A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2018. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2018. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. november 28., szerda

Gayle Callen – A makacs vőlegény


Felföldi esküvők 2



Maggie McCallum álmai újdonsült vőlegényéről nem éppen romantikus természetűek. Nem elég, hogy úgy adták oda Owen Duffnak, mint valami zálogot, amely véget vethet a klánok közötti viszálynak, hanem még balsejtelem is gyötri, hogy vőlegénye esküvőjük napján meg fog halni. A Skót-felföld makacs fia mégsem engedi, hogy lefújják az esküvőt, pedig tényleg veszélyben forog az élete. Owen évekkel ezelőtt látta meg először Maggie-t, és legszívesebben azonnal ágyba vitte volna. Kockázatos dolog szemet vetni egy másik klán vezetőjének a húgára, de Owen szenvedélyesen beleszeret az egyetlen nőbe, akinek a megszerzésére szinte semmi reménye sincs…


HarperCollins, 2018
Eredeti cím: The Groom Wore Plaid, 2016



Két skótos sorozat is fut párhúzamosan a HarperCollins Kiadó Széphistória szériájában mostanság. Az egyiket Brenda Joyce neve jelzi és Felföldi rózsák név alatt jelenik meg, a másik Gayle Callen tollából származik és Felföldi esküvők sorozatcímmel került be a köztudatba. Ez utóbbi a jobb, legalábbis az én olvasatomban, de mindenki eldönti magának, hogy melyiket kedveli jobban, mert ugye nem vagyunk egyformák.
Bátran állíthatom, hogy szeretjük a skótos történeteket. Barátaim, ismerőseim is lelkesen jelzik, ha valahol felröppen a hír, mely szerint valamelyik kiadó újabb, témába vágó könyvvel, sorozattal készül kirukkolni – egyébként még mindig várom, hogy valamelyik kiadó felvállalja Maya Banks felföldiekről szóló két sorozatának a magyar nyelvű megjelentetését. Elképzelhetően jó buli lenne. Nem áll szándékomban elemezgetni miért is kedveljük ezeket a klasszikus romantikus történeteket (már aki…), melyekben a fickók mindig annyira ellenállhatatlanul férfiasak, mindenki maga tudja ennek az okát.
A makacs vőlegény a sorozat második könyve, de kis jóindulattal önálló történetként is olvasható, hiszen a történések csupán annyiban kapcsolódnak az első részhez, hogy ugyanarról a klánok közötti viszályról van szó, és ebben a részben helyre kell hozni mindazt, amit az első részben elbaltáztak. Az sem igazán számít, hogy a véletlen folytán kötött házasság végülis jól alakul és a fiatal házasok boldogok egymással.
Az első részben, melynek címe A hamis menyasszony és szintén az idén jelent meg a HarperCollins jóvoltából, a McCallum és Duff klánok közötti viszályt egy házassággal próbálják helyrehozni, csakhogy a Duff klánvezér csele miatt a McCallum vőlegény nem azt a Catriona Duffot rabolja el, akit elméletileg neki szántak, hanem a hölgy azonos nevű, szegényebb unokatestvérét. Ezt helyrehozandó, Owen Duff elkötelezi magát, hogy feleségül veszi Maggie McCallumot.
A hősnőről tudni kell, hogy fura álmai vannak, olyanok, melyeket maga sem igazán ért, de bebizonyosodott, hogy ezek az álmok a jövőbe látnak és tragédiákat hivatottak előrejelezni. Magie McCallum megálmodta, hogy esküvője napján vőlegénye meg fog hallni, csakhogy senki nem hisz neki, maga Owen Duff sem, akinek megvallja különleges képességét. Tehát Maggie arra játszik, hogy rávegye sármos vőlegényét, álljanak el az esküvőtől. És Maggie helyzete sem könnyű, hiszen a Duff-klán tagjai közül nem mindenki lelkesedik az esküvőjért, sem a két klán közötti békekötésért.
Körülbelül erről szól a történet, amely természetesen jól végződik, a szerelmesek – mert a főhősök természetesen egymásba szeretnek – túljutnak mindenféle intrikán, ellenségeskedésen és boldogan élnek míg meg nem hallnak. S ha már szerelmesekről esik szó, akkor a szerző néhány lepedőszaggató erotikus jelenettel is megfűszerezte a történetet, mert miért ne?
Szórakoztató történet volt minden kiszámíthatósága ellenére. A hősnő jövőbelátását kicsit eltúlzottnak találtam, néha már az abszúrd határát súrolta, de ez egy 18. században játszódó történet és a skót amúgy is egy babonás, hiedelmekkel teli nép.
Egyszer mindenképpen el lehet olvasni, kedvelhető. Én személy szerint várom a sorozat záró kötetét is, bár erre az idén nem hinném, hogy sor kerülne. S természetesen ízlések és pofonok...



Kapcsolódó bejegyzés:



2018. november 24., szombat

Paige Toon – Akit mind szerettünk


Phoebe élete legnehezebb döntése előtt áll: menjen férjhez kamaszkori szerelméhez, és alapítson családot, vagy térjen vissza a francia Alpokba, hogy a szenvedélyének, a hegymászásnak hódolhasson? 
Eliza szerelmes egy férfiba, aki már rég nem az övé. Tulajdonképpen valószínűleg soha nem is volt az. Ráadásul az álma, hogy egyszer sikeres zenész lesz belőle, egyre elérhetetlenebbé válik. 
Rose-nak nincs munkája, és a kapcsolata is épp véget ért a barátjával. És ha ez mind nem lenne elég, arra kényszerül, hogy visszaköltözzön az anyjához. 
Ebben a három igen különböző lányban azonban van egyvalami, ami közös: Angus, a férfi, akit mind szerettek…


General Press, 2018
Eredeti cím: The One We Fell Inlove With, 2016




Paige Toon neve nem ismeretlen a magyar olvasni szeretők körében, hiszen első könyvét az I.P.C. jelentete meg Daisy nyomában címmel, még 2011-ben. Idén a General Press Kiadó hozott két könyvet is tőle: korábban az Egy darab a szívembőlt, utána pedig Akit mind szerettünket, azaz jelen olvasmányt. A szerző meglehetősen termékeny – bár az relatív, hogy mit nevezünk írói termékenységnek –, elképzelhetően további Paige Toon könyvekkel is találkozhatunk majd magyar nyelven a jövőben, de ugye azt mindenki tudja, hogy ez attól függ ennyire jól fogadja a szerző írásait a jónép. Értsd: anyagilag megéri-e a kiadónak.
Tehát a szerző harmadik magyar nyelven megjelent könyve és a harmadik, amit tőle olvastam, a véleményem megoszlik, mert szeretem is amit alkot, meg nem is. Ez a történet pedig erősen a nem felé billenti a mérleg nyelvét.
Először is itt van Angus, akiért Phoebe, Eliza és Rose rajong, vagy csak úgy tesz mintha… megszokásból. Nem mondhatni, hogy olyan különleges lenne, akkor sem volt az, amikor tizenévesen a szomszédságba költözött és a lányok álmainak tárgyává vált. És sajnos barátnak jó, de partnernek határozatlan, bár kitartó.
S akkor ott a három grácia: Phoebe, Eliza és Rose, akiben más is közös, nemcsak Angus iránti vonzalmuk. A lányok ugyanis testvérek, mi több: ikrek. Fokozzam? Egypetéjű ikrek, azaz genetikailag 100%-ban azonosak, ugyanúgy néznek ki, csupán a személyiségük más, és az így van jól. 
   Nem tudom másnak is feltűnt-e már, de az utóbbi időben több olyan könyv is megjelent, melynek konfliktusforrásai egypetéjű ikrek. Igaz nem hármasikrek, de miért ne halmozzuk az élvezeteket, ha lehet. Csakhogy ez közhelyes konfliktusokhoz vezetett, melyeket nem is nehéz kitalálni. Szerelmi háromszög? Ugyan már! Valamennyi ikernek ugyanabba a fickóba kell beleszerelmesednie. Kinek valójában, kinek meg csupán azért mert ő látta meg elsőként (pedig nem is!), ez pedig bizonyos előjogokat biztosít.
A történet ugrál ide-oda az időben, tehát a végére teljes képet kapunk Angus és a lányok kapcsolatáról a megismerkedéstől kezdve. S természetesen a három lány életútja, sorsának alakulása sem lesz titok senki számára. Igazándiból itt kicsit elvesztem a részletekben.
Ennek a történetnek meghatónak kellett volna lennie. S az is lett volna, ha nincs tele közhelyekkel és előre borítékolható történésekkel és eltúlzott érzelmi drámákkal. Ez nyálassá tette az én olvasatomban. 
Az is segített volna, ha nem szinte 400 oldalon csűri-csavarja a szerző, hanem legalább egy százassal rövidebbre fogja. A három lány személyiségbeli különbözőségét nagyszerűen oldotta meg Toon, de szinte ez az egyetlen dolog, amit pozitívan értékelhető az én véleményem szerint, mert természetesen többszörösen is kiaknázta a fizikai hasonlóságuk adta lehetőségeket.
Nekem ez egyszer olvasós-felejtős, de természetesen ízlések és pofonok.


 A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzés: Egy darab a szívemből



2018. november 21., szerda

Rachel Higginson – Szerelem 5 lépésben

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenik meg Rachel Higginson Szerelem ​5 lépésben című könyve. A szívszorító történetben Elizabeth sorsát követhetjük végig, aki férje elvesztése után próbál újra talpra állni. A nőnek nemcsak magáért, hanem 4 gyermeke miatt is erőt kell vennie magán nap mint nap, és meg kell próbálnia továbblépnie. A könyvben a gyász szakaszait végigkövetve ismerjük meg Elizabeth küzdelmeit, ez az öt lépés azonban nemcsak egy lezárást jelenthet, hanem egy szerelem kialakulásának folyamatát is - persze csak akkor, ha a főszereplőnk megbirkózik az új szomszéd, Ben megjelenése okozta lelki zűrzavarral. Tartsatok velünk, és legyetek részese Ti is e fájdalmas, de egyben gyönyörű könyvről szóló turnénak!




Tagadás – Harag – Alkudozás – Depresszió – Elfogadás
Ez a történet nem arról szól, hogyan szerettem bele valakibe.
Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg ismét élni, miután a szerelem elhagyott.
Elizabeth Carlson a poklok poklát járja – más szóval gyászol.
Nyolc évig volt Grady felesége, négy gyereket szült neki, ő élete szerelme, csakhogy a férfi meghalt. A prognózis kezdetektől fogva borzasztó volt, ám Liz sosem adta fel a reményt, hogy Grady meggyógyulhat. Hogyan is tehette volna, ha egyszer ő volt a mindene?
Fél évvel később igyekszik összeszedni széthullott életei darabkáit, és időben eljuttatni a gyerekeket az iskolába. Mindkettő lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Manapság mintha minden lehetetlen lenne.
Amikor Ben Tyler beköltözik a szomszédba, Liz bánatban és fájdalomban fuldoklik, a gyerekei lázadoznak, úgy érzi, sosem éri utol magát. Nincs ideje kíváncsi barátokra, nem vágyik kéretlen segítségre, ám Ben mindkettővel megajándékozza. És nem csak az udvaron meg a fűnyírásban akar segíteni. Ben többet akar Liztől. Sokkal többet, mint amennyit ő valaha is adni képes a történtek után.
Liz igyekszik feldolgozni a férje halálát, keresztülvergődi magát a gyász öt szakaszán, és rádöbben, hogy jóval többet képes adni, mint azt korábban gondolta. Új szerelem kél a szívében, miközben lehántja a bűntudat és a fájdalom kérgét, és rádöbben, hogy az élet sokkal fontosabb, mint a halál.


Könyvmolyképző Kiadó, 2018
Eredeti cím: The Five Stages of Falling Inlove, 2015



Tagadás – Harag – Alkudozás – Depresszió – Elfogadás – a halál feldolgozásának Kübler-Ross modellje, melyet névadója még a hatvanas években dolgozott ki saját megfigyelései alapján. Később ezt kiterjesztette a gyászra – értsd: hozzátartozók gyászára, majd a veszteségre is – bármi nemű legyen az. Ez egy elmélet, mint oly sok más a pszichológiában, melynek vannak támogatói, akik hisznek benne, és ellenzői, akik darabokra szedték és bizonyították hiányoságait. Meg olyanok is, akik erre alapozva más elméleteket dolgoztak ki és próbáltak elfogadtatni. És lényegében nem az a fontos, hogy az elmélet igaz-e vagy sem, hanem az, hogy hiszel-e benne vagy sem, mert a foci és a gyermeknevelés mellett, most már a pszichológiához is mindenki zseniálisan ért.
Ez az elmélet Rachel Higginson könyvének gerince, hiszen a hősnő végigjár minden stációt, míg ismét teljes értékűnek érzi magát – megteheti, hiszen a történet fikció, de akár igaz is lehetne.
A történet hősnője Elizabeth (Liz) Carlson – bár szerintem inkább a Kübler-Ross modell – négy gyermek anyja, tipikus amerikai családanya, aki enged karizmatikus férje, Grady unszolásának és a statisztikai átlagnál nagyobb számú gyermekkel növeli a népességet. Az a fajta nő, akit mindenki ismer az amerikai filmekből: férjhezmegy és az élete ezentúl csak a családról szól, míg a férj eljár dolgozni (Gradynek saját építkezési vállalata van) és eltartja a családot. Csakhogy a tökéletes boldogság szertefoszlik, mikor Gradyt daganatos megbetegedéssel diagnosztizálják. Őt mindjárt a történet elején el is veszítjük, mert másképp hogyan szólhatna a veszteség/gyász feldolgozásáról és  az újrakezdésről a könyv?
 Nincsen túl sok utalás arra, hogy férje betegsége előtt milyen volt az élet Carlsonéknál, de gondolom férj reggel elment munkába, feleség meg végezte a dolgát, iskolába vitte a gyerekeket, foglakozott az otthon maradottakkal. Csakhogy Grady halála után káosz uralkodik a házban, Liz nem tud megbírkozni azokkal a feladatokkal, melyek korábban természetesek és könnyűek voltak.
S hogy a dolgok még tovább bonyolódjanak, fél évvel később a szomszédba költözik Ben Tyler, az ügyvéd. Igen, egyesek ilyen mázlisták, két tökéletes pasi is megadatik nekik, és ekkor Liznek már nemcsak a férje elvesztése miatt érzett gyásszal kell megbírkóznia, hanem a bűntudattal is, hogy rövid idővel férje halála után neki más férfi tetszik és esetleg újra boldog lehet, újra teljes családja lehet. És a bűntudat talán még a gyásznál is nagyobb.
Erről a bűntudatról szól a történet. Arról, hogy az újrakezdés előtt Liznek el kell fogadnia, hogy igenis lehet két férfit is szeretni, hogy az, hogy szereti Bent, nem jelenti azt, hogy megcsalja Gradyt. S akkor még ott van a négy csodálatos gyermek, aki elvesztett egy apát, és szükségük lenne a férfi modellre, apafigurára az életükben.
Persze lehet érvelni, hogy a gyász feldolgozása a főszereplő, hiszen Liz élete szerelmét veszítette el, de Ben színrelépésével a gyász helyét átveszi a bűntudat. És annyi minden miatt lehet bűntudata Liznek...
A szereplők szerethetőek, szinte mindenkit kedveltem. Grady, bár ténylegesen csak rövid ideig szereplője a történetnek csodálatos karakter. Az a típus, aki az eszkimónak is el tudja adni a hűtőszekrényt, családcentrikus és – bár ő az aki haldoklik –, tartja a lelket feleségében. Kedveltem a türelmes Bent, Liz húgát, akire mindig lehetett számítani, Grady tartózkodó anyját és kicsit elveszett testvérét is, akinek végülis sikerült felnőnie a rá bízott feladathoz. Kedvenceim azonban a Carlson gyerekek voltak, akik a maguk gyermeki ártatlanságával próbáltak megbírkózni a helyzettel, és némi humort vittek ebbe a kicsit sem vicces történetbe.
Liz nem véletlenül nem szerepel a kedvelt szereplők listáján. Ő nem lett a szívem csücske és nagyon sajnálni sem tudtam vesztesége miatt. Kicsit eltúlzott karakter, és rendesen hozza is a papírforma szerinti amerikai háziasszony-feleséget, aki rögtön szétesik, ha valami belezavar gondosan megépített rózsaszín világába és úgy állítja be, mintha a tragédia csak és kizárólag vele történhetett meg, senki más fájdalma, vesztesége, nyomora nem ér fel az övével. Igen, mindenki ezt érzi, vagy érezné hasonló helyzetben, de négy gyermek felelősségével, s egy bizonytalan jövőképpel azért nem állandóan saját magát kellene rivaldafénybe helyeznie. Mások is elvesztették Gradyt, aki nem csak férj volt, hanem négy gyermekének apja, valakinek a gyermeke, testvére, barátja, munkáltatója.
Összességében nem túl bonyolult történet volt, szerethető és kevésbé szerethető szereplőkkel. Keserédes romantika egy abszolút hihető élethelyzetre építve, különösebben nagy érzelmi viharok és meglepetések nélkül. Kedveltem, ajánlom… és ízlések meg pofonok…






5 állomás, 5 szakasz: tagadás, harag, alkudozás, depresszió és elfogadás. Adott a játék, hogy a gyász folyamatának öt szakaszát járjuk végig, persze nem feltétlenül sorrendben. Ráadásul nem is akárhogyan fogjuk ezt tenni, ugyanis a könyvből vett idézetek alapján kell kitalálnotok, hogy a továbblépés mely szakszáról van szó. A válaszokat szokás szerint a raffelcopter doboz megfelelő soraiba várjuk!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.







“Nem kellene, hogy így fájjon. Nem lenne szabad így zokognom. Ennyire vágyakoznom. De nincs más választásom, és ez iszonyatosan feldühít.”









11.21. Betonka szerint a világ…
11.23. Könyvvilág
11.25. Kristina blogja

2018. november 16., péntek

Vi Keeland, Penelope Ward – Nagyképű öltönyös

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Vi Keeland és Penelope Ward közös regénye: Nagyképű öltönyös címmel. A két népszerű szerző garanciát jelent a remek szórakozáshoz, Soraya és Graham történetét a könnyed, romantikus műfaj kedvelőinek ajánlunk. A Blogturné Klub kilenc állomáson keresztül mutatja be a történetet, és a szexi öltönyös játékunk kapcsán három szerencsés nyertes örülhet a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott nyereménykönyveknek.





Az ellentétek meddig vonzzák egymást?
A szokásos reggelnek indult a vonaton.
De csak addig, amíg fel nem figyeltem az átellenben ülő férfira.
Olyan lekezelőn beszélt valakivel telefonon, mintha ő irányítaná a világot.
Mégis minek képzeli magát ez a nagyképű öltönyös? Istennek?
Bár meg kell hagyni, tényleg úgy nézett ki, mint egy isten.
Ám mi ketten nem is lehetnénk különbözőbbek.
És jól tudjuk, mit mondanak az ellentétekről.
Semmi sem készíthetett volna fel arra az útra, amire végül magával vitt. Arra pedig pláne nem, hogy hova fogunk a végén kilyukadni.
Mert minden jó véget ér, igaz egyszer?
Leszámítva a mi kapcsolatunkat, mert még csak nem is sejtettem, hogy az miként végződik.


Könyvmolyképző, 2018
Eredeti cím: Stuck-Up Suit, 2016






Valamiért mindig azt gondoltam, hogy az írás magányos folyamat. A szerzőt homlokon csókolja a múzsa miközben elbűvölten bámul ki a fejéből, s aztán motoszkálni kezd benne a zseniális ötlet, ami csak dagad és dagad míg jön a késztetés, hogy jegyzeteket készítsen, további ötleteket vessen papírra, majd lázasan írni kezdjen, míg a nagy mű össze nem áll. S ez a saját szellemi gyermeke, nem kell osztoznia rajta senkivel – kivéve, hogy majd le kell meccselnie a kiadójával és a szerkesztőjével. Soha nem írtam könyvet, nem is áll szándékomban, de én valahogy így képzeltem el egy mű születését, ezért csodálkozom mindig, hogyan tud két vagy több ember összehozni egy szórakoztató irodalmi alkotást. És úgy néz ki ez most már lassan divattá is vált, mert egyre több ilyen termék jelenik meg a könyvpiacon.
A két szerző neve nem ismeretlen a magyar olvasók számára sem. Vi Keeland A beosztott című könyvét kora nyáron hozta el olvasói számára az Álomgyár Kiadó, és nekem nagyon kellemes meglepetést okozott, mert a borítón szereplő Chippendale-fiúka fotója ellenére egy tartalmas, jól megírt történetet kaptam, melynek még nyomokban sem volt köze a borítón szereplő fickóhoz.
Penelope Ward nevével is találkoztam már – és mindenki más is, akinek az olvasás a szenvedélye –, hiszen a Könyvmolyképző Kiadó már két könyvet is megjelentetett a szerzőtől: Legdrágább mostohabátyám (Stepbrother Dearest) és Jake megadja magát (Jake Undone), sőt hamarosan a harmadik is megjelenik A legedvesebb szomszéd (Neighbor Dearest) címmel. Közvetlenül a megjelenés után el is olvastam Legdrágább mostohabátyámat és nem kedveltem, mert sablonos amerikai ifjúsági történet volt, ami lassan már a csapból is folyik. Nekem nem jönnek be ezek az eltúlzott ifjúsági lelki mizériák, tehát a szerző következő könyve már nem is érdekelt.
S akkor itt van ez a történet, két különböző szerzőtől, s az egyik stílusát kedvelem, a másikét nem. Győzött a kiváncsiság és Vi Keeland neve.
A történet főhősei Soraya Venedetta, egy kissé excentrikus, több tetoválással is rendelkező, tiritarka hajú fiatal nő, aki egy tanácsadó rovat szerkesztőjének asszisztense, és Graham Morgan, tehetős üzletember, a címben is szereplő nagyképű öltönyös.
Kettejük első találkozása a metróban történik, amikoris Soraya épp egy magánszámot ad elő, hogy egy volt randipartnertől szabaduljon. Nagyképű öltönyös természetesen nem veszi őt észre, hiszen azzal van elfoglalva, hogy telefonon leordítsa valaki fejét. S ez a telefon hozza össze őket, ugyanis a férfi a zsebe mellé teszi a készüléket, melyet Soraya kaparint meg és a későbbiekben visszaszolgáltat – ne essünk tévedésbe: nem aznap.
Itt már elgondolkoztam azon, hogy ismét tévedésben élek, mert tehetős üzletemberekről úgy gondoltam, hogy még a nagyvárosban is – mert egy Egyesült Államok-beli nagyvárosban játszódó történet – saját kocsijukkal mennek a munkahelyükre, melyet ők maguk vezetnek, ha puccos sportkocsi, vagy a sofőrjük, ha valami elegánsabbra is költöttek. És azt sem igazán értettem, hogy egy tehetős üzletember nem zároltatja rögtön a telefonját a szolgáltatóval, hanem alkalmat ad a megtalálónak, hogy kutakodjon benne. No, de kicsire nem adunk, s lehet Graham Morgan mégsem volt annyira tehetős és inspirált, hogy mindezt elkövesse.
Nyilvánvaló, hogy ez a két teljesen különböző ember kapcsolatba kerül egymással, s ehhez a kapcsolathoz idővel érzelmek is társulnak, ahogy jobban megismerik egymást. S ha már érzelmek, akkor néhány érzéki jelenettel is elkényeztettek a szerzők, pont annyival amennyi kellett.
Hogy azért a történet némi extra izgalommal is szolgáljon, Graham múltja visszajelez és felkavarja a kedélyeket, de sajnos ez annyira közhelyes volt, hogy nem jött az izgalom, hogy akkor most mi lesz, hanem “jobbat nem tudtak kitalálni?” volt a reakcióm.
A töténet E/1-ben íródott, váltott szemszögben, tehát úgy a Soraya, mint a Graham gondolatait is megismertem, bár érzésem szerint talán Sorayából kicsit többet kaptam.  Hogy a két szerző közül ki mit írt, fogalmam nincs, nem találtam erre vonatkozó információt, feltételezéseim nem osztanám meg.
A szereplőkről is megosztott a véleményem. Graham kedvelhető, nem nagyon, de azért nagyjából megfelel annak a képnek, amit az ember lánya annyi döggazdag üzletemberről olvasott könyv után magában kialakított az ilyen karakterekről. Plusz pontot kap azért is, mert nincsen semmilyen fajtájú szexuális devianciája. Soraya viszont nem lett a szívem csücske és ez nem a tetkói, vagy naponta változó hajszíne miatt volt, hanem a viselkedése miatt. Egyesek ezt szókimondásnak neveznék, nekem egyszerűen vulgáris a viselkedése, a beszédstílusa.
Kedveltem, hogy itt-ott betekintést nyertem a Kérdezd Idát! (itt dolgozik Soraya) tevékenységébe, konkrétan olvashattam néhány levelet és a rá adott válaszokat is – maga Graham is kiönti a lelkét és tanácsot kér –, viszont nem kedvelem amikor egy történet tele van a szereplők közötti sms-váltással. Tele éppen nem volt, de hiányérzetem sem lett volna, ha egyáltalán nincs benne egy sem.
 Többet vártam a történettől, de sajnos csak közepesre, egyszer olvasósra sikeredett… de ízlések és pofonok.





Nagyképű öltönyösök helyett Jóképű öltönyösöket mutatunk nektek, ki kell találnotok kik vannak  a képeken! Minden állomáson más-más öltönyös híresség várja, hogy beírjátok  a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.









11.16 Betonka szerint a világ...
11.20 CBooks

2018. november 11., vasárnap

Tracy Brogan – A legjobb orvosság


Bell Harbor 2

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából három év után újabb kötettel bővülhet a Bell Harbor sorozat magyar rajongóinak könyvespolca. Tracy Brogan – A legjobb orvosság c. könyve garantáltan kedvence lesz a chiclit műfaj kedvelőinek nagyszerű humorával, erős jellemű karaktereivel és romantikus oldalával. Tartsatok velünk a Blogturné Klub öt állomásán, s a kérdésekre válaszolva nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három példány egyikét!



Bell ​Harbor összes lakója férjet akar szerezni a karrierista plasztikai sebésznek, Evelyn Rhoadesnak. Mindenki, kivéve Evelynt… talán. Még ha férjhez is akarna menni (amit, ugye, nem akar… legtöbbször), a leendő férje személyét soha nem bízná olyan bizonytalan tényezőre, mint a sors. Nem, ha már arra adja a fejét, hogy talál valakit, akivel összeköti az életét, azt bizony tudományosan fogja tenni: alaposan átgondolt követelménylistával és egy internetes randi oldalon.
Ám amikor az ittas, törvényszegő Tyler Connelly egy lopott jet-skinek köszönhetően berobban az életébe, rakoncátlan érzelmek csendesítik el a józan ész hangját. Nem kétséges, hogy a férfi szexi, sármos, és eltökélte, hogy felhívja magára Evelyn figyelmét, de minden bizonyíték azt erősíti, hogy a lehető legrosszabb jelölt. Túl fiatal a nőhöz. Túlságosan is ellenállhatatlan. Iskolázottságban viszont alulmarad. És, ó, igen, ráadásul Evelyn páciense.
 De Tyler első kézből tudja, hogy a legjobban kidolgozott tervek is összeomolhatnak a végzet súlya alatt. Most már csak annyi a dolga, hogy megtanítsa Evelynnek, szívügyekben a szerelem győz a logika felett.


Könyvmolyképző Kiadó, 2018
Eredeti cím: The Best Medicine, 2014
Megrendelhető                Beleolvasó







“A születésnapi bulik sokban hasonlítanak a nőgyógyászati vizsgálatokra: kicsit kevésbé kényelmetlenek és kínosak, valamivel kevésbé személyesek, de elkerülhetetlenül évente ismétlődő kellemetlenségek. Akár egy kenetvétel, ajándékokkal.”

Két-három évvel ezelőtt olvastam a Bell Harbor sorozat első részét, mely Egy kis őrültség címmel jelent meg szintén a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. Imádtam, mert viccesen tudott olyan nagyon komoly témákat tárgyalni, mint például a hűtlen férjek, akik munkájukból és  helyi sztárságukból kifolyólag manipulálni tudják a közös ismerősöket és a válásból a feleség jön ki morális vesztesnek, hogy csak egyet említsek, de szó esett ott újrakezdésről, másságról és rákos megbetegedésről is. A történetből sugárzott az életöröm és az optimizmus, én pedig betegre röhögtem magam, mert a szerző humora tarolt.
Kétség nem fért hozzá, hogy a folytatásokat is akarom – igen, így többes számban, mert Bell Harbor egy trilógia –, és bizony fintorogtam is, hogy mennyit kellett várni a következő részre. De az öröm nagy volt, az elvárások még nagyobbak, és ez volt a baj, mert A legjobb orvosság nemcsak nem tudta überelni az előző részt, még megközelíteni sem tudta sem humorban – mert itt inkább a szarkazmus van jelen –, sem a cselekmény felépítésében.
A történet hősnője, Evelyn Rhoades plasztikai sebész Bell Harborba költözik és a helyi kórházban vállal munkát, ahol barátnője szintén plasztikai sebészként dolgozik. Evelynről tudni kell, hogy éppen 35 éves, szingli és szintén sebész elvált szülei x+1 házasság után ismét egymásban látták meg a fényt az alagút végén és újabb házasságra készülnek, ez esetben egymással.
Eddig semmi különös, viszont a kényszerű párkeresés, amibe barátai és munkatársai belehajszolták, kiverte a biztosítékot. Hol írja azt, hogy egy nőnek muszáj férjhezmennie és gyereket szülnie? Lehet, hogy pont nem akar férjet, vagy nem akar gyermeket, vagy egyszerűen jobban szereti a karrierét és teljesnek érzi magát család és más tartozékok nélkül. Túlságosan is sokszor hangzott el az a bizonyos “ketyeg a biológiai órád” és engem határozottan idegesített az, hogy a barátok tapintatlanul beleszóltak a magánéletébe, megkérdezése nélkül randikat szerveztek neki, elolvasták üzeneteit, magánlevelezését és rendesen kitárgyaltak minden vele és a randiaival kapcsolatos információmorzsát. Ha az embernek ilyen barátai vannak, akkor minek ellenség?
Evelynt először a véletlen hozza össze Tyler Connelly-val, a helyi rosszfiúval, akivel minden előzetes figyelmeztetés ellenére össze is jön, bár egyikük sem tervez hosszú távra, több okból sem. Először is azért, mert kettejük szociális státusza ég és föld. Evelyn ugyebár plasztikai sebész, felső középosztálybeli családból származik és meglehetősen tehetős, míg Tyler… nos, az értelmező szótárban a “zűrös” szónál az ő családját emlegetik testületileg, állandó munkahelye mellett több mellékállást is vállal, tehát az ördög mégsem annyira fekete, mint amennyire legendázzák. S az sem elhanyagolandó, hogy hét évvel fiatalabb Evelynnél, akit ez módfelett zavar. Kettejük kapcsolata körül forog a cselekmény fő szála.
Mivel a történet Bell Harborban játszódik, epizódikusan megjelennek az előző rész szereplői is.  S ha már az előző részt említettem, el kell mondanom azt is, hogy nem emlékszem, hogy abban is ennyire dúlt volna a pletyka Bell Harborban. Mert most tüsszenteni sem lehet anélkül, hogy másnap a fél város tüdőgyulladásról ne beszélne. Ez a töménytelen pletyka egy idő után már nem vicces, hanem egyenesen idegesítő volt.
Amúgy a történet egészen könnyen olvasható, s ha nem veszem figyelembe az idegesítő pletykahadjáratot és azt, hogy nem tartották tiszteletbe a hősnő intimitását, akkor még élvezhető is, bár humor tekintetében messze áll az előző kötet szintjétől. Igazi “nőcis”, romantikus olvasmány, melynek borítékolható a végkifejlete és nem okoz túl sok meglepetést.
Bár egy sorozat része, önálló kötetként is olvasható, de kár lenne az előző részt kihagyni, mert az én olvasatomban az sokkal jobb volt. De természetesen ízlések és pofonok…





A legjobb orvosság főszereplője, Evelyn plasztikai sebész, úgyhogy turnénk öt állomásán híres orvosos sorozatok szereplőiről találhattok majd képeket: a feladatotok annyi, hogy nevezzétek meg a karaktert és a sorozatot, amelyben megjelent, és ha szerencsések vagytok, hármótok is gazdagabb lehet a könyv egy-egy példányával!
 Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.









11.11. Betonka szerint a világ
11.15. Dreamworld
11.17. CBooks

2018. november 9., péntek

Rebecca Ross – A királynő felemelkedése


The Queen 1


A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Rebecca Ross: A királynő felemelkedése című regényét. Egy vérbeli fantasy történet elevenedik meg a lapokon, ahol a hősnőnk belecsöppen az  intrikákkal teli hatalmi harcokba, rá kell jönnie, hogyan segíthetné a valódi uralkodót a trónra. Érdemes követni a hat állomást, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk helyes megfejtői között.



Briennának ​csak két vágya van: egy sikeres vizsga, hogy hivatott lehessen, és egy pártfogó. A valeniai híres Magnalia Házban, ahol felnőtt, elvben felkészítették erre az életre. Mert vannak, akiket ösztönös tehetséggel áldott meg a sors az öt hivatás – a művészet, a zene, a színjátszás, az ékesszólás és a tudás – valamelyikével, ám Brienna csak hosszas vívódás után talált rá a magáéra, a tudásra. Így hát bekövetkezik az, amitől a legjobban félt, és nem talál magának pártfogót. Hónapokkal később váratlan fordulattal jelentkezik a reménybeli pártfogó egy kegyvesztett lord személyében. A lány kelletlenül fogadja el az ajánlatot, mert gyanakszik a lord szándékaira. Ám a történet nem ilyen egyszerű, mert javában folynak az előkészületek a valeniai királysággal rivalizáló Maevana uralkodójának megbuktatására, hogy a jogos – és varázserejű – királynőt juttassák vissza a maeván trónra. Sokan vannak az összeesküvők, köztük olyanok, akik közelebb állnak Briennához, mint azt a lány gondolná. A készülődő háborúban Briennának választania kell a hivatás és a vér szava között.


Maxim, 2018
Eredeti cím: The Queen’s Rising, 2018




Nem szoktam ifjúságnak szóló történeteket olvasni, fantasyt is ritkán, a kettő keverékét pedig sohasem, Rebecca Ross bemutatkozó regénye mégis elcsábított és be kell vallanom, hogy különösebb fintorgások nélkül egy szuszra el is olvastam. És még tetszett is...
Időben a 16. századba járunk és egy kitalált világba viszi el olvasóit a szerző, melynek alapja nagy valószínűség szerint a skótok klánrendszere, és néhány családnévnek nagyonis skót-ír hangzása van. Kéretik nem félreérteni: a történetnek semmi köze nincs semmilyen valóságban is létező országhoz vagy népcsoporthoz, hiszen Maevanában és Valéniában játszódik, két meglehetősen fura szigetországban, melyeknek fiktív története szorosan összekapcsolódik, és nemcsak azért mert szomszédosak.
Valénia trónján mindig király ül, Maevana  trónján királynő, aki mindig a Kavanagh ház elsőszülöttje, s akinek jogosultságát egy szent kő és a táblára vésett törvények igazolják. Kavanaghékról még azt is tudni kell, hogy bizonyos természetfeletti képességekkel rendelkeznek, melyek akár ellenük is fordulhatnak. Ez egy olyan dolog, aminek nem találtam a helyét a történetben és teljesen logikátlan is volt, mert csak arra volt jó, hogy alátámassza a fantasy címkét.
Csakhogy Maevana trónján most király ül, aki csellel, csalással orozta el a trónt és meggyilkolta, jobb esetben száműzte azokat, akik a régi rendet és egy Kavanagh-lányt szeretnének ismét az ország trónján látni. Ő lenne az a bizonyos királynő, akinek a felemelkedésére mindenki vár… és aki nem Brienna, a történet hősnője.
A valeniai híres Magnalia Házba – képzeld el, mint egy 16. századi bentlakásos iskolát – hozza nagyapja Briennát, és mivel soron kívül felvételt nyer, nem nehéz kitalálni, hogy valamiért neki el kell tűnnie szem elől. Erre a legalkalmasabb egy ilyen… nevezzük nevelőintézetnek,  ahol az öt hivatás valamelyikében (művészet, zene, színjátszás, ékesszólás és tudományok) kap képzést. Brienna valamennyibe belekóstol, hogy majd a tudományok mellett kötelezze el magát és ehhez nagyban az is hozzájárul, hogy különleges kötődést és vonzalmat érez a tudományok mestere Cartier Évariste iránt. Az egész tanítási-képzési rendszer bizarrnak és érthetetlennek tűnhet, de nem kell elfelejteni, hogy ez fikció és a 16. században történik, amikor még az írástudók is magasabb rendűeknek számítottak.
Briennáról túl sokat nem lehet tudni, legalábbis a történet nagy részében, csupán azt, hogy egy befolyásos Lord törvénytelen gyermeke és jobb neki, ha a befolyásos Lord nem tudja hol tartózkodik. Ez még mindig több információ, mint amennyivel maga Brienna rendelkezik, aki csupán annyit tud származásáról, hogy félig maeván, félig valeniai és maga sem érti miért vannak látomásai, amikor egy bizonyos könyvet olvas Maevana történelméről. És innentől kezdve a dolgok bonyolódnak.
Bár mindenki ifjúságinak címkézi, hiszen Brienna csupán 17 éves mikor a cselekmény nagy része történik, szerintem ez egy korhatár nélkül olvasható történet. 
   Tökéletes nem volt, mert egyes részek túlságosan is részletezőek voltak az én ízlésemnek, de összességében egy nagyonis kedvelhető történet volt, szerethető szereplőkkel – és ők bizony sokan vannak –, némi izgalommal és mágiával dúsítva. S természetesen egy kis romantika is tartozik hozzá, hiszen Brienna és Cartier mester (nem tehetek róla, de erről a névről mindig egy puccos órára asszociálok) iskolán kívüli flörtölgetése és egymás kerülgetése előre jelzi, hogy ebből valami lesz.
A történetnek még nincs vége, folytatása 2019-ben várható angol nyelven The Queen's Resistance címmel, és reméljük a magyar nyelvű megjelenésre sem kell majd túl sokat várni.





A regényben jelentős szerepük van a csillagképeknek, a tudóspalánták a vizsga után a köpenyük hátán viselik a választott csillagkép hímzést. Minden állomáson találtok egy csillagképet, melynek a magyar megnevezését kell beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Vigyázat, nem mindegyik zodiákus jegy!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.







11.09 Betonka szerint a világ…
11.11 Deszy könyvajánlója
11.13 Dreamworld
11.17 Sorok között