2018. szeptember 23., vasárnap

Könyvmolyképző Kiadó – őszi megjelenések – 1. rész



Tetszik vagy sem, vége a nyárnak,  a szabadságolásoknak és a vele járó uborkaszezonnak, s az olvasni szeretők ismét költekezésre csábulnak, mert jobbnál jobb könyvek jelennek majd meg. A Könyvmolyképző Kiadó máris nagyobb sebességre kapcsolt és néhány nagyon várt könyvük előrendelhetővé vált, vagy hamarosan azzá válik. És szokás szerint egy kis beleolvasóval is meglepték az érdekelteket. Lehet szemezgetni, elcsábulni, lenullázni a hitelkártyát, merényletet követni el a malacpersely ellen...




Holly Black – Kegyetlen herceg (A levegő népe 1)


Persze hogy olyan akarok lenni, mint ők. Gyönyörűek, égi tűzben kovácsolt pengék. Örökké élnek. És Cardan közülük a leglenyűgözőbb. Őt gyűlölöm legjobban. Annyira gyűlölöm, hogy néha még levegőt venni is elfelejtek, amikor őt nézem.
Egy szörnyű reggelen Jude és a nővérei végignézik, ahogy lemészárolják a szüleiket. A félelmetes gyilkos mindhárom lányt elrabolja, és Tündérföldére, a nagykirály udvarába viszi. Jude-ot csúfolják és kínozzák a halandósága miatt, és hamarosan rádöbben, ahhoz, hogy életben maradjon ebben a kiszámíthatatlan, veszélyes új világban, éppolyan okosnak, agyafúrtnak és hamisnak kell lennie, mint maguknak a tündéreknek.
Csakhogy a hatalomhoz vezető lépcsőfokokat sötét árnyak és árulás lengi körbe. Ráadásul szembe kell néznie a dühítő, arrogáns, ám karizmatikus Cardan herceggel. A lehető legóvatosabban kell eljárnia.
A bestsellerszerző Holly Black magával ragadó, a szó minden értelmében varázslatos új YA regénye.
Hagyd, hogy elbűvöljön!


Eredeti cím: Cruel Prince
Sorozat: Vörös pöttyös könyvek



Rácz-Stefán Tibor – Élni akarok!


Mernél szeretni, ha az időd lejárt?

 Lilla már évek óta a halál árnyékában él.
Beteg, és tudja, hogy csak hetek vannak hátra számára. Hazatér a kórházból, hogy teljesítse a bakancslistáját, segítsen szeretteinek az álmaik elérésében, és még utoljára átélje a hétköznapok egyszerű csodáit.
Nem is vágyik ennél többre, ám ekkor megismeri a szomszéd srácot, aki az összes tervét felforgatja…
Noel egy pimasz, irritálóan vonzó, de közben érzékeny fiú, akinek mindene a fotózás, és az az álma, hogy bejárja a világot.
Nem is sejti Lilla sorsát.
A két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, de Lilla nem akar szerelembe esni. Nem vágyik másra, csak hogy a fiúval lehessen, de retteg attól, hogy Noel viszonozza az érzelmeit.
Mi a jobb?
Ha az ő érdekében eltaszítod magadtól azt, akit szeretsz, vagy ha esélyt adsz a boldogságnak, bármilyen röpke legyen is?
Éld meg a csodákat!

Sorozat: Vörös pöttyös könyvek






Tricia Levenseller – A kalózkirály lánya (A kalózkirály lánya 1)


Bőven lesz még idő, hogy jó alaposan elagyabugyáljam, miután megszereztem, amiért jöttem.

A tizenhét éves Alosa kapitány titkos küldetésre indul, hogy megszerezze a legendás kincshez vezető ősi térképet. Szándékosan elfogatja magát az ellenséggel, ugyanis át akarja kutatni a hajójukat.  Alosa könnyedén kifogna a könyörtelen kalózlegénységen, ha nem állna az útjába a fiú, aki elfogta – a meglepően agyafúrtnak bizonyuló és aljas mód jóképű elsőtiszt, Riden. Persze nincs mitől tartani, ugyanis Alosának van néhány trükk a tarsolyában, és egyetlen magányos kalózhajó nem állhat a kalózkirály lányának útjába.
Tricia Levenseller első regénye, bővelkedik akcióban, kalandban, romantikában, sőt, még némi varázslat is keveredik a nyílt tengeren játszódó, magával ragadó történetbe.
Vitorlát bonts! Tengerre fel!
Repülj vele a kalandok és érzelmek tengerén!


Eredeti cím: Daughter of the Pirate King
Sorozat: Vörös pöttyös könyvek



Helen Pollard – Visszatérés a kis francia panzióba (Rózsakert 2)


Felhőtlen napsütés, bimbózó szerelem, egy pohár francia bor… mégis mi gond lehet?
Onnantól , hogy Emmy Jamieson hátat fordít régi életének, és elszegődik panzióvezetőnek barátja, Rupert mellé, a szőlőtől zöldellő francia vidék egy meseszép panziójába, a La Cour des Roses-ba, a kérdés már csak az, vajon hogyan boldogul új szerepében.
Emmy és Rupert a Loire-menti panzió fennállásának legkeményebb feladatával néz szembe: vészesen közelít a szeszélyes, ám annál öntudatosabb Thomson família hatalmas családi találkozója. A panzióban rövidesen mozdulni sem lehet majd a felfújható matracoktól és a kertben állomásozó lakókocsiktól.
Emmy felkészült a megmérettetésre, és szerencsére a jóképű, karamellszín szemű, félig francia könyvelő, Alain segítségében is bízhat. Arra azonban, hogy a La Cour des Roses-ban meztelenül járkál álmában egy híres utazási blog írója, ráadásul Rupert rosszmájú ex-neje is felbukkan, egyikük sem számít.
Glória nem tartja magában gonosz megjegyzéseit Emmy új szerepével, Rupert pénzügyeivel, sőt a gyanútlan Alainnel kapcsolatban sem. Ezzel pedig mindent fenekestül felforgat. Pedig Emmy már egészen beleélte magát, milyen csodás élet vár rá a véget nem érő napsütés, az igaz szerelem és a sok nevetés világágban. Vajon tényleg búcsút kell mondania az álmainak?


Eredeti cím: Return to the Little French Guesthouse
Sorozat: Arany pöttyös könyvek


Karen Fortunati – Semmi súlya


Bipoláris zavar – olyan, mint egy halálos ítélet.
A tizenhét éves Catherine Pulaski tudja, hogy Semmi eljön érte. Semmi, a Catherine bipoláris zavarából születő pusztító depresszió egyszer már majdnem győzedelmeskedett felette: ekkor akart először öngyilkos lenni.
A bipoláris zavar egy életre szól. Soha nem múlik el. Talán pillanatnyilag hat a gyógyszer, de Semmi vissza fog térni. Csak idő kérdése.
Így hát Catherine egy régi balettcipős dobozban gyógyszereket gyűjtöget, és arra készül, hogy kioltja az életét, még mielőtt Semmi újra élőhalottá változtatja. De még mielőtt megtenné, rövid bakancslistába kezd.
A bakancslista, a család támogatása, az új barátok és egy újfajta kezelés együttesen elkezdi lebontani Catherine elszigeteltségének falait. A probléma csak az, hogy a terv már olyan régen megszületett a fejében, hogy a jövő talán már nem is létezik a számára.
Ez a történet a veszteségről, a bánatról és a reményről szól, valamint arról, hogy a szeretet különféle formái – az anyai szeretet és a romantikus, plátói szerelem – milyen hatással vannak egy fiatal nő küzdelmére a mentális betegségével és a kezelés stigmájával.

Sosem leszek normális.
A mánia nem zavar. Inkább az ellentéte, Semmi akaszt ki. Halálra rémülök tőle.
Aki még soha nem érezte így magát, az nem tudja megérteni, milyen, amikor az érzelmek szabadságra mennek. Az érthetetlen, kimondhatatlan súly reménytelensége.
Mégis mennem kellene előre.
Élni, még ha tudom is, hogy előbb vagy utóbb vissza fog térni.
Magánzárka Semmi fekete tundrájában.
Ez nem élet.
Szóval van egy tervem.
A remény ott lapul, ahol a legkevésbé számítasz rá.
Őszinte és életigenlő írás egy máig tabutémának számító betegségről. Utat mutathat a mentális betegségekkel élő tinédzsereknek és szeretteiknek.
Képet nyújt egy ismeretlen, rémítő világról.
Kövesd Cath sorsát és éld át a reményt!


Eredeti cím: The Weight of Zero
Sorozat: Vörös pöttyös könyvek



C. E. Tobisman – Gyanú (Caroline Auden 1)


Amikor Caroline Auden az egyik legnagyobb Los Angeles-i ügyvédi irodánál kap munkát, izgatottan áll a kihívás elébe – és egyben hálás, hogy végre maga mögött hagyhatja sötét hacker múltját. A főnöke máris azzal bízza meg, hogy derítse ki, vajon a népszerű, genetikailag módosított alapanyag valóban betegséget okoz-e az emberekben.
Caroline dolga csupán annyi lenne, hogy kutasson és jelentsen mindent a mentorának, de az előéletének és az előérzetének hála, végül mélyebbre ás, mint tervezte. Amikor összefüggést sejt a közismert tudós halála és a kétes biotechnológiai óriásvállalat között, megkondítja a vészharangot, ám hamar a célkeresztben találja magát. Lassan kifut az időből, pedig a tét ezrek élete… köztük a sajátja is.A zűrös múltú hackerből lett jogásznak most bizonyítania kell, hogy a milliárdos nagyvállalat több ezer ember haláláért felelős… még mielőtt rátalálnak.



Eredeti cím: Doubt
Sorozat: Fekete macska regénytár





Simone Elekes – Visszatérés a paradicsomba (Kiűzetés a paradicsomból 2)


A Kiűzetés a Paradicsomból és A vonzás szabályai bestsellerszerzőjétől.
Caleb Becker nyolc hónapja ment el Paradise-ból, és magával vitte a titkot, amiről megígérte, hogy a sírig őrizni fogja. Ha kiderülne az igazság, mindent tönkretenne.
Maggie Armstrong igyekezett erős maradni, miután Caleb összetörte a szívét és eltűnt. Valahogy sikerült továbblépnie. Eltökélte, hogy új életet kezd.
Csakhogy Caleb és Maggie kénytelen együtt részt venni egy nyári kiránduláson. Próbálnak nem törődni az egymás iránt érzett vonzalommal, de az eltemetett érzések a felszínre törnek. Caleb kénytelen szembenézni az igazsággal, hogy mi történt aznap este, amikor Maggie balesetet szenvedett, máskülönben a titok tönkreteszi a kapcsolatukat, és örökre közéjük áll.
Semmi sem tart örökké… még a búcsú sem.


Eredeti cím: Return to Paradise
Sorozat: Vörös pöttyös könyvek
Megrendelhető



Hamarosan előrendelhető!


Aleatha Roming – Út a fénybe (Fény 1)


Miközben a barátnője után kutat, egy gyilkos világban találja magát.
Sara Adams arra ébred, hogy nem lát, és a legalapvetőbb dolgokra sem emlékszik az életéből. Az őt körülvevő sötétség mégis áldásnak tűnik a számára, amikor szembe találja magát a Fény terrorjával.
Stella Montgomery aggasztó hírekre figyel fel. Detroit sikátoraiban egymás után tűnnek el a fiatal nők. Amikor legjobb barátnőjének is nyoma vész, beleássa magát az ügybe, annak ellenére, hogy szerelme, aki rendőrségi nyomozó, óva inti ettől. A nyomok a város legveszélyesebb és legelhagyatottabb környékére vezetnek, ahol Stella fenyegetőbb dologra bukkan, mint gondolta: a Fény elnevezésű titkos szervezetre, élén a rejtélyes Gabriel atyával.
Sara közben meg akarja érteni, mit keres abban a furcsa világban, amelyre ébredt, mi lehet a szerepe egy feltétlen engedelmességet követelő diktatórikus gyülekezetben. Nincs tisztában az érzelmeivel sem, melyek Jacobhoz, a férjéhez fűzik, hisz nem is emlékszik a férfire, akinek gyengéd gondoskodása összezavarja és megszédíti.
Stella mindent kockára tesz, hogy kiderítse az igazságot. Csakhogy a megvilágosodásnak mindig ára van…
Sokkoló története a megtévesztésről. A thrillerkedvelők ki ne hagyják!


Eredeti cím: Into the Light
Sorozat: Kristály pöttyös könyvek



Erin Watt – Cifra palota (A Royal család 3)

Halálos ellenségekből váratlan szövetségesek?
Két fiatal mindent megtenne azért, hogy megvédjék, ami számukra a legfontosabb.
Ella Harper eddig minden kihívással megküzdött, amit az élet az útjába sodort. Kemény és kitartó lány: mindennél fontosabb számára, hogy megvédje a szeretteit. Rég elvesztett apja felbukkanása és a barátja életének hajszálon függő összeomlása talán mégis túl nagy terhet jelent a számára.
Reed Royalnak gyorsan felforr az agyvize, és még gyorsabban jár el a keze. De most visszaüt rá, hogy eddig minden problémát erőszakkal oldott meg. Ha meg akarja menteni saját magát és a lányt, akit szeret, felül kell emelkednie gyötrő múltján és megtépázott hírnevén.
Senki sem hisz abban, hogy Ella túlélheti a Royalokat. Mindenki biztosra veszi, hogy Reed mindenkit tönkretesz.
Talán igazuk van.
Minden és mindenki összeesküdött, hogy szétválassza Ellát és Reedet. Meg kell találniuk a kiutat a törvény szorításából, muszáj megmenteniük a családjukat, és kideríteni az összes titkot a Cifra Palotában.
Az elsöprő sikerű Papír hercegnő és Megtört herceg folytatása.


Eredeti cím: Twisted Palace
Sorozat: Rubin pöttyös könyvek



2018. szeptember 20., csütörtök

Blogturné Klub 5. születésnap


Fennállásának ötödik évfordulójához érkezett a Blogturné Klub, amit természetesen szerettünk volna Veletek együtt megünnepelni - hisz ti is részesei vagytok ennek az élménynek.
   Ennek örömére kezetekbe adtuk a gyeplőt, teret engedhettetek legkíváncsibb éneteknek és tabuk nélkül kérdezhettetek tőlünk. Most pedig rajtunk a sor, hogy megválaszoljuk őket.
Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, kik rejtőznek a blogok mögött, netán szeretnétek bekukkantani a kulisszák mögé, és megismerni pikáns-belsős élményeinket! És ahogy azt már megszokhattátok, ezúttal sem hagyunk Titeket nyeremény nélkül.



Boldog születésnapot Blogturné Klub!

   Előttem már tizenhárman írtak hiper-szuper bevezetőt a Blogturné Klubról, és nem tudnék semmi olyant mondani/írni, ami már ne íródott volna le. Igen, nagy szó ez az öt év, van akinek a blogja nem él ennyi ideig, de a BTK túlélte az amerikai választásokat, a brexitet, olimpiai játékokat, gazdasági- és kormányválságokat és néhány influenzajárványt is – van, működik és remélem ez még sokáig így lesz.
Rengeteg kérdést kaptunk az olvasóktól – köszönjük az érdeklődést, igazán jól esik. A technikai jellegű kérdések sem lesznek mellőzve, már többen is jelezték, hogy egy közös bejegyzésben lesznek megválaszolva, tehát nagyonis komolyan gondoltuk azt, hogy bármit lehet kérdezni. Ez még mindig nem az a bejegyzés.
Nos, akkor csapjunk a lovak közé, és jöjjenek a kérdések… Jesszusom! Ez majdnem olyan mint egy interjú.



   Honnan jött a blogod neve?
– John Irving Garp szerint a világ című könyve inspirálta. Mikor a blogot indítottam, fogalmam sem volt, hogy létezik már valami hasonló. Szóba sem jöhetett semmi olyasmi, ami olvasban végződik (lásd a sok “XY olvas” nevű blog), vagy tartalmazza a könyvmoly szót. A “Betonka” pedig hosszú mese, és köze van az én Gabriella haverinámhoz és egy félreolvasáshoz – majd máskor mesélek róla. 
Egyébként nálam a “könyvmoly” pejoratív kategóriában fut, amikor lemolyozom az olvasóimat lőjjetek ki! Amiért valaki sokat olvas, még nem kell egy olyan ronda rovarhoz hasonlítani.

Öt év során sok új taggal bővült a csapat. Milyen érzés volt újként csatlakozni egy kiforrott csapathoz?
– Nekem az első négy év kimaradt, hiszen csak 2017-ben kaptam meghívást a csapatba. Előbb vendégblogger voltam egy turnéban, utána jött tavaly júliusban a meghívás állandó tagnak. Igazándiból nem is akartam elhinni, nem mondtam senkinek, míg bent nem voltam a csapatban.  Egy biztos: mindaz amit a kívülálló lát, messze nem azonos azzal, ami ténylegesen a Blogturné Klub. Aki azt hiszi, hogy a BTK csupa móka-kacagás meg ingyenkönyv súlyos tévedésben van. Eleinte csak kapkodtam a fejem, hogy mi is történik, mit kell csinálni.  Ismered a "zabszempozitív" kifejezést? No, pont olyan érzés volt. Itt határidők vannak, felelősségvállalás van, és meglehetősen sok munka. De persze van móka-kacagás is.

   Melyik volt az első könyv, amit elolvastál?
– Fogalmam nincs. Az első, amire konkrétan emlékszem az Erich Kästner A két Lotti volt valamikor másodikban-harmadikban, de teljesen biztos volt előtte más is – feltételezhetően mesekönyv. Az első blogturnés könyvre viszont emlékszem: Ashley Carrigan: Árnyjátékos.

   Történt már olyan, hogy összevesztetek egy könyvön? Mindenki máshogy látta, máshogy jött át neki, máshogy értelmezte.. Ha igen, akkor melyik volt az?
– Ha mindenki egyformán látna, véleményezne egy könyvet, akkor mi lenne benne a buli? Nem emlékszem, hogy amióta BTK tag vagyok vita lett volna egy könyv értelmezésén, de nem is törekeszünk az egységes vélemény kialakítására.

Van úgy, hogy egy írót szerettek, de az aktuális könyvét utáljátok? Ha igen melyik könyv az?
– Minden írónak van kevésbé kedvelt könyve. Utálatig még nem jutottam, a többiek nevében nem beszélhetek. Legtöbbet Tasmina Perry Titokzatos idegen című könyvével kínlódtam. Nagyon kedvelem a szerző írásait, de ez nem megy… sokadszori nekifutásra sem. Jókai Rab Ráby-ja sem.

   Ha egy könyv nagy ellenszenvet váltott ki belőletek, más oldalakon lévő értékeléseknél, ahol pozitívan áradoznak róla, éreztek késztetést arra, hogy hozzászóljatok és elmondjátok a saját véleményeteket?
– Igen. Nagyon sokszor. Csahogy negatív élmények miatt többnyire visszafogom magam, mert a rajongók más vélemény iránti toleranciája közelít a nullához és miért okozzak magamnak felesleges bosszúságot, ha nem muszáj? A blog a saját felületem, oda szabadon leírhatok mindent, amit akarok, akinek nem tetszik, nem olvassa.

Több fantasy turnét szeretnék, lehetséges? 
– Én pedig egy piros F50-es Ferrarit. Lehetséges?

Nem fásultatok még bele?
– Időnként valamelyikünk elfárad, ilyenkor szünetet tart. Valamennyiünknek van családja, munkahelye, iskolája, magánélete, kinek mi. Ez csak az “extra” az életünkben.

   Mit gondolsz a magánkiadásokról?
– Olvastam nagyon jó magánkiadásban megjelent könyveket, elfogadhatóakat is, és több olyant is, amire kár volt időt, papírt pazarolni. Nem minden terápiás céllal született írást kell megosztani a nagyvilággal. Akkor sem, ha családtag, barátnő oda s vissza van érte. Sajnos oda jutottunk, hogy a tehetség, kreativitás hiánya nem igazán számít bizonyos körökben, ha megvannak az anyagiak, amivel megtámogatják a könyv megjelenését. Több kiadó is flottul megél abból az emberi gyarlóságból, hogy valaki nyomtatásban lássa a nevét valaminek a borítóján.
S akkor ugye ott vannak a személyes tapasztalatok is, melyek többnyire keserű szájízzel hagynak. A magánkiadásban güriző szerző nem azért adja oda a könyvét olvasásra, mert őszinte véleményre vágyik – tisztelet a kivételnek –, hanem mert szüksége van a blog által biztosított ingyenes reklámra. S ha nem a várt ajánlást kapja, akkor…  a többit gondold mellé.

   Mit gyűlölsz a (könyves) bloggerkedésben?
– Minden mondatot, ami úgy kezdődik, hogy “a bloggerek…”. Ennek a folytatásában az esetek túlnyomó többségében valami negatív felhangú általánosítás jön. Igen, van blogger – és itt most nem BTK tagokról van szó –, aki egyetlen értelmes mondatot sem tud leírni, olyan is van, aki valamiért bosszút áll a szerzőn, rosszindulatú, ezek izolált esetek. De az is benne van a buliban, hogy a szerző nem ért egyet azzal, amit az illető blogger a könyvéről írt, minek következtében nagy, mindenkire vonatkozó pocskondiázásba kezd.
Bepöccenek a "minden blogger tizenéves lányka (s itt finoman fogalmaztam), aki ingyenkönyvre áhítozik" általánosítástól. 
Gyűlölöm a nacionalista-populista szövegeket is, amik arra buzdítanak, hogy nemzeti hovatartozása miatt támogassak egy vagy több szerzőt. Nem azért kellene támogatnom, mert jó abban amit csinál és tetszik? Gyűlölöm azt az arroganciát, amikor a szerző fejében meg sem fordul, hogy könyve kaphat hideget is, nem csak meleget. Gyűlölöm a “lájk”-vadászatot, a plagizáló bloggert, a csak én, én és én fajtájú telhetetlenséget, a book tag-eket. Azt is, amikor kiskamasz lánykák írnak dörgedelmes e-maileket, azt magyarázva, hogy mit kellene értenem egy felnőtteknek szóló könyv cselekményéből (amit neki olvasnia sem kellett volna korát tekintve), s teszik ezt úgy, mintha a szerző őket külön instrukciókkal látta volna el… folytassam?

      Milyen könyvformátumot szeretsz inkább, miért? Nyomtatott vs. Ebook vs. Hangoskönyv.
   – Egyértelműen Ebook. Praktikusabb, kevés helyet foglal és egy egész könyvtárat lehet így bárhová hurcolni.

+ kérdés a Hagyjatok! Olvasok! bloggerétől:

   Ha egy könyv(rész) erejéig beleugorhatnál egy könyvszereplő bőrébe, akkor ki lennél, és melyik könyvben?

Ez nagyon magas labda és egyetlen könyvvel/könyvszereplővel nem is tudnám megoldani a feladatot, de lehetne heti beosztásom:
Hétfőn lehetnék Nora Sutherlin az Eredendő bűnösökből, amikor épp dominát játszik. Kicsit átírnám a jelenetet és ízelítőt adnék Sørennek abból, hogy milyen az, amikor ő kerül egy szadista markába. S ezt olyan mély meggyőződéssel tudnám csinálni…
Kedden Hart Mackenzie őhercegségének felesége, Jennifer Ashley Mackenzie sorozatában. Ő a kedvenc hercim több szempontból is, senki nem übereli, sem valódi, sem irodalmi alkotás hercege.
Szerda: Aktívan részt vennék abban a még meg nem írt kortárs sikerkönyv cselekményében, melynek főszereplői NEM a csodaszép, bögyös-faros, enyhén ostoba szupernő, valamint az ál-BDSM álmokat dédelgető macsó milliomos, aki rosszul értelmezett alfahím megnyílvánulásokkal takargatja halmozott lelki nyavalyáit.
Csütörtök: Lassiter, a bukott angyal a Fekete Tőr Testvériségből, mert – akárcsak Lassiter – oda s vissza vagyok a gyerekes csínyekért, és gondolom sikerem lenne a házban, mert én viszont nem szeretem a szappanoperákat és Oprah-t.
Péntek: Egész nap Diana Gabaldon Outlanderében tanyáznék. Pontosan nem tudom ki-mi szeretnék lenni, csak úgy eltöltenék ott egy napot… ööö… Jamie Frazerrel.
Hétvége szabad, ekkor kezelném a fenti szerepek eljátszása miatt kialakult disszociatív személyiségzavarom.




6 meglepetéskönyv kerül kisorsolásra! Minden állomáson egy-egy bloggerünk jellemzőit találod, ami alapján meg kell tippelned, kiről van szó és beírnod a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! Csak magyarországi címre postázunk, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítóre, utána automatikusan újat sorsolunk.



Ő szembetűnően és határozottan romantikus, egyszerre komoly és fantasztikus, precíz és analitikus, vicces és kritikus











2018. szeptember 18., kedd

Monica McCarty - A Vadász

A Felföld rettegett fiai 7



Monica McCarty Felföld rettegett fiai sorozata valós történelmi eseményekre, tényekre alapozott fikció. A skót trónviszály véres harcait egy-egy romantikus-szerelmes történettel édesíti meg a szerző. A sorozat hetedik részében Ewen Lamonton, a Vadászon van a sor, hogy izgalmas kalandjai közepette párra találjon. A Blogturné Klub három bloggerét követve megtudhatod ők mit gondolnak a történetről, és ha a szerencse is melléd áll, tiéd lehet a könyv egy példánya.



William ​Wallace, a rettenthetetlen skót szabadságharcos halott. Skócia az angolok igáját nyögi. Klánok ragadnak kardot klánok ellen. A remény lángja azonban még nem hunyt ki. A skót Robert the Bruce úgy dönt, a Felföld és a Hebridák legendás harcosaiból titokban megkísérli a valaha volt legkiválóbb csapatot megszervezni, hogy egyesült erejüket felhasználva megszerezze a trónt, és ezzel ismét kivívja Skócia függetlenségét…
Ewen Lamontot, a Felföld legjobb nyomolvasóját nem mindennapi feladattal bízzák meg. Meg kell találnia Robert egyik küldöncét, aki fontos küldetést teljesít – álruhában. Ewennek egyszer már volt szerencséje a tüzes Genna nővérhez, aki egy ártatlan, lopott csókkal örökre az emlékezetébe véste magát. Most azonban, hogy a férfi már tudja, ki ő, és miféle feladatot vállalt, még fontosabbnak érzi, hogy mindenáron gondoskodjon a biztonságáról. Csakhogy a gyönyörű apáca igen makacs és vad természetű – meglehet, hogy a felföldi harcos élete legnehezebb kihívásával találja szembe magát? 
Miután Lady Janet – azaz Genna nővér – három esztendővel korábban sikertelenül próbálta kiszabadítani a testvérét az angolok markából, úgy dönt, küldöncként segíti Robert ügyét – egészen addig, amíg meg nem ismerkedik a szörnyen jóképű, ám kérges szívű harcossal. Kettejük között valósággal izzik a levegő, és minden nappal közelebb kerülnek egymáshoz. Amikor azonban Janet árulást sejt, merész tettre szánja el magát. Az üzenetnek ugyanis, amelynek a birtokába jut, minél előbb célba kell érnie, mert az nemcsak a tárgyalások kimenetelére lehet hatással, hanem a király életére is… 
A Felföld rettegett fiai-sorozat hetedik kötetében folytatódnak a skót harcosok és szerelmeik történetei.


General Press, 2018
Eredeti cím: The Hunter



Egy újabb alkotás Monica McCarty tollából/billentyűzetéből, melynek témája az előző részekből már megismert skót szabadságharc. Kéretik nem összetéveszteni a még ennél is népszerűbb Diana Gabaldon féle Outlander sorozattal. A téma nagyjából ugyanaz: a skótok függetlenségi harca az angolok ellen, csupán a kor más, de ez sem meglepő, hiszen Skócia mindig is a függetlenségéért harcolt, évszázadtól függetlenül. McCarty történetei a 14. században játszódnak, s bár valós történelmi eseményekre támaszkodnak és szereplői nagy része valójában létezett, a történet mégis fikció – és erre, ahogy már megszokhattuk, a szerzői utószóban részletes magyarázatot is kapunk.
Akik ismerik a sorozat valamennyi eddig megjelent részét, azok már tudják, hogy kicsodák a sorozat címét adó Felföld rettegett fiai. Különös képességekkel rendelkező felföldi harcosokból álló titkos alakulat tagjai. Az alakulat létrejöttének értelmi szerzője Robert de Bruce, aki kisebb-nagyobb sikerrel harcol Skócia függetlenségéért az angolok ellen, és azért, hogy saját fejére biggyeszthesse a koronát. Ez az a titkos különítmény amelyról titokban mindenki suttyorog, nyíltan senki sem mer beszélni és a csapat tagjairól sem tud senki semmit.
Ennek az elít különítménynek a tagja a Vadászként emlegetett Ewen Lamont, a felderítő és fejvadász, a csapat legjobb nyomolvasója, mint ahogy azt a történet során többször is bebizonyítja. Neki kell megtalálnia Genna nővért, azt az apácát, aki az egyházi ruha védelmét használva Robert de Bruce küldönce és híreket, információkat szállít. Az egyházi ruha viszont nem feltétlenül jelent védelmet, hiszen maga az egyház is két részre oszlott: képviselőinek egy része támogatja Robert de Bruce trónrakerülését, a másik része pedig továbbra is Angliához hű.
A két főhősünknek már az előző részben is volt már szerencséjük egymáshoz, hiszen Genna nővér nem más mint Lady Janet, az előző rész hősnőjének, Lady Marynek az ikertestvére. S mivel egypetéjűek, ez majd a történet során okoz némi megmosolyogtató félreértést – ez egy olyan klisé, amit nem lehetett kihagyni.
Ez a történet valahogy nem volt az igazi. A sorozat hetedik részénél vagyunk és már felfedezhető a sablon, amit a szerző követ: a függetlenségi törekvésekről szóló harc mellett adott a harcos meg a Lady, akit valamilyen zűrből kell kimenteni – csak a zűr milyensége változó. Harcos és Lady vonzódik egymáshoz, leteker néhány észveszejtő és ruhaszaggató szexpartit, elköteleződnek egymásnak és boldogan élnek, amíg meg nem halnak, s majd a következő részekben is epizódikusan megemlítik őket valamiért… esetleg született egy mini-harcos vagy egy mini-lady.
Most sem volt ez másképp, és ráadásul a hősnő sem volt szimpatikus. Egyrészt mert hihetetlenül makacs és önfejű volt, másrészt mert rengetegett fecsegett. Szó se róla, okos volt, talpraesett és nagyrészt sikerült kivágnia magát a rázós helyzetekből, de akkor sem lett a kedvenc hősnőm. A főhős természetesen más lapra tartozik, őt kötelezően imádni kell, mert imádjuk a skót harcosokat – és a róluk szóló történeteket is.
A sorozatnak még mindig nincs vége, hiszen angol nyelven még öt része és két kiegészítő novellája van, tehát egy ideig még elleszünk vele és a plaid-es keményfiúkkal, a következő részekre várva.
Nem volt rossz, de kedvenc sem lett. Vannak a sorozatnak izgalmasabb, szórakoztatóbb részei is, de természetesen ízlések és pofonok…


Kapcsolódó bejegyzések:



Nyereményjátékunkkal Skócia múltjában kalandozunk. Minden állomáson a bejegyzés kiemelt betűit összeolvasva  egy-egy skót nemzetiségű híresség nevét kell kitalálni és a Rafflecopter megfelelő dobozába beírni.
   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






09.18 - Betonka szerint a világ…
09.20 - Dreamworld


2018. szeptember 15., szombat

Hannah Rotschild – Valószínűtlen szerelem

A 31 éves Annie McDee-nek nemrég bomlott fel egy hosszú párkapcsolata. A lány rosszkedvű, a munkájában se leli örömét. Épp egy lepukkant régiségboltban keresgél születésnapi ajándékot arra érdemtelen új szeretőjének, amikor a limlomok közt észrevesz egy elkoszolódott festményt. Csekélyke spórolt pénzéből megveszi, aztán sietve finom, szülinapi vacsorát főz – csakhogy az ünnepelt nem jön el. 
A festmény tehát Annie-é lesz, s ő hamarosan gyanakodni kezd, hogy talán jóval értékesebb, mint hitte. Akaratán kívül ugyanis egyszeribe a legkülönfélébb alakok – száműzött orosz oligarcha, kapzsi emírfeleség, gátlástalan műkereskedő – lihegnek a sarkában, akik bármire képesek lennének, csak hogy megkaparintsák az „ócska limlomot”. S miközben Annie megpróbálja kideríteni, ki festhette a képet, az európai történelem sötét titkaival szembesül – de feltárul előtte egy új szerelem lehetősége is.
Hannah Rothschild író, filmrendező. Egész estés dokumentumfilmjeit a BBC és az HBO sugározta, és nemzetközi filmfesztiválokon is bemutatták. Filmforgatókönyveket ír, cikkei többek közt a Vanity Fairben, a The New York Timesban, a Harper's Bazaarban és a Vogue-ban jelennek meg. 2015 augusztusától a londoni Nemzeti Galéria kuratóriumának elnöke. Nagy-nagynénjéről írt életrajzi regénye Pannonica. A lázadó bárónő 2014-ben jelent meg magyarul.


Park, 2018
Eredeti cím: The Improbability of Love, 2015



Ezt a könyvet abszolút a cím és a fülszöveg alapján választottam. Szerzője neve fölött elsiklottam, s jól is tettem, mert ha utánaolvasok, hogy kicsoda-micsoda, kézbe se fogom a művet.
Hannah Rotschild a híres bankárcsaládból származik – nehéz elhinni, hogy létezne olyan ember, aki ne hallott volna a bankárdinasztiáról –, s nekem komoly előítéleteim vannak a híres emberek által írt irodalmi alkotásokkal szemben. Lehet valaki jó abban amit csinál, ami híressé tette, de ez nem föltétlenül jelenti azt, hogy írásban is jó lesz, csupán azt, hogy a már meglevő hírnév megkönnyíti a könyv kiadását, mert ugye van már egy húzós név, ami a marketing egy részét már el is végezte. Ez a szerző második és pillanatnyilag utolsó regénye.
Rotschild könyve az a kivétel, ami erősíti a szabályt, bár nem mondanám, hogy széles körben osztatlan sikert fog aratni, első sorban azért, mert részletesen belemerül egy olyan világba, ami nem a tömegek sajátja: a festészetbe és a műkincs-kereskedelembe.
Természetesen nem csupán ennyiből áll a könyv, hiszen egy meglehetősen szövevényes, sokszereplős történet is jár hozzá. Olyannyira, hogy eleinte nem is igazán értettem, hogy ezeknek az embereknek mi közük van egymáshoz, mi a szerepük. Ahhoz, hogy minden a helyre kerüljön végig kell olvasni a könyvet.
Mégis van egy dolog ami ezeket az embereket összeköti, az pedig a fülszövegben már említett festmény, amire a történet hősnője, Annie, egy ócskásnál bukkan rá és utolsó fityingjét is kipengeti, csakhogy ajádékba adhassa új barátjának, aki sosem érkezik meg a születésnapi vacsorára.
Annie-ről tudni kell, hogy korán elvesztette apját, anyja pedig egész életében a szerelmet és egy újabb társat keresett. Annie autodidakta szakács és egy hosszú kapcsolat után költözik Londonba, összetört szívvel, szinte pénz nélkül, mert jól menő vállalkozását hátrahagyta volt partnerének, aki egy másik nő oldalán találta meg a boldogságot. És a körülmények úgy hozzák, hogy a Winkleman Fine Art, többnyire festményekkel kereskedő családi vállalkozáshoz kerül magánséfnek. Ahogyan Winklemanék vacsoráira festményekből inspirálódva főz, egy kicsit Heston Blumenthalra, az angol séfre emlékeztetett, aki néhány éve egy televíziós sorozatot forgatott, melynek témája a régmúlt történelmi ihletésű lakomáinak újragondolása volt.
A történet középpontjában az ócskásnál aprópénzért vásárolt festmény áll – maga a Valószínűtlen szerelem –, mely nagy valószínűséggel a háromszáz évvel ezelőtt élt Jean Antoine Watteau alkotása és különös története van, melyet maga a festmény “mesél” el. Igen, a festmény, mint szereplő – a szerző által felvázolt jelenkori történetet megszakítva – mesél magáról a festőről, arról, ami keletkezését ihlette, későbbi tulajdonosairól.
Csakhogy amellett, amit a festmény mesél, van egy másik, hozzá kapcsolódó történet is, ami a második világháború idején a náci Németországba viszi vissza az olvasót, oda, ahonnan Memling, a Winkleman ház vaskezű feje származik, és aki állítása szerint túlélte a koncentrációs táborok poklát. Ez egy olyan történet, amiről nem beszélnek az amúgy is nagyon diszkrét életvitelt folytató családban.
Említettem már, hogy a történetnek rengeteg szereplője van és valamennyien a festményhez kapcsolódnak valamilyen formában. Első sorban ott van Annie, aki a festmény jelenlegi tulajdonosa és Jesse, a különc festő, aki segít neki a műalkotás eredetének felfedezésében, majd Winklemanék, Memling és lánya Rebecca, akik égre-földre keresik a Watteau-művet, csak hosszú ideig nem lehet tudni miért.
Továbbá megismerünk két száműzött orosz oligarchát, akik volt hazájuk jóindulatát értéktárgyakkal vásárolják meg, Delores Ryant, a hitelét vesztett műkritikust, Mrs Appledore-t, lengyel származású amerikai mecénást, Alwabbi emírjét, a műkincsgyűjtőt, Barty-t az excentrikus homoszexuális életművészt, Beachendon earljét, a Monachorum aukciósház kirakatemberét, Carlo Spinetti olasz rendezőt, a Winkleman vőt, aki nem a hitvesi hűségéről híres és másokat is, akiknek valamilyen módon kapcsolata van a művészvilággal, vagy a fentebb említett személyek valamelyikével.
Azt is el kell mondanom, hogy igazándiból egy nyugis romantikus történetre vártam, ez pedig minden volt, csak az nem. Tartozott ugyan a sztorihoz némi romantika is, de ez minimális volt. Ez inkább a művészvilágról szól, műkereskedelemről, festészetről – és ez alatt nagy mesterek műveit értem, az ehhez tartozó elítről és a vele járó sznobizmusról, és egy kicsit a náci Németországból elüldözött zsidók vagyontárgyairól is, ami, ennyi év után is még mindig téma.
Kedveltem, annak ellenére, hogy néha túlságosan is belemerült a művészettörténet világába. Egyébként egy nagyon jól felépített történet volt, és olyanoknak ajánlom, akik otthon vannak a témában, másképp unalmas lehet a sok erre vonatkozó utalás, adat. Érdekes volt, de természetesen ízlések és pofonok…


2018. szeptember 12., szerda

Katie Fforde – Vidéki menedék


Az ​idős és betegeskedő Amy néni nem bírja már a farmon a sok munkát, ezért nyugdíjas otthonba költözik. Mivel gyereke nincs, levelet ír távoli rokonainak, hogy az örökli meg a birtokot, aki egy év alatt felvirágoztatja. 
A huszonhét éves Fran épp rossz passzban van, nemrég szakított a barátjával, így kapva kap az alkalmon. Talán az új környezetben egyenesbe hozhatja az életét. Leköltözik a csodaszép cotswoldsi vidékre, ahol számos problémával szembesül. Egyrészt nem ért a gazdálkodáshoz, másrészt hogyan vezethetne tehenészetet olyasvalaki, aki fél a tehenektől? 
Nehéz helyzetében barátnője, Issi segít rajta, és az igen tehetős, ráadásul jóképű szomszéd, aki agglegényként remek partinak számít. A kérdés csak az, vajon Fran szívére pályázik, vagy csupán a farmot akarja megszerezni…
Katie Fforde Anglia gyönyörű vidékén él családjával, és bár Londonban született, igazi vidéki lánynak tartja magát. Több mint 25 regény szerzőjeként meggyőződése, hogy nincs örömtelibb hivatás az írásnál. A romantikus történeteket különösen kedveli, s mivel úgy gondolja, szerelmesnek lenni a legjobb dolog a világon, azon van, hogy regényeinek minden szereplője megtapasztalhassa ezt az érzést.


Libri, 2018
Eredeti cím: A Country Escape, 2018


Általában kedvelem Katie Fforde írásait, ezért örültem, hogy a kiadó új történetet is hozott a rajongóknak, nemcsak a megboldogult Ulpius-ház által kiadott könyvek közül jelentetett meg újra. Bőven van miből, hiszen a fülszöveg is említi, hogy a szerzőnek 25 regénye jelent meg, magyar nyelven még mindig várunk vagy kilencre, mert ez lenne a tizenhatodik.
Akik ismerik a szerző írásait, azok tisztában vannak azzal, hogy mit várhatnak egy-egy újabb Katie Fforde-történettől: könnyed, szórakoztató, nőkről és nőknek szóló modern meséket, melyek az esetek nagy többségében Anglia valamely festői táján játszódnak. Nem eget rengető, sors megváltoztató történetek, csupán mindennapi sztorik, melyekben mindig garantálva van a boldog végkifejlet.
Ezzel a könyvvel sincs másképp, csakhogy most zavaróan klisékből volt az egész összerakva. Persze szórakoztató volt, meg agymosott állapotban is érteni lehetett a cselekményt, a szereplők motivációját és hogy merre tart a történet, de abszolút semmilyen meglepetéssel, csavarral, akármivel nem szolgált, amivel kicsit feldobta volna az amúgy nyugisan csordogáló történetet.
Ugye itt van Hill Top Farm, a festői Cotswold egyik meredek dombjának tetején, mely az örökösére vár. S ami természetesen generációk óta konfliktusforrás a tulajdonosok és a szomszédban lakó döggazdag Arlinghamok között. Szomszédot úgy kell elképzelni, hogy hétfőn reggel indulsz, szerdán fél kettőkor balra fordulsz és valamikor csütörtökre meg is érkezel, tehát nem épp csak átnézel a kerítésen Arlinghamékhoz. Nos, ennek a farmnak az öröklési cirkuszát járjuk körbe a történet folyamán, tarkítva sablonos szerelmi sztorikkal és előre borítékolt konfliktushelyzetekkel.
A farmnak, ahol egy kisebb tehenészet van, két potenciális örököse van, mindketten nagyon távoli rokonok: Fran Duke, a történet hősnője és egy Roy Jones nevű Ausztráliában élő fazon, aki eredetileg nem is érdekelt az örökségben, nem utazik Angliába, amíg mások érdekei érdekeltté ne teszik. 
Ez így leírva bonyolultnak hangzik, de rém egyszerű: a helyiek közül valakinek érdeke, hogy ne Fran kapja meg a farmot, hanem bárki más, Fran meg húzzon tovább onnan. Természetesen pasi van a dologban, mert a környék áhított agglegénye, az Arlinghamok Anthony-ja érdeklődni kezd a farmot átvenni készülő Fran iránt, ezt pedig a könyék hajadonjai közül nem mindenki fogadja jól. Egy újabb klisé: a generációkon át tartó ellenségeskedést majd megoldja a szerelem, de ez a szerelem is kérdéses, mert igazándiból miért is nyomul Anthony Arlingham? A hősnőért vagy a földért?
Van nekünk a két örökös-jelöltünk, Fran és Roy. Nem pontoztam a szélsőséges ábrázolásukat. Értsd: Fran a jó, a szupernő, a pozitív hős, aki csak úgy dobálózik az ötletekkel és megoldásokkal, amikkel fel lehetne virágoztatni a farmot, míg Roy velejéig romlott, csak azon jár az esze miből mennyi pénzt csinálhatna. Nem lelkesedtem a kötelező módon jelen levő legjobb barátnőért sem, annak ellenére, hogy Issi tényleg kedves lány volt és papírforma szerint össze is jön majd a tehenészfiúval.
Igazándiból kicsit butyuta volt az egész történet, túl sok rózsaszín köddel és cukiságot fokozó elemekkel – lásd kiskutyák pátyolgatása, melynek az utyuli-mutyuli-de-aranyos-kutyusokon kívül semmilyen jelentősége nem volt a cselekmény szempontjából, csak úgy ott volt, mert milyen jól fel lehet dobni egy történetet egy alom anyátlan csöppséggel. El lehet veszni az ilyen tök felesleges jelenetekben, melyek csak duzzasztják a terjedelmet, de a történet szemponjából nincs semmilyen jelentőségük. Azt sem igazán értettem, hogy a végrendelet felolvasási jelenetet paródiaként kellene felfognom, vagy tényleg ennyire nevetségesen bizarrnak képzelte el a szerző az izgalom fokozását?
Egynek elment-felejtős kategória, teljesen biztos nem fogom újraolvasni, de természetesen ízlések és pofonok…




A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések: