Sarah sok száz
boldog és sikeres esküvőn van túl. Egy pici bökkenő van a dologban: egyiken sem
ő mondta ki a boldogító igent. Sarah ugyanis profi esküvőszervező, aki
mellesleg nem hisz a szerelemben. Egy óvatlan pillanatban két menyegzőt vállal
el egy napra; egy bonyodalmakat ígérő sztáresküvőt és egy családi lagzit. Az
esküvőbrigád működésbe lép, de valahogy semmi nem akar összejönni. Az évszázad
partijának küszöbén a fodrászlány szakít, a varrónő összeomlik, a fotós kiakad,
és mindezek tetejébe még Sarah-t is megkörnyékezi a szerelem… pedig még egy
esküvőt nem bír el ez a nap. Vagy mégis?
Libri, 2018,
Ulpius-ház,
2009
Eredeti mű:
Katie Fforde – Wedding Season, 2008
Katie Fforde
neve nem ismeretlen a szórakoztató irodalom kedvelői számára, hiszen számszerint
tizenöt regénye jelent meg magyar nyelven, és egy német
televíziós társaság több könyvéből is filmet készített. Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy
kettőt láttam, és el kell mondanom, hogy csak nyomokban hasonlítanak az eredeti
történethez.
No, de vissza
a könyvekhez! A Száz boldog esküvőm
is ismerős a szerző rajongóinak, mert egyszer már megjelent 2009-ben nagyon
hasonló csomagolásban és egy másik kiadó gondozásában. Azért elgondolkoztam,
hogy Katie Fforde olyan huszonöt-harminc könyvet írt eddig, amiből tizenöt
jelent meg magyar nyelven. Nem lehetett volna találni egy olyant, amit még nem
adtak ki magyarul?
Ezt a
történetet egyszer már olvastam valamikor régebb, de most ismét sort kerítettem
rá, mert kiváncsi voltam mit ad hozzá az új fordítás. Semmit, mert ugyanaz a
fordítója. S a téma is tetszik a szerzőnek, mert más formában megismételte a Tökéletes esküvő című könyvében, 2015-ben
Kezdeném a cím
nagyon kreatív fordításával, mert ugye ami angolul Esküvői szezont jelent, az
magyarul Száz boldog esküvőm lett, és nem igazán értem miért, hiszen annak
ellenére, hogy az egyik hősnő esküvőszervező, sehol nem írja, hogy lett volna
neki már száz esküvő a háta mögött és a történetben is csak háromról esik szó.
A fülszöveg csupán egy hősnőt említ, az esküvőszervező Sarah-t, de a történet
tulajdonképpen olyan három az egyben stílusú, hiszen ugyanolyan szerepet kap
benne Elsa, a varrónő és Bron a fodrász-hobbicukrász is. A szerző dícséretére
legyen mondva, egy könyvben lezavarta mindhármójuk történetét, mert más esetleg
símán megírt volna belőle egy trilógiát, s hozzá még vagy két kiegészítő
novellát is, mert miért ne?
Ugye itt van
nekünk Sarah, az esküvőszervező, akinek kisujjában van minden ami a nagy nappal
kapcsolatos, annak ellenére, hogy ő maga konokul ragaszkodik függetlenségéhez,
még párkapcsolata sincs, mert sok évvel ezelőtt, még egyetemi hallgató korában
rajtakapta barátját egy másik nővel. Semmiből építette fel a vállalkozását, semmi meg nem tudja
lepni, ha esküvőről van szó, csupán saját húga, aki ugyanazon a napon akar házasságot
kötni, mint a nagy hollywooodi sztár és mindkét esküvőt Sarahnak kellene
levezényelnie. A két esküvő különbözőbb sem lehetne, mert ugyan mindkét
menyasszony a legszebbet-legjobbat akarja, a hollywoodi dívánál a pénz nem
számít, Sarah húgánál annál inkább.
S ha már
esküvő, akkor tartozik hozzá egy ruha is, és annak megálmodója, elkészítője is.
Ő Elsa, az örökké feketében járó és lehetőleg a sarokban megbújó varrónő. Őt
úgy lehetne jellemezni, hogy a rút kiskacsa, akiből majd a történet végére
hattyú lesz, de legjobban a saját műhelyében érzi magát szabásminták és
anyagok, kiegészítők között.
Az esküvőkhöz
természetesen Bron is hozzájárul, mert ki látott fodrász nélküli esküvőt. Róla
azt kell tudni, hogy évek óta egy nagyon szexsovén férfival él párkapcsolatban,
és ebből a kapcsolatból kell kiszabadulnia ahhoz, hogy megtalálhassa önmagát és
a boldogságát. Meg a rejtett tehetségét, ugyanis lassan kiderül róla, hogy
nemcsak ügyes fodrász, hanem a fakanalat is remekül forgatja, tortái pedig egyenesen
kulináris remekműveknek számítanak.
Erről a három
nőről szól a történet… és három esküvőről. Kéretik nem félreérteni, nem a
sajátjukról. Amíg odáig eljutnak, vége a történetnek. Mert természetesen a végére
mindhárman megtalálják a párjukat és a boldogságot. Mert ilyenek Katie Fforde
könyvei: az idilli angol táj mellé mindig biztosítják a boldog végkifejletet
is.
Könnyed,
szórakoztató olvasmány, töményen romantikus, hiszen egy esküvőkről szóló
történetől ezt is várja el mindenki. Tehát úgy is kell ehhez a történethez
hozzáállni. Talán túlságosan is tökéletesre sikerült, talán túl símán jöttek azok a megoldások és nem igazán okozott semmi sem meglepetést, nem volt benne csavar. Tehát senki világát meg nem fogja rengetni, de egyszer el lehet olvasni
és természetesen ízlések és pofonok…