Hurst-amulett 3
A családi
amulett titokzatos története tovább folytatódik…
Robert Hurst
már évek óta üldöz egy nőt, követi a nyomát, és hiába veszti szem elől, újra és
újra a keresésére indul. Ez az asszony Moira MacAllister – vagy Mrs. MacJames,
vagy Mrs. Randolph, attól függően, hogy éppen milyen nevet használ. Moira nem
mindennapi teremtés: vörös hajú, igéző szépség, virtuóz módon bújik egyik
szerepből a másikba. Robert először a Brit Birodalom ügynökeként szegődött a
nyomába, de a mostani indokai már inkább személyesek…
Nemcsak az
asszony után nyomoz ugyanis, hanem azt a családi amulettet is meg akarja
kaparintani, amelynek megszerzésére Moira is megbízást kapott. Ki melyik
oldalon áll, ellenfelek vagy szövetségesek ők valójában? És bár a kettejük élete
a múltban egy rövid időre már összekapcsolódott, most, hogy a sors megint
egymás mellé sodorta őket, vajon képesek-e arra, hogy a kölcsönös vonzalomnál
erősebb kötelékre leljenek, amely összefűzheti az életüket egyszer és
mindenkorra?
General Press,
2016
Eredeti mű:
Karen Hawkins – A Most Dangerous Profession, 2011
Huh, nem is
tudom, honnan kezdjem… Nyílvánvaló, hogy egy sorozat harmadik része – még lesz
egy kötet –, ami viszont egy másik sorozat folytatása. Aki olvasta Karen Hawkins
magyarul megjelent írásait, az tudja már, aki ezután fogna hozzá, az kezdje a
MacLean-átok sorozattal (Kalandor, Viharos szerelem, Kockázatos szerelem,
Határtalan szerelem, Szerelmi alku). Azért azzal, mert a Hurst lányok közül
kettő is a MacLean-klánba házasodott be, állandó utalások vannak olyan
szereplőkre és történésekre amiket nem lehet megérteni, ha nem olvastad el
valamennyi részt szépen sorban, ez pedig idegesíteni fog… és azt sem fogod tudni, hogy mi a szösz ez az
amulett, amiért annyit talpalnak Hurst-ék kicsitől nagyig – bár erre elég
sokszor történik utalás.
Amennyire
szerettem a MacLean-átok sorozatot, annyira nem kedvelem ezt. Még meg sem tudom
mondani miért, egyszerűen nem és kész. Talán azért mert annyira kiszámítható és néhol vontatott. Az első részét (Kincsvadászok) kétszer
tettem félre, míg harmadszorra sikerült lekínozni. A második (Olthatatlan
szenvedély) az egy fokkal jobb volt, vagy belejöttem én az önsanyargatásba… és
a harmadik – A veszély vonzásában –, az
már egész könnyen lecsúszott. S hogy miért sanyargattam magam az előző
részekkel? Mert, ismerve az írónő stílusát és könyveinek szerkezetét, ha nem
olvasom el az előző részeket fogalmam nincs ki kicsoda és éppen miért futnak egymás
elől vagy egymás után – és mert minden sorozatnak vannak jobb és kevésbé
sikerült részei... meg az ízlések és a pofonok.
No, de
koncentráljunk A veszély vonzásában-ra…
A cselekmény
természetesen Skóciában játszódik. Futás az előző részekből már ismert
ónixdobozok után/miatt… igen, több van belőlük. A könyv részei és az
ónixdobozok száma egyenesen arányos, per pillanat háromnál tartunk. S hogy
miért fontosak ezek a dobozok, elolvasod a könyvet és megtudod.
A szereplőket
már az előző részekből ismerjük, Moira már a második részben is szerepelt, csak
más névvel, hiszen úgy váltogatja a nevét és kinézését mint más a fehérneműjét.
A piperkőc kinézetű (ne tévesszen meg!!) Robert Hurst-tel pedig már a MacLean
sorozatban is találkoztunk epizodikusan.
Nos, a két
főszereplő házas… nem lövöm le a poént, erről említést tesz a második rész.
Évekkel ezelőtt Moira csellel, csalással elvetette magát a férfivel és mikor az
magához tért az eufóriából, hopp! házas és bé neje már el is párolgott mellőle.
Most viszont ugyanannak a tárgynak a megszerzéséért futnak, csak a motivációjuk
más.
S hogy még
miért kellene elolvasnod elejétől a sorozatot… Azért, mert az írónő bevett
szokása, hogy minden fejezet előtt egy-egy kis részletet közöl egy levélből
amit a sorozat szereplői egymásnak írtak, vagy akár Michael Hurst naplójából.
Ezt elfejeltettem mondani: Michael Hurst az akiért ez az egész cirkusz folyik.
Fogva tartja messzi földön egy szúfi és az ónixdoboz(ok) ellenében engedi
szabadon. Továbbá, ha figyelemmel olvasgatod ezeket a levél- és
naplórészleteket, amik a fejezetek elején vannak, könnyen kitatálhatod, hogy
kiről-miről is fog szólni a sorozat utolsó része.
Persze, most
már el fogom olvasni a negyedik részt is – ha ilyen ritmusban folytatja a
General Press, akkor jövő ilyenkor. Annyira azért nem vagyok kiváncsi a végére,
hogy angolul fogjak neki. Az elhatározásomhoz az is hozzájárul, hogy bár a
történetért nem rajongok, de időnként
megcsillan az írónő humora: ízelítőnek az ötödik fejezet előtti
részlet Michael Hurst naplójából, amikor éppen titkárnőjére panaszkodik
‘Tegnap felfedeztem, hogy segítőm, Miss
Smythe-Haughton egy bolondos terv megvalósításába fogott bele, fogvatartóm
elcsábításába. Így reméli elérni a kiszabadulásomat, mindenféle ónixdoboz
nélkül. Nagyon nem tetszik, hogy ilyesmibe fogott, kifejeztem
helytelenítésemet, amiről persze nem is vett tudomást. A doboz döntő
fontosságú volna ahhoz, hogy megtaláljuk a rég elveszett Hurst-amulettet, de ez
sem igazolhatja, hogy ilyen kockázatnak tegye ki magát. Különösen, miután
láttam a szúfi arckifejezését, amikor a kisasszony – sok más esztelen dolog
mellett – táncolt előtte a vacsora alatt.
Lehet, hogy Miss Smythe-Haughton kiváló
titkosírás-szakértő, és nagyszerűen képes szót érteni a helybeliekkel, és
lehet, hogy ő az egyetlen nő, aki úgy üli meg a tevét, mintha erre született
volna, de úgy táncol, mint egy sánta medve. Mivel a szúfi nem parancsolta meg,
hogy verjék el, feltételezem, kiváló a humorérzéke.”
(Karen
Hawkins – A veszély vonzásában, General Press, 2016)
A sorozat részei:
2. Scandal in Scotland
Olthatatlan szenvedély (General Press, 2015)
További részek angol nyelven
0. Much Ado About Marriage - a sorozat előzetese, időben Erzsébet-korban játszódik, tehát megelőzi a MacLean és Hurst sorozatokat és az amulettről valamint a hozzá kapcsolódó átokról szól.
4. The Taming of a Scottish Princess