Vi Keeland, Penelope Ward – Nagyképű öltönyös

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Vi Keeland és Penelope Ward közös regénye: Nagyképű öltönyös címmel. A két népszerű szerző garanciát jelent a remek szórakozáshoz, Soraya és Graham történetét a könnyed, romantikus műfaj kedvelőinek ajánlunk. A Blogturné Klub kilenc állomáson keresztül mutatja be a történetet, és a szexi öltönyös játékunk kapcsán három szerencsés nyertes örülhet a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott nyereménykönyveknek.

Az ellentétek meddig vonzzák egymást?

A szokásos reggelnek indult a vonaton.

De csak addig, amíg fel nem figyeltem az átellenben ülő férfira.

Olyan lekezelőn beszélt valakivel telefonon, mintha ő irányítaná a világot.

Mégis minek képzeli magát ez a nagyképű öltönyös? Istennek?

Bár meg kell hagyni, tényleg úgy nézett ki, mint egy isten.

Ám mi ketten nem is lehetnénk különbözőbbek.

És jól tudjuk, mit mondanak az ellentétekről.

Semmi sem készíthetett volna fel arra az útra, amire végül magával vitt. Arra pedig pláne nem, hogy hova fogunk a végén kilyukadni.

Mert minden jó véget ér, igaz egyszer?

Leszámítva a mi kapcsolatunkat, mert még csak nem is sejtettem, hogy az miként végződik.

Könyvmolyképző, 2018

Eredeti cím: Stuck-Up Suit, 2016

Megrendelhető 

Valamiért mindig azt gondoltam, hogy az írás magányos folyamat. A szerzőt homlokon csókolja a múzsa miközben elbűvölten bámul ki a fejéből, s aztán motoszkálni kezd benne a zseniális ötlet, ami csak dagad és dagad míg jön a késztetés, hogy jegyzeteket készítsen, további ötleteket vessen papírra, majd lázasan írni kezdjen, míg a nagy mű össze nem áll. S ez a saját szellemi gyermeke, nem kell osztoznia rajta senkivel – kivéve, hogy majd le kell meccselnie a kiadójával és a szerkesztőjével. Soha nem írtam könyvet, nem is áll szándékomban, de én valahogy így képzeltem el egy mű születését, ezért csodálkozom mindig, hogyan tud két vagy több ember összehozni egy szórakoztató irodalmi alkotást. És úgy néz ki ez most már lassan divattá is vált, mert egyre több ilyen termék jelenik meg a könyvpiacon.

A két szerző neve nem ismeretlen a magyar olvasók számára sem. Vi Keeland A beosztott című könyvét kora nyáron hozta el olvasói számára az Álomgyár Kiadó, és nekem nagyon kellemes meglepetést okozott, mert a borítón szereplő Chippendale-fiúka fotója ellenére egy tartalmas, jól megírt történetet kaptam, melynek még nyomokban sem volt köze a borítón szereplő fickóhoz.

Penelope Ward nevével is találkoztam már – és mindenki más is, akinek az olvasás a szenvedélye –, hiszen a Könyvmolyképző Kiadó már két könyvet is megjelentetett a szerzőtől: Legdrágább mostohabátyám (Stepbrother Dearest) és Jake megadja magát (Jake Undone), sőt hamarosan a harmadik is megjelenik A legedvesebb szomszéd (Neighbor Dearest) címmel. Közvetlenül a megjelenés után el is olvastam Legdrágább mostohabátyámat és nem kedveltem, mert sablonos amerikai ifjúsági történet volt, ami lassan már a csapból is folyik. Nekem nem jönnek be ezek az eltúlzott ifjúsági lelki mizériák, tehát a szerző következő könyve már nem is érdekelt.

S akkor itt van ez a történet, két különböző szerzőtől, s az egyik stílusát kedvelem, a másikét nem. Győzött a kiváncsiság és Vi Keeland neve.

A történet főhősei Soraya Venedetta, egy kissé excentrikus, több tetoválással is rendelkező, tiritarka hajú fiatal nő, aki egy tanácsadó rovat szerkesztőjének asszisztense, és Graham Morgan, tehetős üzletember, a címben is szereplő nagyképű öltönyös.

Kettejük első találkozása a metróban történik, amikoris Soraya épp egy magánszámot ad elő, hogy egy volt randipartnertől szabaduljon. Nagyképű öltönyös természetesen nem veszi őt észre, hiszen azzal van elfoglalva, hogy telefonon leordítsa valaki fejét. S ez a telefon hozza össze őket, ugyanis a férfi a zsebe mellé teszi a készüléket, melyet Soraya kaparint meg és a későbbiekben visszaszolgáltat – ne essünk tévedésbe: nem aznap.

Itt már elgondolkoztam azon, hogy ismét tévedésben élek, mert tehetős üzletemberekről úgy gondoltam, hogy még a nagyvárosban is – mert egy Egyesült Államok-beli nagyvárosban játszódó történet – saját kocsijukkal mennek a munkahelyükre, melyet ők maguk vezetnek, ha puccos sportkocsi, vagy a sofőrjük, ha valami elegánsabbra is költöttek. És azt sem igazán értettem, hogy egy tehetős üzletember nem zároltatja rögtön a telefonját a szolgáltatóval, hanem alkalmat ad a megtalálónak, hogy kutakodjon benne. No, de kicsire nem adunk, s lehet Graham Morgan mégsem volt annyira tehetős és inspirált, hogy mindezt elkövesse.

Nyilvánvaló, hogy ez a két teljesen különböző ember kapcsolatba kerül egymással, s ehhez a kapcsolathoz idővel érzelmek is társulnak, ahogy jobban megismerik egymást. S ha már érzelmek, akkor néhány érzéki jelenettel is elkényeztettek a szerzők, pont annyival amennyi kellett.

Hogy azért a történet némi extra izgalommal is szolgáljon, Graham múltja visszajelez és felkavarja a kedélyeket, de sajnos ez annyira közhelyes volt, hogy nem jött az izgalom, hogy akkor most mi lesz, hanem “jobbat nem tudtak kitalálni?” volt a reakcióm.

A töténet E/1-ben íródott, váltott szemszögben, tehát úgy a Soraya, mint a Graham gondolatait is megismertem, bár érzésem szerint talán Sorayából kicsit többet kaptam.  Hogy a két szerző közül ki mit írt, fogalmam nincs, nem találtam erre vonatkozó információt, feltételezéseim nem osztanám meg.

A szereplőkről is megosztott a véleményem. Graham kedvelhető, nem nagyon, de azért nagyjából megfelel annak a képnek, amit az ember lánya annyi döggazdag üzletemberről olvasott könyv után magában kialakított az ilyen karakterekről. Plusz pontot kap azért is, mert nincsen semmilyen fajtájú szexuális devianciája. Soraya viszont nem lett a szívem csücske és ez nem a tetkói, vagy naponta változó hajszíne miatt volt, hanem a viselkedése miatt. Egyesek ezt szókimondásnak neveznék, nekem egyszerűen vulgáris a viselkedése, a beszédstílusa.

Kedveltem, hogy itt-ott betekintést nyertem a Kérdezd Idát! (itt dolgozik Soraya) tevékenységébe, konkrétan olvashattam néhány levelet és a rá adott válaszokat is – maga Graham is kiönti a lelkét és tanácsot kér –, viszont nem kedvelem amikor egy történet tele van a szereplők közötti sms-váltással. Tele éppen nem volt, de hiányérzetem sem lett volna, ha egyáltalán nincs benne egy sem.

 Többet vártam a történettől, de sajnos csak közepesre, egyszer olvasósra sikeredett… de ízlések és pofonok.

Nagyképű öltönyösök helyett Jóképű öltönyösöket mutatunk nektek, ki kell találnotok kik vannak  a képeken! Minden állomáson más-más öltönyös híresség várja, hogy beírjátok  a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

11.10 Kelly és Lupi olvas

11.12 Angelika blogja

11.14 Sorok között

11.16 Betonka szerint a világ...

11.18 Deszy könyvajánlója

11.20 CBooks

11.22 Kristina blogja

11.24 Never Let Me Go

11.26 Insane Life

Tracy Brogan – A legjobb orvosság

Bell Harbor 2

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából három év után újabb kötettel bővülhet a Bell Harbor sorozat magyar rajongóinak könyvespolca. Tracy Brogan – A legjobb orvosság c. könyve garantáltan kedvence lesz a chiclit műfaj kedvelőinek nagyszerű humorával, erős jellemű karaktereivel és romantikus oldalával. Tartsatok velünk a Blogturné Klub öt állomásán, s a kérdésekre válaszolva nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három példány egyikét!

Bell ​Harbor összes lakója férjet akar szerezni a karrierista plasztikai sebésznek, Evelyn Rhoadesnak. Mindenki, kivéve Evelynt… talán. Még ha férjhez is akarna menni (amit, ugye, nem akar… legtöbbször), a leendő férje személyét soha nem bízná olyan bizonytalan tényezőre, mint a sors. Nem, ha már arra adja a fejét, hogy talál valakit, akivel összeköti az életét, azt bizony tudományosan fogja tenni: alaposan átgondolt követelménylistával és egy internetes randi oldalon.

Ám amikor az ittas, törvényszegő Tyler Connelly egy lopott jet-skinek köszönhetően berobban az életébe, rakoncátlan érzelmek csendesítik el a józan ész hangját. Nem kétséges, hogy a férfi szexi, sármos, és eltökélte, hogy felhívja magára Evelyn figyelmét, de minden bizonyíték azt erősíti, hogy a lehető legrosszabb jelölt. Túl fiatal a nőhöz. Túlságosan is ellenállhatatlan. Iskolázottságban viszont alulmarad. És, ó, igen, ráadásul Evelyn páciense.

 De Tyler első kézből tudja, hogy a legjobban kidolgozott tervek is összeomolhatnak a végzet súlya alatt. Most már csak annyi a dolga, hogy megtanítsa Evelynnek, szívügyekben a szerelem győz a logika felett.

Könyvmolyképző Kiadó, 2018

Eredeti cím: The Best Medicine, 2014

Megrendelhető                Beleolvasó

“A születésnapi bulik sokban hasonlítanak a nőgyógyászati vizsgálatokra: kicsit kevésbé kényelmetlenek és kínosak, valamivel kevésbé személyesek, de elkerülhetetlenül évente ismétlődő kellemetlenségek. Akár egy kenetvétel, ajándékokkal.”

Két-három évvel ezelőtt olvastam a Bell Harbor sorozat első részét, mely Egy kis őrültség címmel jelent meg szintén a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. Imádtam, mert viccesen tudott olyan nagyon komoly témákat tárgyalni, mint például a hűtlen férjek, akik munkájukból és  helyi sztárságukból kifolyólag manipulálni tudják a közös ismerősöket és a válásból a feleség jön ki morális vesztesnek, hogy csak egyet említsek, de szó esett ott újrakezdésről, másságról és rákos megbetegedésről is. A történetből sugárzott az életöröm és az optimizmus, én pedig betegre röhögtem magam, mert a szerző humora tarolt.

Kétség nem fért hozzá, hogy a folytatásokat is akarom – igen, így többes számban, mert Bell Harbor egy trilógia –, és bizony fintorogtam is, hogy mennyit kellett várni a következő részre. De az öröm nagy volt, az elvárások még nagyobbak, és ez volt a baj, mert A legjobb orvosság nemcsak nem tudta überelni az előző részt, még megközelíteni sem tudta sem humorban – mert itt inkább a szarkazmus van jelen –, sem a cselekmény felépítésében.

A történet hősnője, Evelyn Rhoades plasztikai sebész Bell Harborba költözik és a helyi kórházban vállal munkát, ahol barátnője szintén plasztikai sebészként dolgozik. Evelynről tudni kell, hogy éppen 35 éves, szingli és szintén sebész elvált szülei x+1 házasság után ismét egymásban látták meg a fényt az alagút végén és újabb házasságra készülnek, ez esetben egymással.

Eddig semmi különös, viszont a kényszerű párkeresés, amibe barátai és munkatársai belehajszolták, kiverte a biztosítékot. Hol írja azt, hogy egy nőnek muszáj férjhezmennie és gyereket szülnie? Lehet, hogy pont nem akar férjet, vagy nem akar gyermeket, vagy egyszerűen jobban szereti a karrierét és teljesnek érzi magát család és más tartozékok nélkül. Túlságosan is sokszor hangzott el az a bizonyos “ketyeg a biológiai órád” és engem határozottan idegesített az, hogy a barátok tapintatlanul beleszóltak a magánéletébe, megkérdezése nélkül randikat szerveztek neki, elolvasták üzeneteit, magánlevelezését és rendesen kitárgyaltak minden vele és a randiaival kapcsolatos információmorzsát. Ha az embernek ilyen barátai vannak, akkor minek ellenség?

Evelynt először a véletlen hozza össze Tyler Connelly-val, a helyi rosszfiúval, akivel minden előzetes figyelmeztetés ellenére össze is jön, bár egyikük sem tervez hosszú távra, több okból sem. Először is azért, mert kettejük szociális státusza ég és föld. Evelyn ugyebár plasztikai sebész, felső középosztálybeli családból származik és meglehetősen tehetős, míg Tyler… nos, az értelmező szótárban a “zűrös” szónál az ő családját emlegetik testületileg, állandó munkahelye mellett több mellékállást is vállal, tehát az ördög mégsem annyira fekete, mint amennyire legendázzák. S az sem elhanyagolandó, hogy hét évvel fiatalabb Evelynnél, akit ez módfelett zavar. Kettejük kapcsolata körül forog a cselekmény fő szála.

Mivel a történet Bell Harborban játszódik, epizódikusan megjelennek az előző rész szereplői is.  S ha már az előző részt említettem, el kell mondanom azt is, hogy nem emlékszem, hogy abban is ennyire dúlt volna a pletyka Bell Harborban. Mert most tüsszenteni sem lehet anélkül, hogy másnap a fél város tüdőgyulladásról ne beszélne. Ez a töménytelen pletyka egy idő után már nem vicces, hanem egyenesen idegesítő volt.

Amúgy a történet egészen könnyen olvasható, s ha nem veszem figyelembe az idegesítő pletykahadjáratot és azt, hogy nem tartották tiszteletbe a hősnő intimitását, akkor még élvezhető is, bár humor tekintetében messze áll az előző kötet szintjétől. Igazi “nőcis”, romantikus olvasmány, melynek borítékolható a végkifejlete és nem okoz túl sok meglepetést.

Bár egy sorozat része, önálló kötetként is olvasható, de kár lenne az előző részt kihagyni, mert az én olvasatomban az sokkal jobb volt. De természetesen ízlések és pofonok…

A legjobb orvosság főszereplője, Evelyn plasztikai sebész, úgyhogy turnénk öt állomásán híres orvosos sorozatok szereplőiről találhattok majd képeket: a feladatotok annyi, hogy nevezzétek meg a karaktert és a sorozatot, amelyben megjelent, és ha szerencsések vagytok, hármótok is gazdagabb lehet a könyv egy-egy példányával!

 Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

11.09. Deszy Könyvajánlója

11.11. Betonka szerint a világ

11.13. NeverLet Me Go

11.15. Dreamworld

11.17. CBooks

Rebecca Ross – A királynő felemelkedése

The Queen 1

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Rebecca Ross: A királynő felemelkedése című regényét. Egy vérbeli fantasy történet elevenedik meg a lapokon, ahol a hősnőnk belecsöppen az  intrikákkal teli hatalmi harcokba, rá kell jönnie, hogyan segíthetné a valódi uralkodót a trónra. Érdemes követni a hat állomást, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk helyes megfejtői között.

Briennának ​csak két vágya van: egy sikeres vizsga, hogy hivatott lehessen, és egy pártfogó. A valeniai híres Magnalia Házban, ahol felnőtt, elvben felkészítették erre az életre. Mert vannak, akiket ösztönös tehetséggel áldott meg a sors az öt hivatás – a művészet, a zene, a színjátszás, az ékesszólás és a tudás – valamelyikével, ám Brienna csak hosszas vívódás után talált rá a magáéra, a tudásra. Így hát bekövetkezik az, amitől a legjobban félt, és nem talál magának pártfogót. Hónapokkal később váratlan fordulattal jelentkezik a reménybeli pártfogó egy kegyvesztett lord személyében. A lány kelletlenül fogadja el az ajánlatot, mert gyanakszik a lord szándékaira. Ám a történet nem ilyen egyszerű, mert javában folynak az előkészületek a valeniai királysággal rivalizáló Maevana uralkodójának megbuktatására, hogy a jogos – és varázserejű – királynőt juttassák vissza a maeván trónra. Sokan vannak az összeesküvők, köztük olyanok, akik közelebb állnak Briennához, mint azt a lány gondolná. A készülődő háborúban Briennának választania kell a hivatás és a vér szava között.

Maxim, 2018

Eredeti cím: The Queen’s Rising, 2018

Megrendelhető

Nem szoktam ifjúságnak szóló történeteket olvasni, fantasyt is ritkán, a kettő keverékét pedig sohasem, Rebecca Ross bemutatkozó regénye mégis elcsábított és be kell vallanom, hogy különösebb fintorgások nélkül egy szuszra el is olvastam. És még tetszett is...

Időben a 16. századba járunk és egy kitalált világba viszi el olvasóit a szerző, melynek alapja nagy valószínűség szerint a skótok klánrendszere, és néhány családnévnek nagyonis skót-ír hangzása van. Kéretik nem félreérteni: a történetnek semmi köze nincs semmilyen valóságban is létező országhoz vagy népcsoporthoz, hiszen Maevanában és Valéniában játszódik, két meglehetősen fura szigetországban, melyeknek fiktív története szorosan összekapcsolódik, és nemcsak azért mert szomszédosak.

Valénia trónján mindig király ül, Maevana  trónján királynő, aki mindig a Kavanagh ház elsőszülöttje, s akinek jogosultságát egy szent kő és a táblára vésett törvények igazolják. Kavanaghékról még azt is tudni kell, hogy bizonyos természetfeletti képességekkel rendelkeznek, melyek akár ellenük is fordulhatnak. Ez egy olyan dolog, aminek nem találtam a helyét a történetben és teljesen logikátlan is volt, mert csak arra volt jó, hogy alátámassza a fantasy címkét.

Csakhogy Maevana trónján most király ül, aki csellel, csalással orozta el a trónt és meggyilkolta, jobb esetben száműzte azokat, akik a régi rendet és egy Kavanagh-lányt szeretnének ismét az ország trónján látni. Ő lenne az a bizonyos királynő, akinek a felemelkedésére mindenki vár… és aki nem Brienna, a történet hősnője.

A valeniai híres Magnalia Házba – képzeld el, mint egy 16. századi bentlakásos iskolát – hozza nagyapja Briennát, és mivel soron kívül felvételt nyer, nem nehéz kitalálni, hogy valamiért neki el kell tűnnie szem elől. Erre a legalkalmasabb egy ilyen… nevezzük nevelőintézetnek,  ahol az öt hivatás valamelyikében (művészet, zene, színjátszás, ékesszólás és tudományok) kap képzést. Brienna valamennyibe belekóstol, hogy majd a tudományok mellett kötelezze el magát és ehhez nagyban az is hozzájárul, hogy különleges kötődést és vonzalmat érez a tudományok mestere Cartier Évariste iránt. Az egész tanítási-képzési rendszer bizarrnak és érthetetlennek tűnhet, de nem kell elfelejteni, hogy ez fikció és a 16. században történik, amikor még az írástudók is magasabb rendűeknek számítottak.

Briennáról túl sokat nem lehet tudni, legalábbis a történet nagy részében, csupán azt, hogy egy befolyásos Lord törvénytelen gyermeke és jobb neki, ha a befolyásos Lord nem tudja hol tartózkodik. Ez még mindig több információ, mint amennyivel maga Brienna rendelkezik, aki csupán annyit tud származásáról, hogy félig maeván, félig valeniai és maga sem érti miért vannak látomásai, amikor egy bizonyos könyvet olvas Maevana történelméről. És innentől kezdve a dolgok bonyolódnak.

Bár mindenki ifjúságinak címkézi, hiszen Brienna csupán 17 éves mikor a cselekmény nagy része történik, szerintem ez egy korhatár nélkül olvasható történet. 
   Tökéletes nem volt, mert egyes részek túlságosan is részletezőek voltak az én ízlésemnek, de összességében egy nagyonis kedvelhető történet volt, szerethető szereplőkkel – és ők bizony sokan vannak –, némi izgalommal és mágiával dúsítva. S természetesen egy kis romantika is tartozik hozzá, hiszen Brienna és Cartier mester (nem tehetek róla, de erről a névről mindig egy puccos órára asszociálok) iskolán kívüli flörtölgetése és egymás kerülgetése előre jelzi, hogy ebből valami lesz.

A történetnek még nincs vége, folytatása 2019-ben várható angol nyelven The Queen's Resistance címmel, és reméljük a magyar nyelvű megjelenésre sem kell majd túl sokat várni.

A regényben jelentős szerepük van a csillagképeknek, a tudóspalánták a vizsga után a köpenyük hátán viselik a választott csillagkép hímzést. Minden állomáson találtok egy csillagképet, melynek a magyar megnevezését kell beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Vigyázat, nem mindegyik zodiákus jegy!

A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

11.07 Kelly és Lupi olvas

11.09 Betonka szerint a világ…

11.11 Deszy könyvajánlója

11.13 Dreamworld

11.15 SpiritBliss

11.17 Sorok között

Joanna Trollope – Barátnők

Stacey Grant London egyik legmenőbb magántőke-befektetési társaságánál dolgozik. Sikert sikerre halmoz, imádja a munkáját és a kollégáit. Egy napon azonban elbocsátják, és ezzel drámaian megváltozik az élete. 

Stacey próbálja összeegyeztetni a régi életét az újjal, amelyben a napokat nem álláskereséssel tölti, hanem a beteg édesanyjával és a kutyájával, miközben arra vár, hogy sikeres férje hazatérjen a munkából. De legalább a barátnőire – Bethie-re, Melissára és Gabyra – számíthat. Ők négyen elsőéves egyetemista koruk óta jóban vannak, és bizony sok mindent megéltek már együtt. Sikeres karriert futottak be, de persze mindannyiuknak megvan a magánéleti problémája. Amikor azonban fény derül egy titokra, régóta féltve őrzött barátságuk is veszélybe kerül.

Kossuth, 2018

Eredeti cím: City of Friends, 2017

Kedvelem Joanna Trollope írásait, mert az eddig olvasott történetek olyan témákat feszegettek, melyek nagyonis valósak, bárki a hősök helyében lehetne, de valamiért hajlamosak vagyunk átsiklani felettük és hallgatólagosan természetesnek vesszük őket, anélkül, hogy odafigyelnénk és elgondolkoznánk, hogy vajon mi is van a látszat mögött. Természetesen addig, amíg mi magunk nem kerülünk az adott helyzetbe.

Azért is kedvelem a szerzőt, mert történetei nem az ifjúságról és az ifjúságnak szólnak, hanem a felnőtteket célozza meg írásaival, tehát ez az a korosztály, mely könnyebben azonosulni tud a szereplőkkel és átérzi a cselekmény, konfliktus súlyát. És mert történetei cselekménye az Egyesült Királyságban játszódnak – ez éppenséggel Londonban.

A Barátnők, ahogy a címe már oly kedvesen szájbarágja, négy negyvenes éveinek második felében járó nő barátságáról szól, mely még az egyetemen kezdődött el, akkor, amikor a pénzvilágot a férfiak uralták és ők négyen voltak az első nők, akik közgazdaságot hallgattak. Kéretik nem félreérteni, ez nem egy klasszikus romantikus írás, ami évszázadokkal korábban játszódik, hanem napjainkban, tehát ez egy újabb fricska, hogy nem is olyan rég a a pénzvilág és annak irányítása a férfiak privilégiuma volt. Egyébként ma sem sokkal könnyebb abban a szférában nőként érvényesülni.

Stacey, Bethie, Gaby és Melissa. Négy különböző embertípus, akikben a bartáságukon kívül egyetlen dolog közös: valamennyien sikeres karriert mondhatnak magukénak. Annak ellenére, hogy az évek során barátságuk dinamikája változott, és ez így van jól, hiszen valamennyiüknek magánélete is van, még mindig kiállnak egymásért, sokmindent megbeszélnek és mégtöbbet elhallgatnak egymás elől.

De mi történik akkor, amikor a negyvenhét éves Stacey ugyanazon a napon válik munkanélkülivé, amelyen férje egy zsíros előléptetést kap, anyja pedig egyre jobban elmerül a maga világában és az időskori demenciában?

Mi lesz akkor, ha a saját tanácsadói cégét vezető és kamasz fiát egyedül nevelő Melissa rájön, hogy gyermeke apja, aki annak idején az apaság és az elköteleződés gondolatára hidegrázást kapott, hirtelen rádöbben, hogy mégiscsak része akar lenni fia életének és saját maga és a későbbiekben alapított családja fele édesgeti? Hogy az anyai szeretet nem volt elég fia számára és anyagi javak sem pótolják az apát?

Hogyan alakul a leszbikus Bethie élete, mikor a sikereire féltékeny partnere kiszáll a kapcsolatból és követeli házuk értékének felét, pedig az egészet Bethie fizette ki – mert a politikai korrektség szellemében kell legyen egy kisebbségi is a történetben, ha nem a bőrszíne vagy etnikai csoporthoz való tartozása, akkor a szexuális preferenciája miatt.

És mit tesz Gaby, aki valamennyiük közül a leghiggadtabb és a legtöbb titok tudója?

Kedveltem a történetet, annak ellenére, hogy nem igazán értettem mi volt a célja vele a szerzőnek, mit akart közvetíteni az olvasónak. Hogy a pénz nem boldogít, akkor sem, ha sok van belőle? Hogy a karrier a magánélet róvására megy? Hogy a karrierista nők lényegében boldogtalanok és zűrös a magánéletük? Vagy egyszerűen csak bemutatott egy zűrös időszakot négy sikeres nő életéből, mely nagyrészt egybeesik az életközép válsággal?

Ez nem egy habos-babos romantikus olvasmány, Trollope egyik regénye sem az – legalábbis az álatalam eddig olvasottak nem. Felnőtt korosztálynak ajánlom, mert ők jobban tudnak azonosulni a négy hősnő problémáival, még akkor is, ha éppenséggel nem menő pénzügyi szakemberek… és ízlések, meg pofonok…

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

Szeretőből feleség

Lányok és férfiak

A pap felesége

Passzoltam, mert...

Ez már a harmadik “passzoltam” bejegyzés, mióta blogot vezetek és úgy gondoltam, azt is meg lehet osztani, ha az ember lányának nem igazán tetszettek bizonos könyvek, hogy végig sem tudta olvasni – legalábbis első nekifutásra. Ez most annyiban különbözik az előzőktől, hogy a félbehagyott könyvek mellett néhány könyvet ténylegesen végig is olvastam, de annyira semmitmondóak voltak, hogy nem érnek meg egy külön bejegyzést, mert egyszerűen nincs mit mondanom róluk, még akkor sem, ha mások rajongtak értük és a szuperlatívuszokkal az egekbe emelték őket. Nem vagyunk egyformák, ezért mondom mindig, hogy ízlések és pofonok... 

Stephanie Laurens – A lady parancsára (Kalandorok 1)

Declan Frobisher kapitány már az első pillanatban tudja, hogy feleségül akarja venni Lady Edwina Delbraitht. A házasságot úgy képzeli, hogy a feleség és a gyerekek biztonságban lesznek Angliában, míg ő továbbra is felfedezőként hajózik a messzi tengereken. Kívánsága csak részben teljesül, Edwina ugyanis már az esküvő előtt lerombolja az illúziót, hogy az a finom és törékeny teremtés lenne, akinek látszik. Elhatározza, hogy saját kezébe veszi az életét, és úgy alakítja a házasságukat, hogy mindkettőjük igényeinek megfeleljen. Mikor Declan parancsot kap, hogy hajózzon Nyugat-Afrikába, Edwina úgy dönt, vele tart. Ismeretlen gonosztevők titokzatos mesterkedése sodorja őket váratlan veszélybe, miközben azt is megtapasztalják, mekkora kihívás életben tartani nem éppen szokványos házasságukat…

HarperCollins, 2018

Eredeti cím: The Lady’s Command, 2015

Dögunalmas. Feléig elkínlódtam magam, de azt sem kellett volna. Nem hinném, hogy érdekelt leszek a folytatásokban. Továbbra is kedvelem a szerző Cynster sorozatát – többnyire –, jó lenne olvasni az egészet magyar nyelven is, például az első tíz részt is, de a Kalandorok sorozatot nem nekem írták.

Helen Hoang – A szerelem egyenlete

Stella Lane szerint a világot a matematika tartja össze. A munkahelyén algoritmusokat készít, melyekkel előre láthatóak a fogyasztói tendenciák. Jóval többet keres, mint amennyit el tud költeni, és jóval kevesebb tapasztalata van a férfiakkal, mint egy átlagos harmincéves nőnek. 

Stella ráadásul Asperger-szindrómával él, és a nyelves csókról az jut eszébe, ahogy az apró halak a cápák fogait tisztogatják. 

Arra a következtetésre jut tehát, hogy gyakorlásra van szüksége. Mégpedig egy profival. Ezért felbéreli Michael Phant, az eszkortfiút. A félig vietnami, félig svéd, lenyűgözően jóképű Michael nem engedheti meg magának, hogy visszautasítsa Stella ajánlatát, ezért beleegyezik, hogy segít tartani az ütemtervet, az előjátéktól egészen a Káma Szútra bonyolultabb lapjaiig… 

Stella hamarosan már kifejezetten vágyik Michael csókjaira, és az érzések egész kavalkádja,
melyet a férfi ébreszt benne. Tárgyilagos kapcsolatuk kis idő elteltével egészen meghitté válik, és előkerül a képlet, mely meggyőzi Stellát, hogy a szerelem bizony nagyon is logikus…

Helen Hoang első regénye, melyet saját Asperger-szindrómája ihletett, szívmelengető, üde románc, mely minden kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy nincs a világon az az adatmennyiség, amelyből megjósolható, mi fogja megdobogtatni az emberi szívet.

Álomgyár, 2018

Eredeti cím: The Kiss Quotient

Azért kértem kölcsön ezt a könyvet, mert a közismert, könyvekkel foglalkozó közösségi oldalon csak úgy röpködtek a szuperlatívuszok és a csillagok. Nem találtam se jónak, se szórakoztatónak, de még meghatónak sem. Ez egy gyenge történetbe burkolt töményen erotikus valami arról, hogyan kínlódik a szocializációs készségeket teljesen nélkülöző Asperger szindrómás fiatal nő mindazzal, ami a saját komfortzónáján kívül esik, de főleg a szexualitással. S ebben partnere a svéd-koreai származású, dögös selyemfiú, aki természetesen csak kényszerből árulja a testét. Az sem hatott meg, hogy a történet némiképp kapcsolódik a szerzőhöz, hiszen maga is Asperger szindrómás, mert nem szeretem, amikor valaki testi-lelki fogyatékából vagy betegségéből próbál tőkét kovácsolni és szimpátiát koldulni.

Laurent Blakely – Nagyot fogsz nézni

El ​sem képzelhettem volna tökéletesebb éjszakát.

Egyetlen mesés éjszakára – egy jelmezes bulin Manhattan szívében –, nem az a milliomos vagyok, akiből mindenki akar egy darabot. Jó… multimilliomos. De ki számolja a nullákat? Én biztosan nem, és az a nagyon izgalmas nő sem, amilyennel még sosem találkoztam, aki történetesen szeret táncolni, szellemesen cseveg, és éppolyan szenvedélyesen imádja a falhoz döntős szexet, mint én.

Nincs szükség nevekre, sem névjegyekre. Ezért akarom jobban megismerni őt. Úgy tűnik, a titokzatos csajom önmagamért kedvel, nem pedig a hatalmas… bankszámlámért. Minden remekül megy. Másnapig, amikor egy kicsit bonyolultak lesznek a dolgok. (Gyorshír: nagyon bonyolultak.)

***

A srác elbűvölő, okos, hihetetlen szerető, de… Egyetlen célért hajtottam, és akár hiszitek, akár nem, épp a titokzatos pasim áll köztem és az álommunkám között. Iszonyúan szükségem van arra a munkára, hiszen az én küzdelmes életem semmiben sem hasonlít az övéhez. Ideje magam mögött hagyni azt a mesés éjszakát, és arra koncentrálni, hogy megtudjam, mitől indul be. Elég baj, hogy kiderül: az ő lelkivilága az én lelkivilágom, és éppúgy imádja New Yorkot, mint én.

Az együtt töltött napjaink alatt valami mást is felfedezek, amit a sors kegyetlen fintorának érzek – beleszeretek ebbe a modern mesebeli hercegbe. El sem képzelhettem volna ilyen befejezést.

Művelt Nép, 2018

Eredeti cím: Come As You Are

Több okból sem kellett volna kézbe vennem ezt a könyvet. Egyrész azért, mert Lauren Blakely két korábban megjelent könyvének ismeretében tudtam, hogy nem fog megtáltosodni ez a történet sem, és továbbra is a tömegek ízlését fogja tükrözni, azaz döggazdag pasi beleszeret a szegény lányba és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Annyira elegem van már az ilyen modern, szexszel jól felturbózott Hamupipőke történetekből, hogy el sem tudom mondani. Másrészt ez a történet közvetlenül azután jött, miután Winter Renshaw helyesírási és szerkesztési hibáktól hemzsegő könyvét dacból végigkínoztam. Ebben is volt hiba bőven… 

Lisa Kleypas – A szív doktora (Ravenel család 4)

Egy ​nő, aki dacol a korszellemmel

Anglia egyetlen orvosnője, dr. Garrett Gibson épp olyan merész és független, mint bármelyik férfi – miért ne hajszolhatná az élvezeteket is épp úgy, akár egy férfi?

Eddig azonban még sosem érzett kísértést arra, hogy viszonyt kezdjen bárkivel. Ethan Ransom, a Scotland Yard hajdani nyomozója éppoly lovagias, mint amennyire titkolózó férfi – azt rebesgetik, hogy orgyilkos, akiről nem tudni, kihez lojális. Egyetlen vérpezsdítő éjszakára engednek ellenállhatatlan vonzalmuknak, hogy aztán végleg elváljanak.

Egy férfi, aki megszeg minden szabályt

Ravenel gróf el nem ismert, törvénytelen fiát, Ethant hidegen hagyja a társasági élet, a vakmerő és gyönyörű Garrett azonban rabul ejti. Bár megállapodnak abban, hogy egy varázslatos éjszakát követően nem találkoznak többé, a nő hamarosan belekeveredik a férfi mindezidáig legveszélyesebb kalandjába. Amikor a küldetés szerencsétlen véget ér, Garrettnek minden tudására és minden bátorságára szüksége lesz ahhoz, hogy megmentse a férfit. Egy áruló kormányzati összeesküvés felgöngyölítése során Ethan bármiféle kockázatot hajlandó vállalni annak a rendkívüli nőnek a szerelméért, akihez foghatóval még sosem találkozott.

Gabo, 2018

Erdeti cím: Hello Stranger, 2018

Eddig mindig azért panaszkodtunk, hogy néhány kiadónál nagyon sokat kell várni egy-egy sorozt folytatásaira. Nos ez nem érényes a Gabo Kiadóra, legalábbis, ami a klasszikus romantikusokat illeti, mert nyomja is gyors egymásutánjában a részeket, aztán a következő évig passz a zsánernek. Kedveltem a Ravenel család sorozat eddigi részeit – egyeseket jobban, másokat kevésbé –, de a doki története nem jött be. Kicsit sem. Valahogy erőltetettnek tűnt az előző részekhez képest és az, hogy a botrányos Ravenel családban van egy törvénytelen fiútestvér, aki történetesen nyomozó, Jennifer Ashley Mackenzie sorozatát juttatta eszembe, ahol a szokványosnak nem mondható Mackenzie családban is van törvénytelen gyerek és mit tesz a véletlen? Pont nyomozó!

Monica McInerney – Életem utazása

Szívmelengető, ​humoros történet családról, szerelemről és a múlttal való kiegyezésről.

„Örökké abban a hiszemben voltam, hogy az emlékeken nem lehet változtatni. Kőbe vannak vésve, az évek formálják őket. De mindig vannak más emlékek is, olyanok, amelyekre nem hagyod, hogy visszaemlékezz.”

A konok és különc Lola Quinlan élete utazására indul, ahová magával viszi imádott unokáját és dédunokáját. Több mint hatvan éve vándorolt ki Ausztráliába, és betart egy titkos ígéretet, hogy visszatér ír hazájába.

Lola viharban mindig a családja biztos réve volt, de a valódi okot, amiért fiatal nőként elhagyta Írországot, titkolja. Az emlékek útját végigjárva Lola kénytelen szembenézni keserédes múltjával, és fölfedezi, hogy az igazság valóban felszabadít…

Jojo Moyes, Santa Montefiore, Jill Mansell, és Rosamunde Pilcher rajongóknak különösen ajánlott.

„Egyik percben hangosan nevetsz, a másikban sírni fogsz rajta. ” Cosmopolitan
„Varázslatosan megigéző, és szívmelengető könyv.” Cathy Kelly

Művelt Nép, 2018

Eredeti cím: The Trip of a Lifetime, 2017

Nem pörgött, nem hatott meg, humoros sem volt, csak nyúlt és nyúlt és nyúlt… és sehol a nagy durranás, még a kicsi sem. Egyszer el lehet olvasni, de kell hozzá az a bizonyos hangulat, amikor az ember lánya be tudja fogadni az ilyen típusú történeteket a visszaemlékezésről.

Celia Imrie – Nyár a Riviérán

Theresa ​besokallt, és elszánta magát a változásra. 

Torkig lett basáskodó lányával meg az unokáival, s mivel idő előtt nyugdíjazták, eladja londoni házát, és a francia Riviérára költözik. 

A Nizzával összeépült Bellevue-sur-Mer képeslapra kívánkozó városka, a Földközi-tenger partvidékének gyöngyszeme, a maga csodás villáival, zsúfolt kávéházaival és a türkizkéken csillogó víztükörrel. Egykor művészeknek és íróknak nyújtott menedéket, most különc rock bálvány és hollywoodi filmsztár otthona, s mint azt Theresa hamarosan fölfedezi, egy összetartó expatrióta társaságé. 

Carol, a végtelenül elbűvölő amerikai szépasszony és túlontúl rajongó férje, David.

Sally, a hajdani brit tévésztár. 

A heves természetű, sikeres üzletasszony, Sian, és kicsapongó ausztrál költő férje.
A csípős nyelvű Zoe, akinek meglepően fiatal az arca, és nem veti meg a fehérbort.
És a sármos Brian, aki megragadja Theresa tekintetét.

Miközben Theresa beilleszkedik a tengerparti élet kellemes ritmusába, örömmel fogadja az új barátságokat és a szabadságot. Az élet azonban sosem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, s amikor számos szekrényből kezdenek kihullani csontvázak, Theresa azon elmélkedik, hogy a francia Riviérán csakugyan olyan szép-e az élet, amilyennek első látásra tűnt?

„Kedves, vidám , pörgős” Joanne Harris 

„Hóbortos szereplők, elragadó helyek” Katie Fforde

Művelt Nép, 2018

Eredeti cím: Not Quite Nice

Egyszer már említettem, hogy nem szeretem híres emberek könyveit olvasni. Értsd: azokat az írásokat, melyek olyan emberek tollából származnak, akik nem írással lettek híresek, mert ritkán törnek ki a középszerből. Valahogy elsiklottam az infó felett, hogy a szerző angol színésznő, s aki beguglizza a nevet, a hölgy fotójáról be is kattan, hogy bizony gyakran feltűnt a televízió képernyőjén ilyen-olyan brit sorozatokban. De ez nem jelenti azt, hogy a könyve megvett kilóra, mert nem. Dícséretes, hogy nem fiatalokról szól, hanem az érett korosztályról, hiszen nem csak az ifjúság olvas és nem minden érett korú olvasó érdekelt a mostanság oly sok young adult vagy new adult történetekben, de túl idealizált volt, és három könyvre való konfliktust zsúfolt be egy könnyű, szórakoztatónak szánt történetbe.