Sabrina Jeffries – Csalfa csábító

A herceg emberei 3

A General Press jóvoltából hazánkban is megjelent A herceg emberei sorozat harmadik része, a Csalfa csábító. A Blogturné Klub négy bloggere ennek örömére bemutatja a pimasz Lady Zoe és Tristan Bonnaud izgalmakkal, szenvedéllyel és humorral teli történetét.

Tartsatok velünk, kövessétek figyelemmel az állomásokat, és a turné végén vigyétek haza a kiadó által felajánlott regény egyik példányát.

A gazdag és pimasz Lady Zoe Keane-t kételyek gyötrik a származását illetően. Elhatározza, hogy mielőtt feleségül menne kiszemelt jövendőbelijéhez, utánajár a gyökereinek. A tét pedig nem kevés: az, hogy megtudja, valóban jogot formálhat-e az Olivier grófnője címre, vagy sem. Úgy dönt, a környék legjobb nyomozóit, A herceg embereiként elhíresült irodát keresi meg a feladattal.

Tristan Bonnaud-nak, a nyomozóiroda egyik emberének jut a megbízatás - ő azonban bármire hajlandó lenne, hogy ne kelljen együtt nyomoznia a minden lében kanál Lady Zoéval. A kényszer szülte együttműködésben, a múlt sötét titkainak kifürkészése közben a két fiatal mind közelebb kerül egymáshoz, és a szenvedély megélése közepette nem is sejtik, hogy a végső titok, amely leleplezésre vár, miként változtatja meg az életüket.

Sabrina Jeffries sorozatának, A herceg embereinek harmadik részében ismét rengeteg izgalom, szenvedély és humor várja a romantikus regények kedvelőit.

General Press, 2019

Eredeti cím: How the Scoundrel Seduces, 2014

Megrendelhető   

Bár A herceg emberei sorozat harmadik része, a Csalfa csábító önálló történetként is olvasható, mert a cselekmény egy 1813-ban játszódó előszóval kezdődik, ami elismételi mindazt, amit már tudnak azok, akik a sorozatot az első könyvtől kezdve követik, azaz Rathmoor vikomtjának két családja van: egy hivatalos, melyből törvényes örököse és a tartalék származik, valamint egy nem hivatalos, ugyanis éveken keresztül viszonyt folytatott egy francia színésznővel, mely kapcsolatból két gyermek is származik: Tristan és Lisette.

Rathmoor vikomtja dícséretesen nem tett különbséget gyermekei között származásuk miatt, ami nem mondható el örököséről, George Mantonról, aki még édestestvérére is irigy és féltékeny, hogy törvénytelen testvéreiről már ne is beszéljek. Mert ilyen ő. Tehát, mikor Rathmoor vikomtja vadászbaleset áldozata lesz és jobb létre szenderül, az új vikomt elüldözi a másik családot, ha tehetné, a föld színéről is eltűntetné őket. Mi több, öccsének is keresztbe tesz, csupán azért, mert a féltestvérek pártját fogja. Csupán a sorozat harmadik részének végére derült ki, hogy honnan ez a mérhetetlen gyűlölet. S a körülmények úgy hozzák, hogy George végre megkapja méltó büntetését mindazért, amit tett. Én ezt az első könyv végére vártam és hiányérzetem volt, hogy nem következett be, most már értem is, hogy miért.

Mivel Lisette történetét már a sorozat első könyvéből megismerhette a lelkes olvasó, most Tristanon van a sor.

A cselekmény az előszóban leírtakhoz képest tizenhárom évvel később folytatódik. Már működik a Manton nyomozóiroda, melyet mindenki csak A herceg emberei néven ismer. Itt dolgozik Dominic, a kisemmizett testvér, valamint féltestvére, egyben történetünk főhőse is, Tristan Bonnaud, s végzik azt, amivel egy korabeli nyomozóiroda foglalkozni szokott, míg egy nap Lady Zoe Keane settenkedik be az irodába, hogy egy régebbi ígéretet behajtson a társaságon.

Lady Zoe Keane-ről tudni kell, hogy Lord Olivier egyetlen gyermeke, és az a kivétel, ami erősíti a szabályt: apja halála után saját jogán grófnő lehet, örökölheti a címet, a vagyont. Ez ugye szokatlan, de nem lehetetlen az angol nemesség körében, ahol az esetek túlnyomó többségében egyenes ági férfirokon örökölheti a nemesi címet és kiváltságokat, ennek hiányában további, távolabbi férfirokonok jöhetnek csak szóba, szigorúan szabályozott sorrend szerint.

Lady Zoe-nak pedig pontosan a származásával van gondja, ugyanis meggyőződése, hogy ő nem szülei gyermeke, így sem a cím, sem a birtok nem lenne az övé. A címért nincs is annyira oda, viszont a birtokot nagyon szeretné. Bizonyosságot akar származásáról, hogy a továbbiakban lépéseket tehessen a birtok megvédése érdekében, amely egy amerikai unokatestvérre, Jeremy Keane-re, egy ismert festőre szállna. Amennyiben a Manton nyomozóiroda kideríti, hogy Zoe nem törvényes örökös, úgy a lady (de inkább apja és nagynénje) számításba veszi a házasságot az amerikai unokatestvérrel.

A nyomozás során a cselekmény egy korabeli cigánytáborba is elvisz, ami kitűnő alkalom volt a nomád népcsoport szokásainak, hagyományainak, életvitelének bemutatására, szembeállítva azt az angol arisztokrácia merev viselkedési törvényeivel. S ez egyben alkalom volt arra is, hogy Tristan Bonnaud a saját ügyében is nyomozzon, s talán végleg lerázza magáról féltestvére, a jelenlegi Lord Rathmoor állandó fenyegetését. S míg a nyomozás folyik, Zoe és Tristan természetesen egymásba szeret.

Kedveltem a történetet annak ellenére, hogy nem volt tökéletes. Szerettem Tristan és Zoe csatározását, mert nem mondhatni, hogy rajonganának egymásért, bár azért a kémia megvan közöttük. Ez a vonzalom alakul át a későbbiekben testi vágyból szerelemmé. S ha már testi vágy, akkor természetesen némi erotika is járt a történethez.

Viszont határozottan idegesített, hogy Tristan egy egész könyvön keresztül hercegnőzte Zoe-t, csupán azért, hogy idegsítse.

Azt sem igazán pontoztam, hogy Lisette-et, aki már egy herceg felesége, nem igazán kellett kapacitálni, hogy családi titkokat osszon meg egy idegennel, mert Zoe Lisette számára csupán egy idegen, egy olyan valaki, akivel néha összefut társasági eseményeken. Ennek ellenére az első adandó alkalommal símán kitárgyalja Tristan múltját és minden titkát Zoe-val.

Nem különösebben kedveltem az amerikai unokatestvért sem, nekem kicsit erőltetett volt a karaktere, de számomra az igazi negatív hős még csak nem is George Manton, Rathmoor vikomtja volt, hanem Zoe nagynénje. Ha ő és a lepcses szája nincs, akkor Zoe talán sosem sejti meg, hogy származása körül némi bonyodalom van, a titok szépen titok marad. S saját fecsegésének következményeit is Zoe-n akarta leverni azzal, hogy az amerikai unokatestvér fele terelgette, hol diszkrétebben, hol erőszakosabban, csak azért, hogy a vagyon a családban maradjon, a titok maradjon titok és ne legyen belőle társadalmi botrány és bukás.

Tökéletlensége ellenére kedveltem a történetet, mert igzalmas volt, pörgős és természetesen felvezette a következő részt, ami majd Dominicról, a legújabb Lord Rathmoorról szól. De erre sajnos jövőig várni kell.

A szerző és a klasszikus romantikus történetek rajongói minden bizonnyal kedvelni fogják ezt a történetet, de ízlések és pofonok…

Kapcsolódó bejegyzések:

Mire vágyik egy herceg?

Botrányos bajkeverők

Mostani játékunk során azt teszteljük, mennyire ismeritek az első két rész főszereplőit.
Minden állomáson találtok egy idézetet, nektek mindössze annyit kell kitalálnotok, ki mondhatta. Ha mind a négy megfejtést beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő sorába, esélyetek nyílik megnyerni a könyv egy példányát.

Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

“– Eszébe jutott valaha is, hogy mióta világ a világ, a házaspárok kénytelenek végignézni, hogy a másik megöregszik, legyengül, és szenilissé válik? Hogy ez a házasság természetes velejárója? Ez bizonyára nagyon nehéz, de azért annyira nem, hogy az emberek házasságba vetett hite megrendüljön.”

a Rafflecopter giveaway

11/06 Betonka szerint a világ…

11/09 Angelika blogja

11/12 Könyvvilág

11/15 Dreamworld