami pedig a megtalált féltestvéreket illeti, mindkét esetben a hölgyek a kulináris művészetek kimagasló művelői… és a későbbiekben saját történetük is lesz.

No, de térjünk vissza a Megtalált álmokra, ami az én ízlésemnek meglehetősen túlbonyolított volt, és a családi birtok megmentésére szolgáló Fabergè-tojás vadászat sem tette szerethetőbbé. Ez az egész Fabergè-tojás ügy nagyon erőltetett volt. A történet természetesen fikció, de azért minél közelebb maradunk a valósághoz, annál jobb. Továbbá, hogy a két lány, két különböző anyától ugyanazon a napon született felesleges és érthetetlen hatásvadászat volt, aminek semmi jelentősége nem volt a történet szempontjából, hiszen mindenki számára világos volt, hogy apjuk felesége mellett Tess anyjával is viszonyt folytatott.

A Megtalált álmok három idősíkja az 1940-es éve nácik által megszállt Dániája – Magnus Johansen története, az 1980-az évek – Tess anyjának és apjának a szerelme és a jelen, ami Tessről és megtalált családjáról szól. És titkokról, hiszen nincs a történetben egyetlen szereplő sem, akinek ne lenne valami titkolnivalója.

Teljes egészében kiszámítható végkifejletű történet. Nemcsak a családi birtok megmentése sikerül, hanem Tess újraépíti kapcsolatát anyjával, frissen megtalált családtagjaival és a szerelem is rátalál a vonzó Dominic Rossi személyében. S mivel a sokat emlegetett birtok egy hatalmas almáskert, és a megtalált lánytestvér egy gasztro-zseni, a könyv néhány recepttel is meglepi az olvasót, túlnyomó részük természetesen az almához kötődik.

Mindentől függetlenül egy kedves – bár túlságosan szövevényes, helyenként megható történet volt, különösen, mikor a nácik és háború sújtotta Dániáról volt szó, a zsidók üldözéséről és arról, hogyan sikerült onnan Magnus Johansonnak elmenekülnie egy zsidó kislányt hurcolva maga után. Minden szempontból biztosított a boldog végkifejlet, talán túl sok is van belőle.

Nem hinném, hogy valaha is újra elolvasnám a történetet, de a folytatását, Isabel Johansen történetét kiváncsian várom. Meg az ízlések és a pofonok…

A történet következő része, egyelőre csak angol nyelven:

The Beekeeper's Ball

Taylor Jenkins Reid - Evelyn hét férje

A hírnév ára

Egy szédítő hollywoodi karrier. Egy mélyen eltemetett titok. A legendás, de teljes visszavonultságban élő világsztár, Evelyn Hugo évtizedek óta először hajlandó interjút adni. A döntésénél már csak a választása meglepőbb: ragaszkodik egy fiatal, ismeretlen újságírónőhöz, Monique Granthoz. Miért pont neki jut ez az álomlehetőség?

Aztán Evelyn emeli a tétet. Mert a szimpla sztárinterjú helyett sokkal többet ajánl. Mindent. A teljes igazságot csillogóan botrányos életéről. Semmit sem szépítve és semmit sem elhallgatva.

Ahogy elkezdődik a munka, az újságírónő nemsokára sejteni kezdi: valamilyen módon összefonódik saját sorsa és Evelyn múltja. Ám ennek a titoknak nagy ára van.

Szerelmek, végzetek, barátságok és árulások, aztán egy elképesztő csavar – ez a szenvedély és az életbölcsesség letehetetlen regénye.

Lettero, 2017

Eredeti mű: The Seven Husbands of Evelyn Hugo, Atria, 2017

Hollywood, csillogás, intrikák és szemfényvesztés… meg egy díva, aki élete történetét egy szépreményű újságírónak meséli őszintén és kendőzetlenül, lerántva a leplet a film fellegvárának viselt dolgairól.

“Az emberek azt hiszik, az intimitás a szexről szól. 

De az intimitás az igazságról szól. 

Amikor rájössz, hogy elmondhatod az igazat valakinek, amikor megmutathatod magad, megállhatsz előtte pucéron, és az a válasza, „velem biztonságban vagy”. Ez az intimitás.”* – mondja Evelyn és pontosan ezt a fajta intimitást nyújtja tálcán. Elmondja azokat a titkokat, melyeket egy életen át gondosan, hét lakat alatt örzött.

Ahogy a fülszövegből kiderül, Evelyn Hugo, az évek óta visszavonultan élő hollywoodi csillag hajlandó interjút adni, de egy feltétellel: csupán Monique Grantnak, a pályája elején járó újságírónak hajlandó beszélni. Hogy miért most és miért kizárólag Monique-nak? Nos, ha elolvasod a könyvet akkor választ kapsz minden kérdésedre.

Monique maga sem érti miért pont ő, de mint egy sötét bőrű apa és fehér anya gyermeke, hozzá van szokva ahhoz, hogy bőrszíne miatt hozzá másként viszonyulnak az emberek, igazándiból sehová sem tartozik és néha fura, váratlan dolgok történnek vele.

Csakhogy a helyszínen kiderül, hogy Evelyn Hugo nem interjút akar adni, hanem az élete történetét mesélné el egy olyan könyvben, ami szigorúan a halála után jelenne meg. Monique-nak pedig zsonglőrködnie kell, mert a könyvet is szeretné, de az interjút is, hiszen ha dolgavégezetlenül állít be a laphoz, akkor búcsút mondhat állásának. A könyv a hírnevet és az anyagi biztonságot jelentené – kit tudja mikor? –, az interjú pedig a napi megélhetését biztosítaná.

Ez a történet könyv a könyvben, hiszen Monique-kal együtt végigkövethetjük hogyan lett a kubai imigránsok lányából a körberajongott Oscar díjas sztár, a bulvárlapok és a vörös szőnyeg zöld ruhában pompázó szőke dívája.  Ott lehetünk a magánéletében, hét házasságában és egyetlen igaz szerelmi történetében, sikereinél, botrányainál, kudarcainál. S ezzel párhúzamosan, a jelenben, Monique válását is végigasszisztálhatjuk.

Eddig semmi különös nincs a történetben, hiszen ehhez hasonló témájú írás van több is piacon, legyen az fikció, vagy hírességek szellemírók által megírt önéletrajza. Csakhogy ebben a történetben sokkal több van. Minden, már ismert hollywoodi trükkön túl a másságról szól, és annak megítélésén az amúgy is képmutató világban egy olyan korban (20. század második fele és vége), amikor a másság – legyen az bármilyen – bűnnek számított, karriereket, életeket törhetett ketté. Evelyn Hugo pedig nyíltan beszél erről a másságról, karrierjéről, a bulvár hatalmáról és arról, hogy Hollywoodban semmi sem az, aminek látszik. S meglehetősen kritikus saját magával szemben is:

“Figyelj, én vagyok az első, aki kimondja, hogy akkoriban én leginkább két szép mell voltam. Ez volt az egyetlen valutám, a szexualitásom; úgy használtam, mint a pénzt. Amikor Hollywoodba kerültem, nem voltam sem tanult, sem művelt, nem volt hatalmam, nem voltam képzett színésznő. Mi másom volt, mint a szépségem? És ezt kihasználni, erre büszkének lenni, ehhez bizony színészkedni kell. Mert tudod, hogy az egyetlen dolog, ami figyelemre méltó benned, bizony egy rövid életű valami. “*

Sokkal több van ebben a történetben, mint amire a fülszöveg olvasása után vártam. A cselekmény pörög, hiszen Evelyn alig néhány nap alatt egy egész élet történetét meséli el Moniquenak. A filmgyári hamis csillogáson és megszokott intrikákon túl a sztárt, a rivaldafény mögött levő embert is megismerhetjük erényényével és hibáival együtt, és ez nem csak Evelyn Hugora érvényes.

Bár a történet teljes egészében fikció, azért itt-ott fellelhtő egy-egy halvány utalás valós személyekre, vagy a valóságban is megtörtént eseményekre. Szinte teljesen erotikamentes, mégis inkább felnőtt olvasóknak ajánlanám. Meg az ízlések és a pofonok…

* Taylor Jenkins Reid – Evelyn hét férje, Lettero, 2017

Rosanna Ley - A villa

A ​VISSZATÉRÉS BURMÁBA című nagy sikerű könyv szerzőjének felejthetetlen bestsellere.

Lenyűgöző történet, mely Szicília napsütötte partjáról indulva ragyogja be az olvasók szívét. 

Tess megdöbben, mikor kap egy hivatalos levelet, melyben értesítik, hogy örökölt egy villát Szicíliában. Az egyetlen kapcsolata, mely a szigethez köti, az anyja, Flavia – aki ott élt, de elhagyta szülőföldjét a második világháború alatt –, ő viszont soha nem mesélt neki a múltjáról. Tess elutazik Szicíliába, s miközben felfedezi örökségét, próbálja megérteni, hogy édesanyja miért zárkózik el ettől a lenyűgöző helytől és a gyökereitől. Eközben Flavia egy naplót ír a lányának, melyben elmeséli életének eddig eltitkolt részleteit: szerelmét, családi viszályokat, fájdalmait és megtalált boldogságát, s nagy örömünkre mindezt kiegészíti a csodálatos szicíliai ételek ellenállhatatlan receptjeivel is.
Érdekfeszítő, kalandos és ízekkel teli olvasmány.

„Lenyűgöző, vibráló történet. Tökéletes kaland!” – Closer

„Szívhez szóló, szenvedélyes könyv, mely legalább olyan csábító, mint Szicília felejthetetlen tájai, ízei és illatai.” – Kate Furnivall

„Nem ritka, hogy az olvasó talál egy könyvet, mely kalandot, romantikát és reményt kínál, de Rosanna Ley-nek sikerült ezek tökéletes ötvözetét papírra vetni.” – Star Magazin

I.P.C., 2016

Eredeti mű: Rosanna Ley – The Villa, Quercus, London, 2012

Első könyvem a szerzőtől. Magyar nyelven két műve jelent meg, mindkettő az I. P. C. Kiadó gondozásában, a fülszövegben már említett Visszatérés Burmába-t nem olvastam… még.

Három nőgeneráció története, kezdve a második világháború idejében, Sziciliában és egészen napjainkig, amikor a három nőgeneráció tagjai Angliában élnek, de a véletlen ördöge és egy végrendelet lassan mindhármukat visszaviszi majd Szicíliába.

Ahogy a fülszöveg is írja, Tess egy villát örököl Szicíliában egy, a számára teljesen ismeretlen férfitől. Azon a helyen, ahol az anyja, Flavia született és felnőtt és ahonnan a háború végén egy álmot követve elmenekül. Tess attól az angol férfitől örökli a villát, akinek a huszadik században a családja dolgozik és aki segít anyjának a szabadság megtalálásábam. Hogy végülis mi motiválta a férfit, hogy Tessre hagyja a villát, hát ez soha nem derül ki, ez valahogy kimaradt a történetből – vagy elkerülte a figyelmemet.

Az örökség felborzolja a kedélyeket, ugyanis Szicilíáról és anyja múltjáról tilos volt a családban beszélni, tehát Tess úgy indul szemrevételezni örökségét, hogy szószerint semmit nem tud sem anyja családjáról, múltjáról, sem Szicíliáról.

Otthon marad anyja, Flavia, aki úgy érzi, hogy tartozik azzal lányának és az igazságnak, hogy elmeséli a múlt történéseit – írásban, bár nem naplószerűen. És otthon marad Ginny, Tess kamasz lánya. S vele együtt a korára jellemző bizonytalanság és frusztráció, amit a szerző “Gombóc”-ként személyesít meg. Gombóc Ginny szerves része, uralja őt és nem lehet elüldözni addig, amíg bizonyos dolgok helyre nem kerülnek Ginny életében. Ezek között pedig anyjával,  valamint sosem látott apjával való viszonya és a jövőjére vonatkozó tervei is szerepelnek.

Nos, tehát Tess Szicíliába utazik örökségét szemrevételezni és eldönteni mit is kezdjen vele. És nemcsak egy, a számára teljesen idegen világgal találja magát szembe, hanem hamarosan két helyi férfi is megkörnyékezi: a rámenős és túlságosan is segítőkész vállalkozó Giovanni, és a titokzatos, visszahúzódó mozaikmester Tonino. Mindketten másért. 

S hogy fokozódjék az izgalom és a szüszpansz, a történet a villához kapcsolódó titokzatos kinccsel bővül, amiről senki nem tudja, hogy micsoda, hol van, de mindenki esküszik rá, hogy létezik és vitatja tulajdonjogát, valamint eltünésének módozatát.

A történet kitűnő szemléltetése annak, hogy milyen volt a nők élete a múlt század közepi Szícilíában, egy olyan helyen, ahol a hagyomány, a családi és üzleti kapcsolatok jelentenek mindent. És annak is, hogy ez még ma sem sokat változott. Bár többször is utalás van rá, de konkrétan sosem íródik le, hogy mennyire szólt bele a dolgok folyásába a maffia, vagy a szereplőknek van-e valamilyen kapcsolatuk a helyi szervezett bűnözéshez, mert ugye Szicíliáról beszélünk.

Öröklődő családi viszályok, szerelem, és néhány hagyományos szicíliai recept Flavia jóvoltából, mert “Az étel önazonosság… Az étel az a hely, ahonnan származol. Amit otthonodnak hívsz…” – bár ezek csupán elnagyolt leírása annak, hogy egy-egy hagyományosan szicíliai fogást miből és hogyan kell elkészíteni. És sok-sok helyi legenda.

Aki kedveli Santa Montefiore stílusát, ezt is szeretni fogja – most hirtelen ő jutott eszembe viszonyításképpen. Nekem mindenképpen bejött a történet úgy ahogy volt, mert volt benne minden, ami az olvasás pillanatában elszórakoztasson. Kellemes, nyugis olvasmány múltról és jelenről. Könnyed, de nem habos-babos, romantikus, de nem csöpögősen, bár természetesen tartalmaz néhány közhelyes, elcsépelt megoldást. Továbbá az ízlések, meg a pofonok…

Lucinda Riley - A hét nővér

A hét nővér 1.

Maia ​és öt nővére a nevelőapjuk halála után összegyűlik a Genfi-tó partján álló gyermekkori otthonukban. Pa Salt, a különc milliárdos mindannyiukat kisgyermek korukban fogadta örökbe, így semmit sem tudnak a vér szerinti szüleikről. Az apjuk végrendelete azonban arra ösztönzi őket, hogy derítsék ki, honnan származnak. Egy-egy titokzatos tárgyat kapnak örökségül, és egy földgömböt, amelyről leolvashatják a születési helyük koordinátáit. Maia megkezdi a kutatást a családja után, és hamarosan a világ másik felén, egy omladozó brazil villában találja magát. Az épületben megsárgult levelekre bukkan, amelyekből egy nyolcvan évvel korábbi, tragikus szerelem története bontakozik ki.

1927, Rio de Janeiro. Amikor a kávékereskedelemből meggazdagodott Antonio Bonifacio szeretné beházasítani az egyetlen gyermekét a riói arisztokráciába, a szenvedélyes Izabela kikönyörgi, hogy az eljegyzés után, de még az esküvő előtt hadd utazzon el Párizsba az egyik barátnője családjával. A lányt hamar magával ragadja a Montparnasse művésznegyedének pezsgő forgataga, de arra ő sem számít, hogy egy szobrásszal való véletlen találkozás gyökeresen felforgatja majd az életét.

Lucinda Riley A hét nővér-sorozat első kötetében mesterien szövi össze két fiatal nő történetének szálait, akik egy számukra idegen, mégis vonzó városban az őket foglalkoztató kérdésekre keresve a választ, gyógyírt találnak a lelki sebeikre, és felfedezik az élet szépségét.

General Press, 2016

Eredeti mű: Lucinda Riley – The Seven Sisters, Pan Books 2015, Atria, 2015

Nem semmi ez a könyv. A nagy baj az, hogy a folyatására márciusig kell várni, akkorra tervezi a kiadó a második rész megjelenését Viharnővér címmel. S a még ennél is nagyobb baj az, hogy a sorozatból angol nyelven csak három rész jelent meg, a negyedik az idénre várható, tehát nem igazán reménykedhetünk abban, hogy mostanában több folytatást is kapunk a történetből.

Semmit nem olvastam eddig a szerzőtől, nem mondom, hogy most abszolút rajongója lettem és valamennyi könyvét el fogom olvasni, de ezt a sorozatot mindenképpen. Kicsit misztikus, titokzatos, rengeteg kérdés merült fel bennem olvasás közben, van amire választ kaptam, vannak dolgok amiket továbbra is homály fed és csak reménykedhetünk, hogy a végére minden szépen a helyére kerül… meg abban is, hogy a sorozat valamennyi részét elolvashatjuk magyar nyelven is, másképp porolhatjuk le az angoltudásunk.

Ahogy a fülszöveg is mondja, a Pa Salt-ként emlegetett svájci dúsgazdag férfi néhány év leforgása alatt hat lánygyermeket fogad örökbe a világ különböző tájairól. Senki nem ismeri a rendszert, ami szerint kiválasztja a kicsiket, őt magát sem igazán. Talán ő a történet legtitokzatosabb, legmisztikusabb figurája. A sorozat alapja a Plejádok (Fiastyúk) csillag-halmaz görög legendájához kapcsolódik, ott jelenik meg először a hét nővér elnevezés, mint Atlasz és Pléione lányai. A titokzatos Pa Salt róluk nevezi el örökbefogadott gyermekeit. Csakhogy  történetünkben soha nem jelenik meg a hetedik nővér, akinek a Merope nevet kellene viselnie.

Ez volt a bevezető, az előzmény… mondjuk. Mert a történet tulajdonképpen azzal kezdődik, hogy a titokzatos Pa Salt ugyanolyan titokzatosan távozik az élők sorából (vagy nem???) mint ahogy élt, és lányai lehetőséget kapnak arra, hogy megtudják honnan származnak, amennyiben erre ígényt tartanak.

Ez az első lány, a  legidősebb, Maia története… és rajta keresztül jutunk el a 20. század eleji Rio-ba, majd később Párizs művészvilágába. Két szerelmi történetet kapunk. Az egyik a műfordítóként dolgozó Maiáé, másik a dédanyjáé, a merész, kalandvágyó Isabelé, akinek története szorosan összekapcsolódik a riói Krisztus-szobor felállításának történetével. S mivel Maiát a kutatásai Brazilíába vezetik betekintést kapunk úgy a jelenkori brazil társadalom életébe, mint a 20. század eleji Brazilia gazdagjainak világába.

Hogy kiszámítható volt-e a végkifejlet? Igen is meg nem is. Igen, azért mert mindkét szerelmi történetben tisztán lehetett tudni, hogy ki kicsodát szeret. És nem, mert a tiszta szerelmi vonal ellenére voltak meglepetések. Isabella esetében a józan ész és az erkölcsi tartása szólt közbe, Maia esetében pedig állandóan ott volt a lehetőség, hogy visszatér Zed, az első szerelem – mint ahogy volt is rá próbálkozás –, és véget vet Florianóval, a brazil íróval folytatott románcának.

És gondolom, hogy titokzatos Pa Salt és a görög milliomos Ögörg Eszu (Zed, az első szerelem apja) halálának egybeesése sem volt véletlen. A két személy egy és ugyanaz lett volna? Vagy Pa Salt meg sem halt, mert ugye volt egy véletlenül felemelt telefonkagyló is… Ezek olyan dolgok, amiket továbbra is homály fed és meg vagyok győződve, hogy úgy Marina, a lányok nevelője, mint az ügyvéd sokkal többet tudnak, mint amennyit elmondanak. És még annyi titok és misztérium van ebben a történetben, de nem mesélem el mindet, mert nem szeretném elrontani az olvasás élményét.

A romantika szerelemesei minden bizonnyal kedvelni fogják a történetet, nekem nagyon bejött és kiváncsian várom a folytatásait. A második rész a következző nővér, Ally története lesz, gondolom sokat fogunk majd hajózni.

 A sorozat további részei, egyelőre angol nyelven:

2. The Storm Sister

Viharnővér címmel várható márciusban, szintén a General Press gondozásában

3. The Shadow Sister

4. The Pearl Sister

2017-ben jelenik meg, még nincs borítóterve sem