Mia Asher - Laza erkölcsök

Laza erkölcsök 1

Eladom a lelkem, de nem érdekel.

A szerelem önző

A nevem Blaire. 

Én vagyok a rosszlány. 

A másik nő. 

Aki végül sosem kapja meg a pasit.

Én bukom a gazdag pasikra. 

A kurva. 

A gyökértelen. 

Akit imádtok gyűlölni.

Én is utálom magam 

Mindenkinek van egy története.

Készen álltok az enyémre?

Művelt Nép, 2016

Eredeti mű: Mia Asher – Easy Virtue, Magánkiadás, 2014

Nem, nem, nem… nagyon nem! Nem lett volna szabad egy ígéretes témát ennyire degradálni és “elkúrni”.

Erotikus könyv, persze, mi más is lehetne… De a fülszövege megfogott, gondoltam lássuk mi van a másik oldalon, mert eddig mindig a “jókislány” története volt, jöjjön akkor egy olyan, amiben egy kitartott nő mesél magáról. Tehát, nyilvánvalóan a történetet főhősnője meséli el, egyes szám első személyben, kivéve, amikor helyenként be-bedob egy kis váltott szemszöget is. Természetesen az épp aktuális fickó mesél főhősnőnk iránt érzett mérhetetlen imádatáról.

Kezdetnek mindjárt megismerkedünk Blaire-rel, főhősnőnkkel és sanyarú, szánalomra méltó gyermekkorával: nemcsak túlsúlyos, hanem szülei miatt is megvetik az korabeliek. Anyja erkölcsi tartása megkérdőjelezhető, apja alkoholista, bár sosem derül ki, hogy miért is kereste Bacchus tásaságát, vagy hogy esetleg a feleség viselt dolgai késztették volna az alkoholizálásra.

S ugye miután túl vagyunk a rút kiskacsa motívumon, Blaire természetesen egy csodaszép hattyúvá serdül és bosszúból legnagyobb ellenlábasa apjával folytat kizárólag szexre és anyagi juttatásokra alapuló viszonyt. Ugye, Blaire ekkor még kiskorú, de ez nem látszik senkit zavarni, majd mikor eléri a nagykorúságot a nagyvárosba kötözik dúsgazdag férfiaknak árulgatni szolgáltatásait.

   Ez eddig rendben is lenne, hiszen erről szól a fülszöveg is, erre vártam. Csak arra nem, hogy az egész könyv a főhősnő páratlan szépségének, tökéletességének, csodálatos testének, utolérhetetlen szexuális teljesítményének fényezése és hozsannázása. Mert ugye Blaire-hez fogható szépséget sosem hordott még hátán a föld, mindenki őt akarja, őt imádja és mikor elhagyja a férfiakat, azok könyörögnek a maradásért, több pénzt, ajándékot, stb. ígérve. Tehát mindenki számára tiszta, hogy mivel is múlatja az idejét a világszép Blaire. És ő sem szépíti a dolgokat. Akkor meg miért kell megsértődnie, ha egy férfinek van mersze közölni vele, hogy többé nem tart ígényt a szolgáltatásaira, vegye a pénzét és húzzon, mint a vadlibák, mert az ő fajtája csak használati cikk, semmi más?

Ugye, azt tudjuk, hogy a történet fikció, de akkor miért kellett egy olyan nagyonis valós és ütős nevet belekavarni a történetbe mint például a Rothschild? Erősen kétlem, hogy valaha is egy Rothschildnek szüksége lett volna arra, hogy havi egymilliót fizessen egy szakadt kis szerencsevadásznak, aranyásónak – nevezd, ahogy akarod. Mert ha valaha is kitartott nőkre fanyalodnának, vannak egy ilyen kis vidéki libánál stílusosabb  nők is.

   Jellemfejlődés? Pontosabban melyik jellemről is beszélünk? A kiéről? Mert ugyan megjelenik a szerelem Blaire életében, mert épp van egy kis üresjárata két vastag pénztárca között, de minek? El is játszadozik Ronannal, de ő csak egy szegény flótás és amikor egy Rothschild az alternatíva, akkor Blaire-nek eszébe jut a hitvallása: “Szeretem a pénzt. Szeretem a mások feletti befolyást. Szeretem, ha imádnak. Szeretem a szexet.” És akkor szegény Ronan hiába teljesített átlagon felül a hálóban, nincs pénze, mennie kell. S itt ugye elpuffogtatta a "kemény fickó = tetkós fickó" közhelyet is, mert Ronan egy s mást felvarratott magára..

Nem a történettel van bajom. Kevesebb részletesen leírt szexszel akár jó is lehetett volna. Nekem az a bajom, hogy világszépséggé emel egy vidéki kis libát és olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amitől ő lesz a szupernő, más mindenki csak egy silány utánzat és minden fickónak csak érte lóg kocsányon a szeme. Azzal is bajom van, hogy ugye néha-néha megszólaltatja Ronant, vagy a dúsgazdag Rothschildet és olyan mondatokat ad egy férfi szájába, amit a nők az adott esetben hallani szeretnének… természetesen a feltétlen imádat hangsúlyozása mellett, de teljesen kizárt, hogy ezt a nyálas szöveget valaha is egy férfi szájából valaki hallja. Továbbra azzal is bajom van, hogy a Blaire életében megforduló férfiak nemcsak úgy néznek ki, mint valami félistenek és többségük tehetős is, hanem az állóképességük is egészen rendkívüli, hiszen valamennyien, a történet egy adott pontján azt ígérik neki, hogy addig fogják kúrni, míg kegyelemért könyörög. Ja, hát fantáziátlanok, ugyanazt hajtogatja mindegyik. 

   Tehát a főhősnőt egy kicsit sem szerettem, egyetlen dícséretre méltó tulajdonsága a következetesség és álhatatosság, amivel a pénz után fut. S a férfiak olyanok, amilyenek… semmi extra más, hasonszőrű könyvek dúsgazdag, dögös szereplőihez képest.  És bocsi, a könyv nyelvezete meglehetősen triviális.
   Igazándiból nem is tudom, hogy mit akart a szerző elérni ezzel a történettel:

Megbotránkoztatni? – A közelébe sem voltunk.

Sajnáltatni a szegény kis Blairt, akinek ugye magát kell árulnia a megélhetésért? – Szó sincs róla!  Lenne alternatíva, de ez Blair tudatos választása.

Természetesen akkor maradt abba a történet, amikor akár érdekes is lehetett volna, de kis szerencsével még idén jön majd a folytatása magyar nyelven is, s mivel nem túlságosan termékeny íróról van szó – ezidáig csupán négy könyve jelent meg négy év alatt –, nem valószínű, hogy a közeljövőben majd mást is olvashatunk tőle, de ki tudja.

Nem rajongtam érte, de hát ízlések és pofonok…

A történet folytatása szintén a Művelt Nép Kiadó gondozásában fog megjelenni... valamikor:

Legédesebb méreg

Sweetest Venom

Milly Johnson - Téli láng

A karácsony a vidámság és a szeretet ünnepe…

Vajon Eve is megtalálhatja a boldogságot?

Eve soha nem szerette a karácsonyt, azóta pedig különösen gyűlöli, hogy a vőlegénye karácsony napján veszítette életét egy afganisztáni bevetésen. A legkevésbé sem számít arra, hogy kedves, idős nagynénje egy élményparkot hagy rá a végrendeletében, mégpedig olyat, amelynek fő témája épp a karácsony…

És nem ez az egyetlen meglepetés. A nagynénje végakarata úgy szól, hogy Eve-nek egy rejtélyes üzlettárssal, Jacques Glace-szal közösen kell vezetnie a parkot. Ki ez a Jacques Glace, és vajon miért vette be Evelyn néni a végrendeletébe?

Ám Eve nem retten vissza a kihívástól. Elhatározza, hogy bármi áron sikerre viszi Winterworldöt. Vajon sikerül egyszer s mindenkorra felülkerekednie a karácsony és a mindent eluraló karácsonyi giccs iránti ellenszenvén? És végül sikerül Jacques-nak felolvasztania a lány jéggé fagyott szívét?

Pioneer Books, 2016

Eredeti mű: Milly Johnson – A Winter Flame, 2012

Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban, és akik ismernek, azok mégcsak nem is meglepődnek meg, hiszen tudják mennyire nem kedvelem a karácsonyt, illetve azt a porhintést, felhajtást és kérkedést, amivé a fogyasztói társadalom degradált egy vallási ünnepet. Ez pedig egy, a karácsonyi csoda témáját körüljáró és feszegető könyv.

Emlékszel még a szerző Fehér esküvő című könyvére? Ha nem olvastad az sem baj, hiszen ez egyedülálló történetként is megállja a helyét. Azért említettem a Fehér esküvő-t, mert ugye ott három hölgy készült férjhezmenni, egyikük pedig, a fagyiboltos Violet jelentős melékszerepet kap ebben a történetben is, hisz a könyv főhősnője az ő unokatestvére. Mi több, a történet egy pontján a Fehér esküvő valamennyi menyasszonya feltűnik epizodikus szerepben. Ugyanakkor kicsit furcsának tűnhet, hogy ahhoz a könyvhöz kapcsolódik, hiszen ez a könyv a Négy évszak sorozat része (Tavaszi affér, Nyári flört, Őszi románc, Téli láng), de a sorozat részeinek a legkisebb közük sincs egymáshoz, azon túl, hogy a címűkben valamelyik évszak neve szerepel.

Karácsony és katonaság. Ez a két fő motívuma a történetnek. Ezzel kezdődik és ezzel is végződik, hiszen Eve-től a karácsony vette el szerelmét, aki hazatérése előtt alíg néhány nappal veszti életét az afganisztáni bevetésen. S ugyancsak a karácsony és a hadsereg adja majd vissza a boldogságot és a jövőbe vetett hitét neki sok évvel később. Hogy miként, az rajtad áll felfedezni, mert elmesélni nem fogom, de így kerek ez a történet.

S mert Milly Johnsonról beszélünk, akkor természetesen van a történetben egy-két csipetnyi misztérium, fantasy-elem is. Majd meglátod: az örökké égő gyertya Eve dolgozószobájában, ami halott vőlegényéhez való kötődését jelképezi, vagy a Mikulás, akivel már gyermekként is találkozott, hogy csak kettőt említsek.

Hogy kiszámítható-e a történet? Igen, mert hát nem nagy filozófia kitalálni, hogy idővel a két üzlettársból egy pár lesz, de vannak olyan dolgok is a könyvben, amire nem kapunk magyarázatot, sem happy end-et, és ami a legfontosabb: szinte végig fenntartja a csipetnyi misztériumot és titokzatosságot az üzlettárs személyét illetően. 

Nagyon szépen megírt történet a szerelemről és karácsonyról, családról és barátságról. Az én ízlésemnek kicsit érzelgősre sikeredett, és ugye az időpontot sem választottam meg szerencsésen az olvasására, mert mindenhol az ünnephez kapcsolódó giccs folyt, amiből egy ultra-toleráns embernek is elege lesz egy idő után. De van helyzeti humora, ami némiképp ezt ellensúlyozza ezt a csilivili karácsonyi motívumot, és azért szó esik komoly dolgokról is, tehát nem kimondottan egy habos-babos történet. Inkább olyan keser-édes. 

Egy próbát mindenképpen megér a szerző írásait kedvelők számára – no, meg a karácsonyért rajongóknak –, utána ki-ki eldönti, hogy tetszik-e vagy sem, mert ugye ízlések és pofonok…

S ha kedvet kapnál a történet előzményére, és szeretnéd tudni kicsoda Violet és hogyan kerül ő ebbe a történetbe, akkor ajánlom neked:

Fehér esküvő

Ulpius-ház, 2014

White Wedding, Simon&Schuster, London, 2012

Ágyő 2016...

... nem mondanám, hogy hiányozni fogsz.

Évet zárunk, olyan volt amilyen. Kinek jobb, kinek rosszabb… Úgy általában nem volt egy jó év, hiszen annyian folytatják pályafutásukat egy másik dimenzióban. S mikor azt hittem, hogy akkor ennyi volt, 2016 még egyszer beintett karácsonykor is. Több formában is.

Lehet jövőre még ilyen sem lesz. Legalábbis Nostradamus szerint. Ismét azt beszélik, hogy állítólag megjósolta: jövőre háború lesz. Abból a nagy, világméretű fajtából… a harmadik. Bár ha jobban belegondolok, a világvégét is megjósolta és néhány ilyen, felvilágosult koponyák által értelmezett és kiszámított dátumot túléltünk már…

S ha már rossz dolgokról beszélünk, essünk túl ezen is. Ez egy állatkerti hír, abból a fajtából, amiről egyesek azt mondják, hogy nagy és Istenke tulajdona, mások meg a túl alacsony kerítésről és nyitva felejtett kapukról beszélnek.

Kedves kolleganők, Szvaziföldön szabályozták a boszorkák repülési magasságát 150 méterben. Nem viccelek, hulla komoly, a HVG is megírta, hogy a seprűvel való repülés törvényesen meghatározott magassága 150 méter, fölötte büntetendő cselekmény, mert zavarja a légiközlekedést… A seprűvel való közlekedés milyen kategóriába tartozik, ha nem a légibe?? Sőt!!! Azt is szabályozták, hogy kosárral sem szabad 150 méter fölött repülni… Hölgyek, aki seprű helyett kosarat újított be, az legyen olyan kedves a rendelkezés erre vonatkozó paragrafusát figyelembe venni. A jó hír az, hogy Aladdin varázsszőnyegére nem vonatkozik az előírás, tehát kérek mindenkit, jussak eszetekbe, amikor a kérdéses repülő szőnyeg akciós lesz valahol… Addig is, amennyiben lehet, kerüljük a Szvaziföld fölötti röpködést…

Akkor ezzel meg is lennénk, térjünk át időszerű és komoly dolgokra. Nem, nem lesz a blog éves összefoglalója, szerény személyem nagyságának és zsenialitásának fényezése sem, sőt még lájkokért sem kuncsorgok – semmilyen formában. Újévi fogadalmakról lesz szó.

Szoktál tenni újévi fogadalmakat?

Én igen. Egyet és azt szigorúan be is tartom. Minden évben megfogadom, hogy nem teszek újévi fogadalmakat. Tehát idén is minden marad a régiben.

Persze, azért kívánságaim lennének… Például, ha kifognám az aranyhalat, tudod, azt a bizonyos három kívánságost, akkor rögtön tudnám mit kell kívánni: egészséget, boldogságot és némi zsetont, hogy a többit meg lehessen venni.

Ezt kívánom Neked (és szeretteidnek) is az új esztendőben: egészséget, boldogságot és némi zsetont, hogy minden mást megvehess.

Boldogabb új évet!

Lauren Blakely - Kőkemény

The Men of Rom Com 1.

Nem elég csak a jó szél, hölgyeim. Az árbóc mérete is számít.
Én pedig mindent beleadok. Nekem tényleg megvan MINDEN szükséges felszerelésem: jó külső, agy, komoly vagyon és egy jó nagy f@sz. 

Alighanem seggfejnek gondolnak. Annak tűnök, nem igaz? Rohadt szexi vagyok, eszement gazdag, pokolian okos, és akkorával vagyok megáldva, mint egy ló. 

De tudják mit? Még nem hallották a történetemet. Talán playboy vagyok, a New York-i pletykalapok annak neveznek. Csakhogy olyan playboy, aki valójában remek fickó. Ezért lettem különleges. 

Az egyetlen gond, hogy apám miatt vissza kell vennem egy kicsit. Konzervatív befektetők akarják megvenni a zászlóshajóját – a Fifth Avenue-n lévő ékszerboltot –, ezért nem csupán kordában kell tartanom a kígyót, hanem elkötelezettnek kell látszanom.

Rendben. Ennyit megtehetek apáért. Elvégre neki köszönhetem a családi ékszereket. Szóval megkérem a legjobb barátomat és üzlettársamat, hogy a következő hétre legyen a menyasszonyom. Charlotte benne van a dologban – azért mond igent, hogy viselhesse ezt a jókora követ. 

Ám hamarosan a nyilvánosság előtti színlelés a hálószobában egyáltalán nem lesz megjátszás, hiszen Charlotte képtelen lesz majd tettetni a lábujjgörbítő, ablak rezegtető orgazmus-sikolyait, miközben új magaslatokba röpítem majd a lepedők között. 

De azt hiszem, én azt nem tudom majd színlelni, hogy érzek iránta valamit…
Mi a csudába sodortam magam ezzel a… kőkemény dologgal itt?

Művelt Nép, 2016

Eredeti mű: Lauren Blakely – Big Rock

   Hogy sorozat-e vagy sem, nem tudtam eldönteni… A szerző bármilyen sorrendbe olvasható romatikus komédiák közé sorolja további négy címmel együtt. A Moly magyar nyelven nem sorolja sehová, az angol változat a The Men of Rom Com sorozat részeként említi, ami – szerintük – három részből áll. Lényegében mindegy, nem? Mindenki oda sorolja ahová akarja és olvassa vagy sem.
   Ezt már egyszer elmondtam, de úgy néz ki továbbra is aktuális marad: fura világban élünk, mert ugye pornót nézni snassz és megvetendő, de pornót olvasni szinte kötelező. Tudtam, hogy hozzávetőleg mi várható a könyvtől, s ami végülis rávett, hogy elolvassam, az a sokak által emlegetett humor volt.

Finom és érzékeny lelkű hölgyek itt és most abbahagyhatják az olvasást, mert amit mondani szeretnék ezzel a könyvvel kapcsolatban azt nem lehet finoman fogalmazni. Igazándiból nem is akarom, mert szóból ért az ember.
   Kedves Ms. Blakely!

 Nem ismerem sem Önt, sem a munkásságát, sem a magánéletét, meg a szexuális preferenciáit sem. Viszont vannak anatómiai ismereteim, és tisztában vagyok azzal, hogy a női nemi szerveket nem a ló méreteire tervezték. Azt is tudom – s véleményem szerint minden nő tisztában van ezzel –, hogy a férfiak egoja és a farkuk mérete egyenesen arányos, mert azt hiszik ettől férfiak és nem az Y kromoszómától. Nem tudom Ön mennyire ragaszkodik belső szervei épségéhez, én nagyon… Igazándiból szeretnék Önnel elbeszélgetni, miután fizikailag is találkozott főszereplője méretes-véreres 30 centijével egy, a könyvben Ön által leírt akció keretén belül, és arra lennék kiváncsi, hogy továbbra is fentartaná kvantitatív elméletét a férfi nemi szervek méretét illetően…

Nincs mit ködösíteni s szépíteni, a történet nem igazán eredeti. Osztom azoknak a véleményét, akik egy erotikával jól felturbózott Romana/Júlia történethez hasonlították: fal eljegyzés a régi baráttal és üzlettárssal, hogy apuka eladhassa puccos ékszerboltját egy elméletileg családcentrikus és erkölcsileg fedhetetlen üzletembernek, akiről a későbbiekben kiderül, hogy a szexsovinizmus élharcosa és zsarnokként uralkodik családja nőtagjai felett.

   Nem kell lángésznek lenni ahhoz, hogy előre megjósold mi fog történni, hogy mennyire kiszámítható, hogy a végére a két főszereplő megszereti egymást és valósággá válik mindaz, ami az elején csak megtévesztés volt.

Hogy hol volt benne a mások által sokat emlegetett humor? Fogalmam nincs. Nem igazán találtam humorosnak sem magát a történetet, sem a főszereplő Spencer Holidayt, akinek farkánál csak az önimádata volt nagyobb. Elképzelhetően lesznek olyanok, akik viccesnek és szórakoztatónak találják flegma, lekezelő stílusát, de ő csak egy beképzelt, gazdag köcsög, aki azt hiszi körülötte forog a világ. Sajnos a történetben semmi olyasmi nem történik, ami kicsit is a megvillantaná előtte azt a valóságot amiben a világ nagy része él.

Kiszámítható történet… egynek elmegy s felejtsük-kategória, ha jobb nincs. Pontosan azt kapod, amire a fülszöveg olvasása és a borító vizionálása után számítasz: erotikus történet egy önimádó gazdag ficsúrról. Az idén mintha egy kicsit túlzásba vittük volna a felnőtteknek szóló szórakoztató irodalmat. De hát ízlések és pofonok….

Sorozat-e vagy sem, a szerző következő, magyarul is tervezett könyve a Mister O - valamikor 2017 tavaszán várható. 

Ugyancsak a "bármilyen sorrendben olvasható romantikus komédiák"-hoz sorolja a szerző:

Well Hung

Joy Stick

Full Package - ez 2017-ben jelenik meg angolul

Christina Lauren - Gyönyörű játékos

Gyönyörű rohadék 3

Egy bombázó könyvmoly. Egy javíthatatlan nőcsábász. És egy botrányos kémiaóra, ami nem iskolába való.

Mikor Hanna Bergstromot megfeddi az életvitele fölött őrködő bátyja, amiért a társasági életet hanyagolva kizárólag az egyetemi tanulmányainak él, Hanna elhatározza, hogy végrehajtja a ráosztott feladatot: eljár szórakozni, barátokat szerez, és belevág a pasizásba is. És ki tudná jobban megtanítani őt a csábítás trükkjeire, mint a bátyja legjobb barátja, a szívtipró Will Sumner, aki amellett, hogy jól menő kockázatitőke-befektető, megrögzött playboy is?

Will számára a kockázat életforma, de a Hanna-projekttel kapcsolatban mégis meglehetősen szkeptikus míg egy vad éjszakán az ártatlanul csábító tanítványa ágyba csalja őt és megtanítja a nőkkel kapcsolatban egy-két olyan dologra, amit sohasem fog elfelejteni. Most, hogy Hanna is felfedezte nőiességének erejét, Willen van a sor, hogy bebizonyítsa: ő az a férfi, akit Hanna mindig is keresett.

Csak felnőtt olvasóknak!

Lilith Könyvek, 2016

Eredeti mű: Christina Lauren – Beautiful Player, 2013

A szerzőpáros újabb magyar nyelven megjelent regénye, meglehetősen hosszasan vártunk rá. Azért szerzőpáros, mert a Christina Lauren név két írót takar: Christina Hobbs és Lauren Billings, így, együtt írva sikeresek.

A kivételes dolgok kivételes embereknek valók. – ez a Nietzsche idézet néhányszor elhangzik a könyvben, mint egy mottó, vagy akár életfilozófia. Ki-ki eldölti, hogy egyetért-e vele vagy sem. Én nem. Mindenkivel történhetnek kivételes dolgok. De ha abból indulunk ki, hogy a maga módján mindenki kivételes, akkor Nietzsche-nek határozottan igaza volt.

Nos, hosszas várakozás, megjelenik-nem jelenik találgatás után itt a Gyönyörű játékos, a Gyönyörű rohadék sorozat harmadik része.

Hogy milyen? Pont olyan, amilyenre vársz, ha elolvastad az első két részt – meg egyes részeinek itt-ott fellelhető rajongói fordításait. Erotikus és annyi.

Maga a cselekmény egyszerű: a playboy, aki egyidőben két nővel is szexre alapuló viszonyt folytat, sok év után ismét találkozik barátja húgával és összejönnek. Előbb csak azért, hogy Hanna kimozduljon a saját világából és ismerkedjen, barátkozzon, később már egymás iránti érzéseik is beleszólnak. Kis kavar, kis lelkizés és ott a happy end!

A történet egyes szám első személyben íródott. Egyes fejezeteket Will mesél el, másokat Hanna szemén keresztül látjuk. Túl sokat nincs mit mondani a történetről, a szereplőkről mondanék néhány szót.

Hogy Hanna könyvmoly lenne, ezt erősen kétségbe vonom, ő egy zseni, aki el van foglalva a saját világával, mint a zsenik általában. Ezt mutatják bizarrul hangzó, zavarba ejtő kérdései, a tény, hogy fogalma nincs mikor mit kell vagy illik mondania, hisz a társasági kapcsolatokban nulla. És mindig is rajongott Will Sumnerért, annak ellenére, hogy tisztában volt a pasi viselt dolgaival.

Will, mint mondtam, egyszerre két nővel is szexel, rendesen beosztott program szerint (kedden egyik, szombaton a másik), majd Hanna felé irányul figyelme előbb szivességből, aztán közbe szólnak az érzelmek, és ettől rendesen beijed. S barátai sem igazán segítenek neki, hiszen drága jó szokás szerint mindenki jobban tudja mit kell tennie, mit érez és beleszólnak, tanácsot adnak, együtt éreznek és kavarnak...

Mi volt az ami zavart...? Ugye mondtam, hogy Hanna a tipikus zseni, aki a laborban, érzi a legjobban magát, a kutatásaival, mert az a saját közege. Akkor amikor a család kérésére és legyünk őszinték, nyomására kibújik a csigaházból, és Will összeismerteti barátaival, akkor a visszahúzódó Hanna elsőre megtalálja a hangot úgy a nőkkel, mint a férfiakkal és rövid időn belül gyökeresen változtat gardróbja tartalmán, szokásain... ez nem igazán működik így a valóságban. Egyik pillanatról a másikra nem lesz senkiből sem divatos bombázó, sem sziporkázó társalgó, vagy partiarc, ha előzőleg kizárólag egy laboratóriumban és a tudomány világában érezte jól magát.

A sorozat meglehetősen hosszú, vannak további részek, kiegészító novellák, rövidebbek, hosszabbak, akár kisregénynek is bevállnának. Hogy lesz-e több is magyar nyelven és mikor, nem tudom. Annyira nem tetszett, hogy utánajárjak. Igazándiból az első rész volt a jobb, valószínűleg pontosan azért mert az első volt és más mint amit addig olvastunk. De hát ízlések és pofonok...

„– Az én elméletem szerint visszatérőben vannak az ősemberek. Mindenki olyan pasikról akar olvasni, akik megkötözik a nőket, erőszakosak velük, és féltékenyek, ha ne adj isten, a nők valami szexi dolgot viselnek a hálószobán kívül. A nők feltehetően szeretik ezt, nem igaz?” (Christina Lauren – Gyönyörű játékos, Lilith Könyvek, 2016) – mondja Hanna a könyv egy bizonyos pontján. És milyen igaza van!

 Magyarul is elérhető/olvasható részek:

1 Gyönyörű rohadék

Lilith Könyvek, 2013

Beautiful Bastard, 2013

2 Gyönyörű idegen

Lilith Könyvek, 2013

Beautiful Stranger, 2013

A sorozat további, angol nyelvű részei:

1.5 Beautiful Bitch, 2013

2.5 Beautiful Bombshell, 2013

3.5 Beautiful Beginning, 2013

3.6 Beautiful Beloved, 2015

4 Beautiful Secret, 2015

4.5 Beautiful Boss, 2016

5 Beautiful, 2016